1. Feladatkör: nemzeti számvitel. Mikro- és makroökonómia

Átírás

1 Mikro- és makroökonómia Felada: hielpénzrendszer működése (egyszerűsíe Rosier-modell) Tekinsünk egy zár isza hielpénz-gazdaságo, ahol minden arozás a kövekező időszakban kell visszaadni és a bank egyálalán nem köl profijából. A szereplők nem erveznek csődö. Téelezzük fel ovábbá, hogy a kamaláb r konsans, mindig mindenki ponosan f hányadá nem fizei vissza a arozásainak és a hielek növekedési üeme is q konsans. 1/ Haározza meg paraméeresen, hogy mennyi idő ala ju a gazdaság álalános válságba! 2/ Mekkora a minimális növekedési üem, hogy a gazdaság ne kerüljön álalános válságba? Megoldás: 1/ R a visszafizee összeg, f a csődarány, q a hielállomány növekedési üeme, r a kamaláb. (1+r)N=D D-1(1+q)=D R=(1-f)D-1 Gazdaságban lévő eljes pénzállomány: M=M-1+N-R Válozása: dm=m-m-1=n-r=d/(1+r)-(1-f)d-1=d/(1+r)-d(1-f)/(1+q)= D(1/(1+r)-(1-f)/(1+q))=D((1+q-(1-f)(1+r))/((1+r)(1+q)) Vagyis: M-1/dM, ha 1+q<(1-f)(1+r). 2/ feniekből:ha dm=0, azaz: q=(1-f)(1+r)-1 1. Feladakör: nemzei számviel Felada Tekinsünk egy házarásokból, vállalaokból és bankokból álló gazdaságo. E gazdaságról az alábbi adaoka ismerjük. A vállalaok 4000F bér fizenek, 500F amorizáció számolnak el, a ermelő felhasználás 2000F és 400F-o fizenek a bankoknak kama gyanán. Oszalékfizeés a profi 60%-a mind a bankok, mind a vállalaok eseében. A házarások megakaríása 10F, ami pénzben aranak. A bankok 50 bér fizenek. Pénz feleslegesen nem aranak a vállalaok. Az amorizáció a beruházások 20%. Könyvelje az eseményeke! Megoldás Vállala Házarás Bank CI CI 4000 WV kama VA 2500 I 50 WB W C OB

2 A OV kama 400 Profi 4625 Profi 350 OV 2775 OB 210 SV 1850 SH 10 SB 140 Tőkeszámla Tőkeszámla Tőkeszámla I SV 0 10 SH SB -A -500 FKV -150 FKH 10 FKB 140 Pénzügyi számla Pénzügyi számla Pénzügyi számla dmv FKV dmh FK 140 FKB 150 dnv 0 dnh dn dm 1/ sima beű beírva a feladaból 2/ a bank felől kiölheőmechanikusan (pénzügyi számlák először és onnan felfelé a vállala öbbi számlája) 3/ profi számolása: Pr-OV=SV-ből 0,4Pr=1850 Felada 2 Téelezzük fel, hogy egy gazdaságban a házarásoknak soha sem vol megakaríása és a pénzügyi számlán nincs válozás. A gazdaságról a -edik időszakban az alábbi adaoka ismerjük: a bankok nyeresége 100F, csőd nem vol, a kama 10%, a bérekől elekinünk. a hielek növekedési üeme is 10%.. a profi 80%-ának megfelelő összege minden időszakban elköli a bank is és a vállalaok is. a vállalaok 10-szer annyi profio realizálnak, min a bankok. a ermelő felhasználás mindig a kifizee bér fele, a beruházás pedig a negyede. Tudjuk, hogy összesen 2000 bér fizeek ki. 1/ Könyvelje le nemzei számlákon folyó, őke és pénzügyi számlákra megbonva a -edik év gazdasági eseményei.

3 folyószámlák őkeszámla p é n 2/ Írja fel a kremaiszikus gazdaság alapegyenleé ( S=I-A) és a Rosier-modell alapegyenleé a konkré adaokkal! Megoldás: Téelezzük fel, hogy egy gazdaságban a házarásoknak soha sem vol megakaríása és a pénzügyi számlán nincs válozás (Sh=dNh=dMh=0 és FKh=0) és a gazdaságról a -edik időszakban az alábbi adaoka ismerjük: a bankok nyeresége 100F, csőd nem vol, a kama 10%. Ebből N-1=1000. a hielek növekedési üeme is 10%. Tehá dn=100. a profi 80%-ának megfelelő összege minden időszakban elköli a bank is és a vállalaok is. Ob=80. Ebből: Sb=FKb=20, Ebből dm=80. ebből dmv=80 ebből FKv=-20. a vállalaok 10-szer annyi profio realizálnak, min a bankok. PRv=1000, Ov=800, Sv=200, I-A=220. A ermelő felhasználás mindig a kifizee bér fele, a beruházás pedig a negyede. Tudjuk, hogy összesen 2000 bér fizeek ki. W=2000, C=2880 CI=1000, I=500 A=280 1/ Könyvelje le nemzei számlákon folyó, őke és pénzügyi számlákra megbonva a -edik év gazdasági eseményei. SÁRGA 2/ Írja fel a kremaiszikus gazdaság alapegyenleé ( S=I-A) és a Rosier-modell alapegyenleé a konkré adaokkal! = = Vállala Házarás Bank kölség - bevéel + kiadás - bevéel + kiadás - bevéel + CI I C Rb-N- A=280. = = CI =1000 W =2000 Rb-N-1=100 e: PRv=1000 Ov=800 e: Sv =200 de -A=220 I e: FKv =-20 de df df C =2880 e: Sh =0 W =2000 Rh-N-1=0 Ov=800 Ob=80 e: PRb=100 Ob=80 e: Sb=20 de df de df e: FKh =0 e: FKb =20 de df de df

4 dmv =80 dnv=100 dmh =0 dnh=0 dn =100 dm=80 2. Feladakör: Keynes-i modell Felada: egyszerűsíe Keynes-i modell Legyen egy zár gazdaságban a megakaríás az alábbi függvénnyel ado: S/korm =0,2(Y-0,4Y)- 100, ahol a 0,4 az adók 40%-os nagyságára ual. A kormányzai kiadások nagysága 800, beruházásoké 140. A kormányzai kiadásoka és a kormányza megakaríásá nem érjük bele a megakaríási illeve a fogyaszási függvénybe! Az aggregál ermelési függvény: y KL, ahol K a őke, L a munka mennyisége. (Téelezzük fel, hogy az uralkodó elméle és a számvieli elméle őkefogalma közi különbségől elekinheünk.) Az induló őkeállomány 300f érékű. 1. Haározza meg a fogyaszási függvény! 2. Haározza meg az egyensúlyi GDP-! 3. Mennyivel válozik a GDP, ha a kormányzai kiadás 52-vel nő? Mekkora a kölségveési kiadások muliplikáora? 4. Mennyivel válozik a megakaríás*, ha a megakaríási haárhajlandóság 10%ponal nő? 5. Hogyan érelmezi ez az eredmény a megakaríási paradoxon fényében? 6. Megoldás: 1/ S=0,2(Y-0,4Y)-100=0,12Y-100. Y=C+I=C+S=C/korm+G+S/korm+(T-G) C/korm=Y-(S/korm+T)=(Y-T)-S/korm=(Y-0,4Y)-0,2(Y-0,4Y)+100=0,8(Y-0,4Y)+100=0,48Y+100 Tehá a fogyaszási és megakaríási haárhajlandóság összege mindig 1 (rendelkezésre álló jövedelemből számoljuk!), illeve az auonóm fogyaszás és auonóm megakaríás összege mindig 0. 2/ Y0=0,48Y Y0=1040/0,52= / Eléréssel is lehe, (Y1=1092/0,52=2100; dy=y1-y0=100) meg deriválal: Y=C(Y-T(Y))+I+G dy=c (1- )dy+dg dy 1 dg 1 c'(1 ') , A muliplikáor ehá 1,923, vagyis 1f auonóm kiadásnövekedés 1,923f GDP növekedés eredményez.

5 S 4/ 0, C1=0,7(Y-0,4Y)+100 Y1=0,7*0,6Y Y , ,1 ; 140 S 0,3 0,6 1793, , ds=82,8 222,8 0,3 0,2 50% 5/ Megakaríási haárhajlandóság ( 0,2 -kal) nő és a megakaríások szinén nőnek 222, ,8 59,1 ( %-kal). A megakaríási paradoxon hamisnak űnik. DE ez csak lásza; ugyanis a megakaríási paradoxon a eljes megakaríásra van kimondva, azaz a jelen modellben szükségképp SH+SÁ=I=140. Más szóval ne feledjük a kormányzai megakaríás (kormányzai defici mia vol): SÁ0=0,4* =0; S=SH+SÁ=140 SÁ1=0,4* =-82,8; S=SH+SÁ=222,8+-82,8=140 Tulajdonképp a 4/ kérdésre ado válasz helyelen: a szokáshoz híven a házarási megakaríás aduk csak meg, nem a eljes gazdaságé. Kérdések: 1. Haározza meg az egyensúlyi GDP, a foglalkozaás nagyságá és a kölségveés egyenlegé! GDP=3000, L=30000; T-G= Mennyivel válozik a GDP és a foglalkozaás, ha a kormányza 190f-gel csökkeni a kiadásai? dgdp= dl= 3. Mekkora kellene legyen a kormányzai kiadás, ahhoz, hogy a kölségveés egyensúlyban legyen? 4. Ha egy időszakos beruházásokban gondolkozunk és udjuk, hogy nincs infláció és a őkeállomány konsans növekedési üeme 6%, akkor hogyan alakul a foglalkozaás ban, ha a GDP 4%-kal nő? és ha csak 1%-kal nő a GDP? (+2,04%; -3,76%) 5. Emlékezeő kérdés: haározza meg a megakaríások és beruházások nagyságá a kiinduló állapoban! Érelmezze az eredmény! A növekedési kényszer ükrében: 6. Hogyan örénik/leheséges a reál GDP folyamaos növekedése konsans infláció melle? K nő, ehá a reálberuházásoknak folyamaosan nőni kell (vagy ermelékenysége folyamaosan nő)

6 7. Milyen feléelek melle leheséges állandó foglalkozaás és nulla infláció ebben a gazdaságban? Állíásá igazolja! GDP és K folyamaosan nő 8. Leheséges-e nulla reál GDP növekedés, nulla infláció és konsans foglalkozaoság? Állíásá igazolja! nem Majdani ZH: Igaz/hamis és felada Igaz-hamis 1) Közgazdaságan a gazdaságok működésé vizsgálja. I 2) A billiárdjáékos nem számol rigonomerikus függvényeke, amikor lő, de aól még jó előrejelző modell kaphaunk a lövésekre egy olyan modellel, ami ezen a feléelezésen alapszik. E példa muaja, hogy a közgazdaságanban nem a modell feléelezései eszeljük, hanem az eredményé, ellenében a fizikával. H 3) A közgazdaságan alapkérdései a gazdasági növekedés és a gazdasági eloszás kérdése. I 4) Elmélei szemponból az orodox elméleek azér orodoxok, mer ké ké kiinduló feléelezésük van, miszerin a gazdasági logika oikonómia és az egyéni és ársadalmi gazdagság jószágok összessége. I 5) A számvieli megközelíés speciális esekén aralmazza az érékelméleeke. I 6) Érékelméleeke azér nevezik így, mer a fő probléma a javak érékelése. I 7) Számvieli megközelíéseknél nem merül fel az érékelés problémája. H 8) A hielnél valós vagy pénzügyi eszközzel is lehe fizeni. H 9) Moneáris bázis a közponi bank álal ereme pénz. I 10) Az uralkodó néze szerin a kapializmus legfonosabb jellemzője, hogy szabad gazdaság. I 11) Ariszoelész szerin a ké alapveő gazdasági logika léezik, az oikonomia és a kremaisziké. I 12) Ha a őke fogalmá úgy definiáljuk, hogy a kalapács belefér, akkor a kapializmus megkülönbözeő jellemzője nem lehe a őke lée. I 13) A ermelés és a közvelen csere nem különbözeheő meg az oikonomiában. I 14) A pénz jószág. H 15) A pénzügyi eszközben nem ölhe ese a ársadalmi gazdagság. I 16) Pareo-haékony állapoban már nem lehe ovábbi cseréke végrehajani, mer már mindenki maximális hasznosságo ér el a kiinduló állapohoz képes. 17) Ha elfogadjuk, hogy van érelme megkülönbözeni Péer Pálól, akkor szükségképp kell alálni egy olyan ulajdonságo, amiben különböznek, ellenkező eseben ellenmondásban vagyunk kiindulóponunkkal. 18) A gondolakísérle a eszelés egy fajája. 19) Moneáris bázis a közponi bank álal ereme pénz. 20) Érékelméleeke elnevezés a javak érékének megállapíásá ükrözi. 21) Ha egy olyan köveelés kelekezik, ami valós eszközzel kell kifizeni, akkor ez hielnek nevezzük. 22) Az orodox elméleeknek ké kiinduló feléelezésük van: (1) a gazdasági logika kremaisziké és (2) az egyéni és ársadalmi gazdagság jószágok összessége. H 23) A pénzügyi eszköz olyan eszköz, ami másnál forrás. I

7 24) A hiel valós vagy pénzügyi eszközzel is lehe fizeni. H 25) Ha csökkenjük a munkaerő árá olyankor, amikor van olyan ember, aki szerene dolgozni az ado béren de nem kap munká (munkanélküli), akkor az uralkodó elméle szerin csökken a munkanélküliség is. I 26) Hielpénzrendszerünkben a pénz kizárólag hiellel lehe eremeni. H 27) A kapializmus legfonosabb jellemzője, hogy vannak olyan szereplők, akik azér kölenek pénz, hogy öbb pénzük legyen. I 28) Azzal, ami a köznyelvben pénznek nevezünk minden gazdasági szereplő ki udja fizeni arozásai. H 29) A poziív kama mia a hielpénzrendszer vagy növekszik vagy válságba kerül. H 30) Ha elfogadjuk, hogy van érelme megkülönbözeni Péer Pálól, akkor szükségképp kell alálni egy olyan ulajdonságo, amiben különböznek, ellenkező eseben ellenmondásban vagyunk kiindulóponunkkal. I 31) A gondolakísérle a eszelés egy fajája. H 32) Érékelméleeke elnevezés a javak érékének megállapíásá ükrözi. I 33) Ha egy olyan köveelés kelekezik, ami valós eszközzel kell kifizeni, akkor ez hielnek nevezzük. H Feladaok 1) Mekkora a aralékok nagysága abban a készinű bankrendszerben, ahol 10F készpénz van, a készpénzarási hányad 5% és a bankok refinanszírozási hielének és a nem banki szereplők hieleinek aránya 1:10? 2) Mennyi készpénz aranak a szereplők abban a gazdaságban, ahol a moneáris bázis 20, a pénzmuliplikáor nagysága 5 és a bankok refinanszírozási hielének és a lára szóló beéek aránya 2:9? 3) A szereplő KBA kereskedelmi banknál vezee számlájáról ual 100F-o B szereplő KBB kereskedelmi banknál vezee számlájára. Mennyivel válozik KBA refinanszírozási hielállománya, ha udjuk, hogy 1000F-nyi aralékainak csak 1%-a szabad aralék és a kereskedelmi bankok a szabad aralékok minimális szinen arására örekszenek? 4) Mekkora a aralékok nagysága abban a készinű bankrendszerben, ahol 10F készpénz van, az összes pénz 10%-a készpénz és a bankok refinanszírozási hielének és a nem banki szereplők hieleinek aránya 1:4-hez? 5) Mennyi készpénz aranak a szereplők abban a gazdaságban, ahol a moneáris bázis 20, a pénzmuliplikáor nagysága 6 és a bankok refinanszírozási hielének és a lára szóló beéek aránya 1:6? 6) A szereplő KBA kereskedelmi banknál vezee számlájáról ual 90F-o B szereplő KBB kereskedelmi banknál vezee számlájára. Mennyivel válozik KBA refinanszírozási hielállománya, ha udjuk, hogy 1000F-nyi aralékainak csak 2%-a szabad aralék és a kereskedelmi bankok a szabad aralékok minimális szinen arására örekszenek? 7) Mekkora a aralékok nagysága abban a készinű bankrendszerben, ahol 10F készpénz van, az összes pénz 10%-a készpénz és a bankok refinanszírozási hielének és a nem banki szereplők hieleinek aránya 1:4-hez? 8) Mennyi készpénz aranak a szereplők abban a gazdaságban, ahol a moneáris bázis 20, a pénzmuliplikáor nagysága 6 és a bankok refinanszírozási hielének és a lára szóló beéek aránya 1:6?

8 9) A szereplő KBA kereskedelmi banknál vezee számlájáról ual 90F-o B szereplő KBB kereskedelmi banknál vezee számlájára. Mennyivel válozik KBA refinanszírozási hielállománya, ha udjuk, hogy 1000F-nyi aralékainak csak 2%-a szabad aralék és a kereskedelmi bankok a szabad aralékok minimális szinen arására örekszenek?