A BIZOTTSÁG MUNKADOKUMENTUMA

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, május 23. (25.05) (OR. en) Inézményközi dokumenum: 2006/0039 (CNS) 9851/07 ADD 2 FIN 239 RESPR 5 CADREFIN 32 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ 2. KIEGÉSZÍTÉS Küldi: a Tanács Főikársága Címze: az Állandó Képviselők Bizosága / a Tanács Előző dok. sz.: 7853/07 FIN 139 RESPR 2 CADREFIN 16 Biz. jav. sz.: 7241/1/06 REV 1 FIN 87 RESPR 1 CADREFIN 60 - COM(2006) 99 végleges/2 Tárgy: Az Európai Közösségek sajá forrásainak rendszeréről szóló (//EK, Euraom) anácsi haároza elfogadása A BIZOTTSÁG MUNKADOKUMENTUMA az Európai Közösségek sajá forrásainak rendszeréről szóló 2006/xxx/EK, Euraom anácsi haároza 4. és 5. cikkével összhangban az Egyesül Királyságo érinő kölségveési egyensúlyhiány korrekciójának ( bri korrekció ) kiszámíásáról, finanszírozásáról, kifizeéséről és a kölségveésbe örénő bevezeéséről 9851/07 ADD 2 gu/if/kb 1

2 BEVEZETÉS A december15 16-i Európai Tanács kövekezeéseivel és a Közösségek sajá forrásainak rendszeréről szóló, (...)-i anácsi haározaal összhangban a szepember 21-i 10646/00 bizosági munkadokumenum 1 helyébe e munkadokumenum lép. Ellenkező rendelkezés hiányában a cikkekre örénő bármely hivakozás a sajá forrásokról szóló, ( )-i haározara (a ovábbiakban: 2006-os haároza) ual. Ez a dokumenum a bri korrekció ekineében a kövekező rendelkezéseke állapíja meg: egy ado évi korrekció összegének kiszámíása, az összeg finanszírozása a kövekező évben, a kölségveési aggregáumok meghaározása, a korrekció bevezeése a kölségveésbe. A sajá források rendszerének a december i Európai Tanács kövekezeéseiből eredő módosíásai nincsenek haással a 2007-e megelőző évek bri korrekcióira. A 2006-os haároza haálybalépésének figyelembevéelével e dokumenum rendelkezései január 1-jén lépnek haályba. Első alkalommal ehá a 2007-es bri korrekció kiszámíására vonakoznak, amely először a 2008-as kölségveésben szerepel. 1 Az EU sajá forrásairól szóló anácsi haároza 4. és 5. cikkével összhangban a kölségveési egyensúlyhiány korrekciójának kiszámíása, finanszírozása, kifizeése és a kölségveésbe örénő bevezeése (az Európai Unió Tanácsa, 10646/00 ADD 2, szepember 21.). 9851/07 ADD 2 gu/if/kb 2

3 1. A BRIT KORREKCIÓ 1.1. A korrekció kiszámíása (a 2006-os haároza 4. cikke) A 4. cikkel összhangban a évi korrekció összegének kiszámíása a kövekezőképpen örénik: a) kiszámíják a különbsége az alábbiak közö: - az Egyesül Királyság százalékos részesedése a nem maximál HÉA-alapok eljes összegéből, és - az Egyesül Királyság százalékos részesedése az összes feloszo kiadásból; b) az a) ponban kiszámío különbözee megszorozzák a eljes feloszo kiadással; c) a b) ponban kapo eredmény megszorozzák 0,66-dal; Az a) c) ponok szerin kapo eredmény a bri korrekció eredei összege; d) a c) ponban kapo eredményből kivonják az alábbiak különbözeé: - az Egyesül Királyság százalékos részesedése a nem maximál HÉA-alapok összegéből, megszorozva a agállamoknak a 2. cikk (1) bekezdésének b) és c) ponjában emlíe, az ado kölségveési évre szóló eljes befizeésével (azaz azok a befizeések, amelyeke az Egyesül Királyság eljesíe volna, amennyiben a GNI-forrás nem léeze, és a HÉA-forrás nem le volna maximálva) a eljes kiadás finanszírozására (a leni 3.1. ponal összhangban); és 9851/07 ADD 2 gu/if/kb 3

4 - az Egyesül Királyságnak a 2. cikk (1) bekezdésének b) és c) ponjában emlíe, az ado kölségveési évre szóló befizeései a eljes kiadás finanszírozására (a leni 3.1. ponal összhangban), kivéve Hollandia és Svédország GNI-alapú hozzájárulásának a 2. cikk (5) bekezdése szerini bruó csökkenésének finanszírozására szolgáló kifizeéseke; a d) ponban emlíe különbség a bri előny (azon előny, amely az Egyesül Királyság számára a HÉA-alap maximálásából,, az egységes HÉA-kulcs csökkenéséből és a GNI-forrás bevezeéséből származik); az eredei összegből a bri előny kivonva a bri alapkorrekció kapjuk (ez a d) pon szerini eredmény); e) a d) pon szerini eredményből kivonják az Egyesül Királyság azon nyereségé, amely a 2. cikk (1) bekezdésének a) ponjában emlíe, a agállamok álal a beszedési kölségeik fedezésére megaro források százalékos arányának növekedéséből (10%-ról 25%-ra) származik. Ez az is jeleni, hogy a d) pon szerini eredményből le kell vonni az alábbiak szorzaá: - a 2. cikk (1) bekezdésének a) ponjában emlíe, a beszedési kölségek levonása uán az EU kölségveésébe bevezee eljes neó források 20%-a, valamin - a 2. cikk (1) bekezdésének a) ponjában emlíe forrásoknak az Egyesül Királyságra juó része és az EU nem maximál HÉA-alapjának az Egyesül Királyságra juó része közöi különbség. 9851/07 ADD 2 gu/if/kb 4

5 az e) ponban emlíe nyereségek a hagyományos sajá források (a képleekben: TOR) nem erveze nyereségei; A bri alapkorrekcióból kivonva a hagyományos sajá források nem erveze nyereségei megkapjuk a bri korrekció (azaz az e) pon szerini eredmény); f) A bővíés első évéől (azaz 2004-ől) kezdve az a) pon második francia bekezdése és a b) pon szerini eljes feloszo kiadás a bővíés megelőző uolsó év (azaz 2003) előcsalakozási kiadásaival megegyező összeggel csökken. Ez a kiigazíás megválozaja a c) ponban kapo eredmény (az eredei összege) és így az e) pon szerini összege is. Az előcsalakozási kiadásokkal megegyező összege áviszik a kövekező évekre, és évene kiigazíják az EU akuális, euróban kifejeze GDP-defláorának alkalmazásával, amelye a Bizoság ad meg. Eseleges későbbi bővíések során ugyanez az eljárás kell köveni. Ez az f) pono az elsőkén a 2014-es kölségveésben szereplő 2013-as korrekcióól számíva nem kell alkalmazni. g) Az első ízben a 2009-es kölségveésben szereplő 2008-as korrekcióól kezdve az a) pon második francia bekezdése és a b) pon szerini eljes feloszo kiadásból levonják az EU-hoz április 30. uán csalakozó agállamok eljes feloszo kiadásá, kivéve a közvelen mezőgazdasági kifizeéseke és a piaccal kapcsolaos kiadásoka, valamin a vidékfejleszési kiadások EMOGA Garanciarészlegből származó részé. 9851/07 ADD 2 gu/if/kb 5

6 A levonás az alábbi üemezés szerin fokozaosan növelik. A bri korrekció kölségveésben való szerepeleésének első éve: A bővíéssel kapcsolaos (fen meghaározo) kiadásoknak az Egyesül Királyság javára örénő korrekció kiszámíásából kiveendő százalékos aránya A közöi időszakban a bri korrekció érinő eljes kiigazíás, amely a fen emlíe, bővíéssel kapcsolaos kiadások kizárásából ered (a ovábbiakban: a bri korrekció kiigazíása), nem haladhaja meg a 2004-es árakon számío 10,5 milliárd euró. Minden egyes alkalommal, mikor a bri korrekció bevezeik a kölségveésbe, a Bizoság szolgálaai ellenőrzik, hogy a bri korrekció halmozo kiigazíása meghaladja-e ez az összege. E számíás céljából a folyó árakon számío összegeke áválják 2004-es árakra az EU leguóbbi rendelkezésre álló, euróban kifejeze GDP-defláorának alkalmazásával, amelye a Bizoság ad meg. A 10,5 milliárd eurós felső haár álépésekor a bri hozzájárulás ennek megfelelően csökkenik. A bri hozzájárulás csökkenése a bri korrekció összegének kiigazíása révén örénik. A közöi időszakban sorra kerülő bővíés eseén Bulgária és Románia csalakozásának kivéelével a 10,5 milliárd eurós felső haár az e bővíés(ek) álal a bri korrekció kiigazíására gyakorol haás mérékében felfelé kell módosíani. E haás kiszámíása úgy örénik, hogy összehasonlíják a bri korrekció kiigazíásának a csalakozó országgal (országokkal) együ, illeve a csalakozó ország(ok) nélkül számío összegé. A ké összeg különbségé ászámíják 2004-es árakra, és ezzel megnövelik a felső haár. A felső haár kiigazíásá a bri korrekció kiszámíásának és kölségveésbe való beemelésének során minden későbbi évben akualizálják. 9851/07 ADD 2 gu/if/kb 6

7 1.2. A bri korrekció kiszámíásának képleei A évre vonakozó bri korrekció (amely első ízben a +1 évben szerepel a kölségveésben) összege: bri korrekció =eredei összeg bri előny TOR nem erveze nyereségei Az egyes elemek ponos meghaározása a kövekező: EREDETI ÖSSZEG (az 1.1. a) c) pon, beleszámíva az 1.1. f) és az 1.1.g) pono) Eredei összeg = = 0.66 * ncvat AE EU newms AC EU EU newms AC INFL 1 ncvat AE NAgE PAEINFL 1 *( AE NAgE PAE ) ahol XX ncvat = XX agállam vagy agállamcsopor nem maximál HÉA-alapja (ahol XX= vagy EU) a évben; XX AE = XX-re (ahol XX = vagy EU) feloszo EU kiadások a évben; newms NAgE = az EU-hoz április 30. uán csalakozó agállamokra évben feloszo nem mezőgazdasági EU kiadások (a feni g) ponbeli meghaározás szerin), figyelemmel a feni 1.1.g) ponban meghaározo fokozaos bevezeésre is; 9851/07 ADD 2 gu/if/kb 7

8 PAE AC INFL 1 = a csalakozó országokra a csalakozás megelőző évben feloszo előcsalakozási kiadások (a feni 1.1.f) pon meghaározása szerin), a -1 év inflációjával kiigazíva. Ez az elem az első ízben a 2014-es kölségveésben szereplő 2013-as korrekcióól kezdődően megszűnik. Kifejezheő az alábbi képleel is: ahol AC PAEINFL 1 = Unil AC GDP 2012 * ( PAEi 1 * Deflaori 1 / 1 ) i Unil 2012 = 1 amíg a év meg nem egyezik 2012-vel, 2013-ól pedig 0; i = a és a csalakozási év közöi év(ek); GDP Deflaori 1/ 1 = az EU euróban kifejeze akuális GDP-defláora, amelye a Bizoság ad meg, az i-1-ől a -1-ig aró időszakra. FELSŐ HATÁR A KÖZÖTTI BRIT KORREKCIÓ TELJES KIIGAZÍTÁSÁRA, AMELY AZ EU-HOZ ÁPRILIS 30. UTÁN CSATLAKOZÓ TAGÁLLAMOK NEM MEZŐGAZDASÁGI UNIÓS KIADÁSAINAK A BRIT KORREKCIÓBÓL VALÓ KIZÁRÁSÁVAL KAPCSOLATOS A közöi időszakban a bri korrekció kiigazíása, amely a nem mezőgazdasági EU-kiadások bri korrekcióból való kizárásával kapcsolaos (a feni g) pon meghaározása szerin), és amelye az EU-hoz április 30. uán csalakozó agállamokra oszoak fel, 2004-es árakon nem haladhaja meg a 10,5 milliárd eurós felső haár (e felső haár kiigazíják bármilyen 2006 és 2012 közö bekövekező bővíés eseén, kivéve Bulgária és Románia csalakozásá). 9851/07 ADD 2 gu/if/kb 8

9 Ez alapján a bri korrekció közöi eljes csökkenése (a csökkenés az első ízben a 2009-es kölségveésbe bevezee, 2008-as korrekcióól kezdve fokozaosan vezeik be, a felső haár az első ízben a 2013-as kölségveésbe bevezee 2012-es korrekcióig érvényes), amelynek összege a kövekező képleel számolhaó ki: ncvat * EU = 2008 ncvat * %reduc * NAgE al ln ewms / Deflaor GDP 2004 nem haladhaja meg a 10,5 milliárd eurós felső haár, amelye ado eseben a kövekező (euróban megado) összeggel növelnek: 2012 alln ewms 0.66* %reduc * * NAgE EU EU-27 = 2008 ncvat ncvat ncvat ncvat * NAgE 12newMS / Deflaor GDP 2004 ahol XX ncvat = XX agállam vagy agállamcsopor nem maximál HÉA-alapja (ahol XX =, EU vagy EU-27) a évben; al ln ewms NAgE = az EU-hoz április 30. uán csalakozó agállamokra évben feloszo nem mezőgazdasági EU kiadások (a feni g) ponbeli meghaározás szerin); 12newMS NAgE = az EU-hoz május 1-jén csalakozó agállamokra, valamin Bulgáriára és Romániára évben feloszo nem mezőgazdasági EU kiadások (a feni g) ponbeli meghaározás szerin). 9851/07 ADD 2 gu/if/kb 9

10 %reduc = az NAgE évi százalékos csökkenése(azaz 2008 elő 0%; 2008-ban 20%; 2009-ben 70% és 2010-ől 100%); GDP Deflaor2004 = az EU euróban kifejeze akuális GDP-defláora, amelye a Bizoság ad meg, a 2004-ől évig aró időszakra. Amennyiben a kiigazío felső haár meghaladják (2013-ig bármelyik évben), úgy a bri korrekció a úllépés összegével megemelik. A kövekező évek bri korrekciói is kiigazíják annak érdekében, hogy elkerüljék a felső haár úllépésé, az első ízben a 2013-as kölségveésbe bevezee, 2012-es korrekcióval bezárólag. BRIT ELŐNY ( a feni 1.1.d) pon) Bri előny = ncvat ncvat EU EU ( GNIP + cvatp ) ( GNIP cvatp ) * EU + ahol XX ncvat = XX agállam vagy agállamcsopor nem maximál HÉA-alapja (ahol XX = vagy EU) a évben; XX GNIP = XX (ahol XX = vagy EU) eljes GNI-befizeése a évben; XX cvatp = XX (ahol XX = vagy EU) eljes, maximál HÉA-befizeése a évben; 9851/07 ADD 2 gu/if/kb 10

11 HAGYOMÁNYOS SAJÁT FORRÁSOK NEM TERVEZETT NYERESÉGEI (a feni 1.1.e) pon) TOR nem erveze nyereségei = 0.20 * TOR ncvat EU TOR EU EU * TOR ncvat ahol XX TOR = XX agállam vagy agállamcsopor neó hagyományos sajá forrásai (ahol XX = vagy EU) a évben; XX ncvat = XX (ahol XX = vagy EU) nem maximál HÉA-alapja a évben. 2. A BRIT KORREKCIÓ FINANSZÍROZÁSA A KÖVETKEZŐ ÉVBEN (A 2006-OS HATÁROZAT 5. CIKKE) A évi bri korrekció kölségé a +1 évben a kövekező rendelkezésekkel összhangban a öbbi agállam viseli: a) A kölség megoszásá a 2. cikk (1) bekezdésének c) ponjában emlíe, +1 évre vonakozó befizeések egyes agállamokra juó hányada alapján, az Egyesül Királyság kivéelével, valamin Hollandia és Svédország GNI-alapú hozzájárulásának a 2. cikk (5) bekezdésében emlíe bruó csökkenésé figyelmen kívül hagyva számolják ki; b) ez köveően kiigazíják úgy, hogy Némeország, Hollandia, Auszria és Svédország finanszírozási hányada az a) pon alai számíásból eredő hányad egynegyedére korláozódjon; A korrekció összegé az Egyesül Királyság a bri HÉA-befizeések csökkenése révén kapja meg; ha a korrekció összege meghaladja a HÉA-befizeések összegé, akkor a korrekció a bri GNI-befizeések csökkenése révén nyújják. 9851/07 ADD 2 gu/if/kb 11

12 A öbbi agállam álal visel kölségeke hozzáadják ezen agállamok HÉA- és GNIbefizeéseihez. Az alábbi ábláza példá ad a feni számíási módszer alkalmazására az elfogado évi kölségveésben szerepelee GNI-becslések alapján. Tagállam Belgium Cseh Közársaság Dánia Némeország Észország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprus Leország Livánia Luxemburg Magyarország Mála Hollandia Auszria Lengyelország Porugália Szlovénia Szlovák Közársaság Finnország Svédország Egyesül Királyság 1 A BRIT KORREKCIÓ FINANSZÍROZÁSÁNAK KISZÁMÍTÁSA DE, NL, AT A (3) oszlop és SE (2) széoszása a Százalékos Százalékos oszlopban agállamok részesedés a részesedés, GNI-ből 1 megado közö,, kivéelével részesedéséne DE, NL, AT és k 3/4-e SE kivéelével Finanszírozási kulcs (1) (2) (3) (4) (5)=(2)+(3)+(4) Összesen Az elfogado 2006-os kölségveésben szereplő GNI-előrejelzés 9851/07 ADD 2 gu/if/kb 12

13 A ábláza első oszlopában a agállamok +1 évi GNI-befizeésekből (a 2. cikk (1) bekezdésének c) ponja) való részesedése láhaó. A második oszlop a feni a) ponnak megfelelően kapo részarányoka muaja. A harmadik oszlop Némeország, Hollandia, Auszria és Svédország részarányának csökkenésé muaja (részarányuk háromnegyede, a feni a) pon érelmében), míg a negyedik oszlop a Némeország, Hollandia, Auszria és Svédország javára végrehajo csökkenésnek a öbbi agállam e négy ország és az Egyesül Királyság kivéelével közöi feloszásá ükrözi. Végül az öödik oszlop muaja a bri korrekció finanszírozásának ebből a számíásból eredő részarányai. 3. A KÖLTSÉGVETÉSI AGGREGÁTUMOK MEGHATÁROZÁSA 3.1 A év eljes kiadásai A bri korrekció kiszámíásához felhasználandó kiadások fogalma megfelel a szóban forgó évhez ( év) kapcsolódó ényleges kifizeéseknek (a kifizeési előirányzaok végrehajásának), amelyek vagy az év kölségveési előirányzaaiból vagy a végre nem hajo előirányzaok kövekező évre ( évről a +1 évre) való ávieléből erednek. Kizárólag a felhasznál kifizeési előirányzaoka, azaz a énylegesen kifizee összegeke veszik figyelembe Összes feloszo kiadás A eljes kiadás agállamok közi feloszására a feni 3.1. pon alapján az alábbi szabályok vonakoznak: Álalában a kifizeéseke arra a agállamra oszják fel, amelyben a fő kedvezményeze székhelye alálhaó. Mindazonálal azokban az eseekben, amikor a Bizoság udomása szerin a szóban forgó kedvezményeze közveíőkén jár el, a kifizeéseke, amikor csak lehe, arra a agállamra vagy agállamokra kell feloszani, amelyekben a végső kedvezményeze(ek) székhelye alálhaó, e kifizeésekben fennálló részesedésüknek megfelelően. 9851/07 ADD 2 gu/if/kb 13

14 Egyes kiadási elemeke sem részben, sem egészben nem lehe feloszani a agállamok közö. Az Európai Unió álalános kölségveésének eljes kiadásá kiindulási alapul véve, legalább ké fő kiadási kaegóriá ki kell zárni (e felsorolás indikaív jellegű és nem felélenül eljes): 1. Külső kiadások: főkén a as időszakra vonakozó pénzügyi kere 4. fejezee az EU min globális szereplő, a december i Európai Tanács kövekezeései szerin. E kaegóriában az Unión kívüli kedvezményezeekre fordío, más fejeze alá arozó kiadások is szerepelnek, min például a fejleszési együműködés kiadásai, az Unión kívül elkölö kuaási kiadások, az Unión kívüli kedvezményezeeknek kifizee adminiszraív kiadások sb. 2. Fel nem oszhaó vagy nem azonosíhaó kiadások. Ennek az oka fogalmi nehézség lehe, például reprezenációs, küldeésekkel kapcsolaos kiadások, hivaalos és egyéb alálkozók kölségei, valamin a haárokon ányúló közösségi kezdeményezésekkel kapcsolaos kifizeések, régiók közöi együműködési műveleek és más haárokon ányúló fellépések ámogaásával kapcsolaos kiadások. A feloszo kiadások elméleileg megfelelnek a as időszakra vonakozó pénzügyi kere 1., 2., 3., 5. és 6. fejezeének, a december i Európai Tanács kövekezeései szerin. 9851/07 ADD 2 gu/if/kb 14

15 3.3. Előcsalakozási kiadások A 4. cikk (1) bekezdésének f) ponja szerini, bővíéssel kapcsolaos kiigazíás kiszámíásához figyelembe veendő előcsalakozási kiadások a csalakozás évé megelőző uolsó évben a csalakozó országokra (a feni 3.1. és 3.2. pon meghaározása szerin) feloszo kiadások. 4. A ÉVI BRIT KORREKCIÓ BEVEZETÉSE A KÖLTSÉGVETÉSBE 4.1. (A +1 évi előzees kölségveés-ervezebe bevezeendő) előzees becslés A +1 évi előzees kölségveés-erveze (EKT) elkészíésekor ideiglenesen kiszámíják a évi bri korrekció összegé. A számíás a hozzájárulásokra és kiadásokra vonakozó legfrissebb hozzáférheő adaokra épül. A bri korrekció összege a bri HÉA- és GNI-befizeések csökkenése formájában öl alako. A öbbi agállam HÉA- és GNI-befizeései a finanszírozásban való részvéelük arányában nőnek Az előzees becslés akualizálása (a +1 és a +3 év közö) Szükség eseén a Bizoság a +1 és a +3 év közö bármikor javasolhaja az előzees becslés akualizálásá. Az akualizálás előzees kölségveésmódosíás-ervezeben (EKMT) örénik. Az akualizálás a Bizoság akkor javasolja, ha okkal feléelezi, hogy az előzees becslés első válozaa jelenősen különbözni fog a bri korrekciónak a +4 év EKMTjében javasol végleges kiszámíásáól (lásd len). 9851/07 ADD 2 gu/if/kb 15

16 Akualizálás akkor is javasolhaó, ha kiderül, hogy a +1 év EKT-jába bevezee becsül GNI-alapok jelenősen különbözni fognak a végleges GNI-alapokól, így lényegesen megválozaják a bri korrekció finanszírozásából vállal részarányoka A (a +4 évi EKMT-be bevezeendő) bri korrekció végleges kiszámíása A végleges összeg kiszámíása A korrekció végleges összegének kiszámíási módszere e dokumenum 1. ponjában alálhaó. A végleges bri korrekció kiszámíásához felhasznál adaok a évre vonakozó HÉA- és GNI-alap, valamin becsül feloszo kiadások, a +3 év december 31-én ismer adaok szerin, amelyeke a év szerini éves álagárfolyamon á kell számíani euróra. A bri előnynek (1.1.d) pon) a végleges számíáshoz szükséges becslésekor figyelembe kell venni a évi hagyományos sajá forrásoka és egyéb bevéeleke. Ebből kövekezik, hogy a fikív kölségveés a különböző ípusú források és bevéelek végleges adaaival újra kell számolni A korrekció végleges finanszírozásának kiszámíása és bevezeése a kölségveésbe A 2. pon az előzőekben meghaározza a végleges korrekció finanszírozásának kiszámíási eljárásá. A végleges finanszírozási adaok a +1 évi HÉA- és GNI-alapok a +3 év december 31-i állapo szerin. 9851/07 ADD 2 gu/if/kb 16

17 A végleges finanszírozási adaoka összehasonlíják a kölségveésbe (azaz a +1 év kölségveésébe és eseleg a +2 és +3 év kölségveésébe, ha az uóbb emlíe években örén akualizálás) már bevezee kifizeésekkel. A agállamonkéni különbségeke be kell vezeni a +4 évi EKMT megfelelő alcímébe és a korrekció finanszírozási éve (+1 év) szerini éves álagárfolyamon á kell számíani nemzei valuára. 9851/07 ADD 2 gu/if/kb 17