GERSE KÁROLY KAZÁNOK II.
|
|
- Géza Dénes Gulyás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 GERSE KÁROLY KAZÁNOK II.
2
3 Gerse Károly KAZÁNOK II. BME Energeka Gépek és Rendszerek Tanszék, Budapes, 04
4 Gerse Károly: Kazánok II. Első kadás Szerző jog Gerse Károly, 04 ISBN (Nyomao váloza)
5 Taralomjegyzék Első köe Bevezeés 3. Kazánok álalános jellemző 5.. Fűőfelüleek, szerepük, hőfelvéel, nyomás befolyása a fűőfelüleek kalakíására 5.. Kazánok felügyelee, alapveő bzonság berendezések 9.3. Kazánhaásfok, veszeségek, ávéel vzsgála 5. Kazánípusok álalános smereése 7.. Töréne fejlődés 7.. Gőzkazánok 37.. Nagyvízerű gőzkazánok 37.. Vízcsöves gőzkazánok 75.. Gőzkazánok ermészees crkulácóval 76.. Tűzér 9.3. Elgőzölögeő rendszer.4. Kényszeríe kerngeés Kényszeríe ááramlás Túlhevíők, újrahevíők Tápvíz előmelegíők.8. Léghevíők 6.9. Haáreljesímény 4.3. Hőhasznosíó kazánok 7.3. Gázurbna uán hőhasznosíó kazánok 7.3. Aomreakor hőhasznosíó kazánok Technológa folyamaok hőhasznosíó kazánja Különleges kazánok Meleg és forróvíz kazánok Házarás, ksközösség melegvíz kazánok Nagyvízerű kazánokból kalakío melegvíz, forróvíz kazánok Kényszeríe ááramlású kazánok Kéfázsú hőáadás, áramlás fűö felüleeken Gőzképződés alapveő folyamaa Forrás végelen érben Hőáadás és gőzfejlődés csőben Hőáadás és áramlás kapcsolaa Áramlás formák Elgőzölgés csőben Folyadékáramlás Aláhűö buborékos forrás Telíe buborékos forrás Kéfázsú konvekív hőáadás Folyadékhányos forrás arománya Krkus hőfluxus nagysága Hőáadás belül bordás csövekben A kéfázsú közeg áramlásának alapja Elem csőszakasz modellje Homogén modell Szeparál modell Súrlódás nyomásveszeség Geodekus nyomáskülönbség Gyorsíás nyomásveszeség Vízoldal folyamaok, vízelőkészíés, gőzszaság Melegíés, elgőzölgés közben lejászódó folyamaok Belső védőréeg, lerakódás képződése Vízmnőség előírások Vízelőkészíés Gőzszaság bzosíása 405
6 4.6. Kazánszíás Vízoldal korrózó, meghbásodások 45 Irodalomjegyzék az első köehez 443 Függelék 459 Másodk köe 5. Hőechnka számíások Tüzelőanyagok Szöchomera számíások 5.3. Füsgáz fajlagos enalpa-hőmérsékle dagramja Hőmérleg Tűzerek méreezése Fűőfelüleek méreezése Besugárzo fűőfelüleek Konvekív fűőfelüleek Közepes hőmérsékle-különbség Alkalmazás példák, segéddagramok Falazaok, hőszgeelés Füsgázoldal folyamaok, légechnka számíások Láng pulzácó, gázlengések, felüleek rezgése Levegőelláás, légechnka számíások Fűőfelüleek elrakódása, szíása, kopása, korrózója Felüleek elpszkolódása, szíása Fűőfelüleek kopása Füsgázoldal korrózó Gőzkazánok elemenek szlárdság számíása Szerkeze anyagok, ulajdonságak Az anyagok ulajdonsága Szerkeze anyagok fejleszése, jellemző Méreezés eljárások Igénybevéelek ípusa Hengeres szerkeze elemek Belső nyomásból, külső erhelésekből adódó feszülségek Hőmérsékle különbségekből adódó feszülségek Ellenőrzés válakozó feszülségekre 7.4. Lángcsövek Víznyomáspróba és érékelése Csövek, csőrendszerek Fűőfelüleek Csövek csalakozása, perem génybevéelek Egyéb szerkeze elemek Folyamaos üzemrányíás Dönés cseréről, selejezésről Gőzkazánok üzemeleése Üzembe helyezés, ndíás, leállíás, erhelésválozaás Műszerezés, mérések Működés üzem ellenőrzése, javíása Üzemzavarok 357 Irodalomjegyzék a másodk köehez 363 Függelék 383
7 5. Hőechnka számíások A hőechnka számíások feladaa a kazánban felhasználn kíván üzelőanyagokból, rendelkezésre álló, lleve eljesíendő közegparaméerekből (nyomások, hőmérsékleek, közegáramok) kndulva a berendezés hőmérlegének, haásfokának, fűőfelüle méreenek, főméreenek meghaározása. A hőechnka számíások a ervezés folyama részé képezk. A folyama az előervezéssel ndul, amelynek során a üzelőanyag, kazánparaméerek, korább üzem apaszalaok, ado gyáróra jellemző szokások, lleve a vevő specáls elvárása alapján megállapíásra kerül a berendezés ípusa, alapveő elrendezése, eseleg az ezekre vonakozó válozaok. Ez köve az előzees hőechnka számíás, a űzér és az egyes fűőfelüleek fő méreenek, csőméreenek, elrendezésének meghaározására. Ez alapján elkészíheő a kazán vázlaerve, elvégezheők az előzees hdraulka (crkulácós és füsgázoldal) és szlárdság számíások, megervezheő a kazán arószerkezee. E számíások során, egyes részleeke lleően, rendszern még válozaoka s készíenek. Az előerv műszak és gazdaság érékelése alapján készül el az úgyneveze ajánla erv, amely már a szavaolandó jellemzők és az ajánla ár meghaározásához szükséges összes jellemző (például a poencáls anyag és részegység beszállíóka) fgyelembe vesz. Az uolsó fázs az engedélyezés és gyárás dokumenácó elkészíése, amely a vevő ajánla alapján megjelenő eseleges ovább génye s kelégí. A kazánok, részelemek ervezésére számalan, széles körben alkalmazo, vagy egy-egy gyáró álal fejlesze program, programcsomag áll rendelkezésre. Ezek az adamegadás köveően a hagyományos számíás eljárásokhoz vszonyíva sokkal gyorsabban szolgálanak eredmény, sokkal öbb váloza vzsgálaá eszk leheővé. Így feleslegesnek űnk a számíás eljárások részleenek smereése, hszen senk sem fog kézzel számoln. A kövekezőkben azonban bemuajuk, hogy a számíásokban sok, gyakorla apaszalaokól függő elem van, amelyeke a számíógépes eljárások eseenkén bemenő paraméerkén várnak el. Ezek helyes megadása csak akkor leheséges, ha a felhasználó a megadandó paraméer befolyásoló lényeg elemekkel, a paraméer bzonyalanságának okával, a paraméer válozaásából adódó kövekezményekkel s szában van. Az alapveő hőáadás összefüggések, mn a későbbekben bemuajuk még az előbb bzonyalanságok ellenére s meglepően jó eredményeke szolgálanak, ovábbá az alapösszefüggésekre épülő sajá részprogramok jól áeknheővé, érékelheővé eszk az egyes ényezők haásának vzsgálaá. Ezér különösen előervezésnél, üzem mérés eredmények érékelésénél az alapveő számíás eljárások részleenek smeree nélkülözheelen. 5.. Tüzelőanyagok A kazánokban nagyon sokféle üzelőanyago használnak fel, csoporosíásuka s sokféle szempon alapján lehe elvégezn. A berendezések méreezésénél, kalakíásánál a üzelőanyagok elégeésére rendelkezésre álló echnka leheőségek, a üzelőanyag összeéele, egyes alkoórészenek vselkedése az égés és az köveő lehűlés során, az égéskor felszabaduló hőmennység, az égéshez szükséges levegőmennység, az égésnél kelekező füsgázmennység és egyéb égés maradványok, ezek haása a kazán szerkeze elemere, működésére a legfonosabb 3
8 jellemzők. Ezek mérlegelése alapján a szokásos gyakorlao köveve elsősorban a halmazállapo (szlárd, folyékony, gáznemű) szern csoporosíás alkalmazzuk, de egyéb szemponokra (erede, égés közben vselkedés) s ualunk. Szlárd üzelőanyagok: A szlárd halmazállapoú üzelőanyagok közül legnagyobb mennységben az erőműv kőszene (seam coal) használják fel. Az gények kelégíésére széleskörű nemzeköz kereskedelem alakul k. A különböző forrásokból származó szénféleségek kaegorzálására, azonosíására szénoszályozás rendszerek vezeek be, amelyek a szenek fx karbon és lló anyag aralma alapján kaegorzálják a szénféleségeke. A besorolások azonban országonkén elérhenek, mn arra példá az lló aralom alapján örénő oszályozásra az 5.. ábláza mua. Kazánban való üzelés szemponjából kedvezőnek a 8-40% lló aralmú szenek bzonyulak, de a berendezések megfelelő kalakíásával, méreezésével a ksebb lló aralmú szenek s jól felhasználhaók. A nagyobb ávolságokra, akár konnensek közö szállío szenek hamu és nedvesség aralma, mn az 5. áblázaban s láhaó, csak néhány százalék, a kénaralom mnmáls. A fűőérék 7-9 MJ/kg közö van. A üzelőanyagok egyéb ulajdonsága (őrölheőség, hamu összeéele, ulajdonsága) azonban lényegesen elérhenek, így a ervezés elő gondosan kell eljárn a üzelőanyag garancáls jellemzőnek, ezek megengede válozás arományának megválaszásánál. Hasonlóan gondos mérlegelés gényel az üzem közben, kényszerű üzelőanyag válás. 5.. ábláza USA megnevezés [] Néme megnevezés [] Magyar megnevezés [5.] Anhracc -4% Anhraz 5-0% Anrac ( sovány szén) 5-0% Low volale bumnous 5-% Magerkohle 0-4% Esskohle 4-9% Gázszegény (dős), zsugorodó szén ( sovány szén) 0-8% Medum volale bumnous -3% Hgh volale bumnous Fekohle 9-8% Gaskohle Gázszegény (dős), sülő szén ( sovány szén) 8-3% >3% 8-35% Gázdús (faal), sülő szén Gasflammkohle 35-40% Flamm-, Sner-, Pech, Sandkohle, (50)% ( zsíros szén) 3-36% Gázdús (faal), zsugorodó szén ( száraz szén) 40-4% A felhasznál szénféleségek másk csoporja elsősorban hely, regonáls forrásokból származk. Ezek gyenge mnőségű (nagyobb hamuaralmú) kőszenek, barnaszenek, lgnek, eseleg őzeg. Ilyen eseben a berendezés ervezése az ado szénmnőségre örénk. Ez eseben s nagyon gondosan kell azonban eljárn, mvel a kermel üzelőanyag mnősége bzonyosan nem egyezk meg a fúrás mnák alapján vélelmezheővel, másrész az üzemdő folyamán bzonyosan válozn fog. A ervezés során a várhaó legkedvezőlenebb jellemzőkből kell knduln, hogy berendezés eljesíményének korláozására, meghbásodásokra ne kerüljön sor. Ksebb berendezéseknél szénermékeke: kokszo, eseleg brkee s használnak üzelőanyagkén. Néhány jellemző szénféleségre az 5.. ábláza mua llóaralom, C (karbon), H (hdrogén), S (kén), O (oxgén), N (nrogén) w (nedvesség) a (hamu) bonásban (5.. ábra), súlyszázalékban megado elem összeéel és fűőérék adaoka. Erőműv kőszeneknél csak nemzeköz adaok szerepelnek, gyenge 4
9 mnőségű szeneknél a könyv összeállíásának dején még nagyobb mennységben felhasznál haza szénféleségek s. Az elem összeéel és az llóaralom nedvességés hamumenes (vhm) állapora vonakozk, a fűőérék nedvesség- és hamumenes, valamn nyers állapora s szerepel a áblázaban. A haza szénbányásza egykor, széles ermékválaszékára az [5.] rodalomban alálhaók nformácók. 5.. ábláza Illó vhm C vhm H vhm N vhm O vhm S vhm a w H vhm H % MJ/kg Kőszenek [ ] Anrac, Donyeck 4,0 94,39,80 0,7,40,70 5 5,7 33,75 30,00 Anrac, Ruhr 8,3 90,80 4,00,30,70,0 5,3 3 35,9 3,0 Magerkohle, Francaország,0 89,80 3,80,00 4,80 0, ,4 3,3 Fekohle, Dél-Afrka 8,6 8,50 5,40,70 9,90, ,99 5,4 Gaskohle, 35,9 84,7 5,40,70 7,70 0,50 6,8 5 33,0 9,00 Queensland Gaskohle, Lengyelország Gasflammkohle, Skóca 33, 84,50 5,0,60 7,0, ,4 6,- 7,0 4,5 8,4 5,40,0 0,9 0,80 4,6 3,8 3,64 6,30 Gyenge mnőségű szénféleségek [ ] Pécs szapszén 30,7 83,9 5,4,00 4,74 4,74 36, 3,7 9,95,0 Pécs "A" akna II. 3,5 79,58 4,97,83 7,59 6,0 54,5 7,3 7,93 0,67 Oroszlány nyers 39,6 67,7 5,58 0,73 7,96 8,0 44,3 4,5 6,09 0,75 akna II. Ajka ör akna II. 38,4 63,69 4,67,7 4,4 5,94 3,6 0,3 9,4 9,4 Lgn, Hambach ~54 65,90 4,70 0,90 7,80 0,70,7 50,0,8 8,4 Lgn, Vsona ~6 65,0 5,0,80 4,0 3,08,6 45,8,70 7,40 Lgn, Vsona ~63 63,9 5,70 0,95 5,3 4,75,8 45,6 9,8 6,06 Lgn, Bükkábrány Tőzeg, Fnnország ~64 60,0 5,0,40 6,90 6,30 7,7 45, 0,5 7,63 ~73 58, 6,36,33 33,7 0,48 3,63 5,6,34 8,49 Koksz [5.4] Kőszénből 84,83 0,6 0,87 0,6 0,76 9,0 4,0 33,8 8,86 Barnaszénből 0,9 8,90 0,5 0,84 0,7 0,74 9,0 7,0 33,9 7,79 Brke [5.4] Kőszénből 7,8 80,96 3,70,56,77 0,7 9,7,6 35,09 3,09 Lgnből 56, 5,9 3,87 0,53 9,35 0,3 7,3 6,8 6,0 9,40 Bomasszák: A fennarhaó energaelláás érdekében az uóbb dőben széleskörűen elerjed a különféle bomassza féleségek, hulladékok nagylépékű hasznosíása. Megndul a pelleál bomassza konnensek közö kereskedelme. Ksebb berendezéseknél széleskörűen alkalmaznak bobrke üzelőanyago s. A szóba jöheő válaszékból (haszonnövények maradéka, energanövények) az 5.3. áblázaban csak néhány jellemző példa szerepel [5.4], [ ]. A növény erede (és a nedvesség- és hamumenes állapora vonakozó, közel azonos elem összeéel) ellenére a bomasszák ulajdonsága lényegesen elérhenek, így egy ado berendezés ervezésénél különös gondossággal kell eljárn a felhasználandó bomasszák szóba jöheő üzelés arányanak megválaszásánál. A áblázaban, a [] rodalom alapján, város szemé ájékozaó adaa s szerepelnek. A valóságban a város szemé ervezés, üzemvel szemponjából fonos jellemző nagymérékben függnek a begyűjés helyől, az oan élemódól, élekörülményekől. Az összeéel 5
10 évszakokól (vegeácó, fűés), és más körülményekől függően s széles haárok közö válozha. Az egyes jellemző hulladékcsoporokra, arányuk válozására néme apaszalaok [5.4] alapján az 5.4. ábláza mua példáka. Ezek alapján s egyérelmű, hogy a ervezés üzelőanyag sáv megválaszása szemé vagy más hulladéküzelésű berendezések eseén s különös gondosságo, eseleg öbbéves adagyűjés gényel ábláza [5.3], [ ] Illó vhm C vhm H vhm N vhm O vhm S vhm a w H vhm H % MJ/kg Bükkfa 87,5 49,0 6,8 0,46 44,7 0,00 0,78,3 8, 3,46 Fenyőfa 5,03 5,93 0,48 4,57 0,00 0,6 0,4 9,36 4,79 Nyárfa 50,43 5,99 0,44 43,4 0,00,0 6,7 7,99 4,36 Bükk kéreg 80, 5,6 6,8 0,5 4,54 0,05,78 34,3 8,97,0 Búzaszalma 79,0 48,4 6,0 0,45 45,03 0,00 4,30 4,0 8,58 4,84 Bagassz (klúgozo cukornád) 8,0 48, 6,70 0,46 44,63 0,00,3 5,0 8,73 7,70 Papír 87,6 48,9 5,8 0, 45,63 0,08 4,70 8,5 8,48 3,99 Kukorcaszár ~76 48,4 6,36,43 43,85 0,3 8,78 ~5,7 9,8 6,50 Mscanhus ~80 47,87 6,45 0,73 44,85 0,0 3,90 ~6, 8, 6,33 Város szemé [] 5,94 7,0 0,38 39,8 0,9 6,00 3,3 8, 9,55 Papír karon, nyomavány Műanyag, exíla, fa, bőr, cson, gum 8 mm-nél ksebb méreű szerves anyag, Égeés maradványok (koksz) 5.4. ábláza [5.4] 8 mm-nél nagyobb méreű növény maradványok Fűőérék (H vhm,mj/kg) 7,5 7,3 7,6 33,7 0,3 Hamu (h vm, %) 3,3 8,0 68,0 68,0 37,9 Nedvesség (%) 4,, 8,9 8,9 53,3 Összeéel (%): Szolgálaás orenál város 3,3-43,9 0,9-3, 7,9-38,4 0,-8,0,6-4,8 Termelés orenál 0,-43, 0,3-0, 3,4-7, 4,7-,6,8-37,7 város Előváros jellegű 7,9-43,,4-8,9 5,-3,3 0,6-0,5 3,4-38,6 erüle Iparosodo erüle 5,0-3,8 3,9-3,3 9,9-34, 0,3-5,4 6,6-40, Vdék 7,6-4, 4,3-30,0 8,4-3,3 0-4,4 3,8-43,3 Száríás haása az összeéelre, fűőérékre: A üzelőanyagok mnősége a szállíás, árolás során folyamaosan válozk: nedvességaralmuk növekszk, csökken, kéma áalakulások s végbemehenek. Nagyobb nedvességaralmú lgneknél a méreek csökkenésére, haásfok javíására szénszáríás echnológáka s alkalmaznak. Ezér gyakran szükséges a különféle állapook közö ászámíás. Ehhez az 5.. ábrán láhaó vázlaból lehe knduln. A száríás során a szén szárazanyagaralma válozalan marad, csak a nedvességaralom csökken, így az ászámíás a válozalanul maradó összeevők egész mennységhez vszonyío arányának fgyelembevéelével leheséges. Néhány jellemző állapo közö ászámíás összefüggés az egyes alkoók arányára az 5.5. ábláza aralmaz. Fűőérékek ászámíásánál abból lehe knduln, hogy a nedvesség, hamuaralom válozásával a üzelőanyag égheő részének égéshője marad állandó. Egy ado állapora vonakozó fűőéréke vssza kell számían égéshővé, az 5.5 áblázabel ászámíás összefüggésekkel meg kell haározn a megválozo ömegegységre 6
11 Erede állapo Nyers állapo Légszáraz állapo Nedvességmenes állapo Nedvesség- és hamumenes állapo vonakozao égéshő, majd ebből a megválozo nedvesség és hdrogénaralom fgyelembevéelével lehe kszámían az új fűőéréke. Példakén a nedvességaralom válozása eseén H 00 w H 4, 45w 8, 936H 4, 45w 8, 5. n 936 n H 00 w ahol az ndexek a knduló, a ndexek a végállapora vonakoznak. Nedvesség (w) Durva nedvesség Ebből levegőn való száríásnál vsszamarad Hgroszkopkus nedvesség Hamu (a) N O S H C w, a w =0 a vm w =0, a =0 w a, a =0 5.. ábra Szlárd üzelőanyagok jellemző 5.5. ábláza Végállapo w, a a vm w=0, a=0 w a, a =0 00 w 00 w 00 w w a w a 00 w a a 00 a w a w 00 w a 00 w a vm vm 00 avm avm 00 w a a vm 00 w a 00 w 00 w a vm 00 wa 00 A száríás melle, elsősorban kőszenek mnőségének javíására, poros frakcó, meddőaralom leválaszására a szénmosás s alkalmazzák. Ennek során a szárazanyag aralom összeéele s válozk, így a áblázabel ászámíás összefüggések nem használhaók, megbízhaó jellemzők csak a mosás ermékek analízsével, kalormerálásával nyerheők. Hamu összeéele, ulajdonsága: Szlárd üzelőanyagoknál nemcsak a hamuaralom nagysága, hanem annak összeéele, üzelés ala, uán vselkedése s különösen fonos [5.44]. Ezér mndg szükség van a salakosodás, elrakodás ulajdonságoka befolyásoló, hamuban előforduló vegyüleek mennységének meghaározására, lleve a hamu olvadás ulajdonságanak, az ez jellemző hőmérsékleek érékének megadására. Néhány haza szénféleségre és összehasonlíásképpen rajna lgnre a hamu összeéelé az 5.6. ábláza muaja. Az égés eredményekén kelekező salak ulajdonsága érdemben csak üzelés kísérleek során smerheők meg. Erre nem mnden eseben van mód, másrész a ulajdonságok a berendezés élearama ala lényegesen válozhanak. Ezér a gyakorla apaszalaok alapján a hamuban lévő vegyüleek arányából, a üzelőanyag kénaralmából knduló jellemző számoka (5.7. ábláza) vezeek be, és 7
12 ezek alapján a apaszala haárérékek fgyelembevéelével lehe kövekezen az égés maradványok várhaó vselkedésére. A számíás összefüggések alkalmazásá kőszenekre javasolják [], de gyakorla apaszalaok alapján más üzelőanyagoknál s alkalmasak a berendezések kalakíásá, eseleges üzelőanyag válás befolyásoló dönések elősegíésére. Salakolvaszó üzeléseknél az előzőekkel ellenében a salak kedvező olvadás, folyás ulajdonsága fonosak. Uóbbak valószínűsíésére alkalmazzák a SO 0, 5( Al O3 K O ) K 5. 0, 5( FeO3 FeO CaO ) MgO NaO vszkozás számo, amelynek a apaszalaok alapján a jó salakolvadáshoz 7-nél nagyobbnak kell lenne [] ábláza Rajna vdék lgn [] Vsona lgn [5.5] Bükkábrány lgn [5.5] Oroszlány akna II. [5.5] SO 9,5 6,0 46, 48,0 Al O 3 5,0 7,7 0,5 6,0 Fe O 3 5,0 7,5,6 5,0 CaO 4,0 5,9 0,3 7,3 MgO 4,0,7,6,8 K O 3,5 0,9 0,9,3 Na O,0 0,3 0, 0,7 SO 3 4,3 8,0 7,4 CO 0,0 0,0,0 TO 0,5 0,5, Egyéb 0, 0, 0,4 Jellemző számok Számíás összefüggés Tapadás veszély [] Bázs-sav arány Salakosodás ényező Elömődés ényező Teljes alkál szám Szlícumoxd arány Ásvány szám B A Fe O CaO MgO Na O K O ábláza Salakosodás veszély [5.] 3 >0,8 >0,5 SO Al O TO B SF S > A B FF NaO A ( NaO 0, 658 K O ) A TA 00 SO SR Fe O CaO MgO SO >0, >0,6 >0,3 <7 3 SO Fe O M <5 Gyenge mnőségű szeneknél elsősorban a pernyeszemcsék ragadásával, olvadásával fenyegeő hőmérsékleek elkerülése jelenhe megoldás. A Lez féle, redukáló és oxdácós amoszférában végze, olvaszómkroszkópos vzsgálaok alapján álalában az alább hőmérsékle érékeke adják meg: 3 8
13 ragadás hőmérsékle, ragadósság pon (a mnához érne üvegrúd odaapad), alakválozás hőmérsékle (a 0 mm élhosszúságú kocka alakú mna sarkanak, élenek erede alakja megválozk), lágyulás hőmérsékle, lágyuláspon (megndul a kocka magasságának a csökkenése [ mm]), olvadáspon (az olvadék félgömb alako vesz fel), folyáspon (az olvadék széfolyk a vzsgáló felüleen, magassága mm), amelyek közül a garancáls feléelek közö álalában a redukáló amoszférában mér lágyulás hőmérsékle mnmáls éréké rögzík. A bomassza féleségek hamuösszeéele és a szlárd égés maradványok ulajdonsága lényegesen elérnek a szenekéől, elsősorban a ks mennységű hamuban előforduló nagyobb arányú kalcum, kálum, klór aralom ma [5.8]. Hulladékoknál a műanyag csomagolóanyagok ma lehe gen nagy a klórvegyüleek aránya. Ezér a ervezés üzelőanyag mnőség megválaszásánál, a megengede elérés arományok meghaározásánál nagy gondossággal kell eljárn. Szerző olyan mnmum-maxmum aromány megadással s alálkozo bomassza üzelőanyagnál, ahol például K O-ra,-%, CaO-ra,6-38% érékek szerepelek, és az egyéb alkoóka s hasonlóan széles sávok jellemezék ábláza C vhm H vhm N vhm O vhm S vhm a w H vhm H % MJ/kg Fűőolaj 86,00,30 0,30,37,03 0,0 0,39 4,4 40,98 Tüzelőolaj 86,33 3,0 0,40 0,7 4,60 Gázolaj 85,95 3,50 0,35 0,0 4,95 Benzn [5.4] 85,90 4,05 0,05 43, Melalkohol (sza) [5.4] 37,49,58 49,93 9,7 Black lquor [5.4] 6,63 6,69 0,4 9,90,5 33,5 30,0,69 7,97 Ormulson 400 [] 84,87 0,5 0,70 0,5 4,0 0,07 9,00 39,05 7,70 Folyékony üzelőanyagok: A nagy mennységben felhasznál kőolajszármazékoka ks hamu- és nedvesség-aralom jellemz (5.8. ábláza). A fűőolajokban lévő ks hamuaralom azonban jelenős mennységű vanádum oxdo aralmazha, amely a nagy falhőmérsékleű falfelüleeken különösen gyors lefolyású, veszélyes, magas hőmérsékleű korrózó eredményezhe. A szenekénél ksebb kénaralom s veszélyesebb lehe, mvel hányoznak a szenek hamujában előforduló, a kénvegyüleeke meserséges beavakozás nélkül részben leköő alkálkus hamualkoók s. Ezér olajüzelésű berendezések kalakíásánál a falhőmérsékleek helyes megválaszásával mndké korrózó ípus megelőzésére gondosan ügyeln kell [4.75]. A áblázaban néhány más folyékony üzelőanyag s szerepel. A black lquor (fekee lúg) a.4. fejezeben smeree lúgüzelésű kazánok üzelőanyaga, az ormulson a Venezuelában, az Ornokó folyó medencéjében kermel bumenből mnegy 30%-ny víz és ulajdonságjavíó vegyszerek hozzáadásával előállío, nagy hamuaralmú kőolajszármazéko jelöl. Uóbbnak elsősorban nagy kén és vanádum oxd aralma jelen különleges khívás a ervezők, üzemeleők számára. Felhasználására kőszénüzelésű kazánok kegészíő üzelőanyagakén, vagy nagy sűrűségű fűőolajok helyeesíésére kerül sor. 9
14 Gáznemű üzelőanyagok: Szlárd, folyékony üzelőanyagoknál a üzelőanyago alkoó égheő vegyüleek ípusanak meghaározása, a vegyüleek sokfélesége ma csaknem leheelen. Ezzel szemben a gázhalmazállapoú üzelőanyagok összeéele néhány jellemző molekulával jól leírhaó. Ema gáz üzelőanyagoknál nem az elem, hanem a molekula összeéel (érfogaszázalékban) megadása szokásos. A leggyakorbb alkoók: CH 4 (meán), C H 6 (eán), C 3 H 8 (propán), C 4 H 0 (buán), C m H n (magasabb rendű szénhdrogének), CO (szénmonoxd), H (hdrogén), H S (kénhdrogén), CO (széndoxd), N (nrogén), H O (vízgőz). A gáz üzelőanyagok nedvesség (vízgőz) aralma a meserségesen előállío üzelőanyagoka kvéve elhanyagolhaó, az eselegesen (álalában g/m 3 -ben) megado, hamunak neveze alkoó a kermelés, előállíás során elragado és a szíás folyamaok során vsszamarad, fnom méreű por jelen ábláza CH 4 C H 6 C 3H 8 C 4H 0 C mh n CO CO O N H H % kj/nm 3 Földgáz I. 95,60,4 0,3 0,5 0,06 0,45, Földgáz II. 88,63 3,59,57 0,8 0,3,0, Földgáz III. 83,3 0,8 0,7 0,08,58 4,0 373 Földgáz IV. 30,95,4 0,7 0,35 0,0 64,, Kamragáz I. [5.] 3,0,3 7,0,,5 55, Kamragáz II. [] 33,9 5, 6,,6 0,6 3,7 47,9 Város gáz (földgázbonásból) 40,9 6,5 7, 0, 3,0 3,3 90 Generáorgáz 5673,0 0,5 4,0 7,3 0, 5,0 5,0 (barnaszénből) [5.] Generáorgáz 6645,0 0, 8,0 4,0 0, 53,6,0 (kőszénből) [5.] Gáz, flud ágyas (kőszén) gázosíóból 0,9 30,7,9 47,8 8,7 [5.0] Kohógáz I. [5.] 7,5 0,0 54, Kohógáz II. [] 0, 3,3 4,4 56,4,4 Néhány jellemző, gáznemű üzelőanyag összeéelé, fűőéréké az 5.9. ábláza aralmazza. Az I.-III. jelű földgázok az ország különböző helyén ve mnák jellemző muaják. Az elérések a földgáz előfordulások különbözőségéből adódnak. A IV. jelű földgáz nagy széndoxd aralmú előfordulásból származk, a gyakorlaban neres (rkábban savanyú) gáznak nevezk. A kamragáz a kokszolóművekben (kokszoló kamrákban) előállío, város gáz -kén s forgalmazo, gáz szokásos megnevezése. Összeéele nagymérékben függ a koksz előállíásához felhasznál szén mnőségéől, elsősorban llóanyagaralmáól. A megfelelő, olcsó kokszolhaó haza szénfaják kmerülésével, a város gáz gény növekedésével, a gázhálózaok földgázra örénő áállíáság gyakran földgázból, vagy benznből bonással előállío gázzal póolák. A generáorgáz földgáz elláás hányában az par kemencék üzelőanyaga, vegy eljárások nyersanyaga. A nagyolvaszók mellékermékekén kelekező kohógáz rendszern a ház erőművekben hasznosíják, amelyeknek kazánjaban a kamragáz, generáorgáz más célra nem hasznosíhaó öbbleé s elüzelk. Muán uóbb gázféleségek gyulladás ulajdonsága a nagy szénmonoxd aralomból adódóan kedvezőlenek, felhasználásukra gyakran csak jó mnőségű (földgáz, fűőolaj) üzelőanyag ámaszó, póüzelésével van mód. A kamragáz, kohógáz -5% nedvessége s aralmazha. 0
15 5.. Szöchomera számíások A szöchomera az égés reakcók során érvényesülő ömeg és érfogaarányok, fajlagos mennységek számíásával foglalkozk. A berendezések méreezéséhez az egységny mennységű üzelőanyag ökélees (nem maradnak vssza égheő gázhalmazállapoú égés maradványok), és eljes (nem maradnak vssza égheő szlárd halmazállapoú égés maradványok) elüzeléséhez bevezeendő oxgén-, levegőmennység, a üzelés eredményekén kelekező száraz- és nedves füsgázmennység smeree szükséges. A számíások szlárd és folyékony üzelőanyagoknál az előzőek szern, súlyszázalékban megado elem összeéelből, gázhalmazállapoú üzelőanyagoknál a üzelőanyago alkoó vegyüleek, érfogaszázalékban megado, mennységéből ndulnak k. Szlárd, folyékony üzelőanyagok: A fajlagos mennységek számíása az elem összeéelben előforduló a alkoók, és az 5.0. áblázaban megado, ado alkoóra vonakozó állandók szorzaának összegzése alapján örénk (a vesszővel jelze érékek az egységny ömegre vonakozao fajlagos, a 0 ndexű érékek a = légfelesleg ényezőre vonakozó elméle érékeke jelölk): ' Fajlagos elméle oxgénszükségle [kg/kg]: O CO a ' Fajlagos elméle levegőszükségle [kg/kg]: L CL a 0, 5.4 ponosabb számíásoknál a levegő ( x ) nedvességaralmának ' fgyelembevéelével ( x) C a 5.5 ' Teljesen ökélelen elégéshez szükséges oxgén [kg/kg]: OCO CCO a 5.6 ' Fajlagos elméle széndoxd mennység [kg/kg]: CO 0 CCO a 5.7 ' Fajlagos elméle kéndoxd mennység [kg/kg]: SO 0 CSO a 5.8 ' Fajlagos elméle nrogén mennység [kg/kg]: N 0 CN a 5.9 ' Fajlagos elméle száraz füsgázmennység [kg/kg]: V Sz CV Sz a 0, 5.0 lleve ' L 0 ' ' ' CO SO 5.0a L V Sz N 0 ' Fajlagos elméle vízgőz mennység [kg/kg]: H O 0 CH O a, 5. ponosabb számíásoknál a levegő (x) nedvességaralmának ' ' fgyelembevéelével C a x 5. H O0 H O L0 ' V ' ' ' V V Sz H Fajlagos elméle nedves füsgázmennység [kg/kg]: 0 CV 0 a, 5.3 lleve 5.3a 0 0 O A hamu gázfázssal ávozó, a [kg/kg] nagyságú, llóanyag aramá széndoxdkén javasol fgyelembe venn, és az 5.7. képleből kadódó, égésből származó széndoxd ' érékhez kell hozzáadn. Így az összegze érék a hamu llóanyag fázsá s aralmazza. Amennyben a éréke smerelen, elhanyagolhaó. CO 0 0
16 Valóságos vszonyok közö, a üzelőanyag leheőség szern eljes, ökélees elüzeléséhez, légfeleslegre van szükség. Ezér a üzelőberendezésekbe bevezeendő, és az égés eredményekén kelekező mennységek a levegőfelesleggel, amelye a légfelesleg ényezővel jellemzünk, megnövekednek: Fajlagos oxgénszükségle [kg/kg]: ' ' 5.4 Fajlagos levegőszükségle [kg/kg]: Fajlagos száraz füsgázmennység [kg/kg]: Fajlagos nedves füsgázmennység [kg/kg]: C O C L C CO C SO C N O O 0 ' ' L 5.5 ' V ' V Sz ' V L 0 ) Sz0 5.6 ' V ' ( L 5.7 C V Sz ) 0 ' ( L CH O V ábláza C C Karbon,664,507 3,664 8,843,507,507,33 Hdrogén 7,937 34,83 6,346 6,346 8,937 35,83 7,937 Kén 0,998 4,3,998 3,33 5,3 5,3 0,998 Oxgén -,000-4,39-3,39-3,39-3,39-3,39 Nrogén,000,000,000 0,000 Nedvesség,000,000 A füsgáz sűrűsége a vonakozaás hőmérsékleen az egyes komponensek (széndoxd, kéndoxd, vízgőz, oxgén, nrogén, pernye, eseleg szénmonoxd) 5.. áblázaban megado sűrűsége alapján számíhaó k. ' v fg 5.8 ' A légfelesleggel bekerülő levegő a levegő (,93 kg/m 3 ) sűrűségével, vagy oxgénkén és nrogénkén, a levegőbel arányuknak megfelelően, lehe fgyelembe venn. A nedves füsgáz sűrűségére megadohoz hasonlóan számíhaó a száraz füsgáz sűrűsége s. A hőechnka számíások során szükség van a háromaomú gázok parcáls nyomására, a füsgáz porkoncenrácójára, a füsgázelemzések kérékeléséhez a széndoxd, kéndoxd, ökélees és eljes égéshez arozó maxmáls érfogaszázalékos arányára s. Ezek számíása az előbb fajlagos mennységekből a sűrűségek fgyelembevéelével leheséges. Fonos kemeln, hogy a parcáls nyomások, koncenrácók számíásánál érelemszerűen a pernyearalom nélkül (hamumenes állapora számío) fajlagos füsgázmennységekből és sűrűségekből kell knduln. CO Széndoxd parcáls nyomása [bar]: Kéndoxd parcáls nyomása [bar]: Vízgőz parcáls nyomása [bar]: p p CO SO ' CO / 0 CO p ' / 5.9 V fg ' SO / 0 SO p ' / 5.0 V fg ' H O / 0 H O ph O p 5. ' / V fg
17 CO max (%) Kohógáz Generáorgáz Vízgáz Város gáz Kamragáz Földgáz Olajgáz CO max (%) Kőszén kárány Fűőolaj Gázolaj Cseppfolyós gáz Anrac Tőzeg CO max (%) Fa Koksz A füsgáz porkoncenrácója [kg/m 3 ]: ( )a( ) h / s ' V fg 5. ahol p nyomás a űzérben, kazánjáraokban [bar], s salakbeköés ényező, (.3 fejeze) [kg/kg], éréke szénporüzelésnél 5-5%, rosélyüzelésnél 75-85%, a hamu llóanyag aralma [kg/kg]. A maxmáls koncenrácó számíása száraz füsgázra vonakozava örénk, muán a füsgázelemző készülékekben a nedvessége, a koncenrácómérés megelőzően, leválaszják. ' CO / 0 CO Széndoxd maxmáls koncenrácója a füsgázban [%]: COmax ' / ' SO / 0 SO Kéndoxd maxmáls koncenrácója a füsgázban [%]: SO max ' / Az egyes üzelőanyagfajákra jellemző CO max érékeke [5.3] alapján az 5.. ábra muaja. A hagyományos, elnyeleéses elven működő, (külön helesíés nem génylő) füsgázelemző (például Orsa) készülékeknél a széndoxd és kéndoxd nem különíheő el, ezér kénaralmú üzelőanyagoknál a légfelesleg ényező megállapíásához a gyakorlaban az ROmax COmax SO max összege alkalmazzák, amely csak szerény a kénaralomól függő mérékben nagyobb az előbb érékeknél. V V Sz0 Sz0 fg Sz fg Sz CO max,0 0,6 0, 9,8 9,4 9,0 Kőszenek Barnaszén, lgn 8, Illóaralom (%) Fűőérék (MJ/kg) Fűőérék (MJ/Nm 3 ) 5.. ábra Az egyes üzelőanyagokra jellemző CO max érékek [5.3] Gáznemű üzelőanyagok: A fajlagos mennységek számíásához az m, érfogaarányban [m 3 /m 3 ] megado molekula összeéel á kell számían ömegarányra ( a, [kg/kg]), amely az egyes komponensekre az 3
18 a m m 5.5 kfejezéssel, az egyes alkoók sűrűségének fgyelembe véelével örénhe. Ez köveően a fajlagos jellemzők meghaározása a szlárd üzelőanyagokéval eljesen azonos módon, az előbb képleek és az 5.. áblázaban megado állandók felhasználásával végezheő. C CO C SO C N C V Sz CH O V ábláza C C O C L H [.8] kg/m 3 kj/kg CH 4 0,78 3,989 7,3,743 3,4 5,985,46 8, C H 6,355 3,75 6,088,97,363 5,9,797 7, C 3 H 8,93 3,68 5,67,994,044 5,038,634 6, C 4 H 0,708 3,578 5,457 3,09,878 4,907,550 6, C m H n,503 3,4 4,78 3,38,359 4,497,84 5, CO,5 0,57,467,57,896 3,467 3, H 0,090 7,937 34,83 6,346 6,346 8,937 35, CO,977,000,000,000 N,50,000,000,000 O,49 -,000-4,39-3,39-3,39-3,39 H S,536,408 6,083,880 4,675 6,555,408 7, H O 0,804,000,000 SO,856,000,000,000 Keverékek üzelése, vegyes üzelés: Többféle üzelőanyag egydejű üzelése eseén célszerű az előbb fajlagos mennységek üzelőanyagonkén örénő kszámíása, és az eredő mennységek ez köveő meghaározása a ( k k ) keverés arányok fgyelembevéelével. Például: lleve ahol a k k részarány kszámíása: ' ' CO CO k 5.6 kev k k k ' V k k ' k 5.7 k V k kev m k m k k k 5.8 az egyes m k [kg/s] üzelőanyag áramok alapján leheséges. Ily módon az egyes üzelőanyag áramok, ezzel az arányok válozása jól köveheő. A számíás súly és érfogaszázalékban megado összeéelű üzelőanyagok egydejű üzelésére s alkalmazhaó. Homogén összeéel megadás eseén az egydejű üzelés jellemzőnek számíása a üzelőanyag keverék elem összeéelének egyes komponensek elem, molekula analízséből végze meghaározása alapján s leheséges. A keverék komponense: súlyszázalékos összeéelre: a kev a k kk 5.9 érfogaszázalékos összeéelre: m kev m k kk 5.30 ahol k k a súlyszázalékos, vagy érfogaszázalékos keverés arány. k k 4
19 Jellemző érékek. A fajlagos jellemzők meghaározására vonakozó előbb számíásoka elvégezük az 5.. fejezeben megado üzelőanyag féleségekre. Az áblázaokban a fajlagos elméle levegőszükséglee, a fajlagos elméle száraz és nedves füsgázmennysége, a =,5 (szeneknél), =, (bomassza féleségeknél), lleve =,05 (folyékony és gázhalmazállapoú üzelőanyagoknál) légfelesleg ényezővel számío fajlagos füsgázmennysége, a háromaomú gázok légkör nyomásra ( p =,035 bar) számío parcáls nyomásá, a füsgáz maxmáls hamuaralmá ( s =0,5 érékű salakbeköés. képle ényezővel), RO max éréké, és sűrűségé (5 C on) üneük fel. Az 5.. áblázaban megado száraz és nedves füsgázmennységek a üzelőanyagok füsgázzal szállío hamuaralmá nem aralmazzák. Szlárd üzelőanyagok ' L 0 ' V Sz0 ' V 0 p ' V CO p SO ph O 5.. ábláza h RO max fg kg/kg bar g/m 3 % kg/m 3 Anrac, Donyeck 0,6,07,,75 0,93 0,00 0,03 5 9,99,38 Anrac, Ruhr 0,779,38,76 3,343 0,80 0,00 0,05 5 8,99,36 Magerkohle, Francaország 0,44,059,364,97 0,8 0,00 0,05 6 9,8,363 Fekohle, Dél-Afrka 8,449 8,97 9,99 0,567 0,70 0,00 0,08 8 8,58,34 Gaskohle, Queensland 9,956 0,465 0,888,38 0,7 0,00 0, ,50,345 Gaskohle, Lengyelország 8,885 9,350 9,763,095 0,7 0,00 0, ,56,343 Gasflammkohle, Skóca 8,80 9,309 9,774,097 0,69 0,00 0,09 5 8,57,336 Pécs szapszén 4,563 4,788 5,0 5,886 0,57 0,006 0, ,40,3 Pécs "A" akna II. 4,3 4,357 4,578 5,96 0,66 0,009 0, ,6,34 Oroszlány nyers akna II. 3,8 4,099 4,378 4,95 0,56 0,03 0,33 3 8,7,39 Ajka ör akna II. 3,830 4,3 4,504 5,078 0,63 0,00 0,47 8 9,65,35 Lgn, Hambach,993 3,30 3,866 4,35 0,47 0,00 0, ,94,43 Lgn, Vsona,77,97 3,5 3,90 0,39 0,004 0,7 65 9,7,38 Lgn, Vsona,638,870 3,40 3,806 0,34 0,007 0,8 70 9,04,3 Lgn, Bükkábrány,909 3,03 3,73 4,68 0,39 0,00 0, ,43,46 Tőzeg, Fnnország 3,53 3,584 4,7 4,705 0,38 0,00 0,84 9 9,3,8 Kőszénkoksz 9,87 0,73 0,78,63 0,05 0,00 0,00 0 0,66,398 Barnaszénkoksz 9,530 0,34 0,440,870 0,03 0,00 0,06 0 0,67,395 Kőszén brke 0,539,097,44 3,03 0,79 0,00 0,05 0 8,87,36 Lgn brke 6,475 7,077 7,40 8,374 0,73 0,00 0,6 9,53,38 Bükkfa 4,505 5,86 5,497 6,73 0,64 0,000 0,9 0,,88 Fenyőfa 4,79 5,495 5,785 6,504 0,68 0,000 0,76 0,7,97 Nyárfa 4,9 5,653 5,909 6,647 0,70 0,000 0,68 0,7,30 Bükk kéreg 3,964 4,498 4,936 5,53 0,55 0,000 0,5 6 9,85,66 Búzaszalma 4,67 5,408 5,69 6,39 0,70 0,000 0,70 8 0,37,30 Bagasz,87 3,9 3,84 4,38 0,36 0,000 0,38 3 9,75, Papír 4,75 4,937 5,08 5,655 0,84 0,000 0,46 33,39,3 Kukorcaszár 4,997 5,79 5,909 6,659 0,70 0,000 0,5 7 9,95,30 Mscanhus 5,08 5,986 6,69 6,950 0,70 0,000 0,55 7 0,00,308 Város szemé 3,589 3,989 4,48 4,966 0,47 0,000 0, ,04,58 5
20 Folyékony üzelőanyagok ' L 0 ' V Sz0 ' V 0 p ' V CO p SO ph O 5.3. ábláza RO max kg/kg bar g/m 3 % kg/m 3 Fűőolaj 3,366 3,357 4,356 6,36 0,4 0,00 0,6 0 5,9,305 Tüzelőolaj 4,45 4,48 5,45 7,577 0,35 0,000 0,4 0 5,34,96 Gázolaj 4,5 4,309 5,5 7,689 0,33 0,000 0,7 0 5,9,93 Benzn 4,703 4,448 5,703 7,909 0,3 0,000 0,30 0 5,0,90 Melalkohol 6,470 6,845 7,470 8,44 0,5 0,000 0,34 0 4,90,33 Black lquor,999 3,55 3,667 4,7 0,45 0,00 0,6 97 8,7,60 Ormulson 400 9,50 9,573 0,50,936 0,38 0,004 0,45 0 6,9,93 Gáznemű üzelőanyagok ' L 0 ' V Sz0 ' V 0 ' p V CO p H O h 5.4. ábláza RO max fg kg/kg bar % kg/m 3 Földgáz I. 6,339 5,3 7,339 8,56 0,7 0,34,69,37 Földgáz II. 5,360 4,40 6,360 7,8 0,0 0,9,05,4 Földgáz III. 5,37 4,378 6,37 7,083 0,9 0,8,00,4 Földgáz IV.,876 3,53 3,876 4,00 0,68 0,89 6,77,348 Kamragáz I. 4,98,99 5,98 5,908 0,0 0,93 0,,09 Kamragáz II.,873,93 3,873 4,57 0,08 0,76 0,94,9 Város gáz (földgázbonásból) 8,770 8,479 9,770 0,09 0, 0,57,07,3 Generáorgáz (barnaszénből),378,3,378,447 0,90 0,6 9,0,33 Generáorgáz (kőszénből),336,8,336,403 0,90 0,093 8,99,34 Gáz, flud ágyas (kőszén) gázosíóból,567,409,567,646 0,84 0,5 8,38,38 Kohógáz I. 0,74,69,74,779 0,5 0,00 5,06,404 Kohógáz II. 0,6,576,6,643 0,65 0,08 6,38,40 Közelíő összefüggések: Az üzemvel, folyamaellenőrzés során gyakran nem áll rendelkezésre az elem összeéel. Ilyen eseben, a fajlagos mennységek fűőérék függvényében örénő meghaározására, közelíő összefüggések használhaók ([], [], [5], [.6], [5.4]). Ezek ényleges ponossága aól függ, hogy a felhasznál üzelőanyag mennyre hasonlí az összefüggések felállíásánál alapul ve üzelőanyagokra. Legkedvezőbbnek, a sajá üzelőanyagra rendszeresen végze mnavéelek, elemzések alapján felállío, sajá közelíő függvények alkalmazása űnk ábláza a b a b a 3 b 3 Középnehéz fűőolaj,354 0,0847 -,006 0,07647,500 0,65 Földgáz 0,556 0, ,0784 0, ,350 0,48 Oroszlány szén 0,483 0,086 0,037 0,03333,050 0,0857 Mára lgn 0,336 0,0960,00 0, ,4705 0,3300 A közelíő függvények szokásos alakja: fg 5.3 ' CO a bh ' H O b H 5.3 a 6
21 ' a b ) 5.33 L ( 3 3H ' ' V L 5.34 A haza erőművekben felhasznál néhány üzelőanyagra az állandóka az 5.5. ábláza aralmazza (a H fűőéréke MJ/kg egységben kell a képleekbe behelyeesíen). Álalánosabb (néme gyakorlaban alkalmazo) összefüggések ( H fűőéréke a képleekbe kj/kg egységben kell beírn): szlárd üzelőanyagokra []: ' H 450( h) 0,309 L ' H 450( h) 0,309 V folyékony üzelőanyagokra []: ' H 6740 L 4, ' H 6740 V 4, földgázra [5] ' H L 0, ' ' V L 5.40 Légfelesleg ényező nagysága: A legjobb haásfokú üzeléshez szükséges légfelesleg ényező nagysága a üzelőanyagól, üzelés módól függ, és a üzelőberendezésben a folyama gényeől függően s válozha. Szénüzelés vándorrosélyon:,5-,35 Szénporüzelés:,5-,0 Olajüzelés:,03-,5 Gázüzelés:,03-,5 Bomassza üzelés:,0-,5 Hulladéküzelés:,60-,00 A nrogénoxd kbocsáás üzelésechnka eszközökkel örénő csökkenésére a űzérben, helyleg lényegesen ksebb légfelesleg ényezőke s alkalmazhanak, mn az a.76. ábra muaja. A légfelesleg ényező a kazán kalakíásáól függően az áramlás rányában levegőbeörés, léghevíőn örénő ászökés, eseleg füsgáz recrkulácó kövekezében növekedhe. Így a számíások elvégzéséhez a közeg mennységeke a légfelesleg ényező várhaó, lleve ényleges válozásának fgyelembevéelével kell meghaározn. Fűőérékek számíása: A fűőérék [kj/kg] a üzelőanyag elem vagy molekula összeéele alapján elméleleg számíhaó. Az rodalomban öbb összefüggés alálhaó. Haza gyakorlaban szlárd és folyékony üzelőanyagokra a ao H 338aC 9590aH 95a S 50n kfejezés alkalmazása erjed el. Az [] rodalom Boe alapján szlárd és folyékony üzelőanyagokra: 7
22 Hamuaralom H 34800aC 93800aH 0460aS 680aN 0880aO 450w 5.4 összefüggés smere, amely szélesebb arományban, ±% űrésen belül ad érékeke. Az előbb, lleve az rodalomban megalálhaó más, hasonló képleekkel számío érékek a kalormerálással meghaározo érékekől lényegesen elérhenek. Ezér szlárd és folyékony üzelőanyagoknál leheőleg mndg a kalormerál érékeke kell fgyelembe venn. Gázoknál a üzelőanyago alkoó vegyüleek és arányuk smereében, az 5.. ábláza uolsó oszlopában megado fűőérékek [.8] alapján meghaározo keverék fűőérék ponossága elfogadhaó. Fűőérék közelíő meghaározása: Tüzelőolajokra a fűőérék közelíőleg a 0 [kg/dm 3 ] sűrűség és az a S [%] kénaralom függvényében H a 5.43 S összefüggéssel számíhaó []. Nagyobb hamuaralmú szeneknél a üzelőanyag hamuaralmának zoópos mérése alapján alkalmaznak közelíő saszka összefüggéseke a fűőérék válozásának folyamaos köveésére. Az összefüggéseke kellő számú mna kalormerálása alapján haározzák meg. Mnmáls fűőérék Működés aromány Max. Maxmáls fűőérék Mn. Mn. Nedvességaralom Max ábra Működés aromány jellemző Fűőérék megengede válozás arománya: A berendezések ervezésénél a segédberendezések kválaszásához, az üzembzos, sabl, lerakódásmenes működéshez a számíásoka a eljes fűőérék (nedvesség-, hamuaralom) arományra (5.3. ábra) el kell végezn. Nagyobb ngadozásokra elsősorban lgnüzelésnél kell számían: 6,7 MJ/kg névleges fűőérékhez például 6,3-8,5 MJ/kg sávszélessége adnak meg. Ks fűőérékeknél a névleges eljesímény elérheősége, segédberendezések eljesíménye, gyulladás, lángsablás, úlhevíő hőmérsékleszabályozás, nagyobb fűőéréknél elsősorban a salakosodás, elrakódás jelenhe gondo. Füsgáz recrkulácó: A úlhevíőkkel összefüggésben (.6. fejezeben) emlíés eünk a füsgáz vsszakerngeésről. A gyakorlaban ennek ké megoldása szokásos (5.4. ábra). Az égés zóna alá (űzér aljára) örénő vsszakerngeésnél a vsszavezee füsgáz oxgén aralma rész vesz az égés folyamaokban, a űzér felső részébe (az égés zóna fölé) örénő vsszakeverésnél erre nncs leheőség. A mennység vszonyok, füsgázösszeéel azonban mndké eseben lényegesen megváloznak. A kövekezőkben [5.] alapján e válozásoka muaom be. 8
23 Vsszakerngeés a űzér aljára: A vsszavezeés (5.4. a) ábra) kövekezében a frsslevegő mennység csökkenhe. Ugyans a vsszavezee füsgáz levegőaralma: ' r x( v ) L 5.44 (ahol x az egységny ömegű üzelőanyagra, a vsszavezeés elszívás helyére számío fajlagos füsgázmennységre vonakozao (kg/kg) vsszakeverés arány) a üzeléshez hasznosíhaó. A léghevíőn ennyvel kevesebb levegő kell ávezen: ahol e L fol ( e) x( ) ' v L 5.45 álagos égheőaralom (.3. fejeze) [kg/kg], forró levegő hányad [kg/kg]. A kelekező füsgáz a frss égésermékből és a vsszavezee füsgáz égésermék részéből evődk össze (a űzér és a vsszavezeés közö levegőbeörés membránfalas kazánkalakíásnál elhanyagolhaó). e e x m L fol m L fol x v x, k v x, k m Lhl a) Vsszakerngeés a űzér aljára b) Vsszakerngeés a űzér felső részébe 5.4. ábra Füsgáz vsszakerngeés m Lhl A vsszakerngeés ndíásánál frss égésermék: vsszakerngee mennység: az első fordula végén összesen: A másodk fordula végén frss égésermék: vsszakerngee mennység: összesen: n számú körülfordulás uán összesen: Végelen számú körülfordulás uán: A kazánból ávozó füsgázmennység: ' V 5.46 ' ( e L 0 ) ' x V0 ' ' V ( x) ( ) 0 e L ' V 5.48 ) 0 ' ( e L ' ( x x ) V 0 ' ' V ( x x ) ( ) 0 e L a 5.48a n ' ' ( x ) ' V n V ( e ) 0 L0 x 5.48b ' ' V ' 0 V ( e ) L x
24 Relaív mennységek 5.50 ' ' V ' ' V v 0 ( v ) ( x ) ( L k v ) L 0 0 x A vsszakerngee mennység: ' V ' 0 ' V k ( v ) x L 0 x 5.5 A füsgáz alkoónak válozása: ' CCO a ' CO0 CO x x 5.5 alakú összefüggésekkel számíhaó, kvéve a hamuaralom [kg/kg] válozásá, mvel a pernye egy része a füsgázból khullk, így csak a khullással csökkene c hányad vsszavezeésére kerül sor: ' h ( s )a( ) 5.53 ' cx V 0 ' ( ) L x 0 ' h,4,3 Fajlagos füsgázmennység Széndoxd aralom a füsgázban Poraralom a füsgázban Forró levegő mennysége,,,0 0,9 0, Recrkulácó (%) 5.5. ábra Tűzér aljára örénő füsgáz vsszakerngeés haása [5.] ' CO / CO 0 fg A háromaomú gázok parcáls nyomása: pco p 5.54 ' x V 0 ' ( ) L x 0 alakú képleel haározhaó meg, ahol [kg/m 3 ] a módosul összeéelnek megfelelő füsgázsűrűség. A nedves füsgázmennység helye száraz füsgáz mennysége helyeesíve, és a nyomás elhagyva, ezen összefüggés használhaó a széndoxd maxmáls koncenrácójának kszámíására s. Néhány jellemző mennység válozásá a recrkulácó függvényében, haza barnaszén üzelésű kazán eseén, az 5.5. ábra muaja. Megfgyelheő, hogy a füsgázáram és a léghevíőn ávezee levegőmennység nagyobb arányú válozása melle a füsgáz összeéele csak szerényebb mérékben válozk: a széndoxd (és kéndoxd) koncenrácója nő, a füsgáz pernyearalma a khullás ma csökken. Vsszakerngeés a űzér felső részébe: A vsszavezeés (5.4. b) ábra) kövekezében a füsgáz ömegáram növekszk. A kelekeze égésermék mennysége: fg 0
25 A kazánból ávozó füsgázmennység: ( ) ' V 5.55 ' ' V v 0 L0 ' ( v ) L x x 0 ' ' ( ) ' V v L V v x x A nedves füsgázmennység helye ' V 0 0 ' 0 ( x) ( ) k v L ' V Sz0 száraz füsgázmennysége helyeesíve ezen összefüggés használhaó a kazánból ávozó száraz füsgázmennység kszámíására s. A vsszakerngee mennység: ' ' ( V v ) ' 0 L0 V k x x x 5.57 A füsgáz alkoónak válozása: ' ' CO 0 CO x 5.5 alakú összefüggéssekkel számíhaó, kvéve a hamuaralom [kg/kg] válozásá, mvel a pernye egy része a füsgázból khullk, így csak a khullással csökkene c ' ( s )a( ) fg hányad vsszavezeésére kerül sor: h 5.58 ' cx ahol s a hamu űzérben salakkén vsszamarad hányada (.3. fejeze). A háromaomú gázok parcáls nyomása a űzérből ávozó füsgázban: p a kazánból ávozó füsgázban: p CO CO ' CO 0 x ' h / CO fg ' V p V 5.59 ' CO / CO 0 fg p 5.60 ' x ahol fg a módosul összeéelnek megfelelő füsgázsűrűség. A nedves füsgázmennység helye száraz füsgáz mennysége helyeesíve és a nyomás elhagyva ezen összefüggés használhaó a széndoxd maxmáls koncenrácójának kszámíására s. Isméelen kemeljük, hogy a parcáls nyomások, koncenrácók számíása füsgáz recrkulácó eseén s hamumenes állapora számío füsgáz mennységekkel és sűrűségekkel végzendő. Gázurbna kpufogó gázok, póüzelés haása. Gázurbnákban a légfelesleg ényező a urbna lapáok elő megengedheő lánghőmérsékle haározza meg. Éréke a urbna eljesímény függvényében nagymérékben s válozha. Ema a gázurbna hőhasznosíó kazánoknál a belépő füsgázösszeéel meghaározása nem az előbb szöchomera számíások alapján örénk, hanem a gázurbna szállíója álal megado kpufogó gáz összeéel kell fgyelembe venn. Az összeéel megadása a eljesímény függvényében érfoga- ( m ), vagy súlyszázalékos ( a ) formában örénk a jellemző ponokra. A szokásos komponensek: széndoxd ( m CO, vagy a CO ) V v
26 vízgőz ( mh O, vagy ah O ) nrogén ( m N, vagy a N ) oxgén ( m O, vagy a O ) Ezek melle megadásra kerül a kpufogó gáz ado eljesíményhez arozó ömegárama s. A kpufogó gázban lévő egyéb alkoóka (nemesgázok, eseleg kéndoxd), szennyező anyagoka (nrogén oxdok, korom, poraralom) a szöchomera számíásoknál álalában külön nem veszk fgyelembe, a kompresszor álal beszívo levegőből ákerül nemesgázoka a nrogénaralomhoz adják hozzá. Amennyben nncs póüzelés, a füsgázban lévő alkoók parcáls nyomásának számíása az 5.9, 5. képleekkel örénhe. Ehhez a füsgáz sűrűsége az 5.8 összefüggéssel számíhaó. Póüzelés eseén a megválozo összeéel a bevezee üzelőanyag ömegáramának, összeéelének felhasználásával lehe meghaározn. Első lépésben a felhasznál üzelőanyag elem, vagy molekula összeéele alapján az 5.3, 5.7, 5.9, 5. összefüggésekből a fajlagos mennységek számíhaók. Ez köveően a m 5.6 CO aco mg CO H O ah Om G H O N an m G N m a O ao m G O m a m 5.6a 5.6b 5.6c ípusú összefüggésekkel kszámíhaó az egyes komponensek ömegárama. Az előbb képleben a fajlagos széndoxd aralom a kpufogó gázban [kg/kg], érfogaszázalékban CO megado kpufogó gáz összeéel eseén az 5.5 összefüggésből számíhaó, a fajlagos vízgőz aralom a kpufogó gázban [kg/kg], H O a N fajlagos nrogén aralom a kpufogó gázban [kg/kg], a O fajlagos oxgén aralom a kpufogó gázban [kg/kg], m G a hőhasznosíó kazánba belépő kpufogó gáz ömegárama [kg/s], a póüzelésnél felhasznál üzelőanyagból kelekező fajlagos széndoxd CO mennység [kg/kg], a póüzelésnél felhasznál üzelőanyagból kelekező fajlagos vízgőz H O mennység [kg/kg], a póüzelésnél felhasznál üzelőanyagból kelekező fajlagos nrogén N mennység [kg/kg], számíásához csak a üzelőanyag nrogén aralma veheő fgyelembe, a póüzelésnél felhasznál üzelőanyag elüzeléséhez szükséges, kpufogó O gázból elhasznál oxgén mennység [kg/kg], m a póüzeléshez felhasznál üzelőanyag ömegárama [kg/s]. a a a Az eseben, ha a póüzelés nem a kpufogó gáz oxgén aralmának felhasználásával, hanem frss levegővel örénk, a póüzelésnél felhasznál
27 üzelőanyagból kelekező nrogén mennység számíásánál a frss levegőből vsszamarad nrogén aralma s fgyelembe kell venn, az oxgénre vonakozó előbb 5.6c képleben pedg a másodk ag elő előjele meg kell fordían, mvel a légfelesleggel bevezee frss levegőből vsszamarad oxgén növel a ömegáramo. A keverék fajlagos összeéelé az előbb, komponensenkén ömegáramok, és a póüzeléshez bevezee üzelőanyag ömegáramával megnövekede füsgáz ömegáram hányadosakén lehe kszámían. Frss levegővel végze póüzelés eseén a bevezee levegő (5.5 képleel számíhaó) fajlagos mennységé s fgyelembe kell venn. lleve frss levegő bevezeése esén 5.6 m Fg m a m Fg ' m ( ) a L 5.6a Közvee (száraz) kéneleníés: Több kazánnál alkalmazzák a szénhez adagol mészkővel (CaCO 3 ), mészhdráal (Ca(OH) ), vagy kalcumoxddal (CaO) örénő kéneleníés, a üzelőanyag kénaralmából kelekező kéndoxd kalcumszulfá (CaSO 4 ) formájában örénő megköésére. A űzérbe bevezee kalcumaralmú anyagok megválozaják a űzér hőmérlegé, a füsgáz összeéelé, növelk a üzeléshez szükséges oxgéngény, a kelekező gázhalmazállapoú és szlárd égésermékek mennységé, mvel: A mészkőből H CaCO =788, kj/kg hőelvonás (mészégeés) haására 0, kg/kg széndoxd szabadul fel. A mészhdrából H Ca(OH ) =478,3 kj/kg hőelvonás melle 0,43 kg/kg vízgőz válk szabaddá. A üzelőanyag a S [kg/kg] kénaralmából kelekeze kéndoxd a bevezee vagy az előbb folyamaok eredményekén kelekeze kalcumoxddal és az égés levegő oxgénjével H CaSO4 =567,7 kj/kg Kén hőfejlődés melle reakcóba lép, melynek eredményekén,998 kg/kg érékkel csökken a füsgáz kéndoxd aralma, a pernye mennysége pedg 4,463 kg/kg érékkel nő. A reakcóhoz 0,499 kg/kg öbble oxgénre van szükség. A gyakorlaban a kéneleníés elfogadhaó kén (szulfáá áalakul kén/összes kén) haásfokkal örénő lefolyásához kalcum feleslegre van szükség, amelye n (űzérbe bevezee kalcum/szöchomera egyenleekből számíhaó kalcum gény) kalcum aránnyal lehe fgyelembe venn. A kéneleníéshez el nem használ kalcumoxd s az égésermék szlárd anyag aralmá növel, az eredeleg savas füsgáz lúgossá esz. A számíások leegyszerűsíésére, az előbb együhaók helye, a üzelőanyag egységny ömegére vonakozao együhaók használaa célszerű [5.6]. Így: Mészkő adagolása eseén a füsgáz fajlagos elméle széndoxd aralmának növekedése [kg/kg]: ',377 na 5.63 CO 0 S 3
28 RO max [%] Mészhdrá adagolása eseén a füsgáz fajlagos elméle vízgőz aralmának növekedése [kg/kg]: ' 0,569 na 5.64 H O 0 A fajlagos elméle oxgénszükségle növekedése a kéneleníéshez ' szükséges oxgén ma [kg/kg]: SO 0, 499kén a 0 S 5.65 A kéndoxd aralom csökkenése a kéneleníés eredményekén [kg/kg]: ' SO, 998kén a 0 S 5.66 A kéneleníés eredményekén kelekező, pernyearalma növelő fajlagos ' gpszmennység [kg/kg]: CaSO 4, 463kén a 4 S 5.67 A kéneleníésnél el nem használ, vsszamarad, pernyearalma növelő ' fajlagos kalcumoxd mennység [kg/kg]:, 7499( n ) a 5.68 Az előbb fajlagos mennységekkel a fajlagos levegőszükségle (5.5 képle), fajlagos füsgáz mennység ( képleek), a háromaomú gázok parcáls nyomása ( képleek), a füsgáz porkoncenrácója (5. képle), a füsgázelemzéshez szükséges max CaO RO érék (5.3-5,4 képleek) ponosíhaók. Oswald dagram: Az égés folyamaa, a légfelesleg alakulásának válozása füsgázelemzéssel köveheő. Ennek során rendszern a füsgáz oxgén, széndoxd, szénmonoxd aralmának mérésé végzk el. A mérés eredmények gyors kérékelésére öbb dagramípus: Bune, Oswald, és más égés háromszögek erjedek el [7], [], [5.]. Haza gyakorlaban az Oswald dagram (5.6. ábra) alkalmazása szokásos. A dagramok jellemző ponjanak: maxmáls széndoxd (+ kéndoxd gáz) aralom: RO COmax SOmax 5.69 maxmáls oxgén aralom: levegővel végze üzelésnél %, mnmáls (eljesen ökélelen égéshez szükséges) oxgén aralom: ' ' O O O 0 CO 0 O Omn 5.70 ' maxmáls szénmonoxd aralom: COmax Omn 5.7 meghaározása s a szöchomera számíások feladaa. V Sz0 S fg Sz kén S RO RO Mérés pon Tökélees, eljes égés vonala CO λ= λ> O λ< CO=*O mn [%] O mn [%] O = % 5.6. ábra Oswald dagram O 4
29 A dagram szerkeszése a befogók (maxmáls oxgén és RO aralom) engelyeken örénő felmérésével, a ké pon összeköésével kezdődk. A ké pono összeköő áfogó a különféle légfelesleg ényezőkkel örénő eljes és ökélees égés vonala. A kövekező lépés az O mn érékének oxgén engelyre örénő felmérése (ezzel a = érékhez arozó eljesen ökélelen égés ponjának meghaározása) és összeköése az RO ponal. Az így adódó ksebb háromszög áfogója a = légfelesleg ényező vonala. A vonal azoka az eseeke jelöl, amkor a űzérbe bevezee oxgénből részben széndoxd, részben szénmonoxd kelekezk. Muán a szénmonoxddá örénő oxdácónál kelekező szénmonoxd molekula mennység az oxgén molekulák számának készerese, az O mn pon azonos lesz a maxmáls szénmonoxd mennység ponjával s. Ezen a ponon kereszül merőleges állíva a eljes és ökélees égés vonalára, adódk a szénmonoxd engely, amelynek nulla éréke a eljes és ökélees égés vonalánál van. A engely a maxmáls szénmonoxd mennységnek megfelelően kell beoszan. A különféle légfeleslegeke jelző vonalak a =-nek megfelelő ksebb áfogóval párhuzamosak, rajzolásuk a különféle légfeleslegekre kszámío O vagy RO érékek alapján örénhe. A mér érékek alapján a légfelesleg ényező: ' RO V Sz fg Sz max 0 ' RO 5.7 L L 0 lleve ' V 0 O Sz fg Sz ' L 0 L 5.73 O ' V 0 Muán Sz Sz ' fg L 0 L az előbb összefüggések egyszerűsíheők, így közelíőleg: ROmax 5.66a, lleve 5.73a RO O A szénmonoxd aralom éréké jelző skáláról egy mér RO és O érékpár alapján a CO aralom éréke, a légfelesleg ényező nagyságá jelző vonalak segíségével a légfelesleg ényező éréke s leolvashaó. Ügyeln kell azonban arra, hogy az alapul ve mér érékpár meghaározása ponosan örénjen, mer a hbás mérés eredmények helyelen kövekezeésekre vezehenek. Ezér a megbízhaó kövekezeések érdekében ndokol mndhárom érék egydejű mérése. 5
A Ptk. 201. (2) bekezdése védelmében.
-- 1998. 8. szám FÓRUM 403 J...,. ~ Dr. Kovács Kázmér ÜGYVÉD. A BUDAPEST ÜGYVÉD KAMARA ALELNÖKE A Pk. 201. (2) bekezdése védelmében. (Feluno arányalanság és az auópálya-használai szerzodések) Vékás Lajos
RészletesebbenMódszertani megjegyzések a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez
Módszerani megjegyzések a hielinézeek összevon mérlegének alakulásáról szóló közleményhez 1. A forinosíás és az elszámolás kezelése a moneáris saiszikákban Az egyes fogyaszói kölcsönszerződések devizanemének
RészletesebbenPÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAANYAG A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ KONCEPCIÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA
PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAANYAG A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ KONCEPCIÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA Függelék 2007. június Taralomjegyzék FÜGGELÉK. számú függelék: Az Országgyűlés
RészletesebbenHAVRAN DÁNIEL. Pénzgazdálkodási szokások hatása a működőtőkére. A Magyar Posta példája
HAVRAN DÁNIEL Pénzgazdálkodás szokások haása a működőőkére. A Magyar Posa példája A hálózaos parágakban, ahogy a posa szolgálaásoknál s, a forgalomban lévő készpénz nagyméreű működőőké jelenhe. A Magyar
RészletesebbenHULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Az ipari hulladékgazdálkodás vállalati gyakorlata HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE MK Műszaki Intézet FŐBB TERMIKUS HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI
Részletesebben8. Energiatermelő rendszerek üzeme
Energetika 83 8. Energiatermelő rendszerek üzeme Az energia termelését (=átalakítását) műszaki berendezésekben valósítjuk meg. Az ember sütési-főzési feladatokra tűzhelyeket, fűtés biztosítására: kandallókat,
RészletesebbenBetonfelületek permeabilitásvizsgálata
Beonfelüleek permeabiliásvizsgálaa Varga Ákos * Témavezeõ: dr. Józsa Zsuzsanna ** 1. Bevezeés A beon egyik legfonosabb, sok más jellemzõjé meghaározó ulajdonsága a poroziás. Dönõ jelenõségû a beon arósságá
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
A légkör keletkezése Környezetvédelem (KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2015/2016-os tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék
RészletesebbenHő- és áramlástechnikai gépek I. Felkészülési kérdések kidolgozva
Hő- és áramlásechnikai gépek I. Felkészülési kérdések kidolgozva I. Definíciók, alapfogalmak (2x5pon) 1. Hőerőgép és hőközveíő gép Hőerőgép: Azok a hőechnikai gépek, melyek üzelőanyag elégeésével hőenergiá
Részletesebben7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 1. 2. 3. 4.
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 2016.01.01 2017.12.31 8 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített
Részletesebben7. Energiatermelés rendszere
Energetika 73 7. Energiatermelés rendszere Az energiatermelés az emberrel összefüggő fogalom. Az ember energetikai szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenység. Az energiatermelés során az ember
RészletesebbenKazánkiválasztás. 1. számú fólia 2010.06. hó. Buderus Akadémia 2011: Kazánházak: Kazánkiválasztás. Buderus F téstechnika Kft. Minden jog fenntartva!
Kazánkiválasztás 1. számú fólia A metán égése H H C H H O O O O O C O H O H H O H CH 4 + 2 O 2 CO 2 + 2H 2 O + Metán Oxigén Széndioxid Vízg z érték (földgáz) (leveg ) (alsó f érték) A keletkez vízg z is
RészletesebbenA hőkezelés célja. Hőkezelési eljárások. Fémek hőkezelése. Tipikus hőkezelési ciklus
NYGUDOMÁNY ÉS ECHNOLÓGI NSZÉK nyagechnológia (Hegeszés, hőkezelés) Hőkezelési eljárások Dr. Paloás Béla - dr. Némeh Árpád paloasb@eik.bme.hu hőkezelés célja szöveszerkeze válozaásával a kíván mechanikai-
RészletesebbenA BIOMASSZA TÁVHŐ CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA BARANYA MEGYÉBEN
A BIOMASSZA TÁVHŐ CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA BARANYA MEGYÉBEN 2 A mecseki széntől a zöld energiáig 1953. A kezdetek... A távhőtermelő társaságcsoport A PANNONPOWER társaságcsoport A Dalkia Energia Zrt. érdekeltsége
Részletesebben8 A teljesítményelektronikai berendezések vezérlése és
8 A eljesíményelekronikai berendezések vezérlése és szabályzása Vezérlés ala a eljesíményelekronikában a vezérel kapcsolók vezérlõjeleinek elõállíásá érjük. Egy berendezés mûködésé egyrész az alkalmazo
RészletesebbenÉpületgépész rendszerek
Épületgépész rendszerek Hőmennyiség Q, Energia E, Munka W Nm=J 1 cal = 4,1868 J 1 Wh = 3600 J Munka:fizikai értelemben munkavégzésről beszélünk, ha erő hatására elmozdulás történik. Energia az anyag különböző
RészletesebbenFűrészüzemi technológia gazdaságosságának növelése a gyártás során keletkező melléktermékek energetikai hasznosításával
EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék Fűrészüzemi technológia gazdaságosságának növelése a gyártás során keletkező melléktermékek
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: számológép, rajzeszközök
12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 525 02 Autószerelő Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét! Ha a vizsgafeladat
RészletesebbenA kereslet hatása az árak, a minõség és a fejlesztési döntések dinamikájára
VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. december (1094 1115. o.) VÖRÖS JÓZSEF A keresle haása az árak, a minõség és a fejleszési dönések dinamikájára A anulmány egy nagyon álalános
Részletesebben11. A talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása. Dr. Varga Csaba
11. A talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása Dr. Varga Csaba A talaj vízforgalmának jellemzői A vízháztartás típusát a talajszelvényre ható input és output elemek számszerű értéke, s egymáshoz viszonyított
RészletesebbenKezelési útmutató az üzemeltető számára Logano G221
Szilárd tüzelésű kazán 6 720 809 698 (2014/03) HU Kezelési útmutató az üzemeltető számára Logano G221 Teljesítmény-tartomány 20 kw-tól 40 kw-ig Kezelés előtt figyelmesen olvassa el. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék
RészletesebbenBARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE
Készül a Baranya Megyei Önkormányza megbízásából BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE ELFOGADÁSI TERVFÁZIS II. KÖTET MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK 2011. DECEMBER 1085 Budapes Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267
RészletesebbenStatisztikai. Statisztika Sportszervező BSc képzés (levelező tagozat) Témakörök. Statisztikai alapfogalmak. Statisztika fogalma. Statisztika fogalma
Témakörök Statsztka Sortszerező BSc kézés (leelező tagozat) 2-2-es tané félé Oktató: Dr Csáfor Hajnalka főskola docens Vállalkozás-gazdaságtan Tsz E-mal: hcsafor@ektfhu Statsztka fogalmak Statsztka elemzések
RészletesebbenA beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II.
A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II. Prof. Dr. Cselényi József Dr. Illés Béla PhD. egyetemi tanár tanszékvezető egyetemi docens MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási
RészletesebbenGÁZMINŐSÉGEK VIZSGÁLATA AZ EGYSÉGES EURÓPAI GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNY VONATKOZÁSÁBAN
Műszaki Földtudományi Közlemények, 85. kötet, 1. szám (2015), pp. 64 72. GÁZMINŐSÉGEK VIZSGÁLATA AZ EGYSÉGES EURÓPAI GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNY VONATKOZÁSÁBAN GALYAS ANNA BELLA okl. olaj- és gázmérnök Miskolci
Részletesebben7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
Hatályos: 2013.07.09-7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének
RészletesebbenELVÉTELES KONDENZÁCIÓS ÉS ELLENNYOMÁSÚ GŐZTURBINÁS ERŐMŰEGYSÉGEK MEGBÍZHATÓSÁGI MODELLEZÉSE
EVÉEES KONENZÁCIÓS ÉS EENNYOMÁSÚ GŐZURBINÁS ERŐMŰEGYSÉGEK MEGBÍZHAÓSÁGI MOEEZÉSE r. Fazekas Anrás Isván Magyar Vllamos Művek Zr. / Buapes Buapes Műszak és Gazaságuomány Egyeem Energeka Gépek és Renszerek
RészletesebbenKling István igazgató Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Budapest, 2006. február 27. Kling István igazgató Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. 8001 Székesfehérvár Pf. 137 Fax: 22/313-564
RészletesebbenII./2. FOGASKEREKEK ÉS FOGAZOTT HAJTÁSOK
II./. FOGASKEREKEK ÉS FOGAZOTT HAJTÁSOK A FOGASKEREKEK FUNKCIÓJA ÉS TÍPUSAI : Az áéel (ahol az index mindig a hajó kereke jelöli): n ω i n ω A fogszámviszony (ahol az index mindig a kisebb kereke jelöli):
Részletesebben1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.
. BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus
RészletesebbenKEZELÉSI KARBANTARTÁSI UTASÍTÁS ALFATHERM
KEZELÉSI KARBANTARTÁSI UTASÍTÁS ALFATHERM 27, - 37, - 47 típusú, szilárd tüzeléső melegvizes kazánhoz Gyártó: STARKTHERM Kft. 5600 Békéscsaba Kisrét 97. Telefon: 06/66 431-631 Fax: 06/66 431-731 Kedves
RészletesebbenKOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA
KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás
RészletesebbenBWT Hungária Kft., 2040 Budaörs, Keleti u. 7. Műszaki iroda, bemutatóterem, raktár 2040 Budaörs, Keleti u. 7. Tel.: 23/430-480 Fax: 23/430-482
BWT Hungária Kft., 2040 Budaörs, Keleti u. 7. BWT Hungária Kft. Műszaki iroda, bemutatóterem, raktár 2040 Budaörs, Keleti u. 7. Tel.: 23/430-480 Fax: 23/430-482 E-mail: info.bp@bwt.hu www.bwt.hu G É P
RészletesebbenHőszivattyúk műszaki adatai
Gyáró: Geowa Kf. Vaporline GBI (x)-hacw folyadék-víz hőszivayú család Típusok: GBI 09; GBI 13; GBI 18; Hőszivayúk műszaki adaai Verzió száma: 1.0 2010-02-15 Cím: Békéscsaba Szabó D.u.25. 5600 HUNGARY 1
RészletesebbenKorszerű szénerőművek a jövőben
ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.5 2.1 Korszerű szénerőművek a jövőben Tárgyszavak: erőmű; barnaszén; kőszén; hatásfok; CO 2 -emisszió. A világon 1998-ban a villamos energia
RészletesebbenCa(OH) 2 +CO 2 =CaCO 3 +H 2 O. CaCO 3 + hő =CaO+CO 2 ÉPÍTÉSI MÉSZ 1/2 ÉPÍTÉSI MÉSZ 2/2 A MÉSZ KÖRFOLYAMATA
OSZTÁLYOZÁSA 1/2 ELŐÁLLÍTÁS SZERINT: természetes (természetes bitumen) mesterséges (ezzel foglalkozunk) ÁSVÁNYI EREDET SZERINT: szerves (bitumen, kátrány, műgyanta) szervetlen (cement, mész, gipsz vízüveg)
RészletesebbenRemeha P 320. Olaj/gáz tüzelésű kazánok GÉPKÖNYV. Magyar 19/10/05
Remeha P 320 Olaj/gáz tüzelésű kazánok Magyar 19/10/05 GÉPKÖNYV - Tartalom Bevezetés...................................................................................3 Leírás......................................................................................4
RészletesebbenIT jelű DC/DC kapcsolóüzemű tápegységcsalád
IT jelű DC/DC kapcsolóüzemű tápegységcsalád BALOGH DEZSŐ BHG BEVEZETÉS A BHG Híradástechnka Vállalat kutató és fejlesztő által kdolgozott napjankban gyártásban levő tárolt programvezérlésű elektronkus
RészletesebbenACRYLCOLOR. akril homlokzatfesték. MŰSZAKI ADATLAP 06.01.01-hun HOMLOKZATFESTÉKEK. 1. Leírás, alkalmazás. 2. Kiszerelés, színárnyalatok
MŰSZAKI ADATLAP 06.01.01-hun HOMLOKZATFESTÉKEK ACRYLCOLOR akril homlokzatfesték 1. Leírás, alkalmazás Az ACRYLCOLOR polimer kötések vizes diszperzióján alapuló homlokzatfesték. Alkalmas elsősorban a szilárd,
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Gömbcsap működtető orsó gyártástervezése
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Gyártástudományi Intézet SZAKDOLGOZAT Gömbcsap működtető orsó gyártástervezése Tervezésvezető: Felhő Csaba tanársegéd Konzulens: Tárkányi Ferenc üzemmérnök Készítette:
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
Részletesebben4.5. Villamos gyújtóberendezések (Ötödik rész)
4.5. Villamos gyújtóberendezések (Ötödik rész) A 4.4. cikkünkben bemutatott zárásszög szabályzású, primeráram határolós gyújtóberendezések bár már jeladós gyújtások voltak, de az előgyújtásszög változtatását
RészletesebbenFokolus TOP kategória az egyszerő vegyestüzeléső kazánok között
Fokolus nevő vegyestüzeléső kazán (Majdnem-faelgázosító-kategória! És talán pellet-égı is felszerelhetı rá?) Használati útmutató a felhasználónak 2010.12. hónaptól Fokolus TOP kategória az egyszerő vegyestüzeléső
RészletesebbenEnergiatakarékosság gazdasági épületek építésénél és üzemeltetésénél
BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 2. sz. 2006. p. 16 23. Racionális energiafelhasználás, energiatakarékosság Energiatakarékosság gazdasági épületek építésénél és üzemeltetésénél
RészletesebbenTartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3
Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi
RészletesebbenKAZÁNOK ÉS TÜZELŐBERENDEZÉSEK
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Lezsovits Ferenc KAZÁNOK ÉS TÜZELŐBERENDEZÉSEK Oktatási segédanyag BUDAPEST, 2016. Tartalom 1. Történeti áttekintés...
RészletesebbenVEZETÉKES ENERGIAELLÁTÁS I.
Dr. Zsebik Albin VEZETÉKES ENERGIAELLÁTÁS I. TÜZEL ANYAGOK ÉGETÉSE Oktatási segédanyag Kézirat Budapest, 200. július EGES.doc.doc www.jomuti.lpm.hu Tartalomjegyzék Bevezetés...1 1. Hıtermelés...2 1.1.
RészletesebbenM Ű S Z A K I K Ö V E T E L M É N Y
Hatálybalépés időpontja: 2013. május 28. Módosítás száma: 0. 1 / 12 oldal M Ű S Z A K I K Ö V E T E L M É N Y FG-III-B31-MK003-2013 Membrános gázmérők v1 Zajkövetelmények 2013. május 28. v0 Eredeti utasítás
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK TOMPA TESTEK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJÉNEK VIZSGÁLATA MÉRÉSI SEGÉDLET. 2013/14. 1.
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK M1 TOMPA TESTEK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJÉNEK VIZSGÁLATA MÉRÉSI SEGÉDLET 013/14. 1. félév 1. Elméleti összefoglaló A folyadékáramlásban lévő,
Részletesebben90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól
1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről
RészletesebbenFokolus szilárd-tüzelésű kazán katalizátorral
Ezt továbbítsd a Megrendelő felé! gyorsolvasás piros és kék betűkkel : 4. füst-járatok a kőzet-boltív felett, a járatokban turbolátor-hullám-lemezek is vannak (ezen a képen nem látszanak), a füst hátrafelé
RészletesebbenKorszerű szénerőművek helyzete a világban
Korszerű szénerőművek helyzete a világban Az Energetikai Szakkollégium Bánki Donát emlékfélévének negyedik előadásán az érdeklődők a szénalapú energiatermelés világban elfoglalt helyéről, napjaink és a
Részletesebben1. táblázat. Szórt bevonatokhoz használható fémek és kerámiaanyagok jellemzői
5.3.1. Termikus szórási eljárások általános jellemzése Termikus szóráskor a por, granulátum, pálca vagy huzal formájában adagolt hozag (1 és 2. táblázatok) részleges vagy teljes megolvasztásával és így
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁS. Az Államadósság Kezelő Központ Rt. által, 2003. január 1-től hivatalosnak tekintett állampapírpiaci pénzügyi számításokról
ÁLLÁSFOGLALÁS Az Államaóá Kezelő Közpon R. álal, 23. január -ől hvaalonak ekne állampapírpac pénzüy zámíáokról Haályba lépé napja: 23. január. Államaóá Kezelő Közpon R. ) Fx kamaozáú Mayar Államkövények..)
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni
RészletesebbenElméleti közgazdaságtan II.
Elméle közgazdaságan II. Makroökonóma Műszak haladás műszak haladás lehe uonóm és ndukál Megesesül és nem megesesül Hcks szern semleges Harrod szern semleges Solow szern semleges Műszak haladás műszak
RészletesebbenZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.
ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...
RészletesebbenA hıtermelı berendezések hatásfoka és fejlesztésének szempontjai. Hőtés és hıtermelés 2012. október 31.
A hıtermelı berendezések hatásfoka és fejlesztésének szempontjai Hőtés és hıtermelés 2012. október 31. 1. rész. A hıtermelı berendezéseket jellemzı hatásfokok 2 Az éppen üzemelı hıtermelı berendezés veszteségei
Részletesebben3. 92/2011. (XII. 30.) NFM
3. melléklet 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁS A Kbt. 121. (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás Építési beruházás
RészletesebbenElső számú Időszakos beszámoló
A projekt azonosító száma: GOP-111-11-2012-0137 A (fő)kedvezményezett neve: Terményszárító, Gabonafeldolgozó és Villamosipari Berendezéseket Gyártó és Szerelő Kft. Első számú Időszakos beszámoló 1. A BESZÁMOLÓ
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató
8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A víz élet, gondozzuk közösen! VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV - 2015 Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A jó gyakorlat Készítette: Buzás
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása a hő- és villamosenergia-termelésben (ellátásban)
Megújuló energiák hasznosítása a hő- és villamosenergia-termelésben (ellátásban) Büki Gergely Orbán Tibor A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK METEOROLÓGIAI VONATKOZÁSAI c. konferencia 41. Meteorológiai
RészletesebbenSzennyvíztisztítási technológiai számítások és vízminőségi értékelési módszerek
Szennyvíztsztítás technológa számítások és vízmnőség értékelés módszerek Segédlet a Szennyvíztsztítás c. tantárgy gyakorlat foglalkozásahoz Dr. Takács János ME, Eljárástechnka Tsz. 00. BEVEZETÉS Áldjon,
RészletesebbenA TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló
RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,
RészletesebbenA tűzoltás módjai. A nem tökéletes égéskor keletkező mérgező anyagok
2. Egy szerves oldószerrel végzett munkafolyamat során az üzemben tűz keletkezett. Ennek kapcsán beszéljen munkatársaival a tűzoltás módjairól és a tűz bejelentésének szabályairól! Magyarázza el egy tűzoltó
Részletesebben2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK
2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK A biológiai ipar jellemzően mikroorganizmusokat, vagy állati és növényi szervezetek elkülönített sejtjeit szaporítja el, és ezek anyagcseréjét használja fel a kívánt folyamatok
RészletesebbenHITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK HE 6/1-2005 Az adatbázisban lévő elektronikus változat az érvényes! A nyomtatott forma kizárólag tájékoztató anyag! TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR. TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT 3515 MISKOLC Egyetemváros
MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT 3515 MISKOLC Egyetemváros Szilárd tüzelésű kazán felügyeleti rendszerének alapjai Készítette: Csordás Bernadett Konzulensek: Woperáné
RészletesebbenDFG / TFG 540s - 550s
DFG / TFG 540s - 550s 04.12 - Használai uasíás 51195797 03.13 U DFG 540s DFG 545s DFG 550s TFG 540s TFG 545s TFG 550s Megfelel ségi nyilakoza Jungheinrich AG, Am Sadrand 35, D-22047 Hamburg Gyáró vagy
Részletesebben9. tétel. Kulcsszavak, fogalmak:
9. tétel Burkolatalapok szerkezeti kialakítása, építése Ismertesse a burkolatalapok feladatát! Mutassa be a kötőanyag nélküli alaprétegeket! Mutassa be a kötőanyaggal készülő alaprétegeket! Kulcsszavak,
RészletesebbenKárolyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola
A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola KÉMIA HELYI TANTERVE a 9. évfolyam számára két tanítási nyelvű osztály közgazdaság ágazaton Készítette: Kaposi Anna, kémia szaktanár Készült:
RészletesebbenSegédlet és méretezési táblázatok Segédlet az Eurocode használatához, méretezési táblázatok profillemezekhez és falkazettákhoz
Segédlet az Eurocode használatához, méretezési táblázatok profillemezekhez és falkazettákhoz A trapézprofilokat magas minőség, tartósság és formai változatosság jellemzi. Mind a legmagasabb minőséget képviselő
RészletesebbenTüzelőanyagok és jellemzőik. Biomassza Hasznosítás
Tüzelőanyagok és jellemzőik Biomassza Hasznosítás Tartalom Tüzelőanyagok csoportosítása Égéshő és fűtőérték definíciója Szilárd tüzelőanyag összetétel vizsgálatai, hamuvizsgálatok, tüzelőanyag ellátás
RészletesebbenSúly ca. EN 13168. Hajlítószil. Súly ca. Páradiff.ell. szám μ. Nyomófesz. Hővez.ellenáll. (kg/m 2. R (m K/W) EN 13168. Hajlítószil. Hajlítószil.
Súly ca. Hővez.ellenáll. (kg/m 2 2 ) R D (m K/W) Nyomófesz. (kpa) σ 10 Hajlítószil. (kpa) σ b Páradiff.ell. szám μ EN 13168 Súly ca. (kg/m 2 ) Hővez.tényező U D (W/mK) Hővez.ellenáll. 2 R (m K/W) D Nyomófesz.
RészletesebbenSzemélygépjármű beszerzés 2015 ajánlattételi felhívás
Személygépjármű beszerzés 2015 ajánlattételi felhívás Közbeszerzési Értesítő száma: None/None Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Adásvétel Hirdetmény típusa: Eljárást megindító felhívás - 121. (1) bekezdés
RészletesebbenA biogáztermelés helyzete Magyarországon.
A biogáztermelés helyzete Magyarországon. Előadás helye: Bp. V. Veres Pálné u. 10. Időpontja: 2015.május 11. Előadó: Dr Petis Mihály Energia és tápanyag körforgás. Biogáz a táplálék és energia láncban.
RészletesebbenTartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben
Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó
Részletesebben5. témakör. Megújuló energiaforrások
5. témakör Megújuló energiaforrások Tartalom 1. A világ energiapotenciálja 2. Magyarország energiapotenciálja 3. Energiatermelés megújuló energiaforrásokból 3.1. Vízer m 3.2. Széler m 3.3. Napenergia 3.4.
Részletesebbenxha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.III mellékletet
3. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu
Részletesebben5. Mérés Transzformátorok
5. Mérés Transzformátorok A transzformátor a váltakozó áramú villamos energia, feszültség, ill. áram értékeinek megváltoztatására (transzformálására) alkalmas villamos gép... Működési elv A villamos energia
RészletesebbenSzakmai ismeret A V Í Z
A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,
Részletesebben1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. I.
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel [Vastag betűvel az 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.), vékony betűvel
RészletesebbenDévaványa Város Önkormányzata
Dévaványa Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi és Fenntarthatósági Terv Készítette: Educatio Bene Kft. 21. március 11. I. BEVEZETŐ...4 II. III. 1. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG...4 2. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS...4
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI
Részletesebben7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról
1. oldal 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének h)
RészletesebbenBEVEZETŐ. De, beszélhetünk e, városi szintű fenntarthatóságról?
BEVEZETŐ Dokori érekezésem émaválaszásá a közel 15 éves elepüléservezői, illeve 7 éves okaói munkám apaszalaai, eredményei valamin egy mára már igen kiemel fonosságú szempon a FENNTARTHATÓSÁG haároza meg.
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Hőkezelés 2. (PhD) féléves házi feladat. Acélok cementálása. Thiele Ádám WTOSJ2
BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Hőkezelés. (PhD) féléves házi feladat Acélok cementálása Thiele Ádám WTOSJ Budaest, 11 Tartalomjegyzék 1. A termokémiai kezeléseknél lejátszódó
RészletesebbenAz infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása
Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai
RészletesebbenAlapvető megfontolások adalékanyagok alkalmazása során
Alapvető megfontolások adalékanyagok alkalmazása során A korszerű kenőanyagok fejlődése és helyes alkalmazásuk jelentős gazdasági kihatással jár. A feladathoz optimálisan kiválasztott kenőanyagok az energia-megtakarítás,
RészletesebbenStratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről
Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről A magyar mezőgazdaság számára 2004-től a közös agrárpolitika meghatározó szereppel bír. A közösség
RészletesebbenTárgyszavak: igények; készletek; szociális szempontok; forgatókönyvek; környezetvédelem.
AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ALAPJAI 1.2 1.6 Az energia jövője Tárgyszavak: igények; készletek; szociális szempontok; forgatókönyvek; környezetvédelem. Az emberiség 100 000 nemzedéket átfogó, hárommillió éves
RészletesebbenA FAHASZNÁLAT TRAKTORELLÁTÁSÁNAK NÉHÁNY IDŐSZERŰ KÉRDÉSE
634.0.375.4 A FAHASZNÁLAT TRAKTORELLÁTÁSÁNAK NÉHÁNY IŐSZERŰ KÉRÉSE Ballá Gábor A fahasználai feladaok közül az anyagmozgaás, közelíés, kiszállíás ké fő erőgépípussal végzik, a speciális erdészei közelíő
RészletesebbenÚj módszer a lakásszellőzésben
1 Csiha András okl. gépészmérnök, főiskolai docens Debreceni Egyetem AMTC Műszaki Kar Épületgépészeti Tanszék etud.debrecen@chello.hu Új módszer a lakásszellőzésben FluctuVent váltakozó áramlási irányú,
RészletesebbenKörnyezetvédelmi technika és menedzsment oktatási segédlet
BUDAPESTI MŰSZAKI és GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Környezetgazdaságtan Tanszék Környezetvédelmi technika és menedzsment oktatási segédlet Készítette: Dr. Molnár Károly
RészletesebbenFejér megye területrendezési tervér l
Fejér Megye Közgy lése 1/2009. (II. 13.) K. r. sz. rendelete Fejér megye területrendezési tervér l A Fejér Megyei Önkormányzat Közgy lése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. (1)
RészletesebbenLEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM
LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 1.5 A korszerű és régi típusú fa- és pellettüzelésű 1 kazánok kibocsátási jellemzői Tárgyszavak: fa; pellet; tüzeléstechnika; biomassza; levegőszennyezés. A biofűtőanyag fontos
RészletesebbenMODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM. - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban -
MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban - Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves résztvevők! SLIDE1 Koltai György vagyok, és tisztelettel köszöntöm Önöket
RészletesebbenFax: +36-1/478-2003 Internetcím(ek) (adott esetben) Az ajánlatkérı általános címe (URL): www.madachszinhaz.hu A felhasználói oldal címe (URL):
KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTİ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja 1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu On-line értesítés: http://www.kozbeszerzes.hu
Részletesebben54 524 02 1000 00 00 Vegyipari technikus Vegyipari technikus
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenZarándy Pál. Magyar Energetikai Társaság 2013-04-10
Zarándy Pál Magyar Energetikai Társaság 2013-04-10 A Magyar Energetikai Társaság 2013. március 29-én kapta az alábbi kérést (dőlt betűkkel idézve) a NFM Klímapolitikai Főosztályától, amelynek tárgya szakmai
Részletesebben