Vállalkozásgazdaságtan

Átírás

1 MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN (BMEGT0A00). ZH ALAPKÉRDÉSEK Vállalkozásgazdaságta Rövid kifejtıs kérdések Mibıl fakad valami értéke, haszossága? Az érték, a haszosság egy emberbe, egy emberi szituációba alakul ki, egy ayagi jószág, egy tárgy ömagába haszotala. Az emberek azt tartják értékesek, ami haszos számukra. Az egyéek lehetıségek közötti választásáak melyik két alapvetı mechaizmusa külöböztethetı meg? Két ilye alapvetı mechaizmus-családot külöíthetük el: a racioális dötést és a társadalmi ormák szeriti választást. Mi jellemzi a homo oecoomicus öérdekkövetését? A homo oecoomicusál a racioalitás az egyéi öérdekkövetés olya formájakét jeleik meg, amelyél az egyé haszosságérzete függetleített a társadalmi ormáktól, erkölcsi szabályoktól és ehhez hasolóktól. E racioalitásképbe az a racioális cselekedet, ami az ember öérdekéek megfelelı, mialatt az öérdek legikább csak valami örömszerzı, illetve kít elkerülı termék megszerzése lehet. Mi jellemzi az altruista viselkedést, és mikét magyarázható ez is az öérdekkövetéssel? Altruista viselkedéskor készek vagyuk más emberek haszosságáak övelésére saját haszosságuk csökketéséek árá. Lehet persze, hogy az altruistáak tőı viselkedés mögött mégis az öérdekkövetés áll, például úgy, hogy valójába késıbbi viszozásba reméykedük ilyekor, saját presztízsük övelése az igazi céluk. Mikét áryalhatjuk, bıvíthetjük a homo oecoomicus radikális képét általáosa érvéyessé? A homo oecoomicusi racioalitást kiegészíthetjük a társadalmi ormák, erkölcsi szabályok, altruista jellegő cselekedetek, esetleg pszichológiai jellegő vágyak követéséek racioalitásával úgy, hogy az ezekért kapható társadalmi elismertséget, megbecsülést, illetve belsı örömöt, öbecsülést, megyugvást is beépítjük a racioális vágyak közé. Mikét ragadhatjuk meg az emberek cselekedeteiek általáos mozgatóját? Az emberek haszosságmaximalizálók, értékmaximalizálók. Általáos szabálykét fogalmazhatjuk meg, hogy az emberek cselekedeteit (várható) haszosságuk maximalizálása vezérli, arra törekedek, hogy miél több számukra értékes jószág élvezetét yerhessék el.

2 Ökétes cserékél mikét ıhet midkét fél gazdagsága? Az ökétes cserékél em egyelı értékek cseréjérıl va szó ha így lee, em is fárasztaák magukat a cserével, haem midkét fél yer a cseré. Ezért is vállalkozik midkét fél a cserére. Midez úgy lehet, hogy a cserélt jószágokhoz a cserélı felek külöbözıképpe viszoyulak, ami az egyikek fotosabb, az a másikak kevésbé, és fordítva. A kereskedés miért tekithetı termelıtevékeységek? Bár a kereskedés sorá semmi kézzelfogható újat em állítaak elı, pusztá a világ javait redezi értékesebb formába, ez ige hasoló ahhoz, mit amikor ipari vagy mezıgazdasági termelés csoportosít a dolgokat (például alapayagokat, mukaerıt, eergiahordozót) értékesebb formákra. A kereskedés ayiból más, hogy ics mögötte techológia, de termelıtevékeységek tekithetı, hisze az embereket jobb helyzetekbe hozza, gazdagítja ıket. Mi az alteratíva költség megközelítés léyege? Cserékél a csereparterek valamilye haszosságért cserébe vállalak áldozatokat, költségeket. Akkora áldozatokat, költségeket, ameyit ért (vola) számukra a beáldozott, elcserélt jószág. A költségek tehát em a megszerzett jószágokkal kapcsolatosak, haem a beáldozottakhoz, a cseré keresztül elvesztettekhez kötıdek. Ez az alteratíva költség felfogás alapja. A hatékoyság miért szubjektív fogalom? A hatékoyság valami eredméy és valami befektetett aráya. Azoba em objektív dolgokról va szó, hisze az eredméy és a befektetett valamiféle szubjektív értékelés alapjá kerül meghatározásra. Lehetek objektív alkotóelemek is (fogyasztás, mukaóra, bekerülési érték, kibocsátott meyiség, bevétel stb.), azoba az értékek hozzáredelése számos erıse szubjektív részt is tartalmazhat. A tokaji föld példájá magyarázza meg, hogy mibıl fakad a dolgok költsége! A dolgok költsége az emberek értékítélete szeriti legjobb felhaszálási lehetıségükhöz igazodik. Ha az emberek a tokaji föld legjobb felhaszálási lehetıségéek a szamorodi termelést tartják (és em például a welless-turizmust), akkor a tokaji föld értéke az emberek szamorodihoz kapcsolt értékítéletéhez igazodik. Miért va az, hogy valami, valaki a legjobb felhaszálási területé midig verseyképes? Azért, mert a dolgok ára (költsége, bére) éppe a legjobb felhaszálási lehetıségük értékébıl származtatható, így aál magasabb em lehet. Mi adja a szakosodás ösztözését? Ha az emberek szabado kereskedhetek mukaerejükkel és magátulajdoaikkal, hamar rájöek, hogyha ık maguk olya termékeket állítaak elı, amikbe komparatív elıyük va, majd ezeket elcserélik más termékekre, agyobb gazdagságot érhetek el, mitha a más termékeket is ık állítaák elı. Ez adja a szakosodás ösztözését. Mi szab határt a szakosodásak? A kereskedések, a cserék leboyolításáak a költségei, azaz a trazakciós költségek. Mik az elsüllyedt költségek? Egy adott jószághoz (termékhez, szolgáltatáshoz vagy általáosa örömérzethez ) való hozzájutás korábba hozott, korábbi dötés eredméyekét jeletkezı áldozatai irrelevássá válak. Ezek ugyais korábbi dötéseik következméyei, és em tartozak az éppe meghozadó

3 dötés hatásaihoz. Az ilye költségeket evezzük elsüllyedt költségekek, közgazdaságilag ezek irrelevásak, ezekkel em számoluk, dötéseik sorá ezekkel em foglalkozuk. Mikét kapcsolódak össze az alteratíva költségek és a határköltségek? Az alteratíva költség a valamely dötés miatt feláldozott lehetıségek értéke, a határköltség pedig a dötés pillaatába feálló helyzethez képest a dötéssel járó változásokat ragadja meg. E kettı azoba összeforr: alteratíva költség csak határköltség lehet, határköltség pedig csak alteratíva költség. Mi a profit általáos meghatározása, és mi okozza, hogy a fogalom mégsem egyértelmő? A profit az általáos meghatározás szerit a teljes bevétel és az összes költség külöbsége. A félreértések redszerit azzal kapcsolatosak, hogy mit értük potosa költségek alatt, hogy a bevétel mikét oszlik költségre és profitra (hol a határ e kettı között.) Miért fizetük a kockázatmetes kölcsöökért kamatot? Az emberekre általába a pozitív idıpreferecia a jellemzı, azaz a jelebeli élvezetet többre értékelik, mit a jövıbelit. Ezért a kockázatmetes kölcsöügyletekél (reál)kamatot kell fizetük azért, hogy valaki lemodjo a tıkéje által most yerhetı haszosságokról, és azt jövıbeliekre cserélje. Másrészt, aki tıkével redelkezik, az kockázatmetese és reálértelembe is veszít azo, hogy az emberiség techikai, techológia fejlıdésébıl, azaz a gazdaság általáos fejlıdésébıl kölcsöadott tıkéje erejéig kiesik egy idıre. Mit értük kockázato a közgazdaságtaba (pézügyekbe)? Kockázat alatt pézügyekbe aak lehetıségét értjük, hogy a késıbb kapott téyleges pézösszeg(ek) eltérhet(ek) a várhatótól. A kockázat fogalmához tehát emcsak egatív törtééseket kötük, haem ugyaúgy pozitívokat is. Miért jár a kockázatmetes kamato felül várható hozam a kockázatos befektetésekél? Az emberek általába kockázatkerülık. Vállalak kockázatot, mivel azoba ezt em szívese teszik, kompezációt, fizetséget várak érte. Ha tehát valaki kockázatot vállal, a kockázatmetes kölcsö kamata felett további fizetség, hozam jár eki. (Igaz, csak várható fizetség, várható hozam jár prémiumkét, hisze éppe ettıl beszélük kockázatos ügyletrıl.) Mikét adódik egy üzleti tevékeység profitja? Egy üzleti tevékeység bevételébıl le kell vouk a költségek: a béreket, a bérleti díjakat és a kamatokat (beleértve a tulajdoos költségeit is). A maradékak a profit. Milye külöbségeket takar, hogy várható vagy téyleges profitról beszélük? A várható profit a vállalkozói tevékeység eredméyéek (fizetségéek) tekithetı. A téyleges profit ettıl persze eltérhet. Az eltérés a kockázatból fakad, az eltérés iráya és agysága szerecse kérdése. A téyleges profit tehát a vállalkozói ügyesség és a szerecse keveréke. Potosa milye profit maximalizálásáak célját kell követi a vállalati gazdasági elemzésekél? A vállalati gazdasági elemzésekél a profitmaximalizálási cél természetese csak a várható profitot tekitve követhetı, hisze a szerecsé múló részbe csak reméykedi lehet, ezt igyekezettel, képességekkel befolyásoli em tudjuk. Az más kérdés persze, hogy ameyibe agy a szerecse-faktor, azaz kockázatos üzletrıl va szó, az ahhoz biztosított tıke utá magasabb tıkeköltséget kell felszámítai.

4 Hogya fakad a vállalkozás tulajdoosaiak általáos céljaiból a részvéyesi érték maximalizálásáak, illetve a profitmaximalizálásak a célja? A részvéyesek alapcéljáak is a haszosságmaximalizálást tekitjük, de émi tisztítással kizárólag gazdasági jellegő haszosságot, azaz pézbe kifejezett költségeket és bevételeket kapcsoluk ide. A részvéyesi haszosságmaximalizálás tehát a pézbe mért részvéyesi érték maximalizálásával válik azoossá. Ez viszot azoos a profit maximalizálásával. A korai kapitalista vállalatokéhoz képest meyibe változott a mai részvéytársaságok tulajdolása, meedzselése? A korai kapitalista vállalatál a tulajdoos hozta meg a vállalkozással kapcsolatos stratégiai és operatív dötéseket, a tulajdoos és a meedzser ugyaazo személy (család) volt. A mai részvéytársaságok szerkezete viszot már több tulajdoos egy vállalkozás sémájú. Itt már em járható út az, hogy a tulajdoosok részt vegyeek a dötési folyamatokba. Eek elkerülése érdekébe a tulajdoosok dötési hatáskörük jeletıs részét a meedzserekre ruházzák át. A tulajdo és a meedzselés tehát elválik egymástól. Mi a képviseleti, illetve megbízó-ügyök probléma? A tulajdo és a meedzselés elválása természetese feszültségeket is szül a két fél között, hisze a tulajdoosok és a meedzserek között ics érdekazoosság. Ezt a jeleséget evezzük képviseleti vagy megbízó-ügyök problémáak. A részvéyesi érdek követésébıl fakadóa mikét tekitük a vállalat gazdasági mőködésére? Mivel a vállalati gazdasági elemzések célja kifejezette a részvéyesi célhoz tapad, így elszakaduk a vállalat egészével kapcsolatos célok figyelembevételétıl: a vállalat mőködését adózás, hitelfelvétel-kamatfizetés-törlesztés és természetese a bérek, beszállítói kifizetések utá tekitjük, azaz úgy, hogy a mőködés milye hatással va a részvéyesi jövedelmekre. Mik a szabad, illetve ettó pézáramlások, milye kapcsolódásuk va a profithoz? A vállalathoz törtéı éves vevıi befizetések adózási, bér, beszállítói, hiteltörlesztési stb. költségekkel lecsökketett része marad a részvéyesekek. E maradékokat szokás szabad vagy ettó pézáramlásokak evezi. Ez még em a profit, hisze még le kell vouk a részvéyesi tıke haszálatáak költségeit is, azaz ezeket a tıkeköltséggel még csökketeük kell ahhoz, hogy eljussuk a profithoz. Mit jelet a vállalati gazdasági elemzésekél a kockázat és a várható pézáramlások elválasztása? A várható pézáramlások becslése és a kockázat figyelembevétele elválik a gazdasági elemzések sorá, hisze a kockázatosság kezeléséek a helye a tıkeköltség meghatározása. A várható pézáramlások becsléséél csupá arra kell ügyelük, hogy ameyibe kockázatot érzékelük, akkor valóba aak várható értéke szerit adjuk meg a várható pézáramlást. Mi a reálértelmő pézáramlás-becslés léyege? A tıkeköltség meghatározási módszerük reálértelmő tıkeköltséget ad meg. Az ehhez illeszkedı pézáramlás-becsléskor változatla árakkal kell kalkuláli. A megközelítés követéséek sok elıye mellett problémát okozhat azoba az esetleges relatív árváltozási aráyok kezelése.

5 Vázolja a vállalati gazdasági elemzések bevétel és költségmegragadásáak alapjait (utólagos jövıre voatkozó, elkerülhetı elkerülhetetle, elsüllyedt)! A vállalati elemzésekél em utólagos bevétel- és költségelemzésrıl, haem egy jövıre voatkozó dötéshez kapcsolódó bevételek és költségek magragadásáról va szó. A már elkerülhetetle bevétellel és elkerülhetetle költséggel em számoluk, ezek elsüllyedt bevételek, illetve elsüllyedt költségek. Ezekek két változata is va: a múltba megtörtét és a múltba eldılt. A közös az beük, hogy dötésük már ics hatással rájuk, a dötéskor, a dötéssel már em háríthatók el, ezeket már végérvéyese be- vagy kifizették, vagy jövıbeli be- vagy kifizetésük em elkerülhetı. Mikor ulla költségő valami haszálata? Valami haszálatáak akkor ulla a költsége, ha eladhatatla, illetve értékesek máshol sem bizoyul, azaz máshol sem haszálható. Miért vezethet a fix változó költségfelosztás súlyos elemzési hibákhoz? A költségek fix - változó felosztása azért vezethet súlyos hibákhoz, mert a fix költségek elsüllyedt költségek, a dötések szempotjából irrelevásak. Relevás költség csak változó költség lehet, hisze ami em változik, aak a határköltsége ulla. Mi takar a mide adózás utá elv? Értéket, profitot em sok értelme lee bármelyik költségelem élkül meghatározi, így adózás élkül sem. Sıt, az adózás olya jeletıs mértékő, hogy eek figyelme kívül hagyása teljességgel értelmetle lee. Amikor a vállalkozás tulajdoosa, részvéyese értéket maximalizál, profitokat mérlegel, akkor ezt értelemszerőe adózás utái értelembe teszi. Azt vizsgálja, hogy egy-egy üzleti lépés meyivel jelet agyobb adózás utái értéket számára, mit a lépés élküli helyzet. Mit jelet az osztalékközömbösség? Az osztalékközömbösség ayit jelet, hogy osztalékfizetéskor a részvéyes adózás utái vagyoi helyzete semmit sem változik ahhoz képest, mitha em lett vola osztalékfizetés, illetve, ha az osztalékfizetés kevesebb vagy több lett vola. Osztalékközömbösségkor tehát a részvéyesekek közömbös az osztalékfizetés üteme. Mikét tekitük a vállalati gazdasági elemzésekre az osztalékközömbösség elfogadásával? Ha a részvéyesi érték szempotjából midegy, hogy milye ütemezéső osztalékfizetést tekitük, akkor célszerő úgy szemléli az egyes üzleti projekteket, mitha azokat midig a részvéyesektıl újoa bevot tıkébıl valósítaák meg, majd a késıbbi évek szabad pézáramlásait ( többleteit ) azoal ki is fizeték ekik osztalékkét. Mi a pézáramlások függetleségéek elve? Osztalékközömbösséget feltételezve egy-egy projekt megvalósítását zsebbıl fizetve képzeljük el, szité zsebbe érkezı éves (adózás utá) eredméyekkel. Az egyes pézáramlásokat pedig következetese úgy tekitjük, hogy az adott üzleti dötés hatására milye összegek mozogak a vállalatál. Így közelítve viszot az üzleti projektek pézáramlásai ömagukba tekitedık, tekithetık, elválak a vállalati köryezettıl. Ezt evezzük a pézáramlások függetleségi elvéek. Miért em a várható érték, haem a várható haszosság maximalizálásáak modelljébıl iduluk ki közgazdasági elemzéseikkor? Az a megközelítés, amely szerit az emberek kockázatos helyzetekbe a legagyobb várható értékő lehetıséget választják, azaz matematikai értelembe keresik a várható maximumot, legtöbbször csıdöt mod a valós viselkedések magyarázatakor. Jobb modellek tőik, miszerit kockázatos helyzetekbe hozott dötéseikél em az egyes kimeetelek pézösszegét súlyozzuk

6 valószíőségeikkel, haem a pézösszegek következméyét, haszosságát. A várható érték maximalizálása helyett tehát a várható haszosság maximalizálásából iduluk ki. Magyarázza meg a kockázatkerülés jeleségét! A kockázatkerülés oka, hogy az emberek általába kevésbé érzik jóak a várttól való pozitív eltéréseket, mit ameyire rosszak a egatívokat. Eek oka, hogy a péz, a vagyo újabb egységeiek birtoklása más jószágokhoz hasolóa egyre csökkeı többletélvezetet yújt, azaz itt is érvéyes a csökkeı határhaszosság elve. Ábrázolja egy kockázatkerülı ember várható hozam - szórás preferecia-térkép (ügyelje a tegelyjelölésekre, illetve a görbesereg jellegzetességeire)! E(r) U 5 U 4 U 3 U U Mi a portfólió? A portfólió elemi befektetésbıl álló befektetés-csomag, kockázatos (ormális eloszlással jellemezhetı) befektetések összessége. Ábrázolja a három kockázatos elembıl összeállítható portfoliók halmazát! E(r) σ(r) i j k Mikét adható meg a portfólió várható hozama (képlet is kell)? A portfólió várható hozama a részek várható hozamaiak súlyozott átlaga: E( r ) = a E( r ) + a E( r ) a E( r ) P a + a a = Miért ehéz meghatározi egy portfólió szórását? Azért, mert a portfólió szórása emcsak az egyes részek szórásaiak összegébıl fakad, haem a részek közötti korrelációs kapcsolatredszertıl is függ. σ(r)

7 Mekkora egy sok-elelmő portfólió szórása, illetve 0 korrelációs együtthatók eseté? Ameyibe teljes függıségrıl va szó, azaz a párokéti korrelációk -ek, a portfólió szórása a tagok átlagos szórásával egyelı. Ha a párokéti korrelációk 0-ák, véglete sok elemő portfólió eseté a szórás ullához tart. Mekkora egy sok-elelmő portfólió szórása és 0 közötti korrelációs együtthatók eseté? Amikor a tagok közötti korrelációk 0 és közöttiek, akkor az elemszá övekedésével a tagok valamekkora szórást kioltaak, azaz valameyire csökketik a portfólió szórását, de mivel valamilye mértékő együttmozgási tedecia va (hisze a korrelációk pozitívok), a portfólió szórása em csökke a ulláig. Miért tartaak a befektetık portfóliókat? A befektetık portfólió-tartásáak a szóráscsökkeés adja az értelmét, az, hogy a befektetés megosztásával, diverzifikálásával a kockázatkerülı befektetı igyeese csökketheti vállalt kockázatát. Mi a hatékoy portfólió, és hogy állíthatuk ilyet elı? Hatékoy portfólióál adott várható hozamot a legkisebb kockázat mellett, illetıleg adott kockázatot a legagyobb várható hozam mellett kapjuk meg. Hatékoy portfóliót a diverzifikáció maximális kiakázásával, azaz végtele sok elemő portfólióval állíthatuk elı. Mi a tıkepiaci egyees? A tıkepiaci egyees a kockázatmetes lehetıséget és a piaci portfóliót köti össze a szórás várható hozam redszerbe. A tıkepiaci egyeese a befektetık helyezkedek el portfólióikkal, hisze itt találhatók a tıkepiac kíálta legjobb várható - érték szórás változatok. Ábrázolja a tıkepiaci egyeest (tegelyek, illetve a evezetes potok jelölésével! E(r) Tıkepiaci egyees Piaci portfólió E(r M ) M r f σ(r M ) σ(r) A Sharp-féle modellbe (a CAPM-be) az egyes befektetık azoos portfóliókat tartaak? A befektetık a Sharpe-féle modellbe sem tartaak azoos portfóliókat, a modell csupá ayit állít, hogy a befektetık portfólióiak kockázatos része azoos (az M), de a kockázatmetes külöbözı. Adja meg a tıkepiaci árfolyamok modelljéek rövidítését, és írja fel a képletét! CAPM E( r) = r + β E( r ) r f ( ) M f

8 Ábrázolja a CAPM-t (tegelyek jelölésével, egyees elevezéssel)! E(r) értékpapír-piaci egyees piaci portfolió E(r M ) r f β Mi az értékpapír-piac egyees? Az értékpapír-piaci egyees a kockázatmetes lehetıség és a piaci portfólió potjait köti összes béta (azaz relevás kockázat) várható hozam koordiáta redszerbe. Mi a relevás kockázat, mibe külöbözik a teljes kockázattól? Egy befektetés (egy értékpapír) relevás kockázata az a kockázat, amit egy portfóliót tartó befektetı érzékel a befektetés teljes kockázatából. A befektetés többi kockázata a portfólióba diverzifikálódik, ezt egyedi kockázatak evezzük. A teljes kockázat tehát egyedi és relevás (vagy máskét piaci) kockázatra botható fel. Mi a béta a CAPM-be, mit és hogya aduk meg segítségével (képlettel is)? A CAPM-be a béta változó segítségével adjuk meg egy befektetés relevás kockázatát. Egy-egy befektetés relevás kockázata bétájáak és a piaci portfólió szórásáak szorzatakét adódik: β σ( r ) projekt Mire utalak a CAPM-összefüggés részei? A CAPM-be az r f utal az idıért járó jutalomra (hisze eek ulla a kockázata), míg a β(e(r M )-r f ) adja a kockázat vállalásáért járó jutalmat, prémiumot. Miért hibázik az, aki em hatékoy portfóliót tart? A várható hozam midig ( csak ) a piaci kockázatához igazodik. Azok, akik em hatékoy portfóliókat tartaak, a piaci részél agyobb kockázatot viselek el, de csak a piaci kockázati részhez illeszkedı várható hozamot kapják kompezálásak. Ez hiba. Miért léyeges kérdés a béták stabilitása? A béták stabilitása azért léyeges, mert ameyibe az értékpapírok bétái idırıl idıre (jeletısebbe) változáak, a CAPM gyakorlati haszálhatósága csekély lee. A mérések szerit viszot a béták viszoylag stabilak, így becslésükhöz felhaszálhatók az értékpapír és a piaci portfólió múltbeli hozamadatai, azaz a béták mérhetık, becsülhetık. Egy üzleti tevékeység bétája aak stabil jellemzıje. Erre utal a karakterisztikus egyees elevezés is. Mi jeleti a kiidulást a tıke költségéek CAPM alapjá törtéı meghatározásakor? Tıkés piacgazdaságból való kiidulásuk szerit a tıke (alteratíva) költsége a tıkepiac azoos kockázatú befektetési lehetıségeiek várható hozamával egyelı. Eek megragadására haszáljuk a CAPM-et. M

9 Mikét adhatjuk meg a kockázatmetes reálhozamot (adja meg közelítı értékét is)? A kockázatmetes reálhozam megadásakor a visszafizetési kockázat kiszőréséért államkötvéyek hozamait vizsgáljuk, míg az ifláció okozta torzítást iflációidexelt állampapírok hozamáak figyelembevételével szőrjük ki. Értéke -3%. Mi az átlagos piaci kockázati prémium, és mikét határozhatjuk meg (adja meg közelítı értékét is)? A CAPM zárójeles tagja az átlagos piaci kockázati prémium, ami egy átlagos kockázatú befektetés átlagos (reál)hozamát mutatja meg a kockázatmetes hozam felett. Megadásához globális részvéyidexek elmúlt évekbe (pl. 0 évbe) a kockázatmetes befektetések hozama felett elért eredméyeit átlagoljuk. Értéke 6% körüli. Hogya törtéik az üzleti tevékeység béták (projekt béták) becslése a gyakorlatba? Az üzleti tevékeység béták megadásához elıre elkészített, iparágak szeriti botású bétatáblázatot haszáluk. Az iparági béták meghatározásához a részvéyeket iparág szerit csoportosítják, majd az iparági hozamadatokból átlagos iparági bétákat számolak. Mi az értékek függetleségéek elve? A várható profit, az érték, az NPV midössze két téyezıbıl fakad: a várható pézáramlásokból ( E(F)-ekbıl ) és a tıkeköltségbıl. Mivel az üzleti projektek pézáramlásait midig határértelembe, a dötés hatására fellépı bevétel- és költségváltozásoko keresztül adjuk meg, azaz úgy, hogy érvéyes legye a pézáramlások függetleségéek elve, továbbá, az üzleti projektek tıkeköltségei is függetleek, így yilvá értékük is. Adja meg a ettó jeleérték mutató, illetve dötési kritérium alapösszefüggését és magyarázza meg, hogy mit fejezek ki a képlet egyes részei! N E( F ) E( F ) E( FN ) E( F ) NPV = F = N + ralt ( + ralt ) ( + ralt ) = 0 ( + ralt ) A képletbe E(F ) a vizsgáladó projekt várható (éves) ettó pézáramlásait jeleti, r alt pedig a tıke költségét. A jövıbeli várható pézáramlásokat kell tehát elosztauk (diszkotáluk) az egységyi idıre (egy évre) megadott tıkeköltségek a pézáramlás bekövetkezési idejéhez illeszkedı hatváyával (a kamatos kamatozás elvét követve), majd az így kapott értékeket kell összegezük. Az NPV miért azoos a várható profittal? Az NPV-számításál a projekt pézáramlásaiból (amik már mide bevételt és költséget tartalmaztak a tıkeköltség kivételével) levojuk a tıke költségét is. Így a profithoz, potosabba a várható profithoz jutuk, azaz az NPV a várható profitot jeleti. Mi a belsı megtérülési ráta defiíciója (képlettel), jeletése, mikét jelet dötési kritériumot? = E( F ) E( F ) ( ) = E F NPV F = 0 + IRR ( + IRR) 0 ( + IRR) = A belsı megtérülési ráta (IRR) az a diszkotráta, amely mellett a ettó jeleérték éppe zérus. Megadja a vizsgált projekt egységyi tıkéjéek egységyi idıre esı övekedését, a projekt átlagos hozamát. Dötési kritériumkét haszálva az NPV-számítással azoos eredméyre jutva a projekt IRR-jét kell a tıkeköltséghez viszoyítauk. (Ha az IRR agyobb, a dötés támogatadó.)

10 Kispéldák (A számokérésél kipotozott részeke kokrét számértékek szerepelek majd. Ahol / szerepel a szövegbe, ott csak az egyik változat szerepel majd.) Melyik bortermelıek va komparatív elıye a kékfrakos/szamorodi elıállításába, ameyibe az egy-egy borfajtából maximálisa elıállítható meyiségeik a következık: Tokaji bortermelı: kékfrakos liter, szamorodi liter Villáyi bortermelı: kékfrakos liter, szamorodi liter A helyes válaszhoz a relatív ( ömagukhoz mért ) termelési aráyaikat kell megvizsgáli. Egy adott fajtába aak va komparatív elıye, aki (ömagát tekitve) kevesebb másik fajta beáldozásával állít elı egy litert. Két bortermelı egy-egy borfajtából maximálisa elıállítható meyiségei a következık: Tokaji bortermelı: kékfrakos liter, szamorodi liter Villáyi bortermelı: kékfrakos liter, szamorodi liter Tokajo a kékfrakos szamorodi - aráyú, míg Villáyo - aráyú fogyasztásra va igéy. Magyarázza el, hogy mikét járhatak mid a kette a legjobba, ha a két borfajtát egy az egybe cserélhetik és icseek szállítási költségek. A két borászak arra kell törekedie, hogy komparatív elıyeik szerit szakosodjaak, majd cseréljeek. (Közelítıe) mekkora a omiál/reál hozam, ha a reál/omiál hozam, míg az ifláció? r r + r omiál Mekkora a hozam, ha összeg beruházására egy év múlva összeget kapuk vissza? F F r = F reál ifláció 0 = Írja fel, hogy mikét számítaá ki ( képlettel, a végeredméy kiszámítása élkül), hogy mekkorára övekszik összeg % kamat mellett év alatt! 0 F F F = F ( r) Írja fel az NPV-jét az alábbi projektek ( képlettel, a végeredméy kiszámítása élkül): F 0 = mft beruházásával F = mft, F = mft és F 3 = mft jövıbeli pézáramlásokra számíthatuk! (r alt = %) NPV = F 0 + F + F F 3 + ralt ( + ralt ) ( + ralt + ) 3

11 Mekkorára becsülé (egyszerő közelítéssel) aak a projektek a belsı megtérülési rátáját, amelyek az NPV-je A: % kamatál, míg B: %-ál? NPV A IRR B % (A megadott két pot agyjából méretaráyos ábrázolása, összekötése, majd a vízszites tegely metszéspotjáak leolvasása.) Mekkora a tıkeköltsége aak a projektek, amely üzleti tevékeyégéek bétája? (A kockázatmetes hozam %, míg az átlagos piaci kockázati prémium %.) ( Képlettel, a végeredméy kiszámítása élkül.) r alt f ( E( r r ) = r + β ) M f A ZH második részére voatkozó átfogóbb, kifejtıs kérdések Milye lee a tökéletese racioális gazdasági elemzés, mit és miért követük helyette? A határelemzés megközelítés szigorú követése végtele apró lépéseket, végtele sok választást, folyamatos dötést, jobb és még jobb megoldások keresését követeli meg. Léyegébe végtele kicsiy üzleti dötések, beágyazott gazdasági elemzések sorozatát jeleti. Ez így em mehet, a gazdasági elemzések is va méretgazdaságossága. Éppe a racioalitás, az ésszerőség modatja, hogy ikább korlátozotta racioalitás gazdasági elemzéseket kell követi. A gyakorlatba em is törekszük tökéletes gazdasági dötésekre, megelégszük viszoylag jóak tőıkkel. Egyszerőbb szabályokat, durvább becsléseket, redukált változatokat vizsgáluk csak. Vázolja a relevás költségek megragadásáak három alapesetét! ) A még em beszerzett, em megvásárolt korlátlaul redelkezésre álló erıforrások beárazásával ics ehéz dolguk: itt a költség a beszerzési ( piaci ) ár. ) Ha a vállalatál meglévı, de számára szőkös, azaz em pótolható erıforrásról (mukaerırıl, eszközrıl stb.) va szó, akkor azt kell értékelük, hogy a projektet em megvalósítva, az milye legagyobb érték elıállítására képes. Ez származhat a dolog eladásából, ekkor a költség az eladási ( piaci ) ár, de származhat egy másik projektükél termelt értékbıl is. 3) Ha a már meglévı erıforrásuk pótolható (beszerezhetı), értéke em lehet agyobb vételi ( piaci ) áráál, és em lehet kisebb az eladási árál, illetıleg a máshol jeletkezı érték teremtéséél.

12 Miért haszálják a fix változó költségfelosztást olya széles körbe, mi a kvázi fix költség? A fix - változó költségfelosztáskor az aprólékosa követett határelemzés helyett (egyszerősítéskét) ikább agyobb lépésekbe, agyobb egységekbe godolkodva elemezek. Ilyekor egy-egy erıforrásrészleteket bizoyos kibocsátási tartomáyokba álladóak, fixek tekiteek. Ezek azoba em defiíció szeriti fix költségek, haem olya változó költségek, amelyeket az egyszerőbb elemzés céljából bizoyos kibocsátási tartomáyokba álladóak veszük. Ezek evezzük kvázi fix költségekek. Milye feltételekek kell teljesülie az osztalékközömbösség feállásához? Ehhez égy feltételek kell teljesülie: a részvéyesi érdek tökéletese képviselt kell legye, e legyeek trazakciós költségek, a tıkepiaci árazódás hatékoy legye és torzításmetes adóredszer mőködjö. (Az egyes feltételeket a ZH- részletesebbe ki kell fejtei.) Ha az éves szabad pézáramlások em ugyaakkorák, mit az éves osztalékok, hogya lehetek mégis azoos értékőek? Az osztalékközömbösségbıl következik, hogy bár a szabad (ettó, várható) pézáramlások sorozata em azoos az adózás utái osztalékok sorozatával, közgazdasági értéküket tekitve azoosak. Ha a szabad pézáramlásokat mide évbe akkurátusa kifizeték osztalékkét, akkor a szabad pézáramlások adózás utái osztalékokkét ladoláak a részvéyesek zsebébe. Ekkor az értékazoosság yilvávaló. Lehet, hogy em így törtéik, tartogatják a szabaddá vált összegeket, esetleg újabb források bevoásával pótolak túlzott osztalékfizetéseket, azoba az osztalékközömbösség miatt az osztalékfizetés ütemezése közömbös, így a szabad összegek keletkezéséhez képest lassított vagy gyorsított ütemő osztalékfizetés értéke meg kell egyezze az azoali osztalékfizetési melletti ütemezés értékével. Mutassa be a várható hozam - szórás modell elvi hátterét egyetle közömbösségi görbéje elıállításáak bemutatásával! A várható hozam - szórás modell egy-egy görbéje olya potokat köt össze, amelyek várható hozam - szórás kombiációi egy adott befektetı számára azoos várható haszosságérzetet yújtaak, amelyek közötti választást tekitve közömbös. Az elsı ábrá a biztos eset mellett három olya várható értékő és szórású (ormális eloszlással jellemezhetı) befektetési lehetıséget láthatuk, amelyek ugyaazo várható haszosságszitet adják. A második ábrá már várható hozamokat értelmezük, a görbe végtele sok E(U*)-ú kombiációt mutat. E(U) E(U*) σ(rb) σ(rc) σ(rd) E(r) E(U*) F A E(F B) E(F E(F C) D) F E(r D ) E(r C ) E(r B ) r A σ(r B ) σ(r C ) σ(r D ) σ(r)

13 Ábrázolja és magyarázza a Markowitz-féle modellt! A Markowitz-féle modellbe a tıkepiac kíálta befektetéseket és az ezekbıl összeállítható portfóliók halmazát tojáshéjalakú ábra szemlélteti. A tojáshéj peremé vaak a hatékoy portfóliók. Befektetıi haszosságmaximalizálást, kockázatkerülést és racioalitást feltételezve yilvávaló, hogy az egyes befektetık itt helyezkedek el portfólióikkal (ld. B, B potok) E(r) B B Hatékoy portfóliók U A σ(r) Vezesse le, hogy a befektetık portfóliótartása a piaci portfólió és a kockázatmetes befektetés vagy hitelfelvétel kombiációjával modellezhetı! (Emelje ki, hogy milye egyszerősítı feltételezésekkel juthatuk a Markowitz-féle modelltıl a Sharpe-féle modellig, ott mire egyszerősödek a befektetıi portfóliók! Részletese magyarázza meg, hogy hoa tudjuk, hogy az egyes befektetık éppe a piaci portfólióval azoos szerkezető kockázatos portfóliót tartaak!) A Markowitz-féle modell szerit a befektetık maximálisa élek azzal a lehetıséggel, hogy befektetésük megosztásával (diverzifikálásával) befektetési csomagjuk kockázatát csökkethetik, azaz hatékoy portfóliókat tartaak. Sharpe további peremfeltételek bevezetésével e befektetıi hatékoy portfóliókat közelítette máskét. Tökéletes tıkepiacot tételezett fel; valamit olya portfólió-tartó, aak várható hozam - szórás viszoyát optimalizáló befektetıket, akik iformáltsága, közgazdasági okoskodása, így értékpapírokkal kapcsolatos várakozása megegyezik. Ez utóbbi a homogé várakozások hipotézise, ami képszerőe ayit jelet, hogy a befektetık tojáshéja ugya ott va. Továbbá, a befektetési lehetıségeket tızsdé forgalmazott, kockázatos pézügyi eszközökre, valamit rögzített (fix) kamatú kockázatmetes befektetési és hitelfelvételi lehetıségre osztotta. E feltételezésekkel Sharpe egyrészt bıvítette a befektetési lehetıségek körét (a kockázatmetes lehetıség bevoásával), másrészt egységesítette (a homogé várakozások feltételezésével), majd a befektetıi választást ebbe az új világba vizsgálta. A legjobb befektetési lehetıségek, azaz a választott befektetıi portfóliók itt a tojáshéjat éritı egyeese találhatók. Eek egyes potjaira egyetle út vezet: a tojáshéj éritıpotját kell a kockázatmetes befektetéssel vagy hitelfelvétellel kombiáli. Midebbıl következik viszot, hogy a befektetık mid ugyaolya összetételő kockázatos portfóliót tartaak, majd ezt kombiálják (egyéileg) a kockázatmetes lehetıséggel. Ha azoba mideki ugyaolya szerkezető kockázatos portfóliót tart, akkor eek szerkezete meg kell egyezze az egész kockázatos tıkepiacot jeletı ú. piaci portfolióéval. Ha ugyais az egyes befektetık kockázatos portfóliója azoos szerkezető, akkor összességükek is ilye szerkezető a kockázatos portfóliója. A befektetık összességéek a portfólióját viszot ismerjük, ez az M piaci portfólió. Így viszot ismerjük az egyekét tartott kockázatos portfóliók összetételét is, ez szité M.

14 Vezesse le, hogy egy befektetés (értékpapír) befektetık számára jeletkezı (relevás) kockázata a piaci portfólió szórásáak és a befektetés (értékpapír) bétájáak szorzata! (Mi és miért yitja meg az utat a relevás kockázat egységes megadására? Mi a karakterisztikus egyees és a béta, milye részekre botjuk fel ezekkel a teljes kockázatot? Mekkora a relevás kockázat a béta függvéyébe?) A befektetık portfólióiak piaci portfólió és kockázatmetes befektetés illetve hitelfelvétel tartásával való modellezése yitja meg az utat a befektetések relevás (diverzifikáció utá valóba megjeleı) kockázatáak egységes megadására. A em egységese tartott kockázatmetes rész a diverzifikációba ugyais em vesz részt, lévé ics is szórása (hisze kockázatmetes). Így egy ( kicsi súlyú ) i értékpapír relevás kockázata csak az egységese tartott piaci portfólióval való sztochasztikus kapcsolattól függ. E kapcsolatot i és M hozama közötti regressziós kapcsolat regressziós egyeeséek meredekségével ragadhatjuk meg. Ezt a regressziós egyeest evezzük a pézügyekbe karakterisztikus egyeesek, eek meredeksége a β. A bétával, illetve a karakterisztikus egyeessel i teljes szórását (kockázatosságát) léyegébe két részre botjuk: M-tıl függı ú. piaci (em diverzifikálható, szisztematikus) és M-tıl függetle ( epsziloos, diverzifikálható, em szisztematikus) részekre: σ ( ri ) = βi σ ( rm ) + σ ( ε i ) Az M-tıl függetle epsziloos rész 0 korrelációjú tagak számít, ez elimiálódik a portfólióba, eek tehát ics hatása. Az M-tıl függı rész adja i relevás kockázatát, ez -es (--es) korrelációjú részek számít, és beátlagolódik a portfólió szórásába. Összességébe elmodhatjuk tehát, hogy kockázatos portfóliókét a piaci portfóliót tartó befektetık eseté egy értékpapír (befektetés) relevás kockázata (szórása): β σ ( r M ) i Magyarázza el, hogy miért kell, hogy a tıkepiaci várható hozamokak a béták szerit redezıdiük! (Külö is részletezze aak a piaci mechaizmusak a mőködését, ami a várható és az elvárt hozamokat kiegyelíti!) Beláttuk, hogy a relevás kockázatot a béták mérik. Mivel az elvárt hozam - kockázat általáos kapcsolatredszere yilvá csak a relevás kockázatokra reflektál, így a tıkepiaci befektetésekek em a teljes kockázata, haem csak a piaci kockázata a mérvadó. Ezt a béta adja meg, tehát a befektetık hozamelvárásai, így a tıkepiaci várható hozamok a béták szerit kell alakuljaak. A tıkepiaco az árfolyamok mozgatásával a piac szabado beállíthatja egy-egy befektetés várható hozamát. Mivel a tıkepiac eseté jól mőködı, verseyzı piaccal va dolguk, e beállítások, azaz a várható hozamok, az elvárásokhoz kell igazodjaak. Ha ugyais a várható hozam magasabb az elvárt szitél, akkor a befektetık (további) részvéyvásárlásai megemelik az árat és ezáltal csökketik a várható hozamot, ha a várható hozam alacsoyabb, akkor a befektetıkeladásai vezetek a kiegyelítıdés felé. A piac erıi tehát mide értékpapírt rákéyszeríteek az elvárásokat kifejezı (értékpapír-piaci) egyeesre, ha arról valamelyik elmozdul, olya erık kezdeek hati, amelyek visszatérítik rá. Magyarázza el, hogy miért em járhat a tıkepiaco többlethozam a diverzifikálható kockázatért! Ha a befektetıkek kockázati prémium (extra hozam) jára a diverzifikálható (egyedi, em szisztematikus) kockázat vállalásáért, akkor a sok, agy egyedi kockázatú részvéybıl összeállított portfoliók agyobb várható hozamot kíáláak, mit az ugyaakkora piaci (em diverzifikálható, szisztematikus) kockázatú, de kisebb egyedi kockázatú részvéyekbıl álló portfoliók. A befektetık észlelve midezt, a agyobb hozadékot ígérı, de hatékoy portfólióba tartva azoos portfóliókockázatosságot eredméyezı elsı változatot keresék, azaz agy egyedi kockázatú értékpapírokra vadászáak, és kerülék az ugyaakkora bétájú, de kisebb egyedi kockázatú papírokat. Ezzel fölverék a agy, és leviék a kis egyedi kockázató részvéyek árát. Mivel az árfolyam és a

15 várható hozam elletétese változik, a folyamat midaddig tartaa, amíg az azoos béta-értékő részvéyek várható hozama ki em egyelítıde, és a diverzifikálható kockázat vállalásáért em lehete kockázati prémiumot kapi. Mide más kifejlet elletmodaa a befektetıi racioalitás elvéek. Magyarázza el, hogy mi a külöbség a tıkepiaci egyees és az értékpapír-piaci egyees között (ábra is kell)! A tıkepiaci egyeese az egyes befektetık piaci portfólióból és kockázatmetes befektetésbıl vagy hitelfelvételbıl álló portfólióiak várható hozam - szórás koordiátáit találjuk. A tıkepiaci egyees valójába a tıkepiac kíálta lehetıségekbıl összerakott legjobb portfóliókat takarja. A CAPM függıleges tegelye szité a várható hozam, a vízszites tegelye viszot em a teljes kockázatok szerepelek, haem csak a relevás kockázati részek, potosabba a kostasak tekitett piaci portfólió szórást elhagyva csak e kockázati rész alapparamétere, a béta. (A béta végeredméybe tehát egy szórás agyságát tükrözi: azt mutatja meg, hogy a relevás szórás háyszorosa a piaci portfolió szórásáak.) A CAPM egyeese az értékpapír-piaci egyees. E(r) Tıkepiaci egyees E(r) értékpapír-piaci egyees E(r M ) Piaci portfólió M E(r M ) piaci portfolió r f r f σ(r M ) σ(r) β Mi a tıkeköltségek függetleségéek elve? A tıkeköltség megadását a CAPM-re építetjük. Ebbıl következıe feltételezhetjük, hogy a részvéyesek (befektetık) hatékoy portfóliói modellezhetıek a piaci portfólió és a kockázatmetes lehetıség kombiációjakét. Így tekitve azoba a befektetık (részvéyesek) mide ( kicsi ) portfóliórésze ugyaabba a portfólió-köryezetbe a piaci portfólióba kerül. Az egyes üzleti projektek éppe ilye kicsi portfóliórészek, így ezek tıkeköltségei is a piaci portfólióba való diverzifikálódás szerit adhatók meg. Így szemlélve viszot e tıkeköltségek (akár egyetle vállalat külöbözı projektjeiek tıkeköltségei) egymástól függetleé válak. Ez adja a tıkeköltségek függetleségéek elvét. Ezzel egyébkét em csak a projektek kockázatáak megítélése válik a vállalati köryezettıl függetleé, de egybe egységes is lesz a megközelítés: midig a piaci portfólióba em diverzifikálódó kockázati rész adja a relevás kockázatot (amit a bétá keresztül mérük). Mit jelet a mii-vállalat megközelítés, mikét kapcsolódik ez az értékek függetleségéek elvéhez, miért alapvetı megközelítés ez a vállalati pézügyekbe? A mii-vállalat megközelítés léyege, hogy az egyes vállalati, üzleti projekteket a gazdasági elemzés sorá öálló vállalatkét fogjuk fel, azt vizsgáljuk, hogy érdemes-e egy ilye vállalatot tartai, létrehozi. Eek elvi alapját az értékek függetlesége, összeadhatósága adja meg. Azt mérlegeljük ugyais, hogy a projekt megvalósítása értékövelı hatású e az egész vállalatra ézve, eek viszot az lesz az egyszerő feltétele, hogy ömagába értékes legye. E megközelítés azért jeletıs, mert így a vállalati projektek elemzése jóval egyszerőbbé válik, és olya kérdéséket is világosa kezeli lehet, mit pl. az adózás vagy a fiaszírozás kérdései, amik amúgy egész vállalatba ágyazotta szite kilátástala elemzési problémákat jeleteéek.

16 Vázolja (ábrával is) a vállalati, üzleti dötések NPV és CAPM alapú megközelítését! A vállalati, üzleti dötésekél öálló üzleti lehetıségeket, mii-vállalatokat vizsgáluk. Eek soro azt mérlegeljük, hogy az üzleti projekt megvalósítása várhatóa jobb helyzetbe hozza-e a részvéyeseket aál, mitha ugyaazt az összeget, ugyaolya kockázat mellett tıkepiaci lehetıségbe fekteték. E mérlegelés strukturált formáját adja az NPV-számítás, amelyél a tıke költségét a CAPM-mel adjuk meg. Vállalat F 0 Beruházás Osztalékfizetés 0 E(F ) E(F ) E(F ) E(F N) N Részvéyes Üzleti dötés F 0 β projekt NPV = = 0 E( F ) 0 ( + r ) alt F 0 Osztalékfizetés E(r) r alt Tıkepiaci befektetés Osztalékfizetés E(r M ) r f β