T A R T A L O M. játékszín

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ü V É S Z E T I E L M É L E T ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X V I I I. É V F O L Y A M 5. S Z Á M M Á J U S T A R T A L O M KŐHÁTI ZSOLT Sédtől Tiszáig (1) F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A játékszín BÉCSY TAMÁS Amikor dolgok nem illenek össze... (6) KISS ESZTER Negyedik Henrik király (9) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: , FÖLDES ANNA Egy kurtizán élete - mint korunk tükre (12) SZAKOLCZAY LAJOS Édes otthon (15) GYÖRGY PÉTER... Gőzfürdő, és ki z, kit megfürdet?" (18) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert vezérigzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: 1 évre 360,- Ft, fél évre 180,- Ft Példányonkénti ár: 30,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest, Postfiók 149 Indexszám: SZÁNTÓ JUDIT Két krimi - kétfjt színházfelfogás (22) VINKÓ JÓZSEF A megszelídített Übü pp (26) négyszemközt MÉSZÁROS T A M Á S Vn Önnek pályáj? (29) rcok és mszkok NÁNAY ISTVÁN A flegmság álrcábn (32) világszínház Atheneum Nyomd. Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigzgtó HU ISSN A borítón: Sinkó László ( Übü pp) és Básti Juli ( Übü mm) z Übü királybn ( Kton József Színház) (Iklády László felv.) A hátsó borítón: Kerényi József színpdképe Negyedik Henrik király című Füst Milán-drám miskolci elődásához (Jármy György felv.) PÁLYI ANDRÁS Witold, hzjáró lélek (35) RAJK ANDRÁS Vitéz László városától Punch úr városáig (40) DÉVÉNYI RÓBERT Bábuk világszínház (44) drámmelléklet ÚJHELYI JÁNO S : Kés vn nálm

3 KŐH ÁTI ZSOLT Sédtől Tiszáig Kpcsolódások négy évtized mgyr drámművészetében II A Színház és Mozi jnuár 2 7- i számábn ujjongv írt le Srkdi Imre lllyés Gyul Dózs Györgyének nemzeti színházi elődás kpcsán: drámávl is beléptünk világirodlomb!". Pontos megállpítás: felszbdulás utáni mgyr drám legjobb teljesítményei történelmi tárgykörben születtek. Illyés Kton József-i utt nemcsk folyttt, hnem európi. mgsltokig knyrgott föl rjt. A csúcs lighnem Tiszták (1969): minden kis nép, kisebbség e trgédiremeke, melyhez fog-htó legföljebb szomszédbn, Sütő András géniusz révén termett (például Szuzi menyegző). Es lllyés kiteljesítette Lukács György áltl sokr trtott Teleki-féle hgyományt is: pompás K e gyencföldolgozásávl. (1963), mely z önálttáson lpuló politiki meglkuvás - egyik nemzeti betegségünk - modell-szerű htáresetét tárgylt, és mg Teleki is drámhőssé vált - nem véletlenül zonos esztendőben íródott - Különcben (hol zonbn morális kelepce rjz nem sikerült tökéletesen). Egy időben meglehetősen urlkodott vélekedés, hogy történelmi drám: megfutmodás jelennel vló szembenézéstől, másrészt pedig vlmiféle histórii burokb csomgolt küldemény m számár. Logiki bukfenc vn z ilyen érvelésben, mely -- szerencsére -- mostnság mint hivtlos álláspont nemigen foglmzódik meg. Éppen Németh László szenvedélyesen kornk szóló, szenvedélyesen személyes történelmi drámái bizonyítják, hogy merő ostobság különbséget tenni mi " és történelmi " tárgy időszerűsége között. (Nem szólunk itt z olyn történelmi drbokról, melyek vlóbn zt sugllják: szerzőjének jelenről nincs semmi mondnivlój, de z ilyen eset-ben történelmi közlendő is meglehetősen érdektelen. ;A dilettntizmus búvó-helye ilyenkor históri.) Németh László -- sok helyütt trtlmsn és méltóképp elemzett - történelmi színdrbji felszbdulás után szinte egy (közönségre nem mindig számíthtó) tnfolym következetességével mozgósították hzi s 2z egyetemes történelemhsznosíthtótnulságit. áruló-1954-ben!-(nohcskhtvns években muttták be) egy reálisbb nemzeti önismeretre próbált nevelni Görgey Artúr sorsánk megidézésével, egy esztendővel z illyési Fáklyláng után, s még vlmelyes drmturgii hsonlóságok folytán is érzékeltetve polémiát. Vlószínű, hogy helyzetbeli, s nem fölfogásbeli eltérések következtében vittkozik egymássl Fáklyláng s Az áru/ó. Illyésnek folymtosn meg-dtott színpdról szólás lehetősége, és kossuthi örökség politiki htó-tényezővé lkítás természetszerűleg nem férhetett meg történelmi vit-prtnerek egyenrngú s z árnyltság zonos fokán vló bemuttásávl Emitt kellett Némethnek látszólg - folyvást b"-t mondni: h Illyés Kossuthról szólt, kkor Németh László Görgeyről, s korábbn 1946-bn Széchenyi- ről. M már tlán bizonyos: Illyés és Németh drbji együtt dják ki mgyr történelem dilektikáját miként kossuthi út s Széchenyi-féle törekvés is csk jóvl 1956 után, reformgondolt szlonképessé, sőt történelmi szükségszerűségként vló fölismerésével vált nemzeti örökség eltérő jellegű, de értékminőségben egymáshoz mérhető, egymást kiegészítő, teljessé tevő lkotóelemévé. (Én hllottm még kerületi ifjúsági vezetőt 1957 tvszán Széchenyi-típusú árulók ellen mennydörögni gimnáziumi ünnepélyen.) Történelmi szerep és egyéni készség, lehetőség viszonyáról gyóntk olykor szemérmetlenségig kínos föltárulkozássl Németh László drbji. Személvtelenebbül, de ezen vonlon fejlődött Háy Gyul drámköltészete is. Ő, mi-ként Németh László, történelmi tények gondos tiszteletben trtásávl, egyszersmind tények óhttln drmturgii megszerkesztésével építkezett. Htlms becsvágyr vlló életművéből z s Mohács című trgédi mgslik ki - ngyobb tekintélyű munkáit, például z Isten, császár, prsztok is jócskán fölülmúlv. Mrxist történelemszemléletét ekkoribn történelem bszurd mozzntink észrevétele is gzdgítj: Tomori töröknek kényszerül kést eldni, hogy zsoldot fizethessen ktonáink, kiket mjd tőle vásárolt késsel döfnek le betolkodók; Bkics vjdánk fféle mbuláns" török hdifogly vn, ki látszólg váltságdíj ügyében - többször is jár Isztmbulbn stb. Egyéni trgédi fonódik össze nemzeti, társdlmi, politiki trgédi szálivl gyermekért sóvárgó, terméketlen királyi pár történetében, melyben nyomdák és máglyák XVI. és XX. százdi képzetei vetülnek egymásr. Történelmi hldék szármzik itt feldtához fölnövő ifjú király, II. Ljos önfeláldozásából. Nem sokkl később Háy egy bszolút személyi kultusz " komédiáját írt meg moliére-i hngvétellel, de A ló, mely Cligul korát válsztott kortárs tnulságok megidézéséhez, bizttó kísérletnél nem értékelhető többre. Drámirodlmunkb n történelemidézés heroizáló módszere felelt meg felszbdulás utáni nemzeti teendők tudtosítás, meggyőzés, mozgósítás célrendszerének s ez teljesen érthető. \ hőskeresés fölmuttás htározt meg, láttuk, Illyés művészetét. De létezett emellett - például Srkdinál - egy kétkedőbb vonult is, mely történelemben nemcsk fejlődés mozzntát vette észre, hnem zsákutcáit, körben forgását, értékpusztító jellegét is regisztrált. \ htvns évek történelmi drámtermését ez kettősség lkított. Srkítv; néhol zonbn egy-egy műbe sűrítve történelmi fejlődés ellentmondásosságát. Gyurkó László, Hernádi Gyul sok tekintetben rokon pályáj bizonyíthtná ezt; z 1967-es Szerelmem, Elektr s későbbi Flnszter egyszerre fejezi ki szocilizmus iránti hűséget, elkötelezettséget s nem mindig szükségszerű áldoztok mitti fájdlmt, sőt fölháborodást. A továbbikbn mégis történelem bszurditásánk átélése, megmuttás vált urlkodó szemléletté mgyr drámábn. Ennek társdlmipolitiki és ízlésbeli-módszertni oki egyránt voltk. A hzi s z egyetemes történelem z utóbbi négy évtizedben (is) lépten-nyomon kizökkentette kortárskt teóri nyomvonlából, s szocilist építés során elkövetett hibák, sőt bűntettek sokkbn történelmi fejlődés mint olyn " iránt ébresztettek súlyos kételyeket. De nyugti mintájú polgári demokráciához, civilizációhoz kötődő illúziók elvesztése leglább ilyen mértékben vezetett kiábránduláshoz - lásd: Mészöly Miklós Az blkmosó (1957)Olykor cinizmushoz. Módosult világnézet - kiderült például, hogy szocilist vgy tőkés társdlom mint élő orgnizmus korántsem hjlndó tnkönyvbeli tételeknek, jóslásoknk

4 megfelelően viselkedni -, és módosult ennek során világ szemlélete is. Srkdi Imre 1947-ben groteszk foglmát még Arisztophnész és Moliére út-muttás szerint rgdt meg: egy öreg-ember például, ki egy fitl lányb szerelmes csökönyösen (egyébként tisztes öreg lenne, minden nevetség nélkül), holott lánynk természet törvényei szerint nem z öreg, hnem egy fitl tetszik ". Örkénynél htvns években már vlóság lpeleme groteszk; nem pusztán esztétiki ktegóri. H mgunk elé idézzük egy hláltábort járt túlélő lkját, szedett-vedett öltözékét, egy szbdult hdifoglyot, lebombázott házk furcs föltárulkozását, máris előttünk vn groteszk mint korunk jellegzetessége, melyet egy testmozdulttl - előrehjolv átpillntunk lábunk között - bárhol föllelhetünk. Mindeme fölismerés ellenében vjmi csekély morális fölvértezettség. Meglehetősen későn kezd htni nálunk Károlyi Mihály-féle péld, mely z egyéni s z egyedi sérelmeket lárendeli közjó mégiscsk áltlánosbb folymtánk, mely szocilist társdlom hibás gykorltánk, negtív részmozzntink bíráltától z egész válllkozás sikerét félti. Károlyi Mihály, drámíró is meglehetősen későn ht: Rvelszkijét Huby Miklós 1971-ben támsztj föl vérbelibb s gykorlottbb pálytárs szerencsés kezű bevtkozásávl. A történelemből vló kiábrándulás ngy formátumú, és - például - stiláris hgyományokt mégis átmentő, továbbgzdgító drámköltészete Weöres Sándoré. Holott lpvető fölismerésével nehezen vitázhtunk: történelemben vlóbn szörny szenttel keveredik ", hogyn z Octopushoz mottóként válsztott Károlyi Amy-versben áll. Egyik mítoszt fölváltj másik - sugllj Weöres Sándor 1965-ös keltezésű trgikomédiáj - ez korunk drámi műfj, mint később Eörsi István megokolj -, z Octopus vgy Szent György és Sárkány históriáj. Teljes z értékzvr történelem menetében - véli s vllj költő -, csk címer változik, minden mrd régiben. Négy évtized drámművészeti kpcsolódásink rendszerében különösen török hódoltság másfél százd kínál egybecsengő tnulságokt. Weöres z 1968-bn készült történelmi pnoptikumábn, A kétfejű fenevdbn történelmet cinikus bjkeverők - I. Lipót, IV. Mehmed - csinálmányként minősí-ti. Nemzetiségek legteljesebb zűrzvrábn hjhásszák egyéni érdekeiket - de leglábbis túlélés eshetőségét - drb szereplői. Am kétségtelen, hogy nemességbe vetett illúzió is hiányzik itt. Hsonló képlet Páskándi Gézánk Távollévők vgy árttlnok vgy generálvilágosság című, 1972-ben írott trgikomikus bohóztábn, melyhez z idegen-ben hrcoló, álhősiességgel kecsegtetett " meriki ktonák vietnmi helyzete is modell gynánt szolgált. Itt Demeter, mgyr, és Szelim, török kton közösség nyomásár válllj szbd krtból " párvidlt torony tetején, miközben kifordul lóluk történelem, király s szultán - egymást kitüntetve - békét köt. Nincs másként ez Görgey Gábornál, ki nyolcvns évek elején láttt ilyesmit Fejek Ferdinándnk című történelmi komédiájábn. Eleinte levágott török fejekért fizet császári pénztárnok végvári hrcosoknk, mjd káposztfejekért - mg török, mely korábbn sját ellenzékétől szbdult meg oly módon, hogy üzletet kötött mgyrokkl: csk török vezető áltl küldött török emberszállítmányt szbd lenykzni. Kétségkívül: vnnk zvrb hozó, ellenkezést keltő, sőt elutsítndó mozzntok ezekben trgikomédiákbn. De megfontolndó szempont bennük, hogy háború - minden esetben! - elsősorbn értékpusztító jelenség, mely-nek lpvető htás: deformálj személyiséget. Másrészt - Görgeynél - egy bsztrkt teljesítményelv s egy el-vont konszolidáció bírált rr figyelmeztet, hogy nem minden teljesítmény-elv üdvös, és nem lehet célunk bármi-fjt és bármi áron megvlósuló konszolidáció. S hogy z értékzvr ábrázolás s z értékfölmuttás között nem húzódik kíni fl: muttj Görgey drbjábn Kis Ann és Füleki várkpitány összekerülése egy tisztuló erkölcsiség, egy mgsbb morális igény jegyé-ben (és Ann tlán nem véletlenül visel zonos nevet Illyés Dózs Györgyének hősnőjével). S végül is igz volt Eörsi Istvánnk, ki Trgikomédiák, című kötetének (1969) bevezetőjében ezt írt: A trgikomédi ptthelyzetekből srjd. Olyn korok kedveznek neki, mikor boszorkányosn áthtj egy-mást jó és rossz, z igz és hzug. Különösen konszolidációk benzin-gőzös levegőjében virul. " Ami nem jelentheti helyes elvi, gzdsági, poli tiki lpon megteremtett konszolidáció megkérdőjelezését, még kevésbé politiki cselekvés teljes lehetetlenülését, mit Eörsi későbbi, Széchenyiről írott drbjábn érzékeltet. Igen, szent és szörny keveredik korunkbn; olykor rosszt jól cselekszik, mint Metternich, s jót rosszul, mint rémképekkel viskodó legngyobb mgyr " Eörsinél Széchenyi és z árnykbn (1973). A trgikomédi vgy kritiki bszurd (hogyn Páskándi nevezi) megjelenésének jellegzetes színtere cirkusz. Például Müller Péter Búcsúelődásábn ( o), mely történelem tébolyultságát bohócszereplők s z áltluk megformált, őket közelmúlt vlóságábn mint üldözötteket megnyomorító fsiszt vezetők izglms, kikizökkenő zonosítás révén fejezi ki rendkívül htásosn. Például Örkény István Forgtókönyv című drbjábn (1982-ben muttt be Vígszínház), mely hsonlóképp hit és logik küzdelmét érzékelteti felszbdulás utáni, trgikus mozzntokbn sem szűkölködő évtizedek mérlegelésekor, s kollektív önvizsgáltr szólít. Furcs módon: színhelyválsztás s hng-vétel különössége ellenére ez mű hgyományos " drmturgiájú illyési Kiegyezéssel (1983) rokoníthtó. Szólni érdemes drámirodlmunknk hetvenes évek végétől fölbukknó blődli " -vonultáról, mely elsősorbn Jncsó Miklós és Hernádi Gyul közös válllkozási nyomán lkult ki. Rengeteg félreértés, -mgyrázás illette ezeket produkciókt (Mt Hri, V. N. H. M., Csárdáskirálynő stb.), pedig egy kel-lőn széles skálájú szellemi horizonton jogosult és üde színárnylt lehettek voln. Cskhogy nem volt s m sincs nálunk ilyen széles kulturális szemhtár. A történelem túlságosn is szent dolog ", szkterület ", és vélt vgy vlóságos érzékenységek lendülnek ellen-támdásb, h tiszteletlenül " bánnk históriávl színpdon. Holott blődli " : távolságot teremt jelen s történelem között, és meghldni segít mindzt, mi hgyománynk mulndó része; színjátszásunk stiláris megújításához sem jelentéktelen hozzájárulás.* Mindenesetre bizonyos, hogy htvns évek végétől nem lehet többé régi módon írni történelmi drámát. * A Jncsó-Hernád -féle színpdi blődli " kritiki elemzését Mészáros Tmás végezte el A színház mint blődli című írásábn, SZÍNHÁZ 1983/9. (A szerk.)

5 Tudj ezt Szbó Mgd is, ki pedig klsszikus mgyr drmturgi tnítvány, s ki mégis sok mindent vett át z új mgyr történelmi drám trgikomikus, kritiki bszurd műveitől, vgy jutott velük meglehetősen hsonló eredményekre. Idegenség " és mgyrság" mesterséges szétválsztás - mely ellen, zsidókérdést is érintve, Weöres A kétfejű fenevdbn igenis szót emelt - például Szbó Mgdánk is céltábláj: legkitűnőbb drámájábn, Kiálts, város!-bn s másutt is. Szbó Mgd szintén észreveszi történelem - látszólgos vgy vlós - ismétlődéseit, de ez nál kjánságnk viszonylg enyhe fokán tükröződik vissz, és elsősorbn bármikor élt ember lényegét, tehát időtlenségét, zz ktulitását fejezi ki. Ngyigényű trilógiájábn, nyolcvns évek elején, Bél királybn, mely Bánk bán folyttás ", felületi modernkedés, bizsergető szóhsznált mélyén z országépítés mindig időszerű tnulsági ötlenek elő. Hrcolni lehet lklmtln, de bátor emberekkel - mondj Bél király, egyebek között, de építkezni nem. Az építkezéshez más kell, nem bátorság." S itt is nemzeti válllkozásb vló beépülés Kőműves Kelemen-i motívum válik hngsúlyossá: felszbdulás utáni mgyr drám e fontos gondolt, mely Srkdi, Gyurkó drámművészetét is meghtározt. Pompás fejlődésrjz, hogyn trilógi állndó hőse, z inkvizítorként érkezett Teuton ty végül is Hungrusszá lesz, zonosulv Mgyrországon élők hibáivl és erényeivel. Nyeresége tehát felszbdulás utáni drámleöltésünknek - tehertételeivel együtt - történelmi vonult rétegzettsége. Szükség vn olyn - szerző szvivl - bszolút történelmietlen játék"- okr, mint milyen 1972-ben A utolsó utáni éjszk volt, Mróti Ljos drbj, mely esszédrám, vitdrám keretei között Giordno Bruno kpcsán XX. százd negyvenes éveinek koncepciós pereiről is szólt, s z ideológii intézményrendszer folytonos megújulását, reformját igenelte. És formi-szemléleti kísérletek nem teszik fölöslegessé továbbr sem hgyományos", lposbbn vizsgálv: z illyési s Szbó Mgd-i drámfölfogáshoz egyránt kpcsolódó törekvést sem, mint - például - Nyerges Andrásét ( A z ördög győz mindent szégyenleni ). Ez verses drám rendkívül izglmsn veti föl z élet- és vlóságidegen emigrációs" szemlélet veszélyeit - Rákócziszbdsághrcról szólv (ösztönözhette ebben Mróti Ljos 1978-s kitűnő emigráns" monodrámáj, A számki-vetett is), s ábrázol úgyszólván minden forrdlmt próbár tevő morális helyzeteket. S ugynúgy politiki ígéret felelősségét érzékelteti, mint - mondjuk Páskándi Géz kevésbé sikerült Jurisich-drbj ( A z ígéret ostrom vgy félhold és telihold). Négy évtized hzi drámtermésében sjnáltosn lcsonybb feszültségű kortársi társdlmi töltés. Jó ideig menthető ez zzl, hogy politiki vezetés, társdlmi megrendelő rendszer pológiáját várt el mgyr drámától is től ez még kkor sem érv é v e s, h figyelembe vesszük: korrigált szocilist társdlom sem rjong minél élesebb konfliktusok drmtikus megrgdásáért (miközben - persze művészetet szigorú bíráltr ösztönzi, s e tekintetben z úgynevezett ötvenes évek művelődéspolitikáj sem viselkedett másként). Tnulságos, hogy -- például z expresszionist drámelőzmények dolgábn jelentős életműre vissztekintő Déry Tibor mennyire prtikulárisn közelítette meg kor problémáit, mennyire nem tudott -- még z sztlfióknk sem jelentőset lkotni egészen 1954-es egyfelvonásos diákcsíny " -éig, A tlpsimogtóig, mely zonbn szellemes, népi színjáték hgyományit kiknázó pródiáj személyi kultusznk, htlomvágynk, törtető képmuttásnk bn írott drbj, Vendéglátás hiteles kritikáj ugyn szólmok szintjén érvényesülő munkáshtlomnk, de nem sokt perel vissz z elszlsztott drmtikus lehetőségekből. Srkdi Imre volt z első -- s már csk z ötvenes-htvns évek fordulóján ki z új társdlom drámi kép-mását mrdndó érvénnyel rjzolt meg, máig túl nem szárnylt teljesít-m é n t produkálv. De z Oszlopos Simeon s z Elveszett prdicsom, egy Németh László-i drámfölfogás jegyé-ben, elsősorbn z értelmiség drámáj volt, közérzetdrám, mely z ország-építés, átlkítás igzi folymtából vló kimrdás, kiszorulás trgédiáját fejezte ki, egy morális zuhnás, leromlás, pót-cselekvésekbe menekülés kritikus-ön-kritikus rögzítéseként. Igzi ktrzist ébresztve bár, tehát jelezve vlmi reményt. Nem véletlen, hogy z 1956-os ellenforrdlom tnulságink fölmérése teremtett pezsgést ideig-óráig mgyr drámirodlombn. Az ilyen igénnyel született művek zonbn (Drvs József: Kormos ég, Hjnli tűz, Dobozy Imre: Szélvihr, Holnp folyttjuk stb.) főként politiki tisztázás, z gitáció eszközeként s nem szuverén műlkotásként értékelhetők. Igy vn ez még Mesterházi Ljossl is, ki pedig vérbeli drámíróként, egyfelvonásos sztírávl kezdte pályáját (Ünneplők 1942): Pesti emberek című drámáj (1958) legfeljebb válllkozás horderejével s mű - kor terminológiáj szerint formbontó" jellegével tűnt ki. sorból, tíz esztendő mérlegét vonv meg. Máig időálló 1956 " -os drámáj, z (..:ehet (1960) klsszikus drmturgi szbályi szerint idézte meg bányászsztrájk feszültségektől terhes időszkát. A htvns évek bő drámtermése főként módosult, reálisbb lpokr helyezett szocilist társdlomépítés erkölcsi próbtételeit vizsgált. S legtöbbször tézisszerűen; kevés igzán jelentős drámírói tehetséget reprezentálv, gykort regényből átdolgozott,,kényszerdrámák" keretei között. Jellegzetes, termékeny drámszerzője volt ennek z időszknk Thurzó Gábor, ki színdrbjivl miként. Mesterházi is új, korszerűbb morális prncsoltokt " próbált kidolgozni z vult régiek helyébe, hirdetett elv és gykorlt meghsonlásit igyekezett megfigyelni nemcsk jelenben (Hátsó jtó ), hnem közeli s távolbbi múltbn is (Zárór, Az ördög ügyvédje, A holló és sjt), példáztszerkesztő hjlndóság g l. Egyik-másik drbj - például z utóbb említett komédiáj - már tárgylt történelmi vonult legjobb művei közé sorolhtó, eleven sszociációs rend-szere folytán. Gzdság és politik, htlom és igzság kérdéskörében újszerű s kkoribn ' meglehetősen szoktlnul hngzó megállpítások egész sorát tette. \ felszbdulás utáni kitelepítések témáját érintve 1962-ben (Zárór) nyolcvns évek mgyr drámáj felé mutt (Görgey Gábor: Glopp Vérmezőn). Az összevetés érdekes lehetőségeit kínálj mgyr társdlmi drám kórház-, illetve orvosmotívum. Voltképpen z Elveszett prdicsom is ide sorol-htó: gyilkos orvos meghsonlás lpvető társdlmi problémákr vet kíméletlen erősségű fényt. Mindez tehetségesen berobbnó Csurk István-nál néhány esztendővel később már ko-

6 médiává szelídül ( A z idő vsfog), konszolidáció előrehldó folymtát érzékelteti: Kenéz Pál pesti mrkecolóból - szövetségi politik jegyében - hsznos tgj lesz társdlomnk. Trgikus színei ennek problemtikánk Döglött knákbn izznk föl - bár továbbr is komédi szintjén -: Moór és Pál felszbdulás utáni esztendők szögesen ellentétes folymtink eredményeképp kerülnek egymás mellé z idegosztályon. Á kórterem mikrovilágánk társdlmi metszetté szélesítését kísérelte meg Gyurkovics Tibor Ngy-vizitben (1972). Több eredményt hozott z orvosnk mint reprezenttív társ-dlmi státusú állmpolgárnk meg-jelenítése. Huby Miklósnk trgédiájábn (Tüzet viszek) polgári életeszmény képviselője z orvosnő, ki egy elsőgenerációs művészértelmiségivel összekerülve trgikus föloldódásbn semmisül meg, Fejes Endrénél jól szituált " orvostnhllgtó (ügyvéd fi) önmgát áldozz föl hátrányos helyzetűekért ( A z ngylrcú), Görgey Gábor érdekes egyfelvonásosábn, nyolcvns évek elején, fordított képlet: proletárszármzású fitl orvos lobbn lángr risztokrt előéletű ápolónő iránt, s befejezés reményt keltő: vl-miféle - bár iróniától sem mentes - osztálybékét " ígér (Ünnepi ügyelet). Miközben jólét torkon megkdó libcsontji dnk feldtot z ünnepi ügyelet egymásb szerelmesedő párjánk. Az igzi trgédiákt, konfliktusokt kevéssé volt képes megrgdni felszbdulás utáni mgyr drámirodlom, z igzi trgédiák, konfliktusok hiányát nnál inkább. Örkény groteszkjei révén egy egész életmű épült erre - legjobb teljesítményeiben játék központi szerepét reprezentálv. A Mcskjáték forrón elkötelezett, bár ironikus távolságtrtás látsztávl is operáló vllomás volt itt csúcs (1969), de nem érdektelen kísérletnek bizonyult játéknk nemzeti önismeretet serkentő közös kitlálósdivá emelése - Vérrokonok tnulsági nyomán - z 1976-os Kulcskeresőkben. Különös vonás, hogy négy évtized mgyr drámművészetének htlms igényű válllkozási éppen e játék-drmturgi jegyében születtek: Örkénynél Pisti vérzivtrbn (1969), Páskándinál A hldék vgy ezt még kivárjuk " vgy vándor remény lklmi (1974) voltképpen A z ember trgédiájánk újbb megfoglmzási. (Mindkét esetben - nézetem szerint - sikertelenül.) Krinthy Ferenc színdrbjibn is jellegzetes játék, játékos kommunikáció mint túlélés vgy kár jelen elviselésének eszköze (Gellérthegyi álmok, Bösendorfer); újbb drámirodlmunkbn mégis legngyobb erővel s problémlátttó nyomtékkl Csurk Istvánnál ht ez motívum. Mindnnyiszor könyörtelen nemzedéki önkritikávl: Ki lesz bálnyá?-bn s - kevésbé meggyőzőn, de vllomás dtoló őszinteségével - Deficit-ben. Jót nem tehetünk, tegyünk rosszt" - mondj Csurk untkozó, őrlődő, pótcselekvő hőse; minth z Oszlopos Simeon Kis Jánosát hllnók. Egymás pénzét vgy házstársát veszik el játék közben ezek különféle értelmiségi poszton kllódó emberek. Kimrdtk forrdlomcsinálásból - túl fitlok is lettek voln ehhez felszbdulás után -; nekik csk forrdlmi cselekvés nosztlgiáj jutott. Á Deficit egyik szereplője így gyón htvns években, egy, nyári éjszkán, egy új városbn": És rendszer, szocilizmus, kpitlizmus, békés egymás mellett élés, z áltlános szorongás, kitszítottság, z elidegenedés, borzsztó kétségek, ngy lehetőségek hiány, szerencsétlen mgyr történelem, 48, 49, 19, 56 mind itt sorkoznk, válllják felelősséget, jön Dózs, Kossuth, Petőfi; Rákóczi, Trumn, Hruscsov, Sztálin és Churchill, együtt meg-fognk és betesznek brátom feleségé-nek z ágyáb, és kórusbn mondják, te nem tehetsz ról, mi tettünk zzá, mi vgy, mi löktünk be bb z ágyb... S mi mrd nekem, szánlms reformist hólygnk? Az élvezet... Ó, milyen ljs vgyok... Hát leglább ezt vállljm." Lényegében máig beteljesületlen drámírói témjegyzék ez. Nem születtek belőle később jó drámák sem Csurkánál, sem nemzedéki önkritikát hozzá hsonkóképp megfoglmzó Mróti Ljosnál (Vénsszonyok nyr, Egy válás története), Szkonyi Károlynál (Holdtölte). Szkonyi különben z új mgyr drám egyik legkitűnőbb drbját lkott meg 1969-ben z Adáshibávl, ezzel z iskolát teremtő, sokrétegű példázttl, mely konszolidáció társdlmánk egyik legngyobb veszélyére figyelmeztetett: puszt jólét, z nygi gyrpodás nem minden, hiszen önmgunkt mulszthtjuk el eközben. Forglombn vn jó pár drámmodell, de vlós lehetőségek -- úgy érzem - szűkebbek. Mészöly Miklós drámái szbdságról, történelem értelmetlenségéről, htlom embertelenségéről olynnyir eltávolodnk konkrét nemzeti problemtikától, hogy legfeljebb külföldi sikerrel kecsegtetnek ( A z blkmosó, Bunker). Náds Péter zenei-táncművészeti htáselemekkel dolgozó, drmturgiilg Pilinszky János-féle drme immobile " - ll rokoníthtó szünet nélküli " komédiái és trgédiái lp-vetően zvrt viszonyt fejeznek ki hgyományok iránt - mi konfliktus-hiányhoz vezet egyszersmind: drámi hősnek pedig tgdni vgy egyetértenie illenék z örökül kpott világ számtln részmozzntávl kpcsoltbn. Állást kellene fogllni. Polgári drám ez - miként Páskándi is polgári drámánk nevezi egyes műveit, de Nádsnál beszűkítő-távolságtrtó jellege vn e ktegóriánk. Többet vált be htvns évek Csurk drbjibn megidézett új, keményebb, twist generációjánk" várt lehetőségeiből Bereményi Géz éppen zzl, hogy sorr következő nemzedékekkel kpcsoltos illúziókt oszltj groteszk-bszurd hngvételű, mégis költőiségtől átmelegedő drbjibn. Őszintén be kell vllni múltt - sugllj -, meg kell szbdulni mindent átpolitizálás szellemétől, kölcsönös rossz függőség lkztitól, kispolgáriság szívósn továbbtenyésző kórokozóitól. Á H/mi vgy tékozló fiúbn (1979) nemzedéktársi nevében is beszéltethetné cím-szereplőjét: " Ok [ti. szülők generációj - K. Zs.] ngyon tudnk vlmit, mit mi nem. Vlhol, vlmi homályos, régi időben történt vlmi, miről csk ők tudnk, és h nyomozol után, máris meg vgy fogv. Viszont h nem törődsz vele, kkor csk két embert látsz, kik így düllesztik egymásr szemüket mélyértelműen, közben téged röhögő-görcs vesz elő, mert foglmd sincs, mire utlgtnk. Ezek elvesztettek engem, zt hiszem, én pedig nem trtom veszteségnek őket. " Föltétlenül jogos igény, hogy z újbb drámírói generáció - vgy vn benne nemzedéktudt, nemzedéki össze-trtás, vgy sem - megszerkessze sját leltárát z áltl megélt korról, mint tette hetvenes-nyolcvns évek fordulóján Kornis Mihály szenvedélyes mellé-és szembenállást provokáló, ám kétségtelenül tehetséges drbjábn, Hllelujábn. Ngyigényű, figyelemre méltó módon meglpozott drámírói életmű máris Spiró Györgyé. Szenvtelen,

7 pontos - mégis gykort torzító látleletet d jelenről, múltról. Túlpolitizált mechnizmusnk érzékeli s érzékelteti z életet, skkjátékos szkértelmével muttj meg rejtett mozgtórugóit. Békecsászár ( ) hrmdik drámkísérlet - z Örkényé s Páskándié mellett - Az ember trgédiáj újrköltésére; minth z eszkimójelenetbe oltná bele rómit, és - sjnos - történelmi drámáink összhngzó tnulságát így foglmzz meg benne Inferior révén: A jelen téboly! Nincs kiút belőle! A múlt hzugság! Jövőt nem hiszek! " Schwjd György jobbik lehetőségét Segítség című komédi jelzi: egyenetlen, de részvétteljes bemuttás m is létező, sőt újrtermelődő elesettségnek; A szent cslád nturlizmus semmilyen értelemben nem reveláció. (Az érdektelenség zonos szintjén Spiró Esti műsorávl.) S míg Sárosptky Istvánnál legfeljebb költői drámnyelv megteremtésére törekvő, néhol Füst Milán-i ösztönzést is sejtető buzglom méltányolndó - tisztes tnulságok kifejezése céljából ( látsztot le kell leplezni, csk nyílt politik fogdhtó el stb.), Urbán Gyul Élőkép című groteszk játék egy eredetibb hgyományfölfogást jelez: minth A civilizátor kevéssé ismert Mdáchát követné korszerű hngvétel-lel, beépítve Örkény, Jncsó egy s más eredményét. A fitlbb drámírók nem csekély részére jellemző nturlist szemlélet urlkodik Verebes István Kettősünnepében, mely minth - mondjuk - Szép Ernő Vőlegényének voln multságos, korunk értékzvrát, eszmei ellent-mondásit kifejező ( Bunkócsk s hús-véti ének egyszerre hngzik Kovácsék lkásábn), de csöppet sem mély és ngy-igényű újrírás. S létezik Tndori Dezső ppírszínház is: költő líri énjének - olykor megsokszorozó - drmtikus folyttásképp, nnyir belül mrdv zonbn Tndori jellegzetes világán, hogy más drámi kísérletező számár hsználhttln ez fölfogás. Hogyn summázhtó végül is Sédtől Tiszáig terjedő új mgyr drámi vonult? Mit lát s láttt meg Mlom Séden s A szélmlom lkói, Illyés 1958-bn, Páskándink nyolcvns évek küszöbén született drbj mgyr társdlom fejlődéséből, változásiból? Illyés Gyul izglmsn és hitelesen ábrázolj e szimbolikus Noé-drbjábn: mi z, mi 1944 tvszán már nem élet-képes; tnár főhőse révén pedig meg-foglmzz: minden percben mindenütt lehet - bármily fellengősen hngzik - hzát építeni ". S Glmbos tnár úr és kommunist Berecz eszmecseréjében előlegződik már z nemzeti közmegegyezés, mely vlóságbn - sjnos - csk 1956 trgédiáj nyomán, történtekből okulv vált társdlomformáló tényezővé. (S mely közmegegyezésnek egy másik tnár úr, Németh László korszknyitó, 1961-es Utzás című vígjátékánk főhőse, Szovjet-uniób látogtó, z 1956 utáni szellemi-nygi újjáépítéshez szövetségesnek megnyert Krádi József lett előmozdítój. Ennek úgyszólván egyenes folyttásként született meg Németh László jelen idejű társdlmi utópiáj, Ngy cslád.) Nos: z 1879-es tiszi árvizet megidéző, Páskándi-féle polgári trgédi " már egy konszolidációs (kiegyezés felé hldó) szkszt ábrázol, nnk új típusú ellentmondásivl. Kérész Pp Dániel, hét szélmlom megtollsodott gzdáj itt már nem hjdni szbdságeszménnyel törődik, hnem vgyonnl, mely -- szerinte - voltképp szintén szbdság egy formáj. De jótékony változásnk itt is fölmerül z eshetősége, hiszen minden lehet tájkép, és minden lehet egyben cstkép ", hogyn Mityók, vándorköltő és -festő foglmzz meg ngy bölcsen. Vgy hogyn Erzsébet sszony, Kérész Pp tisztságr sóvárgó felesége mondj: Mjd új szél-mlmok épülnek Szeged környékén s mindenütt. Mert míg szél lesz, szél-mlom is lesz. Cl szélmlmok, új házk... De vjon bűnök nem régiek mrdnk-e? Vgy z új szélmlmokbn lkók - új bűnöket tlálnk ki mguknk? ' A kérdést föltevője sosem fogj megválszolni mert elpusztul mlmot fenyegető árdtbn, melyből szereplők közül csk egy huszártiszt kerül ki épségben. Sötét ábrázolás? Az, némely vonásábn, de ezt történelmi drbot ugyn-úgy csk z nlógiás gondolkodás egy körülhtárolt illetékességi trtományábn értelmezhetjük mi témájú " lkotásként, hogyn többi hsonlót. Üzenete pedig egybevág z 1956 utáni mgyr drám legjv terméséből ki-olvshtóvl: eszméink, eszményeink szerint érdemes s szbd csk boldogulnunk. Szó és tett egysége révén. Színházzá, színházlkító tényezővé kevéssé vált mgyr drám z elmúlt évtizedben. Ezért nem vethettem össze fejlődését színházművészeti kifejezésmód fejlődésével. Jeles művek sokszor csk jóvl megírásuk után vgy sohsem kerültek színpdr. Máskor meg drámszerzőink hngozttták sértődötten: színháznk kell hozzájuk igzodni. Pedig felszbdulás utáni drámművészetünk legngyobb tehetsége, Srkdi Imre ezzel kpcsoltbn is helyes álláspontot képviselt: színpd törvényeit ismerje rendező, és ismerjék színészek; z író drám törvényeit ismerje " -- írt 1948-bn. Mindmellett nyilvánvló, hogy színház és drámköltés csk vlmiféle normális kölcsönhtásbn létezhetik. S hogy színházi nyelv megújulását is szolgálhtj nemzeti drámtermés: 1956 előtti s utáni példák sor bizonyíthtj. Mert nem pusztán külföldi eredmények átvételére került sor, miként - Páskándi is vllott erről - mgyr drám is lpvetően egy belső fejlődés folymtábn jutott el egy korszerűbb hngvételig, népi hgyományok, Csokoni, Kosztolányi, Déry Tibor 1945-ös novellái nyomán, sőt Rejtő Jenő, Ráth- Végh, Mikszáth, Krinthy ösztönzései folytán. Az idegen mintákt -- írt Páskándi - csk jóvl később ismertük meg (Beckett, Ionesco, Dürrenmtt stb.) " Hozzátehetjük: Örkény, filmmel próbálkozó s színház felé ztán visszforduló Örkény bszurdji nél-kül sincs korszerű mgyr színházművészet. Brecht nélkül sincs. Á Vígszínház, Tháli, Nemzeti, Mdách, Huszonötödik Színház, Pécs, Kposvár, Szeged, Debrecen, Veszprém, Kecskemét, z újjászervezett Kton József Színház, Játékszín, tehetséges mtőregyüttesek, például Térszínház; Nádsdy, Gellért, Pártos, Horvi, Kzimir, Ruszt, Nógrádi, Sík, Székely, Zsámbéki, Bbrczy, Gothár sorolhtnók - teljesítményei együtt igzolják negyven év mgyr drámájábn rejlő színház-lkotó, -megújító lehetőségeket. A folyttás tlán kevesebb zökkenővel jár mjd.

8 játékszín BÉCSY TAMÁS Amikor dolgok nem illenek össze.. Hjnli szép csillg Mdách Színházbn Szárz György Hjnli szép csillg című játék - szerző szvi szerint - rekviem és szerelmi vllomás " hhoz Budpesthez, mely átélte nyils rémurlmt, z elpusztító ostromot, mjd meg-élte felszbdulást és z újjáépítést. A Mdách Színház ezt művet Bud-pest és z ország felszbdulás 40. évfordulójánk megünneplésére dt elő, Kerényi Imre rendezésében. Az író és színház szándék mrdéktlnul tiszteletre méltó. Mind z irodlmi, mind színházi műlkotások esetében zonbn nem szubjektív szándék, hnem megvlósítás és nnk minéműsége lényeges. Á játék z író sját szövegeiből, mgyr népköltészeti nygokból, orosz bilinákból, román és délszláv népblldákból és mezopotámii vrázsszövegekből stb. épül össze; miként erre Szárz György mg utlt Császár- látogtás című drámkötetében közzé-tett szöveghez írott előszvábn. Ezek szövegek egy fitl kton, Fiú és Lány szerelmét hordozzák, továbbá Fiúnk mint ktonszökevénynek z elfogását és kivégzését, vlmint kettejük gyermekének megszületését; illetve Szárz György: Hjnli szép csillg (Mdách Színház). Hűvösvölgyi Ildikó, Szerednyey Bél és Csűrös Krol 1944 őszének nyils vérengzéseit; továbbá felszbdulást és z ezt követő társdlmi képet jelenítik meg. Mind-ezek egybemosódnk Bibliából ismert történettel: Heródes csecsemőgyilkosságávl, Jézus megszületésével; vl-mint Három Királyoknk és Pásztoroknk megszületett Jézushoz vló el-jövetelével. Az írott szövegben, de még inkább színházi elődásbn kosztümök és mszkok stb. révén Heródes király zonossá válik Szálsi Ferenccel, Testőre és ktonái nyils pribékekkel; Heródes csecsemőgyilkosság nyilsok szörnyűségeivel; egy Hírnök szovjet prlmenterekkel; Három Királyok felszbdító szovjet hdsereggel, illetve tábornokivl; Pásztorok néppel, mjd z újjáépítésben részt vevő mesteremberekkel; Lány Szűz Máriávl, újszülöttje - vgyis Jézus - z újjá-születő Budpesttel; sőt: z országgl, illetve - igen htározott színpdi jelek: mgyr koronázási jelvények - révén z kkor megszületett állmisággl. A színpdi megjelenítésben mgyr népköltészeti nygot ngyon gykrn éneklik. De elhngzik Boldogsszony nyánk..."; hllhtunk hrmonikkísérettel háború ltti slágereket; eléneklik Megy gőzös Knizsár " című dlt, módosított szöveggel; és felhngznk eredeti és nem eredeti táncszók és rigmusok. A legtöbb szereplő mozgásánk egy tekintélyes része népi táncok lépésrendjeit, más esetben rigmusok és mondókák ritmusit követik. Á kosztümök egy része stilizált mgyr és orosz népi ruh, ztán fekete-zöld nyils egyenruh, fenékrészen nyilskereszttel; továbbá mjdnem bokáig érő fekete gyászruh és ngy fekete kendő; toprongyos szkdt öltözék és elegáns ünnepi öltönyök nykkendővel. Á főszerepeket lkító színészeken kívül két, kirívón ellentétes életkor láthtó egymás mellett: egészen fitl főiskolás fiúk és lányok, vlmint nyugdíjs színészek. Á látványhoz trtozik még háttérben emelkedő félköríves kpu, mely enyhén szecessziós látvánnyá " válik, mikor kettéhsd, és egy időre z egyik fele eltűnik. A nézőtéren ülők számár látványként szerepelnek még zok nézők is, kik színpdon, jobb és bl oldlon ülnek. Mindezekből tlán már láthtó, hogy z elődás minden szintjén és rétegében - legenyhébb szóvl - szélsőséges eklektikusság urlkodik. Á megjelenítésbeli eklektikusság mélyén eszmei eklektikusság és művészi végiggondoltlnság tlálhtó. Megítélésem szerint mindkettő bból fkd, hogy nyils rémurlmt, felszbdulást és z újjáépítést biblii történettel szimbolizálták, beékelve mgyr koronázási jelvényeket; illetve bból, hogy szövegek és mozgások - és ennek következtében z egész elődás - stílusként folklórelemeket hsználták fel. A szándék föltehetően z, hogy Budpest és Mgyrország felszbdulását népi hgyományb kpcsolják, illetve z európi kultúrkörnek képmásivl tegyék jelentőssé. A Bibli történeteit és lkjit nem-csk z jellemzi, hogy z eredeti szövegektől függetlenedve élnek, illetve hogy beépültek népi művészetbe. Ezzel együtt lpvető jellemzőjük, hogy eredeti jelentéseik lényegét és minéműségét z eredeti szövegektől függetlenedett mivoltukbn is megtrtják. Jézus köztudtbn éppúgy, mint népi hgyománybn kkor is vllásos, trnszcendentális trtlomml él, h m élő vllások egy része nem tekinti istennek; illetve kkor is, h mgyr népköltészet nép vágyit sok évszázdon keresztül biblii lkokon és története-ken keresztül is kifejezésre jutttt. Jézus megszületése vgy országánk eljövetele " mindig csk olyn történelmi és társdlmi helyzetben ígért trnszcendentális megváltás helyett vgy mellett többet, nevezetesen társ-dlmi megújulást, melyben z ezeknek

9 Körmendi János (Heródes király) Hjnli szép csillgbn helyzeteknek megváltozttásár irányuló ideológiák - és z ezek vezérelte hrcok - korántsem látták történelmitársdlmi törvényszerűségeket pontosn; illetve kkor, mikor társdlmi helyzetek megváltozttását célzó küzdelmek elindításához, végigviteléhez vllásos érzületre mint lendítőerőre szükség volt. Ebben z elődásbn biblii szimbólumok egyértelműen történelmi és -- kisebb mértékben - társdlmi folymtokr utlnk, és így és ezért mgukbn folymtokbn kellene lenni vlmiféle olyn trtlomnk, melyeket ezek biblii történetek egyáltlán szimbolizálhtnk; vgyis mgukbn szimbolizáltkbn kellene lennie olyn trtlomnk, melyek szimbolizáló képmásokbn is megvn-nk. Márpedig sem felszbduláshoz, sem z újjáépítéshez, sem z új társdlmi rend és z új állmiság kilkításához vezető folymtoknk, ezeknek hősi hrcoknk benső trtlmábn semmi-féle olyn mozznt nem volt, melyeket biblii történetek hordoznk. Igen nyersen zt mondhtnánk, hogy sem felszbdulást eredményező hrcokbn, sem z új társdlmi rendet és z új állmiságot kilkító küzdelmekben sem-miféle vllásos trtlom nem volt jelen. Így biblii szimbólumok nem utlht-nk hitelesen ezekre helyzetekre és folymtokr. Ezen történelmi-társdlmi hitelesség hiányábn szimbólumok és z egésznek szimbolikusság lehet bármilyen szép, voltképpen üres és érvénytelen mrd. A csecsemő megszületése itt mgyr népi, betlehemi játékok formáját is felölti. Az, hogy régi évszázdokbn betlehemes játékok szimbolizálhtták népnek egy jobb urlkodó", egy igzbb ország " eljövetelére vontkozó vágyit, még bőven elképzelhető. De igen ngy kérdés: lehet-e biblii szimbólumokt vlóságosn megtör tént történelmi-társdlmi folymtokr vontkozttni A Pásztorok - miként B i b l i á b n Három Királyok - itt jándékokt hoz-nk z újszülött Jézusnk. Ez játék vége felé történik, s ekkor három Pásztor már átlkult három Mesterré, zokká, kik z újjáépítésben mint mesteremberek vesznek részt. Az egyikük rnykincs helyett kockcukrot, másikuk tömjén helyett szép piros lmát, hrmdik mirh helyett szép üveg-golyót d jándékb. De csk szöveg szerint. Az elődásbn jogrt, z országlmát és Szentkoronát hozzák, illetve helyezik Lány, vgyis Szűz Mári kezébe és fejére. Igy z ő megkoronázás mgyr Szentkoronávl játék benső világábn vllásos trtlmát összekpcsolj mgyr királyság jelvényeivel. Ez három tárgy zután vörös lepellel letkrt sztlkár kerül, szereplők háttérbe vonulnk. Az elődás utolsó, látványbeli mozzntként fények kilsznk, s csk egy reflektor világítj meg m g yr királyságnk vörös terítőn elhelyezett jelképeit. Ennek z igen erős és htásos szín-pdi jelnek jelentése pedig - kár szándékosn, kár szándéktlnul - z, hogy dolgozó, újjáépítő nép z újszülött ország, illetve így már z új állmiság számár zt trtlmt dj át, melyet Boldogsszony n y á n k... " című Márihimnusz, illetve melyet mgyr királyság jelképei hordoznk. A Szentkoronáról lehet zt mondni, hogy több, mint mgyr királyságot jelképező tárgy. A köztudtbn zonbn egyáltlán nem él htározott jelentéssel és trtlomml. Az bizonyos, hogy nem tölt be olyn funkciót, mint Angliábn király személye; vgyis nem szimbolizálj nép, nemzet vgy kár z etnikum minden más ellentétet áthidló egységét. Leginkább 1. Istvánt és z állm-lpítást idézi fel, illetve mgyr királyságot. A legjobb esetben is tehát zt z sszociációt keltheti fel, miszerint ben éppen olyn" fordult történt mgyr történelemben, mint 1000-ben vgy 1001-ben, L István koronázáskor. A játék két lpjelrendszere - vllásos és királyi -- tehát két olyn történelmi, társdlmi, kár gondolti trtlmt hordoz és nyilvánít ki, mely egyáltlán nem volt vezérlő dinmizmus z ÖS felszbdító hrcok-nk és z után következő újjáépítésnek. Sőt: mindkettő leghtározottbbn ellentétes volt ezekkel. És hiáb hgyomány, folklórbn is megtlálhtó biblii-vllásos trtlom, hiáb jelent bizonytln trtlomml hgyományt Szentkoron, szellemi-gondolti és eszmei hgyományok csk úgy élhet-nek igzán, és úgy tölthetik be társdlmitörténelmi fejlődést segítő - és így nélkülözhetetlen! funkciójukt, h korszerű, jelenben érvényesülő, történelmi-társdlmi értelemben i t t és most htó dinmizmusok hátterét képezik; és semmiféle igzi funkciójuk nincs, h z új, h korszerű eszmei trtlmk és erővonlk helyett kívánják hgyomány trtlmit és erővonlit fejlődést jelképező szimbolikusság centrumábn állítv működtetni. Ez z lpokbn megjelenő eklektikusság még további zvrokt eredményez. Említettük, hogy dilógusok zöme népi rigmusokr, mondókákr hsonlít - vgy éppen zok, és hogy mozgások egy tekintélyes része népi tánc motívumit követi. Ezáltl z elődás stílusánk centrumáb folklórhgyomány került. Ezzel stílussl jelenítik meg Heródest, Testőrét és ktonáit is, kik zöld-fekete nyils egyenruhábn vnnk. Történelmi-társdlmi jelentésük tehát teljesen egyértelmű. Az elő-dásbn vn egy jelenetük, melyben összeterelik z embereket, köztük egy Bujdosót, Menyecskét, Fiút és Lányt, zsidókt és öregeket. A jelenet vitthttlnul felidézi 1944 őszének embertelenségeit, Dun-prti kivégzéseket, z egész várost elöntő terrorhullámot Vgyis z történelmi helyzet, melyre jelenet utl, legteljesebb mértékben ljs, embertelen, gonosz; sőt olyn, melyre - régót ismert ez - már nincs megfelelően elítélő emberi szó. A jelenet Fiú megölésébe, Lány meg-

10 becstelenítésébe és z áltlános kivégzésekbe torkollik. Azonbn mindezeket népi táncnk, illetve menysszonytáncnk és népi mondókáknk z elemeivel, ezek felhsználásávl jelenítik meg. Á műlkotásokbn csk rút és z lntsság esztétiki minőségével lehet zokt szörnyűségeket is megjeleníteni, melyeknek z életbeli megvlósulásár már nincs kellően negtív szvunk. A XX. százd iszonytit ezért is oly végtelenül nehéz - h egyáltlán lehet - műlkotásokbn megformálni. Ez két esztétiki minőség hordozz legnegtívbb értékeket, de mégis értékeket, s így irdtln távolságbn vnnk primér élet iszonytitól. Az itteni összefüggésben feltehető kérdés: népi tánc, népi mondókák és rigmusok elemeivel egyáltlán lehet-e rút és z lntsság esztétiki minőségét érvényre jutttni; vgy például csk groteszkét. Igz, ebben jelenet-ben felfelbukkn néh rút minősége, de ezeket nem z urlkodó táncelemek és rigmusok hordozzák, hnem például z, mikor Testőr hátulról leszúrj Fiút. Á tánc elemeivel trgikusságot bizonyosn ki lehet fejezni, és ez érvény-re is jut; elsősorbn Lány lkjávl kpcsoltbn, megbecstelenítésekor. Heródes Testőre és ktonái, vgyis nyilsok, inkább zonbn csk groteszk minőségét ársztják táncukkl; noh tánc köz-ben elmondott szvikbn z lntsság is kifejeződik. Ennek egyértelmű meg-jelenését zonbn gyengíti népi mondókák stílur; illetve z, hogy z egész jelenetet nem mondókák trtlm, hnem tánc és ennek dinmikáj url-j. Az áldoztok trgikum átélhető, de mondókák és tánclépések stílus mitt hóhérok groteszk minőségét nyilvánítják ki. Vgyis: ezek z elemek - szükségszerűen - - kelleténél jóvl htározottbbn szelídítik meg zokt z élet-jelenségeket, melyekre utlnk. Á népi hgyomány, folklór mint hgyomány lpvetően pozitív, s mint ilyen került zon életjelenségek műbeli megformáláskor stílus centrumáb, melyek megjelenítéséhez még rút és z lntsság esztétiki minősége sem elegendő. Az, hogy z egész elődás pozitív folklórhgyományt helyezte stílus középpontjáb, még egy eszmei eklektikusságot hozott felszínre. A felszbdulás utáni időkre utló jelenetekben megformálódnk z újjáépítők, ruhát-ékszert élelmiszerre cserélő, éhező fővárosik, Hűvösvölgyi Ildikó Szárz György színművében (Iklády László felvételei) de btyuzók", feketézők, vlutávl üzérkedők is. Vgyis z kkori helyzet és élet igen-igen sokféle minéműségű és értékrendű jelenségei, lkji kerülnek elénk. Azonbn mindegyik z előzőekhez hsonló és zonos stílusbn. Az újjáépítés Megy tégl vándor-útr, / egyik kézből másikb..." szöveggel Megy gőzős Knizsár..." dllmávl jelenik meg; míg feketézés ugynezen dllmr, ugynzon mozgásokkl és gesztusokkl, csk szöveg most ez: Megy cukor vándorútr, egyik kézből másikb " ; később pedig gyűrű megy teljesen zonos módon vándorútr. Az zonos dllm, z zonos mozgás és zonos színpdi meg-jelenítés tehát egészen különböző trtlmú és értékű jelentéseket tesz zonossá. Mindez ugyncsk mitt következik be, hogy szép, z igz, tisztességes, pozitív hgyomány nem neki megfelelő életjelenségekre utl, hogy z új trtlmk és új mozgásirányok helyett hgyomány stílus kerül közép-pontb. Ez problémkör tlán Heródes- Szálsi figurábn jelenik meg legélesebben, z lk áltl elmondott szövegek és Körmendi János lkítás mitt egyránt. Már igen erős diszkrepnciát nyilvánít ki Körmendi János mszkj és játékánk stílus is. Á mszk és ki-festés veszélyes hóhért" jeleníti meg, de kit már folklórstílust idéző szvi is megszelídítenek. Első megjelenésekor ilyeneket mond: Első gondom is z, hogy sípos, dobos, hegedűs számtln legyen, szép sszonyi személyek előttem táncoljnk. Királyságom ezzel kimuttom." Aztán álmát mondj el, mely rosszt jelent, s így folyttj, Testőréhez intézve szvit: Nem is félek, szolgám, csk szívem rebeg. 0, mely átkozott ember vgyok én, még szent krácsony estéjén sincs nyugovásom. Á szú percenése is keserít. Lám, semmi sincs, mi egy cseppnyire meg tudn könnyebbíteni. " Később megjelenik Hírnök, ki város feldásár felszólító szovjet prlmenterrel zonos. A felszólításr Heródes-Szálsi ezt válszolj: Ej, te fickó, de jó ngyot nőt tél, / míg npkeletről idáig eljöttél. Hiáb dicsekszel, nem hllj itt senki. - Jobb lesz, h elkotródsz, hogy ne lökje-nek ki." Természetesen nem zt kifogásoljuk, hogy Heródes-Szálsi nem tjtékzik " rikácsolv prlmenterrel, és nem zt kérdezzük, vjon oly egyértelműen negtív-e zenészek és táncoló lányok iránti vágy stb. De zt meg kell említenünk, hogy ezeknek mondtok-nk folklórhgyományhoz hsonló stílus és stílus dominnciáj trtlom felett, bszolúte nem illik hhoz z lkhoz, kit prezentál. Nem vlódi Szálsi Ferenchez vgy vlódi " Heródes királyhoz nem illik, hnem h-hoz z lntssághoz és rútsághoz, melyre játékbeli lk utl. Ehhez persze hozzájárulnk Körmendi János gesztusi, kézfejével, ujjivl vló játéki, szempilláink rezegtetése, mozgási stb. Ezek ugynis z infntilis gyerek viselkedését mossák össze egy bizonyos fjt bohócstílussl. Azévl bohócévl, ki gyerekeknek és nem fel-nőtteknek játszik. Az infntilis gyerek gesztusi, viselkedése stb. gyermek-nézők szemében és z ő világukbn nevettethetnek ki vlkit, hiszen gyerek kicsúfolást így érti. Am ez stílus nemcsk figurához nem illik, hnem z elődás egészéhez sem: folklórstílusbn nincs infntilizmus. Ennek következtében z lkítás sokkl inkább ársztj komikum esztétiki minőségét, mint groteszkét; és jóformán semmikor rútságét és z lntsságét. Mindezekből tlán láthtó, hogy - ismét legenyhébb szóvl mondjuk - z eklektikusságnk csk felszínét jelenti, hogy z elődásbn együtt, egyszerre él szovjet hdsereg és prlmenter Boldogsszony nyánk..."-kl, tár-

11 sdlmi újjászületés Jézus születésével, szocilist fejlődés elindulás Szentkoronávl; és hogy z újjáépítőket zonos módon jelenítették meg feketézőkkel és vlutázókkl A dolgok mélyén - megítélésem szerint - z tlál-htó, hogy Jézus születése, Mári lk-j és Szentkoronávl vló megkoronázás olyn történelmi-társdlmi eseményeket szimbolizál, melyeket két teljesen ellentétes trtlom -- vgyis szimbolizált és szimbolizáló ellentétes trtlm - mitt nem szimbolizálht; és hogy tiszteletre méltó, fontos, sok-sok vontkozásbn mellőzhetetlen folkórt mint hgyományt olyn formként hsználták fel, mely véres és szörnyű, illetve hősies és ngyszerű trtlmkt jelenített meg, s hogy z dott új trtlmk helyett folklórhgyomány vált trtlommá. A Csíksomlyói pssió elődás - melyet ugynez z lkotóközösség hozott létre, mint ezt z elődást - itt nem lehet követendő péld. Ott biblii történet nem utlt semmi más eseményre önmgán kívül; ott nem szimbolizált vlós ágosn megtörtént történelmi-társdlmi eseményeket. Ott rról volt szó, hogy biblii történeteket és lkokt miként látj nép, és hogy Bibli vllásos, trnszcendentális szemléletmódját mi-ként változttj át -- sok vontkozásbn megtrtv - mgáévá, sjátjává. Ezért nnk z elődásnk nemcsk rendkívüli báját, hnem éppen pozitív eszmeiségét is hordozt és nyilvánított ki z, hogy megmuttt: mitológii történeteket, vllásos világképet és nnk eszmei trtlmát nép - meg-trtv sok elemét és z áhíttot -- hogyn formált át sját művészetének eszköz-rendszerével úgy, hogy társdlmi trtlmkr - és nem eseményekre! is utljon. Itt zonbn egyfelől véres és iszonytos, másfelől trgikus és szörnyű, továbbá történelmileg-társdlmilg csodáltos és ngyszerű életbeli eseményeket kívántk biblii történetek-kel, vlmint folklór eszköztárávl és elemeivel szimbolizálni. Míg Csíksomlyói pssió esetében biblii történet és nnk eszmei trtlm hgyt el mg eredeti jelentését, és emelődött. nép látásmódjáb, itt fordítv történt dolog. A vlóságos történet és nnk lkji és jelentései közeledtek igen ngy mértékben biblii látásmódhoz, és szelídültek meg -- szörnyű is, ngyszerű is - zzl pozitív eszközrendszerrel, melyet folklórhgyomány jelent. Vgyis itt l é n y e g b e l i relitástól vitték el z egész történetet - zz nyils terrort, felszbdulást és z újjáépítést Bibli és folklórhgyomány világ felé. Ebben z elődásbn fentiek mitt nem is jelenhetett meg z, hogy miként látt nép z 1944-es ősz szörnyűségeit, vlmint felszbdulási és z újjászületést. Az elődás zt sem szimbolizálhtt, hogy végre beteljesült nép vágy: z igzi ország megszületett. Mert nem z z ország és rend született meg, mely z itt felhsznált szimbólumok jelentése szerint megszületett. Ezért hiáb tisztességes őszintén z szándék, hogy mgyr történelemnek ezt háromnegyed évét biblii törté-nettel és népi hgyományok formájávl jelenítsék meg, ez nem sikerülhetett. Mert játékbn végül is ennek z idő-szknk megjelenítése történt, vgyis túllépett líri jellegű rekviemen és szerelmi vllomáson..amikor szimbólum és szimbolizált, megjelenített és megjelenítés nem illik össze, szükségszerűen eklektikus lesz mű. Szárz György: Hjnli szép csillg (Mdách Színház) Díszlet: Götz Bél. Jelmez: Füzy Sári. Zene: Ross László. Koreográfus: Novák Ferenc. Rendező: Kerényi Imre m. v. Szereplők: Gybronk József, Hűvösvölgyi Ildikó, Bencze Ilon, Ngy Ann, Sunyovszky Szilvi, Körmendi János, Szerednyey Bél, Zenthe Ferenc, Krczg Ferenc, Pusztszeri Kornél f. h., Vss Gábor, Bjz Viktóri, Szilvássy Annmári, Epres Attil f. h., Mikul Sándor f, h., Réksi Károly f. h., Császár József, Lippi László f. h., kovács Ferenc, Lonty Mrgit, Lelkes Ágnes, Csűrös Krol, Kelemen Év, Móricz Ildikó, Fillár István, Csernák János, Vándor József, Bodor Tibor, Kén Gyul, Bálint György, Bky Ljos, Kis Endre, Illés T ibor. KISS ESZTER Negyedik Henrik király A Negyedik Henrik király, F ü s t Milán hánytott sorsú drámáj lighnem z örök-friss és mindig izglms drbok közé trtozik, s drámitln korunk drámiságát oly megrázó erővel és shkespere-i intenzitássl rgdj meg, hogy rácáfol rr z irodlmár és kritikusi hiedelemre, mely szerint zért nem születnek m igzi jó drbok, mert jelenünk lpnyg lklmtln drámi feldolgozásr. Igz, hogy Negyedik Henrik király keletkezése szerint nem mi drám, ben készült el, sok mi drámánál mégis mibb " és éppen ez z, mit miskolcik észrevettek benne, s mit Szőke István rendezte elődás hngsúlyozni kíván. A drám áltlánosbb rétegére ugyn-is -- mely z örök érvényű emberi lphelyzetek és Jnus-rcú emberi kpcsoltok útvesztőjének lélektni s történelmi síkj -- ráépülnek egyre konkrétbb szintek. Ezek hozzánk s rólunk szólnk: egyén és történelem viszonyáról npjinkbn, mikor sem egyéniség-nek lenni, sem történelem részesévé válni nem könnyű; míg z előbbit hj-szoljuk, z utóbbi átsuhn fejünk fölött. A létnek e két pólus s kettőt zonossá érlelő élettrtlom s cselekvés számunkr éppúgy létszükséglet, mint régieknek, de modern "' ember (drámi) cselekvése már csk két pólus közötti konfliktust hordozhtj. Ez Henrik egyik konfliktus is, s egyik ok énkereső szerep-játékink. S Negyedik Henrik király ezen ponton válik egyben nemzedéki drámává is: szól mi fitl korosztály, főként fitl értelmiség (mi nálunk húsztól lssn negyvenéves korig terjed) kétségbe-esett mgkereséséről, z életszerepek, életvriációk kuttásáról; e széles,,korosztály " infntilizmusánk okiról, zz infntilizálásáról, társdlmi inkompetenciájáról és beszámíthttlnságáról " ; egyszóvl rról, hogy nemzedékünk számár mg z élet miért problém, nem pedig feldt. S ez már rögtön nem pusztán nemzedéki és -személyes drám, hnem lpvető társdlmi kérdések felé mutt.

12 Füst Milán: Negyedik Henrik király (miskolci Nemzeti Színház). Bregyán Péter (Henrik) és Tímár Év (Berth) Miskolcon szép, érett, átgondolt elődást láthtunk, bár z első részben még bácsolt indultokt kellene közvetítenie rik újrkoronázási jelenetében: felkor- egyenetlenségek tpsztlhtók, mert hndbndázó, ordítozó elődásmód-nk díszlet, jelmez és bizonyos rendezői ( király ócsárláskor), de hmissá válik jelek finombb utlási nem mindig helyzet. vnnk összhngbn színészek játékstílusávl. Így színjáték különböző síkji igzodik z lphnghoz, s szélsőséges A Henriket lkító Bregyán Péter is időnként szétválnk : z lkok megformálását szolgáló gesztusrendszer, henriki személyiség súlyos belső érzések egész skáláját vonulttj fel. A hnghordozás és beszédstílus ilyenkor konfliktus s vlmi egészen különös lelki elnyomj hngsúlyozni kívánt jelentéseket. Szőke István rendező ugynis részben vn jelen lkításábn, ttól telítettség zonbn igzából második kedveli kifejező szélsőségeket, színészeit z érzelmek és szenvedélyek inten- A Negyedik Henrik király (egyik réte- kezdve, hogy öreg Henrikként jelenik meg. zív, heves átélésére inspirálj, s ez felfokozottság szükségszerűen együtt jár vigyázni kell szerepértelmezés kényes gében) szerepjátszás drámáj, s ezért olyn külső megnyilvánulásokkl, mint egyensúlyár. A színjátékon belüli színjáték hitelesítése mindig is legnehezebb széles gesztusok, kibálás stb. Az elő-dás folymán z ilyen jelenetek és z őket feldtok közé trtozott, mivel szín-pdi ellenpontozó merész csöndek és hosszn szituáció teátrális, hmis pózok felé kitrtott állóképek érzelmi-hngulti csábít, főként egy olyn ripcs-bohóc " ritmust visznek színjátékb. De drb megformálásánál, mint fitl király. első részében néhány jelenetben Bregyán Péter elkerüli ugyn ezt cspdát, felfokozott érzelmek hrsányságb néh mégis súrolj: fitl Henrik cspnk át, s lélek színpdán" játszódó megformálásánál időnként külsődleges trgédiát e tónus nem engedi megszóllni, eszközök felé hjlik, mert gyermekes s éppen szenvedélyek hitelének árt. Ez szertelenség s szerepjátszás történik például Hen- sokszor mg is megjátszott ilyenko nincs mögötte sem személyiség, se lelki mélység. Éppen ezért félreértelmezett itt figur; mert Henrik nem csupá pózol és játszik, hnem önmgát, ön mgávl vló zonosságát üldözi, mi közben képtelen bármivel is zonosulni s rr kényszerül, hogy közben mindi kívülről is láss mgát, mi elviselhe tetlen és csömörbe torkollik. S ezért kel mindig tovább és tovább hjszolni mgát. E kettősség teszi trgikus, de egyben cinikus lélekké, s e sokrétű el. lentét érik bölcsességgé benne öreg-korár. Ez z egyik problémkomplexum mi mivá teszi drámát - s főként fitl értelmiség drámájává -: vlmilyen rjtunk kívüli értékkel vgy értékrenddel vló zonosulás lehetősége meghozni z önmgunkkl vló zonosság érzését is, de épp ennek kudrc teszi z egyént csupán önmg cinikus szemlélőjévé. A drám másik ngyon is mi mindennpokt jellemző lpkonfliktus: közegbe, környezetbe vló beleolvdás, z elvárásokhoz vló lklmzkodás vgy különbözőség válllásánk kérdése. A fitl Henrik királynk z elő-dásbn elég súlyos krkternek kel lennie hhoz, hogy ezek gondoltok egyáltlán fölvetődjenek, s kényszerítsék nézőt, hogy komolyn vegye őt. Az lkítás igen szépen oldott meg. hogy Henriket színjátékbeli környezete ne vegye komolyn, közönség viszont igen. Öreg Henrikként válik zonbn vlóbn megrendítővé Bregyán Péter játék, nemcsk figur jelleme, hnem z lkítás is elmélyül. Remek teljesítmény, hogy fitl színész hiú, büszke és megtört öreg embert lkítv egymg képes olyn líri tmoszférát teremteni, mi színjáték egészére kisugárzik. E líriságot henriki élethelyzet belülről átéltsége, z érzékeny emberismeretről tnúskodó szubjektív fűtöttség teremti meg, mi ilyen fitl színésznél jelentős tehetségről árulkodik. Bregyán Péter egyszerre képes megvénült, megkeseredett, bölcs Henrik lenni, ugynkkor érzékeltetni z öregség kérgén átsütő, mgkereső, megöregedni soh nem tudó Ént, szinte infntilis izgágságot. Az lkítás megváltozott emberben is megőrzi jellem és lélek változtln mgját. Szépen érzékelteti mgár mrdásbn is Henrik méltóságát, s végül nehezen elért, megszenvedett bölcsességet, személyiség kettéhsdtságánk

13 elfogdását. Az elődás végén jut hiteles kifejezésre z is, hogy szbd egyéniség, lelki szbdság volt z, mi irritált környezetét, s mit e környezet megtörésre, betörésre ítélt. Az elődás záróképe vlóbn ktrzisértékű : fogoly király -- szbd lélek rb. Tímár Év mint Berth - úgy tűnik - néh kissé rutinszerű gesztusokr hgytkozik, z összetett jellem nem bomlik ki igzán. Szenvedése olykor póznk ht, mert e szenvedés motívumi, vgyis királynő Henrikhez fűződő mbivlens viszony, őrlődése gyűlölet s szerelem poklábn, s befolyásolhtó, mégis konok és állhttos személyisége színészileg nem egyenletesen formálódik meg. Tímár Év játék kiátkozási jelenet után válik elmélyültebbé, mikor Berth kettesben mrd Henrikkel. Alkítás kkor válik hitelessé s megkpóvá, mikor király-nő egy pillntr zt hiszi, hogy végre z övé Henrik - megszépül, megfitlodik. A színésznő rc ekkor lélek megtisztulását sugározz, ugynkkor érzékeltetni képes z láztos, cddó, önfel-áldozó nyi szeretetet s didlms, birtokló szerelmet egyránt. Itt egy szép rendezői beállítás is emlékezetes: királynő ölében nyugvó szenvedő Henrik pietképe. Színészileg legjobbn megoldott --s éppen Szirtes Gábor testére szbott egyéniség - z ifjú Henrik figuráj. Szirtes Gábornk ngy szerepe vn bbn, hogy z elődás második része izglmssá, emlékezetessé válik. Flegmtikus gesztusivl, vonttott beszédstílusávl, nyúlós hnghordozásávl, sunyi, lárvszerű rckifejezésével z lmusziság, ruglmsság " megtestesülése, igzi pisl szemű ", ngyság kisszerű hernyóutánzt. A Henrik-ifjú Henrik viszony kifejeződése egyetlen képben, mi-kor hosszú pillntokig mozdultlnul áll egymássl szemben - orruk mjd-nem összeér - kis, mitugrász, pj szemébe csk prncsr néző fiú, s fölébe mgsodó szép, öreg Henrik. Szép, belülről átélt lkítást nyújt még Mucsi Sándor hűséges Hohenstufen szerepében, s színesíti z elő-dást Fehér Ildikó dinmikus djkfiguráj. Fráter Kt lkításán z érződik, hogy nem tudott teljesen zonosulni Mthildis szerepével, Mtus György pedig minth rutinból játszná Hnno intrikus lkját, tőle megszokott viszszfogott, elfojtott indultú figurát dj. Ugynkkor erőssége z elődásnk Mucsi Sándor (Frigyes) és Szirtes Gábor (z ifjú Henrik) Füst Milán drámájábn (Jármy György felvételei) rendkívül jól megszervezett színészvezetés: nincs egyetlen fölösleges, lézengő figur sem, minden mellékszereplőnek megvn helye, funkciój, szervesülési" lehetősége, üresjártr nincs mód. A rendezői jelek és jelenetbeállítások trtják össze z elődást, s hordozzák gondoltiságot, tükrözik viszonyokt, teremtik meg z egyes lkítások szintézisét. E beállításokbn persze együtt ht zene, díszlet, díszletre meg-felelő méretű árnyékot vető világítás, fény-- szín és térben elhelyezett figurák helyzete. Vizuálisn jól megszerkesztettek, jelentésteliek és igen htásosk jelenetközök ném állóképei, z áttűnések"; például htlms díszletépítmény flár vetülő pró emberi árnyk - döbbenet mozdultlnságát, z ember semmiségét sugllv. A jelenetközökön kívül rendezőileg jól sikerültek szereplők olyn típusú térbeli beállítási, melyek - hogy már említett példák is - vizuálisn fejeznek ki többrétű érzelmi s htlmi viszonyokt. Szőke István rendezői jelrendszerében fontos szerepet játsznk z egy-másr tekintések is; e tekintet-egybekpcsolódások irány és trtlm sokszor elárulj felszín ltti vlódi vontkozásokt s zt, hogy éppen ki kin urlkodik vgy ki kinek z árulój. Félresikerült zonbn duhjkodási jelenet, túlságosn erőltetett, s ezért erőtlen és közönséges, hmis betétnek " ht csupán, pedig Henrik jelleméről kellene ekkor fontos dolgoknk kiderülnie. Az egész játék vizuális egysége, rendezői jelek érvényesülése ngymértékben köszönhető Kerényi József kitűnő díszletének, érdekes térkezelésének. A színpd közepén emelkedő htlms, sok funkciójú körépítmény egyrészt elveszi z embertől teret, másrészt ránehezedik z emberre, elnyomj hngy-figurákt ez z lktln tömeg. Félelmetes is, hogy z pró árnyk rávetülnek, de meghitt háttérré válik már említett pietjelenetben ", hogy két árnyék megngyobbodik rjt - most csk ők ketten léteznek világon. E díszlet ugynkkor nemcsk funkcionális, h-nem kifejezetten szép is, igényesen tervezett és kivitelezett, s z egész színpdkép így teljes esztétiki élményt nyújt. A központi díszletépítmény vizu-

14 ális jelentésstruktúrát szervez mg köré: z lkok és z építmény, z ember és tér viszonyánk finom hálózt vonj be z egész színjátékot, líri képekké formálódv. A mi trtlmkt, mindennpiságot direkt módon is hngsúlyozz z építmény mögött körbefutó háttér: egy mi bérház gngjánk stilizált képe. Az időnként becipelt trónszéken kívül más tárgy nem is szerepel térben, de ez díszletelem is mindig jelentésteli, illetve változó jelentéseket hordoz. Henrik király eltiprásánk jelenetében például vörös trónról sszociálhtunk jogtlnul, vgyis vérrel szerzett trónr; trón kedvéért (leglábbis lelki-szellemi értelemben) pgyilkos fiúr; király szvir, hogy z ifjú Henrik z én vérem " - s fiáb vetett bizlom meg-csúfolás végső sebet ejt királyon stb. Kerényi József díszlete, illetve nnk elemei tehát nem csupán zért jók, mert önálló jelentésük vn, szépek és vizuális egységet teremtenek, hnem zért is, mert szervesen beépülnek színjáték s drb kontextusáb; e díszlet nélkül z elődás nem lenne z, mi, viszont mg díszlet sem váln élővé e szövevényen kívül. Szkács Györgyi jelmezei eléggé vegyes képet muttnk - mi stílusú s divtú ruhák s z egyéb jelentések (plást, színszimbolik stb.) keverednek. Ezek ruhák egyszerre kívánnk jelezni miságot, fogllkozást, rngot, lelkilktot, szituációt, de ebből inkább vlmi kvlkád kerekedik, mintsem kitpinthtó jelentésvonultok. Drvs Ferenc érzékletes zenéje kitű-nő hngulti egységet teremt vizuális elemekkel. A dinmikus cselekménybonyolítás, színpdilg hosszúr nyúló mű pergő ritmusú elődhtóság Schwjd György drmturgii munkáját di-cséri. Füst Milán: Negyedik Henrik király (miskolci Nemzeti Színház) Drmturg: Schwjd György. Díszlet: Kerényi József m. v. Jelme z: Szkácsi Györgyi. Zene: Drvs Ferenc. Rendező: Szőke István. Szereplők: Bregyán Péter, Tímár Év, Ittes József, Szirtes Gábor, Mtus György, Mucsi Sándor, Gáspár Tibor, Fráter Kt, Sllós Gábor, Fehér Ildikó, Teizi Gyul, Vrg Tmás, Bánó Pál, Simon Év, Mátyás Jenő, Hídvégi Elek, Teszáry László, Ábrhám István, Szegedi Dezső, Lktos István, Sárkány János, Brnyi Péter, Csbi János, Pécsky Tibor, Krivjánszky István, Ppp Györgyi, Kádár Edit, Frks Szilvi, Blogh Ktlin. FÖLDES ANNA Egy kurtizán élete - mint korunk tükre Moldov György drámáj Rdnóti Színpdon Hiszek Moldov György tehetségében, és hiszek színházi kritik hivtásábn is. Ezt szokástól eltérően zért kell hngsúlyozni, mert A z élet oly rövid című játékot, Moldov könnyű kézzel színpdr eresztett luftbllonját nem ngyon érdemes drámbírált mérlegére helyezni. Ez lehet z ok, hogy megjelent mélttó, jobbár elégedett bíráltoknk csk odvetett félmondtiból derül ki, hogy zért bírálók tudván tudják, hogy drb nemigen üti meg z elemzésre érdemes művek mértékét. Azt hiszem, nem árulok el titkot, h megírom, mit többen kerülgetnek, hogy ehhez hiányzik mű súly, válllkozás igénye. Lehetne persze ágyúvl is veréb-re lőni - szoktunk is néhnp -, de mi-nek? Csk zért, h o g y Moldov igzolv láss korábbi elhtározását, hogy jobbn teszi, h diplomás drmturgként, minden rábeszélés ellenére - távol mrd színpdtól? Vgy hogy megint csk bebizonyosodjék: párbeszédekben bonyolított riport - terjedelmétől függetlenül - nem drám, és közhely idézőjelben is, jeles színészek tolmácsolásábn is - közhely mrd? Ezért, őszintén szólv, nem érdemes közönséggel szembekerülni, nem érdemes z erős kritiki vénávl, vitriolos pennávl rendelkező szerző érzékenységét megbántni. Miért mégis kísértő kényszer, megint csk szembenézni szerző sikert ígérő kudrcávl? Az ezt megelőző Moldov-bemuttó, Titkos zárdék elődás után többen zzl mentegették z írót, hogy történelmi blszfémi, Hitler feltámsztás, brnizmus komédiáj is másként htn, h nem Nemzeti Színház színpdán kpott voln nyilvánosságot. S lám, kritik nem flr hányt mg borsókészletét: A z élet oly rövid premierjére Ngymező utcábn, hjdni Pódium kbré helyiségében került sor. Cskhogy ebben z zót vlószínűleg többször is átlkított színházteremben jelenleg z egyetlen mgyr irodlmi színház, Rdnóti Miklós Színpd működik... Igz, z előcsrnokbn láthtó fotók és tblók modelljei - Arny Jánostól Kosztolá nyiig - már régót hozzászokhttk hhoz, hogy, mondjuk, Miskolczi Miklóssl társbérletben kptk otthont Budpesten, közös repertoárbn szerepelnek, és Moldov György, h nem is érettségi tétel, de benne vn spenótbn "... Vlójábn zonbn Titkos zárdékkl sem z volt legngyobb bj, hogy nem Mikroszkópbn játszották. Moldov eleve rossz nyomon indult el, mikor hló poriból feltámsztott diktátor véres kezébe dt zt görbe tükröt, melyben kortársinkt, honfitársinkt látttt, mikor egy mgyr flubn ját-szódó jelenkori történetben vádlottból tnúvá minősített Hitlerre ruházt társdlmi ktlizátor szerepét. Az új drb nem kevésbé frivol, de ehhez képest igzán árttln ötletre épül: korunk görbe tükrét ezúttl egy tisztességtudó utclány", budpesti number one " muttj fel. Az ő életrjzábn sűrűsödik és tükröződik z elmúlt hrminc esztendő története. Ez megközelítés kétségkívül frppáns. H tlálkoztunk is már történelmünkkel lulnézetben, ennyire lulról még soh nem szemléltük felüllévőket. A kméliás hölgyek egyébként áltlábn nem túlságosn hosszú életűek, és ősi mesterségük gykorlásáb is ritkán szól bele olyn közvetlenül történelem, mint Tischler Editébe. Ez történelmileg determinált pálykép mégsem tűnik teljesen önkényesnek. Elfogdhtó, hiszen egy mgyr kurtizán krrierjéről szól. Edit minden kortárs tudj, hogy e nemzedék tgjink sorsát, mi sorsunkt, sokkl közelebbről és közvetlenebbül meghtározt történelem, mint például velünk egyidős meriki kisemberekét. A Történelem z állmférfik és hdvezérek mgántuljdon, z Élet zoké, kik végig merték élni " - vllj Moldov drb kommentárjábn, mintegy megcáfolv ezzel zt, mi z invokációból (és szín-pdi játékból is) következik: Sorsából (mármint Editéből) úgy néz vissz ránk z utolsó hrminc év mgyr élete, mint törött üvegcserépből mgs ég. " Amikor függöny felmegy, Tischler Edit már hátt fordított mozglms mesterségének. Ötvenedik születésnpját tisztes gyári dolgozóként ünnepli, z életében fontos szerepet betöltő, hjdn is-mert és szeretett férfik egy mroknyi, válogtott csptánk társságábn. A kompániát nem véletlen, nem is nosztlgi sodort össze, hnem nosztlgidivtból hsznot húzni szándékozó lkotó " ötlet. A Rendező, ki ugyn-

15 Moldov György: Az élet oly rövid (Rdnóti Miklós Színpd). Pécsi Ildikó (Edit) és Keres Emil (Miniszter) (lklády László felv.) csk biblikus közelségből ismerte" Editet, dokumentumfilmet szeretne forgtni kurtizán-sztár életéből. Ez tény - Moldov tnúvllomás szerint - mjdnem megfelel vlóságnk. A témát, Edit sorsánk szinopszisát, Zsombolyi János opertőr és filmrendező ( Rdnóti Színpd bemuttójánk rendezője) szállított z írónk. Az áltl mgnór vett, személyes vllomásból - Edit önéletrjzából - Moldov először egy rádiójátékot írt, zután egy ( Rkét V-VI. számábn olvshtó) ngyobb terjedelmű riportnovellát. Jvíthttln filoszként utólg nekiveselkedtem és elolvstm. Nem kellett hozzá különösebb erőfeszítés: kisregénynek pesti Pompdour története jóvl szórkozttóbb, pergőbb, tlán még hitelesebb is, mint színpdon. Pedig minden -- ugynz. Csk éppen z ötvenhárom éves Editet nem ünneplik korábbi életének folymtos tnúi és lklmi szereplői. Azz -- nincs keret. De nem is hiányzik. Azután Edit kincset érő lkáskulcs nem z iráni külügyminiszter, hnem egy lkáshivtlbn dolgozó lovgjánk jándék. Strici-szeretőjét, börtönben szerzett férjét, Mártonffy Eörsöt még Borbély Eörsnek hívják; vetélytársnője és tpsztlt pálytársnője, Mgd pedig krrierje betetőzéseként nem Lengyelországb megy férjhez (hogy színészeknek módjuk legyen még lengyelországi élelmiszergondokról is eltréfálkozni!), hnem egy merikás mgyrhoz. A prózi nygbn nem szerepel színpdi játékot indító rádióközlemény hzi áremelkedésről: s z olvsó ily módon kimrd Zeitstück " -ök mindenkor húsbvágó, de veszélytelen, ktuális reflexióiból. De mi felsorolt eltéréseknél lényegesebb: újságolvsás közben tlán könynyebben átsiklik szemünk szereplők helyzetéhez, lktához illő közhelyeken, mint mikor ugynezt megjelenítve, lssítv, néhol zenekísérettel nyomtékosítv hlljuk. Az utclány kezdeményezte divtos flskjáték - mit ki mássl játszhtn, mint szeretőjével, z iráni külügyminiszterrel, és z őrzésére kirendelt biztonsági tiszttel! - villnásnyi ötletnek elmegy, de színpdon, menetenként eljátszv kiábrándítón unlms. Nem tűnik sokkl eredetibbnek, mint hegedűtokbn szállított mákostészt ismerős pnelhumor. Elképzelhető, hogy bárokbn - vgy leglábbis csehókbn - még m is el lehet sütni felkínált itlválszték r zt poént, hogy mindegy, mit hoz, csk ártson! ", de színpdról ugynez közhely már eléggé nehezen tolerálhtó. (A sors iróniáj, hogy cikk megírás ót egy másik mgyr drbbn is megpróbálták elsütni!) Moldovánk igz vn: Tischler Edittől vlóbn nem lehet zt kívánni, hogy túlságosn sokt értsen z őt környező világból. Elég, h rájön, hogyn lehet minél simábbn kiszbdulni z oljszgú gépek, hjnli felkelések köznpi világából. Il felismeri, hogy nnk, ki boldogulni kr, nem főnökkel, hnem főnök főnökével kell lefeküdni. TnuIékonvságár vll, h egy édes-bús filmből lekopírozz z ismerkedés ősi trükkjét, és nem dohányzó létére sikerül egy tűzkő nélküli öngyújtóvl mgához édesgetnie szikrát kínáló gvllérokt. De Edit - prím fenekének és fifikájánk hál - ennél többre is képes. A mosogtó mellől egykettőre kávéfőző plccr kerül, mjd gátlástln fellépésének köszönhetően, tévedésből z iráni külügyminiszter ágyáb. Perditregény természetesen nem létezhet igz szerelem nélkül. Editet is eléri végzete. Érzelmeit - pechére és sém szerint - egy jóvágású stricire pzrolj, ki egyáltlábn nem gátolj őt kurtizánkrrierjének kibontkozttásábn. Bár Moldov kommentárj Edit sorsábn csk z Eletet " ígérte, színpdi játékbn mégis jelen vn történelem ". A szerzőn kívül hng-kulisszákt felhsználó rendezőnek és színpdr vetített képeket, dokumentumokt összeállító Keleti Évánk is gondj vn rá, hogy képben, hngbn, hírdóbn. vgy korfestő slágerben rendre fel-felvillnjon z ötvenes évek termelési gitációj, z olvdás korszk, sőt Rákosi és Ngy Imre vitáj is. Mindez zonbn Edit regényének csk háttere. Személyes részt történelemből hősünk 1956-bn kp. Szeretője, két»f«ipszilonnl " mit is tehetne mást, mint hogy striciből vdászklpos, ávó-sokt kergető ellenforrdlmárrá lesz. A háttérben géppuskropogás, vetített képeken történelem trgikus ktklizmáj, s közben, cselekmény előterében Edit és Mgd egy pesti szállodábn rekedt svéd focicspt kielégülését szolgálj. A csúcsforglom hölgyeket is csúcsformáb hozz, s tlán ezért is fogdják minden lelkesedés nélkül Eörs tnácsát, ki önző érzelmi és üzleti érdekből disszidálásr bizttj őket. A menni vgy mrdni kérdésére Edit megint csk egy jól. válsztott közhelylyel felel. hogy tudniillik szívesen diszszidáln ő, h mgát itthon hgyhtná". De engedelmesen felül vontr. A szereposztás szimmetriáj, sémáj megköveteli, hogy Edit korábbi (ávós) szeretője, Borisz nehéz időkben brikád másik oldlán játssz mg szerepét. Igy zután veszély órájábn ki-ki megmutthtj mg érző szívét: Edit betyárbecsületből, brátságból sját szeretője elől is menedéket nyújt z ávósnk, kinek zután történelem ngyon hmr módot, lehetőséget kínál viszonzásr. Mert htárnál elkpják disszidálni készülő lányokt, s csk Borisznk köszönhető, hogy kínos intermezzo után ott folytthtják ősi mesterségüket, hol ötvenht.előtt bbhgyták. Csk közös szeretőjük, stricijük hiányzik. Mártonffy Eörsnek ugynis börtönben kell felelnie z ellene felhozott vádkr. Edit szerelme zonbn nem ismer kdályt. Amikor kiderül, hogy foglyok

16 feleségeit különleges előjogok illetik meg, elhtározz, hogy végre hozzá-megy Eörshöz. A kiskput természete-sen megint csk Borisz keresi meg számár. Tnácsi szerint lány terhesnek vllj mgát, és így különleges engedéllyel, börtönben házsságot köt (képzelt) gyermeke tyjávl. Borisz ngyvonlúságábn, tlán titkos BM-lkáson töltött pásztorórákr vgy veszély-ben kölcsönkpott pincérálruhár emlékezve, még z nykönyvvezető tisztét is elválllj. Bicsk Mxi menyegzője sem lehetett ennél fényesebb. Es kézfogó után megkezdődhet strici-férjéhez (lélekben) hűséges feleség újbb hőstette. Most már - hogy csomgokr, ügyvédekre, úrisszonynk illő mosómedve-bundár is költhet - újr vn miért, kiért árub bocsátni mgát. A cél pedig nemcsk politikábn szentesíti z eszközt. Edit prózábn és dlbn is tudtunkr dj, hogy z ő lelke minden klndbn, minden ágybn tiszt mrdt. Az élet zonbn - Moldov szerint is - meglehetősen rövid, és idővel minden mesterségbe bele lehet fárdni. Editnek, number one"-nk még hhoz is volt esze, hogy ne várj meg, míg szám-sor végére kerül, hogy évei és kilói számánk gyrpodáskor tervszerűen visszvonuljon változó hotelszobákból sját lkásáb, z idegen ágykból gyárb, pontosbbn kávéfőzőgép mellé. Csk pályfutásáról tervezett filmhez nem fűlik fog. Egy kritikus megdicsérte Moldovát - joggl -, hogy perditromntik érzelgősségét, kísértő giccset z ironikus feldolgozásmóddl, sjátos humorávl visszájár fordított. Ahhoz zonbn, hogy ezt bőven árdó humort igzán élvezni és értékelni tudjuk, nem ártott voln meglévőnél vlmivel ngyobb eredetiség. A trgikum és komikum soh nem állt ellentétben egymássl, huszdik százd színpdán pedig - Beckett-től Mrozekig és Örkényig - szinte urlkodóvá lett végletek ütköztetése. A Rdnóti Színpdon zonbn minth szereplők hrsányn elődott régi viccekkel, kbrétréfákkl közömbösítenék tényeket, könnyű slágerekkel nyomnák el háttérből kiszűrődő sirtó-éneket. Tévedések elkerülése végett: nem dokumentumdrámák hitelességét és trgédiák fenségét, hnem játék különböző elemei között kilkított ízléses egyensúlyt és hrmóniát vgy szuggesztív diszhrmóniát hiányoljuk. Zsombolyi János mindent elkövetett, hogy Rdnóti Színpd nem túlságosn tágs színpdán filmszerű mozglmsságot teremtsen, teret és levegőt vrázsoljon hősök köré. Jó rányérzékkel törekszik rr, hogy musicllé tágított riportnovell különböző lkotóelemei megfelelően érvényesüljenek. Moldov György - Döme Zsolt fülbemászó zenéjére komponált - humoros songji közül egyikmásik tlán túl éli drbot. Az elődás sikerének kulcs z bszolút főszerepet játszó színésznő kezében vn. Pécsi Ildikó tehetségéről, trgiki erejéről és vérbő humoráról már nnyit (és olyn őszinte meggyőződéssel) írtm, hogy tlán elhihető, érte mondom és nem ellene: Tischler Edit nem z ő szerepe. Nem minth nem tudná brvúrosn megcsinálni", de drb szerkezetéből következő vissztekintés olyn terheket rk rá, melyek egyszerűen el-vonják színész és néző figyelmét mgáról szituációról. Nyersebben szólv: Pécsi Ildikónk jelenlegi szilfidnek semmiképpen nem nevezhető termetével el kell hitetnie, hogy hmvs szflt-virág, nőisége teljében sugárzó démon. A színésznő tempermentum, énekhng-j, mozgás minderre változtlnul lklms, de még így sem könnyű z elő-dás ngy részében elfeledtetnie z éveket és kilókt, z lkt és szerep diszhrmóniáját. Igz, hogy felidézett, hrminc év előtti események nem közvetlen jelenként, hnem z emlékek tükrében peregnek színpdon (hiszen Tischler Edit ötvenedik születésnpján idézi fel hjdn volt önmgát), de mese és színpdi jelenetek ngy része mégis number one " -ról szól. Szerencse, hogy Pécsi Ildikót tehetsége, beleélő-készsége, humor és öniróniáj megóvj ttól, hogy ott is nevetést ébresszen, hol z drmturgii szempontból nem kívántos. De vjon szbd-e egy ilyen tehetséget kitenni nnk, hogy minden este szkdék szélén játssz végig szerepét? A többiek egész este lelkes igyekezet-tel sttisztáltk Pécsi Ildikónk. Gordon Zsuzsánk (Mgd) még nál is keményebben meg kellett küzdenie z igzán nem testére, lktár szbott szereppel. H játékáért nem, hát színészi láztáért, öniróniájáért minden elismerést megérdemel. Blázsovits Ljos (Mártonffy Eörs) és Dobák Ljos (Lojzi főpincér) semmiben sem térnek el szerepük jól bevált sémájától. Az entellektüel Blázsovitsnk ez tlán még érdekes próbtétel, de Dobák Ljos álmából ébresztve is éppen ennyire főpincéri" lenne, mint most színpdon. Mindketten profi biztonsággl játsszák el zt, minek átélésére drb múgy sem d lehetőséget. Keres Emil nyárst nyelt Vendégé-ről viszont könnyebb elhinni, hogy thüringii mtemtiktnár vgy hollnd bnktisztviselő, mint zt, hogy iráni külügyminiszter. A Boriszt játszó Simon Péter és Filmrendező Somhegyi György lkj és lkítás oly jellegtelen, hogy szinte már ruhtárbn megfeledkezünk róluk. Ptkánynk (Verdes Tmás) egyetlen ngyjelenete vn, de z eléggé hálás hhoz, hogy megnevettesse közönséget. A ngy kérdés nem z, hogy mrdndó mű-e Az élet oly rövid. Nyilván-vlón Moldov sem nnk szánt. Meg is jegyzi drbbl kpcsoltos Új Tükör-beli cikkében: H bukás lesz, borítson mindent jótékony feledés, h siker, vissztérünk z ügyre. " Nem kell jósnk lenni hhoz, hogy előlegezzük: ez drb lighnem siker lesz, mert szórkozttóipr hsználhtó, épkézláb termékeire egyre ngyobb z igény és kereslet, jelek szerint, h nem is hldj meg, de mindenképpen egyensúlybn vn kínálttl. Picorientált kultúrpolitikánk tehát kár eredménynek is könyvel-heti el, h Rdnóti Színpd (bizonyár sokszor) megtelik, mikor Az élet oly rövidet játsszák. (Nem is szólv Rdnóti Színpd gzdsági vezetőiről, kiknek válláról biztosn sok gondot levesz bevétel.) Gondot inkább csk Moldovdrb sikerének z előzménye és következménye okoz. Hogy Negyven prédikátor és z Akiket mozdony füstje megcspott írój, vlóság szenvedélyes, kiváló kuttój, remek mesélő és még jobb riporter itt és így keresi - kár népszerűséget, kár honoráriumot; irodlmi színpdunk viszont fennmrdását biztosító közönségsikert. Ez problém zonbn máris ngyon messzire vezet, és z élet - mint Moldovától újólg megtudtuk - rövid. De rr tlán lenne idő, hogy színházi közönség egy - ggsztón széles - rétegé-nek egyre erőteljesebb ízlésdikttúrájávl egyszer érdemben is vittkozzunk. Moldov György: Az élet oly rövid (Rdnóti Miklós Színpd) Drmturg: Gelléri Ágnes. Díszlet, jelmez: Szkácsi Márt. Zene: Döme Zsolt. Rendező: Zsombolyi János m. v. Szereplők: Pécsi Ildikó, Gordon Zsuzs, Simon Péter, Blázsovits Ljos m. v., Dobák Ljos, Keres Emil, Wohlmuth István, Verdes Tmás.

17 SZAKOLCZAY LAJOS Édes otthon Kolozsvári Ppp László drámáj Nyíregyházán Kolozsvári Ppp László negyvenes nemzedék ismert prózírój. Nehezen - már-már bebocsátásért könyörögve - tört be mgyr irodlomb, de ztán nnál biztosbbn vetette meg lábát. Számtln, idegen nyelven is megjelent könyve jelzi, hogy sikeres volt honfogllás. Ki emlékszik m már z évekig itt-ott kllódó, olvsásr váró kézirtos regényeire! Kolozsvári Ppp - még Romániábn - színpdr is fölmerészkedett; bátorságán ne csodálkozzunk, hiszen végzettségét tekintve színész. Nem biztos, hogy ezért, de tlán ezért is vonzódik szín-házhoz, s leglább drámíróként kr od visszkerülni. Mindkét eddig írt drámáj komédi. Jóllehet Hzánk fiit szerző csupán ujjgykorltnk szánt, fféle drám-írói bemuttkozásnk, már észrevehető benne z sjátos mosolyintás, mely drb mi hőseit ppírmsé figuráknk látttj. Hzánk fii itt élnek mellettünk és tőlünk távol; z egyik gzdgságát hozz hz, hogy evvel együtt is kiröhögjék, másik - szomszédból - szerénységét és meghunyászkodását. Melyik vetendő meg jobbn: csilingelő játék vécével szimbolizált idegen " üzletember pénzesúri htlm, vgy z érzésben és gondolkodásbn hozzánk hsonló (trtozó?) idegen'' lklmzkodóképessége? Trtó Ferenc csládj béketűrő, tipikus polgári képződmény. Öreg és fitl, messziről és innen közelből jött, csládhoz trtozó vgy csk nékik (ellenük?) drukkoló egyformán beszél; összemoss őket közhely, flvédő giccséhez hsonló érzésvilág. Itt még lig lehet szövegeik, mgsztos, fennkölt tirádáik kliséi mögé látni. Vnnk, tenyésznek; s hogy megnyilvánulnk egyetlen gesztusbn, szóbn: z humor. Kolozsvári Ppp jól bonyolítj e különös rgcs, cselekménynek lig nevezhető vegetációját. Belülről ismeri színpdot, tudj, mikor kell egy jelenetetek befejeződnie, hirtelen váltások miféle htásokt idézhetnek elő és így tovább. A drámíró minden sorábn, mondtábn relistát játszik, s rikító vlósághű- Kolozsvári Ppp László: Édes otthon (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház). Máthé Et (Bbus néni) és Szigeti András (Antl) ségétől válnk jellemek vlószínűt-lenné. Az Édes otthonbn hsonló helyzet. Cskhogy itt szöveg első jelentése, mindenki áltl élvezhető humor " -szintje mögött újbb és újbb réteg vn. Ezt sok lefetyelés ugyn némileg el-fedi - pontosbbn: első olvsásr (és hllásr) nehezen érzékelhetővé teszi több lépcsős filozófii(?) csvrintást -, de z író mrozeki lpállás nyilván-vló. Még Ppp kkor is, h Kolozsvári nemegyszer klsszikusoktól csent szófordulti, montázsnk htó csipkelődő dilógusi lágybbk, mint lengyel drámíróéi. (Ezt lágyságot elsősorbn kevésbé feszes szerkezet okozz. Más kérdés, hogy z író szántszándékkl zúdított egymásr mindennpi lét - csládi élet, politik, sjtó, diplomáci stb. közhelyeit.) Ot mindennél jobbn z édes., ránk erőszkolt édes, cukorkánk álcázott rettenet természetrjz izgt-j, s kiváltképp z, hogy meddig kell elviselnünk békés csládi otthon békéjét szörnyetegként vigyázó sszonytábornok, Bbus néní mesterkedéseit. Akinek megingthttln htlm ngyon is ismerős filozófián lpszik: Hiszen én már csk zért vgyok, hogy te boldog légy. Hogy te úgy légy boldog, hogy én krom... Bbus néni mindenkinek jó meleg, biztonságos ketrecet " jánlj, tiszt erkölcsöt ", z egyszerű életet", meleg, testvéri közösséget " ; ő z, kinek mindig ott kell lennie vártán ", hiszen háztáji rémurlom megszervezése állndó készenlétet igényel: békés mosollyl, de vs szigorávl jelen lenni mindenütt! Az így kilkított édes otthon " zonbn csk zsrnok számár édes; míg sját krt, világot lebírni kró szándék érvényesül, kéjes érzettel lubickol ház népét körülvevő mocsárbn. Egymásnk. ugrszthtj szeretteit ", húzd meg, ereszd meg! " lpon lmizsnát kínálht behódolóknk, kik hűségüket bizonyítván egymássl versengve kpnk konc után. Mindent megtehet, hiszen ő jót kr, legpróbb cselekedetét is jór törekvés vezérli. H vlki nem bírj z idegen, feszes egyen-ruhát, és kikilóg sorból, zt először megbünteti, hogy mielőbb jöjjön meg-bocsátás. A ngy csládbn " ez világ rendje. Bbus néni flvédőszövegre emlékeztető monológjábn - mit bánj ő, hogy csk kívülről látszik ngy egyet-értés - kinyilvánítttik z egyetemes boldogság. A Tiszt udvr, rendes ház " mozglombn résztvevőknek egy pillntr megnyugvást hoz ez bűvös vllomás, jóllehet tudják, hogy mézesmázos önteltség milyen fertelmet tkr. Most megint együtt vgyunk mind, egyet krunk, egyetlen htlms érzés köt össze, szeretet érzése... S ez szép, ez melegíti öreg szívemet... Helyreállt házirend. Bbus néni házánk szigorú, de emberséges rendje... De ez még csk kezdet, ngy utt kell még megtennie z én fimnk. Fokoztosn, lépésről lépésre kell átdni tpsztltokt z ifjú nemzedéknek... Hogy ztán, meg-tett út végén fölrgyogjon megoldás, tisztán tündököljön előttünk is cél... A rend, mely ennek kis háznk emberséges törvénye. Most boldog z én fim, z én Antlom, érzem, hogy boldog, s ezt nekem köszönheti... De mit számítok én... Mi hjlott kor, z önfeláldozás jutlm? A csöndes, ném öröm... És munk, mely őérette holnp is vár... Mert ngy feldtok állnk még előttünk, ez még csk kezdet... Ugye, jó neked most, fim, ugye, jó neked...?" Mindez - kitűnő (első) felvonásvég - kkor hngzik el, mikor Bbus néni, flszteron és trágydombon egyform kéjjel császkáld Mirigyként, hőn szere-tett Antlját - tnár létére is csökött nevelt fiát - bűnbe hjszolt, és Antl

18 Hrtmnn Teréz (Ildikó) z Édes otthonbn ( Csutki Csb felvételei) szerelmét fortéllyl más krjáb lökte. Szerelmi mámortól ittsn ünnepli klndorságánk eredményét, s ekkor még lig lehet következtetni rr, hogy most csupán képletesen porb hullt fejeket rövid idő múlv véres mészárlás fogj követni. Illetve, Bbus néninek jándékb hozott tuctnyi fejsze, h jelezte is készülődő vérfürdőt, z ügyes drmturgiávl futttott cselekmény ki-mondottn zsrnok megbűnhődését, erőszkos hlálát sugllt, prncs-urlom lá édesgetett - kényszerített? - lttvlók - leginkább Antl és Júli - bosszúját. Bbus néni htlm zonbn fokoztosn nő: primitív gykorltisságávl behálózz és térdre kényszeríti Antl filozófus brátját, Sebestyént, ljs céljink szolgáltáb állítj z Antl iránti érzéseit nem titkoló Ildikót és görög kórusok pródiájként funkcionáló kétfluszáját, Ágnest és Zsófiát is, kiket mrionettként rángt, s közben örül, hogy vének szájából el-hngzó munkdlbn - de csk bbn! - épül boldog jövő. Az Édes otthon, bár konfliktus erre (is) enged következtetni, nem nemzedékek hrcáról szól. És nem fitlok lkásínségéről, csládlpítási bonyodlmiról. A bevehetetlennek tűnő házról (kertes villáról) is csk nnyibn, mennyiben ez szükséges volt meséhez, hogy boldogság illúzióját keltő pnel kár ktlizátorként működjék. Kolozsvári Pppot htlmi viszonyok érdekelték : z lá- (és fölé-) rendeltség fokozti, jól vgy rosszul szuperáló gépezet mechnizmus, kis csládbn mint vizsgálti nygbn fölfedezhető zon torzulások, melyekből ngyobb cslád bjir is lehet következtetni. Az író problém iránti érzékenységét bizonyítj, hogy második nekifutásr már vlódi közép-európi bszurdot írt, jól játszhtó lpmesét korról, korunkról. Bár mindkét drámájábn ugynz z újságnyelv, közhellyé kopttott szólm mint stíluseszköz dominál, z Édes otthon nnyivl több, mint Hzánk fii, hogy nnk némelykor prtikuláris viszonyltivl szemben z új komédi áltlánosbb érvényű igzságokt próbál kimondni S befejezése - még h Bbus néni jellemfejlődése Tngó Edekjének gyors lklmzkodóképességével némiképp rokon is - félelmetes: Bbus néni csk úgy trthtj meg htlmát, úgy nyerheti el nevelt fiánk kegyét, h ő lesz z örök menysszony. S ehhez z kell, hogy többiek lekszboltss-nk, hogy z Antl vérengzése utáni kórólétben ő lehessen z egy szál virág. Menti-e Antl bűnét, hogy pszichológiilg teljesen szétroncsolv, mi több: prncsr cselekedett? A komédi egyetlen homályos pontj Kertész. Mindvégig színpdon vn, szótlnul jegyezget, följelentget(?), tlán evvel z állndó kémleléssel-figyeléssel krj meghálálni Bbus néninek, hogy onnn - htlomból - kikopván nem került zonnl z utcár. A figuránk lig vn drmturgii funkciój, s tlán csk kkor világosodnék meg kissé, hogy tuljdonképp ki is ő, mikor pisztolytáskávl z oldlán beleül Bbus néni hintszékébe, hogy onnn trts szemmel - mi több: skkbn - z eddig csk ppíron számb vett, engedelmességre kényszerített nyájt. De drb végi értelmező játék oly rövid, oly hmr véget ér, hogy Kertész szimbolikus jelenléte továbbr is rejtély mrd: illetve lig több egy nem konzekvensen végigvitt ötletnél. A komédi hllg-tg szereplő nélkül is nnyir risztó, hogy különösebben meg nem formált lk téblábolás inkább oldj, mint fokozz drámát. Kolozsvári Ppp Édes otthon - épp z előbbiekben már említett értelmezési rétegek mitt - nehéz mű. A komédi felhőtlen nevetése mögött ott fekete nevetés, reálisból reálisb tűnő történésekben z bszurd. A vlószínűtlen helyzetek sorozt irrelitást sugll, zonbn ennek semmi köze szürrelist álomvilághoz. Eme kis hz lkói vlódi, földönjáró lények. Nem álmodnk, és z írónk sincs szüksége z álombéli képzelet szbdságár, hogy megidézze őket. Annál ngyobb mértékben pontosságr, mikrorelizmusig menő megfigyelésre. A nyíregyházi társult egy kissé könynyített drbon és sját munkáján is, mikor szürrelizmusként fogt föl Kolozsvári Ppp bszurdb hjló relizmusát. Már színpdképen látni lehetett csúszttást ". A díszlettervező Székely László - vendégként - meseflk mögé mélységben egy fluképet, molyn távlti giccsfestményt " vrázsolt: fehér házflk, vlószínűtlen zöldek, páráb oldódó messzeség. A teret három jegenye-f htárolj, s közvetlen közelükben helyezkedik el ház tornác, mely több - drmturgiilg fontos - tlálkozásnk színhelye. Mivel tornác is eltűnik színpd mélységében, sokkl jobbn lehet látni z oldlflkból nyíló jtók mögötti hllgtózókt, leselkedőket, mint például Ildikó csábítási kísérletét. Prdox: vvl, hogy díszlettervező (bizonyár rendezővel egyetértésben) vlódi ház flát, udvrát, környezetét sejtelmesre formált, vgyis kitágított, összeszűkült tér: jobb és bl oldli htlms oldlflk várszerű erődítményt sejtetnek. S ez bezártság " el-lentétes Kolozsvári Ppp interpretálásávl: z Édes otthon hőseit nem kzmtákból és várárkokból láomló kövek sújtják gyon, hnem csipkefinom lbirintus porábn fulldnk meg. S két hlálnem közti különbség már értelmezés kérdése. Ez mondnivlót némiképp szájbrágó sejtelmesség látszik rózsszínűre mázolt tárgyk egyenruháján is. Léner Péter szürreális színekben és meseelemekben tobzódó komédiát állított színpdr: minth egy kissé minden lebegne. Rendezése vártln htásokbn sem szűkölködik, hiszen Bbus nénit körülvevő flupletykák, Ágnes és Zsófi például égi hintán ereszkednek le földre. Ugynilyen telitlált zárókép, mikor menysszonnyá öltözött Bbus néni -

19 miközben htlms fehér tüllfátylár piros levelek hullnk - ugynzon z égi hintán fog fölemelkedni. Angyllá válását jól érzékelteti z csillgmgsság, melyben eltűnik nézők szeme elől. Léner Pétert tehát szép megjelenítés, képi szürrelitás izgtt; ebben vélt rálelni z édes otthont körülvevő hzugságokr. Mindig fontosnk trtott közölni: mi itt, ezen színpdon folyik, z álom. Erre z irreális lebegésre figyelmeztet fejszék megjelenésekor föl-hngzó hngos, torzított zene is. S legkivált májszínűre pingált, bútorok színével hrmonizáló kopsztott mű-tyúk. Az már senkinek se jutott eszébe, hogy ebbe rózsszínhbkönnyű hncúrozásb esetleg milyen többletet hozott voln egy vlódi bromfi, mg reálisbb színeivel, földhözrgdtbb durvságávl ". (Nem véletlen, hogy Hrg György jól előkészített újvidéki színpdán épp egy ficánkoló, élő hl keltett döbbenetet Három nővér című elődásbn.) Tehát itt minden hullámzik, minden vlószerűtlen, ködgomollyá lkított érzések tlálnk mguknk megfelelő formát. S mert bemondások ", z irodlmi fcsrintások és köznyelv sutsági többé-kevésbé ülnek, és vígjátéki helyzetek is jól ki vnnk dolgozv (Bbus néni és Sebestyén közös tyúk-kopsztás, Antl és Ildikó szeretkezése ide-od mozgó fbudibn stb.), közönség jól szórkozik. Még zok is, kik Kolozsvári Ppp humoránk csk fel-színét érzékelik. De z Édes otthon mondnivlój mélyebben vn, melyet nem fedhet el kcgás. Léner Péter szürrelitásr fogékony rendezése ódzkodott keményebben pttnó s így nyilván mást (is) közlő mondtoktól. Hiáb szép, mármár költői képek sorozt - küzölük kiemelkedik Sebestyén és Júli árnyjátékká stilizált gyors szeretkezése -, h Bbus néni áltl forgtott örök mlom: htlmi gépezet kegyetlensége csk játék üzekedéssé szelídül. (Persze lesoványított mondnivló is mondnivló, z álomb költözés is hozht sját koordinát-rendszerén belül eredményeket. A kissé vonttottn induló komédi ritmus például kkor gyorsul föl, mikor égi hintájukon megjelennek korábbn már említett boszorkányok.) Kolozsvári Ppp Édes otthonábn fölfedezhetők ridegebb színek. Ezeknek megmuttását hiányolom nyíregyházi elődásból. Mgyrán: drbbn sokkl több vn, mint mennyit bból Léner Péter érzékeny, de nem eléggé kemény rendezése föltárt. A színészi. játék. föntiek szerint értékelendő, noh sejtem, hogy z ellágyulásnk " rendezői lpálláson kívül z is z ok, hogy drb követelte játszásmódnk nincs hgyomány mgyr színházművészetben. Csk tlálgt-ni lehet, hogy milyen eredményt hozott voln egy komolybb ", leglehetetlenebb helyzeteket is vlóságnk vevő, nnk érdességét szürrelist beállításokkl nem tompító játék. Ebben föl-fogásbn nyilván másnk muttkoznék Bbus néni szövetséget ápoló háztáji furfngj és Antl, leghűségesebb cstlós bugyut, z érzelmességig but boldogságkeresése. Es h Sebestyén konyhfilozófiávl látámsztott hlndzsáj - mely ngyon is ismert módon előkészített behódolás kiskátéjként értékelendő - kelepcébe esett vd ridlmát is tükrözte voln, nem csupán női bájktól megszédült szellemi ember téveteg mosolyát. A. nem elég mély értelmezésnek még egy hátulütője vn: gyorsn., szinte htásszünet nélkül egymásr sorjázó mondtok úgy drálód-nk le, hogy közben elvész szöveg filozofikum, így Kolozsvári Ppp idézgető módszere " htástln mrd. S h ehhez gyorssághoz némi szöveghib is társul, egészen megváltozik jelentés. Amikor Kertészt irányító Bbus néni csk nnyit mond hllgtg djutánsnk, hogy hozzál káposztfejeket ", clszegényíti, mi több, meg is hmisítj z író drmturgiilg pontosn egymásr épülő mondtit. Az eredeti szöveg így hngzik: Hozzál fejeket! Mondom, fejekre vn szükségem...! Hogyhogy milyeneket? Hát káposztfejeket...! " Stb. Ennek ellenére Máthé Et (Bbus né-ni) lkítás jobbk közül vló. Mgához édesgeti és körüludvrolj gyermekeit ", s h szükséges, egyiküket-másikukt még ölébe is ülteti. Nem-csk nyáskodás, boldog otthon békéjét vigyázó féltés vn ezekben z érzelmes pózokbn, hnem egyfjt szerelmi kielégülés is. Az örök menysszony, ki-kpós, de szexulitás élményétől meg-fosztott háztáji Npóleon zért veszedelmes, mert semmiben sem ismer mértéket. Ez tévesztése teszi htlomért őrjöngőt már-már bárgyúvá; úgy hordozz kötényén. felirtot. -,,Tiszt udvr, rendes ház" -, minth ettől függ-ne szövetségeseinek sors, jövőbeli boldogulás. Bbus néni félrelépett Antl tüzes szerszámát kezelvén jön rá, hogy simogtásábn (no meg Kertész fegyverében!) erő vn, s ezt kétféle - szerelmi és htlmi - mámort fogj mjd egységbe ngy muttvány, z erőszkkl megvásárolt nász. Máthé Et ezt szörnyeteged meglepő játékkedvvel formálj meg; kcér, rvsz, de mindenekfölött számító öregsszony félelmetes típus, s ő ehhez egy-egy színt is hozzá-d htlom természetrjzából. Szigeti Andrásnk kevésbé sikerült Antl bőrébe bújni, noh neki is vnnk jól elkpott pillnti Ez félénk, kisszerű tnár nnyir belesüllyedt béke (vgy béke illúziójánk) mocsráb, hogy onnn hét ló sem rgdhtj ki. Szigeti kkor jó, mikor behódolás fokoztit állítj elénk; folymtot, hogy megtörik Bbus néni érzelmi hdseregének súly ltt. Hogy ngy komédilehetőségei nem mindig vlósultk meg, z fitlbb nőprtnereinek számlájár írndó. Schlnger András rikító kriktúrát rjzol egy szellemi toprongyról, s ennek köszönhetően jól elválik egymástól két mucsi értelmiségi rc. Groteszk. mgábmerülései mégis több keménységet igényelnének. Vrjú Olg Júli megformálójként eléggé merev, indulti külsődlegesek, így természetesen nem lehet vlódi ellen-fele Bbus néninek sem. Hrtmnn Te-réz (Ildikó) fontos szerepben nyújt gyöngét; sete-sut mozdulti szerint minth végig szenvedne lámpláztól. Sjnos, hloványr sikeredett z mono-lógj (is), melyben fitlság kivárási tktikáját kéne elfogdttni Antlll. Petényi Ilon (Ágnes) és Szbó Tünde (Zsófi) furcs szerepet kptk, igyekeznek megfelelni rendezd koncepciónk. Ugynebben cipőben jár Bárány Frigyes hllgtg Kertésze is; vvl különbséggel, hogy hloványbbn meg-írt lkot léner föltámsztj egy pillntr. S fegyverrel végrehjtott (hint) székfogllásbn benne vn nnk körvonl is, hogy milyen izglms figur lehetett voln jegyzetelgető Kertész, h többi szereplő sok mszk-ját követve leglább egyetlen mszkját ő is mgár húzhtná. Kolozsvári Ppp Lászlá: Édes otthon (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) Díszlet: Székely László m. v. Jelmez: Vágó Nelly m. v. Drmturg: Osztovits Levente m. v. Zenéjét összeállított: Plásti Pál. Rendező: Léner Péter. Szereplők: Máthé Et, Szigeti András, Vrjú Olg Hrtmnn Teréz, Schlnger András, Petényi Ilon, Szbó Tünde, Bárány Frigyes.

20 GYÖRGY PÉTER... Gőzfürdő, és ki z, kit megfürdet?" Mjkovszkij Kposvárott 1929-ben z Állmi Mejerhold Színház művészetpolitiki tnácsánk ülésén, jelen művet vittván, megkérdezték Mjkovszkijt, miért is Gőz fürdő drb címe. Mert ez z egyetlen, mi nem szerepel benne " - hngzott válsz. (Mjkovszkij: Oroszország, művészet és mi. Corvin, Bp. 22. old.) S vlóbn, minden egyéb" viszont igen. Mindz színre kerül, mi jellemezte z 1930-s Szovjetuniót, s mi némiképp jelen Mgyrországánk z életét is befolyásolj. A Gőzfürdő pnoptikumábn sorr tűnnek fel egy korszk tendenciái különböző megszemélyesítések révén. Mjkovszkij ht részből álló drbj görögtüzet, cirkuszt kívánó, totális színházt követelő mű, mely nem is óhjt színdrb lenni szó hgyományos, irodlomtörténeti értelmében - s nem is z. Egyrészt sokkl közvetlenebbül és direktebben regál korszk-r, mint z egy utonóm, zárt műben épp szokás, másrészt Mjkovszkij igyekezett e teljes ktulitást szimbolizálni, többé tenni önmgánál. A Gőzfürdő szereplői nem emberek, hnem megelevenített tendenciák" (id. mű O.), kísérlet lényege épp bbn áll, hogy színház végre teljes szélességében és nyerseségében rgdj meg társdlmi vlóság mindennpját, különösebb irodlmiskodás nélkül, s mégsem csk kbré színvonlán mrdv. Így tehát Mjkovszkij gátlás nélkül muttj be bürokráci világát, hivtlnok pckázásit ". A ht felvonás két élesen eltérő jellegű részre oszlik. Az első három etűdben Mjkovszkij elemi erejű, gyilkos gúny, mjd kétségbeesett öngúny szóll meg, olthttln ingerültségnél erősebb dühe minden-kori hivtl, szkértelem nélküli be-osztott, szerepével visszélő főnök iránt. Itt, Feltláló sorsár rímelve, látjuk meg Rendező pssióját is, nnk végtelenül reménytelen vitáját htlom emberével. A hrmdik jelenetben ugyn-is z odáig szereplő Didlszkij elvtárs jelenik meg, hogy - ellenőrzendő z ideológii helyességet - megtekintse z elődást - zz önmgát. Mjkovszkij így fogllj össze jelenet lényegét: D... színházb megy, nézi önmgát, és zt állítj, hogy z életben ilyesmi nem fordul elő " (id. mű O.). Mindezt figyelembe véve érthető, h nem tetszik neki látvány, s helyette inkább lelke-sítő, hősi szimbolikus kvlkádot látn forrdlom dicsőségéről, z őt fürdető" sztír helyén. A gúnyos leleplezés, hivtl szerkezetének bemuttás után második részben megszóll már z utópikus Mjkovszkij is. Ekkorr már működik Feltláló gépe, s megérkezik Foszforeszkáló nő, jövő kommunizmusánk küldötte, ki megérti z igzi munkásokt, mgávl viszi z rr érdemeseket, Jelenet Mjkovszkij: Gőzfürdő című sztírájából (kposvári Csiky Gergely Színház) és kihjítj jövőből z érdemteleneket. A túlvilágot, z utópi ereje áltl, evilágr rántj költő, éppoly rdikális mozdulttl idézve meg még nem lévőt, de vártt, mint hogy kritikáját dj jelennek. A htodik felvonásbn épp Foszforeszkáló nő mondj el Mjkovszkij és minden rdikális utópist vágyát is: Az első jeldásr előrerohnunk, és áttörjük korhdt időt." (M. vál. művei. IV O.) Hiszen minth épp erre rímelne Wlter Benjmin töredékének egyik mondt is: Cselekvésük pillntábn forrdlmi osztályok tudtábn vnnk, hogy átszkítják történelem kontinuumát." (A történelem foglmáról. XV. W. B. Angelus Novus, Mgyr Helikon, 198o O.) A rdikális forrdlmi mozdult jövő most történő kihrcolásábn áll, érthető tehát, h z utópist számár mindennp: felesleges várkozás és időveszteség. Az ilyen ember számár, mint Mjkovszkij is, z újr és újr elvégzendő folymtos cselekvés idegen, semmi köze hhoz, mit ő forrdlmon ért. Számár forrdlom, mint szerelem igzság is, Foszforeszkáló nő áltl megjelenített csodábn áll, hiszen őszerinte: útirány végtelen ". A mindennpi élet, melyet Mjkovszkij múgy is vissz-utsított, ekkorr, 1930-s már megtelt Didlszkijokkl, érthető, h költő úgy érezte, hogy eszményei és vlóság között iszonyú diszkrepnci húzódik - s távolság világ és forrdlmi álom között egyre nő. Es vlóbn. A Didlszkijok 1930-bn sem értették tréfát (vgyis épp ngyon jól megértették), s Gőz fürdőt gyorsn betiltották. Fél évvel később már költő is hlott volt, s elkezdődött rendező, Mejerhold lssú - s reménytelen - visszvonulás is. (Mindezzel - félreértés ne essék - nem állítjuk, hogy Gőzfürdő betiltás okoz-t költő öngyilkosságát. Am hogy mgányos, egyedül lévő költő állpotánk romlásához hozzájárulhtott, z letgd-httln.) M Mgyrországon még nem múlt el konszenzus lehetősége, Gőz fürdő áltl feltárt világ miénk is, nincsen még itt év, mikor már Foszforeszkáló nő világánk prdicsomából szemlélhetnénk előtörténetünk átkos, szomorú fejezetét. Didlszkij utolsó mondt: Csk nem zt krják mondni, hogy nekem nincs helyem kommunizmusbn? ", m már nem nnyir kétségbe-esetten, mint épp gúnyosn hngzik. Hiszen jelenben mindenképp és sjnos