CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 1

2 TARTALOM BEVEZETÉS I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 4. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 5. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 6. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 8. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 9. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 10. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 11. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 12. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 13. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 14. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 2

3 II. HELYI TANTERV 1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS EZEK ÓRASZÁMAI 2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 3. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 4. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE 5. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI 6. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA 7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 3

4 Mttó: "Az iskla dlga, hgy megtaníttassa velünk, hgyan kell tanulni, hgy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hgy megtanítsn bennünket a jól végzett munka örömére és az alktás izgalmára, hgy megtanítsn szeretni, amit csinálunk, és hgy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert) BEVEZETÉS Isklánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása, hgy tanítványaink skldalú, krszerű tudást nyújtó, gyermekközpntú nevelésben részesüljenek. Legyenek képesek a megújulásra, az önnevelésre, a pzitív jövőkép megfgalmazására. Fntsnak tartjuk a kmplex személyiségfejlesztést. Valljuk, hgy az egyes ember meg nem ismételhető, senki mással nem helyettesíthető autnóm személyiség. Megilleti a gyermeket, hgy az iskla, a nevelő mindent megtegyen azért, hgy a diák adttságai, képességei megfelelően fejlődjenek. Az iskla a különbözőségek világa, feladatunk kell, hgy legyen ennek az érzelmi, tudati, világnézeti skszínűségnek az alakítása, tvábbfejlesztése. A különbözőségekhez való alkalmazkdás a gyermek személyes tiszteletén kell, hgy alapuljn. Az iskla személyiségfejlesztő munkája közösségi keretek és frmák között valósul meg. Bár a gyermek szuverén személyiség, egyéni bldgulása egy közösség keretei között teljesedhet csak ki igazán. Oktató-nevelő munkánk alapelve, hgy tanulóink lyan képzést és nevelést kapjanak a nálunk töltött évek alatt, amely megfelel a kr és a környezet elvárásainak. A társadalmi igények gyrs váltzása egyre több új feladatt szab az isklára. Az iskla feladata ma már régen túlmutat a tananyag megtanításán, az órák megtartásán. Bemutatjuk tanulóinknak, hgy a tantárgyakban tanult tartalmak, témák túlnyúlnak a tantárgyi kereteken. Mindez hsszú tanulási és gyakrlási flyamat, mely a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységekben valósítható meg. A Centenáriumi Általáns Iskla az 1979-ben átadtt 26 tantermes épületben kezdte meg működését, jgelődje a Barss Gábr u. 30. szám alatt működő általáns iskla vlt. A Centenáriumi lakótelep és a környező családi házas környezet helyzete, fejlődése nagymértékben meghatárzta az iskla gyermeklétszámának alakulását. Az iskla indulásakr a tanulólétszám 740 fő vlt, a lakótelep bővülésével párhuzamsan az 1980-as évek közepén elérte a maximumt (1356 tanuló), majd a laksság összetételének váltzását követve az 1990-es évek közepére főre csökkent ben új prfillal bővült az iskla pedagógiai tevékenysége: elkezdődött a két évflyams szakisklai képzés két sztállyal. Az első évben két háziassznyképző sztály indult, egy évvel később már idegenfrgalmi ismereteket is tanultak az ide jelentkező diákk. Az általáns háziassznyképzés helyett néhány év múlva megindult az ABC eladó, virágkötő, varrómunkás szakképzés. A szakisklában a piac igényeinek váltzása miatt később számítógép-kezelő, valamint gépíró-szövegszerkesztő képzés flyt. CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 4

5 2014-ig a szakisklában képesítő vizsgával és OKJ szerinti szakképesítés megszerzésével záruló irdai asszisztens szakképzés flyt, de a szakképzési törvény megváltzásával a szakisklai képzés kifutó jelleggel 2015-ben megszűnt szeptember 1-től az iskla ismét 8 évflyams általáns isklaként működik. Az iskla tanulólétszáma jelenleg 250 fő. Az iskla múltja arra kötelez bennünket, hgy nevelő és ktató munkánkban kiemelt figyelmet frdítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagymányainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakrltatására. Isklánkban a nevelést és az ktatást egységként kezeljük. Tanórákn kiemelt szerepet kap a tanulás tanítása. Differenciált, egyénre szabtt ktatás segíti a tehetséggndzást és a felzárkóztatást, az önkifejezést, ezzel is sikerélményt biztsítva a gyermekek számára. Célunk, a gyerekek segítése abban, hgy a legtöbbet hzzák ki magukból. Nevelő és ktató munkánk ehhez a helyzethez igazdik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkr kiemelt fntsságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalm, a pedagógusk és a szülők célja azns: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben bldgulni tudó embereket szeretnénk nevelni. CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 5

6 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 6

7 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI 1.1. Isklánkban lyan légkört kívánunk fenntartani, ahl tanáraink és diákjaink tthn érezhetik magukat. Ennek érdekében: tiszteletben tartjuk a tanuló személyiségét a gyerekeket bevnjuk saját isklai életük megszervezésébe figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit az ktatás srán diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támaszttt követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük minden gyermek számíthat a pedagógusk jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb prblémáiban az iskla életében szeretetteljes emberi kapcslatk kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között 1.2. Isklánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók krszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfntsabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bíztt gyermekekből. A felelősségtudat minden pedagógus munkáját áthatja. A felelősségtudattal végzett pedagógusmunka leglényegesebb eleme, hgy a gyermekben is kialakítsa a felelősségtudatt. Minden diák érezze, hgy felelős önmagáért a tetteiért, viselkedéséért, tanulmányainak végzéséért, társaiért, tehát az sztályközösségért is. Szeretnénk elérni, hgy tanulóink körében a szrgalmnak, a tudásnak és a kitartó munkának becsülete legyen. A gyermeki személyiség figyelembevétele, tiszteletben tartása elengedhetetlen feltétele az eredményességnek. Ez az ismeretátadás, ismeretközvetítés srán is meghatárzza mindennapi munkánkat. Idetartzik az életkri sajátsságk figyelembevétele, amely a nevelés tanítás tanulás egész flyamatát áthatja. Nemcsak a tananyag-, tankönyvválasztás szempntjából fnts, hanem pl. az ellenőrzés, értékelés módszereit, eszközeit is megszabja. Ezen alapelvek szem előtt tartásával kell segítenünk a lemaradó tanítványainkat, a tanulási nehézségekkel küzdőket és a nem kellően szcializáltakat. Képességfejlesztő, értékközvetítő prgramunk teszi lehetővé, hgy tanulóink megfelelő ismeretekre, tudásra, műveltségre tegyenek szert, kialakuljn tudásvágyuk, s alktó személyiséggé váljanak. Mindannyiunk feladata, hgy a tanulási kedv felkeltésével, az önálló ismeretszerzésre való szktatással elérjük, hgy a passzív befgadóból a tanítás tanulás aktív résztvevője legyen a diákk többsége, azaz intenzíven bekapcslódjn a tanulási flyamatba. Az értékközvetítés, az értékátadás, de a szcializáció is csak akkr lesz eredményes isklánkban, ha a nevelő hatásk egységesek. Az egységes követelmények állításán kívül CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 7

8 szükség van az ellenőrzés és értékelés területén is az egységességre, mert ennek hiánya srra knfliktuskat teremt. A pedagógusk önállósága a krszerű pedagógiai módszerek választásában és alkalmazásában, a módszertani szabadságban, a differenciálás módjaiban és az eszközök felhasználásában is megnyilvánul, tehát a módszer és az eszköz választható, de ezt a választást az előzőekben felsrlt pedagógiai elvek beflyáslják. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és ktató munka a tanulók képességeit fejleszti, és számukra krszerű, a mindennapi életben hasznsítható, tvábbépíthető alapműveltséget nyújt isklánk lyan az emberre, a társadalmra, a művészetekre, a természetre, a tudmánykra, a technikára vnatkzó ismereteket közöl, melyek megalapzzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük frmálódását és eligazdásukat szűkebb és tágabb környezetükben az iskla ktató-nevelő tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk fntsnak tartjuk, hgy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit szeretnénk elérni, hgy tanulóink körében a szrgalmnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rsszat törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kmmunikáció elfgadtt nrmáinak és helyes frmáinak kialakítására megismertetjük tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagymányaival, hgy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet 1.3. Isklánk flyamatsan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcslatt tartunk a tanulók szüleivel, a családkkal lehetőséget teremtünk arra, hgy isklánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, az intézményünk iránt érdeklődők ápljuk és bővítjük eddigi kapcslatainkat a fenntartóval, a működtetővel, a kerületben található óvdákkal, isklákkal, civil szervezetekkel és közművelődési intézményekkel nevelőink fnts feladatuknak tartják, hgy isklánk eddigi hagymányaihz híven tvábbra is képviseltesse magát a kerületi és fővársi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett kerületi szintű megmzdulásk szervezésében és lebnylításában maguk is részt vegyenek 1.4.Isklánk minden tanuló számára biztsítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében: biztsítjuk a halmzttan hátránys helyzetű tanulók számára a képesség-kibntakztató fglalkzáskat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hgy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. lehetőséget teremtünk a kiemelkedő képességű tanulóinknak arra, hgy tehetségüket kibntakztathassák egyéni képességeikhez igazdó tanórai tanulás megszervezésével, emelt szintű idegen nyelvi ktatás és szakköri fglalkzásk biztsításával CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 8

9 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 2.1. Célk Az isklánkban flyó nevelő-ktató munka céljait az általáns emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfgadtatása és átadása határzza meg. Az iskla célja: felkészítse diákjait arra, hgy képesek legyenek helytállni Magyarrszágn, Európában és a glbalizálódó világban. Ne csupán az életben legyenek képesek érvényesülni, hanem a társadalmba is be tudjanak illeszkedni. Váljanak művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős plgárrá, tisztességes és bldgságra képes egyéniséggé. Az Európai Unió rszágaiban a kulcskmpetenciák fgalmi hálójába rendezték be azkat a tudáskat és képességeket, amelyek birtklása alkalmassá teheti az unió valamennyi plgárát egyrészt a gyrs és hatékny alkalmazkdásra a váltzáskkal átszőtt, mdern világhz, másrészt aktív szerepvállalásra e váltzásk irányának és tartalmának beflyáslásáhz. A kulcskmpetenciák fejlesztését a NAT erre vnatkzó előírásai és tartalmai szerint végezzük. Felértékelődik az egyén tanulási kmpetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás flyamatában frmálódik A kulcskmpetenciák fejlesztése Anyanyelvi kmmunikáció Az anyanyelvi kmmunikáció magában fglalja a fgalmak, gndlatk, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (halltt és lvastt szöveg értése, szövegalktás, műalktásk értelmezése, stb ), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatt a társadalmi és kulturális tevékenységek srán, az ktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Valamennyi tantárgy és a szabadidős tevékenység idősávjának bevnásával váltzats tevékenységfrmákat biztsítunk az lvasási, szövegértési és szövegalktási képességek, a kmmunikáció, a gndlatk kifejezésének fejlesztéséhez. Idegen nyelvi kmmunikáció Az idegen nyelvi kmmunikáció az anyanyelvi kmmunikáció elemeivel jellemezhető: fgalmak, gndlatk, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (halltt és lvastt szöveg értése, szövegalktás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül ktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kmmunikáció lyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje váltzhat a négy dimenzió (halltt szöveg értése, beszédkészség, lvastt szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként - a nyelv nem frmális keretekben történő elsajátítására is. Matematikai kmpetencia A matematikai kmpetencia a matematikai gndlkdás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapk prblémáinak megldására is. A CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 9

10 kmpetenciában és annak alakulásában a flyamatk és a tevékenységek éppúgy fntsak, mint az ismeretek. A matematikai kmpetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gndlkdásmódhz kapcslódó képességek alakulását, használatát, a matematikai mdellek alkalmazását (képletek, mdellek, struktúrák, grafiknk/táblázatk), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A matematikai ismeretek felhasználását, a gndlkdási képességek fejlesztését megfelelő alktó jellegű feladatk alkalmazásával a tantárgyak széles körébe bevnjuk. A matematikai kmpetencia fejlesztése felkészíti tanulóinkat a mindennapk prblémáinak megldására is. Természettudmánys kmpetencia A természettudmánys kmpetencia készséget és képességet jelent arra, hgy ismeretek és módszerek skaságának felhasználásával magyarázatkat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó flyamatkkal kapcslatban magyarázatkat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kmpetenciának. E kmpetencia magában fglalja az emberi tevékenység kzta váltzásk megértését és az ezzel kapcslats, a fenntartható fejlődés frmálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A tanult természettudmánys ismeretek és módszerek felhasználásával lehetőséget biztsítunk tanulóinknak, hgy magyarázatkat tegyenek és előrejelzéseket készítsenek a természetben. Digitális kmpetencia A digitális kmpetencia felöleli az infrmációs társadalm technlógiáinak magabizts és kritikus használatát a munka, a kmmunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: infrmáció felismerése, visszakeresése, értékelése, tárlása, előállítása, bemutatása és cseréje; tvábbá kmmunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A digitális kmpetencia kialakulása azt jelenti, hgy tanulóink magabiztsan és kritikus módn használják az IKT eszközeit a tanulás, a szabadidő és a kmmunikáció területén. A hatékny, önálló tanulás A hatékny, önálló tanulás azt jelenti, hgy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csprtban egyaránt, ideértve az idővel és az infrmációval való hatékny gazdálkdást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás flyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldlgzását és beépülését, másrészt útmutatásk keresését és alkalmazását jelenti. A hatékny és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hgy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek skaságában használja, tthn, a munkában, a tanulási és képzési flyamataiban egyaránt. A mtiváció és a magabiztsság e kmpetencia elengedhetetlen eleme. Megfelelő mennyiségű és alktó jellegű feladatk biztsításával, helyzetek teremtésével érhetjük el, hgy diákjaink tudásukat felhasználják a tanulásban és a mindennapi életben. Szciális és államplgári kmpetencia A személyes, értékrientációs, interpersznális, interkulturális, szciális és államplgári kmpetenciák a harmnikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden lyan frmáját, amely révén az egyén hatékny és építő módn vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre skszínűbb társadalmban, tvábbá ha szükséges, knfliktuskat is meg tud ldani. CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 10

11 Az államplgári kmpetencia képessé teszi az egyént arra, hgy a társadalmi flyamatkról, struktúrákról és a demkráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A tanórai és a szabadidős tevékenységekben, a diák önkrmányzati életben lyan feltételeket teremtünk, hgy tanulóink gyakrlhassák a részvételt a szűkebb és tágabb közösség életében, az isklai közügyekben, szükség esetén a knfliktuskezelésben is. Kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia A kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is abban, hgy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkzó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kckázatvállalást jelenti, valamint azt, hgy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek srán van szükség. Kperatív pedagógiai eljárásk alkalmazásával, csprtmunkákban, az sztályközösség és az iskla prgramjaiban biztsítjuk e kmpetencia fejlesztését. Esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség magában fglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fntsságának elismerését mind a tradicinális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irdalmat, a zenét, a tánct, a drámát, a bábjátékt, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a mdern művészeti kifejezőeszközöket, a ftót s a mzgóképet. A diákknak lehetőségük van a tanulás és ismeretszerzés flyamatában, a közösségi tér alakítása srán, az isklai rendezvényeken a gyakrlatban is kipróbálni elképzeléseiket, frmába önteni élményeiket, érzéseiket. Megismerkednek a művészet különböző kifejező eszközeivel, és hangt adhatnak véleményüknek. A NAT szerinti kmpetencia alapú ktatáshz kapcslódó helyi célk A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkdáshz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapzását szlgáló képességek fejlesztése A hátránys és a halmzttan hátránys helyzetű tanulók segítése a kmpetencia alapú ktatás megvalósításával A digitális írástudás elterjesztése A tanulók képességeinek, kulcskmpetenciáinak lehetőség szerinti egyénre szabtt fejlesztése Újszerű tanulásszervezési eljárásk bevezetésével a tanulók mtiváltságának növelése A nevelőtestület módszertani kultúrájának fejlesztése Önálló intézményi innváció megvalósítása, nymn követése, flyamatssá tétele Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hgy a gyermeki nyitttságra, fgéknyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempntjából kiemelten fnts alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljn bennük meggyőződéssé és határzza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme A természeti környezet megóvása. Az állatk és növények védelme, szeretete. Fgéknyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 11

12 2. Az ember testi és lelki egészsége Az egészség megőrzésének fntssága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmzgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása: tisztálkdás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása. Az egészségvédelem: az egészségre kárs szkásk ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése. 3. Az önismeret, a saját személyiség kibntakztatásának igénye Önbecsülés, egészséges önbizalm kialakítása. Felelősségvállalás saját srsának alakításáért: önállóság, kitartás, szrgalm, kreativitás. Nyitttság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befgadására és létrehzására. 4. Fgéknyság az emberi kapcslatkra, a barátságra Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfgadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete 6. Kulturált magatartás és kmmunikáció a közösségben Udvariasság, figyelmesség, másk szkásainak és tulajdnának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldzatvállalás. Törekvés az előítéletmentességre, a knfliktusk kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a flyamats önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarrszág megismerése, szeretete, megóvása A nemzeti kultúra áplása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagymányainak, jelképeinek tisztelete, áplása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jgainak tisztelete, kultúrájuk, hagymányaik tiszteletben tartása. 10. Az alktmánysság, a törvényesség, az államplgári jgk tisztelete Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jgk tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és prblémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demkrácia érvényesítésére Feladatk Az isklánkban flyó nevelő és ktató munka feladata, hgy a felsrlt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szlgálják a nevelési prgram különböző fejezeteiben később meghatárzásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcslódó flyamats értékelés Ismeretközvetítés, ismeretátadás Nyújtsn isklánk a tanulók életkri sajátsságainak megfelelő szilárd, bizts ismereteket. Készítse fel a diákkat a tvábbtanulásra, a társadalmba való majdani beilleszkedésre, CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 12

13 ismertesse meg velük a tvábbhaladáshz szükséges műveltségi anyagt. Alakítsa ki a tanulókban a műveltség elsajátításának képességét Értékközvetítés, értékátadás A nevelés-ktatás flyamatában erősíteni kell tanulóinkban a nemzeti aznsságtudatukat nemzeti kultúránk értékeinek átadásával. Ennek segítségével kell lyan embereket nevelni, akik értik, tudják, érzik saját népük és más népek kultúráját, s azt, hgy ezek kölcsönhatásban állnak egymással. Alapvető értéknek tekintjük a jóságt, igazságsságt, becsületességet, őszinteséget A prblémamegldó gndlkdás fejlesztése Olyan embereket szeretnénk nevelni, akiket a körülöttük lévő világ prblémái fglalkztatnak, akik képesek az újszerű prblémák meglátására, annak eredeti megldására Pzitív életszemlélet kialakítása Fnts, hgy a tanuló sajátítsa el és tartsa be az alapvető erkölcsi nrmákat (becsületesség, kötelesség, őszinteség, megbízhatóság, szavahihetőség), legyen kulturált a viselkedése, humánus a magatartása, tisztelje és becsülje a másik embert, fgadja el a másságt, legyen képes a knfliktuskat elviselni, vagyis alakítsn ki önmagával és társadalmi környezetével jó visznyt, pzitív életszemléletet Kmmunikációs készségek kialakítása, fejlesztése A kmmunikációs alapképességek: a beszéd, az lvasás és az írás. Fnts, hgy tanulóink értsék az lvastt és írtt szöveget. Tudjanak kritikát, véleményt mndani. Vegyék észre a hibát, javításukra is frdítsanak gndt. Egyfajta esztétikai igényességgel is pársuljn önálló tevékenységük. Az idegen nyelv és az infrmatika is egyre nagybb szerepet kap a kmmunikációs és az infrmációs kulcskmpetenciák kialakításában. Elősegítve a kmplex infrmációk kezelésével kapcslats képességek kialakítását, fejlesztését Kiemelt fejlesztési feladatk A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskmpetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagáhz való visznyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkntrll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hn- és népismeret Elengedhetetlen, hgy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátsságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fnts feladat a harmnikus kapcslat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapzása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módn a hazánkban és szmszédságunkban élő CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 13

14 más népek, népcsprtk értékeinek, történelmének, hagymányainak megbecsülése. Európai aznsságtudat egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai plgárkká. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagybb hatású eredményeit. Váljanak nyitttá és megértővé a különböző szkásk, életmódk, kultúrák, vallásk, a másság iránt. Aktív államplgárságra, demkráciára nevelés A demkratikus jgállamban a társadalm fejlődésének és az egyén sikerességének, bldgulásának s nem ritkán bldgságának is egyik fnts feltétele az egyén részvétele, a civil társadalm, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és/vagy, plitikai életben. Az aktív államplgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítttság és mtiváltság szükséges. Az aktív államplgári magatartáshz szükséges részképességek elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárásk minősége, illetve az isklai élet demkratikus gyakrlata biztsíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkdás és a pénz világára vnatkzó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fnts flyamatainak jelentős hányadát. Az isklai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hgy a tanulók tudats fgyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kckázatkat, a hasznt vagy a költségeket. Környezettudatsságra nevelés A nevelés átfgó célja, hgy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hgy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tanulás tanítása A tanulás valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését magában fglalja. A pedagógus fnts feladata, hgy megismertesse a tanulókkal a sajáts tanulási módszereket, stratégiákat és eljáráskat. Testi és lelki egészség Az iskla nagy feladata és felelőssége, hgy a felnövekvő nemzedékeket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szlgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szciális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azknak a pzitív beállítódásknak, magatartásknak és szkásknak a kialakulást, amelyek a gyerekek, fiatalk egészséges életvitellel kapcslats szemléletét és magatartását fejlesztik. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Fnts eleme a pályarientáció, amelynek célja, hgy segítse a tanulók tvábbi iskla- és pályaválasztását. Az isklának átfgó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a biznytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékny társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 14

15 és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szciális és államplgári kmpetencia tudats, pedagógiailag tervezett fejlesztése. A NAT szerinti kmpetencia alapú ktatáshz kapcslódó helyi feladatk: A kmpetencia alapú ktatás kiterjesztése Élet közeli tanulási környezet kialakítása A tanulási stratégiák alkalmazásában a skszínűségre törekvés A játéksság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztsítása 2.4. Eszközök, eljárásk, módszerek Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskla pedagógusai által alkalmaztt személyiségfejlesztésre irányuló eljárásk, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csprtra szthatóak 1. Közvetlen (direkt) módszerek azk, amelyeknek alkalmazása srán a nevelő közvetlenül, személyes kapcslat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azk, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkr tekintjük nevelő és ktató munkánkat sikeresnek, ha isklánk végzős diákjainak többsége a nylcadik évflyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfkú nevelés-ktatás kerettanterveiben meghatárztt tvábbhaladás feltételeinek. rendelkezik lyan bővíthető bizts ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságkkal, amelyek képessé teszik őt arra, hgy a középisklás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcslatkhz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásfrmákat, CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 15

16 3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Isklánk nevelő és ktató munkájának alapvető feladata, hgy a tanulók személyiségét a különféle isklai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcslats feladataink 1. A tanulók erkölcsi nevelése Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatsítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcslatkra felkészítő) nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcslatk fntsságának tudatsítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kmmunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emcinális) nevelése Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibntakztatására vnatkzó igény felébresztése. A kitartás, a szrgalm, a céltudatsság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagymányk, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, áplása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók államplgári nevelése Az alapvető államplgári jgk és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és prblémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az isklai közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése Az emberek által végzett munka fntsságának tudatsítása. A tanulók önállóságára és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakrltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmzgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fntsságának tudatsítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 16

17 3.2. Életkr szerinti feladatk 1-4. évflyam A mtiváltság fejlesztése: megismerési vágy, alktásvágy, teljesítményvágy, kíváncsiság, játékszeretet, érdeklődés, felfedezési vágy. Képességek fejlesztése: felismerés, összevnás, összehasnlítás, srképzés, kiemelés, megismerési képesség, megfigyelési képesség, írás és értő lvasás, beszéd és beszédértés, tanulási képesség, tapasztalás. Egészséges életvitel. Befgadó képesség, önkifejezési, önellátási képesség. Szciális érzékenység kialakítása: csprtba tartzás, egymás tulajdnának tiszteletben tartása, barátság. Segítés, együttműködés, verseny, siker- és kudarcfeldlgzás, alkalmazkdás évflyam Az első 4 évflyamn megkezdett személyiségfejlesztő tevékenység tvábbfejlesztése és kiterjesztése az életkri sajátsságknak megfelelően. A mtiváltság fejlesztése: kötelességtudat, felkészülés a tvábbtanulásra. A képességek fejlesztése: elemzés, elvnatkztatás, prblémamegldó gndlkdás, visznyítás, általánsítás, sztályzás, érvelés, asszciálás. A kreativitás, önkifejezés fejlesztése, befgadó magatartás kialakítása (műelemzés, műértelmezés). A reális énkép, önértékelés (emberismeret, önbizalm, önbecsülés, pályaválasztás), öntevékenységi vágy, önállósulási vágy felkeltése és helyes megélése. Előítéletek legyőzése, empátia, tlerancia kialakítása, knfliktus-kezelés, vitakészség (érvelésmeggyőzés) frmálása. Az egészséges életvitel fntsságának felismerése. CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 17

18 4. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 4.1. Az iskla egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai a tanulók krszerű ismeretekkel és az azk gyakrlásáhz szükséges készségekkel és jártasságkkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakrltatjuk velük az egészséges életmód gyakrlását szlgáló tevékenységi frmákat, az egészségbarát viselkedésfrmákat; a tanulók az életkruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli fglalkzásk keretében fglalkznak az egészség megőrzésének szempntjából legfntsabb ismeretekkel a táplálkzás, az alkhl- és kábítószer fgyasztás, dhányzás kárs hatásai a szervezetre, a családi és krtárskapcslatk, a környezet védelme, az aktív életmód, a sprt, a személyes higiénia, az elsősegély-nyújtás alapismeretei, a szexuális fejlődésterületén Az egészségnevelés az iskla minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli fglalkzás feladata Az isklai egészségnevelést elsősrban a következő tevékenységfrmák szlgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztsítása: testnevelés órák; játéks, egészségfejlesztő testmzgás az első-negyedik évflyamn; az isklai sprtkör fglalkzásai; tömegsprt fglalkzásk; úszásktatás; b) a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagai; c) az ötödik-nylcadik évflyamn az sztályfőnöki órák tanóráin feldlgztt ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkzással, elsősegély-nyújtással fglalkzó prjektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagzats tanulók számára; e) az egészségnevelést szlgáló egyéb (tanórán kívüli) fglalkzásk: szakkörök minden tanévben sztálykirándulás szervezése minden évben egy alkalmmal játéks vetélkedő minden sztálynak az egészséges életmódra vnatkzó tudnivalókkal kapcslatsan f) az isklai egészségügyi szlgálat (isklarvs, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalmmal az ötödik-nylcadik évflyamn egy-egy sztályfőnöki óra megtartásában; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. A tanulóknak évenként legalább egyszer fgászati, szemészeti és általáns szűrővizsgálatn kell részt venniük. CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 18

19 5. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 5.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hgy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fgalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcslats legfntsabb alapfgalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előfrduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módkat; ismerkedjenek meg a mentőszlgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikr és hgyan kell mentőt hívni Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcslats kiemelt feladatk: a tanulók krszerű ismeretekkel és az azk gyakrlásáhz szükséges készségekkel és jártasságkkal rendelkezzenek első-segélynyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakrltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli fglalkzásk keretében fglalkznak az elsősegély-nyújtással kapcslats legfntsabb alapismeretekkel Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcslats feladatk megvalósításának elősegítése érdekében az iskla kapcslatt épít ki az Országs Mentőszlgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országs Egyesületével; tanulóink bekapcslódnak az elsősegély-nyújtással kapcslats isklán kívüli vetélkedőkbe; támgatjuk a pedagógusk részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel fglalkzó tvábbképzésen Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősrban a következő tevékenységfrmák szlgálják: a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihz kapcslódó alábbi ismeretek: az egyes évflyamkn a különböző tanítási órákn, az sztályfőnöki órákn feldlgztt elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszlgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az isklai egészségügyi szlgálat (isklarvs, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalmmal az ötödik-nylcadik évflyamn egy-egy sztályfőnöki óra megtartásában az elsősegélynyújtási alapismeretekkel kapcslatsan. CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 19

20 5.5. Az egészségnevelést szlgáló egyéb tanórán kívüli fglalkzásk: szakkörök; rendszeresen szervezünk elsősegély-nyújtási bemutatót a tanulóknak az Országs Mentőszlgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országs Egyesületének bevnásával; évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkzással, elsősegély-nyújtással fglalkzó prjektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagzats tanulók számára. CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 20

21 6. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 6.1. Az iskla környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulókban a környezettudats magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szkásrendszer megalapzása; tanulóinknak bemutatjuk és gyakrltatjuk velük azkat a környezet megóvásáhz szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; a tanulók az életkruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli fglalkzásk keretében fglalkznak a környezet megóvásának szempntjából legfntsabb ismeretekkel.: 6.2. A környezeti nevelés az iskla minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli fglalkzás feladata Az isklai környezeti nevelést elsősrban a következő tevékenységfrmák szlgálják: a) a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagai b) az ötödik-nylcadik évflyamn az sztályfőnöki órák tanóráin feldlgztt ismeretek; c) a környezeti nevelést szlgáló egyéb (tanórán kívüli) fglalkzásk: minden fél évben sztálynként egy-egy kirándulás a környékre a környezeti értékek felfedezésére; évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel fglalkzó prjektnap (témanap) szervezése a Föld napja alkalmából játéks vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagzats tanulók számára; a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az isklában. CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 21

22 7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és ktató munka isklánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcslata révén valósul meg, másrészt közvetett módn, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása isklánk nevelő-ktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcslats feladataink: 1. A különféle isklai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Az isklai élet egyes területeihez (tanórákhz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcslódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudats, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkri fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkdniuk kell az életkrral váltzó közösségi magatartáshz: a kisgyermek heternóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autnóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkrmányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése srán ki kell alakítani a közösségekben, hgy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehanglt módn tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A tanulói közösségeket irányító pedagógusk legfntsabb feladata, a közösségek tevékenységének tudats tervezése és flyamats megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkr érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcslódnak, azkban aktívan részt vesznek, és tt a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshz és viselkedési frmákhz tapasztalatkat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagymányainak kialakítása A tanulói közösségre jellemző, az összetartzást erősítő erkölcsi, viselkedési nrmák, frmai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, áplása. CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 22

23 8. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENY- SÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 8.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfntsabb színtere a tanítási óra. Az iskla nevelői a tanítási-tanulási flyamat megszervezése srán kiemelten fntsnak tartják a tanulók mtiválását, a tanulói aktivitás biztsítását és a differenciálást. a) A mtiválás célja, hgy tanulóinkban felébresszük azkat az indítékkat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azkat a módszereket és szervezeti frmákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivizálását biztsítják. c) Az isklai tanulási flyamat srán kiemelten fnts feladat a differenciálás, vagyis az, hgy a pedagógusk nevelő-ktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagybb mértékben igazdjn a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújttt teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazdó munkafrmákat, így - elsősrban a gyakrlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csprts munkájára támaszkdnak Egységes alapkra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, skldalú isklai életnek, a tanulásnak, a játéknak, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaraterejét; hzzájárul életmódjuk, mtívumaik, szkásaik kialakításáhz, megalapzásáhz. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempntkra kell figyelemmel lenni: Olyan szervezési megldáskat kell előnyben részesíteni, amelyek előmzdítják a tanulás belső mtivációinak, önszabályzó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatárzó szempntja a tanulók aktivitásának kibntakztatása. Az ktatási flyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjn lehetőséget esetleges tévedéseinek krrigálására és tudásának átrendeződésére. Az ktatási flyamat alkalmazza az együttműködő (kperatív) tanulás technikáit, frmáit. Az isklai tanítás-tanulás különböző szervezeti frmáiban (az sztálymunkában, a csprtmunkában, a tanulók párs és egyéni ktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezőkészségét, prblémamegldását, alktóképességét kell előtérbe állítani. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhz alkalmazkdó differenciálás a feladatk kijelölésében, azk megldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 23

24 A feladathz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. A játék a gyerekek életkri sajátssága. Mindenütt meg kell jelennie, hiszen megkönnyíti a megértést a bevésést, a felidézést. Ismerjen meg a gyerek minél több és minél több fajta játékt! Az ismeretek elsajátításának legfntsabb színtere a tanítási óra. A tanulók aktív részvétele elengedhetetlen feltétele az ismeretátadási és befgadási flyamatnak. A tanórán kívüli ismeretszerzésben az önállóság dminál. Fő célja a tanítási órán szerzett ismeretek gyakrlása, kiegészítése, új szempntból való megközelítése, megtanulása. A tanítási - tanulási tevékenységek köre krcsprtnként 1-2. évflyam a pedagógus - gyerek kötödés kialakítása az együttműködés gyakrlása az isklai szkásrendszer megismerése. megfigyelése, gyakrlása a közösség, a környezet iránti figyelem felkeltése a munkamegsztás kialakítása a közösségen belül az énkép fejlesztése, önbizalm, magabiztsság, önállóság az lvasási, írás, számlási készség alapzása a beszédkészség fejlesztése tanulás iránti természetes érdeklődés megtartása, növelése a taneszközök használata segítséggel, irányítással a helyes tanulási szkásk kialakítása, gyakrlása az élővilág felfedezése, szeretete, gndzása kötelességtudat, munkafegyelem megalapzása a lgikai gndlkdás fejlesztése 3-4. évflyam az énkép, önbizalm, bátrság a közösségben a felelősségérzet, kötelességtudat fejlesztése az ellenőrzés rendszeres gyakrlata egyszerű következtetések megfgalmazása részleges önállóság a munkavégzésben az lvasási, írás, számlási készség fejlesztése a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztése a tanulási módszerek megismerése, gyakrlása (vázlat készítés) a könyvtárhasználat iránti érdeklődés felkeltése a lgikai gndlkdás fejlesztése a szűkebb környezet élővilágának alapsabb megismerése, gndzása 5-6. évflyam az énkép kikristálysdási flyamatának kezdetei, önállóság, szlidaritás, tlerancia, az értékhez való igazdás, a közösséggel való együttműködés, érdeklődés és részvétel, az k kzati összefüggések meglátása, megfgalmazása, lényegkiemelés segítséggel vitakészség kialakítása, érvek, ellenérvek felsrakztatása, önálló kutatómunka, könyvtárhasználat bevezetése hatékny tanulási módszerek kiválasztása az érdeklődésnek megfelelő tanulmányi irányultság megválasztása CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 24

25 összefüggő, lgikusan felépített feleletre való előkészítés a helyesírási készség fejlesztése munka a számítógéppel - emelt óraszámban 7-8. évflyam az egyéniség tudats vállalása a kialakult személyiség jegyek krrekciója egyéni és közösségi felelősség átérzése, a lényegkiemelés gyakrlása, vázlatírás, jegyzetelés a közösséggel való együttműködés önállóság a munka tisztelete, megbecsülése, megbízható elvégzése, vitakészség fejlesztése, érvek, ellenérvek felsrakztatása Az isklában a nevelési és ktatási célk megvalósítását segítő tanítási órán kívüli tevékenységek Fnts, hgy a közösségfejlesztés reális gyermekkri és kamaszkri igényekre és prblémákra épüljön, mert így a fiatalk nyitttabbak és mtiváltabbak az aktív szerepvállalásra Hagymányőrző tevékenységek A jeles napk megünneplése a közösséghez való tartzás érzésének elmélyítésében és magyarság tudatunk kialakításában jelentős szerepet játszik: Az ünneplés módjai: isklai ünnepély megemlékezés (tanítási órán, sztályfőnöki órán, tanórán kívül) közösen megtekintett film, színdarab megbeszélése vetélkedők, kulturális prgramk A tanév jeles napjai, rendezvényei: Gólyaavató, Családi nap, Zenei világnap, Őszbúcsúztató, Adventi gyertyagyújtás, Mikulás, Luca napi skadalm, Karácsnyi ünnepség, Isklaváró, Farsang, Tavaszköszöntő, Anyák napja, Gyermeknap, Prjektnapk, Egészségnap, Sprtnap Isklai ünnepséget szervezünk a következő alkalmakkr: Tanévnyitó, tanévzáró, ballagás Október 6. Október 23. Karácsny Március 15. Minden tanév flyamán az sztályk megemlékezést tartanak a magyar kultúra napján, a kmmunista diktatúra áldzatainak emléknapján, a költészet napján, a hlkauszt áldzatainak emléknapján, a Nemzeti Összetartzás Napján. Tízévenként az iskla tevékenységét, munkáját összefglaló isklai évkönyv kerül kiadásra. CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 25

26 Diákönkrmányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az isklában diákönkrmányzat működik. Az isklai diákönkrmányzat munkáját az 4-8. sztálykban megválaszttt küldöttekből álló diákönkrmányzati vezetőség irányítja. A diákönkrmányzat tevékenységét az SZMSZ szerint megbíztt pedagógus segíti Isklatthn Isklánkban alsó tagzatn igény szerint az ktatás isklatthns frmában is történhet. Az isklatthn az egész naps nevelés egyik frmája, melyben a különféle tevékenységi frmákkal az ktatást és nevelést egységes flyamattá integrálják. A tanulók életkri sajátsságait figyelembe véve, a nap egészére elsztva váltják egymást a tanítási órák, a tanulási képességekhez igazíttt tanórákra való felkészülés az úgynevezett önálló tanulás, a speciális érdeklődéssel kapcslats tevékenységek, szakkörök, a felzárkóztató fglalkzásk és a kikapcslódást, pihenést szlgáló szabadidős prgramk. Az isklatthnban két tanító dlgzik a gyerekekkel, megsztva egymás közt a tantárgyakat. Az önálló fglalkzáskn a szaktárgyat tanító nevelő van jelen. Így a nevelő nem csak a tanítási órán látja tanulóit, hanem a tanulási tevékenységét is nymn követheti, megtaníthatja diákjait a helyes szaktárgyi tanulási módszerekre. Az isklatthn lényege az, hgy az összes didaktikai és nevelési feladatkat azns nevelő teljesíti biznys tárgyak, tantárgycsprtk keretében, ami a személyiség fejlesztés, a közösségfrmálás szempntjából igen hatékny. Az isklatthns szervezeti frma elősegíti az önálló munkavégzés, önellenőrzés, helyes önértékelés gyrs kialakulását, maximális teljesítményre ösztönzi a gyerekeket Napközis tevékenység A napközi feladata a szabadidő haszns eltöltése, a tanítási órákra való felkészülés. A napközi sajáts munkarendjével, tevékenységével a gyermeki személyiség harmnikus fejlesztését szlgálja, ezért hangsúlyt helyezünk a fglalkzásk tartalmára, élményszerűségére. A napköziben végzett munka kmplexitása megkívánja a pedagógusk összehanglt munkakapcslatát, közöttük az infrmációáramlás flytnsságát. A napközis tevékenység legfntsabb jellemzői: a tanítási idő utáni regenerálódás szellemi és fizikai felfrissülés biztsítása az önfeledt egyéni és csprts játékk feltételeinek mindennapi megteremtése a gyerekek egymáshz való fkztt alkalmazkdásának segítése a közösségi szkásk betartására, az azkhz való alkalmazkdásra nevelés az önállóságra való törekvés támgatása a tanulásban, a feladatk végzésében a klubfglalkzásk keretében az érdeklődés és többlet ismeretszerzési igény kielégítése, tehetséggndzás kulturált étkezési szkásk kialakítása és betartása a szabadidő tartalmas kihasználását a délutáni sprtjátékk, séták, kirándulásk, kézműves fglalkzásk teszik váltzatssá Tanulószba A felső tagzatn az igények alapján tanulószba működik. A rendszeres napi két óra fglalkzás célja a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek felzárkóztatása, krrepetálása, de ez eszköze a tehetséggndzásnak is. CENTENÁRIUMI ÁLTALÁNOS ISKOLA 26