Tartalomjegyzék 1 A pedagógiai program elkészítésének jogszabályi és társadalmi háttere 3 Az iskola bemutatása 4 Az iskola kapcsolatai

Átírás

1

2 Tartalmjegyzék A pedagógiai prgram elkészítésének jgszabályi és társadalmi háttere 3 Jgszabályk köre 3 Az iskla bemutatása 4 Jgi státus, alapadatk 4 Az iskla névadója 5 Az iskla arculata 6 Az iskla hagymányai 6 Az iskla képzési kínálata 7 Az iskla környezete 9 3 Az iskla kapcslatai 4 Nevelési prgram 3 Az isklában flyó nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3 5 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk 6 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 7 Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer 7 8 A pedagógiai prgramk végrehajtásáhz szükséges eszközök 8 9 Az iskla együttműködési frmái 9 0 Helyi tantervek 30 A középszintű érettségi vizsga témakörei 66 A tanulók fizikai állaptának méréséhez szükséges módszerek 85 3 Egészségnevelési prgram 86 4 Környezetnevelési prgram 90 A környezeti nevelés alapelvei 90 A környezeti nevelés célkitűzései 90 A környezeti nevelés lehetőségei 9 5 Szakmai prgramk 94 Helyzetkép a szakmai ktatásról 94 Az iskla szakképzési rendszere 96 Szakmai óratervek 98 Beszámíthatóság az iskla képzési rendszerében 60 Szakmai gyakrlat képzéshelyeinek és frmáinak bemutatása 65 6 A Kllégium Pedagógiai Prgramja 66 Bevezetés 66 A kllégium feladatai, alapelvei 68 Értékrendszerünk 70 Követelményrendszer 7 A kllégiumi nevelőmunka knkrét területei 76 A kllégiumi tevékenység szerkezete 83 Diákönkrmányzat 86 A kllégium ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási rendszere 87 7 Záró dkumentumk 94

3 . A pedagógiai prgram elkészítésének jgszabályi és társadalmi háttere Jgszabályk köre a közktatásról szóló 993. évi LXXIX. törvény és módsításai a szakképzésről szóló 993. évi LXXVI. törvény és módsításai a közalkalmazttak jgállásáról szóló 99. évi XXXIII. törvény a felsőktatásról szóló 005. évi CXXXIX. törvény a szakképzési hzzájárulásról és a képzés fejlesztésének támgatásáról szóló 003. évi LXXXVI. törvény, 3/004. (IV. 7.) OM rendelet a szakképzési hzzájárulásról és a képzés fejlesztésének támgatásáról szóló 003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról az Országs Képzési Jegyzékről szóló 37/003. (XII. 7.) OM rendelet 8/006. (III. 3.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és flytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző közpnt tanácsadó testületéről 79/006. (IV. 5.) Krm. rendelet a felsőktatásról szóló 005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló 30/995. (X. 6.) Krm. rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 43/003. (XII.7.) Krm. rendelet, módsításkkal az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 00/997. (V. 3.) Krm. rendelet, a pedagógus-tvábbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a tvábbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 77/997. (XII..) Krm. rendelet, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/00. (V. 4.) OM rendelet a kerettanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 8/000. (IX..) 4/007. (XII..) OKM rendelet a nevelési-ktatási intézmények működéséről szóló /994. (VI. 8.) MKM rendelet és a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljgsíttt intézményekről szóló 9/00. (IV. 5.) NKÖM rendelet módsításáról az intézmény alapító kiratába fglaltak. 00. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről a szakmai vizsgáztatás általáns szabályairól és eljárási rendjéről szóló 0/007. (V..) SZMM rendelet 0/997. II.3. Krm. rendelet a közktatási törvény végrehajtásáról 6/997. VII.0. MKM rendelet a két tanítási nyelvű isklai ktatás irányelvének kiadásáról 3

4 . Az iskla bemutatása Jgi státus, alapadatk Az intézmény neve: Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskla, Szakiskla és Kllégium Az intézmény helyének adatai: Az intézmény székhelye: 097 Budapest, Timót u. 3. telefnja: telefax: Az intézmény telephelye: 084 Budapest, Tlnai L. u.4-0. telefnja: telefax: Az intézmény fenntartója: Budapest Fővárs Önkrmányzata Felügyeleti szerve: Budapest Fővárs Közgyűlés Az intézmény típusa szakközépiskla szakiskla gimnázium kllégium felnőtt képzés: nappali tagzats általáns tantervű gimnázium nappali tagzats szakközépiskla esti-levelező tagzats szakközépiskla Az intézmény tevékenységi köre: az alapító kiratba fglaltak Az iskla előtörténete: Sz. Iparitanuló Intézet Brdás András Szakmunkásképző Intézet Brdás András Szakközépiskla és Szakmunkásképző Intézet Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskla, Szakmunkásképző, Gimnázium és Diáktthn Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskla és Infrmatikai Szakkllégium Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskla és Kllégium Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskla, Szakiskla és Kllégium 007- összevnva a Klauzál Gábr Műszeripari Szakközépiskla és Szakisklával Szily - TISZK 4

5 Az iskla névadója Szily Kálmán (838-94) Szily Ádám földbirtks és Jeszenszky Sarlta fiaként 838. június 9-én született a Pest megyei Izsákn. Az elemi isklát és hat gimnáziumi sztályt tthn végzett el. Valószínűleg már családi körben értesült a refrmkr eszmeáramlatairól. Az 848/49-es események hatására nagy kedvvel végezte a pesti piarista gimnáziumt, s 856-ban kijelentette apjának, hgy a mérnöki pályát választja. Felvételt nyert a József Ipartandába, majd 857-ben a bécsi plitechnikumn flytatta tanulmányait 860-ig. A plitechnikummá alakíttt József Ipartandában Stczek József igazgató-tanár segédje lett. 86. június -én igazgatósegéd és ideiglenes tanár, 869. december -én pedig a kísérleti fizika természettan nyilváns rendes tanára lett. 863-ban kétéves ösztöndíjat nyert, melynek srán járt Zürichben, Berlinben és Heidelbergben, ahl nemcsak tanult, hanem figyelemmel kísérte a külföldön tanuló magyar ifjakat, hgy az újnnan létrehztt tanszékeket velük töltse meg szeptember 7-én áthelyezték a matematikai fizikai és az analitikai mechanika tanszék élére. Az 87/7-es tanévben a plitechnikumt Műegyetem névvel ruházták fel. 873-tól Szily rektrként beflyással bírt az egyetem srsára. Az Ő érdeme, hgy a magyar ifjak figyelme a mérnöki pálya felé frdult, s a külföldi képzés helyett a magyarrszági műegyetemet helyezték előtérbe. Az 867-ben megalakult Magyar Mérnök-egylet (mely 87-ben Magyar Mérnök- és Építész egyletté bővült) első titkárának őt választtta, s egyben az Egylet közlönyének szerkesztői feladatát is ellátta. Szily elsősrban a technikai műnyelv és a technikai irdalm fejlesztését érezte szükségesnek, de mikr 868 elején megválaszttták az 84-ben alakult Természettudmányi Társulat első titkárának, figyelme a természettudmányi nyelv fejlesztése felé frdult. Ezért járult hzzá 876-ban a Műegyetemi Lapk kiadásáhz, ami aznban érdeklődés hiányában 879-ben megszűnt. Szily szerkesztésében 869. január -jén indult útnak a Természettudmányi Közlöny, mely feladatának tekintette a természettudmányk népszerűsítését. 3 évet töltött a Természettudmányi Társaság ügyinek intézésével 900-ig. Több, mint 50 közleménye jelent meg a természettudmányk különböző ágaiból. Szily tudmánys téren szerzett érdemeit azzal jutalmazta az Akadémia, hgy 865. december 0-én levelező tagjává választtta május -én rendes, 883. május 7-én igazgatósági és 90. nvember 6-án tiszteletbeli taggá vált któber 4-től a főtitkári tisztséget is betöltötte. Eközben új munkaterületen gndlkdtt. S így az MTA 889. nvember 9-i ülése elfgadta javaslatát: az Akadémia Értesítő kiadását, amely 890-től kezdődően flyamatsan megjelent. Szily a főtitkári tisztségétől 905-ben vált meg, ugyanazn év március 7-én őt jelölték a főkönyvtárnki állásra, s április 6-án ki is nevezték. Javaslta, hgy a hárm nagy könyvtár (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapesti Tudmány-egyetem, MTA könyvtára) egyesüléséig mindegyik könyvtárnak előre meghatárztt tartalmú műveket kellene gyűjtenie. 905-ben szerkesztőként megalapíttta a Magyar Nyelv című flyóiratt. Az Akadémia Szily nyelvészeti munkásságát 94. május 6-án az Akadémia Nagyjutalma daítélésével jutalmazta: A magyar nyelvújítás szótára II. kötetéért. 894-ben a budapesti Pázmány Péter Tudmányegyetem bölcsészeti kara a tiszteletbeli bölcsészdktri, 97-ben a Magyar Királyi József Műegyetem a tiszteletbeli műszaki dktri klevéllel jutalmazta. I. Ferenc József érdemeinek elismeréséül 870-ben a királyi tanácssi címmel, 880-ban a Vaskrnarend III.. lvagkeresztjével, 896-ban miniszteri tanácssi címmel, 95- ben főrendházi tagsággal tüntette ki. 94. július 4-én költözött el az élők srából. (Ilsvay Lajs emlékbeszéde alapján) 5

6 Az iskla arculata Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskla, Szakiskla és Kllégium többcélú intézmény. Falain belül szakközépisklásk, szakisklásk tanulnak különböző szakterületeken és szereznek érettségi biznyítványt, illetve szakmai képesítést. Négy szakmacsprtban lehet piacképes tudást szerezni nálunk, ezek az elektrtechnikaelektrnika, gépészet-épületgépészet, infrmatika és nymdaipar. A sikeres képzés lényeges eleme, hgy az egyes szakmacsprtkhz tartzó szakmák csúcstechnlógiai eszközein gyakrljanak a tanulók, valamint az a tény, hgy a szakmai szervezetekkel és kamarákkal szrs együttműködésben valósuljn meg a képzés, hiszen így állandó visszajelzést kaphatunk az ipari aktuális igényeiről. Az iskla iránti érdeklődés az elmúlt években egyre nőtt, a választható szakképesítések száma emelkedett. Az itt tanulóknak két szakma megszerzésére, tanflyami képzéseken való részvételre van lehetősége. Az iskláhz kötődést biznyítja, hgy a szülők után a gyermekeik is itt tanulnak, testvérek, rknk, isklatársak jelentkeznek felvételre. A tanulók létszáma ezerötszáz körüli, ez az a létszám, amely megfelel az intézményi székhely és a telephely befgadóképességének. Az iskla mai arculata 50 év alatt a társadalm váltzásának, a fejlődés követelményeinek megfelelően alakult ki. A jól képzett nevelőtestület mindig kész vlt a megújulásra, a pedagógiai pszichlógiai kutatásk eredményeinek bevezetésére, alkalmazására az ktatásban és nevelésben, a mdern ipar szükségleteinek megismerésére. Küldetésünknek tartjuk, hgy az ktatást végző pedagóguskat, szakktatókat tvább képezzük, így eljutathatnak lyan tudás birtkába, amely a kr technikai színvnalát követi és így képessé válnak arra, hgy ezeket az ismereteket a tanulóknak átadják. Az iskla aznban az évek srán nem akart gyökeresen megváltzni, a kezdeti gépész jellegét ma is őrzi. Fejlettebb technikát, szélesebb szakirányt kínál, de jellegében műszaki: gépész- épületgépész szakirányra specializálódtt. Új szakk is kapcslódnak a műszaki jelleghez, pl. a műszaki infrmatika, távközlés, elektrnika, elektrtechnika, nymdaipar. Külön előnyt jelenthet a képzések átjárhatósága és egymásra épülése. Így a gyengébb tanulók is fkzatsan eljuthatnak a technikusi végzettségig. A tehetséges tanulók visznt több szakmát is megszerezhetnek a nappali tagzatú képzési krhatárn belül. A szakisklai tanulók nappali, vagy esti-levelező szakközépisklában érettségi biznyítványt szerezhetnek. A középisklai szakmai képzés a Szily-TISZK megalakulása után új szakmák tanulását teszi lehetővé. A Szily Térségi Integrált Szakképző Közpnt hét fővársi középiskla együttműködése érdekében jött létre. A Szily TISZK elsődleges célja, hgy lyan krszerű szaktudással rendelkező szakembereket képezzen, akik sikeresen bldgulnak a XXI. századi, dinamikusan váltzó munkaerő-piacn, valamint a mdulrendszerű szakképzésnek köszönhetően lyan készségek, képességek birtkába jutnak, amelyek segítségével könnyebben szerezhetnek újabb és újabb szakmákat életük flyamán. Az iskla hagymányai Az elmúlt évtizedek alatt kialakult az isklai életet színessé tevő, teljessé varázsló, tvábbra is megőrzendő események sra: nemzeti ünnepeink méltó megünneplése; isklai évfrdulók megünneplése; tanévnyitó, tanévzáró, ballagási rendezvények a diákszínpad közreműködésével; gólyabál a tanév elején; szalagtűző bál a búcsúzó sztályk kulturális műsraival; 6

7 beisklázási hagymány: nyílt napk srán megismertetni az isklát a nylcadikskkal, előkészítő tanflyamkn matematikából, idegen nyelvből, magyarból, számítástechnikából és alkalmaztt infrmatikából - megszerettetni az isklát, megkedveltetni a "szilys" diákéletet; nemzeti napk rendezése, melyek keretében a kiválaszttt rszág földrajzát, kultúráját, hagymányait, művészetét ismerik meg a tanulók; Szily-napk szakmai, kulturális, sprtrendezvények, bemutatók, versenyek, vetélkedők frmájában; Szily kupa hazai, erdélyi, szlvákiai partnerisklák részvételével; Timót- trtúra természetjárás rszágismereti versennyel; rszágjárás, sztálykirándulásk; erdei iskla; a diákönkrmányzat klubdélutánjai teaházzal, társasjátékkkal, zenével. Hagymányk a jutalmazás terén Szily jelvény admányzható a tanulmányaik srán kiemelkedő eredményt elért tanulók számára, a közösségi életben, diákmzgalmban tevékenykedő gyerekeknek; az iskla követelményeit magas szinten teljesítő tanulók év végén könyvjutalmban részesülnek; a Szily-Alapítvány ösztöndíjban részesíti a rssz szciális helyzetű, jó tanulmányi eredményű, példás szrgalmú tanulókat; szakmai versenyeken kiváló eredményeket elérőket külföldi tanulmányútn való részvétellel támgatja. Az isklai közösséget erősítő hagymányk isklai egyenruha, melynek viselése az ünnepi rendezvényeken kötelező: leányknak fehér blúz és sötét szknya, Szily jelvény fiúknak fehér ing, nyakkendő, sötét nadrág; Szily jelvény isklajelvényes Szily sprtmez; munkaruha; Szily-címeres isklazászló az sztályk emlékszalagjával; iskla-fa, emlékszeggel, melyet a búcsúzó diákk készítenek el; isklai évkönyv; az iskla elvárásait minden évben a szülői szervezettel és a diákönkrmányzattal egyeztetve az új belépők tudmására hzzuk. Az isklarendszeren belüli képzés: Az iskla képzési kínálata Általáns tantervű gimnázium Szakközépiskla Gépész szakmacsprt - gépész alapzás - épületgépész alapzás Infrmatikai szakmacsprt - infrmatikai alapzás Elektrnika elektrtechnikai - elektrnikaielektrtechnikai szakmacsprt alapzás Nymdaipari szakmacsprt - nymdaipari alapzás Művészet, közművelődés, kmmunikáció - nymdaipari alapzás Kereskedelmi- marketing - kereskedelmi-marketing Szakisklai általáns alapképzés (9-0. évflyam) - gépész előkészítés - infrmatikai előkészítés - nymdász előkészítés Felnőttképzés: nappali tagzatú általáns tantervű gimnázium nappali tagzatú szakközépiskla esti levelező szakközépisklai tagzat 7

8 Szakmai képesítés megszerzésének lehetőségei:. Érettségit követő szakképzés. Alapképzésre épülő szakképzés 3. 8 évflyamra épülő előrehztt szakképzés 4. Isklarendszeren kívüli képzés Az iskla képzési rendszere A belépő tanulók választási lehetőségei:(az általáns iskla 8 évflyamának elvégzése után) isklatípus gimnázium 4 évflyam szakközépiskla 4-5 évflyam szakiskla évflyam előrehztt szakképzés 3 évflyam szakmacsprt (gépészet, infrmatika, elektrnika, elektrtechnika, nymdaipar, egyéb) felzárkóztató ktatás (általáns iskla 7 évflyamának elvégzése után) A 4-5 éves képzésben résztvevő középisklai tanulók az általáns műveltséget alapzzák meg humán, természettudmánys, idegen nyelv, szakmai rientáló és alapzó tantárgyakkal. A két tanítási nyelvű /német/ épületgépész szakn tanulók a 9. évflyamn német nyelvi tudásukat alapzzák meg a sikeres emelt szintű nyelvi és a szakmai vizsga megszerzéséhez. Az angl és német nyelvi előkészítő sztály célja, hgy a 9. évflyamn lyan használható nyelvtudáshz jussanak, melynek segítségével sikeres emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát tegyenek. A évflyams képzésen az általáns műveltséget adó ktatás mellett gépész, nymdaipari, infrmatikai szakma szakmacsprts alapzásán vesznek részt a tanulók. A tizedik évflyam elvégzése utáni választási lehetőségek: érettségi szint, ötödik illetve tvábbi vizsgatárgyak;(szakközépiskla) Az Országs Képzési Jegyzékben szereplő isklánkban ktattt szakmunkásképzés; (Feltétele az rvsi szakmai alkalmasság) Érettségi utáni választási lehetőségek isklánkban: nappali képzés keretében technikus vagy szakmunkás képesítés szerzése az OKJ-ben szereplő isklánkban ktattt szakmákból; a két tanítási nyelvű épületgépész technikusi szakn német magyar kvalifikációs szakmai vizsga letétele; Szakmunkás képesítés megszerzése utáni lehetőségek: másdszakma megszerzése (tanulmányk beszámításával); érettségi felé vezető nappali képzési rendszerű ifjúsági vagy esti levelező tagzatra jelentkezés (előtanulmányk beszámításával) 8

9 Szakképesítéssel nem rendelkező. életévét betöltöttek számára az első szakképesítés megszerzése levelező tagzatn, vagy isklarendszeren kívüli felnőtt ktatási frmában lehetséges. Átjárhatóság az isklatípusk és szakmacsprtk között (szakképzés kivételével) A közktatási törvény.. p. pntja alapján kérheti a tanuló átvételét másik, azns vagy más típusú ktatási nevelési intézménybe. A közktatási törvény 46.. alapján az átvételt a következőképpen biztsítja az iskla: Középisklai tanuló isklatípus váltása különbözeti vizsgával lehetséges. Szakisklai tanuló 0 évflyam sikeres elvégzése után 7 éves krig azns szakmacsprtban a szakközépiskla 0. évflyamán flytathatja tanulmányait. 7. életéve után az ifjúsági tagzat 0. évflyamán flytathatja tanulmányait. Szakisklai tanuló a 0. évflyam sikeres elvégzése után azns szakmacsprtban a szakközépiskla. évflyamán flytathatja tanulmányait valamennyi közismereti érettségi tantárgyból tett különbözeti vizsga után. Szakisklai tanuló a 0. évflyam sikeres elvégzése után más szakma illetve isklatípusban a 9. évflyam szakmai rientáció tárgyaiból tett különbözeti vizsga letételével a 0. évflyamn flytathatja tanulmányait. (Az. pnt életkri követelményei itt is érvényesek) Az iskla környezete Isklánk Budapest IX. kerületében ipari környezetben fekszik, Dél-Pest legnagybb műszaki isklája, egyben TISZK közpnt. Beisklázási területe elsősrban a VIII, IX., XX., XXI., XXIII. kerület és a környező települések. A fővárs közktatásfejlesztési stratégiájában a műszaki szakmacsprtk, a nymdaipari szakma gndzása a feladatunk. A szakképzés fejlesztésében priritása van a széles alapzású specialitást a képzés utlsó szakaszára helyező képzési frmáknak. A szakisklai képzésben a hátránys helyzetű fiatalk számára biztsítunk lehetőséget a képzésbe történő bekapcslódásra, majd szakmai képesítés megszerzésére. Az iskla tanulói közössége Isklánk vnzáskörzete Dél-Pest és a kapcslódó agglmeráció. Tanulóink többsége bejáró, a kllégiumban lakók száma között ingadzik. A diákk nagy része kulturált viselkedésű, vagy arra jól nevelhető diák. Elmndható, hgy a különböző isklatípusban tanulóink az eléjük állíttt követelményeket teljesítik. Ez azért fnts, mert jó részük csnka családból származik, s nincs előttük követendő példa. Skszr - neveltetési hiánysságk miatt a negatív mintáhz igazdnak környezetük sugallatára. Tanáraik feladata elfgadtatni a helyes eszményeket. Nagyn nagy százalékban rendkívül rssz anyagi háttér áll mögöttük. Az előbbiekből következik, a Szily-be jelentkezők elsősrban a középfkú végzettség megszerzéséért, a szakmáért jönnek, kisebb részük akar a felsőktatásba jelentkezni. A tvábbtanulók nagy többsége a műszaki területeteket választja. Többen sikeres felsőktatási felvételivel a zsebükben is megszerzik a technikusi klevelet, skan visznt az ezért kapható többletpntkkal együtt kísérlik meg a felvételi vizsgát. 9

10 A tanulók szervezete a diákönkrmányzat Választtt képviselőik véleményüket, ötleteiket, kívánságaikat diákfórumkn, diákközgyűléseken, más megbeszéléseken teszik közzé. Szabadidős prgramjaikat az összekötő tanár segítségével szervezik. Jgsítványaik gyakrlásában egyetértési és véleményezési jgk pl. a különböző intézményi dkumentumk létrehzása, módsítása, a szabadidős tevékenységek kialakítása, az iskla fejlesztési kncepciói, stb.. srán az isklavezetés segíti, a diákmzgalmat segítő tanár irányítja, támgatja a diákönkrmányzatt. Az isklavezetés lehetővé teszi, hgy a diákönkrmányzat önálló gazdálkdást flytathassn, gyarapíthassa saját bevételeit, pl. rendezvényi bevételekkel, az iskla helyiségeinek felhasználásával. Saját összegének felhasználásáról a diákönkrmányzat önállóan dönt. 0

11 3. Az iskla kapcslatai Kapcslat a fenntartóval A Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskla szakmailag és gazdaságilag önálló, fenntartója a Fővársi Önkrmányzat. Intézményünk fenntartójával napi munkakapcslatban van, az Oktatási Ügysztály a szakszerű működést irányító és segítő tájékztató anyagkat juttatja el hzzánk. A rendszeres, különböző területeket érintő ellenőrzések a működésben nyújtanak támgatást. Pályázatai lehetővé teszik, hgy isklánk megvalósítsa fejlesztési terveit az ktatás, épületfejlesztés és felújítás, valamint a gyakrlati képzés területén. Javuló mértékben biztsítja az iskla működési feltételeit is. Kapcslat a szülőkkel A szülőkkel való skldalú kapcslattartás kiépítése a törvényi előíráskn túl az iskla alapvető érdeke, hiszen az isklai nevelés eredményessége és a család hatása nehezen függetleníthető egymástól. Egyrészt az SZMSZ-ben rögzítettek alapján vezetői szinten történik a Szülői Szervezet tájékztatása, másrészt az éves munkatervben meghatárzttak szerint a Szülői Fórum, a szülői értekezletek, fgadóórák nyújtanak alkalmat a tanárk és szülők találkzására a gyerekekkel kapcslats kérdések megvitatására. A szülők betekintést nyerhetnek az iskla dkumentumaiba, javaslatkkal élhetnek és aktívan közreműködhetnek az iskla tárgyi feltételeinek javításában. A szülők igénylik a flyamats, alaps tájékztatást. Kritikusak, de készek a párbeszédre, ha szükséges, a kölcsönös kmprmisszumra is. Az egyes sztályk szülői szervezetei aktívan segítenek a feltételek biztsításában, az Egy nap az iskláért esetében munkával, egyéb felajánláskkal. Kapcslat más intézményekkel Kapcslattartásra lyan stratégiát dlgztunk ki, ami figyelembe veszi ktatási célkitűzéseinket, lehetővé teszi a kölcsönös előnyökön alapuló kperatív készség fejlesztését az ktatással és a gazdasággal. Közvetíti a váltzó szakmastruktúrát, lehetőséget ad a helyi fejlesztési tervek, prgramk eredményes tervezésére, létrehzására. Megvalósítja az új technlógiák hasznsítását, hatékny alkalmazását. A fentiek megvalósítására az alábbi kapcslataink alakultak ki: Beisklázási terveink megvalósítása érdekében együttműködünk a környező kerületek és Pest megye vnzáskörzetünkbe tartzó általáns iskláival, valamint szakképzési vállalkzó szervezetekkel. A Szily TISZK keretében hat társintézménnyel egyeztetett szakmai képzés. A fővársi közktatásfejlesztési terv alapján szakmai egyeztetést végzünk és flyamatsan együttműködünk a fővársi műszaki középisklákkal. Az akkreditált képzés keretén belül, valamint a felsőfkú tvábbtanulás céljából közös prjektet dlgztunk ki főisklákkal és egyetemekkel. Külföldi kapcslatk sztrák, belga, lasz, szlvák, finn ktatási intézményekkel. A gyakrlati és elméleti szakmai ktatást különféle gazdálkdó szervezetekkel kialakíttt kapcslatrendszer segíti, amely az új, krszerű technikai - technlógiai

12 kutatásk és eredmények átadása mellett az ktatás tárgyi és pénzügyi feltételeinek biztsítását is megteremti. Az iskla elméleti és gyakrlati ktatásának kncepcinális kérdéseiben szakmai szervezetek és felsőktatási intézmények nyújtanak segítséget. Azns típusú műszaki középisklákkal tarttt szakmai kapcslatk belföldön és külföldön teszik lehetővé a szakmai tanulmányutak, tvábbképzések megszervezését. A tudmánys kutató és fejlesztő tevékenység érdekében kapcslatt tartunk szakmai szövetségekkel, pedagógiai szlgáltató szervezetekkel (MTA, Nemzeti Tankönyvkiadó).

13 4. Nevelési prgram Az isklában flyó nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A tantestület pedagógiai alapelvei: A hagymányk és krunk mdern elvárásainak összekapcslása fgalmazódik meg a tantestület állásfglalásában: a közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás és tevékenység ösztönzése, destruktív megnyilvánulásk leépítése, a személyiség ösztönző- reguláló képességének individualizált kiépítése, a tanuló racinális gndlkdásának fejlesztése, ambiciózussá, felelősségteljessé nevelése. A nevelő-ktató munka céljai a kulcskmpetenciák fejlesztése: anyanyelvi kmmunikáció idegennyelvi kmmunikáció matematikai kmpetencia természettudmánys kmpetencia digitális kmpetencia hatékny, önálló tanulás szciális és államplgári kmpetencia kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség a tanulók segítése abban, hgy dinamikus ismereteket szerezzenek a világról, máskról, önmagukról; megtanítani őket tanulni, együtt dlgzni és élni máskkal; megtanítani őket arra, hgy tanulni jó, s így szembe tudnak szállni isklai kudarcaikkal, prblémáikkal; felkészíteni őket az egész életen át tartó tanulásra; megtanítani őket az új technlógiákra és módszerekre, valamint azk használatára, melyekkel az infrmációs társadalmban hasznsan eligazdnak; megtanítani őket a váltzó világhz alkalmazkdni; A tantestület feladatai: Kiemelt fejlesztési feladatk: énkép, önismeret hn- és népismeret európai aznsságtudat- egyetemes kultúra aktív államplgárságra, demkráciára nevelés gazdasági nevelés környezettudatsságra nevelés a tanulás tanítása testi és lelki egészség felkészülés a felnőtt lét szerepeire Humanizmusra, hazafiságra, nyitttságra, felelősségtudatra, gndlatrendszerek iránti tleranciára, a társadalm iránti elkötelezettségre nevelni. 3

14 Interpersznális magatartásfrmák kialakításakr az önismeretre, személyes méltóságra, másk iránti tiszteletre, empátiára, az élet, az egészséges életmód, a tulajdn megbecsülésére és védelmére, önnevelésre, testi nevelésre helyezni a hangsúlyt. Kulturális magatartás frmálásában az ember alktta javak, értékek iránti érdeklődés, tisztelet, megbecsülés, a természet és a környezet értékeinek szeretete, védelme kapjn fnts szerepet. A nevelő-ktató munka eszközei, eljárásai: A helyi tanterv megvalósításának érdekében a nevelőtestület döntött: a kéttannyelvű képzésben előkészítő évflyam indításáról német nyelvből; első idegen nyelvként az általáns isklában több évig tanult nyelvből készít fel az érettségire; az infrmatikai alapképzésben résztvevők másdik idegen nyelvet is tanulnak; infrmatika szakirányú angl nyelvi előkészítő évflyam indításáról; a közép és emelt szintű érettségire való felkészítése tantárgyairól; szakisklai sztályk szakmai rientációjáról Minden tanév előkészítésekr dönt a testület:(a fenntartó sztályindítási engedélye alapján) az sztályk kialakításáról; a csprtbntásról. A tantestület az ktatási innváció mtrjának az új kmmunikációs és infrmációtechnikai eszközöket tekinti. Az internetes interakció lehetősége és az általánssá válása a tanulás és a tanítás új lehetőségeit és módszereit jelentik. Az internetes kapcslatk új tanulási környezetet, a tanuló nagybb autnómiáját biztsítják. Világnézeti-vallási nevelés - Tanulóinknak legyen bizts, alaps ismereteken nyugvó rendszerezett képük a világról, s ez legyen gndlkdásuk, cselekedeteik meghatárzója, - ha történeti alapkn nyugvó vallási közösség tagjai, ismerjék annak tanait, éljenek e közösségük egyetemes értékeken nyugvó elvei szerint, s vállalják is ezt. Mindehhez biztsítjuk a nevelők vallási és világnézeti semlegességét a nevelő-ktató munkában. Világnézeti-vallási nevelés - A személyiségfejlesztéssel kapcslats feladatk a tanulási mtívumk és a kgnitív képességek fejlesztése a tantárgyi tartalmak és megfelelő tevékenységek által, a személyiség kreativitásának, szabadságfkának növelése, az egyéni értékrend pzitív irányú váltztatása, kibntakztatása, megszilárdítása, a pzitív egzisztenciális mtívumk kialakítása, stabilizációja, a hzzájuk tartzó pzitív mtívumk gyarapítása, a szciális szabályrendszerek, erkölcsi értékrendek khéziós erejének növelése, a versengés képességének kifejlesztése a tényleges versengési lehetőségek gyarapításával, a szimulatív versengésekben rejlő lehetőségek gazdagításával. Közösségfejlesztéssel kapcslats feladatk 4

15 Harmnikus, tartalmas emberi és társas kapcslatk létrejöttéhez szükséges tulajdnságk fejlesztése (tlerancia, tapintat, empátia, tisztelet, udvariasság, figyelmességek stb.), ezeket működtető szabályzók megismertetése (erkölcs, jg, törvények, szabályk stb.) beteg, sérült fgyatéks, idős embertársak iránti elfgadó, segítő magatartás kialakítása; a negatív társadalmi jelenségek, az ifjúsági szubkultúra hatásainak ellentételezése; felelős magyar államplgárrá nevelés (jgk és kötelességek harmnizálása); felelős uniós államplgárrá nevelés (Európa népeinek, kultúrájának, hagymányainak megismerése); felelős munkavállalóvá nevelés (a csprtban dlgzás, az együttműködés harmóniája, kperációs technikák); knfliktuskezelési, knszenzuskezelési technikák megismerése és alkalmazása. világplgári, európai plgári magatartásfrmák kiépítése. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő feladatk Felmérések alapján a beiskláztt gyerekek kb. /3-a él csnka családban. A tanulóknak kb. a fele nem kielégítő anyagi helyzetben és rssz lakásvisznyk között lakik. Nagyn sk tanulónál nevelési hiánysságk fedezhetők fel: érzelmi kapcslatk hiánya, közömbösség, vagy túlztt kényeztetés, illetve szigr. Ezek a gndk általában isklakezdéskr jelentkeznek, így a kilencedik évflyam különleges figyelmet igényel. A felvett tanulók szüleivel a beiratkzás utáni szülői értekezleten az sztályfőnök megbeszéli a középisklába lépés nehézségeit, tájékzódik a gyerekek eddigi prblémáiról. A tanév srán jelentkező beilleszkedési és magatartási zavark kait az sztályban tanító tanárk, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős és az isklarvs segítségével deríti ki az sztályfőnök. Aszerint, hgy idegrendszeri, fizilógiai, vagy környezeti prblémák eredményezik a bajt, különböző kiküszöbölő terápiát alkalmaznak: a tanuló pzitív tulajdnságainak erősítése, sikerélményhez juttatása, a tanuló mentesítése egyes tantárgyakból az értékelés és minősítés alól, szülővel való együttműködés, közös vélemény kialakítása, pszichlógiai előadáskn való részvétel, isklapszichlógus szlgálatának igénybevétele, anyagi nehézségek esetén segélyek, támgatásk lehetőségeiről rendszeres tájékztatás, illetve knkrét segítségnyújtás, külső segítőkhöz való eljuttatás (nevelési tanácsadó, egészségügyi, vagy alternatív nevelési intézmények). fejlesztő pedagógiai fglalkzás biztsítása A szakisklai ktatást nevelést segítő prjekt: célja: a tanulók alapvető műveltséggel, elfgadható értékrenddel, sikeres szakmai vizsgával kezdjék felnőtt életüket. eszköz: tanári team kialakítása, mely az sztályfőnök irányításával vállalja tanórai, tanórán kívüli elfglaltságk vezetését 5

16 állandó tanterem, ahl isklai felszerelésüket, segédeszközeiket, tárlhatják a tanulók. az isklában töltött időtartam meghsszabbítása testedzésre, tanulásra, művelődésre, egyéb személyiségfejlesztő időtöltésre (rigami, disputa, drámajátékk, könyvtári fglalkzásk, stb.) A tehetség, képesség kibntakztatását segítő tevékenység A mai felfgás szerint a tehetség kibntakztatásáhz az átlagsnál erősebb mtiváltság, fejlettebb kgnitív és szciális kmpetencia szükséges. Isklánk nemcsak a speciális tehetség fejlesztését tartja fntsnak, hanem az általáns alapk, az érdeklődés fejlesztését, a tvábbtanulási irány, a pályarientáció segítését. Tapasztalataink szerint a lassabban érők, a fejlődők között is vannak tehetségesek, de ennek a körnek a felfedezése és kibntakztatása időigényesebb pedagógiai feladat. A környezeti nevelés összetettségét csak kmplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fntsnak tartjuk a tantárgyak közötti integrációt legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hgy megfelelő módn diákjainkban egységes képet alakítsunk ki a világról. Az iskla a következő lehetőséget nyújtja: Térítés nélkül: tantárgyi szakkörök, érdeklődési körök, önképzőkörök; manuális gyakrlati képességeket kibntakztató szakmai fglalkzásk; közismereti tárgyakból, szakmai elméleti tárgyakból és gyakrlatból versenyelőkészítő fglalkzásk; érettségi és felvételi előkészítő fglalkzásk; nyelvvizsgára felkészítés német és angl nyelvből; látgatásk: múzeumba, állatkertbe, btanikus kertbe, nemzeti parkba, üzemlátgatásk filmklub, újságszerkesztés, diákszínpad, stb. fglalkzásai; kiállításk, akciók, pályázatk szervezése; kulturális versenyek a Szily-napkn; kulturális pályázatk isklai ünnepségekhez kötődően; sprtbajnkságk isklán belül, a Szily-kupán belül és rszágs rendezvényeken. Térítés mellett: nyelvvizsga megszerzése, külföldi nyelvi és szakmai tanulmányutak; tanúsítványk megszerzése kiegészítő OKJ képzésben; A kulcskmpetenciák fejlesztése Az isklai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkttt közfelfgás, a gazdaság, a versenyképesség és a glbalizáció kihívásai is alakítják az Európai Unió 6

17 rszágaiban. A kulcskmpetenciák fgalmi hálójába rendezték be azk a tudásk és képességek, amelyek birtklása alkalmassá teheti az unió valamennyi plgárát egyrészt a gyrs és hatékny alkalmazkdásra a váltzáskkal átszőtt, mdern világhz, másrészt aktív szerepvállalásra e váltzásk irányának és a tartalmának a beflyáslásáhz. Az isklai műveltség tartalmának irányadó kánnja a kulcskmpetenciák meghatárztt rendszere, amelyek elengedhetetlenek a váltzáskhz való rugalmas alkalmazkdáshz, a váltzásk beflyáslásáhz, saját srsuk alakításáhz, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes bldgulásáhz és fejlődéséhez, az aktív államplgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkáhz. A kulcskmpetenciák Anyanyelvi kmmunikáció Az anyanyelvi kmmunikáció magában fglalja a fgalmak, gndlatk, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (halltt és lvastt szöveg értése, szövegalktás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatt a társadalmi és kulturális tevékenységek srán, az ktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelv elsajátításának megfelelő szókincs nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Különféle kmmunikációs helyzetekben, szóban és írásban kmmunikálni tud, kmmunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Kritikus és építő jellegű beszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és másk megismerésének az igényét. Idegen nyelvi kmmunikáció Az idegen nyelvi kmmunikáció az anyanyelvi kmmunikáció elemeivel jellemezhető: fgalmak, gndlatk, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (halltt és lvastt szöveg értése, szövegalktás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül ktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek-, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kmmunikáció lyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje váltzhat a négy dimenzió (halltt szöveg értése, beszédkészség, lvastt szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kmmunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcinális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusknak az ismeretét. Fnts a társadalmi hagymányknak, valamint a nyelvek kulturális vnatkzásainak és váltzatsságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kmmunikációhz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, flytatását és lezárását, valamint a szöveglvasást, - értést és alktást az egyéni igényeknek megfelelően. A pzitív attitűd magában fglalja a kulturális skféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kmmunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságk. Matematikai kmpetencia 7

18 A matematikai kmpetencia a matematikai gndlkdás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapk prblémáinak megldására is. A kmpetenciában és annak alakulásában a flyamatk és a tevékenységek éppúgy fntsak, mint az ismeretek. A matematikai kmpetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gndlkdásmódhz kapcslódó képességek alakulását, használatát, a matematikai mdellek alkalmazását (képletek, mdellek, struktúrák, grafiknk/táblázatk), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban fglalják a számk, matematikai fgalmak, összefüggések és kncepciók és azn kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kmpetencia birtkában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hgy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és flyamatkat az ismeretszerzésben és a prblémák megldásában, a mindennapkban, tthn és a munkahelyen. A matematika terén a pzitív attitűd az igazság tiszteletén és azn a törekvésen alapszik, hgy a dlgk lgikus kát és érvényességét keressük. Természettudmánys kmpetencia A természettudmánys kmpetencia készséget és képességet jelent arra, hgy ismeretek és módszerek skaságának felhasználásával magyarázatkat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó flyamatkkal kapcslatban magyarázatkat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítjuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kmpetenciának. E kmpetencia magában fglalja az emberi tevékenység kzta váltzásk megértését és az ezzel kapcslats, a fenntartható fejlődés frmálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudmánys fgalmaknak, módszereknek, a technlógiai flyamatknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása srán kifejtett tevékenységek természetre gyakrlt hatásának az ismerete. A természettudmánys kmpetencia birtkában az egyén képes mzgósítani természettudmánys és műszaki műveltségét, a munkában és a hétköznapi életben felmerülő prblémák megldása srán. Kritikus az áltudmánys, az egyldalúan tudmány- és technikaellenes megnyilvánuláskkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztsítása érdekében lkálisan, és glbális vnatkzáskban egyaránt. A természettudmánys kmpetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztnság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában fglalja különösen a tudmánys és technlógiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész földre gyakrlt hatásával kapcslatba. Digitális kmpetencia A digitális kmpetencia felöleli az infrmációs társadalm technlógiáinak (Infrmatin Sciety Techhnlgy, a tvábbiakban: IST) magabizts és kritikus használatát a munka, a kmmunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: infrmáció felismerése, visszakeresése, értékelése, tárlása, előállítása, bemutatása és cseréje; tvábbá kmmunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök 8

19 A digitális kmpetencia magában fglalja a főbb számítógépes alkalmazáskat szövegszerkesztés, adattáblázatk, adatbázisk, infrmációtárlás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektrnikus média útján történő kmmunikáció ( , hálózati eszközök) a szabadidő, az infrmációmegsztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. A szükséges képességek felölelik az infrmáció megkeresését, összegyűjtését és feldlgzását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcslatk megkülönböztetését. A hatékny, önálló tanulás A hatékny, önálló tanulás azt jelenti, hgy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csprtban egyaránt, ideértve az idővel és az infrmációval való hatékny gazdálkdást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás flyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldlgzását és beépülését, másrészt útmutatásk keresését és alkalmazását jelenti. A hatékny és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hgy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek skaságában használja, tthn, a munkába, a tanulási és képzési flyamataiban egyaránt. A mtiváció és a magabiztsság e kmpetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A hatékny és önálló tanulás feltétele, hgy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pntjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető ktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támgatást. A hatékny és önálló tanulás lyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, lvasás, számlás, valamint az IST-eszközök használata. A pzitív attitűd, tanulási iránti mtivációt feltételez. Szciális és államplgári kmpetencia A személyes, értékrientációs, interpersznális. Interkulturális, szciális és államplgári kmpetenciák a harmnikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden lyan frmáját, amely révén az egyén hatékny és építő módn vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre skszínűbb társadalmban, tvábbá ha szükséges, knfliktuskat is meg tud ldani. Az államplgári kmpetencia képessé teszi az egyént arra, hgy a társadalmi flyamatkról, struktúrákról és a demkráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szciális jólét megköveteli, hgy egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vnatkzó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játsztt meghatárzó szerepét. E kmpetencia alapja az a képesség, hgy különféle területeken hatéknyan tudjunk kmmunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpntkat. Az államplgári kmpetencia a demkrácia, az államplgárság fgalmának és az államplgári jgknak az ismeretén alapul, ahgyan ezek az Európai Unió Alapjgi Chartájában és a nemzetközi nyilatkzatkban szerepelnek. 9

20 Az államplgári kmpetencia lyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékny együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő prblémák megldása iránti szlidaritás és érdeklődés. A pzitív attitűdök az emberi jgk teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demkrácia tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demkrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csprtk kulturális skszínűségének megértését. Kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia A kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is abban, hgy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkzó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kckázatvállalást jelenti, valamint azt, hgy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít hajt végre. Alapját képezi azknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek srán van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívásk felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfgóbb megértését, a pénz világában való tájékzódást fglalják magukban. Olyan készségek, képességek mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kmmunikálás. A pzitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innváció jellemzi. Esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség magában fglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fntsságának elismerését mind a tradicinális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irdalmat, a zenét, a tánct, a drámát, a bábjátékt, a vizuális művészeteket, a tárgyak, terek kultúráját, a mdern művészeti kifejezőeszközöket, a ftót s a mzgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai művészeti tudatsság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, a világban elfglalt helyének a tudatsítását, a főbb művészeti alktásk értő és beleérző ismeretét. Képességek, művészeti önkifejezés, műalktásk és előadásk elemzése, saját nézőpnt összevetése másk véleményével. A pzitív attitűdök alapját a művészeti kifejezés skfélesége iránti nyitttság esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. 0

21 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk A gyermek- és ifjúságvédelem valamennyi pedagógus feladata, kiemelten munkaköri kötelességként a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi. Legközvetlenebb segítői az sztályfőnökök és az isklarvs. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős tanévenként a szülők és a tanulók számára jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatt ellátó fntsabb intézmények (gyermekjóléti szlgálat, nevelési tanácsadó, drgambulancia, ifjúsági lelki segély, gyermekek átmeneti tthna, stb..) címét, illetve telefnszámát. Személyes kapcslatt is kialakít a különböző intézményekkel, felkészítő, tvábbképző előadásaikat, tanflyamaikat látgatja. Feladata: Segíteni az igazlatlanul, nem betegség miatt hiányzók esetében a hiányzás valódi kainak felderítését, a tankötelezettség teljesítése érdekében. Ismerni a veszélyeztetett tanulók körülményeit. Személyesen felkeresni minden sztályt, és tájékztatást adni arról, milyen prblémával frdulhatnak hzzá tanulók. Tájékztatni a tanulókat az isklán kívül felkereshető gyermekvédelmi feladatt ellátó intézményekről. Szrs, napi kapcslatt fenntartani az sztályfőnökkel a prblémás tanulók érdekében. A tankönyvtámgatás daítélésével kapcslats feladatk teljesítése. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén támgatás kezdeményezése. Gyermekvédelemmel kapcslats pályázatk, támgatásk figyelése. Részt venni egészségnevelési prgram kidlgzásában. Az sztályfőnökök feladatai: Őrködni a tankötelezettség teljesítése fölött az SZMSZ-ben meghatárzttak szerint. Tájékztatni a gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst, ha a tanárk, tanulók, szülők jelzései alapján veszélyeztetettség gyanúja merül föl egy diáknál. Osztályuk veszélyeztetett tanulóit különös gnddal figyelni. Szciális veszélyeztetettség esetén a támgatási lehetőségekről tájékztatást adni (étkezési, szciális ösztöndíj, isklán kívüli elfglaltságk támgatása, stb.) Javaslatt tenni tankönyvtámgatás megítélésekr. Támgatni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját. Őrködni a pedagóguskra nézve kötelező, a tanulók érdekében betartandó jgszabályi előírásk, valamint a házirendben rögzített tanulói jgk érvényesülésén.

22 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Az iskla tanárai fntsnak tartják a tanulói sikerélményt és törekszenek is arra, hgy az öröklött sikervágy és kudarcfélelem ptimális tanulási sikervággyá, illetve kudarcfélelemmé alakuljn. Ezért igyekeznek megismerni tanítványaik sikervágyának fejlettségét, jellemzőit, hgy megfelelően válasszák ki a sikerélményeket igénylő feladatkat. Lényeges, hgy felismerjék a szrngáss kudarcfélelmet, hgy ezekre a tanulókra különösen ügyelve felldják a tanulási eredményességet csökkentő flyamatt. A tanulási nehézségek felldására szlgálnak: differenciált fglalkzás, a lemaradásk pótlására egyéni fglalkzás; csprtbntáss ktatás a tanórákn az anyagi lehetőségek határain belül, a felzárkóztató, krrepetáló, tanulószbai fglalkzásk a 9. és 0. évflyamn; a tanulók mentesítése egyes tantárgyakból értékelés, minősítés alól;(szakértői vélemény alapján) fejlesztő pedagógusi fglalkzásk kulturális igényeket felkeltő fglalkzásk, rendezvények; önálló ismeretszerzés, helyes tanulási módszerek elsajátítása könyvtári és sztályfőnöki órákn; közös múzeum- és színházlátgatásk; szabadidős sprttevékenységek a trnateremben, a sprtpályákn és a kndicináló szbában; számítógéppel támgattt ktatás. A szciális hátrányk enyhítését segítő tevékenység Évek óta készül a kilencedik évflyamról felmérés, hgy megbízható képet kapjunk a család szerkezetéről, anyagi helyzetéről, lakásvisznyairól. A tanuló személyiségéről, nevelési hiánysságairól, a családban előfrduló devianciákról az sztályfőnök készít feljegyzéseket a tanuló viselkedése, társainak róla szóló beszéde, illetve az sztályban tanító tanárk véleménye alapján. A jbb általáns isklai eredménnyel érkezett tanulókra kevésbé jellemzők a családi környezetből eredő prblémák. Ugyanakkr az rientációs sztálykban tanulók szinte mindegyike valamilyen szempntból veszélyeztetett. A családból hztt hibás viselkedési frmák a kamaszkri feszültségekkel, knfliktuskkal együtt még deviánsabbá, másabbá teszik az amúgy is peremhelyzetben lévő diákt. Helyzetfeltárás - A tanév eleji sztályfőnöki felmérés és tapasztalat - és a szülői közlés alapján történik. A segítő tevékenység frmái és működési rendjük - Tanulószbai fglalkzás (a 9-0. évflyam számára hétfőtől péntekig 4-6 óra között), - kllégiumi elhelyezés, - felzárkóztató fglalkzás, - egyéni fglalkzás. Mindegyik frma esetén szülői kérelemre vagy isklai javaslat és szülői beleegyezés alapján történik a felvétel. - Az isklai könyvtár és a tanórán kívüli fglalkzásk fejlesztése, bővítése.

23 A külső kapcslatrendszer kiépítése, fenntartása Legfntsabb, rendszeres kapcslatainkat - az önkrmányzatk szciális és gyermekvédelmi ügyekben illetékes sztályaival, - a gyermekjóléti szlgálatkkal, - a szciális alapítványkkal, szervezetekkel, humanitárius célú jgi személyekkel alakítjuk ki. Részt veszünk felmérésekben, azk visszacsatlásában. Az ifjúság szciális-családi helyzetének megismertetésére és a szükséges teendők meghzatalára minden általunk elérhető fórumt felhasználunk. A legnagybb jelentősége aznban a szülőkkel fenntarttt kapcslatnak van. Az anyagi háttér biztsító rendszerének felkutatása - A szülők tájékztatása az állami és önkrmányzati juttatáskról, - pályázatk (segélyek, ösztöndíjak, egyéb juttatásk, üdülések, tábrzásk, tanulási lehetőségek) keresése, - tankönyvsegély (a szciális segély elvei eljárása szerint), - tanszerellátás (a szciális segély elvei, eljárásai szerint). Az esetleges juttatásk elsztásának alapelvei és eljárási rendje Lehet: - isklai szciális segély, - alapítványunk szciális támgatása. Az elsztás alapelvei az isklai szciális segély esetében (az alapítványi segélynél a kuratórium dönt): - az egy főre jutó jövedelem, - a tanuló helyzetét nehezítő tényezők, - rssz családi kapcslatk, - trz családi értékszemlélet, - az átlagsnál rsszabb lakáskörülmények, - egészségügyi gndk. Az isklai szciális segély rendje elsztásának: - szülői kérelem alapján, sztályfőnöki igenlő véleménnyel, - a szciális segély bizttsága javaslatára az igazgató dönt. A segélybizttság tagjai: - vezetője: a nevelési igazgatóhelyettes, - tagjai: az sztályfőnöki munkaközösség vezetője, az ifjúságvédelmi felelős, a diákönkrmányzatt segítő tanár és a diákönkrmányzat elnöke. A segélyek időpntja, gyakrisága és mértéke az iskla (az alapítvány) lehetőségeitől függ. A marginális helyzetbe sdródtt fiatalkat a következő intézkedések segítik: egyéni patlógián alapuló megközelítés a diák és az intézmény közötti párbeszéd létrejötte érdekében; a diák bevnása az sztályközösség életébe, hgy nőjön az iskla iránti elkötelezettsége; különösen a rssz tanulók esetében az isklai prgramkban való részvétellel lehetővé tenni az alternatív érvényesülést; tanulási kudarck kiküszöbölésére gyakrlatban gyrsan felhasználható tudás nyújtása; 3