NEVELÉSI - PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A KÖKÖNYÖSI OKTATÁSI KÖZPONT SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAISKOLÁJA, SPECIÁLIS SZAKISKOLÁJA, KOLLÉGIUMA NEVELÉSI - PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Alkalmaztti közösség jóváhagyásának dátuma: március 25. Fenntartói jóváhagyás dátuma: március 31.

2 KOMLÓ,

3 Tartalm Az egységes iskla szakképző iskla és kllégiumi tagintézménye eltérő szabályzásai Az iskla nevelési prgramja A nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelő- ktató munkánk alapelvei Nevelő- ktató munkánk céljai Nevelő-ktató munkánk feladatai A nevelő-ktató munka eszközei, eljárásai... 9 Leggyakrabban, legeredményesebben alkalmaztt eszközök, eljárásk: A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk Az egészségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk Egészségneveléssel kapcslats feladataink: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása A közösségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatk: Az egyéb fglalkzásk közösségfejlesztő feladatai: A diákönkrmányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A pedagógusk helyi feladatai, az sztályfőnök feladatai Az sztályfőnök feladatai és hatásköre A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibntakztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő prgram A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Sajáts nevelési igényű tanulók integrálása Az ifjúságvédelemi feladatk ellátása A szciális hátrányk enyhítését segítő tevékenység Az intézményi döntési flyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcslattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskla partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcslattartási frmák A szülők közösségét érintő együttműködési frmák: A tanulmányk alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja A vizsgaszabályzat hatálya

4 1.12. Az értékelés rendje A tanulók ellenőrzése és értékelése Magatartás szrgalm ellenőrzése, értékelése, minősítése A tanulmányi munka értékelése A tudás értékelése, minősítése érdemjeggyel, sztályzattal Értékelés a szakképző évflyamkn ( évf.) Nevelési eredmények értékelése A vizsgatárgyak részei és követelményei Az isklaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai A szakmai képzés A nevelés ktatás képzés feladatai Sajáts nevelési igényű tanulók fejlesztő prgramja Az intézmény helyi tanterve A választtt kerettanterv megnevezése Mduláris képzés Előrehztt szakisklai szakképzés Duális szakképzés A szabadn felhasználható órakeret felsztása évf. 22 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 17 óra évf. 21 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 16 óra A szakmai tanulmányk beszámíthatóságának kérdése A szakmai előtanulmányk beszámíthatóságának kérdése a szakképzési évflyamkn Az ktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatárztt pedagógiai feladatk A NAT-ban meghatárzttak helyi megvalósítása, feladatk kijelölése: Mindennaps testnevelés Választható tantárgyak A tanulók esélyegyenlőségét szlgáló intézkedések Az isklai beszámltatás, az ismeretek számnkérésének követelményei és frmái A számnkérés, az értékelés és minősítés alapelvei Az ellenőrzés funkciói Az ellenőrzés, számnkérés módjai A számnkérés általáns módjai: A dlgzatk íratásával kapcslats elvek: Az tthni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatk meghatárzása

5 5.7. A csprtbntásk és az egyéb fglalkzásk szervezési elvei A tanulók fizikai állaptának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskla egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szrgalmának értékelési elvei A magatartás értékelésének elvei A szrgalmjegyek megállapításának elvei Jutalmazás, és fegyelmezés isklai elvei A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Azt a tanulót, aki: A kllégiumi intézményegység pedagógiai prgramja Bevezetés Helyzetfeltárás Az intézmény prfilja, működési hagymányai Jövőkép Küldetésnyilatkzat és alapelvek A nevelőmunka, a kllégiumi életrend alapelvei A tanulók életrendjére, tanulásuk, szabadidejük szervezésére vnatkzó pedagógiai elvek Hézagelemzés és célmeghatárzás Kiemelt nevelési feladatk Fejlesztési tervek Énkép, önismeret, szciális képességek fejlesztése A kllégiumi hagymányőrzés és tvábbfejlesztésének terve Az egészséges életmód, környezettudats magatartás kialakításának segítése Gyermek- és ifjúságvédelem A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének frmái Kllégiumi fglalkzásk és témakörök A prgram megvalósításának feltételei A kllégiumi nevelő-ktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere A beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő, a tanulási kudarcnak kitett és a sajáts nevelési igényű tanulók fejlesztése

6 A beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanulók nevelése, képzése A beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai feladatk: A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő prgram A kudarc hátterében állhatnak: A felzárkóztatást elősegítő tevékenységeink: A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő feladataink: A sajáts nevelési igényű gyermekek nevelése, ktatása A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatárzó tényezők A szükséges pedagógiai feltételek biztsítása a sajáts nevelési igényű gyermek számára A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kmpetenciája A célcsprt számára biztsíttt pedagógiai többletszlgáltatásk Az egyéni fejlesztési terv elkészítésének kncepciója Az egyénre szabtt pedagógiai munka megvalósításának lehetőségei A pedagógiai segítségnyújtás - jellege szerint differenciált alkalmazása: Az együttnevelés dkumentumai Sajáts nevelési igényű tanulók differenciált képességfejlesztésének területei Feladatunk: Pedagógiai irányelveink: A fglalkzásk felépítése a szakvélemények alapján, heti négy órában történik: A sajáts nevelési igényű tanuló fejlesztésének feladatai Feladatk a dyslexiás, dysgraphiás tanulók isklai fejlesztése srán: Feladatk a dyscalcuális tanulók isklai fejlesztése srán: A sajáts nevelési igényű tanuló fejlesztésének kiemelt területei Mzgásfejlesztés Megismerő funkciók fejlesztése Magasabb szintű pszichés funkciók fejlesztése

7 22.5. Az egységes iskla szakképző iskla és kllégiumi tagintézménye eltérő szabályzásai 1. Az iskla nevelési prgramja 1.1. A nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Nevelő- ktató munkánk alapelvei Magas színvnalú feladat-ellátás. A szabályzatkban, szabályzókban rögzítettek egységes betartása, betartatása. A pedagógiai értékek megőrzése. Gyermekek személyiségéhez igazdó pedagógiai intézkedések alkalmazása, egyéni sajátsságk figyelembe vétele, differenciált fejlesztés. Tapasztalásra is építő ismeretszerzés, készségfejlesztés- tevékenységközpntú pedagógia gyakrlat alkalmazása. Az értéktartó tudás, az egész életen át tartó tanulás megalapzása. Az egyenlő hzzáférés, az esélyegyenlőség biztsítása. Az egymást elfgadó, segítséget nyújtó, támgató közösségek kialakítása, a kmmunikációs kultúra, az egymás iránti tlerancia képességének frmálása. Az egészséges életmód és a környezettudats magatartás igényének felkeltése, az élet tisztelete, a helytelen szkásk csökkentése, a fizikai állóképesség fejlesztése. A művészetek iránti nyitttság kialakítása, fenntartása Nevelő- ktató munkánk céljai Általáns céljaink: a gyermekeket skldalúan - az adttságknak, lehetőségeknek, követelményeknek, elvárásknak megfelelően nevelni-ktatni, a személyes fejlődéshez, helytálláshz, az egész életen át tartó tanulás megalapzásáhz szükséges a NAT-ban is rögzített - kulcskmpetenciákat eredményesen fejleszteni, 7

8 a gyermekek testi és lelki épségét megóvni, az egészséges élet, a rendszeres testmzgás iránti igényt kialakítani, fenntartani, képessé tenni ezek megőrzésére; a kerettanterv figyelembe vételével, a lehetőségeinkhez képest a gyerekek művészetek iránti érzékenységét felkelteni, tehetségüket gndzni, az esélyegyenlőséget érvényesíteni, a szegregációmentes együttnevelési környezetet kialakítani, a HH, HHH gyermekek prblémájával kapcslatban a lehetséges és szükséges intézkedések megtenni, gyógypedagógusaink, fejlesztő pedagógusaink segítségével a sajáts nevelési igényű gyermekeket eredményesen fejleszteni, évflyamkn a NAT-ban meghatárztt kulcskmpetenciákat eredményesen fejleszteni. Sajáts céljaink: képessé tenni a gyerekeket a német vagy az angl nyelv használatára; arra törekedni, hgy belső igénnyé váljn a gyermekekben a nemzetiségi kultúra- és hagymányáplás, hagymányőrzés, a jó gyakrlatkat, újszerű nevelés- és tanulásszervezési eljáráskat a gndzás-nevelésktatás flyamatába beépíteni. biztsítani, hgy nevelőink a tanórákn és a szabadidős prgramk minimum 15 %-ában alkalmazzák az IKT-ban rejlő lehetőségeket, tanévenként a sprtversenyeken az első öt helyezés valamelyikét elhzni. intézményünk eredményes működtetése, felkészítés az egész életen át tartó tanulásra, és annak ösztönzése, sikeres tehetséggndzás, felkészítés az eredményes tvábbtanulásra, a gyerekek készségeinek, képességeinek stabil alapzása, elfgadó intézményi légkör biztsítása, a sajáts nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarkkal küszködő, hátránys helyzetű tanulók integrált fejlesztése, az egészséges élet, a rendszeres testmzgás iránti igény kialakítása, mely hzzájárul a személyiség, az önfegyelem, a cselekvésbiztnság fejlődéséhez is. Céljainkat akkr tekintjük teljesültnek, ha az intézményhasználók és a fenntartók körében végzett elégedettség-vizsgálat eredménye, valamint a minőségirányítási prgramunkban meghatárztt mérések a fentiek teljesülését igazlják. Az intézményvezetés feladata arról gndskdni, hgy az alapelvek szellemében - a belső munkamegsztás alapján - az egyes feladat-ellátási helyeken dlgzók az elvárt szinten teljesítsék a célkat. 8

9 A pedagógusk hanglják össze feladataikat, fejlesztési elképzeléseiket, rendszeres szakmai knzultációkat, belső tvábbképzéseket szervezzenek, tartsanak! Nevelő-ktató munkánk feladatai ldtt, humánus, együttműködő nevelési-tanulási-tanítási légkör megteremtése, megőrzése, az általáns emberi értékek megismertetése, társadalmi nrmák elfgadtatása, aznsulás ezekkel az értékekkel; a gyerekek értékeinek, adttságainak megismerése, megismertetése, önbecsülésük erősítése, kritikus önértékelés kialakítása, másk elfgadása, segítő bírálata, tleráns magatartás kiépítése, a gyermeki személyiség ismeretére alapztt egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibntakztatása, a gyerekek érdeklődésének minél skldalúbb felkeltése, az isklaérettség, valamint az általáns műveltség megalapzása az életkr, a fejlettség figyelembe vételével; testi és lelki egészségük megóvása, állóképességük, erőnlétük, kitartásuk, akaratuk fejlesztése; nyitttság a közösségi alktó tevékenység és a művészetek iránt; differenciált fejlesztés, esélyegyenlőség biztsítása, az egyénre szabtt tanulási módszerek és technikák kiépítése; az életkri sajátsságknak megfelelő tevékenységszervezés, módszerválasztás, a gyerekek bevnása tanulási flyamataikba, érzékszervi tapasztalásra építő ismeretszerzés, készségfejlesztés, tevékenységközpntú pedagógiai gyakrlat, módszerek, eljárásk alkalmazása, váltzats nevelési és ktatásszervezési munkafrmák alkalmazása /prjekt, témahét, kutatómunka/, az ön- és csprtértékelés gyakrlati alkalmazása, szerepének növelése, az IKT eszközök használatának megismertetése, hgy mielőbb képessé váljanak alkalmazásukkal az önálló ismeretszerzésre, az infrmációk elérésére A nevelő-ktató munka eszközei, eljárásai Eljárásainkat, módszereinket az adtt szituációnak megfelelően a hatéknyság érdekében úgy választjuk meg, hgy igazdjanak céljainkhz, a gyerekek életkri sajátsságaihz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a nevelő személyiségéhez, a rendelkezésre álló kerettantervhez. 9

10 Leggyakrabban, legeredményesebben alkalmaztt eszközök, eljárásk: Tevékenységek megszervezését, szkásk kialakítását, megerősítését célzók Magatartásra hatók: KÖZVETLEN Beszéd, beszélgetés Tevékenykedtetés Gyakrltatás Önálló egyéni munka Prezentáció Differenciált egyéni munka Segítségadás Játéks módszerek Párs munka Megbízás Követelés - Ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, verseny, differenciált csprtmunka, tevékenykedtetés - Gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, felszólítás, utasítás, intés, tilalm, elmarasztalás KÖZVETETT Hatékny tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnsztizálás A gyermekközösség tevékenységének megszervezése, Közös célk kitűzése, elfgadtatása Hagymányk kialakítása Ellenőrzés Ösztönzés Értékelés önértékelés Önellenőrzés Kperatív csprtmunka Prjektmunka A nevelő részvétele a gyermekközösségek tevékenységében. A követendő egyéni és csprts minta kiemelése a közösségi életből. Kperatív csprtmunka Prjektmunka Tudatsítás, meggyőzés eljárásai, eszközei, Magyarázat, meggyőzés, példaadás, eszménykép, bírálat, önbírálat, felvilágsítás, tudatsítás, előadás, vita, Felvilágsítás betartandó magatartási nrmákról 10

11 módszerei: beszámló, beszélgetés, frntális sztálymunka. A tanulók önálló elemző munkája. vita, minta, példakép, példakövetés, Egyéb: Az új tanulásszervezési eljárásk megvalósítása srán lyan IKT eszközökkel készített tanulói prduktumk elvárása, melyek közös együttműködés eredményeképpen jöhetnek létre: tanulói prezentációk, e-gyűjtemények, nline feladattárak és anyagk, isklai és sztály hnlapk karbantartása és feltöltése, multimédia elemek használata, isklai diákújság szerkesztése, készítése, nline infrmáció közreadása. Habilitációs és rehabilitációs tevékenység. Egyéni fejlesztés A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk A személyiségfejlesztés általáns célja a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a gyermeki, tanulói személyiség teljes kibntakztatásának segítése. Az intézmény valamennyi egysége a maga sajáts eszközrendszerével hzzájárul az tt nevelődő gyermekek személyiségének skldalú, harmnikus fejlesztéséhez. Ennek érdekében feladataink: a bizalm légkörének megteremtése, az intenzív személyi kapcslatk kialakítása figyelembe véve az adtt életkri szakaszk jellegzetességeit, a gyermekek skldalú megismerése, a személyiség fejleszthető képességeinek minél előbbi felismerése, sajáts, skszínű szakmai lehetőségeinkkel a differenciált képességfejlesztés, a műveltségi hátrányk csökkentése, tehetségfejlesztés, alktó-képesség fejlesztése, az ismeretszerzési, tanulási mtívumk fejlesztése, a helyes tanulási szkásk kialakítása, a tanulás tanítása, a gyermekek, tanulók erkölcsi, érzelmi, gyakrlati képességeinek fejlesztése; önismeret, önértékelés képességének fejlesztése, egyértelmű elvárásk, követelmények megfgalmazása, rendszeres, sikeresen teljesíthető feladatk, következetes ellenőrzés, útmutató, fejlesztő értékelés, 11

12 mentr tanár és fejlesztőpedagógus alkalmazása. Sajáts nevelési igényű tanulók személyiségfejlesztése Az intézmény a tanulók személyiségfejlődésében másdlags szcializációs színtér, mely a speciális szükségletek jelenléte miatt adaptált és differenciált feladatrendszert feltételez: Az emberré nevelés törekvése a pedagógiai tevékenység egészére nézve megváltztatja az ktatás és nevelés visznyát és arányait. A jellemfrmálás, az érzelmekhez szóló nevelés alapját képezi minden tvábbi pedagógiai ráhatásnak. Az isklai személyiségfrmálás iránytűje az az atmszféra, amely a fejlődéshez szükséges biztnságnak és elfgadásnak a melegét sugárzza. A légkör ereje és töltése elsősrban a pedagógus személyiségéből, interakcióiból ered, aki úgy alakítja az isklai élet mindennapjait, hgy minél közelebb kerüljön az egyes gyermekhez. A tanuló számára lehető legptimálisabb testi lelki fejlődést, az értelmi és érzelmi kibntakzást csak az egyéni szükségletekre épülő pedagógiai megldáskkal érhetjük el. Az ktató nevelő munkának a személyiség frmálásban betöltött két hagymánys értelemben használt alapfunkciója: az ismeretátadás és a képességfejlesztés egymásra épülve, összekapcslódva, egymást kiegészítve és egyben erősítve jelennek meg. Mindezekkel párhuzamsan és velük kölcsönhatásban történik a diszharmnikus rendszerek átszervezése és a következményes kársdásk megelőzése. Ez a kmplex megközelítés és tevékenységrendszer eredményezheti a tanuló személyiségének egyensúlyát a fejlődés krlátai és lehetőségei között. Az intézménytől függetlenül jelen lévő szcializációs hatásk, életminták nap mint nap beflyáslják tanulóinkat a krtárs csprtk és az infrmációk tömege által, melyek sk esetben a tárgyi értékek preferálását és negatív hatáskat közvetítenek feléjük. Ezzel szemben az isklai közösségben az ember, az élet, a természet szeretetét és megbecsülését, a pzitív életszemléletet, a humanisztikus értékeket kívánjuk megerősíteni. A családi nevelés prblémái, a szülői mdellek szerepének gyengülése miatt az isklára jelentős szerep és felelősség hárul a nrmák közvetítésében, a szciális tanulás feltételeinek megteremtésében. Az isklában eltöltött idő megnövekedésével skldalú lehetőség nyílik a közösségalakító minták megismertetésére, az emberi kapcslatk gazdagságának és az egymáshz tartzás örömének megtapasztaltatására. A kudarcélmények, az elfgadttság és a sikerek hiánya miatt a tanulók közösségi nevelése, közös élményhez juttatása kiemelt fntsságú. A tanulók személyiségfrmálásának flyamatában a fentiek alapján következőket tartjuk fntsnak: az elfgadás, a mtiválás, a pzitívumkra történő támaszkdás, a sikerélményhez juttatás - a napi pedagógia minden színterén 12

13 a különleges gndzási igény kielégítésében a bilógiai, pszichlógiai és a szciális tulajdnságk kmplex megközelítése a fizikai, szellemi és erkölcsi fejlesztés egysége és egyenértékűsége az intézmény szakembereinek együttműködése a kötelező és szabadn választtt tevékenységek egysége, integrációja az egyéni személyiségfejlődés céljainak szlgálatában az adtt gyermek sajáts életútjának, életesélyének szempntjából döntő kmpetenciák kialakításának előtérbe helyezése. A személyközi visznykban észlelhető váltzásk: érintkezési frmák, kapcslatteremtés kulturált módja egymásra figyelés, együttműködés képessége másk elfgadása, szeretet, segítőkészség, önzetlenség cselekedetekben történő megmutatkzása viselkedéskultúra a hagymánysan elfgadtt nrmák és illemszabályk szerint kmmunikációs, metakmmunikációs csatrnák adekvát és kulturált használata felelősségvállalás a tettekért knfliktuskezelés békés technikáinak alkalmazása részvétel az isklai közösségi életben kritikai készség fejlettsége a társas kapcslatk örömteli megélése, fenntartásukra irányuló törekvések. A tanulók személyiségfrmálásának megvalósulása Az ktató-nevelő munka hagymánys színterein: a tanórákn, differenciált tanulásszervezéssel tanórán kívüli fglalkzásk keretében (krrepetálás, fejlesztő fglalkzás); a választható szabadidős tevékenységek srán. Speciális többletszlgáltatáskkal: a tanulóra kidlgztt egyéni fejlesztési terv és a fejlődés nymn követése a személyiség kmplex megközelítésének szem előtt tartásával személyiségfejlesztő, csprts fglalkzásk 13

14 szakemberek közti knzultációk, esetmegbeszélések egy - egy tanuló fejlődésével kapcslatban, flyamats segítségük a diagnsztizálásban, fejlesztési stratégia kidlgzásában és megvalósításában pszichlógiai, mentálhigiénés és szükség esetén szciális megsegítés az iskláskr valamennyi életszakaszában. A személyiség belső tényezőiben megmutatkzó váltzásk: reális énkép, önismeret, önértékelés, önmaga értékeinek felismerése nyitttság, érdeklődés igyekezet, szrgalm esztétikai érzékenység törekvés a testi-lelki egészség megóvására pzitív értékrend tanulási képességek, módszerek, ismeretszerzési igény kialakulása infrmációk feldlgzása, szelektálása prblémamegldó képesség ismeretek, alkalmazható tudás elsajátítása kötődések, aznsulásk (közösséghez, családhz, társhz, hagymányhz) Az egészségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk a gyerekek rendelkezzenek krszerű ismeretekkel azk gyakrlásáhz szükséges készségekkel és jártasságkkal, váljanak képessé az egészségvédő, és egészségmegőrző magatartás szkásrendszerének elsajátítására, tudatsuljn bennük, mit szabad és mit kell tenni szervezetük egészségének megőrzéséért, érzékeljék egészségük sérülékenységét, a felelőtlen emberi magatartás, a kárs szkásk következményeit, lássák meg környezetünk egészségkársító tényezőit, a betegségmegelőzés lehetőségeit, tudatsuljn bennük a mindennaps testedzés fntssága, váljanak képessé a balesetek megelőzésére, tudatsuljn bennük a felelős magatartás, legyenek képesek kulturált párkapcslatkat létesíteni, és rendelkezzenek alapvető szexuális ismeretekkel. 14

15 Egészségneveléssel kapcslats feladataink: biztsítani az egészségmegőrző környezetet, alkalmassá tenni a testi-lelki szciális lehetőségeik kiteljesítésére, fejleszteni önértékelésüket, az egészségesebb életmód érdekében a mindennaps mzgás, helyes táplálkzás igénnyé alakítása, az egészségi állapt szempntjából fnts viselkedésmódk, szkásk valamint az ezeket beflyásló tényezők megismertetése, támpntkat adni az életmódbeli döntések meghzataláhz, segítve az egészséget támgató magatartásfrmák kialakulását, segítséget nyújtani az együttműködési, knfliktuskezelési stratégiák elsajátításáhz, a családi életre nevelés szempntjából bővíteni az alapvető fntsságú szexuális ismereteket, az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges ismeretek, képességek, jártasságk fejlesztése, a kárs szenvedélyek visszautasításának - a nemet mndás elsajátíttatása, az önértékelés aktív fejlesztése, az óvda, iskla, az tthn, a pedagógusk és gyermekek közötti jó kapcslatk fejlesztése, az isklarvsi, védőnői szlgálat, ÁNTSZ szerepének növelése az egészségneveléssel kapcslats támgatás és tanácsadás rendszerében. Egészségügyi ellátásk: A gyerekek testi, lelki egészségének flyamats figyelemmel kísérése, állaptfelmérése, védőltáskkal való ellátása jól működik. Intézményünkben isklarvs, védőnő, iskla-fgrvs, a családsegítő szlgálat és nevelési tanácsadó munkatársai látják el feladatukat Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákn belül (sztályfőnöki, bilógia, fizika, kémia és testnevelés óra) és délutáni csprtfglalkzáskn valósul meg (lásd. tanmenetek, szakköri fglalkzási tervek) 15

16 Az isklai elsősegélynyújtás ktatásának legfőbb célja: az ember létfenntartó szerveivel kapcslats ismeretek elsajátítása, az elsősegélynyújtás alapjainak megismerése, a segélynyújtás és a biztnsági előírásk jgi vnatkzásainak ismerete, általáns, alapműveltséghez szükséges ismeretek megszerzése, veszély felismerése, baleseti helyzetek felismerése, annak elhárítása, baleset esetén az ellátására irányuló teendők megismerése (telefnn történő segítséghívás, segélyhívó telefnszám ismerete, a tartalmilag krrekt segélykérés leadása, a vészhelyzettel kapcslats kérdések helyes megválaszlása, az eszmélet és a légzés helyes megítélése, közlekedésbiztnság), elsősegélynyújtás kivitelezésekr a helyes magatartás ismerete (határztt fellépés, körültekintő intézkedés; emberséges magatartás, a beteg megnyugtatása; lényegre törő tájékzódás; kapkdás nélküli beavatkzás; újabb baleset megelőzése; a helyszín eredeti állaptának fenntartása; képességeinket meghaladó tevékenység elkerülése; gndskdás a tvábbi segítségre), elsősegélynyújtáshz szükséges ismeretek megszerzése (stabil ldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák kivitelezése, átjárható légút megfelelő biztsítása, kisebb sebek ellátása és kötözése, veszélyes gyógyszerek és mérgező növények és egyéb mérgezések, nem légző sérült lélegeztetését, a vérzéscsillapítás; a törött, vagy arra gyanús testtájék mzdulatlanságának biztsítása). Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának frmái: a) Tanórák keretében (bilógia órák, kémia órák - mérgezések, vegyszer kzta sérülések, égési sérülések -, fizika órák - égési sérülések -, sztályfőnöki órák. b) Tanórán kívüli lehetőségek: a túrázás balesetvédelmi ismeretei, témahetek, elsősegélynyújtó és egyéb szakkör, tömegsprt, edzés, versenyek, stb. c) Szakmai órákhz kapcslódó mdulk tananyagrésze Munkahelyi egészség és biztnság Általáns gépészeti munka-, baleset-, tűz-, és környezetvédelmi feladatk. 16

17 A mdul gyakrlati vizsgarésze az elsősegélynyújtás A közösségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk Alapvető feladatunk, hgy a gyermekekben életkri sajátsságaiknak megfelelően kialakítsuk a közösségéhez való tartzást. A személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és ktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcslata révén valósul meg, másrészt közvetett módn, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A gyermekközösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása intézményünk nevelő-ktató munkájának alapvető feladata. A közösségfejlesztés különböző területei tevékenyen hzzájárulnak a közösségi magatartás kialakításáhz, véleményalktó, véleménynyilvánító képesség fejlődéséhez, a közösségi szkásk, nrmák, a másság elfgadásáhz, az együtt érző magatartás kialakulásáhz, a harmnikus emberbaráti kapcslat fejlesztéséhez. Törekednünk kell lyan közös rendezvények szervezésére, amelyek hzzájárulnak, hgy gyermekeink, tanulóink megismerjék egymást, egymás értékeit, lehetőségeit. A sajáts nevelési igényű tanulók beilleszkedésének elősegítése a közösségfejlesztés eszközeivel Az ember társas lény, törekszik a társas együttlétre, együttes tevékenységek végzésére. E szándéka aznban nem feltétlenül jár azzal a képességgel, hgy ezt zökkenőmentesen el is tudja érni. A gyerekeknek lehetőségek kellenek, ahl társas kapcslatkat építhetnek ki, ahl érzékelhetik másk viselkedését, reagálását, ugyanakkr saját érzelmeikkel is tisztában lehetnek. A gyermekek családi környezetének, fejleszthetőségének valóságs és egyre jbban figyelembe vett különbségeit a pedagógusnak és az isklai munkának kell kiegyenlítenie. A tanulók eredményes nevelése - ktatása - speciális szükségleteik miatt - egész napra kiterjedő, pntsan megtervezett, irányíttt tevékenységi frmában biztsítható ptimálisan, melyben a szervezett fglalkzásk és a pihenés lehetőségének ciklikus váltgatására is ügyelnünk kell. 17

18 A közösség kialakításának fkzatsan megvalósuló flyamatában a csprt peremére szrult tanulókat közelebb kell vinnünk társaikhz, a közösséget pedig alkalmassá kell tennünk az egyéni különbségek elfgadására. A közösségfrmálás kezdetén figyelembe kell vennünk az adtt gyermekcsprt bilógiai, pszichlógiai és pedagógiai szükségleteit, állaptát, a különböző szcikulturális háttérrel érkező tanulók egymáshz való visznyát és értékrendjét. Ennek ismeretében tervezhetjük meg azkat a tevékenységfrmákat, melyek hzzásegíthetik tanulóinkat a közösséghez tartzás pzitív élményének és a hasznsság, fntsság érzésének átéléséhez. A közösségfrmálás a tevékenységeken, élményeken keresztül szinte észrevétlenül végbemenő flyamat, melynek legfőbb eszközei: a játék, a tanulás, a közös alktásk és az életkri sajátsságknak megfelelő munka (az önkiszlgálás, az egészségvédelem és a környezetvédelem területén) A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatk: az anyanyelvi nevelésben szituációs játékk srán irdalmi művek, párbeszédek megjelenítésével, a tánc és dráma elemeinek felhasználásával technikai jellegű közös alktómunka lehetőségeinek megteremtésével (plakátfestés, díszletés jelmezkészítés, rendezvények előkészítése) testnevelés órán a csprtkhézió erősítésével (csapatjátékk, váltóversenyek, párs gyakrlatk) bármely tantárgyban a csprtmunka rendszeres alkalmazásával, a gyakrlati ktatásn végzett, egymásért felelősséget vállaló tevékenység Az egyéb fglalkzásk közösségfejlesztő feladatai: énekkarn a közös éneklés örömének megismertetésével (játéks kánn, felelgető játék, népi gyermekjátékk, körjátékk), környezetvédelmi akciók, gyűjtések srán isklai, isklák közötti sprt-, és tanulmányi versenyek, és arra való felkészülés, isklai rendezvények szervezése, rendezvényeken való részvétel, 18

19 közösségért végzett társadalmi munka A diákönkrmányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanuló isklai életével, munkájával és a személyével, a közösséggel kapcslats kérdésekben szaktanáráhz, sztályfőnökéhez, az igazgatóhelyettesekhez illetve az intézmény igazgatójáhz valamint a diákönkrmányzathz frdulhat. Az érdekképviseletnek közösségfrmáló ereje van. A diákk egyéni panaszaik intézésére a Házirendben leírtak alapján a diákönkrmányzat érdekvédelmi képviselői jgsultak eljárni, az annimitás elvének tiszteletben tartásával. Csprtt érintő panasz esetén célszerű a IDU elnökéhez frdulni. A diákképviseleten túl az Ifjúsági Diákuniónak fnts feladata a diákélet megszervezése. Ezen belül feladatai: Diákközgyűlés összehívása, Diáknap szervezése, Induló sztályknak segíteni a beilleszkedésbe (gólyaavató rendezvények), Diákújság kiadása, Isklai rendezvények szervezésében, lebnylításában aktív részvétel, Példamutatás (tanulmányi munka, viselkedési nrmák betartása, lehetőségekhez mérten betartatása, aktív részvétel az isklai életben, tanulótársaik aktivizálása, kulturált viselkedés, reális értékítélet) A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidős tevékenység a személyiség önmegvalósításának szerves része, ezért fnts a skldalú megszervezése. 19

20 Ezek hatására megváltzik a gyermek és a közösség kapcslata, a gyermekek - nevelők együttműködése, a gyermek aktivitása, alktóképessége javul, fejlődik az önbizalma, sikerélmény elérésére törekszik, a tanulását, ismeretbővítését segítő prgramk iránt fkzatsan érdeklődővé válik, megszerzett tapasztalatai alapján bővül a kapcslata tágabb környezetével, lyan értelmes tevékenységek végzését tartja fntsnak, aminek előnyeit hasznsítani tudja. Kiemelt szerepet kap az együttműködés, alkalmazkdás, önellátás, önkifejezés, pzitív önértékelés képességének fejlesztése. Ezzel párhuzamsan lyan tevékenységi frmák alkalmazása is jelen van, amelyek elősegítik a tanulók későbbi eredményes társadalmi beilleszkedését. Fejlesztik a testi, lelki, szellemi egészséget, akaratt, jellemet, cselekvési képességet, erkölcsi arculatt, művelt, kulturált magatartást A pedagógusk helyi feladatai, az sztályfőnök feladatai A pedagógusk feladatainak részletes listáját személyre szabtt munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusk legfntsabb helyi feladatait az alábbiakban határzzuk meg. I. Közalkalmaztti munkavisznyából és pedagógus besztásából adódó általáns elvárásk: Az SZMSZ-ben fglaltaknak megfelelően segíti a gyakrlatiktatás-vezetőt a Speciális Szakiskla vezetői feladatainak ellátásában; felettese távllétében pedig ellátja a vezetői feladatkat. Aláírási és körbélyegző használati jggal nem rendelkezik. 20

21 Példamutató magatartásával és megjelenésével segíti az iskla ktatási és nevelési céljainak megvalósulását. Figyel az isklai élet prblémáira, a pedagógus- és diákközösség tagjainak pedagógiai, emberi nehézségeire, segíti a helyes kibntakzást, a hibák felszámlását. Közreműködik az isklaközösség kialakításában és fejlesztésében. A munkarendet pntsan betartja. Munkavégzésre az előírt helyen, a munka kezdete előtt legalább 10 perccel, tanításra, munkavégzésre alkalmas állaptban jelenik meg. Az előírt rvsi vizsgálatkn részt vesz. Szaktárgyától függetlenül kötelessége az emberi tisztességre, becsületességre, hivatástudatra, valamint a helyes és szép magyar beszédre és írásra nevelés. A tanóra védelme, a munkafegyelem megtartása alapvető kötelessége. Ennek érdekében a tanulót óráról kihívni, illetve kiengedni csak kivételes, indklt esetben lehet. Fglalkzásn ételt-italt elővenni szigrúan tils. Mbiltelefn csak a Házirendben leírtak szerint lehet a tanórán. Tanulót fegyelmezési kból óráról kiküldeni nem lehet. Abban az esetben, ha az órán nem dlgzik, felszerelést nem hz magával, társai tanuláshz való jgát viselkedésével krlátzza, az igazgatóhz kell küldeni. A hiányzáskat az óra elején regisztrálni kell, a hiányzásk adminisztrációja alapvető elvárás. Munkavégzését érintő minden felmerülő kérdésben közvetlen feletteséhez, illetve az igazgatóhz frdulhat. Az iskla szabályszerű működése érdekében, rendkívüli esetben, e munkaköri leírásban nem említett feladatk elvégzésére is kötelezhető. II. Alaptevékenységből adódó feladatk: Tanórai és tanórán kívüli ktató, nevelő munkáját a közpnti ktatási szabályzásban (törvények, rendeletek), valamint az isklai alapdkumentumkban (Pedagógia Prgram, SZMSZ, Házirend) leírtak szerint kell végeznie. A tanítási órákhz, egyéb fglalkzáskhz kapcslható valamennyi tevékenységét (felkészülés, szervezés, értékelés-ellenőrzés) lelkiismeretesen és magas színvnaln látja el. 21

22 Az elméleti órákhz, sztályfőnöki, munkaközösség-vezetői tevékenységekhez kapcslódó dkumentumkat határidőre elkészíti, illetve az éves munkatervekhez, munkaközösségi tervekhez kapcslódó javaslattételi kötelezettségének eleget tesz. Kidlgzza és határidőre jóváhagyásra benyújtja a záróvizsgák tételeit, esetleges írásbeli feladatait. Tanmenete alapján halad szaktárgyainak tanításában. A kétheti óraszámnál nagybb eltérést elmaradást jelzi a munkaközösség vezetőjének, illetve az igazgatónak vagy helyettesének, akik tanácsaikkal, szervezési eszközökkel segítik a tanmenet rendjének mihamarabbi visszaállításában. A helyettesítési rendnek megfelelően ellátja a H -s készenléti feladatkat. Kijelölése időtartama alatt a tanári szbában tartózkdik, vagy szakszerű, illetve szakszerűtlen helyettesítést végez. Az ügyeleti rend szerint köteles a tanítás teljes napi időtartama alatt flysóügyeletet ellátni. Az érvényben levő jgszabályk szerint végzi az előírt szervezési, illetve adminisztrációs feladatait, az sztálynaplók naprakész vezetését. Óráit, helyettesítéseit, túlóráit, egyéb tevékenységeit a teljesítmény-nyilvántartó lapn vezeti, és havnta átadja az igazgatóhelyettesnek. Valamennyi tanórával kapcslats tevékenységét a naplóban is rögzíti. Aktívan részt vesz az iskla életével, a nevelő-ktató munkával kapcslats értekezleteken, munkaközösségének munkájában; a meghatárztt feladatkat a rögzített határidőre elvégzi. Az isklai tradíciókhz tartzó, a tanév munkarendjében tervezett isklai ünnepélyeken, tanulmányi, kulturális, sprt- vagy egyéb isklai rendezvényeken részt vesz, illetve meghatárztt feladatkat vagy tanuló-felügyeletet lát el. Részt vesz az önképzésben, tvábbképzésben, a szerzett tudást és tapasztalatt megsztja kllégáival, munkaközösségével, az új ismereteket isklai munkájában alkalmazza. Feladata a tanulók felzárkóztatása, a tehetséggndzás, a diákönkrmányzat és a diákkörök tartalmi munkájának segítése. Szülői értekezletet, fgadóórát tart, törekszik tanítványai háttérkörnyezetének megismerésére. Segíti az iskla egészségügyi, munkavédelmi, ifjúságvédelmi feladatainak végrehajtását. Óvja a tanulók testi épségét, részt vesz egészségügyi nevelésükben. Szükség esetén tanulóit a 22

23 köznevelési törvény szerint előírt rvsi szűrővizsgálatra kíséri, a vizsgálat ideje alatt felügyel rájuk. Betartatja a Házirendet. Együttműködik az iskla pedagógus és nem pedagógus dlgzóival, kiemelten az azns sztályban tanító kllégákkal. Kezeli szaktárgyának eszközeit (megbízás szerint szertárát), gndskdik rendben tartásukról, megóvásukról, leltárzásukban közreműködik. Ellátja a rábíztt teremőri feladatkat, a terem óvásába, gndzásába, fejlesztésébe bevnja tanulóit. A tanítás nélküli munkanapkn ettől eltérő utasítás hiányában a prgram kezdete előtt legalább 10 perccel megjelenik, és a prgramtól függően végzi feladatát. Ide tartzik a nevelési, tanári, féléves értekezlet, szakmai vagy diáknapk, tanévnyitó, tanévzáró rendezvény, szalagavató, ballagás, és minden elrendelt szrgalmi időn kívüli munkanap. Az isklában ellátható munkaköri feladatk elvégzésén és a köznevelési törvényben meghatárzttakn túl, szrgalmi időben nem köteles az isklában tartózkdni, ha a munka isklán kívül is ellátható. Nem végezhető aznban isklán kívül a tanügyi dkumentáció elkészítése, valamint egyéb adatvédelmi szempntból kckázats adminisztrációs tevékenység. Közreműködik a tanulók beíratásában, egyéb ügyeletek ellátásában besztás szerint. III. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje, az ellenőrzéssel, értékeléssel kapcslats felelősségek Valamennyi pedagógus feladata az isklában flyó pedagógiai tevékenység hatéknyságának mérése, a kevésbé eredményes területek felderítése és megszüntetése. A rendelkezésre álló felszerelések hatékny használata, fejlesztése, bővítése, a minőség javítása. Az isklai értékelés alapelveit be kell tartani, különösen: 23

24 a tanulók érdemjegyeit az sztályzó naplóba flyamatsan, de legkésőbb a hét végéig be kell írni; az érdemjegyek száma tantárgyanként és félévenként minimum a heti óraszámmal egyező legyen (egy órás tárgy esetében félévente kettő); az írásbeli munkákat 2 tanítási héten belül ki kell javítani; a szóbeli tanulói teljesítményt feleletet is néhány mndatban értékelni kell az sztály előtt. Az értékelés területei: tantestületi értekezletek, sztályzó knferenciák, munkaközösségi megbeszélések, szülői értekezletek, fgadóórák, melyeken az éves munkatervnek megfelelően minden pedagógusnak érintettségével összhangban részt kell vennie. IV. Megbízás alapján kötelezően, esetenként külön díjazással is végzendő többletmunkák: A megbízásn alapuló feladatkat minden esetben az iskla igazgatója adja ki. A megbízásk az alapdkumentumkban fglaltakkal összhangban történhetnek. A díjazás a mindenkri törvényi szabályzás és az iskla anyagi lehetőségei alapján történik. Óraszámmal kifejezhető megbízásk: szakkör, krrepetálás, helyettesítés, felzárkóztatás, tehetséggndzás. Tanulók kísérése jgszabályban meghatárztt esetekben, tanulmányi kirándulásk vezetése az SZMSZ és a Házirend maradéktalan betartásával. Osztályfőnöki teendők ellátása, versenyre felkészítés, a tanulók sprtlásának, szabadidejének szervezése. Vizsgáztatás, jegyzői feladatk ellátása az éves munkaterv szerint. Diákönkrmányzat segítése, ifjúságvédelmi teendők ellátása, értekezletek jegyzőkönyveinek vezetése. V. Munkabesztás, távlmaradás a munkából 24

25 A pedagógus munkaideje heti 40 óra. (Részfglalkzásúaknál a munkaszerződésben fglaltak az irányadók.) Az adtt tanévre szóló munkabesztást az órarend határzza meg. Az iskla szervezeti felépítéséből adódóan a munkavégzés helye váltzó is lehet. A szrgalmi időszak előkészítése a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten meghatárztt módn augusztus között történik. Ekkr kell megszervezni a javító-, különbözeti, beszámltató vizsgákat, pótbeiratkzáskat, a tanév technikai elindítását. A személyi adatkban (lakcím, telefn, elérhetőség stb.) történt váltzáskat haladéktalanul az igazgatónak be kell jelenteni. Indklt esetben elrendelhető a flyamats nyári elérhetőség biztsítása. A munkából történő távlmaradást, annak kát lehetőleg annak keletkezésekr, de legkésőbb a munka megkezdése előtt 30 perccel az isklavezetésnél vagy az iskla titkárságán be kell jelenteni. A távlmaradás igazlására csak táppénzes, illetve jgszabályban meghatárztt hivatals távllétet tanúsító igazlás fgadható el. VI. A pedagógust munkakörénél fgva az alábbi jgk illetik meg: Nevelőtestületi értekezleten, hivatals összejöveteleken az iskla működési dkumentumaival, munkaterveivel, a nevelőtestületnek jóváhagyásra ajánltt eljáráskkal, a nevelő-ktató munka tartalmi, szervezeti, szervezési és módszertani kérdéseivel kapcslatban javaslatkat tehet, véleményt nyilváníthat. Különvéleményét jegyzőkönyvbe fglalhatja, az iskla életével kapcslatban bármilyen ügyben bírálatt gyakrlhat, külön jgszabálykban rögzített esetekben szavazhat. Tanmenetén év közben az sztály előre nem látható sajátsságaira való tekintettel a munkaközösség és az igazgató tájékztatása mellett kisebb srrendi és órakeretbeli váltztatáskat tehet. 25

26 Módszertani eljárásait a tantárgyi követelményekkel és az adtt tanulóközösség fejlettségi szintjével összhangban egyéniségének megfelelően választhatja meg. Az igazgató előzetes hzzájárulásával új nevelési-ktatási módszereket, eljáráskat próbálhat ki, felméréseket, kutatáskat végezhet. A törvényi előírás adta lehetőségek figyelembevételével, a munkaközösség egyetértésével, megválaszthatja a tankönyvrendelés időszakában a használni kívánt tankönyveket. A tanulók érdemjegyeit az sztályzásra vnatkzó általáns szabályk szem előtt tartásával önállóan állapítja meg. Az érdemjegyen váltztatni csak egyetértésével, illetve nagyn indklt esetben írásba fglalt nevelőtestületi határzattal lehet Az sztályfőnök feladatai és hatásköre Az sztályfőnököt az igazgató bízza meg. Munkáját az alapdkumentumkban meghatárzttak, valamint az isklavezetés iránymutatásai alapján végzi. Osztálya közösségének felelős vezetője, a pedagóguskra vnatkzó általáns munkaköri feladatkn túl hatásköre és feladatai a következőkkel egészülnek ki: Alapsan megismeri tanítványai személyiségét, ennek, valamint az iskla pedagógiai elveinek figyelembe vételével neveli őket. Minden tudásával elősegíti az sztályközösség kialakulását. Összehanglja és segíti az sztályában tanító nevelők munkáját, látgatja óráikat. Észrevételeit, a felmerülő prblémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli. Az éves ütemtervben meghatárzttak szerint fgadóórát, sztályszülői értekezletet tart. Az ellenőrző útján rendszeresen tájékztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Figyelemmel kíséri a tanulók megjelenését a kötelező rvsi szűrővizsgálatkn. Osztályfőnöki nevelőmunkáját tanmenetben megtervezi, és az abban fglaltakat be is tartja. 26

27 Részt vesz az sztályfőnöki munkaközösség munkájában, észrevételeivel, javaslataival, valamint a részére kijelölt feladatk teljesítésével elősegíti a közösség tevékenységét. Együttműködik a közösség kialakítása és fejlesztése érdekében a diákönkrmányzatkkal, szülőkkel, szülői választmánnyal, segíti őket feladataik végrehajtásában. Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi eredményeit, sztálya fegyelmi helyzetének alakulását. Minősíti a tanulók magatartását és szrgalmát, ezekkel összefüggő észrevételeit, javaslatait kllégái elé terjeszti. Különös gndt frdít a hátránys helyzetű és a sajáts nevelési igényű tanulók segítésére, figyelemmel kíséri tanulmányi előmenetelüket és helyzetüket. Szrsan együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel és a Gyermekjóléti Szlgálattal. Figyelemmel kíséri sztálya tanulóinak tanórán kívüli elfglaltságát. Ellátja az sztályával kapcslats ügyviteli feladatkat, ideértve a tanügyi dkumentumk naprakész vezetését (törzskönyv, sztálynapló), valamint a tvábbtanulással, ifjúságvédelemmel, statisztikák készítésével járó adminisztrációt. A tanügyi adatkat rendszeresen ellenőrzi és frissíti. A tanulmányi munka félévi és év végi zárása előtt egy hónappal értesíti a bukásra álló tanulók szüleit. A tanulói hiányzáskkal kapcslatban a törvényi előírásknak megfelelően tájékztatja az érintetteket. Tanulóit rendszeresen tájékztatja az iskla előtt álló feladatkról, azk megldására mzgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Elősegíti sztálya tanulóinak az intézmény kulturális és szabadidős tevékenységébe történő bekapcslódását. Javaslatt tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmezésére, kitüntetésére. Szükség esetén kéri ezekhez az sztályközösség véleményét. Segíti a tanulók pályarientációját, pályaválasztását, igyekszik ezeket megalapzttá, a realitáskkal összhangban levővé tenni. Figyelemmel kíséri a tanulók tankönyvellátttságát, segít a felmerülő gndk megldásában. 27

28 Segíti a tanulók isklai élettel kapcslats pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését, az életkri adttságkra tekintettel flyamatsan követi és ellenőrzi azkat (alapítvány, DSK, költségtérítés a szakképzésben). Törekszik az indklatlan mulasztásk, késések megelőzésére, visszaszrítására, ennek érdekében él az alapdkumentumkban lefektetett eszközökkel. Részt vesz tanulóival az isklai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel az alkalmnak megfelelő megjelenésükre, és a kulturált viselkedésükre A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibntakztatását segítő tevékenységek Minden gyermek valamiben tehetséges, pedagógusaink lehetősége, feladata felismerni és támgatni ezt, valamint feltárni a fejlesztés lehetőségeit. A tehetség valami iránt megmutatkzó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagsnál magasabb teljesítményre képes. Minden pedagógus feladata, hgy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványkra, hgy megfelelően lehessen gndskdni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszrsabb együttműködést tételezi fel a családdal, valamint a tehetségek fejlesztésével fglalkzó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségkutatás, tehetséggndzás céljai az ptimális fejlődés segítése érdekében: - a krai felismerés, - a tehetségek számbavétele, - a tantárgyi prgramk követelményeit magasan túlteljesítő diákk számára a fejlesztés színtereinek meghatárzása. Az egyes szaktárgyi területeken tehetséges diák fglalkztatása céliránysan az isklai tehetséggndzás keretében flyik. 28

29 A tehetséggndzás szervezett frmái A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül: az egyéni képességekhez igazdó tanórai tanulás megszervezése, a tanórákn érvényesülő differenciált képességfejlesztés, az isklai könyvtár, valamint az iskla más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csprts használata, a tvábbtanulásra, szakmára felkészítés, személyes beszélgetések, a biztatás a jutalmazás megfelelő frmáinak alkalmazása. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül: versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sprt, kulturális, SZKTV, OSZKTV, stb.), a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gndskdnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről, tehetséggndzó szakkörök, isklai sprtkörben, versenyeken, bajnkságkn való részvétel, szabadidős fglalkzásk (pl.: színház, múzeumlátgatás, természetjárás, stb.), az isklában rendelkezésre álló tanulási frrásk használata (számítógépes multimédiás tanuló prgramk) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő prgram A Köznevelési Törvény biztsítja, hgy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adttságaiknak megfelelő nevelésben és ktatásban részesüljenek. Állaptuknak, személyes adttságaiknak megfelelő ellátásban, különleges gndzásban, rehabilitációs célú ellátásban, életkruktól függetlenül a pedagógiai szakszlgálat intézményéhez frdulhassanak segítségért. Egy ktatási intézmény szabályztt flyamatainak egyike a nevelési tanácsadóhz, szakértői bizttsághz, gyermekjóléti szlgálathz történő irányítás, és az nnan való visszajelzés flyamatának, eljárásának szabályzása. Nagy gndt kell frdítani a tanulási kudarcnak kitett, a különleges helyzetben levő, illetve sajáts nevelési igényű tanulók felzárkóztatására, egyéni fejlesztésére. Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg tanulási nehézség. Mindig az adtt eset elemzése dönti el, hgy melyik tényező a prbléma kzója. 29

30 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek, feladatk: egyéni fejlesztési tervek alkalmazása, az egyéni képességekhez igazdó tanórai tanulás megszervezése, differenciált fglalkzás, differenciált rétegmunka, az egyéni fglalkzásk, kperatív csprtmunka alkalmazása hetergén csprtban, egymástól való tanulás biztsítása, a felzárkóztató fglalkzásk, az isklai könyvtár, valamint az iskla más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csprts használata, krrepetálás szaktanár, illetve mentrtanár bevnásával, tvábbtanulás irányítása, segítése, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése, a tanulókat önmagukhz mért fejlődésükben kell látni és értékelni, a gyermekeket meg kell tanítani tanulni, egyénre szabtt tanulási módszerek, eljárásk kiépítése; az értő lvasás fejlesztése, az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a kudarc, alulteljesítés kainak felderítése, a kudarc kainak kezelése, megszüntetése; a legptimálisabb egyéni fejlesztő módszerek alkalmazása, őszinte együttműködő légkör kialakítása a szülői házzal, szükség esetén pszichlógussal, gyermekvédelmi felelőssel, fejlesztőpedagógussal, kis lépések taktikáját alkalmazva követeléssel értelmes aktivitásra ösztönözni a kudarcnak kitett tanulókat meghagyva a tévedés szabadságát, a másdszr is évismétlő tanuló számára egyéni felzárkóztató tervet készíteni azkból a tantárgyakból, melyekből elégtelen sztályzatt kaptt, a személyes kmpetenciák megalapzása, kmmunikációs készségek kialakítása, önbecsülés felelősségérzet, magabiztsság fejlesztése, önfegyelem kialakítása, prblémamegldó képesség fejlesztése, kmmunikációs készségek fejlesztése. A tanulási kudarct kiváltó kk skfélesége jelzi, hgy a kezelés módszerei is skfélék lehetnek. Minden alkalmaztt eljárás személyfüggő. 30