Ha I < B, akkor mind az online algoritmusnak mind pedig az optimális offline algoritmusnak a költsége I, így B(I)/OPT(I)=1.
|
|
- Klára Halász
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Olie algoritmusok Olie problémáról beszélük azokba az esetekbe, ahol em ismert az egész iput, haem az algoritmus az iputot részekét kapja meg, és a dötéseit a megkapott részletek alapjá a további részekre voatkozó iformációk élkül kell meghozia. Olie algoritmusokat sok probléma eseté alkalmazak az operációkutatás, az elméleti számítástudomáy és a közgazdaságta külöböző területei. Az algoritmusok hatékoyságát általába a verseyképességi aalízis alapjá mérik (a másik haszált elemzési módszer az átlagos eset aalízis). Optimalizálási feladatok eseté mide I iputra OPT (I) jelöli az optimális megoldás célfüggvéyértékét és egy A algoritmusra A(I) jelöli az algoritmus által az A iputo felvett célfüggvéyértéket. Miimalizálási feladatok eseté egy olie A algoritmusra azt modjuk C-verseyképes, ha mide I iputra teljesül A(I) C OPT (I). Gyakra a defiícióba megegedek egy iputtól függetle D additiv kostast, azaz az A(I) C OPT (I) + D egyelőtleségek kell teljesülie mide iputra. Bizoyos esetekbe a C függhet az iput méretétől. Ekkor az A(I) C() OPT (I) egyelőtleségek kell teljesülie mide méretű iputra. Egy algoritmus verseyképességi háyadosáak a legkisebb C számot evezzük, amire C-verseyképes. Síbérlési feladat A síbérlési feladat eseté, adott egy sí, amit vagy 1 egységért bérelhetük vagy megvásárolhatuk B egységért, a feladat eldötei mikor vásároljuk meg. B algoritmus: A B-edik apig béreljük a sít, a B-edik apo megvásároljuk. Tétel A B algoritmus (2B 1)/B-verseyképes. Bizoyítás A feladat iputja I, azo apok száma, aháy apig síelük. Ha I < B, akkor mid az olie algoritmusak mid pedig az optimális offlie algoritmusak a költsége I, így B(I)/OPT(I)=1. Ha I B, akkor OPT (I) = B, továbbá B(I) = B 1 + B, így B(I)/OPT (I) = (2B 1)/B Tétel Nics olya olie algoritmus, amelyek kisebb a verseyképességi háyadosa, mit (2B 1)/B. Bizoyítás Legye A az az időpot, amikor az algoritmus megvásárolja a sít. A feladat iputja legye A apyi síelés, az algoritmus költsége A 1 + B. Ha A < B, akkor az optimális költség A. Másrészt (A 1 + B)/A = 1 + (B 1)/A (2B 1)/B. Ha A B, akkor az optimális költség B. Másrészt (A 1 + B)/B (2B 1)/B. Lapozás A lapozási problémába a számítógépek gyorsmemóriájáak a kezelését modellezik. Adott lapok egy uiverzuma, és iét származó lapok egy sorozata az iput. Az algoritmusak egy k lap kapacitású gyorsmemóriát kell kezelie. Ha az aktuálisa igéyelt lap ics a memóriába, akkor a lapot az algoritmusak be kell teie és ehhez, ameyibe már ics hely, valamely lapot ki kell rakia. Ezt az eseméyt, amikor egy igéyelt lap ics a memóriába hibáak hívjuk, és a cél a hibák számáak miimalizálása. Alsó korlát Tétel Nics olya olie algoritmus a lapozási problémára, amely verseyképességi háyadosa kisebb, mit k. 1
2 Vegyük k+1 lapot és legye A egy tetszőleges olie algoritmus. Legye L az az elemből álló iput, amelybe az új elem midig az a lap, amely lap éppe hiáyzik A memóriájából. Legye továbbá osztható k-val. Ekkor A mide lapál hibázik, így A(L ) =. Legye LFD (logest forward distace) az az offlie algoritmus, amely ha egy lapot ki kell raki a memóriából midig azt a lapot választja a lapok közül, amelyre a következő igéy a legkésőbb érkezik. Ez az optimális. Ha LFD hibázik, akkor a következő k-1 kérés sorá em hibázhat újra, így LFD(L ) /k. Tehát A(L )/OPT (L ) /(/k), amivel a tétel állítását igazoltuk. Bélyegző algoritmus Az algoritmus bélyegeket haszál a memóriába. Kezdetbe egyetle lap sics megjelölve. Egy kérés érkezésekor az algoritmus a következő lépéseket hajtja végre. 1. Ha a kért lap a memóriába va, akkor ameyibe ez a lap még jelöletle, akkor megjelöljük. 2. Ha a kért lap ics a memóriába, és ics már jelöletle lap a memóriá- ba, akkor az összes jelölést töröljük. Ezt követőe veszük egy jelöletle lapot a memóriából (az előző lépés miatt va ilye) a kért lapot eek a lapak a helyére berakjuk, majd megjelöljük. Az algoritmus viselkedése agymértékbe függ attól, hogy milye szabály alapjá választjuk ki a törledő lapot, de a következő tétel mutatja, hogy a verseyképességi háyadosa em függ ettől. FIFO: A legrégebbe bekerült lapot dobja ki (em bélyegző). LRU: Midig a legrégebbe haszált lapot dobja ki (bélyegző). Tétel A B algoritmus verseyképességi háyadosa k. Bizoyítás Botsuk fel ezt az iputot fázisokra. Az első fázis kezdődjö az első elemél. Ezt követőe mide egyes fázis a megelőző fázis utolsó eleme utá jövő elemél kezdődik, és a leghosszabb olya sorozatát tartalmazza a kérésekek, amelyek legfeljebb k külöböző lapot igéyelek. (Tehát a következő fázis akkor kezdődik, amikor a k+1-edik külöböző lap megjeleik.) Érdemes megjegyezi, hogy a fázis a bélyegek kiosztásával is defiiálható, akkor kezdődik új fázis, amikor a B algoritmus törli a bélyegeket a memóriába. Az algoritmus defiíciójából következik, hogy B legfeljebb k hibát vét egy fázis alatt, (ha egy lapo hibázik, azo többet már em fog a fázisba, hisze megjelölte). Egy tetszőleges fázis második kéréséél az offlie memóriába bee va a fázis első eleme. Ezt követőe a következő fázis első eleméig k további elem jeleik meg, így az offie algoritmusak legalább egy hibát kell véteie, az adott fázis második elemétől, a következő fázis első eleméig tartó kéréssorozato. Következésképpe mide fázishoz (kivéve esetleg az utolsót) hozzáredeltük az offlie algoritmus egy-egy hibáját. Jelölje r a fázisok számát. Ekkor B(I) rk + k 1 és OPT (I) r, következésképp B(I) k OPT (I) + k 1, amivel a tétel állítását igazoltuk. Lista karbatartási probléma Adott egy lista, amelye a következő műveleteket tudjuk végrehajtai: Keres(x) Torol(x) Beszúr(x) 2
3 Mi csak a statikus modellt vizsgáljuk, ahol adottak a lista elemei és csak Keres(X) műveleteket hajtuk végre. Ameyibe a lista i-edik elemét keressük, akkor a költség i. A megegedett karbatartási műveletek: a Keres(x) művelet sorá az x elemet igye tetszőleges helyre előre mozgathatjuk fizetett cserék: bármely két egymás melletti elemet felcserélhetük 1 költséggel Példa Legye a lista x 1,x 2,x 3 a kéréssorozat x 3,x 2,x 3,x 2. Esetszétválasztással igazolható, hogy ameyibe em haszál egy algoritmus fizetett cseréket a költsége legalább 9. (Az első kérés költsége 3, ezt követoe megvizsgálva, hogy hova rakja az algoritmus az x 3 elemet igazolható az állítás.) Ezzel szembe ha két fizetett cserével az utolsó helyre visszük x 1 -et, akkor a cserék költsége 2 és utáa em mozdítva több elemet a kérések költsége 6. Következésképpe fizetett cserével jobb megoldást kaphatuk. MTF algoritmus Az algoritmus iputja elemek egy kezdeti x 1,...,x listája, és kérések egy σ = σ 1,...,σ m sorozata, ahol σ i {x 1,...,x }. A i-edik kérés hatására a KERES(σ i ) műveletet kell végrehajtai. MTF algoritmus Az algoritmus a kért elemet a lista elejére mozdítja. Tétel Az MTF algoritmus 2-verseyképes. Bizoyítás Vegyük egy optimális megoldást, jelölje OPT. Legye a Φ(i) poteciálfüggvéy az iverziók száma az i-edik kérés utá az MTF által karbatartott listába az optimálishoz képest, azaz azo x,y párok száma, amelykre x megelőzi y-t OPT listájába de em előzi meg MTF listájába. Vizsgáljuk meg a k-adik kérés, Keres(σ k ) művelete sorá fellépő költségeket és poteciálváltozást. Legye p azo elemek száma, amelyek mid MTF mid OPT listájába megelőzik σ k -t, q azo elemek száma, amelyek csak MTF listájába előzik meg σ k -t. MTF költsége p + q + 1, az optimális költség legalább p + 1. A Φ függvéy értéke q + p-vel változik. Tehát MT F(σ i ) + Φ(k) Φ(k 1) = p + q + 1 q + p = 2p + 1 2OPT (σ i ) Következésképpe MT F(σ) + Φ Φ 0 2OPT (σ) FC algoritmus FC algoritmus Az elemeket midig a gyakoriságuk sorredjébe tartja sorba. (Ezt megteheti fizetett cserék élkül, mivel midig csak a keresett elem gyakorisága övekszik, így esetleg azt kell előre mozgati.) Lemma FC em kostas verseyképes. Bizoyítás Legye a kezdeti lista x 1,...,x, a kéréssorozat pedig legye -szer x 1, -1-szer x 2, és így tovább + 1 i-szer x i. Ekkor FC sosem változtat a listá és a kiszolgálás teljes költsége i=1 ( + 1 i)i = ( + 1) i=1 i i=1 i 2 = ( + 1) 2 /2 ( + 1)(2 + 1)/6 = Θ( 3 ). Ezzel szembe MT F költsége i=1 i + 1 i=1 i = Θ(2 ). Következésképpe FC(I)/OPT (I), ha tart végtelebe. TRANSPOSE algoritmus TRANSPOSE algoritmus: A keresett elemet, ha em az első a listába egy hellyel előrébb mozgatja. Lemma TRANSPOSE em kostas verseyképes. Bizoyítás: Legye a lista x 1,...,x és vegyük a következő kéréssorozatot (x,x 1 ) M. Ekkor Traspose midig a kért utolsó elemet felcseréli az előtte álló elemmel, így a teljes költsége 2M. Másrészt az MTF algoritmusak, 3
4 amely midig legelőre hozza az aktuális elemet a költsége az első két kéréstől eltekitve midig 2, így összese 2 + 2(M 1)2. Következésképpe Traspose(I)/OPT (I) 2M /(2 + 4(M 1) /2 ha M tart végtelebe. Alsó korlát Tétel Ha egy olie algoritmus c-verseyképes a lista karbatartási feladatra, akkor c 2. Bizoyítás Vegyük egy tetszőleges olie algoritmust. Defiiáljuk egy m hosszú iputot, amely midig az algoritmus listájáak utolsó elemét kéri. Ekkor az algoritmus költsége m. Az optimális költség becsléséhez vegyük két statikus algoritmust. STAT1 em mozdít egyetle elemet sem, STAT2 pedig előszőr megfordítja az elemek sorredét és utáa em mozdít egyetle elemet sem. Ekkor bármilye kérés érkezik aak a teljes költsége a két algoritmusra ézve potosa + 1. Továbbá STAT2 eseté a kezdeti sorred eléréséek költsége ( 1)/2. Következésképpe STAT1 és STAT2 együttes költsége az iputra ( 1)/2 + m( + 1), így az optimális költség legfeljebb (( 1)/2 + m( + 1))/2. Tehát azt kaptuk, hogy erre az iputra ALG(I)/OPT (I) háyadosra kapott alsó korlát tart az 2/( + 1) értékhez, ahogy m tart a végtelebe. Másrészt eze háyados határértéke 2, ha tart a végtelebe, amivel a tételt igazoltuk. k-szerver probléma Egy (M,d) párost, ahol M a metrikus tér potjait tartalmazza, d pedig az M M halmazo értelmezett távolságfüggvéy metrikus térek evezük, ha a távolságfüggvéyre teljesülek az alábbi tulajdoságok d(x,y) 0 mide x,y M eseté, d(x,y) = d(y,x) mide x,y M eseté, d(x,y) + d(y,z) d(x,z) mide x,y,z M eseté, d(x,y) = 0 akkor és csak akkor teljesül, ha x = y. A k-szerver problémába adott egy metrikus tér, és va k darab szerverük, amelyek a térbe mozoghatak. A probléma sorá a tér potjaiból álló kérések egy listáját kell kiszolgáli azáltal, hogy a megfelelő kérések helyére odaküldük egy-egy szervert. A probléma o-lie, ami azt jeleti, hogy a kéréseket egyekét kapjuk meg, és az egyes kéréseket a további kérések ismerete élkül azok érkezése előtt kell kiszolgáluk. A cél a szerverek által megtett össztávolság miimalizálása. Lapozás mit speciális eset A lapozási problémába a számítógépek gyorsmemóriájáak a kezelését modellezi. Adott lapok egy uiverzuma, amely lapok egy sorozata az iput. Az algoritmusak egy k lap kapacítású gyorsmemóriát kell kezelie. Ha az aktuálisa igéyelt lap ics a memóriába, akkor a lapot az algoritmusak be kell teie és ehhez, ameyibe már ics hely, valamely lapot ki kell rakia. Ezt az eseéyt, amikor egy igéyelt lap ics a memóriába hibáak hívjuk, és a cél a hibák számáak miimalizálása. Ha az uiverzum a metrikus tér és a memória celláit a szerverekek feleltetjük meg (egy szerver azo a poto va, amely lapot a cella tartalmazza), akkor egy k-szerver feladatot kapuk. A metrikus térbe bármely két pot távolsága 1. Az ilye tereket uifrom térek evezzük. következméy: Uiform tereke vaak k-verseyképes algoritmusok, és ics olya algoritmus, amely verseyképessé háyadosa kisebb, mit k. Mohó algoritmus Természetes godolat a kéréseket midig a legközelebbi szerverrel kiszolgáli. 4
5 1. ábra. Lemma A mohó algoritmus em kostas verseyképes. Egyesúly algoritmus Az eljárás sorá a szerverek midig külöböző potokba helyezkedek el. Az algoritmus a futása sorá mide szerverre számo tartja, hogy az aktuális időpotig összese mekkora távolságot tett meg. Jelölje redre s 1,...,s k a szervereket és a potokat is, ahol a szerverek elhelyezkedek. Továbbá jelölje D 1,...,D k redre a szerverek által az adott időpotig megtett összutat. Ekkor, ameyibe egy P potba megjeleik egy kérés akkor a ES algoritmus azt az i szervert választja a kérés kiszolgálására, ahol a D i + d(s i,p) érték miimális. Tehát az algoritmus számo tartja egy k méretű S tömbbe szerverek kofigurációját, egy D tömbbe a szerverekhez redelt távolságokat. Az algoritmus egy I = P 1,...,P potsorozatra (amely potokat egy D tömb által kapuk meg) a következőképpe fut le ES(I) algoritmus for j=1 to i= argmi D[i]+d(s[i],P[j]) szolgáljuk ki a kérést az i-edik szerverrel D[i]:=D[i]+d(s[i],P[j]) s[i]:=p[j] Példa Tekitsük a kétdimeziós Euklédeszi teret, mit metrikus teret. A potok (x, y) valós számpárokból állak, két potak (a,b)-ek és (c,d)-ek a távolsága (a c) 2 + (b d) 2. Legye két szerverük kezdetbe a (0,0) és (1,1) potokba. Kezdetbe D 1 = D 2 = 0, s 1 = (0,0), s 2 = (1,1). Az első kérés legye az (1,4) potba. Ekkor D 1 +d((0,0)(1,4)) = 17 > D2 + d((1,1)(1,4)) = 3, így a második szervert haszáljuk és a kérés kiszolgálása utá D 1 = 0,D 2 = 3, s 1 = (0,0), s 2 = (1,4) teljesül. Legye a második kérés (2,4), ekkor D 1 + d((0,0)(2,4)) = 20 > D 2 + d((1,4)(2,4) = = 4, így ismét a második szervert haszáljuk, és a kérés kiszolgálása utá D 1 = 0,D 2 = 4, s 1 = (0,0), s 2 = (2,4) teljesül. A harmadik kérés legye ismét az (1,4) potba, ekkor D 1 +d((0,0)(1,4)) = 17 < D 2 +d((2,4)(1,4) = 4+1 = 5, így az első szervert haszáljuk és a kérés kiszolgálása utá D 1 = 17,D 2 = 4, s 1 = (1,4), s 2 = (2,4) teljesül. tétel Ameyibe a metrikus tér k + 1 potot tartalmaz, akkor az ES algoritmus eyhé k-verseyképes. 5
6 Mukafüggvéy algoritmus Azt a metrikus tér potjaiból álló multihalmaz, amely megadja mely potokba helyezkedek el a szerverek (azért kell multihalmazokat haszáluk, mert egy potba több szerver is lehet) a szerverek kofigurációjáak evezzük. Legye A 0 az o-lie szerverek kezdeti kofigurációja. Ekkor a t-edik kérés utái X multihalmazra voatkozó mukafüggvéy w t (X) a miimális költség, amellyel kiszolgálható az első t kérés az A 0 kofigurációból kiidulva úgy, hogy a szerverek az X kofigurációba kerüljeek a kiszolgálás végé. A mukafüggvéy algoritmus a mukafüggvéyt haszálja. Legye A t 1 a szerverekek a kofigurációja közvetleül a t-edik kérés érkezése előtt. Ekkor a mukafüggvéy algoritmus azzal az s szerverrel szolgálja ki az R t potba megjelet kérést, amelyek a P helyére a w t 1 (A t 1 \ P R t ) + d(p,r t ) érték a miimális. Példa Tekitsük azt a metrikus teret, amelybe három pot va A, B és C, a távolságok d(a,b) = 1, d(b,c) = 2, d(a,c) = 3. A kezdeti szerver kofiguráció legye A,B. Ekkor a kezdeti mukafüggvéyek w 0 ({A,A}) = 1, w 0 ({A,B}) = 0, w 0 ({A,C}) = 2, w 0 ({B,B}) = 1, w 0 ({B,C}) = 3, w 0 ({C,C}) = 4. Legye az első kérés a C potba. Ekkor w 0 ({A,B} \ {A} {C}) + d(a,c) = = 5 és w 0 ({A,B} \ {B} {C}) + d(b,c) = = 4, így a MUNKAFÜGGVÉNY algoritmus a B potba levő szerver küldi a kérés kiszolgálására. Tétel A MUNKAFÜGGVÉNY algoritmus eyhé 2k 1-verseyképes. Dupla lefedő algoritmus Egy másik vizsgált speciális tér az egyees. Az egyees potjait a valós számokak feleltetjük meg, és két potak a-ak és b-ek a távolsága a b. Erre az esetre, ahol a metrikus tér egy egyees, Chrobak és Larmore kifejlesztett egy k-verseyképes algoritmust, amelyet dupla lefedő algoritmusak evezük. Az algoritmus a P kérést a P-hez legközelebb eső s szerverrel szolgálja ki, és ameyibe vaak szerverek P-ek az s-el átellees oldalá is, akkor azo szerverek közül a P-hez legközelebbit d(s, P) egységyit mozdítja P felé. A továbbiakba a dupla lefedő algoritmust DL-el jelöljük. Tétel A DL algoritmus k-verseyképes ha a metrikus tér egy egyees. DL(I,S) algoritmus for j=1 to i:=argmi {d(p[j],s[l]) : l=1,..,} if s[i]=mi{s[l] : l=1,..,} or s[i]=mi{s[l] : l=1,..,} the a kérést az i szerver szolgálja ki s[i]:=p[j] else if s[i]<= P[j] the m:={argmi}{d(s[l],p[j]) s[l] > P[j]} a kérést az i szerver szolgálja ki s[m]:=s[m]- d(s[i],p[j]) s[i]:=p[j] else r:={argmi}{d(s[l],p[j]) s[l] < P[j]} a kérést az i szerver szolgálja ki s[r]:=s[r]+ d(s[i],p[j]) s[i]:=p[j] 6
7 ábra. Példa Bizoyítás I. Vegyük egy tetszőleges sorozatát a kérésekek, jelölje ezt az iputot I. Az eljárás elemzése sorá feltételezzük, hogy párhuzamosa fut a DL algoritmus és egy optimális off-lie algoritmus. Szité feltesszük, hogy mide kérést elsőkét az off-lie algoritmus szolgál ki, utáa pedig az o-lie algoritmus. Az o-lie algoritmus szervereit és egybe a szerverek pozícióit, (amelyek valós számok az egyeese) s 1,...,s k jelöli, az optimális off-lie algoritmus szervereit és egybe a szerverek pozícióit x 1,...,x k jelöli. Mivel a szerverek redszeres átjelölésével ez elérhető feltételezzük, hogy s 1 s 2 s k és x 1 x 2 x k midig teljesül. A tétel állítását a poteciálfüggvéy techikájával igazoljuk. A poteciálfüggvéy a szerverek aktuális pozíciójához redel egy értéket, az o-lie és az off-lie költségeket a poteciálfüggvéy változásaiak alapjá hasolítjuk össze. Legye a poteciálfüggvéy Φ = k k i=1 x i s i + (s j s i ). i< j Az alábbiakba igazoljuk, hogy a poteciálfüggvéyre teljesülek az alábbi állítások. Amíg OPT szolgálja ki a kérést, addig a poteciálfüggvéy övekedése legfeljebb k-szor az OPT szerverei által megtett távolság. Amíg DL szolgálja ki a kérést, addig Φ legalább ayival csökke, mit ameyi a kérés kiszolgálásáak költsége. Ameyibe a feti tulajdoságok teljesülek, akkor a tétel állítása következik, hisze ebbe az esetbe adódik, hogy Φ v Φ 0 k OPT(I) DL(I), ahol Φ v és Φ 0 a poteciálfüggvéy kezdeti és végső értékei. Mivel a poteciálfüggvéy emegatív, ezért adódik, hogy DL(I) kopt(i) + Φ 0, azaz azt kapjuk, hogy a DL algoritmus eyhé k-verseyképes. Bizoyítás II. Elsőkét vizsgáljuk azt az esetet, amikor OPT valamely szervere d távolságot mozog. Ekkor a poteciálfüggvéybe szereplő első rész legfeljebb kd-vel övekszik a második rész em változik, tehát az első tulajdosága a poteciálfüggvéyek valóba feáll. Most vizsgáljuk DL szervereit. Legye P a kérés melyet ki kell szolgáli. Mivel elsőkét OPT szolgálta ki a kérést, ezért x j = P valamely szerverre. Most külöböztessük meg két esetet DL szervereiek elhelyezkedésétől függőe. 7
8 Elsőkét tegyük fel, hogy mide szerver P-ek ugyaarra az oldalára esik. Feltehetjük, hogy mide szerver pozíciója agyobb P-él, a másik eset teljese hasoló. Ekkor s 1 a legközelebbi szerver P-hez és DL s 1 -et küldi P-be, más szervert em mozgat. Tehát DL költsége d(s 1,P). A poteciálfüggvéybe szereplő első összegbe csak az x 1 s 1 tag változik és ez csökke d(s 1,P) egységgel, tehát az első rész csökke kd(s 1,P) egységgel. A második tag övekszik (k 1)d(s 1,P) egységgel, így Φ értéke csökke d(s 1,P) egységgel. Most tekitsük a másik esetet. Ekkor P-ek midkét oldalára esik szerver, legyeek ezek a szerverek s i és s i+1. Tegyük fel, hogy s i esik közelebb P-hez, a másik eset teljese hasoló. Tehát DL költsége 2d(s i,p). Vizsgáljuk a poteciálfüggvéy első részéek változásait. Az i-edik és az i + 1- edik tag változik. Az egyik tag övekszik, a másik csökke d(s i,p) egységgel, tehát az első rész összességébe em változik. A Φ függvéy második részéek változása d(s i,p) ( (k i) + (i 1) (i) + (k (i + 1)) ) = 2d(s i,p). Tehát ebbe az esetbe is feáll a poteciálfüggvéy második tulajdosága. Fa metrikus tér Az egyees általáosításakét kaphatjuk a fa metrikus teret. vegyük egy tetszőleges súlyozott fát. A metrikus tér potjai a fa csúcsai továbbá mide élhez és mide 0 < λ < 1 számhoz defiiáljuk az élet λ és 1 λ aráyba felosztó potokat. Mivel a fa körmetes ezért bármely két pot között egyetle út vezet. A két pot közötti távolság a közöttük vezető út hossza. Az élek belső potjai eseté az él hosszáak a felosztásak megfelelő részét vesszük figyelmebe. Azt modjuk, hogy egy szerver lát egy potot, ha a közte és a pot között levő úto ics másik szerver. Lefedő algoritmus Az algoritmus egy kérést úgy szolgál ki, hogy mide szervert, ami látja a kérés helyét egyeletes sebességgel mozgat a szerver felé. (A kérést látó szerverek halmaza változik a szerverek mozgatása sorá.) tétel A lefedő algoritmus eyhé k-verseyképes, ha a metrikus tér egy fa. 3. ábra. 8
9 tétel Nics olya legalább k + 1 potból álló metrikus tér, ahol megadható olya o-lie algoritmus, amelyek kisebb a verseyképességi háyadosa, mit k. bizoyítás Tekitsük egy tetszőleges legalább k + 1 potból álló teret, és egy tetszőleges o-lie algoritmust. Jelölje az algoritmust ONL, a potokat ahol kezdetbe ONL szerverei állak P 1,P 2,...,P k, a térek egy további potját jelölje P k+1. Vegyük kérésekek egy hosszú I = Q 1,...,Q sorozatát, amelyet úgy kapuk, hogy a következő kérés midig a P 1,P 2,...,P k+1 potok közül abba a potba keletkezik, ahol ics szerver. Vizsgáljuk elsőkét a ONL(I) költséget. Mivel a Q j pot kiszolgálása utá a Q j+1 pot lesz szabad, ezért a Q j potot midig a Q j+1 potba álló szerver szolgálja ki, így a kiszolgálás költsége d(q j,q j+1 ). ONL(I) = d(q j,q j+1 ), j=1 ahol Q +1 azt a potot jelöli, ahol az + 1-edik kérés lee, azaz azt a potot, amelyről kiszolgáltuk az -edik kérést. Most vizsgáljuk a OPT(I) költséget. Az optimális off-lie algoritmus meghatározása helyett defiiáluk k darab off-lie algoritmust, és ezek költségeiek az átlagát haszáljuk, mivel midegyik algoritmus költsége legalább akkora mit a miimális költség, ezért a költségek átlaga is felső korlátja lesz az optimális költségek. Defiiáljuk k darab off-lie algoritmust, jelölje őket OFF 1,..., OFF k. Tegyük fel, hogy a kiidulási állapotba az OFF j algoritmus szerverei a P 1,P 2,...,P k+1 potok közül a P j potot szabado hagyják, és a halmaz további potjaiak midegyiké egy szerver helyezkedik el. Ez a kiidulási állapot elérhető egy C j kostas extra költség felhaszálásával. A kérések kiszolgálása a következőképpe törtéik. Ha a Q i poto va az OFF j algoritmusak szervere, akkor em mozgat egyetle szervert sem, ha ics, akkor a Q i 1 poto levő szervert haszálja. Az algoritmusok jól defiiáltak, hisze ha ics szerver a Q i poto, akkor a P 1,P 2,...,P k+1 potok midegyiké, így Q i 1 -e is va szerver. Továbbá a Q 1 = P k+1 poto az OFF j algoritmusok midegyikéek áll szervere a kezdeti kofigurációba. Vegyük észre, hogy az OFF 1,..., OFF k algoritmusok szerverei redre külöböző kofigurációkba vaak. Kezdetbe ez az állítás a defiíció alapjá igaz. Utáa a tulajdoság azért marad fe, mert amely algoritmusok em mozdítaak szervert a kérés kiszolgálására, azokak a szerver kofigurációja em változik. Amely algoritmusok mozgatak szervert, azok a Q i 1 potról viszik el a szervert, amely pot az előző kérés volt, így ott mide algoritmusak va szervere. Következésképp eze algoritmusok szerver kofigurációja em állítódhat azoos pozícióba olya algoritmus szerver kofigurációjával, amely em mozdított szervert. Másrészt, ha több algoritmus is mozgatá Q i 1 -ről Q i -be a szervert azok szerver kofigurációja se válhat azoossá, hisz a mozgatást megelőzőleg külöböző volt. Következésképp egy Q i kérés eseté, mide OFF j algoritmusra más a szerver kofiguráció. Továbbá mide kofigurációak tartalmazia kell Q i 1 -et, tehát potosa egy olya OFF j algoritmus va, amelyek icse szervere a Q i poto. Tehát a Q i kérés kiszolgálásáak a költsége az OFF j algoritmusok egyikéél d(q i 1,Q i ) a többi algoritmus eseté 0. Következésképp k j=1 OFF j (I) = C + i=2 d(q i,q i 1 ), ahol C = k j=1 C j egy az iput sorozattól függetle kostas, amely az off-lie algoritmusok kezdeti kofigurációiak beállításáak költsége. Másrészt az off-lie optimális algoritmus költsége em lehet agyobb semelyik off-lie algoritmus költségéél sem, így k OPT(I) k j=1 OFF j(i). Következésképpe k OPT(I) C + i=2 d(q i,q i 1 ) C + ONL(I), 9
10 amely egyelőtleségből következik, hogy az ONL algoritmus verseyképességi háyadosa em lehet kisebb, mit k, hisze az iputsorozat hosszúságáak övelésével a OPT(I) érték tetszőlegese agy lehet. 10
1. A k-szerver probléma
1. A k-szerver probléma Az egyik legismertebb on-line probléma a k-szerver probléma. A probléma általános deníciójának megadásához szükség van a metrikus tér fogalmára. Egy (M, d) párost, ahol M a metrikus
RészletesebbenAz online algoritmusok k-szerver probléma
Az online algoritmusok k-szerver probléma Bittner Emese, Imreh Csanád, Nagy-György Judit Szegedi Tudományegyetem Online algoritmusok Online problémáról beszélünk azokban az esetekben, ahol nem ismert az
Részletesebben1. Online kiszolgálóelhelyezés
1. Online kiszolgálóelhelyezés A probléma általános deníciójának megadásához szükség van a metrikus tér fogalmára. Egy (M, d) párost, ahol M a metrikus tér pontjait tartalmazza, d pedig az M M halmazon
RészletesebbenAz online algoritmusok k-szerver probléma
Az online algoritmusok k-szerver probléma Bittner Emese, Imreh Csanád, Nagy-György Judit Szegedi Tudományegyetem Online algoritmusok Online problémáról beszélünk azokban az esetekben, ahol nem ismert az
RészletesebbenAlapfogalmak, bevezető
1. fejezet Alapfogalmak, bevezető példák 1.1. Bevezetés A gyakorlati problémákban gyakran fordulnak elő olyan optimalizálási feladatok, ahol a bemenetet (más néven inputot, vagyis a feladatot definiáló
Részletesebben(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):
A umerikus sorozatok fogalma, határértéke (A TÁMOP-4-8//A/KMR-9-8 számú projekt keretébe írt egyetemi jegyzetrészlet): Koverges és diverges sorozatok Defiíció: A természetes számoko értelmezett N R sorozatokak
RészletesebbenKétoldali hibás Monte Carlo algoritmus: mindkét válasz esetén hibázhat az algoritmus, de adott alsó korlát a hibázás valószínűségére.
Véletleített algoritmusok Tegyük fel, hogy va két doboz (A,B), amely egyike 1000 Ft-ot tartalmaz, a másik üres. 500 Ft-ért választhatuk egy dobozt, amelyek a tartalmát megkapjuk. A feladat megoldására
Részletesebben3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.
3. SOROZATOK 3. Sorozatok korlátossága, mootoitása, kovergeciája Defiíció. Egy f : N R függvéyt valós szám)sorozatak evezük. Ha A egy adott halmaz és f : N A, akkor f-et A-beli értékű) sorozatak evezzük.
RészletesebbenOnline algoritmusok. Algoritmusok és bonyolultságuk. Horváth Bálint március 30. Horváth Bálint Online algoritmusok március 30.
Online algoritmusok Algoritmusok és bonyolultságuk Horváth Bálint 2018. március 30. Horváth Bálint Online algoritmusok 2018. március 30. 1 / 28 Motiváció Gyakran el fordul, hogy a bemenetet csak részenként
RészletesebbenKalkulus I. Első zárthelyi dolgozat 2014. szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l 2. 5 2n 6n + 8
Név, Neptu-kód:.................................................................... 1. Legyeek p, q Q tetszőlegesek. Mutassuk meg, hogy ekkor p q Q. Tegyük fel, hogy p, q Q. Ekkor létezek olya k 1, k 2,
RészletesebbenDiszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok
1 Diszkrét matematika II., 3. előadás Komplex számok Dr. Takách Géza NyME FMK Iformatikai Itézet takach@if.yme.hu http://if.yme.hu/ takach/ 2007. február 22. Komplex számok Szereték kibővítei a valós számtestet,
RészletesebbenNevezetes sorozat-határértékek
Nevezetes sorozat-határértékek. Mide pozitív racioális r szám eseté! / r 0 és! r +. Bizoyítás. Jelöljük p-vel, illetve q-val egy-egy olya pozitív egészt, melyekre p/q r, továbbá legye ε tetszőleges pozitív
RészletesebbenVÉLETLENÍTETT ALGORITMUSOK. 1.ea.
VÉLETLENÍTETT ALGORITMUSOK 1.ea. 1. Bevezetés - (Mire jók a véletleített algoritmusok, alap techikák) 1.1. Gyorsredezés Vegyük egy ismert példát, a redezések témaköréből, méghozzá a gyorsredezés algoritmusát.
RészletesebbenSorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága
Sorozatok, határérték fogalma. Függvéyek határértéke, folytoossága 1) Végtele valós számsorozatok Fogalma, megadása Defiíció: A természetes számok halmazá értelmezett a: N R egyváltozós valós függvéyt
Részletesebben1 k < n(1 + log n) C 1n log n, d n. (1 1 r k + 1 ) = 1. = 0 és lim. lim n. f(n) < C 3
Dr. Tóth László, Fejezetek az elemi számelméletből és az algebrából (PTE TTK, 200) Számelméleti függvéyek Számelméleti függvéyek értékeire voatkozó becslések A τ() = d, σ() = d d és φ() (Euler-függvéy)
RészletesebbenPályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov.
Pályázat címe: Új geerációs sorttudomáyi kézés és tartalomfejlesztés, hazai és emzetközi hálózatfejlesztés és társadalmasítás a Szegedi Tudomáyegyeteme Pályázati azoosító: TÁMOP-4...E-5//KONV-05-000 Sortstatisztika
Részletesebben2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...
. Függvéysorok. Bevezetés és defiíciók A végtele sorokál taultuk, hogy az + x + x + + x +... végtele összeg x < eseté koverges. A feti végtele összegre úgy is godolhatuk, hogy végtele sok függvéyt aduk
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli beugró kérdések. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Iformatikai Kar Aalízis 1. Írásbeli beugró kérdések Készítette: Szátó Ádám 2011. Tavaszi félév 1. Írja le a Dedekid-axiómát! Legyeek A R, B R. Ekkor ha a A és b B : a b, akkor
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli tételek. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Iformatikai Kar Aalízis. Írásbeli tételek Készítette: Szátó Ádám 20. Tavaszi félév . Archimedes tétele. Tétel: a > 0 és b R : N : b < a. Bizoyítás: Idirekt úto tegyük fel, hogy
Részletesebben10.M ALGEBRA < <
0.M ALGEBRA GYÖKÖS KIFEJEZÉSEK. Mutassuk meg, hogy < + +... + < + + 008 009 + 009 008 5. Mutassuk meg, hogy va olya pozitív egész szám, amelyre 99 < + + +... + < 995. Igazoljuk, hogy bármely pozitív egész
RészletesebbenElsőbbségi (prioritásos) sor
Elsőbbségi (prioritásos) sor Közapi fogalma, megjeleése: pl. sürgősségi osztályo a páciesek em a beérkezési időek megfelelőe, haem a sürgősség mértéke szerit kerülek ellátásra. Az operációs redszerekbe
RészletesebbenSZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo
SZÁMELMÉLET Vasile Beride, Filippo Spagolo A számelmélet a matematika egyik legrégibb ága, és az egyik legagyobb is egybe Eek a fejezetek az a célja, hogy egy elemi bevezetést yújtso az első szite lévő
RészletesebbenÍrta: DÓSA GYÖRGY IMREH CSANÁD ONLINE ALGORITMUSOK. Egyetemi tananyag
Írta: DÓSA GYÖRGY IMREH CSANÁD ONLINE ALGORITMUSOK Egyetemi tananyag 2011 COPYRIGHT: 2011 2016, Dósa György, Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Matematika Tanszék, Imreh Csanád, Szegedi Tudományegyetem
Részletesebben18. Differenciálszámítás
8. Differeciálszámítás I. Elméleti összefoglaló Függvéy határértéke Defiíció: Az köryezetei az ] ε, ε[ + yílt itervallumok, ahol ε > tetszőleges. Defiíció: Az f függvéyek az véges helye vett határértéke
RészletesebbenVII. A határozatlan esetek kiküszöbölése
A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely
Részletesebben( a b)( c d) 2 ab2 cd 2 abcd 2 Egyenlőség akkor és csak akkor áll fenn
Feladatok közepek közötti egyelőtleségekre (megoldások, megoldási ötletek) A továbbiakba szmk=számtai-mértai közép közötti egyelőtleség, szhk=számtaiharmoikus közép közötti egyelőtleség, míg szk= számtai-égyzetes
Részletesebben1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a racionális és a valós számok ismeretét feltételezzük:
1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a raioális és a valós számok ismeretét feltételezzük: N = f1 ::: :::g Z = f::: 3 0 1 3 :::g p Q = j p q Z és q 6= 0 : q A valós szám értelmezése végtele tizedestörtkét
RészletesebbenSorozatok A.: Sorozatok általában
200 /2002..o. Fakt. Bp. Sorozatok A.: Sorozatok általába tam_soroz_a_sorozatok_altalaba.doc Sorozatok A.: Sorozatok általába Ad I. 2) Z/IV//a-e, g-m (CD II/IV/ Próbálj meg róluk miél többet elmodai. 2/a,
RészletesebbenXXVI. Erdélyi Magyar Matematikaverseny Zilah, február II.forduló -10. osztály
Miisterul Educaţiei Națioale și Cercetării Știițifice Subiecte petru Etapa aţioală a Cocursului de Matematică al Liceelor Maghiare di Româia XXVI. Erdélyi Magyar Matematikaversey Zilah, 016. február 11
RészletesebbenMatematika B4 I. gyakorlat
Matematika B4 I. gyakorlat 2006. február 16. 1. Egy-dimeziós adatredszerek Va valamilye adatredszer (számsorozat), amelyről szereték kiszámoli bizoyos dolgokat. Az egyes értékeket jelöljük z i -vel, a
RészletesebbenANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA
ANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA Szerkesztette: Balogh Tamás 202. július 2. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a ifo@baloghtamas.hu e-mail címe! Ez a Mű a Creative Commos Nevezd meg! - Ne add
RészletesebbenHiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a dokumentumban.-86. ábra: A példa-feladat kódolási változatai
közzétéve a szerző egedélyével) Öfüggő szekuder-változó csoport keresése: egy bevezető példa Ez a módszer az állapothalmazo értelmezett partíció-párok elméleté alapul. E helye em lehet céluk az elmélet
Részletesebbenf (M (ξ)) M (f (ξ)) Bizonyítás: Megjegyezzük, hogy konvex függvényekre mindig létezik a ± ben
Propositio 1 (Jese-egyelőtleség Ha f : kovex, akkor tetszőleges ξ változóra f (M (ξ M (f (ξ feltéve, hogy az egyelőtleségbe szereplő véges vagy végtele várható értékek létezek Bizoyítás: Megjegyezzük,
RészletesebbenMatematika I. 9. előadás
Matematika I. 9. előadás Valós számsorozat kovergeciája +-hez ill. --hez divergáló sorozatok A határérték és a műveletek kapcsolata Valós számsorozatok mootoitása, korlátossága Komplex számsorozatok kovergeciája
RészletesebbenInnen. 2. Az. s n = 1 + q + q 2 + + q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha
. Végtele sorok. Bevezetés és defiíciók Bevezetéskét próbáljuk meg az 4... végtele összegek értelmet adi. Mivel végtele sokszor em tuduk összeadi, emiatt csak az első tagot adjuk össze: legye s = 4 8 =,
RészletesebbenMATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)
O k t a t á s i H i v a t a l A 5/6 taévi Országos Középiskolai Taulmáyi Versey első forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató A 5 olya égyjegyű szám, amelyek számjegyei
RészletesebbenA G miatt (3tagra) Az egyenlőtlenségek két végét továbbvizsgálva, ha mindkét oldalt hatványozzuk:
Kocsis Júlia Egyelőtleségek 1. Feladat: Bizoytsuk be, hogy tetszőleges a, b, c pozitv valósakra a a b b c c (abc) a+b+c. Megoldás: Tekitsük a, b és c számok saját magukkal súlyozott harmoikus és mértai
Részletesebben(d) x 6 3x 2 2 = 0, (e) x + x 2 = 1 x, (f) 2x x 1 = 8, 2(x 1) a 1
. Bevezető. Oldja meg az alábbi egyeleteket: (a cos x + si x + cos x si x = (b π si x = x π 4 x 3π 4 cos x (c cos x + si x = si x (d x 6 3x = 0 (e x + x = x (f x + 5 + x = 8 (g x + + x + + x + x + =..
Részletesebben1. feladat Az egyensúly algoritmus viselkedése: Tekintsük a kétdimenziós Euklideszi teret, mint metrikus teret. A pontok
1. feladat Az egyensúly algoritmus viselkedése: Tekintsük a kétdimenziós Euklideszi teret, mint metrikus teret. A pontok (x, y) valós számpárokból állnak, két (a, b) és (c, d) pontnak a távolsága (a c)
RészletesebbenFüggvényhatárérték-számítás
Függvéyhatárérték-számítás I Függvéyek véges helye vett véges határértéke I itervallumo, ha va olya k valós szám, melyre az I itervallumo, ha va olya K valós szám, melyre I itervallumo, ha alulról és felülről
RészletesebbenGyakorló feladatok II.
Gyakorló feladatok II. Valós sorozatok és sorok Közgazdász szakos hallgatókak a Matematika B című tárgyhoz 2005. október Valós sorozatok elemi tulajdoságai F. Pozitív állítás formájába fogalmazza meg azt,
Részletesebben24. tétel A valószínűségszámítás elemei. A valószínűség kiszámításának kombinatorikus modellje.
24. tétel valószíűségszámítás elemei. valószíűség kiszámításáak kombiatorikus modellje. GYORISÁG ÉS VLÓSZÍŰSÉG meyibe az egyes adatok a sokaságo belüli részaráyát adjuk meg (törtbe vagy százalékba), akkor
RészletesebbenSzámsorozatok. 1. Alapfeladatok december 22. sorozat határértékét, ha. 1. Feladat: Határozzuk meg az a n = 3n2 + 7n 5n létezik.
Számsorozatok 2015. december 22. 1. Alapfeladatok 1. Feladat: Határozzuk meg az a 2 + 7 5 2 + 4 létezik. sorozat határértékét, ha Megoldás: Mivel egy tört határértéke a kérdés, ezért vizsgáljuk meg el
RészletesebbenStatisztika 1. zárthelyi dolgozat március 21.
Statisztika 1 zárthelyi dolgozat 011 március 1 1 Legye X = X 1,, X 00 függetle mita b paraméterű Poisso-eloszlásból b > 0 Legye T 1 X = X 1+X ++X 100, T 100 X = X 1+X ++X 00 00 a Milye a számra igaz, hogy
Részletesebben1 n. 8abc (a + b) (b + c) (a + c) 8 27 (a + b + c)3. (1 a) 5 (1 + a)(1 + 2a) n + 1
A tárgy címe: ANALÍZIS A-B-C + gyakorlat Beroulli-egyelőtleség Ha N és h R, akkor + h + h Mikor va itt egyelőség? Léyeges-e a h feltétel? Számtai-mértai közép Bármely N és,, R, k 0 k =,, választással k
Részletesebben4. Test feletti egyhatározatlanú polinomok. Klasszikus algebra előadás NE KEVERJÜK A POLINOMOT A POLINOMFÜGGVÉNNYEL!!!
4. Test feletti egyhatározatlaú poliomok Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2013 április 11. Eddig a poliomokkal mit formális kifejezésekkel számoltuk, em éltük azzal a lehetőséggel, hogy x helyébe
RészletesebbenALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198.
ALGEBRA MÁSODFOKÚ POLINOMOK. Határozzuk meg az + p + q = 0 egyelet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 98.. Határozzuk meg az összes olya pozitív egész p és q számot, amelyre az
RészletesebbenBIOMATEMATIKA ELŐADÁS
BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 10. A statisztika alapjai Debrecei Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csaád A diasor tartalma 1 Bevezetés 2 Statisztikai függvéyek Defiíció, empirikus várható érték Empirikus
RészletesebbenI. Függelék. A valószínűségszámítás alapjai. I.1. Alapfogalamak: A valószínűség fogalma: I.2. Valószínűségi változó.
I. Függelék A valószíűségszámítás alapjai I.1. Alapfogalamak: Véletle jeleség: létrejöttét befolyásoló összes téyezőt em ismerjük. Tömegjeleség: a jeleség adott feltételek mellett akárháyszor megismételhető.
RészletesebbenHajós György Versenyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 2011
1 Molár-Sáska Gáboré: Hajós György Verseyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 011 1. Írja fel a számokat 1-tıl 011-ig egymás utá! Határozza meg az így kapott agy szám 0-cal való osztási maradékát!. Az { }
Részletesebben6. Elsőbbségi (prioritásos) sor
6. Elsőbbségi (prioritásos) sor Közapi fogalma, megjeleése: pl. sürgősségi osztályo a páciesek em a beérkezési időek megfelelőe, haem a sürgősség mértéke szerit kerülek ellátásra. Az operációs redszerekbe
RészletesebbenMatematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova
Matematikai játékok Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova 1. rész Matematikai tréfák A következő matematikai játékokba matematikai tréfákba a végső eredméy a játék kiidulási feltételeitől függ, és em a játékosok
Részletesebben1. A radioaktivitás statisztikus jellege
A radioaktivitás időfüggése 1. A radioaktivitás statisztikus jellege Va N darab azoos radioaktív atomuk, melyekek az atommagja spotá átalakulásra képes. tegyük fel, hogy ezek em bomlaak tovább. Ekkor a
Részletesebbenf(n) n x g(n), n x π 2 6 n, σ(n) n x
Számelméleti függvéyek extremális agyságredje Dr. Tóth László 2006 Bevezetés Ha számelméleti függvéyek, l. multilikatív vagy additív függvéyek agyságredjét vizsgáljuk, akkor először általába az adott függvéy
RészletesebbenA tárgy címe: ANALÍZIS 1 A-B-C (2+2). 1. gyakorlat
A tárgy címe: ANALÍZIS A-B-C + gyakorlat Beroulli-egyelőtleség Legye N, x k R k =,, és tegyük fel, hogy vagy x k 0 k =,, vagy pedig x k 0 k =,, Ekkor + x k + x k Speciális Beroulli-egyelőtleség Ha N és
RészletesebbenDebreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar. Feladatok a Gazdasági matematika I. tárgy gyakorlataihoz. Halmazelmélet
Debrecei Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudomáyi Kar Feladatok a Gazdasági matematika I. tárgy gyakorlataihoz a megoldásra feltétleül ajálott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottak
RészletesebbenTartalomjegyzék. Pemutáció 5 Ismétléses permutáció 8 Variáció 9 Ismétléses variáció 11 Kombináció 12 Ismétléses kombináció 13
Tartalomjegyzék I Kombiatorika Pemutáció Ismétléses permutáció 8 Variáció 9 Ismétléses variáció Kombiáció Ismétléses kombiáció II Valószíségszámítás M/veletek eseméyek között 6 A valószí/ség fogalma 8
RészletesebbenKombinatorika. Variáció, permutáció, kombináció. Binomiális tétel, szita formula.
Kombiatorika Variáció, permutáció, kombiáció Biomiális tétel, szita formula 1 Kombiatorikai alapfeladatok A kombiatorikai alapfeladatok léyege az, hogy bizoyos elemeket sorba redezük, vagy éháyat kiválasztuk
RészletesebbenVI.Kombinatorika. Permutációk, variációk, kombinációk
VI.ombiatorika. ermutációk, variációk, kombiációk VI..ermutációk ismétlés élkül és ismétléssel (sorredi kérdések) l..) Az,, számjegyekből, ismétlés élkül, háy háromjegyű szám írható? F. 6 db. va. A feti
Részletesebbenn akkor az n elem összes ismétléses ... k l k 3 k 1! k 2!... k l!
KOMBINATORIKAI ALAPFOGALMAK A ombiatoria általába a véges halmazora voatozó redezési és leszámlálási feladatoal foglalozi. Az elemi ombiatoria legtöbb esetbe a övetező ét érdés egyiére eresi a választ:
RészletesebbenAlgoritmizálás. Horváth Gyula Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Algoritmizálás Horváth Gyula Szegedi Tudomáyegyetem Természettudomáyi és Iformatikai Kar horvath@if.u-szeged.hu. Mohó algoritmusok A mohó stratégia elemi 1. Fogalmazzuk meg az optimalizációs feladatot
RészletesebbenKomplex számok (el adásvázlat, 2008. február 12.) Maróti Miklós
Komplex számok el adásvázlat, 008. február 1. Maróti Miklós Eek az el adásak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudi: test, test additív és multiplikatív csoportja, valós számok és tulajdoságaik.
RészletesebbenV. GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL
86 Összefoglaló gyaorlato és feladato V GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL 5 Halmazo, relácó, függvéye Bzoyítsd be, hogy ha A és B ét tetszőleges halmaz, aor a) P( A) P( B) P( A B) ; b) P( A) P ( B )
RészletesebbenLajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák könyvtár
Lajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák köyvtár Lajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák köyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas Istvá Lajkó Károly Kalkulus I. példatár programozó és programtervező matematikus
RészletesebbenKomplex számok. d) Re(z 4 ) = 0, Im(z 4 ) = 1 e) Re(z 5 ) = 0, Im(z 5 ) = 2 f) Re(z 6 ) = 1, Im(z 6 ) = 0
Komplex számok 1 Adjuk meg az alábbi komplex számok valós, illetve képzetes részét: a + i b i c z d z i e z 5 i f z 1 A z a + bi komplex szám valós része: Rez a, képzetes része Imz b Ez alapjá a megoldások
Részletesebben5. Kombinatorika. 8. Legfeljebb hány pozitív egész számot adhatunk meg úgy, hogy semelyik kettő összege és különbsége se legyen osztható 2015-tel?
5. Kombiatorika I. Feladatok. Háyféleképpe olvashatók ki az alábbi ábrákról a PAPRIKAJANCSI, a FELADAT és a MATEMATIKASZAKKÖR szavak, ha midig a bal felső sarokból kell iduluk, és mide lépésük csak jobbra
Részletesebbenmin{k R K fels korlátja H-nak} a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát is:
. A szupréum elv. = H R felülr l körlátos H fels korlátai között va legkisebb, azaz A és B a A és K B : a K Ekkor ξ-re: mi{k R K fels korlátja H-ak} } a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát
RészletesebbenNÉMETH LÁSZLÓ VÁROSI MATEMATIKA VERSENY 2013 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY OSZTÁLY ÁPRILIS 8.
. feladat: Eg 5 fős osztálba va fiú és 4 lá. z iskolai bálo (fiú-lá) pár fog tácoli. Háféleképpe tehetik ezt meg? párok sorredje em számít, viszot az, hog ki kivel tácol, az már ige. (0 pot) Válasszuk
Részletesebben1 h. 3. Hogyan szól a számtani és a mértani közép közötti összefüggést kifejező tétel?
1. Fogalmazza meg az R -beli háromszög-egyelőtleségeket!,y R (i) +y + y (ii) -y - y 2. Mit mod ki a Beroulli-egyelőtleség? (i) (1+h) 1+ h ( h>-1) ( N*) (ii) (1+h) 1+2 h 1 ( N*) h 2 3. Hogya szól a számtai
Részletesebben1. Bevezet példák, síbérlés
Gyakorlatokhoz emlékeztet 1. Bevezet példák, síbérlés 1.1. Feladat Adott egy parkoló, ahol egy professzor a kocsiját tartja. A parkolóhelyeket egy n és n közötti szám azonosítja, az azonosító szerint helyezkednek
RészletesebbenEseme nyalgebra e s kombinatorika feladatok, megolda sok
Eseme yalgebra e s kombiatorika feladatok, megolda sok Szűk elméleti áttekitő Kombiatorika quick-guide: - db. elemből db. sorredjeire vagyuk kívácsiak: permutáció - db. elemből m < db. háyféleképp rakható
RészletesebbenOnline migrációs ütemezési modellek
Online migrációs ütemezési modellek Az online migrációs modellekben a régebben ütemezett munkák is átütemezhetőek valamilyen korlátozott mértékben az új munka ütemezése mellett. Ez csökkentheti a versenyképességi
RészletesebbenANALÍZIS I. DEFINÍCIÓK, TÉTELEK
ANALÍZIS I. DEFINÍCIÓK, TÉTELEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2012. július 2. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a ifo@baloghtamas.hu e-mail címe! Ez a Mű a Creative Commos Nevezd meg! - Ne add el! - Így add
RészletesebbenIngatlanfinanszírozás és befektetés
Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoiformatikai Kar Igatlameedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakiráyú Továbbképzési Szak Igatlafiaszírozás és befektetés 2. Gazdasági matematikai alapok Szerzı:
RészletesebbenA függvénysorozatok olyanok, mint a valós számsorozatok, csak éppen a tagjai nem valós számok,
l.ch FÜGGVÉNYSOROZATOK, FÜGGVÉNYSOROK, HATVÁNYSOROK Itt egy függvéysorozat: f( A függvéysorozatok olyaok, mit a valós számsorozatok, csak éppe a tagjai em valós számok, 5 haem függvéyek, f ( ; f ( ; f
Részletesebben1. Gyökvonás komplex számból
1. Gyökvoás komplex számból Gyökvoás komplex számból Ismétlés: Ha r,s > 0 valós, akkor r(cosα+isiα) = s(cosβ+isiβ) potosa akkor, ha r = s, és α β a 360 egész számszorosa. Moivre képlete: ( s(cosβ+isiβ)
Részletesebbendr. CONSTANTIN NĂSTĂSESCU egyetemi tanár a Román Akadémia levelező tagja dr. CONSTANTIN NIŢĂ egyetemi tanár
dr. CONSTANTIN NĂSTĂSESCU egyetemi taár a Romá Akadémia levelező tagja dr. CONSTANTIN NIŢĂ egyetemi taár I. VALÓS SZÁMOK. VALÓS GYÖKÖKKEL RENDELKEZŐ MÁSODFOKÚ EGYENLETEK II. A MATEMATIKAI LOGIKA ELEMEI.
RészletesebbenV. Deriválható függvények
Deriválható függvéyek V Deriválható függvéyek 5 A derivált fogalmához vezető feladatok A sebesség értelmezése Legye az M egy egyees voalú egyeletes mozgást végző pot Ez azt jeleti, hogy a mozgás pályája
RészletesebbenSorozatok október 15. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!
Sorozatok 20. október 5. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!. Zh feladat:vizsgálja meg mootoitás és korlátosság szerit az alábbi sorozatot! a + ha ; 2; 5 Mootoitás eldötéséhez vizsgáljuk
RészletesebbenAz átlagra vonatkozó megbízhatósági intervallum (konfidencia intervallum)
Az átlagra voatkozó megbízhatósági itervallum (kofidecia itervallum) Határozzuk meg körül azt az itervallumot amibe előre meghatározott valószíűséggel esik a várható érték (µ). A várható értéket potosa
Részletesebben2.1. A sorozat fogalma, megadása és ábrázolása
59. Számsorozatok.. A sorozat fogalma, megadása és ábrázolása.. Defiíció. Azokat az f : N R valós függvéyeket, melyek mide természetes számhoz egy a valós számot redelek hozzá, végtele számsorozatokak,
RészletesebbenKvantum párhuzamosság Deutsch algoritmus Deutsch-Jozsa algoritmus
LOGO Kvatum párhuzamosság Deutsch algoritmus Deutsch-Jozsa algoritmus Gyögyösi László BME Villamosméröki és Iormatikai Kar Bevezető Kvatum párhuzamosság Bármilye biáris üggvéyre, ahol { } { } : 0, 0,,
RészletesebbenDr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma?
Dr Tóth László, Kombiatoria (PTE TTK, 7 5 Kombiáció 5 Feladat Az,, 3, 4 számo özül válasszu i ettőt (ét ülöbözőt és írju fel ezeet úgy, hogy em vagyu teitettel a iválasztott eleme sorredjére Meyi a lehetősége
RészletesebbenAlgebrai egyenlőtlenségek versenyeken Dr. Kiss Géza, Budapest
Magas szitű matematikai tehetséggodozás Algebrai egyelőtleségek verseyeke Dr Kiss Géza, Budapest Néháy helyettesítési módszer és a Cauchy-Schwarz-egyelőtleség speciális esetéek alkalmazása bizoyítási feladatokba
RészletesebbenKalkulus II., második házi feladat
Uger Tamás Istvá FTDYJ Név: Uger Tamás Istvá Neptu: FTDYJ Web: http://maxwellszehu/~ugert Kalkulus II, második házi feladat pot) Koverges? Abszolút koverges? ) l A feladat teljese yilvávalóa arra kívácsi,
RészletesebbenRudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása
Rudas Tamás: A hibahatár a becsült meyiség függvéyébe a mért ártrefereciák téves értelmezéséek egyik forrása Megjelet: Agelusz Róbert és Tardos Róbert szerk.: Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertai
RészletesebbenNagyméretű nemlineáris közúti közlekedési hálózatok speciális analízise
Nagyméretű emlieáris közúti közlekedési hálózatok speciális aalízise Dr. Péter Tamás* *Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomáyi Egyetem Közlekedéautomatikai Taszék (tel.: +36--46303; e-mail: peter.tamas@mail.bme.hu
Részletesebbenképzetes t. z = a + bj valós t. a = Rez 5.2. Műveletek algebrai alakban megadott komplex számokkal
5. Komplex számok 5.1. Bevezetés Taulmáyaik sorá többször volt szükség az addig haszált számfogalom kiterjesztésére. Először csak természetes számokat ismertük, később haszáli kezdtük a törteket, illetve
RészletesebbenKAOTIKUS VAGY CSAK ÖSSZETETT? Labdák pattogása lépcsôn
A FIZIKA TANÍTÁSA KAOTIKUS VAGY CSAK ÖSSZETETT? Labdák pattogása lépcsô Griz Márto ELTE Elméleti Fizikai Taszék Meszéa Tamás Ciszterci Red Nagy Lajos Gimázima Pécs, a Fizika taítása PhD program hallgatója
RészletesebbenAndai Attila: november 13.
Adai Attila: Aalízis éháy fejezete bizoyításokkal Óravázlat 006. ovember 13. Ebbe az óravázlatba az órá elhagzott defiíciókat és a bizoyított tételeket gyűjtöttem össze. i Elemi sorok és függvéyek 1 1.
Részletesebben194 Műveletek II. MŰVELETEK. 2.1. A művelet fogalma
94 Műveletek II MŰVELETEK A művelet fogalma Az elmúlt éveke már regeteg művelettel találkoztatok matematikai taulmáyaitok sorá Először a természetes számok összeadásával találkozhattatok, már I első osztálya,
Részletesebbenmegoldásvázlatok Kalkulus gyakorlat Fizika BSc I/1, 1. feladatsor 1. Rajzoljuk le a számegyenesen az alábbi halmazokat!
megoldásvázlatok Fizika BSc I/,. feladatsor. Rajzoljuk le a számegyeese az alábbi halmazokat! a { R < 5}, b { R 4}, c { Z 4}, d { Q < 4 6}, e { N 3 }.. Igazak-e az alábbi állítások? Adjuk meg az állítások
RészletesebbenEseményalgebra, kombinatorika
Eseméyalgebra, kombiatorika Eseméyalgebra Defiíció. Véletle kísérletek evezük mide olya megfigyelést, melyek több kimeetele lehetséges, és a véletletől függ, (azaz az általuk figyelembevett feltételek
RészletesebbenAnalízis feladatgy jtemény II.
Oktatási segédayag a Programtervez matematikus szak Aalízis I. tatárgyához (003004. taév szi félév) Aalízis feladatgy jteméy II. Összeállította Szili László 003 Tartalomjegyzék I. Feladatok 3. Valós sorozatok.......................................
Részletesebben3. Számelmélet. 1-nek pedig pontosan három. Hány pozitív osztója van az n számnak? OKTV 2012/2013; I. kategória, 1. forduló
. Számelmélet I. Feladatok 1. Háy égyzetszám osztója va a 7 5 5 7 számak?. Az pozitív egész számak potosa két pozitív osztója va, az + 1-ek pedig potosa három. Háy pozitív osztója va az + 01 számak? OKTV
RészletesebbenXXVI. Erdélyi Magyar Matematikaverseny Zilah, február
Miisterul Educaţiei Națioale și Cercetării Știițifice Subiecte petru Etapa aţioală a Cocursului de Matematică al Liceelor Maghiare di Româia XXVI. Erdélyi Magyar Matematikaversey Zilah, 06. február 4..
RészletesebbenGAZDASÁGI MATEMATIKA 1. ANALÍZIS
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR Dr. Szakács Attila GAZDASÁGI MATEMATIKA. ANALÍZIS Segédlet öálló mukához. átdolgozott, bővített kiadás Békéscsaba, Lektorálták: DR. PATAY
RészletesebbenA FUNDAMENTÁLIS EGYENLET KÉT REPREZENTÁCIÓBAN. A függvény teljes differenciálja, a differenciális fundamentális egyenlet: U V S U + dn 1
A FUNDAMENÁLIS EGYENLE KÉ REPREZENÁCIÓBAN A differeciális fudametális egyelet A fudametális egyelet a belső eergiára: UU (S V K ) A függvéy teljes differeciálja a differeciális fudametális egyelet: U S
RészletesebbenA figurális számokról (IV.)
A figurális számokról (IV.) Tuzso Zoltá, Székelyudvarhely A továbbiakba külöféle számkombiációk és összefüggések reprezetálásáról, és bizoyos összegek kiszámolásáról íruk. Sajátos összefüggések Az elekbe
Részletesebben1. ALGORITMUSOK MŰVELETIGÉNYE
1 ALGORITMUSOK MŰVELETIGÉNYE Az ismertetésre kerülő adatszerkezeteket és algoritmusokat midig jellemezzük majd a hatékoyság szempotjából Az adatszerkezetek egyes ábrázolásairól megállapítjuk a helyfoglalásukat,
Részletesebben