Foundation Level. Hivatalos magyar nyelvű tanterv. Alapszintű képesítés

Átírás

1 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Hivatals magyar nyelvű tanterv Alapszintű képesítés Verzió: 3.01, (Official ISTQB CTFL Syllabus Hungarian) (ISTQB CTFL Syllabus versin: 2010) HTB Hungarian Testing Bard Magyar Szftvertesztelői Tanács Egyesület Neumann Jáns u.1/e H-1117 Budapest, Hungary Tel: Fax: inf@hstqb.cm Cpyright 2009 Magyar Szftvertesztelői Tanács Egyesület és a dkumentum szerzői. ISTQB CTFL Versin 2010 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 1 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

2 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv Minden jg fenntartva! A dkumentum egészének vagy részeinek bármilyen célú felhasználása kizárólag a frrás és jelen szerzői jg feltüntetésével történhet! Jelen hivatals Tananyag az alábbi feltételek mellett használható fel: 1) Oktatást szervező személy vagy intézmény a Tananyagt felhasználhatja az ktatási anyagának alapjául, de kizárólag abban az esetben, amennyiben a jelen Tananyag, mint frrás és annak szerzői jgvédelmi jelzései egyértelműen megjelölésre kerülnek mind az ktatási anyagban és minden hivatkzási helyen, mind a kurzuskra vnatkzó hirdetésekben, tvábbá amennyiben az ktatást szervező és ktatási anyaga a Tananyagra vnatkzó érvényes hivatals akkreditációval rendelkezik. 2) Egyéb célra való felhasználás, úgy, mint cikkekben, könyvekben való hivatkzás, illetve részletek közlése a frrás és jelen szerzői jg feltüntetésével történhet. Eredeti mű címe: Certified Tester Fundatin Level Syllabus, Versin 2010, Internatinal Sftware Testing Qualificatins Bard Eredeti mű szerzői tulajdnjg védelmi jelölése: Cpyright 2010 the authrs fr the update 2010 (Thmas Müller (chair), Armin Beer, Martin Klnk, Rahul Verma) Cpyright 2005, the authrs (Thmas Müller (chair), Rex Black, Sigrid Eldh, Drthy Graham, Klaus Olsen, Maaret Pyhäjärvi, Geff Thmpsn and Erik van Veendendal). All rights reserved ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 2 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

3 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv Dkumentum verziókövetés Verzió Dátum Megjegyzés HTB ISTQB Első hivatalsan publikált magyar váltzat az alábbi eredeti váltzat alapján. Teendők: függelékek megírása. Certified Tester Fundatin Level Syllabus Maintenance Release ISTQB ISTQB ISTQB ISTQB ISTQB ISTQB ISTQB Kisebb javításk, a Syllabus 2.0 váltzásk átvezetése Kisebb javításk, a Syllabus 2.0 váltzásk átvezetése A HTB felülvizsgálatának eredménye. A glsszárium 2.1 verziójával való összehanglás A HTB felülvizsgálatának eredménye. Szinkrnizálás a Szftvertesztelés egységesített kifejezéseinek gyűjteménye 3.0 verzióval, amellyel együtt kerül kiadásra. A Fundatin+Level+Syllabus+(2010).pdf angl nyelvű tananyag váltzásainak, illetve a kifejezésgyűjtemény (glsszárium) váltzásainak átvezetése A HTB által felülvizsgált váltzat. Szinkrnban a Fundatin+Level+Syllabus+(2010).pdf angl nyelvű tananyaggal, illetve a Szftvertesztelés egységesített kifejezéseinek gyűjteménye 3.1 verzióval Kisebb javításk. Szinkrnban a Szftvertesztelés egységesített kifejezéseinek gyűjteménye 3.11 verzióval. ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 3 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

4 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv Tartalmjegyzék Köszönetnyilvánítás... 7 Bevezetés... 8 A dkumentum célja... 8 Az Alapszintű Tesztelő Tanúsítvány a szftvertesztelésben... 8 Tanulási célk/tudásszint... 8 A vizsga... 8 Akkreditáció... 8 Részletesség... 9 A tananyag felépítése A tesztelés alapjai (K2) Miért szükséges a tesztelés? (K2) Szftverrendszerek környezete (K1) A szftverhibák kai (K2) A tesztelés szerepe a szftverfejlesztésben, karbantartásban és üzemeltetésben (K2) A tesztelés és a minőség (K2) Mennyi tesztelés elegendő? (K2) Mi a tesztelés? (K2) Általáns tesztelési alapelvek (K2) A tesztelés alapvető flyamata (K2) Teszttervezés- és irányítás (K1) Tesztelemzés és terv (K1) Teszt megvalósítása és végrehajtása (K1) A kilépési feltételek értékelése és jelentés (K1) Tesztlezárás (K1) A tesztelés pszichlógiája (K2) Etikai kódex (K2) Tesztelés a szftver életciklusán át (K2) Szftverfejlesztési mdellek (K2) V-mdell (szekvenciális fejlesztési mdell) (K2) Iteratív-inkrementális fejlesztési mdellek (K2) Tesztelés egy életciklus mdellen belül (K2) Tesztszintek (K2) Kmpnens teszt (K2) Integrációs teszt (K2) Rendszerteszt (K2) Átvételi teszt (K2) Teszttípusk (K2) Funkció tesztelése (funkcinális teszt) (K2) Nem-funkcinális szftverjellemzők tesztelése (nem-funkcinális tesztelés) (K2) A szftver struktúrájának/felépítésének tesztelése (strukturális teszt) (K2) Váltzáskhz kapcslódó tesztelés újratesztelés és regressziós teszt (K2) Karbantartási teszt (K2) Statikus technikák (K2) A statikus technikák és a tesztelési flyamat (K2) A felülvizsgálat flyamata (K2) Frmális felülvizsgálat fázisai (K1) Feladatk, felelősségi körök (K1) Felülvizsgálatk típusai (K2) Felülvizsgálatk sikerességi tényezői (K2) Statikus elemzés eszközökkel (K2) Műszaki teszttervezési technikák (K4) A teszt fejlesztési flyamata (K2) Műszaki teszttervezési technikák kategóriái (K2) Specifikáció alapú, vagy feketedbz technikák (K3) ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 4 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

5 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv Ekvivalencia particinálás (K3) Határérték elemzés (K3) Döntési tábla teszt (K3) Állaptátmenet teszt (K3) Használati eset teszt (K2) Struktúra alapú, vagy fehérdbz technikák (K4) Utasítás szintű teszt és lefedettség (K4) Döntési teszt és lefedettség (K4) Egyéb struktúra alapú technikák (K1) Tapasztalat alapú technikák (K2) Tesztelési technikák kiválasztása (K2) Tesztmenedzsment (K3) Tesztelő szervezet (K2) Tesztelő szervezet és a függetlenség (K2) A tesztvezető és a tesztelő feladatai (K1) Teszttervezés és becslés (K2) Teszttervezés (K2) Teszttervezési tevékenységek (K2) Belépési feltételek (K2) Kilépési feltétel (K2) A tesztelés becslése (K2) Tesztelési megközelítések, tesztelési stratégiák (K2) A teszt előrehaladásának felügyelete és irányítása (K2) A teszt előrehaladásának felügyelete (K1) Tesztjelentés (K2) Tesztirányítás (K2) Knfiguráció menedzsment (K2) Kckázat és tesztelés (K2) Prjektkckázatk (K2) Termékkckázatk (K2) Incidensmenedzsment (K3) Eszköztámgatás a tesztelésben (K2) Teszteszközök típusai (K2) A tesztelés eszköztámgatásának célja (K2) Teszteszközök sztályzása (K2) Eszköztámgatás a tesztelés és a tesztek menedzsmentjéhez (K1) A statikus teszt eszköztámgatása (K1) A tesztspecifikáció eszköztámgatása (K1) A tesztvégrehajtás és naplózás eszköztámgatása (K1) Teljesítmény és felügyelet eszköztámgatása (K1) Speciális tesztelői igények eszköztámgatása (K1) Eszközök hatékny használata: a lehetséges előnyök és kckázatk (K2) A tesztelés eszköztámgatásának lehetséges előnyei és kckázatai (minden eszközre) (K2) Különleges tényezők egyes eszköz-típusknál (K1) Eszköz bevezetése egy szervezetnél (K1) Irdalmjegyzék Szabványk Könyvek A függelék a tananyag háttere A dkumentum háttere Az Alapszintű Tesztelői Tanúsítvány céljai A Nemzetközi Tanúsítvány céljai (a Sllentunában, 2001 nvemberében tarttt ISTQB közgyűlés alapján) A minősítés belépési feltételei Az Alapszintű Tesztelői Tanúsítvány történelmi háttere ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 5 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

6 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv 9 B függelék Tanulási Célk/Kgnitív Tudásszintek szint: Felidézés (K1) szint: Megértés (K2) szint: Alkalmazás (K3) szint: Elemzés (K4) Könyvek C függelék az ISTQB alkalmaztt szabályai Alapszintű tananyag D függelék megjegyzések az ktató cégek részére E függelék a 2010-es tananyag kiadási megjegyzései ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 6 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

7 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv Köszönetnyilvánítás Magyar váltzat elkészítésében közreműködtek: Kaprs Gábr, Csnka Béla, Kusper Gábr, Beszédes Árpád, Kvács Attila. ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 7 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

8 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv Bevezetés A dkumentum célja Jelen tananyag alapt nyújt az Internatinal Sftware Testing Qualificatins Bard (ISTQB) által hivatalsan jóváhagytt Alapszintű Tesztelői Tanúsítvány (Certified Tester Fundatin Level (CTFL)) alapszintű nemzetközi szftvertesztelési szakember minősítéshez. Jelen tananyag a Magyar Szftvertesztelői Tanács Egyesület (Hungarian Testing Bard HTB) által hivatalsan kiadtt, az eredeti angl nyelvű tananyag magyar nyelvű frdítása a hivatalsan elfgadtt magyar kifejezésgyűjtemény (HTB Szftvertesztelés egységesített kifejezéseinek gyűjteménye, 3.2 verzió, ) alapján. A tananyagt a HTB a nemzeti vizsgáztató szerv (HTB) részére vizsgakérdések saját nyelven történő kidlgzásáhz, valamint a képzési szlgáltatók akkreditációjáhz bcsájtja rendelkezésre. A képzési szlgáltatók biztsítják a tanflyam anyagát, és meghatárzzák a megfelelő ktatási módszereket az akkreditációhz; a tananyag pedig segíti a tanulókat a vizsgára való felkészülésben. Az Alapszintű Tesztelő Tanúsítvány a szftvertesztelésben Az Alapszintű Tanúsítványt bárki megszerezheti, aki szftverteszteléssel fglalkzik. Ebbe a körbe tartznak a tesztelők, tesztelemzők, tesztmérnökök, tesztelési tanácsadók, tesztmenedzserek, felhasználói átvételi tesztelők és szftverfejlesztők. Az Alapszintű Tanúsítvány azk számára is kívánats lehet, akik a szftvertesztelés alapjait szeretnék megismerni: prjektmenedzserek, minőségirányítók, szftverfejlesztő menedzserek, üzleti elemzők, IT vezetők és menedzsment tanácsadók. Az Alapszintű Tanúsítvánnyal rendelkezők számára lehetőség nyílik magasabb szintű szftvertesztelési minősítés megszerzésére. Tanulási célk/tudásszint Jelen tananyag minden fejezetéhez egy megértési szintet rendelünk: K1: emlékezés, ismeret, felidézés; K2: megértés, kifejtés, indklás (érvelés), összehasnlítás, sztályzás, besrlás, példák használata, összefglalás; K3: alkalmazás, használat K4: elemzés A tanulási célkkal összefüggő tvábbi példák és tanulási célk a B mellékletben találhatók A részek címei alatt lévő Kifejezések bekezdésekben felsrlt szakkifejezésekre emlékezni kell (K1) akkr is, ha a tanulási célk ezt nem említik meg. A vizsga Az Alapszintű Tanúsítványhz kapcslódó vizsga az itt közölt tananyagra épül. A vizsgakérdések megválaszlásáhz a tananyag több fejezetének ismeretére is szükség lehet. A tananyag bármely fejezete vizsga tárgyát képezheti. A vizsga feleletválasztós feladatkat tartalmaz. A vizsga letehető akkreditált képzés részeként vagy egyénileg. Magyarrszágn az Alapszintű Biznyítvány megszerzéséhez szükséges vizsgát a HTB vizsgaközpntjainál lehet letenni. Bármilyen más vizsgaközpntban való vizsgatételhez a HTB engedélye szükséges. Akkreditált tanflyam elvégzése nem előfeltétele a vizsga letételének. Akkreditáció Egy, az ISTQB által elismert nemzeti bizttság jgsult akkreditálni azkat a képzési szlgáltatókat, amelyek tanterve követi a jelen tananyagt. Az akkreditáció irányelveit az akkreditációt végrehajtó bizttságtól vagy testülettől lehet beszerezni. Az akkreditált tanflyamkat elismerik, mint a jelen tananyagnak megfelelőt. Tvábbi részletek a D mellékletben. ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 8 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

9 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv Részletesség A tananyag részletessége nemzetközi szinten egységes ktatást és vizsgáztatást tesz lehetővé. Ennek érdekében a tananyag a következőkből áll: Általáns képzési célk, melyek az alapszint célkitűzéseit tartalmazzák. Az ktatandó infrmációk listája, leírással és az esetleg szükséges tvábbi frrásk megjelölésével. Az egyes területek ktatási céljai, melyek az elérendő kgnitív tanulási eredményt és tudást írják le. Kifejezések listája, melyeket a hallgatóknak képesnek kell lenniük felidézni és értelmezni. Az ktatandó alapfgalmak leírása, köztük frrásk, például a felhasználható irdalm, illetve szabványk jegyzéke. A tananyag nem nyújt teljes leírást a szftvertesztelésről; csak az alapszintű képzések részletességével érinti a témát. A tananyag felépítése A tananyag hat fő részt tartalmaz. A felső címsr tartalmazza a rész által lefedett ktatási célk szintjeit, valamint az adtt részre szánt időt. Például: 2. Tesztelés a szftver életciklusán át (K2) 115 perc Azt jelenti, hgy a 2. rész K1 (ha magasabb szint van megjelölve, az alsóbb szintek jelenlétét is feltételezzük) és K2 ktatási célkat tartalmaz (de K3-t már nem), és a rész anyagának ktatásáhz 115 perc szükséges. Minden rész több fejezetet tartalmaz. A fejezetekhez is fel vannak tüntetve a tanulási célk valamint a fejezet ktatásáhz szükséges idő. Azn alfejezetek, melyeknél nincs idő megadva, a fejezetre adtt időbe tartznak. ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 9 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

10 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv 1 A tesztelés alapjai (K2) 165 perc A tesztelés alapjainak tanulási céljai A Tanulási Célk (TC) összefglalják, hgy az egyes fejezetek ismeretanyagának elsajátításának mik a céljai. 1.1 Miért szükséges a tesztelés? (K2) TC TC TC TC TC Annak bemutatása példákkal alátámasztva, hgyan kzhat egy prgramhiba kárt egy személynek, a környezetnek, vagy egy cégnek. (K2) Egy hiba kiváltó kának és a hatásainak megkülönböztetése. (K2) A tesztelés szükségességének indklása, példákkal alátámasztva. (K2) Annak bemutatása, hgy a tesztelés miért a minőségbiztsítás része, és példákn keresztül szemléltetni a tesztelés szerepét a jbb minőség elérésében. (K2) A következő kifejezések kifejtése és összehasnlítása példákn keresztül: emberi eredetű hiba, prgramhiba, hiba, meghibásdás. (K2) 1.2 Mi a tesztelés? (K2) TC TC TC A tesztelés általáns céljainak felidézése. (K1) Példák bemutatása a tesztelés céljával kapcslatban a szftver életciklus különböző fázisaiban. (K2) A tesztelés és a hibakeresés megkülönböztetése (K2) 1.3 Általáns tesztelési alapelvek (K2) TC Az általáns tesztelési alapelvek kifejtése. (K2) 1.4 A tesztelés alapvető flyamata (K1) TC Az öt alapvető tesztelési tevékenység felidézése a tesztelés tervezésétől a teszt lezárásáig, az egyes tesztelési tevékenységek fő feladatainak leírása. (K1) 1.5 A tesztelés pszichlógiája (K2) TC TC Annak felidézése, hgyan beflyáslják pszichlógiai tényezők a tesztelés sikerét. (K1): A tesztelők és a fejlesztők gndlkdásmódjának szembeállítása. (K2) 1.6 Etikai kódex (K2) ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 10 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

11 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv 1.1 Miért szükséges a tesztelés? (K2) 20 perc Kifejezések Prgramhiba, emberi eredetű hiba, meghibásdás, minőség, kckázat Szftverrendszerek környezete (K1) A szftverrendszerek egyre nagybb szerepet játszanak életünkben, az üzleti alkalmazásktól (mint például bankk (banki tranzakciók)) a fgyasztói termékekig (például autók). A legtöbb ember tapasztalt már lyat, hgy egy szftver nem megfelelő módn működött. Egy helytelenül működő szftver rengeteg prblémát kzhat, beleértve a pénz és időveszteséget, az üzleti jó hírnév elvesztését, és akár sérülést, vagy halált is eredményezhet A szftverhibák kai (K2) Az ember hibát követhet el, tévedhet, ami szftverhibát, vagy dkumentációs hibát kzhat. Ha a hibás kódt lefuttatjuk, a rendszer nem hajtja végre azt, amit kellene (vagy végrehajt lyat, amit nem kellene), s ez meghibásdáshz vezet. A szftver, a rendszer vagy a dkumentumk hibái meghibásdáskat kzhatnak, aznban nem minden prgramhiba kz meghibásdást. Hibák azért lépnek fel, mert az emberek időnként tévednek, szrs határidőket kell betartaniuk, bnylult kódkkal, kmplex infrastruktúrában, váltzó technlógiákkal és/vagy száms rendszerkölcsönhatással kell dlgzniuk. Meghibásdást kzhatnak a környezeti visznyk is.hibát kzhatnak, pl. a sugárzás, a mágnesesség, az elektrms mezők és a szennyezés, vagy a hardver feltételek megváltztatása által beflyáslhatják a szftver lefutását A tesztelés szerepe a szftverfejlesztésben, karbantartásban és üzemeltetésben (K2) A rendszerek és a dkumentáció szigrú tesztelése hzzájárulhat a használat srán fellépő prblémák kckázatának csökkentéséhez, valamint a szftverrendszer minőségének javításáhz azáltal, hgy a talált hibákat a rendszer kibcsátása előtt kijavítják. A szftvertesztelésre szükség lehet akkr is, ha a szftvernek szerződésben fglalt vagy jgi előírásknak, ipari szabványknak kell megfelelnie A tesztelés és a minőség (K2) A tesztelés lehetőséget teremt a szftver minőségének mérésére a talált hibák alapján, mind a funkcinális, mind a nem-funkcinális szftverkövetelmények, illetve a jellemzők terén (például megbízhatóság, használhatóság, hatéknyság, karbantarthatóság és hrdzhatóság). Tvábbi infrmáció a nem-funkcinális tesztről a 2. fejezetben található; a szftverjellemzőkről bővebben pedig a Sftware Engineering Sftware Prduct Quality (ISO 9126)-ban (magyar megfelelője: MSZ ISO/IEC 9126:2000. Infrmatika. Szftvertermékek értékelése. Minőségi jellemzők és használatuk irányelvei) lvashat. A tesztelés növeli a bizalmat a szftver minőségével szemben, ha a tesztelés srán kevés hibát találunk, vagy egyáltalán nem találunk hibát. Ha egy helyesen tervezett teszt sikeresen lefut, az csökkenti a rendszer általáns kckázati szintjét. Ha tesztelés srán találnak hibát, akkr azk kiküszöbölésével javul a szftverrendszer minősége. A krábbi prjektek tapasztalatait fel kell használni. A régebbi prjektekben talált hibák kiváltó kainak megértésével a flyamatk javíthatók, így kiküszöbölhetjük ezen hibák újbóli megjelenését, ezáltal javul a jövőbeni rendszerek minősége. Ez a minőségbiztsítás egyik területe. A tesztelés helye a minőségbiztsítási tevékenységek között van (a fejlesztési szabványkkal, képzéssel és hibaelemzéssel együtt). ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 11 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

12 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv Mennyi tesztelés elegendő? (K2) Ahhz, hgy eldönthessük, mennyi tesztelés elegendő, figyelembe kell vennünk a kckázati szintet, beleértve a technikai és vállalati termékek, prjektek kckázatát valamint a prjektek időre és költségvetésre vnatkzó megkötéseit. (A kckázatról bővebben az 5. részben.) A tesztelésnek elegendő infrmációt kell biztsítania a prjekt résztvevői számára, hgy megalapztt döntést hzhassanak a tesztelt szftver vagy rendszer kibcsátásával kapcslatban, a következő fejlesztési szakaszról, vagy az ügyfelek számára történő átadásról. ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 12 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

13 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv 1.2 Mi a tesztelés? (K2) 30 perc Kifejezések Hibakeresés, követelmény, felülvizsgálat, teszteset, tesztelés, tesztelési cél. Háttér Az általáns felfgás szerint a tesztelés csak tesztek futtatásából áll, vagyis a szftver használatát, futtatását jelenti. Ez része a tesztelésnek, de a tesztelés nem csak ebből áll. Tesztelési tevékenységek a tesztfuttatás előtt és után is léteznek, ilyenek: teszttervezés- és irányítás, tesztelési feltételek meghatárzása, tesztesetek tervezése és futtatása, az eredmények ellenőrzése, kilépési feltételek kiértékelése, jelentés készítése a tesztelési flyamatról és a tesztelt rendszerről, lezárás vagy befejezés (egy tesztfázis végén). Tvábbá a tesztelés magában fglalja a dkumentumk felülvizsgálatát (beleértve a frráskódt is) valamint a statikus elemzést. A dinamikus teszt és a statikus teszt is alkalmazható hasnló célk elérésére; mindkettő nyújt infrmációkat, amelyek felhasználhatók mind a tesztelendő rendszer, mind a fejlesztési és tesztelési flyamatk javításáhz. Különböző tesztelési célkitűzések léteznek: megtalálni a hibákat ; növelni a minőséggel kapcslats megbízhatóságt, infrmációt nyújtani; megelőzni a hibákat. Az életciklus elején történő műszaki teszttervezés srán végrehajttt flyamatk és tevékenységek (a tesztbázis ellenőrzése a tesztelés tervezésével ) segíthetnek annak megelőzésében, hgy hibák kerüljenek a kódba. A dkumentumk (például a követelmények) felülvizsgálata is segít annak megelőzésében, hgy hibák kerüljenek a kódba. A tesztelés különböző szempntk szerint történhet, melyek más-más célkra vnatkznak. A fejlesztői teszt (például a kmpnens-, integrációs- és rendszerteszt) fő célja lehet például az, hgy a lehető legtöbb meghibásdást előhzza, ezzel a szftverhibákat felismerhetik és javíthatják. Az átvételi teszt fő célja annak igazlása lehet, hgy a rendszer az elvárásknak megfelelően működik, illetve megbiznysdni arról, hgy a rendszer teljesíti-e a követelményeket. Biznys esetekben a tesztelés fő célja a szftver minőségének elemzése lehet (hibák javítására irányuló szándék nélkül) azért, hgy a prjekt résztvevői megtudják, hgy adtt időpntban milyen kckázattal járna a rendszer kiadása. A karbantartási teszt srán gyakran arra vnatkzó tesztet végeznek, hgy a váltztatásk srán nem kerültek-e be újabb hibák a rendszerbe. A működési teszt fő célja a rendszer lyan jellemzőinek elemzése lehet, mint például a megbízhatóság vagy rendelkezésre állás. A hibakeresés és a tesztelés két különböző fgalm. A dinamikus teszt kimutathatja a prgramhibák által kztt meghibásdáskat. A hibakeresés pedig egy fejlesztői tevékenység, mely srán felderítik a hibák kát, kijavítják a kódt és ellenőrzik, hgy a hibát megfelelően rvslták-e. Ezt követően egy tesztelő által végrehajttt újrateszteléssel biznysdnak meg arról, hgy a javítás eredményes vlt. A feladatk más-más felelősségi körbe tartznak: a tesztelést a tesztelők, a hibakeresést a fejlesztők végzik. A tesztelési flyamatt és az ahhz tartzó tevékenységeket az 1.4. fejezet írja le. ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 13 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

14 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv 1.3 Általáns tesztelési alapelvek (K2) 35 perc Kifejezések Kimerítő teszt. Alapelvek Az elmúlt 40 évben száms tesztelési alapelvet dlgztak ki, melyek általáns iránymutatást nyújtanak az összes tesztelési frmára. 1. alapelv Hibajelenlét kimutatása Bár a tesztelés kimutathatja a hibák jelenlétét, de azt nem képes igazlni, hgy nincsenek hibák. A teszteléssel csökken annak az esélye, hgy a szftverben felfedezetlen hibák maradnak, de ha nem találnak hibát, az nem annak a biznyítéka, hgy a rendszer tökéletes (értsd: valóban nincs benne hiba). 2. alapelv Nem lehetséges kimerítő teszt Kimerítő teszt azaz mindenre (a bemenetek és előfeltételek minden kmbinációjára) kiterjedő tesztelés a triviális eseteket leszámítva nem lehetséges. A kimerítő teszt helyett kckázatelemzést és priritáskat kell alkalmazni, ezáltal növelve a teszttevékenységek összpntsításának hatéknyságát. 3. alapelv Krai tesztelés A tesztelést a szftver vagy rendszerfejlesztési életciklusban a lehető legkrábban el kell kezdeni, és előre meghatárztt célkra kell összpntsítani. 4. alapelv Hibák csprtsulása A tesztelést a feltételezett, illetve a megtalált hibák elszlásának megfelelően kell kncentrálni. A kiadást megelőző tesztelés srán a megtalált hibák többsége néhány mdulban van, vagy legalábbis ezen mdulk felelősek a működési hibák többségéért. 5. alapelv A féregirtó paradxn Ha mindig ugyanazkat a teszteket hajtjuk végre, akkr az azns a tesztkészlet egy idő után nem fg új hibákat találni. A féregirtó paradxn megjelenése ellen a teszteseteket rendszeresen felül kell vizsgálni, és új, eltérő teszteseteket kell írni annak érdekében, hgy a szftver vagy a rendszer különböző részei kerüljenek futtatásra, és ezáltal tvábbi prgramhibákat találhassanak. 6. alapelv A tesztelés függ a körülményektől (körülményfüggés) A tesztelést különböző körülmények esetén különbözőképpen hajtják végre. Például egy lyan rendszert, ahl a biztnság kritikus szempnt, másképp tesztelnek, mint egy e-kereskedelmi ldalt. 7. alapelv A hibátlan rendszer téveszméje A hibák megtalálása és javítása hasztalan, ha a kifejlesztett rendszer használhatatlan, és nem felel meg a felhasználók igényeinek, elvárásainak. ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 14 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

15 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv 1.4 A tesztelés alapvető flyamata (K2) 35 perc Kifejezések Ellenőrző teszt, újratesztelés, kilépési feltétel, incidens, regressziós teszt, tesztbázis, tesztelési feltétel, tesztlefedettség, tesztadatk, tesztvégrehajtás, tesztnapló, tesztterv, teszteljárás, tesztelési alapelv, tesztkészlet, összefglaló tesztjelentés, tesztver Háttér A tesztelés leglátványsabb része a tesztek végrehajtása. A hatéknyság érdekében aznban a teszttervnek a tesztterv elkészítéséhez a tesztesetek tervezéséhez, a végrehajtásra való előkészületekhez és az eredmények értékeléséhez szükséges időt is célszerű tartalmaznia. A tesztelés alapvető flyamata a következő fő tevékenységekből áll: tervezés és irányítás; elemzés és műszaki tervezés; megvalósítás és végrehajtás; a kilépési feltételek értékelése és jelentés; teszt lezárása. Bár lgikailag egymás után következnek, a flyamat tevékenységei átfedhetik egymást, és párhuzamsan is flyhatnak. Általában szükséges ezen fő tevékenységeknek a prjekten, illetve a rendszeren belüli testreszabása Teszttervezés- és irányítás (K1) A teszttervezés srán a teszt célját és a tevékenységeket definiálják annak érdekében, hgy elérjék a kitűzött célkat és elvégezzék a feladatkat. A tesztirányítás egy flyamatsan végzett tevékenység, mely srán összehasnlítják az aktuális flyamatt a tervvel, az adtt állaptról jelentést készítenek, amely tartalmazza a tervtől való eltéréseket. A tesztirányítás srán végrehajtják a prjekt feladatainak és céljainak eléréséhez szükséges feladatkat. A megfelelő irányítás érdekében a tesztelési tevékenységeket a teljes prjekt srán felügyelni kell. A teszttervezésénél figyelembe kell venni a felügyeletből és az irányításból származó visszajelzéseket. A teszttervhez és az irányításhz kapcslódó feladatkat a tananyag 5. fejezete tartalmazza Tesztelemzés és terv (K1) A tesztelemzés és tervezés az a tevékenység, mely srán az általáns tesztelési célkból kézzelfgható tesztelési feltételeket és teszteseteket alakítanak ki. A tesztelemzéshez és tervezéshez a következő fő feladatk tartznak: A tesztbázis (mint például követelmények, a szftver integritás szintje 1 (kckázati szint) kckázatelemzési jelentés felépítés, műszaki tesztterv, interfész specifikációk) átnézése. A tesztbázis és a tesztelés tárgyainak értékelése tesztelhetőség szempntjából. A tesztelési feltételek meghatárzása és pririzálása a tesztelemek, a specifikáció, a szftver viselkedésének és struktúrájának elemzése alapján. Tesztesetek megtervezése és pririzálása. 1 A szftver mennyire felel meg, vagy mennyire kell megfelelnie egy, az érintettek által választtt szftvernek, és/vagy a szftver-alapú karakterisztikáknak (pl. szftver kmplexitás, kckázatértékelés, biztnsági szint, a kívánt teljesítmény, megbízhatóság, vagy költség), amelyeket annak érdekében határznak meg, hgy az érintetteket infrmálja a szftver fntsságáról ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 15 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

16 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv A tesztelési feltételek és a tesztesetek támgatásáhz szükséges tesztadatk meghatárzása. A tesztkörnyezet kialakításának megtervezése valamint a szükséges infrastruktúra és eszközök meghatárzása. A tesztbázis és a tesztesetek közötti kétirányú nymnkövethetőég létrehzása Teszt megvalósítása és végrehajtása (K1) A teszt megvalósítása és végrehajtása az a tevékenység, mely srán meghatárzzák a teszteljáráskat vagy szkripteket a tesztesetek adtt srrendű kmbinálásával, és a tesztvégrehajtásáhz szükséges tvábbi infrmációk felhasználásával kialakítják a tesztkörnyezetet, valamint futtatják a teszteket. A teszt megvalósításának és végrehajtásának fő feladatai: Tesztesetek fejlesztése, megvalósítása és pririzálása (beleértve a tesztadatk meghatárzását) Teszteljárásk fejlesztése és pririzálása, tesztadatk létrehzása valamint pcinálisan a teszttámgató szftverkörnyezet elkészítése és autmatizált tesztszkriptek írása. Tesztkészletek létrehzása a teszteljáráskból a hatékny tesztvégrehajtás érdekében. Annak ellenőrzése, hgy a tesztkörnyezetet megfelelően kialakíttták. A teszteljárásk a megtervezett srrend szerinti végrehajtása manuálisan vagy tesztvégrehajtási eszközökkel. A tesztvégrehajtás eredményeinek naplózása és a tesztelt szftver, a teszteszközök, valamint a a tesztver aznsítóinak és verzióinak feljegyzése. A kaptt és az elvárt eredmények összehasnlítása. Az eltérések incidensként való jelentése és elemzése a kiváltó k felderítése érdekében (például hiba vlt a kódban, meghatárztt tesztadatkban, a tesztdkumentumban, vagy a teszt végrehajtásában történt emberi eredetű hiba). A tesztelési tevékenység ismétlése minden eltérésnél a lépések megtétele után. Például: az előzetesen sikertelen teszt újrafuttatása a javítás ellenőrzésére (ellenőrző teszt), a javíttt teszt végrehajtása és/vagy tesztek végrehajtása annak ellenőrzésére, hgy nem kerültek-e hibák a szftver váltzatlanul hagytt területeibe, illetve hgy a hiba javításával nem jelentek-e meg tvábbi hibák (regressziós teszt) A kilépési feltételek értékelése és jelentés (K1) A kilépési feltételek értékelése az a tevékenység, mely srán a teszt végrehajtását elemzik a meghatárztt célkhz visznyítva. Ezt minden tesztelési szintre el kell végezni. A kilépési feltétel értékelésének fő feladatai: A tesztnaplók és a teszttervben fglalt kilépési feltételek összehasnlítása. Annak megállapítása, hgy szükséges-e tvábbi tesztek futtatása, vagy a kilépési feltételek megváltztatása. Tesztösszefglaló jelentés elkészítése a prjektben résztvevők számára Tesztlezárás (K1) A teszt lezárása srán adatkat kell gyűjteni a végrehajttt tesztekre vnatkzóan a tapasztalatk, a tesztver, a tények és számk véglegesítése / értelmezése céljából. A teszt lezárása prjekt mérföldkőhöz kapcslódik, mint például akkr, ha kiadnak egy szftverrendszert, végrehajtanak (vagy törölnek) egy teszt prjektet, eljutnak egy fntsabb szakaszig vagy végeznek egy karbantartó frissítéssel. A tesztlezárás fő feladatai: Annak ellenőrzése, hgy a tervezett átadandókból mit sikerült ténylegesen átadni. Az incidens jelentések lezárása, vagy a váltztatáskról szóló feljegyzések elkészítése a le nem zárt jelentésekhez. ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 16 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

17 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv A rendszer átvételéről szóló dkumentáció elkészítése. A tesztver, és a tesztelési infrastruktúra véglegesítése és archiválása későbbi felhasználásra. A tesztver átadása a karbantartást végző szervezet részére. A tapasztalatk feldlgzása a jövőbeni termékekhez vagy prjektekhez. Az infrmációk hasznsítása a tesztelési flyamat érettségének fejlesztéséhez. ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 17 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

18 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv 1.5 A tesztelés pszichlógiája (K2) 35 perc Kifejezések Hibasejtés, függetlenség. Háttér A tesztelés és a felülvizsgálat a szftverfejlesztéstől eltérő gndlkdásmódt kíván. A megfelelő gndlkdásmód birtkában a fejlesztők képesek a saját kódjaik tesztelésére, általában aznban ezt a feladatt tesztelőre bízzák, hgy az erőfrrásk jbban összpntsuljanak. Ez tvábbi előnyöket is jelent, nevezetesen független, képzett, prfesszinális tesztelési erőfrráskat. Független tesztelést a tesztelés bármely szintjén lehet alkalmazni. Biznys fkú függetlenség (a szerzői elfgultság kizárásával) gyakran hatéknyabbá teszi a tesztelőt a hibák és a meghibásdásk megtalálásában. A függetlenség aznban nem helyettesíti a jártasságt, a fejlesztők saját kódjukban sk hibát hatéknyan megtalálnak. A függetlenség néhány szintje alulról felfelé - a következőképpen definiálható: A tesztelt szftver fejlesztője (fejlesztői) által tervezett tesztek (alacsny szintű függetlenség). Más(k) által tervezett tesztek (például valaki a fejlesztői csapatból). Más szervezeti csprthz (például egy független tesztelő csapathz) tartzó személy(ek) vagy tesztelési szakértők (például használhatósági vagy teljesítményteszt) által tervezett tesztek. Más szervezethez vagy céghez tartzó személy(ek) által tervezett tesztek (utsurcing vagy egy külső testület tanúsítványa). Az embereket és a prjekteket a célk viszik előre. Az emberek hajlamsak hzzáigazítani terveiket a menedzsment vagy más prjektrésztvevők által meghatárztt célkhz, erre példa a hibák megtalálása vagy annak ellenőrzése, hgy a szftver a céljának megfelelően működik. Ezért fnts a tesztelési célk pnts, érthető meghatárzása. A tesztelés srán tapasztalt meghibásdásk feltárását gyakran a termék, vagy a szerző elleni kritikának fgják fel. Emiatt a tesztelést gyakran destruktív tevékenységnek tekintik, annak ellenére, hgy valójában knstruktív a termék kckázatának kezelésében. Egy rendszer prgramhibáinak kutatása kíváncsiságt, szakszerű pesszimizmust, kritikus szemléletet, a részletekre való dafigyelést, a fejlesztőkkel való jó kmmunikációt és a hibasejtéseket megalapzó tapasztalatt kíván. A hibák, prgramhibák knstruktív szemléletű közlésével elkerülhetők a tesztelők és elemzők, tervezők és fejlesztők közötti ellentétek. Ez érvényes a felülvizsgálat srán talált hibákra is. A tesztelőnek és a tesztelés vezetőjének a hibákkal, előrehaladással és kckázatkkal kapcslats tárgyilags, knstruktív kmmunikáció érdekében jó interpersznális képességekkel kell rendelkeznie. A hibákkal kapcslats infrmáció a szftver, vagy a dkumentum szerzőjének segíthet a képességei fejlesztésében. A tesztelés srán megtalált és javíttt hibák a későbbiekben időt és pénzt takarítanak meg és csökkentik a kckázatkat. Kmmunikációs prblémák előfrdulhatnak, különösen akkr, ha a tesztelőket csak a hibákról szóló rssz hírek hzóinak tekintik. Léteznek visznt különböző módszerek arra, hgyan javítsuk a tesztelők és a többiek közti kmmunikációt és kapcslatt: Együttműködő szándékkal indítsunk hadakzás helyett felhívni a figyelmet a közös célra: a minél jbb minőségű rendszerre. Semlegesen, tárgyilagsan kell előadni az eredményeket, a kidlgzó személy kritizálása nélkül; vagyis például bjektív és tárgyilags incidensjelentés, illetve felülvizsgálat eredmény jelentés készítése. Meg kell próbálni megérteni azt, hgy hgyan érez a másik fél, és miért lyank a reakciói, amilyenek. ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 18 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

19 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv Meg kell biznysdni arról, hgy a másik fél helyesen értette a közlendőnket és visznt. Irdalmjegyzék Black, 2001, Kaner, Beizer, 1990, Black, 2001, Myers, Beizer, 1990, Hetzel, 1988, Myers, Hetzel, Black, 2001, Craig, Black, 2001, Hetzel, 1988 ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 19 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

20 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv 1.6 Etikai kódex (K2) 10 perc A szftver tesztelése srán a résztvevők bizalmas és kiváltságs infrmációkhz juthatnak hzzá. Az etikai kódexre többek között annak biztsítására van szükség, hgy az infrmációkat nem használják fel illetéktelenül. Elismerve az ACM and IEEE mérnökökre vnatkzó etkai kódexet, az ISTQB a következő etikai kódexet határzza meg: KÖZÉRDEK A képesített tesztelőknek következetesen a közérdeknek megfelelően kell tevékenykedniük MEGRENDELŐ ÉS MUNKAADÓ A képesített szftvertesztelőknek úgy kell tevékenykedniük, hgy a megrendelőik, illetve munkaadóik igényeit legjbban kiszlgálják, ugyanakkr a közérdekkel ne kerüljenek szembe TERMÉK A képesített szftvertesztelőknek biztsítaniuk kell, hgy az általuk tesztelt, átadásra kerülő termék, vagy rendszer megfelel a legmagasabb szakmai szabványknak VÉLEMÉNY A képesített szftvertesztelőknek feddhetetlennek és függetlennek kell maradniuk a szakmai véleményalktáskr MENEDZSMENT A képesített szftver tesztmenedzsereknek és vezetőknek aznsulniuk és támgatniuk kell az etikai kódexet a szftvertesztelés menedzsmentje felé SZAKMA A képesített szftvertesztelőknek elő kell segíteniük a szakma hírnevét és feddhetetlenségét a közérdeknek megfelelően MUNKATÁRSAK A képesített szftvertesztelőknek krrektül és támgatóan kell fellépni a munkatársaikkal szemben és segíteniük kell a szftverfejlesztőkkel való együttműködést SZEMÉLYES - A képesített szftvertesztelőknek életük végéig tanulniuk kell a szakmájukban és munkájuk végzése srán figyelniük kell arra, hgy az etikai kódex a munkájuk részévé váljn Hivatkzásk Black, 2001, Kaner, Beizer, 1990, Black, 2001, Myers, Beizer, 1990, Hetzel, 1988, Myers, Hetzel, Black, 2001, Craig, Black, 2001, Hetzel, 1988 ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 20 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

21 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv 2 Tesztelés a szftver életciklusán át (K2) 115 perc Tanulási célk a Tesztelés a szftver életciklusán át témában A Tanulási Célk (TC) összefglalják, hgy az egyes fejezetek ismeretanyagának elsajátításának mik a céljai. 2.1 Szftverfejlesztési mdellek (K2) TC TC TC A fejlesztés, a tesztelési tevékenységek és a fejlesztési életciklus munkatermékei közötti viszny megértése, példák felhzása a prjekt- és termékjellemzők és szempntk alapján (K2). Annak felismerése, hgy a szftverfejlesztési mdelleket igazítani kell a prjektek szempntjaihz és a termékek jellemzőihez. (K1) A helyes tesztelés jellemzőinek felidézése bármilyen életciklus mdellben. (K1) 2.2 Tesztszintek (K2) TC A tesztelés különböző szintjeinek összehasnlítása: fő célk, a tesztelés tipikus eszközei, a tesztelés tipikus területei (pl. funkcinális vagy strukturális) és az ezekhez tartzó prjekttermékek, a tesztet végző személyek, az aznsítandó hibák és meghibásdásk. (K2) 2.3 Teszttípusk (K2) TC TC TC TC TC Négy szftverteszt-típus összehasnlítása (funkcinális, nem-funkcinális, struktúra alapú és váltzáshz kapcslódó) példákn keresztül. (K2) Annak felismerése, hgy minden tesztelési szinten létezik funkcinális és struktúra alapú teszt. (K1) A nem-funkcinális követelményeken alapuló nem-funkcinális teszttípusk aznsítása és bemutatása. (K2) Egy szftverrendszer strukturális vagy architekturális elemzésén alapuló teszttípusk aznsítása és bemutatása. (K2) Az ellenőrző teszt és a regressziós teszt céljának bemutatása. (K2) 2.4 Karbantartási teszt (K2) TC TC TC A karbantartási teszt (már létező rendszer tesztelése) és az új alkalmazásk tesztelésének összehasnlítása tekintettel a teszttípuskra, a tesztelést szükségessé tevő tényezőkre és a tesztek mennyiségére. (K2) A karbantartási teszt szükségességét indkló tényezők meghatárzása (módsítás, migráció és kivnás). (K1) A regressziós teszt és a hatáselemzés karbantartásban való szerepének bemutatása.. (K2) ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 21 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

22 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv 2.1 Szftverfejlesztési mdellek (K2) 20 perc Kifejezések Dbzs szftver (COTS), iteratív-inkrementális fejlesztési mdell, validáció, verifikáció, V-mdell. Háttér Mindentől elszigetelt tesztelés nem létezik, a tesztelési tevékenységek a szftverfejlesztési tevékenységekhez kapcslódnak. A különböző fejlesztési életciklus mdelleknél különböző tesztelési megközelítésekre van szükség V-mdell (szekvenciális fejlesztési mdell) (K2) Bár a V-mdellnek többféle váltzata létezik, az általáns V-mdellnél négy tesztelési szintet alkalmaznak, melyek a négy fejlesztési szinthez tartznak. A jelen tananyagban a következő négy szintet használjuk: kmpnens (egység) teszt; integrációs teszt; rendszerteszt; átvételi teszt. A gyakrlatban a prjekttől és a szftverterméktől függően a V-mdellnek lehet ennél több, kevesebb, vagy eltérő fejlesztési és tesztelési szintje. Például a kmpnens teszt után következhet kmpnens integrációs teszt vagy a rendszerteszt után rendszer integrációs teszt. A fejlesztés srán létrehztt szftvertermékek (mint az üzleti frgatókönyvek, vagy használati esetek, követelmény-specifikációk, műszaki tesztterv dkumentumk és kód) gyakran képezik a tesztelés alapját egy vagy több tesztelési szinten. Az általáns szftvertermékekre referencia lehet az integrált Képesség-Érettség Mdell (CMMI) vagy a szftver életciklus flyamatkat leíró szabványban ( Sftware life cycle prcesses,ieee/iec 12207). A verifikációt és a validációt (és a krai műszaki teszttervezést) a szftvertermékek fejlesztése alatt lehet elvégezni Iteratív-inkrementális fejlesztési mdellek (K2) Az iteratív-inkrementális fejlesztés a követelmények meghatárzásának, a tervezésnek, a rendszer felépítésének és tesztelésének flyamata, melyet több rövidebb fejlesztési ciklusban hajtanak végre. Példák: prttípus készítés, Gyrs Alkalmazásfejlesztés (Rapid Agile Develpment, RAD), Ratinal Egységesített Flyamat (RUP) és az agilis fejlesztési mdellek. Az iteráció srán létrehztt rendszert minden egyes iterációban több tesztszinten lehet tesztelni. A már előzőleg kifejlesztett részekhez kiegészítés hzzáadásával növekvő részrendszer jön létre, amelyet szintén tesztelni kell. A regressziós teszt szerepe minden iterációnál egyre fntsabb. A verifikációt és validációt minden kiegészítés hzzáadásánál végre lehet hajtani Tesztelés egy életciklus mdellen belül (K2) Minden életciklus mdellben megfgalmazhatók a megfelelő tesztelés jellemzői. Minden fejlesztési tevékenységhez tartzik egy tesztelési tevékenység. Minden tesztelési szint rendelkezik az adtt szintre jellemző tesztelési céllal. A tesztek elemzését és tervezését az adtt tesztelési szinthez tartzó fejlesztési tevékenység srán kell megkezdeni. A tesztelőket be kell vnni a dkumentációk felülvizsgálatába, amint elkészültek az első munkaanyagk a fejlesztési életciklusban. ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 22 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

23 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv A prjekt jellemzőitől és a rendszer felépítésétől függően a tesztelési szinteket kmbinálhatjuk vagy átrendezhetjük. Egy dbzs szftver valamely rendszerbe való integrációja esetén például a vevő végrehajthat rendszer-szintű integrációs tesztet (például integráció az infrastruktúrába és más rendszerekbe, vagy a rendszer bevezetése) vagy átvételi tesztet (funkcinális és/vagy nemfunkcinális, felhasználói és/vagy működési teszt). ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 23 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

24 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv 2.2 Tesztszintek (K2) 40 perc Kifejezések Alfa teszt, béta teszt, kmpnens teszt, meghajtó, tesztelés valós környezetben, funkcinális követelmény, integráció, integrációs teszt, nem-funkcinális követelmény, rbsztussági teszt, csnk, rendszerteszt, tesztszint, tesztvezérelt fejlesztés, tesztkörnyezet, felhasználói átvételi teszt. Háttér Minden tesztszint esetén a következőket kell tudni meghatárzni: a tesztelés általáns célja, a tesztesetek készítésekr meghivatkztt prjekttermékek (pl.a tesztbázis), a tesztelés tárgya (mit tesztelnek), a megtalálandó hibák és meghibásdásk, a teszttámgató szftverkörnyezet követelményei és az eszköztámgatás, a jellemző megközelítések és felelősségi körök Kmpnens teszt (K2) Tesztbázis: Kmpnens követelmények Részletes műszaki tesztterv Kód A tesztelés jellemző tárgyai: Kmpnensek Prgramk Adatknvertáló / migrációs prgramk Adatbázis mdulk A kmpnens teszt (nevezik egység(unit)-, illetve mdultesztnek is, de prgramtesztnek is) hibákat keres az önállóan tesztelhető szftverekben (pl. mdulk, prgramk, bjektumk, sztályk), és ellenőrzi működésüket. A fejlesztési életciklus körülményeitől és a rendszertől függően a rendszer többi részétől elkülönítve is végezhető. Használhatók csnkk, meghajtók és szimulátrk. A kmpnens teszt magában fglalhatja a funkcinalis valamint meghatárztt nem-funkcinális jellemzők tesztelését, mint például az erőfrráskkal kapcslats viselkedés (például memóriaszivárgás keresése) tesztje, rbsztussági, illetve strukturális teszt (pl. elágazás lefedettség). A teszteseteket termékekből készítik, mint pl. a kmpnens specifikációja, a szftverterv, vagy adatmdell-specifikáció. A kmpnens teszt srán általában hzzáférnek a tesztelt kódhz és felhasználják a fejlesztési környezet által nyújttt támgatást, mint például egy egységteszt keretrendszer vagy hibakereső eszköz; és a gyakrlatban a kmpnens teszt srán általában bevnják a fejlesztőt, aki a kódt írta. A hibákat általában már a megtaláláskr javítják anélkül, hgy a hibát frmálisan kezelnék. A kmpnens teszt egyik megközelítése, hgy a teszteseteket a kódlás előtt készítik el és autmatizálják. Ezt nevezik először a teszt megközelítésnek vagy teszt-vezérelt fejlesztésnek. Ez a megközelítés rendkívül iteratív, és arra épül, hgy ciklikusan fejlesztik a teszteseteket, majd létrehzzák és integrálják a kód kisebb részeit, s addig flytatják a kmpnens tesztelést, illetve javítják a hibákat, amíg azk sikeresen le nem futnak Integrációs teszt (K2) Tesztbázis: A szftver és a rendszer műszaki tesztterve Architektúra Munkaflyamatk Használati esetek ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 24 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület

25 ISTQB Certified Tester Fundatin Level Alapszintű képesítés hivatals tanterv A tesztelés jellemző tárgyai: Alrendszerek adatbázis implementálása Infrastruktúra Interfészek Rendszer knfiguráció Knfigurációs adatk Az integrációs teszt srán a kmpnensek közötti interfészeket, egy rendszer más részeivel mint az perációs rendszer, fájlrendszer, hardver való kölcsönhatásait vagy a rendszerek közötti interfészeket tesztelik. Az integrációs tesztnek több szintje lehet, és különböző méretű lehet a tesztelés tárgya is. Például: 1. A kmpnens integrációs teszttel a szftverkmpnensek közötti kölcsönhatáskat tesztelik; a kmpnens teszt után végzik; 2. A rendszer integrációs teszttel a különböző rendszerek, hardverek, vagy szftverek közötti kölcsönhatáskat tesztelik; a rendszerteszt után végezhetik. Ebben az esetben előfrdulhat, hgy a fejlesztő szervezet csak az interfész egyik ldalát kntrllálja, amelyet ebben az esetben kckázatként kell kezelni. A munkaflyamatként kivitelezett üzleti flyamatk rendszerek egész srát fglalhatják magukba. A platfrmkat átölelő prblémák nagy jelentőséggel bírhatnak. Minél nagybb az integráció mértéke, annál nehezebb egy adtt kmpnenshez vagy rendszerhez visszavezetni a meghibásdáskat, ez pedig magasabb kckázati faktrt jelenthet. A szisztematikus integrációs stratégiák alapulhatnak a rendszer felépítésén (mint például felülről lefelé vagy lentről felfelé), a funkcinális feladatkn, tranzakció-feldlgzási srrenden vagy a rendszer-, illetve a kmpnens egyéb jellemzőin. Annak érdekében, hgy megkönnyítsék a hibák krai felismerését és elkülönítését, az integrációnak inkrementálisnak kell lennie, nem pedig a nagy bumm teszt (big bang) módszernek. Egyes nem-funkcinális jellemzők tesztelése (pl. teljesítmény) is része lehet az integrációs tesztnek, csakúgy, mint a funkcinális tesztek. Az integráció minden fázisában a tesztelők kizárólag magára az integrációra kncentrálnak. Például A mdul és B mdul egyesítésénél a két mdul közötti kmmunikáció tesztelésére figyelnek, nem pedig az egyes mdulk működésére, mivel azt már a kmpnens teszt srán megtörtént. A funkcinális és a strukturális megközelítés egyaránt alkalmazható. Ideális esetben a tesztelők ismerik a rendszer felépítését, és beflyással bírnak az integráció tervezésére. Ha az integrációs teszteket még a kmpnensek vagy rendszerek kifejlesztése előtt megtervezik, akkr ezeket a leghatéknyabb tesztelésnek megfelelő srrendben lehet kifejleszteni Rendszerteszt (K2) Tesztbázis: Rendszer és szftverkövetelmény specifikáció Használati esetek Funkcinális specifikáció Kckázatelemzés jelentések A tesztelés jellemző tárgyai: Rendszer-, felhasználói-, és működési kézikönyv Rendszer knfiguráció Knfigurációs adatk ISTQB CTFL Versin 2011 Magyar nyevű tanterv 3.01 ldal: 25 / nvember Magyar Szftvertesztelői Tanács egyesület