HUngarian Model of Program evaluation

Átírás

1 HUngarian Model of Program evaluaion Kivona Az alábbi dolgozaban egy, a magyar gazdaságra kalibrál és becsül DSGEmodell m ködésé muajuk be, amely a igyekszik magába inegrálni a magyar gazdaságra eddig készül f bb modellek ulajdonságai lásd Szilágyi e al 213, Baksa-Benk-Jakab 29, egy olyan a mikroökonómiai alapokra épül srukrúán belül, amely lehe sége erem skális poliikával kapcsolaos kérdésekre megválaszolására. Modellünk segísége adha az egyes bejelene vagy vár kormányzai inézkedések jóléi haásainak elemzésére. Tanulmányunkban el ször bemuajuk a modell srukurális összefüggései: az opimalizációs felevéseke és az eredménykén kapo egyenleek log-linearizál válozaá. Ez köve en kiérünk a modell dinamikus ulajdonságaira impulzus válasz függvényekre, végül pedig megvizsgáljuk a modell el rejelz képességé. Baksa Dániel

2 Taralomjegyzék 1. Bevezeés 3 2. HUMP-modell ismereése Modell szerkezee Házarások Vállalaok Fiskális poliika Moneáris poliika Külföld Adaok bemuaása Paramerizálás és becslési eredmények A modell dinamikus viselkedése Impulzus válasz függvények Összee sokkok elemzése Modellünk eredményeinek összehasonlíása Hisorikus illeszkedés vizsgálaa 49 Appendices 54 A. Log-linearizál egyenleek 54 B. Kalibrál paraméerek, állandósul állapobeli érékek és a becslés eredményei 63 2

3 1. Bevezeés Az elmúl években számos magyar makrogazdasági modell fejleszésére kerül sor: a Magyar Nemzei Bankban MNB a Moneáris poliikai modell MPM, az egykori Kölségveési Tanács Tikárságán KTT kifejlesze DSGE-modell. Ezek a modellek elér gazdaságpoliikai kérdésekre igyekezek a dönéshozó számára kvaliaív és kvaniaív válaszoka adni. A ké modell szerkezeében számos elérés alálhaó. Míg az MPM modell egy ún. szemi-srukurális modell, amely ugyan az újkeynes-i irodalomból származaja a f bb makrogazdasági összefüggéseke, azonban nem mikroökonómiailag megalapozoságú srukúra. Az ún. gap modellben a paraméereke viszonylag rugalmasan lehe megválaszani, ami lehe vé eszi a minél jobb empirikus illeszkedés elérésé. Egyszer sége révén alkalmas arra, hogy a moneáris poliikai dönéshozóknak a lehe legérhe bben leírja az inációs alapfolyamaok alakulásá, és megmuassa az inációs cél eléréséhez szükséges irányadó kamalábbal konziszens f bb makrogazdasági válozók id beli alakulásának a pályájá Szilágyi e al, 213. A KTT-modellje ezzel szemben mikroökonómiai alapokra épí, és els dleges célja a kormányzai inézkedésekkel kapcsolaos haásvizsgálaok makrogazdasági kererendszerének bizosíása Baksa-Benk-Jakab, 29. A szerz k szándéka szerin, a kisebb mére makrogazdasági modell kifejleszése csupán egy kezdei lépés vol, egy nagyobb mére modellrendszer kialakíására. Ebb l adódo, hogy a kölségveési inézkedések és örvényervezeek beárazásához szükséges válozóka leegyszer síve kezele a modell, és szaeli modellek segíségével állíoa el a reálgazdasági válozókkal konziszens nominális válozóka. A Kölségveési Felel sségi Inéze kb legújabb modellje folyani kívánja a KTT álal megkezde modell-fejleszési munká, gyelembe véve az elmúl évek modellfejleszési apaszalaai: modellünkben inegrálni kívánjuk az MPM-modellnek az ináció haásmechanizmusával kapcsolaos eredményei, ovábbá modellünke alkalmassá kívánjuk enni arra, hogy képes legyen az inációs alapfolyamaokkal konziszens módon meghaározni a GDP éelekhez arozó nominális deáárok pályájá, valamin a reálgazdasági helyzeb l kövekez munkaer -piaci folyamaoka. A skális poliikai insrumenumok beépíésével pedig kormányzai kiadások, pénzbeli ársadalmi juaások, 3

4 fogyaszási adók, munkálaói járulékok, munkavállalói adók, nyereségadók modellünk alkalmassá válik arra, hogy a kormányzai inézkedések makrogazdasági, ovagy r z haásai is elemezzük. Modellünk nagyban ámaszkodik a szokásos mikroökonómiai alapokból épíkez kis nyio gazdaságok DSGE-modelljeinek f bb jellemz ire Smes- Wouers, 22, ugyanakkor a magyar gazdaság sajáosságaival összahangban, némileg módosíounk a szokásos srukúrán: 1. Áalakío munkapiaci srukúra: modellünkben a ricardo-i versus nem ricardo-i opimalizációval analóg módon a képzeségnek megfelel en csoporosíouk a házarásoka. A ermelésben a képze és képzelen munkaer egyszerre jelenik meg, ugyanakkor modellünkben elér piaci er éelezünk fel a munkabér meghaározásában. Míg a képze házarások bére egyensúlyi bérkén haározódik meg, addig a képzelen házarások bére az állam álal rögzíe miminálbér l függ, amelyhez a vállalaok kereslee alkalmazkodha. A képzelen házarások a nem ricardo-i viselkedés köveve, felélik az ado id szakban szerze eljes neó jövedelmüke Galí e al, Nominális válozók az impor-felhasználással konziszens el állíása: modellünk a ermelési szerkezeében ké szine különböze meg. Az els szinen munkaer b l és kefelhasználásból egy homogén ermék el állíása zajlik, a második szinen az alapermék kiegészül az impor felhasználásával. Az impor mennyisége aól függ, hogy az egyes - GDP felhasználás-oldali - éeleknek mekkora az imporigénye, így a végermékek árindexe a volumennel konziszens módon ükrözi az impor árak haásá a hazai árakban. 3. Fiskális poliikai insrumenumok: modellünk részlees skális blokkal rendelkezik. Kiadási oldalon megkülönbözejük a kormányzai kiadásoka és a pénzbeli ársadalmi juaásoka. A bevéeli oldalon a zárszámadási örvényekkel összhangban minden adófaja elszámolásra kerül a kövekez kaegóriákban: fogyaszási adók, képzelen házarások jövedelemadója, képze házarások jövedelemadója, munkaálaók álal zee járulék, a vállalaok nyeresége uán zee adók. Dokumenációnkban bemuajuk a modell szerkezeé. Bemuajuk, hogy milyen adaoka használunk fel a modell becsléséhez és kalibrálásához, majd 4

5 kiérünk a dinamikus viselkedési haásokra, és összevejük a modell eredményei a f bb magyar modellek dinamikus ulajdonságaival. Végül kiérünk az új DSGE-modell el rejelzési eljesíményére. Modellünk megjelenése és felhasználása egybeesik a közelg 214-es országgy lési válaszásokkal. Így erveink szerin a modell nem csupán kölségveési echnikai kiveíésekhez szükséges makrogazdasági alappálya el állíására alkalmas, hanem a válaszáson induló párok válaszási programjainak érékelésére is. Ezek alapján modellünknek a HUMP HUngarian Model of Program evaluaion elnevezés válaszouk a kés bbi hivakozások egyszer síéséhez. 5

6 2. HUMP-modell ismereése Az álalános egyensúlyi irodalomban megszoko módon a modell szerepl i: házarások, vállalaok, kormányza, moneáris poliika és külföld. A házarások és vállalaok öbb piacon inerakálnak, ahol vagy kereslee vagy kínálao ámaszanak egymás ermékei vagy evékenységei irán. A házarások felkínálják munkájuka a vállalaoknak, valamin a vállalaok beruházásaikkal b víheik a sajá keállományuka. Az egyes végermékek el állíására szakosodo vállalaok kereslee ámaszanak a külföldi imporermékek irán, amelye a hazai gyárású ermékekkel együ érékesíenek fogyaszási, beruházási, kormányzai vagy éppen expor célra 1. ábra. Míg a modell kereslei oldalá els sorban az elér ípusú házarások jövedelmi helyzee és fogyaszási kiadásai mozgaják, addig a modell kínálai oldalá a nominális válozóka és az ináció alalkulásá a vállalaok árazási dönései haározzák meg. Vállalaok Tőke Házarások Munkaerő Tőke + munkaerő Beruházás Kormányzai kiadások Kereskedelmi parnereink Impor Impor Házarások fogyaszása Expor 1. ábra. HUMP-modell szerkezee: ermelési ényez k és ermékek el állíása Mind a házarások, mind a vállalaok adó zenek a kormányza felé. Míg a házarások jövedelemadóval, fogyaszási adóval járulnak hozzá a kölségveéshez, addig a vállalaok járulékkal és a nyereségük uán zee adóval 6

7 Jövedelemadó Fogyaszási adó aroznak a kormányza felé. A kormányza az adóbevéeleib l és a hazai vagy a házarásokon kereszül szerze külföldi forrásokból nanszírozza a kiadásai, amely közösségi fogyaszásban, kormányzai ermészebeni ársadalmi juaásban, kormányzai beruházásban vagy az egyes házarásoknak szán pénzbeli ársadalmi juaásban nyilvánul meg 2. ábra. Házarások fogyaszása Munkabér Oszalék Házarások Pénzbeli ranszferek Beruházás Vállalaok Járulékok Nyereségadó Kormányza Kormányzai kiadások 2. ábra. HUMP-modell szerkezee: jövedelmek és adók áramlása A moneáris poliika más modellekhez hasonlóan a exibilis inációs célköveés logikája szerin hozza meg dönései. El reekinve ügyel arra, hogy az inációs várakozások horgonyzoak legyenek, és beavakozásaival a moneáris kondíciók válozaásával a cél közelében arsa az ináció. Másodlagos szabálykén alkalmazunk olyan felevéseke is, amelyekr l az gondoljuk, hogy része vol a magyar moneáris poliika dönési mechanizmusának, ilyen pl.: a kibocsáási résre való reagálás, vagy pénzügyi sabiliási szemponok gyelembe véele. 7

8 Kövénypiac Külföld Finanszírozási igény Kormányza Külső adósság Adóbevéelek Hazai megakaríások/ hielek Házarások Vállalaok Kockázai Prémium Árfolyam Imporál infláció Moneáris poliika Infláció 3. ábra. HUMP-modell szerkezee: kövénypiac és moneáris poliika A modell küls blokkja a hazai rész számára eljesen exogén. Kereskedelmi parnereink kereslee ámaszanak a hazai expor ermékek irán. A neó expor kumulál éréke megadja a magyar gazdaság neó küls adósságának alakulásá. A küls adósság pedig befolyásolja az országgal szemben elvár kockázai prémium alakulásá és a nominális árfolyamo, melyre a moneáris poliika és azon kereszül a gazdaság öbbi szerepl je szinén reagálha 3. ábra Modell szerkezee A modell részlees áekinése során sorra vesszük a gazdaság f bb szerepl inek viselkedésé leíró egyenleeke. Leírásunka a házarásokkal kezdjük, majd a vállalai szekor öbblépcs s opimalizálásá írjuk le, ezeke köveik a moneáris és skális poliika egyenleei, végül pedig a küls felevések alakulása. A modell összes log-linearizál egyenlee az exogén egyenleekkel megalálhaóak a modell függelékében. 8

9 2.2. Házarások Házarások eseén a munkapiaci részvéel l és a fogyaszási viselkedés l függ en ké csoporba soroljuk be az egyes házarásoka. A legnagyobb csoporo a képze házarások eszik ki, k fogyaszják el a fogyaszásra ermel ermékek 9%-á, valamin a munkapiacon is k adják a munkaer minegy 8%-á. Ezekr l a házarásokról az gondoljuk, hogy - képzeségüknek köszönhe en - a munkaer piacon realizál jövedelmük annak a függvénye, hogy milyen bérben állapodak meg az munkaerejüke igényl vállalaokkal. Ezek a házarások korlálanul képesek megakaríani illeve hiel felvenni, mellyel képesek a fogyaszási viselkedésüke "kisimíani" Romer, 211, hiszen nem kizárólag az ado id szaki jövedelmük l, hanem a eljes élepálya jövedelmük l függ a fogyaszási kiadásaik nagysága. A házarások kisebbik részér l viszon az feléelezzük, hogy egyrész nem léphenek be a pénzügyi piacokra, így hiel és megakaríás sem halmozhanak fel. Továbbá a munkaer piacon nem rendelkeznek olyan speciális szakudással, amely az alkupozíciójuka er síené, így az er lfölényben lév vállalaokkal szemben az állam exogén módon haározza meg mindenkori minimálbérük nagyságá. A vállalaok a mindenkori minimálbér nagyságáól eszik függ vé, hogy mennyi képzelen munkaer kívánnak felhasználni. Mivel a képzelen házarások nem képesek megakaríani és hiel felvenni, így minden id szakban elkölik a rendelkezésre álló jövedelmüke. Az álalános egyensúlyi modellek irodalmában megszoko módon a képze házarások viselkedése egy opimalizációs evékenységgel írhaó le. Dönésükr l nem kizárólag egy egyidej opimalizálás éelezünk fel, hanem az gondoljuk, hogy a házarások minden id szakban el reekinve, - a ávolabbi id ponok relaív fonosságá gyelembe véve - a rendelkezésre álló összes információ alapján, a eljes élepályájukra hoznak fogyaszással és munkavállalással kapcsolaos dönéseke. Az opimalizációs dönésükhöz rendel célfüggvény az alábbi hasznossági függvény írja le: U j S = E n= β n e ucs { C S +n +n j h c C+n 1 S 1 σ 1 σ Ψ LS +nj 1+η } 1 + η ahol C S a képze házarások fogyaszása, L S a képze házarások mun- 9

10 kakínálaa, u CS a preferencia sokk, β diszkonfakor, σ az ineremporális elasziciás reciproka, h C a fogyaszás simíás méréke, η a munkakínála rugalmassága, Ψ a szabadid relaív súlya. A képze házarások opimalizálási feladaá az alábbi kölségveés gyelembe véele melle kell végrehajania: 1 τ L,S W S L S j + i = 1 + τ C P C C S j + B S j + 1 τ L,S + e B S, j e 1 + i 1B S, 1 j 1 Υ ahol τ L a személyi jövedelemadó kulcsa, W S Dividend i i 1 B S 1j + T R S = W S L S R W S, W 1, S π W,S 1 e B S, j e 1 B S, 1 j a képzeek nominálbére, Dividend i egyes vállalai szekorból érkez oszalék nagysága, i az irányadó kamaláb nagysága, B S a képze házarások megakaríása, e a nominális árfolyam nagysága, i a devizában denominál kövény kamalába, B S, a devizában denominál kövények mennyisége, T R S képzeek számára folyósío pénzbeli ársadalmi juaás, τ C a fogyaszási adó kulcsa, P C a fogyaszási defláor nagysága, R a bérmeghaározáshoz arozó kvadraikus kölségfüggvény, valamin Υ a külföldi devizában felve hielállomány válozásának alkalmazkodási kölsége. A képzelen házarások csupán az ado id szakban rendelkezésre álló jövedelmüke fogyaszják el. Viselkedésükhöz nem arozik opimalizálási felada csak a kölségveési korlá: 1 + τ C P C C U = 1 τ L,U W U L U + T R U ahol C U képzelen házarások fogyaszási kiadása, τ L,U a képzelen házarások álal zee jövedelemadó kulcsa, W U a minimálbér nominális éréke, L U a képzelen házarások munka mennyisége, T R U a képzelen házarások számára folyósío pénzbeli ársadalmi juaás nagysága. Az opimalizálás és log-linearizálás eredményekén kapjuk meg az alábbi egyenleeke: 1

11 Euler egyenle dinamikus IS görbe: C S = h c Ĉ 1 S 1 + h + 1 E Ĉ+1 S c 1 + h 1 h c c σ1 + h c + 1 h c σ1 + h c u CS E u CS h c σ1 + h c i E π+1 C + τ C 1 + τ C E τ C +1 τ C UIP egyenle: e = i W orld + P REM i + e +1 φ e S, e + B + e +1 + B S, +1 + ε e Képze házarások munkakínálaa újkeynes-i bér Phillips-görbe: π W,S = ζ S 1 + βζ S πw,s 1 + β 1 + βζ S E π W,S +1 + φ W 1 u W,S κ W 1 + βζ S + η L S + + σ 1 h ĈS h c Ĉ 1 S + τ L,S τ L,S + τ C τ C + c 1 τ L,S 1 + τ C ŵs p C + ε π W,S Képze házarások bérválozásának a deníciója: π W,S = ŵs ŵs 1 + πh Képzelen házarások kölségveési korlája: τ C τ C + p C 1 + τ C + ĈU = 1 τ L,U w U L U 1 + τ C p C C U w U + L U τ L,U τ L,U + 1 τ L,U r U 1 + τ C p C C U r U 2.3. Vállalaok Modellünk kínálai oldalá a vállalaok opimalizálási feladaa írja le. Feléelezésünk szerin, a ermékek el állíása ké szinen örénik: az els szinen evékenyked vállalaok egy hazai erméke állíanak el, amely a második szinen kiegészül a végfelhasználók preferenciáinak megfelel imporal. Tehá a ermelés végs fázisában megkülönbözeünk fogyaszási, beruházási, kormányzai és expor végermékeke. Az egyes végermékeknek különböz az imporaralma, és ebb l adódóan elér árindexe is van. A vállalai szekor ermeléséhez szükséges munkaer a képze és képzelen munkaer kombinációjából áll el, míg a ermeléshez szükséges keállomány a hazai alaperméke el állíó vállalaok álal nanszírozo beruházásokból áll el. A gazdaságban evékenyked vállalaok képesek arra, hogy áraka haároz- 11

12 zanak meg. Ismerik a ermékek iráni kereslei függvényeke, és monpoliszikus erejüknek köszönhe en képesek minden id ben meghaározni az az opimális ára, amely maximalizálja a projuka. Ugyanakkor az ármeghaározás nem kölségmenes folyama, így az ármeghaározás és az áárazás csak fokozaosan mehe végbe Roemberg, A vállalaok az igénybe ve munkaer uán járuléko, nyereségük uán adó zenek a kormányza felé. A járulék zeésük alapja a mindenkori bruó bérömegea képzeek kialkudo bére vagy a mindenkori minimálbér összege. A nyereségadó adóalapja pedig a vállalaok nominális bevéelének bérkölségekkel és amorizációs kölségékkel csökkene éréke. A hazai erméke el állíó vállalaok az oszalékuk maximalizálására örekednek: Dividend i = P H iy H τ P rofi P H i 1 + τ SSC,S iy H W S L S i 1 + τ SSC,U i 1 + τ SSC,S W S L S i 1 + τ SSC,U W U L U i P Inv Inv i W U L U i δp Inv K 1 i ahol Dividend a vállalaok álal zee oszalék, P H a hazai gyárású ermékek árindexe, Y H a hazai ermékek volumene, τ SSC, a munkaálaók álal zee adók eekív adókulcsa, P Inv a beruházások árindexe, Inv a vállalaok álal eszközöl beruházások volumene, δ az amorizáció nagysága, K a felhalmozo keállomány mennyisége. A vállala ermelésé az alábbi ermelési függvénnyel írhaó fel: ] Y H i = [α 1 ω K 1 i ω 1 1 ω + 1 α ω L i ω 1 ω ω 1 ω ahol α a ke és munkajószágok részesedésének aránya a ermeléshez, ω a ermelési echnológia rugalmassága, K a ermelésbe bevon ke, L a ermeléshez szükséges képze és képzelen munkaer kombinációja. A ermeléshez szükséges munkainpu a ké ípusú házarás kombinációjából adódik: 12

13 1 ϕ 1 ϕ L = A [χ LS ϕ + 1 χ 1 ϕ L U ] ϕ ϕ 1 ϕ 1 ϕ ahol A a ermelési echnológia paraméere, χ a képze munkaer hozzájárulása a eljes munkainpuhoz, ϕ helyeesíési rugalmasság a ké munkaer közö. A vállalaok álal eszközöl beruházások b víik, illeve póolják az amorizálódo keállomány: Inv i Inv i 1 S = K i 1 δk 1 i Inv 1 i ahol Inv a vállalaok beruházása, S a beruházásokhoz rendel kvadraikus kölségfüggvény, δ a ke amorizációs ráája. Ismerjük a hazai ermékeke el állíó vállalaok ermékei iráni kereslee: Y H i = P H i P H φ H Y H ahol φ H a hazai ermékek iráni árrugalmasság. Az opimalizálás és log-linearizálás eredményekén kapjuk meg az alábbi egyenleeke a hazai ermék ermelésére: Képze munkaer iráni keresle: L S = χ + L 1 ϕ A + ϕ ŵ + τ P rofi τ P rofi 1 τ P rofi τ SSC,S 1 + τ SSC,S τ SSC,S ŵs Képzelen munkaer iráni keresle: L U = χ 1 χ χ + L 1 ϕa + ϕ ŵ + τ P rofi τ P rofi 1 τ P rofi τ SSC,U 1 + τ SSC,U τ SSC,U ŵu Összes munkaer iráni keresle: L = ω mc ŵ + Ŷ 13

14 Egységnyi reál bérkölség: ŵ = χ [1 + τ SSC,S w S ] 1 ϕ [1 + τ SSC,U w U ] 1 ϕ 1 ϕ χ[1 + τ SSC,S w S ] 1 ϕ + 1 χ[1 + τ SSC,U w U ] χ 1 ϕ τ P rofi τ P rofi 1 τ P rofi  + χ[1 + τ SSC,S w S ] 1 ϕ τ SSC,S τ SSC,S χ[1 + τ SSC,S w S ] 1 ϕ + 1 χ[1 + τ SSC,U w U ] 1 ϕ 1 + τ SSC,S 1 χ[1 + τ SSC,U w U ] 1 ϕ τ SSC,U τ SSC,U χ[1 + τ SSC,S w S ] 1 ϕ + 1 χ[1 + τ SSC,U w U ] 1 ϕ 1 + τ SSC,U + ŵs + ŵu + Beruházás dinamikája: βqψ Inv U I +1 + Inv +1 Inv + q qψ Inv U I + Inv Inv 1 = p Inv T ke felhalmozás egyenlee: δinv = K 1 δ K 1 Arbirage menességi feléel: 1 p Inv τ P rofi δ + r K + 1 δq i π H +1 + q p Inv τ P rofi δp Inv +1 + τ P rofi +1 + r K rk δq q +1 = Implici ke keresle: K 1 = ω mc r K + Ŷ Teljes haárkölség: mc = α r K mc 1 ω w 1 ω rk + 1 α ŵ mc Hazai ermékek kínálai görbéje újkeynesi Phillips-görbe: π H = ζ H 1 + βζ H πh 1 + β 1 + βζ H πh +1 + φ H 1 κ H 1 + βζ H mc + τ P rofi τ P rofi 1 τ P rofi + ε πh 14

15 A hazai alapermék el állíásá köve en örénik a végermékek el állíása. Az egyes végermékek el állíása ugyanazon elv szerin örénik: a hazai erméke és az imporál erméke aggregálják egyelen, végs felhasználásra szán ermékké. Az egyes végermékek árindexe ükrözni fogja, az egyes végermék árfolyam-érzékenységé is. Az feléelezzük, hogy a végerméke el állíó vállalaok a hazai erméke el állíó ermel khöz hasonlóan ismerik a ermékeik iráni kereslee, és ármeghaározó pozíciókban vannak. Az ármeghaározás a feniekhez hasonlóan egy kölséges folyama, így a vállalaok id r l id re csak fokozaosan képesek az áraikban alkalmazkodni Roemberg, A végermékek el állíása az alábbi ermelési függvény melle örénik, ahol j {C, Inv, G, X}: j = [ 1 ϱ j 1 ϱ ξ j j j H ϱ j + 1 ξ j 1 ϱ j 1 ] ϱj ϱ j j M ϱ j 1 ϱ j fix j j ahol j H az ado végermékhez szükséges hazai ermék mennyisége, j M az ado végermékhez szükséges impor ermék mennyisége, ϱ j a eremelési echnológia rugalmassága a hazai és impor félkész ermék közö, ξ j a hazai ermékek hozzájárulása a végermékhez, fix j a végermék el állíásának x kölsége, j a végermék állandósul állapobeli éréke. Az opimalizálás és log-linearizálás eredményekén kapjuk meg az alábbi egyenleeke a végermék ermelésére, ahol j {C, Inv, G, X}: A végermékhez szükséges hazai ermék iráni keresle: j H = ϱ j mc j fix j ĵ A végermékhez szükséges impor ermék iráni keresle: j M = ϱ j mc j p M fix j ĵ Végermék haárkölsége: 1 ϱ j mc j = 1 ξ p j M p M mc j 15

16 Végermék kínálai görbéje újkeynesi Phillips-görbe: π j = ζ j 1 + βζ j πj 1 + β 1 + βζ j πj +1 + φj 1 mc j κ j 1 + βζ j p j + ε πj Végermék reálára π j = p j p j 1 + πh 2.4. Fiskális poliika Modellünkben a kormányzai lépések exogének. A skális insrumenumok id beli alakulásánál nem éelezünk fel semmilyen viselkedési függvény. Csupán egy egyensúlyi korláal írhajuk le a kormányza m ködésé, amely bevéeli oldalán elszámoljuk a fogyaszásól, jövedelem l vagy nyereség l függ adóka, kiadási oldalon pedig megjelennek a kormányzai fogyaszás, beruházás és a kormányzaól származó ermészebeni vagy pénzbeli ársadalmi juaások. Az exogénnak ekine kormányzai inézkedéseke auoregresszív folyamaal írhajuk le, amelynek másodkörös haásai, melyek befolyásolják a modell öbbi szerepl jének viselkedésé. Kormányzanak lehe sége van hiel felvenni a hazai szerepl k l rajuk kereszül pedig külföldr l. Ugyanakkor a modell felevése szerin minden id szakban meg kell újíania hielállományá, valamin kamao kell zenie a lejáró hielei uán. A kormányzai kölségveési korlá ehá a kövekez képpen írhaó fel: 1 + i 1 Deb 1 + P G G + T R = Deb + T AX Ahol az adóbevéeleke T AX az alábbiak szerin deniáljuk: T AX = τ LS +τ P rofi P H Y H + τ SSC,S W S L S + τ LU + τ SSC,U W ULU + τ C P C C τ SSC W S L S 1 + τ SSC W U L U P I δk 1 H 16

17 2.5. Moneáris poliika Moneáris poliika mandáuma szerin arra örekszik, hogy a cél közelében arsa az ináció. A jegybank ún. exilbilis inációs célköveés szerin hozza meg a dönései, ehá a moneáris poliika a piaci árazásból adódó vár inflációra és a különböz makrogazdasági sokkok másodkörös inációs haásaira reagál. Ebb l adódik, hogy ánéz az egyszeri árszine emel sokkokon pl.: az indirek adóválozások vagy szabályozo árak egyszeri árszine érin haásain. Amennyiben a jegybank az érzékeli, hogy az ináció várhaóan elmarad a céljáól, akkor a nominális kamaláb válozaása kiha közvelenül a bels keresle és a nominális árfolyam alakulására, és így közvee módon képes visszajuani az ináció a cél közelébe. A moneáris poliika kisebb súllyal ugyan, de reagál a reálgazdaság ado id szaki ciklikus helyzeére a kibocsáási résre is, így egy nagyobb gazdasági visszaesés recesszió eseén a jegybank a lazább moneáris kondíciókkal igyekszik sabilizálni a kibocsáási rés. A magyar moneáris poliikai dönéshozaal sajáosságából adódva ovábbá az is feléelezzük, hogy az irányadó kamaláb méréké az inációs és reálgazdasági folyamaokon úl befolyásolják a pénzügyi sabiliási szemponok, és a kockázai prémium id beli alakulása. Erre számos példá alálhaunk az MNB dönéshozaalaiból: 28 elejéig a MNB árfolyamsávo aro fen, a 28-as gazdasági válság kirobbanásá köve en pedig a hazai szerepl k er s deviza-kiesége mia feler södek a pénzügyi sabiliási illeve az árfolyam sabiliásával kapcsolaos szemponok. i = ρ i i ρ i ϑ π π 4,C,woT +3 + ϑ gdp ĝdp gdp P o + ϑ P REM P REM + ε i ahol ρ i a kamasimíás paraméere, ϑ π az inációs reakció méréke, π 4,C,woT +3 a vár fogyaszási deáor adóválozásokól sz r indexének éves válozása, ϑ gdp a GDP reakció méréke, ϑ P REM az árfolyam reakció méréke, ε i a moneáris poliikai sokk. A moneáris poliika eseén felesszük, hogy kvázi a GDP poenciális éréké l elér résre reagál. A poenciális GDP- az egyszer ség kedvéér az akuális, az elmúl és a vár GDP mozgóálagával deniálhajuk: 17

18 2.6. Külföld 5 gdp po = ĝdp i + ĝdp + i=1 5 ĝdp +i /11 Modellünk küls blokkja exogén folyamaokkal írhaó le. Külföld kereslee i=1 ámasz az ihon el állío expor ermékek irán. A hazai expor iráni kereslee emelle befolyásolja az ihon el állío exporermék külföldi devizában denominál ára: X = h X X h X Y W orld µ p X Ẑ + ε X ahol h X az expor simíás paraméere, Y W orld a küls keresle, µ az expor árrugalmassága, Z a reálárfolyam nagysága, ε X a piaci részesedés sokkja. A reálárfolyamo az alábbi egyenleel deniálhajuk: Ẑ = e π H 3. Adaok bemuaása A felhasznál adaoka négy f csoporra oszhajuk fel: GDP és részéelei, foglalkozaási és béradaok, moneáris poliikai és pénzügyi adaok valamin a küls kereskedelmi parnereink f bb adaai 4. ábra. A nyers GDP és munkapiaci adaok a KSH oldaláról ölhe ek le. A modell a KSH álal szezonálisan igazío adaoka használja fel, ugyanakkor eseenkén szükségünk lesz a szezonálisan nem-igazío és folyóáras adaokra is. A GDP felhasználási éelei úgy csoporosíjuk, hogy azok egyrész aralmazzák a nemzei számlákban alálhaó saiszikai kaegóriáka, másrész beazonosíhaóak legyenek azok a közgazdasági szemponból fonos válozók is, amelyek a modellel konziszensek. A KSH álal számol házarási fogyaszási kiadásból, non-pro szervezeek l származó ermészebeni ársadalmi juaásból el állíhajuk a privá fogyaszás id sorá. A közösségi fogyaszásból, a 18

19 kormányzaól származó ermészebeni ársadalmi juaásból és a kormányzai beruházásból el állíhajuk a kormányzai kiadások id sorá. A privá beruházások pedig maradék elven adódnak a bruó állóeszköz-felhalmozásból, ha kivonjuk bel lük a kormányzai beruházásoka. A bels kereslei éelek id sorainak el állíásához a láncindexálás szabályai szerin a folyóáras és el z évi áras adaoka használjuk fel. Az expor és impor adaok eseében nincs szükség ovábbi ranszformációkra. A láncindexálással nyer reál id sorokból és a nominális válozók szezonálisan igazío id soraiból el állíhajuk a negyedéves deáoroka is, melyeke a modellben az egyes végermékek árinációjának feleleheünk meg, a GDP deáor pedig a hazai ermék árindexének felelejük meg. A munkapiaci adaok eseében a modell kizárólag a versenyszekor foglalkozaási és béradaai képes kezelni, így a KSH álal publikál lészám és bér id sorokból ki kell sz rni az állami foglalkozaáshoz kapcsolódó érékeke. A modellben külön meggyeljük a minimálbér id beli alakulásá. A privá szekor foglalkozaási adaaiban megkülönbözejük a képze és képzelen munkaer nagyságá. A kormányzai adaokhoz a kölségveési zárszámadások alapján meghaározzuk a pénzbeli ársadalmi juaások nagyságá. Minden évre, minden kormányzai adóbevéel a modell logikájával megegyez en csoporosíunk, az eekív adókulcsok meghaározásához pedig a zárszámadási örvényekben kiszámol adóalapoka vesszük alapul. A moneáris poliikával kapcsolaos válozók a nominális kamaláb, a nominális árfolyam és az inációs cél. Ezeke az adaoka az MNB hivaalos saiszikáiból vesszük á. A küls kereskedelmi parnereink 3 csaornán kereszül befolyásolhaják a gazdaság m ködésé: küls keresle, küls irányadó kamaláb és küls ináció. A modellel konziszens küls keresle id sorához az MNB álal becsül impor alapú küls kereslee használjuk fel. A küls inációnak az Eurosa álal publikál eurozóna ináció használjuk fel, a küls kamara pedig az EKB alapkamaá vesszük alapul. Az adabázis feldolgozása uán az adaoka úgymond el lerezzük: felbonouk rend és ciklus komponensekre. A válozalan áras GDP adaoknál a felhasználási éelek egyes elemeinél oly módon haározzuk meg a rendeke, 19

20 hogy azok súlyozo összege kiadja a poenciális GDP-. A deáorok eseében az feléelezzük, hogy a fogyaszási deáor válozásának a rendje megegyezik az inációs céllal, a öbbi válozó eseében pedig a fogyaszási deáorhoz képesi relaív árak alakulásához számolunk rend és ciklus komponenseke. Végül a relaív árak rendjei és az inációs cél segíségével meghaározzuk az egyes részéelekhez arozó árindexek implici céljai. A GDP deáor implici céljá az egyes részéelekhez arozó deáorok implici céljainak a volumen súlyokkal ve súlyozo álagából számoljuk ki. A modellben ugyan a nominális árfolyam válozásá gyeljük meg, de a válozás hisorikus álaga nulláól lényegesen elér. Így nem egyszer en az álago vonjuk ki a nominális árfolyam válozásból, hanem a reálárfolyam alakulására sz rünk egy olyan rende, amely visszaadja a reálkonvergencia alakulásáról alkoo képünke. A reálárfolyam rend válozásával és az inációs céllal konziszens nominális árfolyam válozás rendjé vonjuk ki a nominális árfolyam válozásából. 4. ábra. Adaok a modellben 2

21 4. Paramerizálás és becslési eredmények Modellünk paramerizálásához kalibrálás és bayes-i becslés használjuk fel. A paraméerek azon részhalmazá, amely az állandósul állapobeli érékeke befolyásolják, hisorikus álagok alapján kalibráluk be. Azoka a paraméereke, amelyek a modell dinamikus ulajdonságá befolyásolják, azoka pedig megbecsülük. A modell 22 els negyedéve és 213 harmadik negyedéve közöi inervallumon becsülük meg. A modell becslése Dynare programcsomag felhasználásával örén. A maximum likelihood alapú Bayes-i becslés lépései An & Schorfheide 25 anulmányából veük á. Az el reekin modellnek meghaározuk a redukál formájá, majd felíruk ún. állapoér alakba. Kálmán ler segíségével meghaározuk a modell hibaagjai és a log-likelihood függvény. A kövekez lépésben a programcsomag gyelembe véve a megbecslend paraméerek prior eloszlásá maximalizálja a log-likelihood függvény, és meghaározza a poserior eloszlások móduszá. Végül Markov-lánc Mone Carlo módszerrel meghaározzuk a megbecslend paraméerek poserior eloszlásá. A kalibrálás és a becslés során kapo paraméereke a függelék aralmazza. 21

22 5. A modell dinamikus viselkedése 5.1. Impulzus válasz függvények A kövekez kben a modell dinamikus ulajdonságai muajuk be a leggyakoribb sokkokhoz arozó impulzusválaszok segíségével. Az impulzusválaszok az muaják meg, hogy az endogén válozók hogyan reagálnak különböz exogén sokkokra, hogyan érülnek el az állandósul állapoukból egyensúlyukból, és milyen dinamikus pályán junak vissza oda. Az impulzusválaszok segíségével soka megérheünk a modell dinamikájáról,ezér fonos eszköze a modell validációjának és kalibrálásának. Moneáris poliikai sokk Moneáris poliikai sokkról akkor beszélünk, ha a jegybank az inációs célköveés sziszemaikus szabályáól elér 5. ábra. Ilyen helyzere akkor kerülhe sor, ha a jegybanki célfüggvény paraméerei megváloznak például egy nagy recesszió idején felérékel dnek a reálgazdaság szemponjai az ináció sabilizálásához képes vagy az árfolyam nagyobb kilengései a szokásosnál nagyobb kamaemeléssel akarja ellensúlyozni. Az alapkama ámenei emelése vonzóbbá eszi a hazai eszközöke a külföldi eszközökhöz képes, ezér a hazai eszközök iráni keresle megn, amelynek kövekezében a hazai valua felérékel dik. Az er sebb árfolyam egyrész az imporál ermékek árá csökkeni, így közvelenül csökkeni az inációs nyomás, másrész ronja a neó exporo. Az emelked reálkama közvelenül is csökkeni a fogyaszási kiadásoka. Az alapkama emelkedése egyrész megnöveli a hielek kamaá, másrész pedig vonzóbbá eszi a kockáza menes befekeési formáka, így relaíve megdrágíja a kockázaosabb pénzügyi eszközöke, ami a beruházások visszaesésé eredményezi. keresle ovább mérsékli az ináció. A csökken hazai 22

23 Nominális kamaláb % 1.2 Fogyaszási defláor év/év, % Nominális árfolyam % GDP % Fogyaszás %.1 Beruházás % ábra. Moneáris poliikai sokk Kereslei sokk A poziív kereslei sokk esén a fogyaszás ciklikus komponense a modellbeli magyarázó válozók érékeinek válozalansága melle megn 6. ábra. Egy DSGE-modellben ezek a sokkok ükrözheik a preferenciák megválozásá, vagy éppen a nem-piaci jövedelemb l származó öbble fogyaszás is megmagyarázhaják pl.: nyugdíjpénzári reálhozam-kizeés. A sokk haására ámeneileg emelkedik a házarások fogyaszási kiadása. Az élénkül bels keresle rövidávon emeli a GDP-, valamin növekszik a gazdaságban a keresle oldali inációs nyomás is. Ennek haására a moneáris poliika resrikcióba kezd, és a kamaok emelésén kereszül igyekszik ellene hani a másodkörös inációs haásoknak. A növekv nominális kamaláb er síi az árfolyamo, amely segí az ináció elleni küzdelemben, másfel l a szigorodó kama környeze a megakaríások növelésére öszönzi a házarásoka, így azok fogyaszási kiadása visszaju az állandósul állapobeli érékükhöz. 23

24 Nominális kamaláb %.25 Fogyaszási 2 x defláor év/év, % Nominális árfolyam % GDP %.15 Fogyaszás %.5 Beruházás % ábra. Fogyaszási sokk Prémium sokk Az országgal szembeni kockázai prémium emelkedése a nominális árfolyam gyengülésével jár együ 7. ábra. Ebben az eseben a befeke k kockázaosabbnak érzik a hazai eszközöke, és elfordulnak a hazai valuában denominál befekeések l. Az árfolyam gyengülése drágíja az imporermékeke, így fokozza az inflációs nyomás. A megugró inációra a jegybank kamaemeléssel reagál. A konjunkúrá ké, ellenées irányba haó ényez mozgaja. Egyfel l a gyengébb árfolyam rövid ávon javíja a neó exporo, hiszen az impor csökkenésén úl a gyengébb árfolyam csökkeni a hazai expor ermékek relaív árá, ami vonzóbbá eszi a hazai ermékeke. Másfel l a jegybanki kamaemelés megakaríásra öszönzi a házarásoka, valamin a gyengébb árfolyam a devizahielekben eladósodo a házarások örleszési erhé is növelni fogja. Összességében a fogyaszás arósan visszaesik. A szigordó kamakörnyeze a beruházások mérséklésé eredményezi. A GDP dinamikájá ké ellenées 24

25 haás alakíja. Míg rövid ávon a neó exporon kereszül érvényesül poziív haás dominál, középávon a bels keresle visszaesése visszafogja a GDP kezdei növekedésé. Nominális kamaláb %.1 Fogyaszási defláor év/év, % Nominális árfolyam % GDP %.4 Fogyaszás %.1 Beruházás % ábra. Prémium sokk 25

26 Technológiai sokk A reál üzlei ciklus modellek irodalmában megszoko echnológiai sokkról akkor beszélünk, amikor a gazdaságo a ermelékenység javulása éri 8. ábra, ilyen sokk lehe pl.: a kölséghaékonyabb ermelési szerkezere válás, kuaás fejleszés során el állío új min ség ermékek köre, infrasrukúra javulása sb. Technológiai sokk eseén a vállalaok ermelési kölségei csökkennek, aminek kövekezében az ináció elmarad a céljáól. A mérsékel árazásra a moneáris poliika enyhíéssel reagál. A visszafogo árazás a reálbérek növekedésé eredményezi, ami a házarások permanens reáljövedelmé is emelni fogja. A permanens jövedelem emelkedése együ jár a fogyaszási kiadások emelkedésével. A vállalaok pro helyzeének javulása, és a mérsékl d kamaok a beruházások b vülésé eszik lehe vé. Az élénkül fogyaszás, a növekv jövedelmek, a javuló pro helyze a kormányza adóbevéelei is emelni fogja, így csökken a kormányza nanszírozási igénye. A csökken küls nanszírozási igény a kockázai prémium mérsékl désé eredményezi, ami a nominális árfolyam er södés eszi lehe vé. 26

27 Nominális kamaláb %.2 Fogyaszási defláor év/év, % Nominális árfolyam % GDP %.3 Fogyaszás %.12 Beruházás % ábra. Technológiai sokk Markup sokk Poziív kölségsokkról 9. ábra akkor beszélünk, ha a piaci ermékek inációja a kereslei viszonyokól és a modell kölségjelleg magyarázó válozóiól függelenül ámeneileg megemelkedik. Ilyen ese akkor fordulha el, ha például a rossz id járás mia n nek az élelmiszerárak, vagy ha a vállalaok a rájuk kivee adó a fogyaszóknak számío áraik emelésével háríják ovább. Ebben az eseben az ináció azonnal emelkedésnek indul, amire a jegybank az alapkama er eljes emelésével reagál. A szigorodó moneáris kondíciók visszaveik a reálgazdaság eljesíményé: a házarások fogyaszási kiadása és a vállalaok beruházása a magasabb kamaszin melle csökkeni fog, míg a neó expor a reálárfolyam felérékel dése mia fog romlani. 27

28 Nominális kamaláb %.6 Fogyaszási defláor év/év, % Nominális árfolyam % GDP %.15 Fogyaszás %.5 Beruházás % ábra. Markup sokk Pénzbeli ranszfer sokk Pénzbeli ranszfer sokk 1. ábra eseén az feléelezzük, hogy a kormányza az alappályához képes öbble pénzbeli ranszfer jua a házarásoknak pl.: nyugdíjemelés, családi pólék növelése. A bemuaásra kerül sokkban az feléelezzük, hogy egy évig az állandósul állapobeli GDP egy százalékának megfelel sokk éri a gazdaságo. Mind a ké sokk arányosan érini a képze és képzelen házarásoka. A sokk haása a fogyaszáson kereszül emeli a GDP, a keresle élénkíés ere enged a vállalaoknak az áraik emelésére, amire a moneáris poliika kamaemeléssel reagál. A megnövekede kamaok a privá beruházások csökkenésé eredményezik. A kormányza romló kölségveési helyzee megemeli az országgal szemben elvár kockázai prémiumo, aminek kövekezében a nominális árfolyam gyengülni fog. 28

29 Nominális kamaláb %.8 Fogyaszási defláor év/év, % Nominális árfolyam % GDP %.8 Fogyaszás %.2 Beruházás % ábra. Pénzbeli ranszfer sokk Kormányzai kiadási sokk Kormányzai kiadás sokk eseén az feléelezzük 11. ábra, hogy a kormányza kiadásaival elér a rend szerini éréké l vagy az alappályához képes nagyobb kormányzai fogyaszás, beruházás eszközöl vagy öbble ermészebeni ársadalmi juaás ad a házarásoknak. A bemuao sokkban egy évig az állandósul állapobeli GDP egy százalékának megfelel kormányzai kiadási sokk éri a gazdaságo. A haás közvelenül emeli a GDP-, az élénkíés ere enged a vállalaoknak az áraik emelésére, amire a moneáris poliika kamaemeléssel reagál. A megnövekede kamaok a privá beruházások csökkenésé eredményezik. A lakossági fogyaszásra gyakorol haása mögö ellenées jelenségek húzódnak meg. Az úgy neveze keynesi és ricardoi viselkedés ellenkez leg befolyásolja a szerepl k viselkedésé. A hazai ermékek irán megnövekede bels keresle ugyan öbble ermelésre és öbble munkaer igénybevéelére kényszeríi a vállalaoka, így a likvidiás korláos képzelen házarások álal felkínál munkára is megnövekszik a keresle. Ennek haására emelkedik a 29

30 képzelen házarások jövedelme és fogyaszása is. Ugyanakkor a kormányza a megnövekede kiadásai hielb l nanszírozza, ami egyrész növeli az országgal szembeni kockázai prémiumo, melyre a moneáris poliika a kamaok emelésével reagál. Továbbá a ricardoi képze házarások úgy ekinenek a megnövekede kormányzai hielállományra, hogy azok sabilizálása kés bbi adóemeléssel örénhe csak meg, ami a permanens jövedelmük csökkenésével jár. Ezen ké haás mia a képze házarások csökkenei fogják a fogyaszási kiadásaika. Mivel a képze házarások aránya jóval meghaladja a képzelen házarásoké, ezér összességében a fogyaszási kiadások csökkenése adódik. Nominális kamaláb %.3 Fogyaszási defláor év/év, % Nominális árfolyam % GDP % Fogyaszás %.5 Beruházás % ábra. Kormányzai kiadási sokk 3

31 Fogyaszási adó sokk A fogyaszási adó emelkedése az álalános forgalmi adók emelkedésé vagy a jövedéki adók emelkedésé jeleni 12. ábra. De ilyen adóinézkedésnek számolhaunk el olyan sokkoka is, amelyeknél közvelen ináció emel haással számolunk pl.: népegészségügyi ermékadó chips-adó, ranzakciós illeék válozása sb. Jelenlegi sokkunka úgy kalibráluk be, hogy az az állandósul állapobeli GDP 1%-val javísa a kormányza egyenlegé az els negyedévben, majd az adókulcs fokozaosan visszaáll az állandósul állapobeli érékére. Ebben az eseben az ináció rövidávon azonnal megemelkedik, ugyanakkor a moneáris poliika ánéz az egyszeri árszine emel sokkokon, ezér nem reagál azonnali kamaemeléssel az ináció emelkedésére, s ehelye csökkeneni fogja az irányadó kamao. Ennek háerében az áll, hogy az emelked fogyaszási adók jelen sen csökkenik a lakosság fogyaszási kiadásai, aminek haására a sokko köve évben az ináció csökkenni is fog. A csökken fogyaszási kiadások öbble megakaríásra öszönzik a házarásoka. A megnövekede hazai megakaríások és kormányzai adóbevéelek csökkenik a küls eladósodoságo, és csökkenik a kockázai prémiumo, aminek haására a nominális árfolyam er södni fog. A bankrendszerben megjelen öbble megakaríások egy része beruházások formájában fog lecsapódni. 31

32 Nominális kamaláb % Fogyaszási defláor év/év, % Nominális árfolyam % GDP %.2 Fogyaszás %.3 Beruházás % ábra. ÁFA sokk Munkálaói járulék sokk A munkálaói járulék sokk 13. ábra ala az érjük, hogy a vállalaok álal igénybe ve munkaer uán öbble járuléko kell zeni a kormányza felé. A sokko úgy kalibráluk be, hogy az állandósul állapobeli GDP 1%-val javísa a kormányza egyenlegé az els negyedévben, majd az adókulcs fokozaosan visszaáll az állandósul állapobeli érékére. A járulékok emelkedése a vállalaok kölségei közvelenül emeli, így a pro- helyze javíása érdekében az árak emelése melle dönenek, ovábbá csökkenik a ke és munka iráni keresleüke. Az árak emelkedésére a moneáris poliika az irányadó kamaláb emelésével reagál. A vállalaok romló pro helyzee, csökken munkajövedelmek és a szigorodó kamakondíciók visszaveik a fogyaszás és a beruházás. Azálal, hogy a hazai vállalaok ermlési kölsége jelen sen emelkede, romlik a versenyképességük és visszaesik az expor, ami ronja a gazdaság küls nanszírozási pozíciójá, ami a nominális árfolyam leérékel désé hozza magával. 32

33 Nominális kamaláb %.25 Fogyaszási defláor év/év, % Nominális árfolyam % GDP % Fogyaszás %.2 Beruházás % ábra. Munkálaói járulék sokk Munkavállalói jövedelem sokk A munkavállalói jövedelem sokk 14. ábra ala az érjük, hogy a házarások bruó jövedelme uán adó kell zeniük a kormányza felé. Mivel modellünkben 2 házarás ípus különíeünk el, ezér külön-külön megvizsgáljuk, hogy hogyan érini ke az adóinézkedés és annak milyen másodkörös haásai vannak. A sokkoka úgy kalibráluk be, hogy az állandósul állapobeli GDP 1%-val javísa a kormányza egyenlegé az els negyedévben, majd az adókulcs fokozaosan visszaáll az állandósul állapobeli érékére. Amennyiben a képze házarásoka éri az adó sokk, akkor ezeknek a házarásoknak csökken a permanens jövedelme, és a fogyaszási kiadásuk csökkenésével reagálnak. Ugyanakkor a fogyaszás csökkenése nem kövei le eljes mérékben a rendelkezésre álló jövedelem adóemelés miai csökkenésé. Az ináció a csökken keresle melle emelkedni fog, hiszen a házarások alkupozíciójuk révén képesek arra, hogy újra árgyalják a munkaadókkal a bér- 33

34 megállapodásuka. Így a jövedelem-adó emelésé a bruó nominálbér illeve reálbér emelkedése kövei. Ez a vállalaok a pro helyzeük megóvása érdekében az áraik emelésével reagálják le. Az ináció emelkedésé a moneáris kondíciók szigorodása kövei, ami ámeneileg er síi az árfolyamo. Ugyanakkor a megnövekede adók és ermelési kölségek középávon ronják az ország versenyképességé, ovábbá növelik az ország küls nanszírozási igényé, ami a nominális árfolyam leérékel déséhez veze. A szigorú kamakörnyeze csökkeni a beruházásoka, ami ovább csökkeni a GDP-. Nominális kamaláb %.25 Fogyaszási defláor év/év, % Nominális árfolyam % GDP %.4 Fogyaszás %.4 Beruházás % ábra. Képzeek jövedelem adó sokkja 34

35 Amennyiben a képzelen házarásoka éri az adó sokk 15. ábra, akkor ezeknek a házarásoknak azonnal csökken az rendelkezésre álló jövedelme, ami auomaikusan a fogyaszási kiadások visszaesésében is jelenkezik. A visszaes keresle egy mérsékel dezináció indí el, amelyre a moneáris poliika a kamaok enyhíésével reagál. A csökken kamaok a képze házarások fogyaszás-növekédésé eredményezi, de a célól elmaradó ináció és a visszafogo aggregál fogyaszás melle romlik a vállalaok proabiliása, s a visszafogo árak a reálbérek relaív emelkedésé hozzák magukkal. Emia a vállalaok kevesebb munkaer használnak fel a ermelésükre, és a ermeléshez öbb beruházás eszközölnek, kihelyeesíve a munkaer. Nominális kamaláb % Fogyaszási defláor év/év, % Nominális árfolyam % GDP %.5 Fogyaszás % 1 Beruházás % ábra. Képzelenek jövedelem adó sokkja 35

36 5.2. Összee sokkok elemzése Leírásunka olyan sokkok bemuaásával folyajuk, amelyek ugyan az el z alfejezeben bemuao sokkok kombinációjából állnak el, de komplexebbek abban az érelemben, hogy egy id ben öbb sokko is felhasználunk, illeve az exogén válozókban bekövekeze elmozdulások aróssága nem felélen a becsül paraméer l függ, hanem az ado gazdaságpoliikai inézkedés ípusáól. Az alábbiakban bemuajuk, hogy hogyan alakulnak a f bb makrogazdasági válozók éves álagos elmozdulásai egy ado alappályához képes pl.: a haósági árak csökkenése, bankadó bevezeése, ranzakciós adó bevezeése, a jegybank álal ámogao kedvezményes hielprogram bevezeése, a kormányzai európai uniós források felhasználása, minimálbér emelése vagy a kejövedelmek adózaása eseében. Haósági árak csökkenése Modellünkben az muajuk meg, hogy milyen másodkörös haásokkal járha ha a kormányza úgy dön, hogy 1%-al mérsékli a haósági áras lakossági energia kölségeke 16. ábra. Az feléelezzük, hogy a kormányza az év els negyedévében lépi meg ez az árcsökkenés, melynek haására az els évben a fogyaszási deáor.9 % ponal csökken. Modellünkben a házarásoka és a vállalaoka elér en érini az árcsökkenés. A lakosság számára az egyszeri csökkenés megnöveli az alappályához képesi reáljövedelmüke, aminek haására a fogyaszási kiadások emelkedni fognak. Az energiaszolgálaó vállalaok és belföldi beszállíóik számára a haósági árak csökkenése ronja a ermelékenysége. A vállalai szekor az inézkedés haására öbb csaornán fog alkalmazkodni az újabb gazdasági környezehez. A bevéelek csökkenésé rövid ávon a beruházási evékenységük visszafogásával, és a foglalkozaoak lészámának csökkenésével reagálják le. Az árcsökkenés köve évben pedig a nem haósági áras ermékek mérsékel emelésével igyekeznek póolni a kies bevéeleike. Az élénkül keresle némileg ellensúlyozza a vállalaok bevéeleinek a növekedésé, így összességében ámeneileg a GDP emelkedni fog az alappályához képes. A jegybank rövid ávon ánéz az árszinemel sokkon, kés bb az élénkül kereslere és az ináció emelkedésére szigoríani fog a moneáris kondíciókon. 36

37 Nominális kamaláb %.12 Fogyaszási defláor év/év, % Nominális árfolyam % GDP %.44 Fogyaszás %.1 Beruházás % ábra. Haósági árak csökkenése Bankadó bevezeése Egy bankoka erhel 1 Mrd forinos különadó eseén az feléelezzük, hogy a bankok áháríják a vállalaokra és a házarásokra a megnövekede kölségeike 17. ábra. A megnövekede kölségek haására a vállalaok részben az árak emelkedésével, részben a beruházások közel 1%os csökkenésével, valamin a foglalkozaoak lészámának és reálbérének csökkenésével reagálnak. A házarások számára a banki kölségek növekedése azonnali fogyaszáscsökkenés eredményez, a kés bbiekben pedig a munkajövedelmek alacsonyabb szinje mia maradnak el arósan a fogyaszási kiadások. A bankadó megnöveli a bankok nanszírozási kölségei és az ország kockázai prémiumá, ennek haására az árfolyam arósan gyengülni fog. A gyengül árfolyam haására élénkül expor némileg ellensúlyozza a bels keresleb l adódó GDP csökkenés. 37

38 Nominális kamaláb %.3 Fogyaszási defláor év/év, % Nominális árfolyam % GDP % Fogyaszás %.6 Beruházás % ábra. Bankadó bevezeése Tranzakciós adó bevezeése Az elmúl években a kormányza bevezee az ún. ranzakciós illeéke, mely l jelen s kölségveési bevéellel kalkulál. Leírásunkban a bankadós szimuláció összehasonlíjuk egy hipoeikus 1 Mrd-os ranzakciós adó makrogazdasági haásaival 18. ábra. A ranzakciós adó a bankok azonnal áháríják a házarásokra és vállalaokra. Az áháríás haására a fogyaszási és beruházási ermékek árai emelkedni fognak. A vállalaok a megnövekede kölségeike ellensúlyozva csökkeneni fogják a beruházási kiadásaika, és csökkenik a foglalkozaoak lészámá. A házarások fogyaszási kiadása az árak növekedésé köve en azonnal csökkenésnek indul, a csökkenés méréké feler síi a házarások jövedelmi pozíciójának romlása. 38

39 Nominális kamaláb %.3 Fogyaszási defláor év/év, % Nominális árfolyam % GDP %.5 Fogyaszás %.6 Beruházás % ábra. Tranzakciós adó bevezeése Jegybanki hielprogram haása A közelmúl eseményei közé arozo a Magyar Nemzei Bank Növekedési Hielprogramjának a bevezeése, mely l a jegybank a vállalai beruházások növekedésé várja 19. ábra. Modellünkben az feléelezük, hogy a likvidiásb víés haására a vállalai szekor a felkínál alacsony kamaozású hielek minegy 1%-á fordíja új beruházásokra. Szimulációnkban az 1 Mrd forinos hielprogram a beruházások sziné az alappályához képes minegy 2.5% fogja megemelni. A megnövekede beruházások a keállomány arós b víésével minegy fél százalékkal emelik a GDP-. 39

40 Nominális kamaláb %.2 Fogyaszási defláor év/év, % Nominális árfolyam % GDP %.26 Fogyaszás % 2.6 Beruházás % ábra. Hielprogram haása Kormányzai EU-s források felhasználása Magyarország Európai Uniós csalakozása óa elel id szakban haalmas küls forrás fordío a kormányza az ország infrasrukúrájának javíására, az államapparáus fejleszésére, haékonyságának javíására. Szimulációnkban az vizsgáljuk meg, hogy mi örénik akkor, ha a kormányza olyan kiadásoka eszközöl, amelyek haására hosszabb ávon is javul az ország ermelékenysége 2. ábra. Szimulációnkban a kormányza minden évben 5 Mrd forino áldoz ermelékenysége javíó kiadásokra. A megnövekv kormányzai kiadások rövidávon élénkíik a bels kereslee, aminek haására a GDP azonnal növekedni fog. Ugyanakkor a pénz elkölésé köve évben a megindul a ermelékenység javulása, ami ovább emeli a GDP-. A gazdaság javuló eljesíménye poziív haással van a vállalaok beruházási evékenységére, a házarások a növekv jövedelme lehe vé eszi a fogyaszási kiadások fokozaos növekedésé. A ermelékenység javulása arósan mérsékli az ináció, aminek haására a moneáris poliika arósan alacsony kamakondícióka arha fenn. Szimulá- 4

41 ciós eredményeink megközelíik az Európai Bizoság QUEST III modelljének az eredményei, amikor a 2-26 közöi kohéziós poliika hosszú ávú haásá vizsgálák meg Varga-Veld, 29. Nominális kamaláb %.1 Fogyaszási defláor év/év, % Nominális árfolyam % GDP %.1 Fogyaszás % 1.2 Beruházás % ábra. Kormányzai EU-s források felhasználása Minimálbér emelése Magyarországon számos eseben kerül sor a minimálbér emelésére. Kövekez szimulációnkban az vizsgáljuk meg, hogy milyen másodkörös haásokkal jár a legalacsonyabb garanál bér 1%-os emelkedése 21. ábra. Az emelked bérek azonnal növelik a likvidiás korláos házarások rendelkezésre álló jövedelmé és fogyaszási kiadásai. A minimálbér emelkedése nem csupán a legalacsonyabb jövedelm házarások béré fogja megnövelni, hanem a képze munkaer - láva a képzelenek bérének emelkedésé - magasabb bér akar majd kiharcolni a vállalaoknál. A növekv bérek ugyan élénkíik a kereslee, de öbble kölsége is jelenenek a vállalaok számára. A vállalaok 41