Makroökonómia Bevezetés

Átírás

1 A gazdaság működési környezee Makroökonómia Bevezeés 1. előadás előadó: Dr. Sol Kaalin egyeemi docens ökosziszéma gazdaság piac ársadalom A közgazdaságan vizsgálódási erüleei Az egyéni dönések összegzése - aggregálás világgazdaság fogyaszó (házarás) piaci kapcsolaok ermelő (vállala) egyéni keresle és kínála egyelen ermék kereslee és kínálaa parciális piaci elemzés mikroökonómia nemzegazdasági inézmények összes ermék egyéni kereslee és kínálaa Parciális piacok egyidejű egyensúlya összesíe piacok egyensúlya makroökonómia Miben különbözik a mikro és a makro egymásól? szereplők száma mérés ermelés nem fejezheő ki ermészees mérékegységben árak nem vizsgálhaók piacok: csak ermékcsoporokban sajáos nemzegazdasági összefüggések: pénz infláció munkanélküliség kormány/állam szerepe a kölségveés helyzee az idő szerepe Mivel jellemezzük a gazdasági szereplőke? mikroszien házarás preferenciái házarás jövedelme vállala ermelési függvénye piaci szerkeze áralakulás piaci mechanizmus: végelenül gyors alkalmazkodás makroszinen házarási szekor preferenciái nem vonakozhanak ermékre jövedelem: összesíve és szekoronkén ráfordíás és kibocsáás csak pénzben mérheő piac aggregál, nem hasonlí egyelen részpiachoz sem ár helye infláció, vagyis árválozás alkalmazkodás lassú 1

2 Nagyságrendek mikro- és makroszinen A piacok aggregálása mikroszin Egy házarás opimális fogyaszási szerkezee (db, F) Egy házarás megakaríása (millió F) Egyéni munkakínála (0-1 fő) Egy vállala munkakereslee (fő) Vállalai beruházási hiel (millió F) makroszin Fogyaszási keresle (1000 milliárd F) Tőkepiaci összkínála (1000 milliárd F) Gazdaság munkakínálaa, akív népesség (millió fő) Gazdaság munkaerő-igénye (millió fő) Beruházási keresle (1000 milliárd F) Munkanélküliség (???) (0% vagy 100%) Munkanélküliségi ráa (8-9%) Adófizeési köelezeség (millió F) Termék áremelkedése (F, vagy %) Egy házarás kölségveése (pl. 1 m F hiel) Állami adóbevéelek (1000 milliárd F) Árszínvonal válozása (csak %-ban!) Államházarás állapoa ( mrd F adósság) ermelési ényezők vállala ermék1 fogyaszási cikk ermék2 beruházási cikk ermék3 közbülső ermék beépül a vállalai szekor eljesíményébe házarások másik vállala A nemzegazdaság eljesíménye vevők: házarások, vállalaok, állam eladók: vállalaok ermékcsoporok: fogyaszási cikkek, őkejavak, közjavak árupiac folyó ermelő felhasználás (közbülső ermékek) végső felhasználás: + fogyaszási cikkek = beruházási javak bruó kibocsáás munkapiac aggregál piac pénz- és őkepiac a gazdaság ényleges eljesíménye házarások vállalaok inézmények megakaríások hielkeresle szereplők: házarások, vállalaok, állam, pénzinézeek Gazdasági szekorok azonos evékenység azonos cél azonos forrás azonos gazdasági szerepe beölő gazdasági szereplők összessége I SZEKTOR Szekorok, aggregálás KÜLFÖLD ÁLLAM ÁLLAM I SZEKTOR 2

3 Gazdasági szekorok Házarások Házarások Vállalaok Állam Külföld Pénzinézeek fogyaszás, ermelési ényezők ulajdonosa szükségle-kielégíés ermelési ényezők jövedelme rendelkezésre álló jövedelem (-adó, +ranszfer) szerep: fogyaszás gazdasági evékenység céljá esesíi meg végső jövedelem-felhasználó ermelési ényezők szolgálaója Vállalaok ermelés minden jószág előállíása cél: profi forrás: érékesíe ermékek hozzáado éréke szerep: ermelés jövedelem-forrás ermelési ényezők allokálása Állam piac működésének szabályozása közjavak bizosíása allokáció exernáliák mérséklése piaci haalom korláozása ermészees monopóliumok szabályozása sabilizáció ársabiliás foglalkozaás sabiliás gazdasági növekedés jövedelem-újraeloszás külkereskedelem áruexpor áruimpor őkeáramlás őkeexpor őkeimpor Külföld Pénzinézeek pénz-eremés pénzforgalom elősegíése és bizonsága megakaríások összegyűjése és közveíése 3

4 Az egyes piacoka jellemző muaók keresle: gyors árupiac: összes kibocsáás reáléréke, az összkeresle szerkezee pénz- és őkepiac: kamaok, pénz reáléréke (vásárlóereje), megakaríások munkapiac: foglalkozaás, munkanélküliség, bérek aggregál piac: GDP, inflációs ráa munkapiac lassú árupiac aggregál piac kínála: lassú kapaciás: nagyon lassú őkepiac gyors hosszú áv ökélees piaci alkalmazkodás echnológia, őkeállomány, munkaerő-állomány közép áv ermelési ényezők adoságai A nemzegazdaság eljesíményének mérése keresle rövid áv Keynes-i modell A ermelési érék meghaározása Termék Mennyiség Egységár A B C D A nemzegazdasági ermelési érék és a halmozódás problémája erdőgazdaság faipari vállala aszalosmeser rönkfa búorlap polc F F F ebből: ebből: ebből: F amorizáció F ermelőfelhasználás F F amorizáció F ermelőfelhasználás F F amorizáció F 4

5 Forrás: KSH, 2008 A GDP ermelési oldalról A GDP ermelése és felhasználása GO (Gross Oupu) = bruó kibocsáás GDP (Gross Domesic Produc) = GO folyó évi ermelőfelhasználás = ado ország erüleén ado évben előállío végermékek piaci éréke = összes hozzáado érék (Y, Yield) NDP (Ne Domesic Produc) = GDP - amorizáció GDP-ermelés ágazaonkén Egyéb szolgálaások Épíőipar Szállíás, rakározás, posa, ávközlés Kereskedelem, javíás, szálláshely-szolgálaás Bányásza, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, hő- és vízlelláás Mezőgazdaság, halásza Bruó felhalmozás Közösségi fogyaszás Házarások fogyaszása A GDP felhasználási/kiadási oldalról A GDP jövedelmi oldalról GDP 100% 19% 17% G (Governmen Spending) = kormányzai vásárlások I (Invesmen) = beruházás C (Consumpion) = fogyaszás rönkfa búorlap polc F F F ebből: ebből: ebből: F ermelőfelhasználás F ermelőfelhasználás F 70% Y = C + I + G Y + IM = C + I + G + X Y = C + I + G + (X IM) amorizáció F F amorizáció F NDP = összes elsődleges vagy ényezőjövedelem GDP = összes ényezőjövedelem + amorizáció F amorizáció F GDP-azonosságok összefoglalása összermelés (összes hozzáado érék) = összkiadások = összjövedelem GDP = GO folyó időszaki ermelőfelhasználás Y = C + I + G + X IM GDP = összes elsődleges ényezőjövedelem + amorizáció Nemzei jövedelem muaók Gross Naional Income (GNI), bruó nemzei jövedelem GNI = GDP + beáramló kiáramló Ne Naional Income (NNI), neó nemzei jövedelem NNI = GNI - amorizáció 5

6 Hogyan mérjük a gazdasági növekedés? Illuszraív számpélda dinamikus elemzés: hány százalékkal válozik a GDP egyik időszakról a másikra? hogyan mérheő a GDP? a mennyiségi és árválozások elválaszása, volumenés árindexek számpéldák illuszraív példa számpélda valós hazai adaokkal Termék mennyiség (q 0) egységár (p 0) mennyiség (q 1) egységár (p 1) A B C D q0p q1p , ,95% Hány százalékkal növekede a ermelési érék (GDP) 2007-ről 2008-ra? ermelési mennyiségek válozása árak válozása q p q 1 p Képleek és eredmények nominális vagy folyóáras ermelési érék (GDP) nominális ermelési érék indexe reál vagy válozalanáras ermelési érék (GDP) válozalanáras ermelési érék indexe, GDP-volumenindex árindex ,1953 q0p q1p ,2095 q1p ,0119 Fonos összefüggések q p q p q p 1 q p q p q p nominális ermelési érék indexe GDP-volumenindex árindex nominális GDP árindex reál GDP nominális GDP reál GDP árindex (GDP-defláor) nominális növekedés indexe reál növekedés indexe GDP-defláor Példa valós magyar adaokkal A GDP alakulása folyóáron (mrd F) , , , ,8 Év 1992 Nominális Reálkibocsáás alakulása, százalék (előző év = 100) 2942, , ,3 117,79 96,9 1,216 Jövedelemáramlás Az árszínvonal 1992-ben 21,6%-kal, 1993-ban 21,3%-kal, 1994-ben 19,5%-kal növekede az előző évhez képes , , ,7 120,58 99,4 1,213 Forrás: KSH , , ,3 123,01 102,9 1,195 6

7 A gazdasági szekorok kapcsolaai Házarások jövedelem-áramlása házarások fogyaszási cikkek piaca munkapiac vállalaok beruházási javak piaca állam ermelési ényezők jövedelme állami ranszferek fogyaszási cikkek vásárlása adófizeés megakaríás őkepiac pénzügyi rendszer W TRH C TH SH Vállalaok jövedelem-áramlása Állami jövedelem-áramlás érékesíés hozzáado éréke állami ranszferek ermelési ényezők ellenéréke adó megakaríás adók ranszferek áruvásárlás megakaríás Y TRV W TV SV TH TV TR G SÁ Külföld jövedelem-áramlása impor impor megakaríás Jövedelem-áramlások a szekorok közö házarások: vállalaok W TRH C TH SH Y TRV W TV SV IM EX S K állam külföld TH TV TR G SÁ IM EX S K 7

8 Jövedelem-áramlás a piacokon kereszül az árupiac Jövedelemáramlás a őkepiacon kereszül fogyaszási cikk vásárlás beruházási jószág vásárlás kormányzai áruvásárlás expor megermel javak ellenéréke impor ellenéréke megakaríások szekoronkén SH SV SÁ SK I beruházás C I G EX Y IM SH V BD TB I Irodalom és feladaok Makroökonómia. BGF jegyze 2. fejeze Meyer-Sol: Makroökonómia. 1. fejeze Mankiw: Makroökonómia 1-2. fejeze Bock Gyula: Makroökonómiai feladaok. 4. fejeze 8