ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter június

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter június"

Jázmin Molnár
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 GAZDASÁGPOLITIKA

2 GAZDASÁGPOLITIKA Készül a TÁMOP /2/A/KMR pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságudományi Inéze, és a Balassi Kiadó közreműködésével.

4 ELTE TáTK Közgazdaságudományi Tanszék GAZDASÁGPOLITIKA Készíee: Pee Péer Szakmai felelős: Pee Péer június

5 GAZDASÁGPOLITIKA 9. hé Zéró bound Likvidiási csapda Pee Péer

6 Inflációs inercia A kanonikus modellben iszán előreekinés van. Nincs benne inflációs inercia (a Calvo-árazás echnikája sem eszi leheővé, hogy a múl hasson a jelenre). Az inflációs adaokban van inercia, nagy a perziszencia. Leheséges ok: a nominális ragadósság nemcsak a kalkuláció kölségességéből fakadha Nomináliákban köö, nem indexel szerződések.

7 Inflációs inercia A kollekív béralkuk folyamaában a múlra való hivakozás erős, és valószínűleg ha is. Gyakorlai modellezésben különösebben részleeze elmélei magyaráza nélkül beépíik a múlbeli infláció haásá. Az árak ovábbra is ragadósak, a cégek csak időnkén ekinik á az opimalizáló árkalkuláció. De minden időszakban a múlból kalkulál inflációval igazíják az áraika. Ehhez nem kell újrakalkulálni, ez nem kölséges.

8 Inflációs inercia A Phillips-görbében így nemcsak a jövőbeli, hanem a múlbeli infláció is ha a jelen inflációjára. Kövekezmény: ongóing infláció leheősége. Oupu-infláció rade off romlik. A moneáris poliika dolga nehezedik, az infláció elüneése csak nagyobb kamaemelés (oupu veszeség) árán valósulha csak meg.

9 Moneáris poliika nyio gazdaságban Az alap új keynesi modell zár gazdaságra van kidolgozva. Nyio gazdaság: fix árfolyam: nincs moneáris poliika, a kamalába UIP haározza meg. Flexibilis árfolyam: az a mechanizmus, amelyben a közponi bank a keresle manipulálásával sabilizál, eljes egészében megmarad. A paraméerek érdemben módosulnak.

10 Nyio gazdaság A kamacsaorna válozalanul megmarad. Új csaorna a reálárfolyamon kereszül. Reál felérékelődés, expendiure swiching, belföldi jószágok iráni keresle csökken, leérékelődés fordíva. A nominális kamaláb emelése a nominális árfolyamo felérékeli, csökkenése leérékeli. (Miér is?) Ismélés: fedezelen kamapariás.

11 Nyio gazdaság Lassú nominális áralkalmazkodás eseén a valua nominális felérékelődése reálfelérékelődés jelen, kamacsökkenés eseén fordíva. Másfelől a kínálai oldalon a nominális árfolyam válozása közvelenül befolyásolja a hazai infláció, a Phillips-görbe egyenleben ársokkén jelenkezik A nominális kamaláb mozgaásával a moneáris poliika ugyanúgy sabilizálha, min a zár gazdaságban. A rendszer bonyolulabb, de a haások iránya azonos, izomorf.

12 Inflációs célkiűzés rendszere Viszonylag friss módszer. 80-as évek végén, 90-es évek elején kezdődö Először Új-Zélandon, Kanadában, később Nagy-Brianniában, ma hivaalosan nagyon sok országban ez a rendszer. Jellemzője: 1. A jegybanknak explici középávú inflációs célja van. 2. Sajá inflációs prognózisa aralmazza az a pályá, ahogy ez el fogja érni.

13 Inflációs célköveés rendszere 3. Rövid ávra ez a prognózis a cél, ez használja az inflációs várakozások rögzíésére. Nagyon ámaszkodik az előreekinő várakozásoka beépíő szemlélere. Ha a prognózis hiheő és a bank elköelezesége hieles, akkor az előrejelzés nominális horgonykén szerepel.

14 Nominális horgony A pénz semleges, a reál egyensúly bármilyen nominális árszin melle kialakulha, az a relaív áraka nem befolyásolja. Kell valami, ami a nominális szine rögzíi, meghaározza, lehorgonyozza. Korábban, mondjuk az aranysandard idején ez az arany ára lehee, meg főképp az, hogy a piacok sokkal fejlelenebbek volak.

15 Nominális horgony Az inflációs célköveés részben az hoza divaba, hogy a korábban nominális horgonykén használ válozók nem működek. Korábban használ nominális horgony: fix árfolyam (Breon Woods) rendszerében a külföldi deviza ára, az árfolyam, flexibilis árfolyamrendszerben a 90-es évekig: valamilyen moneáris aggregáum. Moneáris bázis vagy valami közeli, (akkor) jól mérheő pénzkínálai muaó.

16 Célhierarchia az IT elő Eszköz operaív cél közbülső cél végső cél Operaív cél akkor is valami rövid kama vol, eszköz pedig a nyíl piaci művele. Közbülső cél funkciója: a végső célról, az inflációról sb. az információk csak nagy késéssel állnak rendelkezésre, az eszközök is nagy késéssel hanak ezekre. Ha alálunk egy közbülső válozó, amely sabil kapcsolaban van a végső céllal, hamar van róla információ, és az eszközzel jól manipulálhaó, akkor a poliika a közbülső célra koncenrálha.

17 Közbülső cél Kéféle vol divaban. Nagyobb országok (USA) flexibilis árfolyammal: valamilyen nominális pénz aggregáum. Feléel: a pénzkeresle viszonylag sabil magaarás. Ekkor a pénzállomány célzásával az árszin konrollálhaó, a pénzkínála a nominális horgony. (Melyik?)

18 Miér hagyák abba? A módszer ké ok mia omlo össze: 1. A pénzhelyeesíők sokfélesége mia a mér pénzkeresle ugrálni kezde, különböző aggregáumok elérő irányba mozogak. 2. Az előreekinő várakozások mia nemcsak a jelenben anúsío moneáris poliika, hanem a jövőbeli is befolyásolja az infláció. A pénzkínálai cél nem kommunikálhaó, nem szolgálja a ranszparenciá.

19 Árfolyamcél Alernaív nominális horgony: nominális árfolyam. Kis, nyio gazdaságban a belföldi árszin és infláció nagyon érzékeny a nominális árfolyam szinjére. A nominális árfolyam szolgálha nominális horgonykén. Ez ermészeesen árfolyam-manipuláció, fix árfolyam rezsime jelen. Fejlődő országok, specifikumok.

20 Zéró bound Moneáris poliika korlája: a nominális kamaláb nem lehe negaív, ha a negaív oupu gap megszüneéséhez ez kellene, akkor a Mon. Pol. már nem használhaó A készpénz nominális hozam 0. Technikailag a nem készpénzre lehe negaív hozam (a bankbeéünk pénzéréke csökken), de ekkor az emberek a készpénz preferálnák.

21 Ha i = 0, akor r = П Zéró bound Poziív infláció eseén a reálkama negaív, ami öszönzi a kereslee, csökkeni az oupu gape. Negaív infláció, defláció eseén a reálkamaláb poziív, és nagy lehe, i csökkenésével nem csökkenheő. Nagy r negaív oupu gap még nagyobb defláció. Deflációs spirál alakulha ki, egyre nagyobb r- rel.

22 Zéró bound Jövőbe ekinő várakozások eseén: ha a jövőben ovábbi negaív kereslei sokk várhaó, akkor a spirál arós lesz. Hárafelé ekinő várakozások eseén még veszélyesebb. Egy múlbéli negaív sokk önerősíő deflációs spirállal járha. Inflációs inercia eseén az egyszer már kialakul defláció fennmarad. i csökkenésével nem lehe felfújni a kereslee, mer i már nulla.

23 Elméleöréne Keynes: likvidiási csapda Pénzpiac, likvidiási preferencia A kamaláb a pénz és nem pénz közi porfólió dönés befolyásolja. Ha a kamaláb nulla, akkor a pénz ökélees helyeesíőjévé válik a nominális kövénynek. Ennek sincs hozama, annak sincs.

24 Elméleöréne A pénz és a kövény arányának befolyásolásával nem lehe megválozani a kövény árá, vagyis a kamao. A moneáris poliika eheelen. Az új keynesi modellben nincs pénzpiac, ezér a likvidiási csapda névnek nincs aralma. Ám a probléma ugyanaz, nem lehe kamao csökkeneni, ehá nem lehe elüneni a negaív oupu gape.

25 Modell Adapív várakozások ~ Y ( i e rr ) e ~ y i rr e 1

26 Megoldás Behelyeesíve egy differenciaegyenlee kapunk П-ben. Ha α > 1 a rendszer sabil 1 ( 1 ) (1 ) (1 )

27 Ábra

28 Zéró bound i rr Ha a kezdő П érék kisebb min rr akkor a rendszer nem konvergál, deflációs spirál alakul ki.

29 Ábra

30 Előre ekinés Ha a várakozások (legalább részben) előreekinőek, akkor a dinamika módosul. Poziív inflációs várakozás (poziív oupu gap várakozás) a jövőre megszünehei a deflációs spirál. Ám negaív várakozás (vár jövőbeli keresle csökkenés) súlyosbíhaja az.

31 Előre ekinés Mi okozha ilyen negaív jövőképe? Népesség gyors öregedése. A fogyaszók a jövőbeli jövedelmek csökkenésé várják, ezér a jelen jövedelmeik arányalanul nagy részének felhasználásá a jövőre szerenék olni.

32 Kövekezmény Természees kamaráa csökken, mindenki mos akar megakaríani. Negaív oupu gap kelekezik. Vagy ha már van, akkor még inkább negaív lesz. Moneáris poliika nem udja köveni i- vel, mer az már negaív. Deflációs spirál fennmarad.

33 További deflációs ényezők Credi crunch Mindeddig feleük, hogy a megakaríások hielfelvevők felé áramlása problémamenes. A hielpiaco a kamaláb mozgása vezérli és auomaikusan egyensúlyba hozza. De mi van, ha nem? Amikor a pénzügyi közveíők (bankok) a kamaláb alakulásáól függelenül mennyiségileg visszafogják a hielezés.

34 Hielpiaci válságok Credi crunch Bankok megrendülése Érzékel kockáza növekedése sb. A hielpiaci zavarok eseén a hielnyújás a kamalából függelenül is csökken. A megakaríók megakaríanak, de a poenciális hielfelvevők (részben) nem kapnak hiel. Keresle szűkül, negaív oupu gap erősödik.

35 Összefoglalva Három jelenős ényező nyomán kelekezhe deflációs spirál 1. jelenős jelenbeli negaív kereslei sokk, 2. jövőre vonakozó negaív jövedelemvárakozások, 3. credi crunch.

36 A japán válság Ese Irigyel növekedési dinamika a 80-as évek végéig Asse price bubble kipukkadása Elhúzódó pénzügyi és bankválság Lakosság öregedése Folyamaos defláció

37 Deflációs veszély ma A jelen pénzügyi válság és a zéró kamaláb. A világ vezeő országainak nagy részében a jegybanki kama zéró körül van. A három pon közül keő inenzíven jelen van, és a harmadik is i o.

38 Deflációs spirál kezelése Legjobb nem beleesni. Fiskális kereslei expanzió. Japánban nem sikerül. Fiskális expanzió korláai: államadósság növekedése. Inflációs várakozások kelése a jövőre. Felelősen felelőlen. Inflációs cél helye árszínvonal cél.

39 Deflációs spirál kezelése Quaniaive easing Mi a különbség a quaniaive easing és a moneáris lazíás közö? Mi a remél haás, ha a kamaláb már nulla? Rövid kamaok és hosszú kamaok QE és credi crunch

Irodalom Ozsvald Pee: A japán gazdasági válság likvidiási csapda az új évezredben? Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003.

40 Irodalom Ozsvald Pee: A japán gazdasági válság likvidiási csapda az új évezredben? Közgazdasági Szemle, L. évf., július auguszus Hoshi Kashyap (2004): Japan's Financial Crisis and Economic Sagnaion, The Journal of Economic Perspecives, Vol. 18, No. 1

Hasonló dokumentumok

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. június

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. június GAZDASÁGPOLITIKA Készül a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáTK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék az MTA Közgazdaságudományi