Növekedés és felzárkózás Magyarországon,

Átírás

1 Közgazdasági Szemle, LVIII. évf., 20. május ( o.) Kónya Isván Növekedés és felzárkózás Magyarországon, A anulmány célja az, hogy a magyar makrogazdaság elmúl 5 évének legfőbb makrofolyamaai érelmezze a neoklasszikus növekedési modell szochaszikus válozaa segíségével. A módszeran a Chari Kehoe McGraan [2007] álal bevezee gazdaságiciklus-számbevéeli (business cycle accouning) eljárás adapálása egy növekvő/ felzárkózó gazdaságra. A magyar adaok elemzése számos problémá ve fel e modell megközelíése kapcsán, ezér hozzájuk képes más, robuszusabb empirikus megközelíés használunk. Az eredmények az muaják, hogy a magyar gazdaságban mind a beruházási, mind a munkapiaci dönéseke erős orzíások érék az elmúl 5 évben. Míg a munkapiaci orzíás méréke a minaidőszak elején és végén vol magas, addig a őkepiaci orzíás az időszak vége felé vál jelenőssé. Journal of Economics Lierarure (JEL) kód: E0, E27, O47. A anulmány a magyar makrogazdaság elmúl 5 évének legfőbb makroökonómiai folyamaai vizsgálja a neoklasszikus növekedési modell szochaszikus válozaa segíségével. Az eszközár leheősége ad arra, hogy azonosísuk a főbb dönéseke mozgaó/ orzíó ényezőke, és megvizsgáljuk azok parciális haásá. A módszeran a Chari Kehoe McGraan [2007] (a ovábbiakban: CKM) álal bevezee gazdaságiciklusszámbevéel (business cycle accouning, BCA) adapálása egy növekvő/felzárkózó gazdaságra. A magyar adaok elemzése számos problémá ve fel, ezér CKM- módszerhez képes más, robuszusabb empirikus megközelíés használunk. A módosío módszeran alkalmas arra, hogy az adaok közvelenebb felhasználásával kapjuk meg a kulcsdönéseke befolyásoló ékeke (wedge). A CKM-módszer lényege az, hogy fonos makroválozók (GDP, fogyaszás, beruházás és foglalkozaás) időbeli alakulásá a neoklasszikus növekedési modell segíségével magyarázzuk. A modell ado kezdei feléelek és megfelelően kalibrál paraméerérékek melle becslés ad e négy makroválozó pályájára. Ezek jellemzően elérnek az adaokban megfigyel folyamaokól. Chari Kehoe McGraan [2007] az elérés a modell egyensúlyi egyenleeiben megjelenő orzíásokra vezei vissza, amelyeke ékeknek nevez. A feni négy makroválozó eseében négy ék eremi meg az adaok és a modell közöi eljes megfeleleés. Az ékek kiszámolásával, illeve parciális haásuk modellszimulációkon kereszüli bemuaásával arra a kérdésre keresünk válasz, hogy a gazdaság orzulásai elsődlegesen mely piacok működésében kell keresnünk. Chari Kehoe McGraan [2007] a gazdasági ciklusok vizsgálaára használja a módszer, ezér az ékeknek csak a válozásá idenifikálja az Egyesül Államok HP-szűr adaainak segíségével. Ezzel szemben ebben a anulmányban az a cél, hogy a magyar gazdaság Kónya Isván, Magyar Nemzei Bank és Közép-európai Egyeem.

2 394 Kónya Isván felzárkózó pályájá elemezzük 996 és 2009 közö, ezér az ékeke szűrelen adaokból számoljuk ki. Ezálal nemcsak azok válozásá, hanem abszolú szinjé is megkapjuk, így vizsgálni udjuk. A szinek érelmezéséhez Magyarország melle más régiós országokra (Csehország és Lengyelország) is kiszámoluk az ékeke. A munkapiaci és a őkepiaci ékek parciális haásá is bemuajuk modellszimuláció segíségével. Az ékek kiszámíásá nehezíi, hogy a beruházási dönés előreekinő, és várakozásoka is aralmaz. A CKM-módszer racionális várakozásoka feléelez, valamin erős megköéssel él az ékek szochaszikus viselkedéséről. Ezek segíségével a modell konziszens módon képes kiszámolni a őkepiaco orzíó éke. Egyrész a magyar idősor rövidsége mia, másrész azér, hogy az ékek idenifikálásához minél kevesebb felevéssel kelljen élnünk azok nem megfigyel ulajdonságairól, egy másik megközelíés válaszunk. Az OECD éves előrejelzései használjuk a nem megfigyel várakozásoka számszerűsíésére. A módszer nagy előnye, hogy mindegyik ék egy egyenleből, modellszimuláció nélkül számolhaó. A anulmány ovábbi részeiben ismerejük a modell háerében meghúzódó összefüggéseke: a főbb makroválozók magyarországi alakulásá és a kapcsolódó irodalma. Ezuán bemuajuk az elemzés elmélei kereé, különös ekineel az álalunk bevezee módszerani válozaásokra. Végül ismerejük az empirikus eredményeke és modellszimulációka. A modell háérjellemzői A magyar makrogazdaság, Röviden bemuajuk a magyar makrogazdaság néhány fonos idősorának alakulásá közö. Az ékek idenifikálásához ezeke az idősoroka használjuk, érdemes ehá szemügyre venni őke. Az. ábra a magyar GDP, beruházás, fogyaszás és eljes munkaórák válozásá muaja közö. A GDP-, a fogyaszási és beruházási adaok a Penn World Table 7.0 verziójából származnak, a hei eljes munkaórák száma pedig az OECD.Sa Exracs weboldalról. Az adaok részlees leírása és forrása a Függelékben alálhaó. Az ábrán jól azonosíhaó az 990-es évek végének gyorsulása, majd a 2000-es évek közepének lassulása. Kivéel ez alól a GDP, amely meglepően sima 2007-ig; a öbbi válozó azonban már jóval előbb jelzi a lassulás. A foglalkozaoság erőeljes növekedése 2004-re megáll, a sagnálás ben a foglalkozaoság erőeljesen csökkenése kövei. A fogyaszás az 990-es évek második felének mérsékel növekedése uán a 2000-es évek elején gyorsuló üemben nő, majd 2005 uán sagnál, illeve a válság haására erősen visszaesik. A beruházás alakulásánál jól megfigyelheő, hogy a 2006-ban kezdődő kölségveési kiigazíás egyérelműen a beruházás visszaeséséhez vezee. Míg a GDP lassulása és a foglalkozaás sagnálása fokozaosabban kövekeze be, a beruházásnál 2006 a vízválaszó. A globális válság ovábbi visszaeséshez vezee, de ez illeszkedik a 2006-os folyamahoz. Mivel Magyarország felzárkózó gazdaság, a beruházás csökkenése különösen aggaszó, és a csökkenés megérése rendkívül fonos. Az ékek számíása ehhez a megéréshez is ámpono nyújha majd. A négy idősor alakulása alapján nyilvánvaló, hogy a magyar gazdaságo az 990-es évek második felének élénkülése, majd a 2000-es évek lassulása, végül 2006 uán éveken á aró válság jellemeze. Kulcskérdés, hogyan alakulak a fő gazdasági dönéseke befolyásoló orzulások, melyek muaak javuló, illeve romló endenciá. A kövekezőkben ez a kérdés vizsgáljuk részleesebben. hp://sas.oecd.org/.

3 Növekedés és felzárkózás Magyarországon, ábra A magyar makrogazdaság főbb válozói, Egy főre juó GDP (nemzeközi dollár) Beruházás (nemzeközi dollár) Fogyaszás (nemzeközi dollár) Hei munkaórák száma (5 64 évesek) 23,5 23,0 22,5 22,0 2, ,0 Szakirodalmi háér A anulmány a Chari Kehoe McGraan [2007] álal ismeree BCA-meodológiá adapálja magyarországi adaokra és gazdasági ciklusok vizsgálaa helye a növekedési pálya elemzésére. A módszeranra számos más anulmány épül az elmúl években. Osu [200] az ázsiai válságo veszi szemügyre, Cavalcani [2007] a porugál gazdaságo vizsgálja, míg Kersing [2008] az 980-as évek elejének bri gazdaságá elemzi. Osu [200] kis nyio gazdaságo feléelez, ennek megfelelően módosíva a BCA-módszeran. Az országválaszás melle megközelíésünk fő újdonsága Osu [200] és Cavalcani [2007] elemzéséhez képes a őkepiaci ék idenifikálása. Módszerünk nem igényli a modell eljes megoldásá, és minimális felevéssel él a nem megfigyel ékek szochaszikus ulajdonságaira vonakozóan. Kobayashi Inaba [2006] az i bemuaoakhoz hasonlóan a modell megoldása nélkül számolja ki a őkepiaci éke. Ehhez azonban a szerzőpáros az feléelezi, hogy a gazdasági szereplők deerminiszikus kereek közö eljes előreláással rendelkeznek. E felevés eljesülése különösen egy olyan gyorsan válozó környezeben, min a magyar valószínűlen. Ezér szochaszikus környezee feléelezünk, de olyan pólólagos adaoka is használunk, amelyek leheővé eszik az ineremporális ék egyszerű számolásá. Jones Sahu [2009] modellje is deerminiszikus, de figyelembe veszi az álaluk vizsgál India gazdaságának ámenei jellegé, és megengedi bizonyos paraméerek időbeli válozásá. A BCA-módszeran, bár elsősorban empirikus megközelíés, nem eljesen függelen a modellfelevésekől. Bäurle Burren [20] az vizsgálja, hogy a CKM-modellben használ felevés, amely szerin a nem megfigyel ékek dinamikája vekor-auoregresszív (VAR) folyamao köve, mennyiben konziszens a modell álal feléeleze racionális várakozásokkal. A anulmány az alálja, hogy a felevés megleheősen resrikív, de lényegesen

4 396 Kónya Isván enyhíheő, ha a VAR specifikációban az endogén állapoválozóka is figyelembe veszszük. Cúrdia Reis [200] közelmúlbeli anulmányában az egymással korreláló sokkok becslésé fejleszi ovább. A CKM-modellben maximum likelihood módszer szolgál az ékek folyamaának becslésére, míg Cúrdia Reis [200] egy álalánosabb dinamikus, szochaszikus, álalános egyensúlyi (DSGE) modellben bayesi becslési eljárás javasol. A módszer ígéreesen övözhei a BCA- és DSGE-modellek becsüléseinek előnyei. Chrisiano Davis [2006] súlyosabb kriiká fogalmaz meg a BCA-megközelíéssel kapcsolaban. A kriika éle elsősorban nem a módszeran, hanem a kapo eredmények Chari Kehoe McGraan [2007] álali érelmezése ellen irányul. A szerzőhármas az a kövekezeés vonja le, hogy az ineremporális ék önmagában kevéssé járul hozzá a világgazdasági válság és az 982-es egyesül államokbeli recesszió magyarázaához. A becsül ékek közül csak egye hagynak a CKM-modellben, és az így kapo szimuláció összehasonlíják a ényekkel. Chrisiano Davis [2006] arra a ké problémára híva fel a figyelme, hogy. az ineremporális ék számolásának módja erősen befolyásolja a kapo idősor viselkedésé, illeve 2. az ékek szerepének vizsgálaakor figyelembe kell venni a közöük lévő korreláció. Ha ezeke figyelembe vesszük, akkor CKM kövekezeése nem robuszus. Chrisiano Davis [2006] kriikája alapján a módszeran elsősorban adaelemzési eszközkén kezeljük. Olyan empirikus módszer használunk, amellyel az ékek közvelenül számolhaók, és ezér kevésbé érzékenyek a modell bizonyalanságára. Természeesen az eredményeke ovábbra is befolyásolják a feléeleze függvényformák és a kalibrálás, de ezek a nem megfigyel folyamaokkal ellenében ranszparens módon válaszhaók, illeve eszelheők. Bár az ékek parciális haásának szimulálása i is érdekes eredményekhez veze, ezek érelmezésé óvaosan kell végeznünk, különös ekineel a gazdaságpoliikai kövekezeésekre. Magyarország és a régió eseében udomásunk szerin a BCA-módszer még nem alkalmazák. Bah Brada [2009] szekorális szinen számolja ki a haékonysági eljes ényezőermelékenység éke (oal facor produciviy, TFP), míg Burda Severgnini [2009] a TFP-mérés problémáira hívja fel a figyelme felzárkózó országok eseében. A szerzők a őkeállomány becslésének nehézségei hangsúlyozzák, és alernaív TFP-becslési módszer javasolnak. Mivel Magyarország eseében a becsléseik megleheősen hasonlók, illeve a ké javasol módszer sem ad azonos eredmény, a hagyományos módon számoljuk a eljes ényezőermelékenység mérőszámá, a Solow-reziduumo. Az elmélei kere Az elemzéshez felhasznál modell az egyszekoros, neoklasszikus növekedési modell szochaszikus válozaa, fő jellemzői az exogén ermelékenységnövekedés, őkefelhalmozás, valamin az endogén munkakínála. A modell elszámolási szemponból nyio gazdaságo feléelez, de az egyszerűség kedvéér a neó expor exogén válozó. Ennek fő oka az, hogy a fizeési mérleg ineremporális modellezése számos nehézsége ve fel. Az ebből fakadó modellbizonyalanságo szembeállíva az endogenizálás előnyeivel, első lépéskén a kvázizár gazdaságo feléelező megközelíés válaszouk. A növekedési alapmodell A kövekezőkben ismerejük a számíásunk alapjául szolgáló növekedési modell. Házarások. A reprezenaív házarás jövedelmé fogyaszás és őkeberuházás közö oszja meg, jövedelme pedig az endogén munkakínálaból és a meglévő őkeállomány bérlei

5 Növekedés és felzárkózás Magyarországon, díjából származik. A reprezenaív vállala a versenyzői ényezőpiacon őké és munká bérel, és homogén fogyaszásra és beruházásra egyarán alkalmas végerméke állí elő. A reprezenaív házarás alapveő opimalizálási problémája a kövekező: + η C h max β N log + χ N + η k C + I + + τ K E 0 = 0 + ( ) τ b B ( ) PR h k B = ( τ ) w Nh + ( δ + r ) K + + T P I = K+ ( δ ) K, ahol N a népesség (illeve a reprezenaív házarás) méree, C /N az egy főre juó fogyaszás, h a házarás egy főre juó munkaóra-kínálaa, K pedig a őkeállomány. A házarás hiel vehe fel, illeve kölcsönözhe az R bruó nominális kama melle. A B jelöli az előző időszakról áhozo megakaríás (kövények) mennyiségé, a P pedig az árszínvonala. A népesség növekedési ényezője, n = N + /N, állandó. Felesszük, hogy a kormányza egyösszegű T adóval finanszírozza kiadásai (G ). A CKM-hez hasonlóan az ékeke adó jellegű orzíáskén vezejük be a modellbe: τ h a munkapiaci ék, τ k a őkepiaci ék, τ b pedig a hielezési ék. A probléma elsőrendű feléeleiben láhaó, hogy az ékek munkakínálai, beruházási és hielfelvéeli dönések orzíásai ragadják meg a kövekezőképpen: η χh C ( ) = τ h w N + τ k N k N+ = βe ( r + + δ) C C+ N b N+ = ( + τ ) βnr E. PC P C ( ) + + Az első egyenle a munkakínálao leíró inraemporális feléel, a második a őkeberuházás ineremporális feléele, a harmadik pedig a megakaríás/hielfelvéel ineremporális egyenlee. Vállalaok. A reprezenaív vállala őke és munka felhasználásával ermel, Cobb Douglas-féle eljárással: α Y = A K ( X N h ) α. Az egyenleben A a ermelés haékonyságának méréke (a haékonysági ék), X pedig egy deerminiszikus, munkakibővíő, exogén, ermelékenységnövekedési folyama. Feléelezzük, hogy X növekedési ényezője konsans: X = X 0 γ. A vállala ökéleesen versenyző mind a ényező-, mind az árupiacokon. Ennek megfelelően az elsőrendű feléelek kifejezik a ényezőárak és a haárermékek kiegyenlíődésé: α K α w = ( α) A X N h r k = αa X α K. N h α

6 398 Kónya Isván Egyensúlyi egyenleek. A modell megoldása jól ismer, ezér csak röviden ismerejük. Vezessük be a rendválozók helyére a kövekező közvelenül megfigyelheő válozóka: c = C /X N, y = Y /X N, k = K /X N, i = I /X N. A házarások és vállalaok elsőrendű feléelei, valamin a részpiacok egyensúlyi egyenleei a megfigyelheő válozókkal felírva a kövekezők lesznek: α α y = A k h ngk+ = ( δ) k + i h h = ( ) + η α χ τ c / y + τ = k β γ α E y δ + k β = + τ b γ ( ) y = c + i + g. R E c c + c c A g (G + Ξ )/X N válozó a kormányzai fogyaszás és a neó expor (Ξ ) összege; mindkeő exogén folyamao köve. A GDP-ék g egyedüli szerepe a GDP-azonosság zárása a modell és az adaok közö. Az egyensúlyi feléelek felhasználásával kifejezhejük az ékek egy részé közvelenül megfigyelheő válozók segíségével. A haékonysági, munkapiaci és a GDP-ékek a kövekezőképpen számolhaók ki: y A = α k h h = α + η τ χh c / y α g = y c i. A ké ineremporális ék nem származahaó ilyen egyszerű módon, ezér rájuk a későbbiekben érünk ki részleesebben. Érdemes hangsúlyozni, hogy a különböző ékek nem felélenül piaci orzulások kövekezményei. A haékonysági ék (A ) aralmaz szochaszikus ermelékenységi sokkoka, amelyeke a gazdasági ciklusok reálmodellje (real business cycle, RBC) szerini megközelíés hangsúlyoz, illeve min láni fogjuk felzárkózásból adódó ermelékenységnövekedés. Ugyanakkor A válozha akkor is, ha például a vállalaok profiabiliása ingadozik. A számíásunk alapjául szolgáló növekedési modellben ez a profi definíció szerin nulla, de az adaokban ez nem felélenül van így. A őke (és a munka) kapaciáskihasználságának ingadozásá szinén a haékonysági ék aralmazza. Hasonló módon a munkapiaci ék is aralmazha orzulásoka és exogén sokkok haásai. Ha a munkakínála elolódik akár demográfiai, akár más okok mia, a munkapiaci ék válozik. A munká erhelő adók is ebben az ékben jelennek meg. P P + () (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) Exogén folyamaok és mérési problémák A várakozások kezelése. A haékonysági, a munkapiaci és a GDP-ék könnyen kiszámíhaó azokból az egyenleekből, amelyekkel definiáluk őke. A három egyenle [(7), (8) és (9)] mindegyike saikus, és a paraméerek megfelelő kalibrálása uán az

7 Növekedés és felzárkózás Magyarországon, ékek kifejezheők a megfigyel válozók segíségével. A számolás részleei a későbbiekben muajuk be. A őkepiaci és hielezési ék empirikus azonosíása azonban bonyolulabb. Ennek oka az, hogy az (4) és (5) egyenleek előreekinők. A várakozások azonban függnek az endogén válozóka végső soron meghaározó exogén sokkok és folyamaok szochaszikus ulajdonságaiól, az ékek pedig ezeknek ismerelen függvényei. Chari Kehoe McGraan [2007] a őkepiaci ék meghaározásához feléelezi, hogy:. a négy ék és az ismerelen sokkok közö egy-egy érelmű megfeleleés van, 2. az ékek elsőrendű VAR (vekor-auoregresszív) folyamao kövenek. Az ékek szochaszikus ulajdonságainak ezen erős megköésével a modell megoldhaó sandard eszközökkel, mivel a VAR() folyama is rekurzív. A szerzőhármas az Egyesül Államok adaain becsüli a VAR paraméereke, eljes információs maximum likelihood (full informaion maximum likelihood, FILM) módszerrel. A CKM-féle módszer alkalmazhaósága Magyarországon erősen késéges. Az idősorok rövidsége mia a maximum likelihood rendkívül megbízhaalan, illeve jó eséllyel nem is ad megoldás. A rövidségen úl arra is jó okunk van, hogy az ékek, illeve a modell vezérlő sokkok folyamaaiban srukurális öréseke sejsünk. Tanulmányunk egyik fonos célja, hogy az ékek nemcsak a gazdasági ciklusok alai ingadozásá, hanem abszolú szinjé is megmérjük. Ez pedig ovább nehezíi a megfelelő, a modellel konziszens, vélelen folyamaok ex ane megválaszásá. Mindezen nehézségek mia ebben a vizsgálaban a CKM-féle módszeről elérő eljárás alkalmazunk. Bár az ineremporális egyenleekben alálhaó várakozások közvelenül nem megfigyelheők, az feléelezzük, hogy a publikus előrejelzések jó közelíésüke adják. Magyarország eseében öbb előrejelzés idősora is léezik. A nemzeközi összehasonlíhaóság, valamin az idősorok hossza mia az OECD Economic Oulook éves előrejelzései használjuk, közö. Az adaok forrásá a Függelék aralmazza. Az ineremporális ékek. Vegyük észre a (4) és az (5) egyenle alapján, hogy a hielezési ék méréke önmagában nem befolyásolja a reálválozók GDP, fogyaszás, beruházás és foglalkozaás alakulásá. Ennek oka az, hogy a őkepiaci ék már aralmazza az összes orzíás, így a hielezési éke is, amely a házarások jövedelmének beruházás és fogyaszás közöi megoszására vonakozó dönésé befolyásolja. Ugyanakkor a hielezési ék segíségével felbonhajuk a őkepiaci éke, és ovábbi beekinés nyerheünk a házarások ineremporális dönésének meghaározóiról. Ehhez a felbonáshoz, illeve az ékek méréséhez az ineremporális egyenleek loglineáris közelíésé alkalmazzuk: 2 k β αy c τ = δ γ log log k + E E log c b c = β 0 log τ E log γ c + E ρ +, ahol ρ + = R/π + a reálkamaláb, π pedig az infláció. A ké egyenle összevonásával kiesik a fogyaszás várhaó növekedési üeme, és a kövekező feléelhez juunk: k b αy τ + τ = + E log δ + ρ k E +. + i k b Definiáljuk a τ = τ + τ válozó, amelye beruházási éknek nevezünk. Láhaó ehá, hogy a őkepiaci ék felírhaó a beruházási ék és a hielezési ék kombinációjakén. + jelöli. 2 Az egyenleekben felhasználjuk az x log( + x) közelíés, ahol x az ékek (várhaóan nullához közeli) szinjé

8 400 Kónya Isván A beruházási ék a őkeberuházás és a kockázamenes befekeés arbirázsfeléelének hibája, míg a hielezési ék a fogyaszás és megakaríás/hielfelvéel közöi hibá méri. Ily módon elkülöníheő, hogy a őkepiaci elégelenségek forrása a hielpiac fogyaszás vagy beruházás finanszírozó oldala. Magyarország eseében, min később láni fogjuk, ez a felbonás különösen érdekes eredményekhez veze. Ezér az eredmények bemuaásakor nemcsak a őkepiaci éke, hanem az i leír felbonás is ismerejük. Empirikus elemzés Ebben a fejezeben a leír módszer gyakorlai alkalmazásá, illeve a kapo eredményeke muajuk be. Ismerejük a felhasznál adasoroka, majd az egyes ékek számíásá, illeve az o eselegesen felmerülő empirikus problémáka és azok kezelésé. Adaok A felhasznál adaok forrásai a Penn World Table 7.0 (PWT), az OECD saiszikai gyűjeményei, illeve az Eurosa kamasaiszikái. A Penn World Table aralmazza a válozalan áras, nemzeközi dollárban (azaz a dollár vásárlóerő-pariásán) mér egy főre juó GDP- (RGDPL), az ezen alapuló fogyaszási (KC) és beruházási hányado (KI), a eljes népessége (POP). A nemzeközi áron számol válozók előnye, hogy ily módon. az eredményeke országok közö összehasonlíhaó mérékegységben kapjuk meg, és 2. figyelembe vesszük a relaív árak országok közöi különbségei. A foglalkozaoság szinjé OECD-adaok alapján számoljuk. A modellben munkaórák szerepelnek, ezér az adaokban is álagos munkaórákkal számolunk. Ennek előállíásához a 5 64 éves népesség foglalkozaosági hányadá szorozzuk a hei álagos munkaórák számával, majd oszjuk a hei maximálisan rendelkezésre álló idővel (7 6 óra). Ily módon 0 és közöi éréke kapunk. Az éves nominális kama szinje az Eurosa honlapjáról 3 származik, és az évesíe három hónapos pénzpiaci (money marke) kamaláb álagos éréke. A vár reálkama, a GDP, valamin a fogyaszás pedig a már emlíe OECD-előrejelzések (Economic Oulook) decemberi kiadványaiból származnak. Az elemzéshez minden évben az egy évre előre jelze válozóka használjuk, ehá például E 2000 Y 200 a decemberi kiadvány egyéves, 200- re vonakozó előrejelzésé jeleni. Bár OECD-előrejelzés júniusban is készül, a decemberi kiadvány használaának ké előnye van. Egyrész a árgyévi adaok már elég nagy ponossággal ismerek (nowcas), ami megfelel a modell információs felevésének. Másrész az első kiadvány, amelyben magyar és régiós részlees előrejelzés alálhaó, 996 decemberében jelen meg. Ez leheővé eszi, hogy vizsgálaban már 996-o is figyelembe vegyük. Az egyes válozók részlees bemuaásá a Függelék aralmazza. A paraméerek kalibrálása A modell paraméerei öbbnyire könnyen kalibrálhaók. A diszkonényező éréke β = 0,96, ami éves szinen 4 százalékos reálkamalába jelen. A munkaképes korú lakosság lészámának adasorára exponenciális rende illeszeünk, ami n = 0,999-e eredményez. 3 hp://epp.eurosa.ec.europa.eu/poral/page/poral/eurosa/home/.

9 Növekedés és felzárkózás Magyarországon, A őkejövedelem súlyá a szakirodalom alapján α = 0,33-nak vesszük, ami aralmazza a vegyes jövedelem feloszásá őke- és munkajövedelem közö (Gollin [2002]). Bár a őkejövedelem súlya országok közö némileg elérhe, az országok közöi öszszehasonlíásnál közös α- feléelezünk, Caselli [2005] alapján. A nyugalmi állapoban mér leérékelődési üem δ = 0,06, ami konziszens más anulmányok érékeivel (Caselli [2005]). A munkakínála rugalmasságának inverze η = 2. Ez a paraméer nehezen kalibrálhaó, a mikro- és a makroirodalom elérő éréke használ. Mi a makroirodalommal konziszens, de nem úl magas éréke válaszounk. Szerencsére a paraméer a munkapiaci ékhez kapcsolódó kövekezeéseke álalában nem befolyásolja. A másik munkapiaci paraméer χ éréke a nyugalmi állapoban vár munkakínálaal hozhaó összefüggésbe: α χ =. + η h C / Y A hosszú ávú munkakínála éréké úgy válaszjuk meg, hogy az akiviási ráa, a ledolgozo munkaórák száma és a fogyaszási hányad eseében az Egyesül Államok álagos érékei vesszük a hosszú ávú, orzíásmenes egyensúlynak. Ez alapján h = 0,2575, és χ = 52. A ermelékenységnövekedés paraméerének (γ) válaszásakor az feléelezzük, hogy az megegyezik minden országban, és éréke a CKM álal válaszo γ =,06. Mivel ez a munkakierjesző ermelékenységnövekedés ényezője, az ebből származao eljes ényezőermelékenység növekedési üeme százalék. A felevés az is jeleni, hogy a eljes ényezőermelékenységnek a minaidőszakra jellemző eől elérő növekedése a haékonysági ékben jelenik meg. A haékonysági ék számíása A haékonysági éke a Solow-reziduumból számoljuk, a (7) egyenle alapján. Mivel az egyenle saikus, a ranszformál válozók helye használhajuk az eredei válozóka; ekkor viszon a Solow-reziduum a haékonysági ék A és a ermelékenységnövekedés X kombinációja. A Solow reziduumból a haékonysági éke a kövekezőképpen kapjuk meg. Először elávolíjuk a feléeleze rendnövekedés, ehá SR A = ( ). γ α Másodszor, a kapo érékeke normalizáljuk az Egyesül Államokra számol haékonysági ék időszaki álagával. A haékonysági ék szinje ehá könnyen érelmezheő a világ ermelékenységi haárához (Egyesül Államokhoz) képes. Tőkeállomány. Közvelen, megbízhaó megfigyelés hiányában a beruházási idősor és a őkeakkumulációs egyenlee (perpeual invenory mehod, PIM) használjuk: K + = ( δ)k + I. A módszerhez szükséges a kezdei őkeállomány, amely nem áll rendelkezésre. Szerencsére a PWT kellően hosszú beruházási idősor aralmaz Magyarország eseében, 970- ől. Caselli [2005] alapján feléelezem, hogy 970-ben a őkeállomány szinje a hosszú ávú egyensúlyi pályán vol, ehá ng üemben nő. Ez alapján ehá I K = 970 ng. +δ 970

10 402 Kónya Isván 2,65 2. ábra A őke GDP-arány 2,60 2,55 2,50 2,45 2,40 2,35 2,30 2,25 0,60 0,59 0,58 0,57 0,56 0,55 0,54 0,53 0,52 0,5 3. ábra A haékonysági ék (Egyesül Államok = ) 0,50 Mivel az ékek számíásá re végzem el, a őkeállomány ily módon előállío idősora a kezdei érékre már nem érzékeny. A kapo őkeállományból kiszámol őke GDP-arány alakulásá muaja a 2. ábra. A őke GDP-arány az időszak egészében a hosszú ávú egyensúly körül ingadozo. 4 Ez alapján az mondhajuk, hogy a magyar felzárkózás elsősorban a eljes ényezőermelékenység növekedése vezérele. Ez némileg ellenmond annak a vélekedésnek, hogy a rendszerválás az akkori magyar őkeállomány egy részé leérékele. Bár ez a leheőség a őkeakkumulációs egyenleben nincs figyelembe véve, feleheően 996-ra már nem akkora jelenőségű probléma, hogy az alapveő kövekezeéseke érvényeleníse. 4 Ennek éréke α / ( + τk ) γβ + δ 2,6. A bizonyalanság elsősorban abból adódik, hogy a őkepiaci ék hosszú ávú éréke nehezen becsülheő, lásd az erre vonakozó eredményeke a anulmány későbbi részében.

11 Növekedés és felzárkózás Magyarországon, Eredmények. A haékonysági ék alakulásá a 3. ábra muaja. Láhaó, hogy míg az ék szinje 2006-ig közelede az -hez (álagos Egyesül Államok szinje), addig ez a konvergencia 2006 uán megorpan, majd ben jelenősen visszafordul. A ermelékenység szinje a konvergencia ellenére miuán 0 év ala minegy 0 százalékpono nő még 2006-ban is jelenősen elmarad az Egyesül Államokéól. Ha az közöi növekedés vesszük alapul, akkor az implikál felezési idő 24 év. 5 Ez megfelel a hasonló ország csoporok vagy régiók eseén álalában mér, GDP-re vonakozó felzárkózási időnek. A munkapiaci ék számíása A munkapiaci ék egyszerűen előállíhaó a (8) egyenle segíségével. A 4. ábra muaja az ily módon kapo idősor. 0,64 4. ábra A munkapiaci ék 0,62 0,60 0,58 0,56 0,54 0,52 0,50 Az ék szinje a vizsgál időszak egészében magas. Ennek fő oka az, hogy a kalibrál szinhez képes a magyar népesség akiviása lényegesen alacsonyabb. Az akiviás álagos magyarországi szinje 0,56, az Egyesül Államok kalibrál szinjének álaga pedig 0,75. A magyar foglalkozaoak ledolgozo munkaórái (40,3) ugyan magasabbak az amerikai szinnél (38,6), de ez egy felzárkózó gazdaságban ermészees jelenség, és kövekezik a szabadidő normáljószág jellegéből. Összességében ehá az álagos magyar munkaórák lényegesen elmaradnak a hosszú ávú, és még inkább a rövid ávú haékony szinől. A munkapiaci ék időbeli alakulása szinén érdekes. Láhaó, hogy 2004-ig folyamaosan csökken, bár szinje még ekkor is magas uán azonban az ék ismé növekszik, és a világválság ala újra a minaidőszak kezdeén megfigyel szinhez közelí. Ennek nemcsak az akiviás alakulása az oka, hanem a fogyaszási hányad időszak végi csökkenése, amely haékony munkapiac eseén a munkakínála növekedésé vonná maga uán. Érdemes megjegyezni, hogy az ék szinjé befolyásolja a munkakínála rugalmassága. Alacsonyabb η eseén az ék is kisebb lesz, de a dinamika és a fő kövekezeések nem váloznak. 5 Az idősor logarimusára illesze auoregresszív folyama együhaója 0,972, amelyből a felezési idő log0,5/ log0,972 = 24,33 év.

12 404 Kónya Isván Az ineremporális ékek számíása Az 5. ábra a három ineremporális ék idősorá muaja. A beruházási éke megjeleníő ábrán jól láhaó, hogy ez az ék a minaidőszakban végig poziív és megleheősen magas vol, álagosan 3,7 százalék. Ez az jeleni, hogy a őkeberuházás várhaó megérülése jóval a kockázamenes reálkamaláb fele mozgo. Bár erős ingadozásokkal, de növekvő rend figyelheő meg 2006-ig, uána viszon az ék szinje visszaese a korábbi, körülbelül 2 százalékos szinre. 5. ábra Ineremporális ékek Beruházási ék 0,09 0,08 0,07 0,06 0,05 0,04 0,03 0,02 0,0 0,0 0,08 0,06 0,04 0,02 0 0,02 0,04 Hielezési ék 0,06 0,08 Tőkepiaci ék 0,06 0,04 0,02 0 0,02 0,04

13 Növekedés és felzárkózás Magyarországon, A hielezési éke bemuaó ábra szerin ez az ék szinén poziív vol az időszak nagyobb részében, az uolsó ké év kivéelével, és 2002-ig endenciájában emelkede, majd csökken. Különösen erős csökkenés figyelheő meg 2002 és 2004 közö, ami valószínűleg a hielkorláok gyors oldódásá jelzi. Az ábra harmadik része a ké előző ék eredőjekén előálló őkepiaci éke muaja. Az időszak első felében az ék folyamaosan csökken, majd uána növekedésnek indul. Ez összhangban van azzal a makroképpel, hogy a magyar gazdaság beruházásvezérel pályáról fokozaosan fogyaszásvezérel pályára áll á. Érdekes, hogy ez a rend a válság idején sem ör meg, mivel ben a beruházás a fogyaszásnál is gyorsabban csökken. Fonos kérdés, hogy vajon a válságból való kilábalás mennyiben jár együ a beruházás emelkedésével és így a őkepiaci ék csökkenésével. Meg kell jegyeznünk, hogy az időszak közepének viszonylag alacsony őkepiaci éke ké jelenős, de egymás kioló, haékonyalanságo kiváló folyama eredője. Az ék dekompozíciójából kiderül, hogy a beruházás viszonylagos haékonysága a fogyaszásnövekedés alacsony szinjének köszönheő, ami viszon a magas hielezési ék kövekezménye vol. A hielkorláok oldódásával a fogyaszás növekvő pályára áll, ami viszon nem kövee a beruházás. A beruházási ék magas szinje végig fennmarad, jelezve, hogy a őkeberuházás méréke jelenősen elmarad aól a szinől, ami alernaív kölségének (a reálkamanak) megfelel volna. Az azonban, hogy beruházási ék magyarországi szinje mennyire ekinheő kimagaslónak, csak nemzeközi összehasonlíásban udjuk érelmezni, ami a kövekezőkben fogunk megenni. A becslések érelmezése Régiós összehasonlíás A magyarországi eredmények érelmezéséhez fonos a regionális összehasonlíásuk. Ezér a haékonysági, munkapiaci és ineremporális ékeke kiszámoluk Csehország és Lengyelország eseében is. Az adaok a magyar adaokhoz hasonlóan a PWT 7.0-ból, illeve az OECD és Eurosa weboldalairól származnak (lásd a Függeléke). A paraméerek öbbségénél a magyar eseben használ érékeke veük, kivéve a népességnövekedés, ahol országspecifikus számoka használunk: n CZ =,0037 és n PL =,0046. A 6. ábra muaja a kapo eredményeke. A haékonysági ék szinje a három országban megleheősen hasonló vol a vizsgál időszakban, ami az országok hasonló gazdasági eljesíménye alapján nem meglepő. Ugyanakkor az időszak elején a magyar ermelékenység magasabb vol a cseh és lengyel ermelékenységnél, ám ez az előny az időszak végére fokozaosan elűn. Míg Csehországban a lényegesen magasabb munkainpu sokáig nem párosul hasonlóan magasabb GDP-vel, addig az alacsonyabb lengyel GDP mellé alacsonyabb munkaóráka is láunk. Az álagosan lassabb magyar növekedés és a lengyel gazdaság alai viselkedésének haására mosanra a ermelékenységek gyakorlailag kiegyenlíődek. A munkapiaci ék a leginkább elérő a három ország közö. Álagosan a magyar orzulás a legmagasabb a vizsgál időszakban, bár az időszak közepén a lengyel ék nagyobb vol. A cseh munkapiac jóval haékonyabban működö, de az időszak eleji, szine elhanyagolhaó orzuláshoz képes jelenős növekedés apaszalhaunk. Az ék dinamikájá megfigyelve, az lájuk, hogy a cseh és lengyel idősorok erősen együ mozognak, a magyar idősor válozása viszon ellenkezően alakul. A munkapiaci ék a gazdasági ciklus fonos jellemzője, ami alapján elmondhaó, hogy a magyar ciklus a vizsgál időszakban a régióhoz képes eljesen máskén viselkede. Végül érdemes megjegyezni, hogy 2008-ban kezdődő válság

14 406 Kónya Isván 6. ábra Az ékek regionális alakulása Haékonysági ék 0,60 0,58 0,56 0,54 0,52 0,50 0,48 0,46 0,44 0,2 0,0 0,08 0,06 0,04 0,02 0 Beruházási ék 0,02 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 Munkapiaci ék 0, 0,08 0,06 0,04 0,02 0 0,02 Tőkepiaci ék 0,04 Magyarország Csehország Lengyelország a magyar adaban lászik erősebben, míg a cseh és lengyel munkapiaci ékek nem romloak szignifikánsan. Az ineremporális ékek közül a beruházási és őkepiaci ékeke muajuk be (a hielezési ék ezek kombinációja). A beruházási ékek nagyjából hasonlóan viselkedek, bár erős éves ingadozásokkal. A őkepiaci ék eseében az időszak elején a magyar és cseh, míg az időszak második felében a cseh és lengyel idősor mua hasonló pályá. Érdekes megfigyelni, hogy a cseh és lengyel idősorok alapveően sabilnak mondhaók, ellenében a magyarral. A kezdei erős beruházási kedv, amely Csehországban szine végig fennmarad, elapad, és az ék a jóval magasabb lengyelországi szinre emelkede. Összességében elmondhajuk, hogy a magyar ékek szinje a régióban nem egyedülálló, de a munkapiac és a beruházás eseében a magasabbak közé arozik. Mindké piacon a kezdei kedvező folyamaok visszafordulak, és az időszak végére mindegyik orzíás a régió legmagasabbjává vál. Bár a haékonysági ék szinje végig kedvezőbb vol a csehországinál és a lengyelországinál, re a különbség gyakorlailag elűn. Modellszimulációk Az ékek számolásához használ modell arra is alkalmas, hogy segíségével a ényekkel ellenées (counerfacual) szimulációka végezzünk. Egyes vagy akár mindegyik éke kikapcsolva előállíhaunk nem megfigyelheő, hipoeikus idősoroka. Ebben a részben az vizsgáljuk, hogy a minaidőszakban hogyan alakul volna a kibocsáás, be-

15 Növekedés és felzárkózás Magyarországon, ruházás és foglalkozaoság, ha a munkapiaci és/vagy a őkepiaci ék éréke a ényekől elérően nulla le volna. Az ékek kiszámolásához olyan módszer használunk, amellyel el uduk kerülni a nem megfigyel ékek szochaszikus ulajdonságaira vonakozó felevéseke. A szimulációk eseében ez már nem leheséges, hiszen a várakozások modellezéséhez meg kell mondanunk a dönéshozók információs halmazá. További nehézség, hogy a modell megoldásához szükséges állandósul állapo függ az ékek hosszú ávú szinjéől, ami részben az idősor rövidsége, részben a becsül ékek insabiliása mia nehezen elkülöníheő a rövid ávú ingadozásokól. Felevéseink a kövekezők. Ékek. Az ékeke első rendű auoregresszív folyamakén modellezük: z = ρz + ( ρ) z + εz,, US h k US ahol z = log A / A, g, τ, τ. Az állandósul állapook eseében A = A, g, a kormányzai fogyaszás minaálaga (ehá a neó expor hosszú ávú szinje 0), τ h a munkapiaci ék minaálaga, illeve τ k = 0, 0. 6 Modell. A korábbi fejezeekben ismeree szochaszikus modell szimuláluk, racionális várakozásokkal. A dönéshozók ismerik az ékek jelenlegi éréké, és az azoka meghaározó szochaszikus folyamaoka. A megoldás ehá leírhaó a jól ismer módon, dönési függvények (policy funcion) segíségével, ahol az állapoválozók az időszak elején rendelkezésre álló őkeállomány, illeve az ékek időszaki érékei. A dönési függvényeke a modell loglinearizál válozaának megoldásával kapuk meg (DYNARE programcsomag 7 használaával). Szimulációk. A szimulációk során a kövekező eseeke muajuk be:. a minaidőszaki ényadaok, 2. a minaidőszak abban az eseben, ha a munkapiaci ék azonosan nulla, 3. a minaidőszak abban az eseben, ha a őkepiaci ék azonosan nulla, 4. a minaidőszak abban az eseben, ha mind a őke-, mind a munkapiaci ék azonosan nulla. Az összes eseben feleük, hogy a haékonysági és GDP-ékek a ényadaoknak megfelelően alakulnak. Vegyük észre, hogy a modellszimuláció nem adhaja vissza ökéleesen a ényadaoka akkor sem, ha mindegyik éke a ényadanak megfelelő szinen arjuk! Ennek egyrész az az oka, hogy az ékek számolásakor nem a feléeleze szochaszikus folyamaokkal konziszens várakozásoka használuk, hanem előre jelze érékeke. Másrész a függelen elsőrendű auoregresszív AR() folyamaok erősen ökélelen közelíései a ényleges, akár srukurális öréseke aralmazó idősoroknak, ezér a rájuk alapozo modellbeli várakozások is elérnek a jövőbeli ényadaokól. Harmadrész pedig a loglinearizálás is közelíési hibához veze, bár ennek méréke feleheően kicsi. Annak ellenőrzésére, hogy mindezekkel együ a modell nem veze-e irreális eredményekhez, az összes ék ényleges minaidőszaki érékére vonakozó alapszimuláció készíeünk. Az eredmény a 7. ábra muaja. Bár nem ökélees, az illeszkedés kellően jó ahhoz, hogy a ovábbi modellszimulációk hielességé ne kérdőjelezzük meg. Az ékek parciális haásai a 8. ábrán láhajuk. A GDP alakulásában a nagymérékű elérés a munkapiaci ék megszüneése eseén láhajuk, amelynek fő oka a foglalkozaás drámai növekedése. A magasabb foglalkozaoság a vizsgál időszak első felében a beruházás is jóval magasabb szinre emele volna, de ez a haás az időszak második felében már nem láhaó. Az eredmény összességében nem meglepő, hiszen a munkapiaci ék Magyarországon nagyon magas. 6 Ez az érék alacsonyabb a minaálagnál, de a legjobb illeszkedés adja a modellszimuláció és az adaok közö. 7 hp://

16 408 Kónya Isván ábra A modellszimuláció illeszkedése GDP (nemzeközi dollár) ,25 Foglalkozaás 0,20 0,205 0,200 0,95 0,90 0, Beruházás (nemzeközi dollár) Ada Szimuláció A őkepiaci ék megszűnésének jóval kisebb (poziív) haása le volna, ami azonban a vizsgál időszak végére jelenősebbé válik. A beruházás szinje végig lényegesen magasabb le volna, ez azonban a őkének a ermelésben jászo viszonylag kis szerepe mia a GDP-ben kevéssé lászik. A magasabb beruházás a foglalkozaoság szerény növekedésé vona volna maga uán.

17 Növekedés és felzárkózás Magyarországon, ábra Az ékek parciális haása szimulációk GDP (nemzeközi dollár) ,30 Foglalkozaás 0,28 0,26 0,24 0,22 0,20 0, Beruházás (nemzeközi dollár) Ada τ h 0 τ k 0 τ h τ k 0 Végül a ké ék együes megszűnésénél is az eddigiekből kövekezően a munkapiaci ék domináns haásá láhajuk. Mindazonálal az időszak végére a őkepiaci ék is jelenős szerephez ju, és a GDP jóval nagyobb, min a őkepiaci ék jelenléében. Összességében ehá az mondhajuk, hogy míg a minaidőszak nagy részében a munkapiaci orzíás szerepe vol meghaározó, re már a őkepiaci orzíás is fonossá vál. Az elemzés

18 40 Kónya Isván gazdaságpoliikai kövekezeése ehá az, hogy a jelenlegi körülmények közö mind a munka, mind a őkepiac orzíásai kiemel figyelme érdemelnek a magyar gazdaság jövőbeli növekedésének öszönzésében. Kövekezeések A anulmány az muaa meg, hogy Magyarországon az elmúl 5 évben a munkapiaci, beruházási és kibocsáási dönéseke milyen ékek éríheék el a haékony szinől. Érdemes hangsúlyozni, hogy az idenifikál ékek nemcsak orzíásoka aralmaznak, hanem a gazdasági környeze exogén, szochaszikus válozásai, illeve a modellbizonyalanságból eredő hibáka is. A magyar ermelékenység felzárkózása a minaidőszakban lassul, és a kezdei régiós előny az időszak végére elűn. A kibocsáás felzárkózásá a számíások alapján elsősorban a ermelékenység vezérele, amelynek sebessége illeszkedik a más anulmányokban alál érékekhez, és megleheősen lassú konvergenciá jelez. A eljes ényezőermelékenység növekedésének gyorsulásában ehá jelenős aralékok vannak, ennek forrása azonban kevésbé nyilvánvaló, és úlmua a anulmány kereein. A munkapiaci ék a vizsgál időszakban nagyon magas vol, míg a őkepiaci ék az időszak végére vál jelenőssé. A munkapiaci ék megszűnése különösen erős poziív haás gyakorol volna a magyar gazdaságra a vizsgál időszakban, a jövőben viszon mind a munka-, mind a őkepiaci orzíások fonos forrásai lehenek a gyorsabb felzárkózásnak. Regionális összehasonlíásban az mondhajuk, hogy míg a őkepiacok haékonysága nagyon hasonló, addig a cseh gazdaság munkapiaca jóval haékonyabb, míg Lengyelország munkapiaca az időszak végére vál lényegesen kevésbé orzíoá. Összegezve az mondhajuk, hogy a magyar gazdaság elmúl 5 évében a fő makroökonómiai válozók alakulásá jelenős orzíások kísérék. Ezek csökkenésével a magyar konvergencia lényegesen gyorsulha, és rövid ávon jelenős növekedési öbblee érheünk el. Fonos azonban hangsúlyozni, hogy a mér ékek számos ényező eredőjekén állnak elő, ezér részlees gazdaságpoliikai ajánlásoknak nem szolgálhanak alapul. Ehhez az ékek mögö meghúzódó ényezők részleesebb, sok eseben mikroökonómiai elemzése szükséges, amely jövőbeli kuaások árgya lehe. Hivakozások Bäurle, G. Burren, D. [20]: Business Cycle Accouning wih Model Consisen Expecaions. Economics Leers, o. Bah, El-hadj M. Brada, J. C. [2009]: Toal Facor Produciviy Growh, Srucural Change and Convergence in he New Members of he European Union. Comparaive Economic Sudies, Vol. 5. No o. Burda, M. C. Severgnini, B. [2009]: TFP Growh in Old and New Europe. SFB 649 Discussion Papers, Sonderforschungsbereich 649, Humbold Universiy, Berlin. Caselli, F. [2005]: Accouning for Cross-Counry Income Differences. Megjelen: Aghion, Ph. Durlauf, S. (szerk.), Handbook of Economic Growh.. kiadás, Vol.. 9. fejeze, o. Cavalcani, T. [2007]: Business cycle and level accouning: he case of Porugal. Poruguese Economic Journal, o. Chari, V. Kehoe, P. McGraan E. [2007]: Business Cycle Accouning. Economerica, Vol. 75. No o. Chrisiano, L. Davis, J. [2006]: Two Flaws In Business Cycle Accouning. Naional Bureau of Economic Research, WP 2647.

19 Növekedés és felzárkózás Magyarországon, Cúrdia, V. Reis, R. [200]: Correlaed Disurbances and U.S. Business Cycles. Naional Bureau of Economic Research, WP Gollin, D. [2002]: Geing Income Shares Righ. Journal of Poliical Economy, o. Heson, A. Summers, R. Aen, B. [20]: Penn World Table Version 7.0, Cener for Inernaional Comparisons of Producion, Income and Prices a he Universiy of Pennsylvania, március. Jones, J. B. Sahu, S. [2008]: Transiion Accouning for India in a Muli-Secor Dynamic General Equilibrium Model. Universiy a Albany, SUNY, DP Kersing, E. [2008]: The 980s Recession in he UK: A Business Cycle Accouning Perspecive. Review of Economic Dynamics, Vol.. No o. Kobayashi, K. Inaba, M. [996]: Business Cycle Accouning for he Japanese Economy Japan and he World Economy. Elsevier, Vol. 8. No o. Osu, K. [200]: A Neoclassical Analysis of he Asian Crisis: Business Cycle Accouning for a Small Open Economy. The B.E. Journal of Macroeconomics, Vol. 0. No.. Aricle 7. Függelék F. ábláza Az adaok forrása Megnevezés Az ada aralma Az adaok forrása GDP reál-gdp nemzeközi dollárban, válozó: RGDPL POP Penn World Table 7.0 Fogyaszás reálfogyaszás nemzeközi dollárban, válozó: RGDPL POP KC Penn World Table 7.0 Beruházás reálberuházás nemzeközi dollárban, válozó: RGDPL POP KI Penn World Table 7.0 Foglalkozaás az OECD LFS-saiszikáiban szereplő magyar foglalkozaásadaok, 5 64 éves koroszály OECD Munkaórák a hei álagos munkaórák száma, 5 64 éves koroszály, foglalkozaoak OECD Nominálkama három hónapos pénzpiaci kamaláb, éves álag Eurosa Infláció a magánfogyaszás defláora Eurosa Előrejelzések a GDP és a fogyaszás volumenei, valamin a fogyaszásdefláor egyéves előrejelzése OECD Economic Oulook Annual Projecions for OECD Counries ( december) RGDPL = egy főre juó reál-gdp, POP = a lakosság száma, KC = a fogyaszás részaránya az egy főre juó reál-gdp-ben, KI = a beruházások részaránya az egy főre juó reál-gdp-ben. Penn World Table 7.0: hp://pw.econ.upenn.edu/. OECD: hp://sas.oecd.org/. Eurosa: hp://epp.eurosa.ec.europa.eu/poral/page/poral/eurosa/home/.