A pénzügyi szektorok termelékenységét befolyásoló tényezők vizsgálata, különös tekintettel a szellemi tulajdonjogok hatásaira

Átírás

1 A pénzügyi szekorok ermelékenységé befolyásoló ényezők vizsgálaa, különös ekineel a szellemi ulajdonjogok haásaira Máé Domicián A anulmány a szellemi ulajdonjogok (IPR) szerepével kapcsolaos elmélei, empirikus és gazdaságpoliika viák ovábbi finomíásához kíván hozzájárulni egy olyan udás-inenzív szolgálaási szekor empirikus vizsgálaán kereszül, amely korábban kevesebb figyelme kapo a émában. A szerző a pénzügyi szekorok eljesíményé elsősorban a munkaermelékenység (az egy munkavállalóra juó kibocsáás), illeve a szellemi ulajdonjogok szemszögében vizsgála meg az 1990 és 2010 közöi időszakban. A vizsgálaok 1 során először arra a kuaási kérdésre kerese a válasz, hogy az egy munkavállalóra juó kibocsáás növekedési üeméhez ágazai szinen hogyan és milyen mérékben járulak hozzá a fizikai és az emberi őkében, illeve az ún. eljes ényező-ermelékenységben (TFP) bekövekeze válozások. A számíásoka minegy izennégy OECD-agországra vonakozóan egy növekedés-számvieli (growh accouning) megközelíés segíségével végeze el. Az eredmények egyrész az muaják, hogy a pénzügyi szekorok aggregál eljesíményében a kiegészíő pénzügyi szolgálaásoka nyújó ágazaok egyre nagyobb szerepe ölenek be. A módszeran alkalmazva ovábbá kiderül, hogy a ágan érelmeze echnológiai haladás (azaz a TFP) járul hozzá a legjelenősebben a munkaermelékenység válozásaihoz a pénzügyi szekorokban. A anulmány másodsorban az eszele egy dinamikus panel regressziós modellel, hogy a szellemi ulajdonjogok (pl. a védjegyek, szabadalmak) hosszabb ávon milyen kapcsolaban állnak a ermelékenység válozásaival. Az eredmények alapján kijelenheő, hogy a védjegyek hosszabb ávon negaívan befolyásolák a pénzügyi szekorok ermelékenységé a vizsgál modell-specifikációkban. Mindez előreveíi a jelenlegi szellemi ulajdonjogi rendszerek reformjának szükségességé a pénzügyi szekorokra vonakozóan. Journal of Economic Lieraure (JEL) kódok: E25, J24, O47 Kulcsszavak: szekorális elemzés, szellemi ulajdonjogok, ermelékenység Máé Domicián a Debreceni Egyeem Gazdaságudományi Karának egyeemi adjunkusa. mae.domician@econ.unideb.hu. A kuaás a TÁMOP A/ azonosíó számú Nemzei Kiválóság Program Hazai hallgaói, illeve kuaói személyi ámogaás bizosíó rendszer kidolgozása és működeése konvergencia program című kiemel projek kereében zajlo. A projek az Európai Unió ámogaásával, az Európai Szociális Alap ársfinanszírozásával valósul meg.

2 1. Bevezeés Az igazán nagy áörés a modernkori gazdaságöréneben az angliai ipari forradalom időszaka jelenee, amikor viszonylag gyors és fennarhaó gazdasági növekedés kezdődö el szere a világon. A közgazdaságan egyik alán legnagyobb rejélye éppen abból fakad, hogy ez a növekedés mind a mai napig megmarad. A gazdasági fejlődés egyik alapveő forrásá kuava A. Smih (1759) vol az elsők közö az, aki a ársadalmi normák, a kulúra és a hiedelmek sb. haásai vizsgálva igazolnak láa a szellemi ulajdon olalmá a kereskedelem és az innováció előmozdíása érdekében. J. S. Mill (1862) szinén arra a megállapíásra juo, hogy a szabadalmi monopóliumok jogosak. A leheséges magyarázaoka Coase (1960) a alálmányok prooípusainak egyszeri előállíási (ranzakciós) kölségében láa, hiszen ezek nélkül az innovációs (K+F) folyamaoka sem leheséges működeni a haékony őkeallokáció érdekében. A szellemi ulajdonjogok Jones (2002:86) szerin bizosíoák a felalálók számára az a hozadéko, amely kizára a alálmányok kövekezmény nélküli másolási leheőségé. A szabadalmak, védjegyek, egyéb olalmak sb. ehá kezdeben öszönözék az újabb öleek megjelenésé a megfelelően szabályozo jogi környezeben. A közgazdászok figyelme a korabeli empirikus kuaásokban a echnológia haladás felé fordul Solow (1956) munkásságának köszönheően. A gazdasági növekedés álala formálisan is levezee, egyik alapveő összeevőjére az ún. eljes ényező-ermelékenységre (Toal Facor Produciviy) azonban nagyon sokáig csak egyfaja, megmagyarázhaalan maradékkén ekineek, amely a őkeakkumuláció haásai nem aralmaza. A echnológiai haladás ebben a klasszikus érelmezésben megleheősen homályos folyamanak űnhe, viszon Jones (2002:36) szerin a echnológia inkább egy olyan Harrodneruális udásnak foghaó fel, amely a munkavállalókban az idők során felhalmozo és megszerze ismerenek feleleheő meg. Caselli (1999) szerin ovábbá a echnológia fogalma nem más, min a különböző ípusú gépek, berendezések és a használaukhoz szükséges és megfelelő képességekkel rendelkező munkások egyfaja jószágkombinációja, illeve a echnológiai haladás ezek folyamaos fejlődésé jeleni. Ebben a konexusban a TFP akár a javuló echnológiai színvonalból, a méregazdaságosságból, a menedzsmenképességekből fakadó, illeve a ermelés exern haásaihoz kapcsolódó olyan komplex ényezőke is magában foglalhaja, min például az innováció, a piaci verseny és szabályozás sb., amelyek a hagyományos ermelés befolyásoló (őke) ényezőkhöz nem sorolandók. 2 A szakirodalomban abban sincs egységes álláspon, hogy a echnológiai haladás a ermelékenységre milyen csaornákon kereszül feji ki haásmechanizmusai. A növekedéselméle legújabb irányzaaiban egyrész kiemel szerepe kapo az innováció alapjául szolgáló, ún. kreaív rombolás (creaive desrucion), másrész a cselekvő anulás (learning by doing), amelyek a beruházásokon kereszül meghaározhaják a növekedés sajáosságai (Aghion Howi 1992). Mások szerin az új echnológiákból származó előnyök viszon inkább erednek a meglévő echnológiák adapálásából, minsem az innováció magába foglaló, szűken érelmeze műszaki fejlődésből (Losoncz 2008). A echnológiai haladás oupura gyakorol haásai az inézményi közgazdaságan aspekusában szinén meg lehe vizsgálni. Az inézmények hagyományos norh-i deerminációja (Norh 1981) olyan formális szabályoka és informális korláoka különbözee meg, amelyek különböző gazdasági, ársadalmi, illeve poliikai kölcsönhaásoka a piac működésében egyarán befolyásolhanak. A szellemi ulajdonjogok ebben a konexusban, amelyek rendkívül lassan, inkremenálisan fejlődek ki az idők során, hozzájárulhanak a gazdasági jóléhez, illeve a magasabb szinű ermelékenységhez (Taylor 1994). Gould és Gruben (1996) szerin minél nyioabb egy ország, annál nagyobb a szabadalmak hozzáado éréke az oupuhoz. A iszánláás azonban még jobban orzíja a szellemi ulajdonjogokkal szemben léező szkepicizmus, amelye Machlup (1958) alálóan úgy fogalmazo meg, hogy bár a szabadalmi rendszer régóa léezik, nem lája egyérelműen indokolnak a léjogosulságá, viszon a szabadalmi olalom megszűneésé felelőlenségnek arja. Ráadásul Boldrin és Levine (2002) egyenesen az javasola, hogy a szabadalmi rendszer helye a piaci mechanizmusokra kellene bízni az erőforrások haékony eloszásá. A monopolhelyze megszűneése szerinük a ranzakciós kölségek csökkenésével járha együ, és egyálalán nem hárálaná a echnológiai fejlődés. 2 Ezér a kiegészíésér az egyik anonim lekornak köszöneel arozom. 2

3 Az erősödő negaív kriikák ellenére a XX. század végére az innovációk szabadalmi olalmá lényegesen megerősíeék, azonban manapság az inerne világában és a megnövekede (jogi) kölségek kövekezében a problémák már egyre kézelfoghaóbbá és megleheősen komplexszé válak. Nyilvánvalóvá vál, hogy a szabadalmi rendszerek jelen formájukban egyre korláozoabban képesek az egyes iparágak (pl. IT, bioechnológia sb.) igényeinek megfelelni (Szűcs 2015). A meglévő empirikus kuaások eredményei ovábbá jellemzően az muaják, hogy a szabadalmi olalom meglée nem felélenül szükséges (Boldrin Levine 2009). A szellemi ulajdonjogokkal kapcsolaos elemzések jelenős része emelle megleheősen elérő kövekezeésekre juo, amennyiben különböző iparágaka hasonlíanak össze. Bizonyos ágazaokban (pl. a gyógyszer- és vegyiparban sb.) a szellemi ulajdonjogok haékonyabban beölik szerepüke (Cohen e al. 2000), illeve a szabadalmi hajlandóság ágazaonkén jelenősen elérhe. Mindez azzal indokolák, hogy a bonyolul folyamaok során lérejövő alálmányok, amelyek a külső laikusok számára nehezen megfigyelheők, könnyebben arhaók iokban egy konkré ermék gyárásához vagy egy speciális pénzügyi porfólió kialakíásához kapcsolódó innovációhoz képes. A pénzügyi ermékek olalma ovábbá abból a szemponból is elér a öbbi iparágakéól, hogy viszonylag könnyen lehe őke másolni. Lerner (2008) mindez azzal is aláámaszoa, hogy minegy szer gyakoribbak a bírósági pereskedési eljárások a pénzügyi szellemi ulajdonjogokkal kapcsolaosan, szemben azokkal, amelyek nem sérenek ilyeneke. Ebben a rövid anulmányban egy olyan szolgálaási szekor (a pénzügyi szekor) vizsgálam meg OECD-országok közöi kereszmeszeben, amely az empirikus szakirodalomban még nem kaphao kiemel figyelme a kevés rendelkezésre álló ada mia. Először arra a kuaási kérdésre keresem a válasz, hogy a kibocsáás növekedési üeméhez ágazai szinen hogyan és milyen mérékben járulak hozzá a fizikai és az emberi őke akkumulációja melle a eljes ényező-ermelékenységben bekövekeze válozások. Mélyebb magyarázaok uán kuava az 1990 és 2010 közöi időszakban ovábbá dinamikus panel regressziós modellek segíségével az eszelem, hogy a pénzügyi szekorokban a szellemi ulajdonjogok közül a védjegyek és a szabadalmak hogyan hanak hosszabb ávon a ermelékenység válozásaira. A kövekezőkben először a vizsgálaok során rendelkezésre álló adaoka és az alkalmazo módszereke ismereem, majd az analízisek eredményeiből néhány rövid kövekezeés vonok le, amellyel reményeim szerin hozzájárulhaok a szellemi ulajdonjogok szerepével kapcsolaos elmélei, empirikus és gazdaságpoliikai viák finomíásához. 2. Az elemzések során felhasznál adaokról röviden Az Európai Unió álal finanszírozo KLEMS Projek kereében lérehozak egy nyilvánosan hozzáférheő és a maga nemében egyedülálló adabázis. A kuaási projek eredményekén ágazaspecifikus bonásban, minegy 56 szekorban, öbbek közö a gazdasági növekedés, a foglalkozaás és a beruházások sb. alakulása vizsgálhaók meg. Az adaok a leguolsó frissíésnek köszönheően egészen 2011-ig számos OECD-agországra vonakozóan rendelkezésre állnak. Az egyes pénzügyi szekoroka az ún. ISIC (Indicaors of Aciviies for Indusry and Services) Rev 3. nemzeközi szabvány alapján csoporosíoák (EU 2015). Ebben az adabázisban az alapveő pénzügyi szolgálaások 3 (D64), illeve a bizosíási szolgálaások és a nyugdíjalapok evékenységei (D65) melle az egyéb kiegészíő szolgálaásoka nyújó ágazaok, például a befekeési anácsadással, az ingalan és vagyonkezeléssel, érékesíésével kapcsolaos szolgálaások szekorai (D66) szinén megkülönbözeék. A szellemi ulajdonjogok méréséhez ovábbi válozók szükségesek. Az empirikus szakirodalomban nagy hagyománnyal rendelkezik az összee indexek használaa. Park (2008) egy ún. GP-indexe készíe, amellyel öbbek közö a szabadalmak védelme, időarama sb. elemezheő, emelle szinén elerjed a Fraser Inéze álal gondozo Gazdasági Szabadság Index egyfaja proxikén való alkalmazása a ulajdonjogok kikényszeríésének vizsgálaában (Gwarney e al. 2000). Ezekkel a muaókkal szemben gyakran felmerül a szubjekiviás jogos kriikakén, ezér a szellemi ulajdonjogok haásainak kuaásában olyan szekunder adaoka használam fel a modellek robuszusabb eszelése érdekében, amelyek függelen szervezeek álal az mérik, hogy hány darab olalma nyújoak be az ado évben. A Szellemi Tulajdonjogok Világszervezee (WIPO) álal gondozo adabázisból (WIPO 2015) először a védjegyeke (rademark) eszelem. A pénzügyi szekorokban alkalmazo védjegyek, logók sb. közül alán a 3 A D64 ágazaba különböző hagyományos hielezéssel, beégyűjéssel sb. kapcsolaos bankműveleek, evékenységek aroznak.

4 legismerebbek pl. a Dow Jones, FTSE, Nasdaq indexek, vagy a S&P porfólióka védő és a hozzájuk kapcsolódó egyéb szellemi ulajdonjogok. A pénzügyi, bizosíási és moneáris evékenységekkel kapcsolaos védjegyeke a Nizzai megállapodásnak megfelelő nemzeközi (NCL) sandard alapján (WIPO 2011) a 36. alcsoporból kalkulálam (WIPO 2015). Másrész az Európai Szabadalmi Hivaal (EPO) álal rendelkezésre bocsáo (EUROSTAT 2015) adaokból a számíások során a szabadalmak (paen) számá használam fel még konrollválozókén, amelyeke a udásinenzív szolgálaó szekorokban jegyezek be. A pénzügyi szolgálaásoknál a pénzügyi közveíők (bizosíók, befekeési alapok sb.) a leggyakrabban a befekeési porfóliók kialakíásával, a nyugdíjjáradék-számíásokkal sb. kapcsolaos és az álaluk kidolgozo eljárásoka, meódusoka védik le. 3. A kibocsáás, a foglalkozaás és a beruházások alakulása a pénzügyi szekorokban A módszeranok eszelése elő nézzünk meg néhány egyszerű leíró saisziká. A (1.) áblázaban a kibocsáás, a foglalkozaás és a beruházások ágazai srukúrájában bekövekeze válozásoka hasonlíhajuk össze a vizsgál OECD-országok álagában. A kibocsáás éves álagos alakulásából kiűnik, hogy a eljes pénzügyi szekorban az 1990 és 2010 közöi időszakban minegy 2,5%-al növekede az oupu. Az egyéb kiegészíő szolgálaásoka nyújó ágazaokban (D66) viszon ennél jelenősebb (közel 7,6%-os) növekedés kövekeze be. Az ágazai eloszlási viszonyszámokból ovábbá kiderül, hogy a hagyományos pénzügyi szolgálaások (D64) szekorainak a hozzájárulása a eljes kibocsáás alakulásához még mindig megkérdőjelezheelen, bár a szekor megoszlási viszonyszáma 66%-ról 60%-ra ese vissza. A kibocsáás srukúrájában bekövekeze árendeződéseknek köszönheően viszon a (D66) szekor szerepe egyre nagyobb (8%-ról 16%-ra nő meg a részarány). Az uóbbi évizedekben a foglalkozaásban bekövekeze globalizációs válozások eredményekén a világ szine minden egyes országában érzékelheő újraeloszás zajlo, ami Dachs és szerzőársai (2003) alapveően a szolgálaások iráni keresle egyre erősödő jövedelemrugalmasságával magyarázzák. A udásinenzív pénzügyi szekorok eseében a munkaerő pedig regionálisan a nagyobb pénzügyi közponokkal, őzsdékkel (Frankfur, London és New York sb.) bíró városok, és országok (Egyesül Államok és Királyság, Némeország) felé koncenrálódo (Schricke e al. 2012). A KLEMS-adabázisból rendelkezésre álló foglalkozaási adaok alapján megállapíhaó, hogy a foglalkozaás éves álagos növekedési üeme (0,5%) az egyes pénzügyi szekorokban megleheősen szerénynek űnik. Mindez viszon csak annak köszönheő, hogy a (D64) és (D65) szekorok csökkenő foglalkozaásához képes a kiegészíő szolgálaásoka nyújó (D66) ágazaokban jelenősen nő (1,36%-al). A szekor egyre nagyobb súlyá jelzi, hogy a öbbiek rovására (16%-ról 20%-ra) emelkede a munkapiaci peneráció méréke 1995-ről 2010-re. A beruházási evékenysége elemezve ovábbá megállapíhaó, hogy az álagos (3%-os) OECDnövekedéshez képes a (D65) és a (D66) szekorokban ennél magasabb (5%-os, illeve 8%-os) érékek jellemzőek. A ké szekor együes súlya a (D64) szekorhoz képes bár egyre jelenősebb, de még mindig a legöbb beruházás ezekben a hagyományos pénzügyi szekorokban valósul meg (62%). Az adaok ehá egyérelművé eszik, hogy a pénzügyi szekorok aggregál eljesíményében, azaz a gazdasági növekedésben, a foglalkozaásban és a beruházásokban a vizsgál OECD-országokban és időszakban növekedés men végbe. A leíró saiszikákból ovábbá kiűnik, hogy egyre nagyobb igény muakozik a személyes konakus igénylő kiegészíő pénzügyi szolgálaások irán. 4

5 1. ábláza: A kibocsáás, a foglalkozaás és a beruházások éves álagos válozásai és srukúrájának alakulása (%-ban) a pénzügyi ágazaokban és az OECD-országok álagában Ágazaok ÖSSZES Pénzügyi Bizosíás, Kiegészíő szolgálaások nyugdíjalapok szolgálaások A kibocsáás álagos válozása (%) 1990/2010 2,54% 1,83% 1,53% 7,61% A kibocsáás részaránya (%) % 66,10% 25,54% 8,36% % 59,41% 26,73% 13,86% % 60,45% 23,82% 15,73% % 60,72% 22,52% 16,76% A foglalkozaás álagos válozása (%) 1990/2010 0,50% -0,15% -0,06% 1,36% A foglalkozaoak részaránya (%) % 50,82% 32,30% 16,88% % 49,73% 31,83% 18,44% % 50,85% 30,77% 18,38% % 48,52% 31,32% 20,15% A beruházások* álagos válozása (%) 1990/2010 3,07% 1,95% 5,56% 8,42% Beruházások* részaránya (%) % 74,92% 15,68% 9,39% % 64,13% 16,95% 18,92% % 68,10% 17,66% 14,24% % 62,29% 24,40% 13,31% Forrás: sajá számíások és az EU (2015) KLEMS adabázis alapján szerkeszve. Megjegyzés: * a kibocsáásra juó beruházási ráánál a szekorális GFCF és GVA hányadosá kalkulálam a pénzügyi szekorokban. 4. A pénzügyi szekorok eljesíménye growh accouning megközelíésben Az oupu, illeve a ermelékenység és az az befolyásoló ényezők alakulásá ermészeesen számos módszerrel be lehe muani. A válaszásunk módszerani szemponból először a növekedési számviel (ismerebb nevén growh accouning) echnikájára ese, amely képes felbonani a kibocsáás növekedési üemé olyan összeevőkre, min a fizikai és a humán őke akkumulációja, valamin a eljes ényezőermelékenységkén (TFP) gyakora emlegee echnológiai haladás, így azok haásai akár közvelenül is megbecsülheők (Jorgenson Griliches 1967). A KLEMS-adabázis alkalmas arra, hogy a kuaók a módszeran a gyakorlaban is kipróbálhassák. A növekedés-számvieli dekomponáláshoz szükségesek egyrész a kibocsáás adasorai, amelyeke az ágazaok egységes mérése érdekében álalában a konsans (2005) árakon számol, ún. reál bruó hozzáado érékkel (GVA) mérik {lásd (Jorgenson e al. 1987; van Ark e al sb.). A bruó hozzáado érék definíciója szerin megegyezik a különböző adókkal és szubvenciókkal korrigál GDP érékével (Koszerek e al. 2007). Az adabázisból másrész az egyes pénzügyi ágazaokban az alkalmazoak volumene melle a beruházási adaoka használam még fel. A beruházás a reáléréken ve ún. bruó állóőke beruházás 4 (GFCF) érékével kalkulálam a különböző pénzügyi szekorokban. Az 4 A GFCF az OECD(2015a) definíciója szerin a ermelés során kelekeze eljes nyereség, kivéve a számvieli időszak ala elado befekee őke és bizonyos, például nem ermeléssel kapcsolaos eszközök, úgymin a ermelékenység minőségé javíó fejleszések, kuaások sb. összessége.

6 1990 és 2010 közöi időszakra vonakozóan így minegy 14 OECD-agország 5 eljesíménye vizsgálhaó meg. A módszeran megéréséhez először induljunk ki egy neoklasszikus Cobb-Douglas ípusú ermelési függvényből (1. egyenle). Y A K L (1) ( 1 ) Az egyenleben Y a kibocsáás jelöli, amelye az elemzések során a bruó hozzáado érékkel (GVA) helyeesíeem. K a fizikai őkeállomány, amelye a reál bruó állóőke beruházás reprezenál 2005-ös konsans árakon. L a humán őke állománya, amely a pénzügyi szekorokban a ényleges foglalkozaoaka ragadja meg. A ermelés során állandó skálahozadéko feléelezem a őke és a munkaényező arányában. A reálszférában az α esében álalában az 1/3 érék az elfogado, viszon a pénzügyi szekorokban ez a ráa erősen megkérdőjelezheő. A számíások során ezér az OECD (2015b) adabázisa alapján a ermelési ényezők arányai az egyes vizsgál éveknek megfelelően indexelem minden egyes országban és pénzügyi ágazaban. A jelöli a TFP- a megfelelő -edik időponban. Az (1.) egyenle némi árendezésével megbecsülheő a kibocsáás növekedésének ez a megmagyarázhaalan solowi maradékkén aposzrofál összeevője. Ez a reziduumo a szakirodalomban gyakran inézményi haásoknak is ulajdoníhaják, eseünkben akár a szellemi ulajdonjogoknak. A TFP válozásá a (2.) egyenleből kalkulálam. A Y K L ( 1 ) A Y K L Vegyük a módszerannak megfelelően az (1.) egyenle mindké oldalának logarimusá (3.) és differenciájá (4), amely uán az egyenle diszkré idejű közelíésé kapjuk meg: lny ln A ln K (1 ) ln L (3) ln A ln A ln K ln K (1 )ln L (1 )ln L ) lny lny (4) Jelöljük az egyszerűsíés érdekében és az eléréseknek megfelelően az álagos kibocsáás g y, a eljes ényező-ermelékenység g a, illeve a fizikai g k és a humánőke-állomány g l előző időszakhoz viszonyío válozásá. g g g ( 1 ) g (5) y a k l Az alkalmazo growh accouning módszeran segíségével ezálal bemuahaó, hogy a kibocsáás álagos válozásaihoz (g y ) a fizikai (g k ) és humánőke-állomány (g l ), valamin a TFP (g a ) hány százalékponal járulak hozzá a pénzügyi szekorokban. Az 1. ábra aralmazza az EU(2015) KLEMS és az OECD (2015b) adabázisokból rendelkezésre álló adaok alapján az egyes komponensek álagos válozásai az 1990 és 2010 közöi időszakban. 1. ábra: A kibocsáás álagos válozásá (g y ) meghaározó ényezők (%-ban) a (4.) egyenle alapján a vizsgál OECD-országok pénzügyi szekoraiban 1990 és 2010 közö (2) 5 A kövekező rövidéeseke használom a ovábbiakban: Magyarország (HUN), Auszria (AUR), Belgium (BEL), Csehország (CZE), Dánia (DEN), Finnország (FIN), Franciaország (FRA), Hollandia (NED), Némeország (GER), Olaszország (ITA), Norvégia (NOR), Svédország (SWE), Szlovénia (SLO) és az Egyesül Államok (USA). 6

7 Forrás: sajá számíások, illeve az EU (2015) KLEMS és az OECD(2015) adabázisok alapján szerkeszve. A modern gazdasági növekedés érben és időben jól körülhaárolhaó jelenség, amely viszonylag egyenlees, és hosszabb ávon nem lászik lassulni (Maddison 1995). A számíások eredményei ennek az állásponnak megfelelően az muaják, hogy a pénzügyi szekorokban a gazdasági növekedés üeme minden egyes országban viszonylag sabil növekedési pályán mozgo. Az üzlei ciklusok ingadozásai figyelmen kívül hagyva az is megállapíhaó ovábbá, hogy a kibocsáás meghaározó ényezők nem elsősorban a ermelési ényezők (a őke és munkaerő) felhalmozásában keresendők. A growh accouning módszeran alapján megerősíheő, hogy 1990 és 2010 közö az OECD-országok álagában a eljes ényezőermelékenység, azaz a ágan érelmeze echnológiai haladás járul hozzá a legjelenősebb mérékben a kibocsáás válozásához. Mindez aláámaszja Bosworh és szerzőársai (1995), valamin Klenow és Rodriguez (1997) hasonló módszerannal végze korábbi eredményei. 6 Az OECD (2,5%) álagos oupu növekedéséhez képes Magyarország a vizsgál országok viszonylaában a leggyengébben eljesíe (0,5%). A pénzügyi szekorokban a beruházások (g k ) és a foglalkozaás (g l ) (az álagos 1%-os és 0,3%-os OECD-növekedéshez képes nagyobb mérékben) 1,5%-, illeve 0,6%-al járul hozzá a kibocsááshoz. A hazai oupu növekedése viszon a kedvezőlen TFP alakulása mia (1,6%-al csökkenee a kibocsáás) le vélheően ilyen alacsony. A jelenségre nem adhaó egyérelmű válasz a growh accouning módszer hiányosságai mia, a ovábbiakban ezér kifinomulabb vizsgálaoka kell elvégezni. A kérdés ehá innenől kezdve nemcsak a kuaók, hanem a dönéshozók számára az, hogy vajon melyek azok az inézmények, amelyek hosszabb ávon módosíják (korláozzák, de akár erősíheik is) a pénzügyi szekorok ermelékenységé. 5. A szellemi ulajdonjogok ermelékenységre gyakorol haásainak vizsgálaa hosszabb ávon a pénzügyi szekorokban A pénzügyi szekorokban a szellemi ulajdonjogok ermelékenységre gyakorol haásainak vizsgálaához az (1.) egyenleben ismeree ermelési függvény írjuk fel Mankiw és szerzőársai (1992) alapján egy nagyon hosszú ávú ún. seady sae egyensúlyi (y*) állapora. Ebben az idődimenzióban a rendelkezésre álló őkeállomány, a munkaerő és a echnológia melle az inézményi ényezők (a szellemi ulajdonjogok) egyarán válozhanak. A modell-specifikációban a gazdaság pedig a hosszú ávú egyensúly felé örekszik. Először osszuk el az (1.) egyenle mindké oldalá [L]-lel, így megkapjuk a kövekező (6) egyenlee: 6 Korábbi kuaásainkban hasonló eredményekre juounk a gépgyárási szekorokban (Csugány Máé 2012).

8 y a k (6) y az egy munkavállalóra juó kibocsáás a -edik időponban; illeve k=k/l, ami a őkeényező haékonyságá ükrözi. A neoklasszikus modellnek megfelelően k legyen egyenlő a beruházási ráának s k, illeve a munkaerő-állomány növekedési üemének n, az amorizációnak δ és a hosszú ávú echnológiai haladás feléeleze g ráájának a különbségével. E ké uóbbi ényezőnek az eredei modellnek megfelelően (0,05) konsans éréke adam az egyszerűsíés érdekében. A ovábbiakban az feléelezem, hogy a=a/l és a TFP megfelel az olyan inézményi ényezők, min például a szellemi ulajdonjogok IPRhaásainak. A behelyeesíések uán vegyük az egyenle logarimusá és a függő válozó differenciájá. ln( y ) ln( s ) ln( n g ) ln( IPR) k Kövekező lépéskén a szellemi ulajdonjogok és az egy munkavállalóra juó kibocsáás közöi kapcsolao dinamikus panelregressziós modellekben eszelem azér, hogy a múlbeli adaok hozzájárulásá is figyelembe lehessen venni a pénzügyi ágazaokban. Az endogén növekedési elméleek aláámaszása érdekében az Arellano és Bond (1991)-féle modellspecifikáció alkalmazom, ami alkalmas az egyensúlyi állapo és az az magyarázó ényezők közöi dinamikus kapcsola hosszú ávú vizsgálaára. A módszerani szakirodalomban (Windmeijeir 2005) javasolaknak megfelelően az endogeniási probléma kezelésére minden eseben a ké-lépéses GMM-echniká válaszoam. A módszer lényege, hogy a modellek mind a függő, mind pedig az exogén magyarázó válozók késlelee érékei használják fel insrumenumkén. A válozóknál csak az egy évvel késlelee érékeke engedélyezem. A (7) egyenlee ezuán írjuk fel egy dinamikus regressziós modellspecifikációban: ln( rmark) lnyi o 1 lnyi 1 2 ln( sk ) i 3 ln( n g ) i 4 ln( paen ) i 4 Megjegyzés: Δ a válozók első differenciája, ln logarimusa, -1 egy évvel késlelee érékei. Az egyenleben a függő válozó (Y i ) az i-edik ország pénzügyi szekoraiban és a -edik időponban az egy munkavállalóra juó kibocsáás differenciája. A dinamikus modellspecifikációnak megfelelően a magyarázó válozók közé bekerül a ermelékenység válozásának egy évvel késlelee éréke. A neoklasszikus modell alapján a fizikai őkébe való beruházás a bruó állóőke állománynak a szekorális kibocsáásra juó mérékével (s k ) helyeesíeem, az (n+g+δ) ényezők pedig a munkaényező (0,05-el megnövel) növekedési üemé jelöli. A modellekben a szellemi ulajdonjogoka a védjegyek (rmark) és a szabadalmak (paen) számának logarimusa, ε pedig a hibaago reprezenálja. A válozókról készíe sandard saiszikáka a 2. ábláza aralmazza. 2. ábláza: A (8.) egyenle válozóinak álaga, szórása, minimuma és maximuma Válozók Álag Szórás Min Max Δln(y) 0,02 0,06-0,24 0,26 ln(s k ) 2,08 0,51 0,60 3,94 (n+g+δ) 0,05 0,03-0,03 0,18 ln(paen) 6,80 2,29 1,09 10,51 ln(rmark) 6,69 1,43 3,88 9,85 Forrás: sajá számíások, illeve az EU (2015) KLEMS és az OECD(2015) adabázisok alapján szerkeszve Megjegyzés: Δln(y): a ermelékenység differenciája, ln(s k ): beruházási ráa, (n+g+δ): a munkaényező növekedésének konsanssal növel éréke, ln(paen) és ln(rmark): a szabadalmak, illeve a védjegyek számának logarimusa A vizsgál panel méree az 1990 és 2010 közöi időszako áfogó kiegyensúlyozalan mina, amely 14 országo és 216, illeve 83 megfigyelés aralmaz. A ovábbiakban az első ké (1), (2) modellben a neoklasszikus, a (3) harmadikban a védjegyek (rmark), a negyedikben (4) a szabadalmak (paen), illeve azok együes haásai eszelem a ermelékenységre vonakozóan. Az egyenleek becslése uán az eredmények helyességé számos sandard eszel ellenőrizem. A szignifikáns Wald-eszek igazolák minden eseben a dinamikus modellspecifikációk helyességé. A megfigyelések közöi idősoros korreláció az Arrelano és Bond-féle (AR) auokorrelációs eszekkel kizárhaam. Az insrumenálás mia fellépő úlidenifikálási probléma jelenléé a Sargan-eszekkel szinen ellenőrizem, és a jelenléére i e i (7) (8) 8

9 vonakozó null-hipoéziseke elveeem. A sacionariás jelenléére vonakozóan sandard, Im-Pesaran- Shin (IPS)-féle panelegységgyök-eszekkel kizáram, hogy a válozók sokkjai időben permanensek. A vizsgálai eredményeke a 3. ábláza aralmazza részleesebben.

10 3. ábláza: A dinamikus panel-regressziós modellek eredményei a (8.) egyenle becslései alapján Függő válozó: ln(y) i Magyarázó válozók konsans 0,036-0,234 0,037-0,609 0,15 (5,49)*** (-7,41)*** (0,98) (-1,89)* (0,24) ln(y) i-1-0,043-0,203-0,043-0,19 0,074 (-0,43) (-4,28)*** (-0,80) (-3,71)*** (0,40) ln(s k ) i 0,122 0,142 0,099 0,148 0,097 (4,62)*** (11,01)*** (6,43)*** (12,91)*** (2,71)*** ln(n+g+δ) i -0,664-0,602-0,594-0,613-0,574 (-5,13)*** (-6,62)*** (-3,50)*** (-7,57)*** (-2,57)** ln(rmark) i -0,015-0,026 (-2,25)** (-1,78)** ln(paen) i 0,049 0,047 (1,25) (0,53) Megfigyelések száma Országok száma Wald esz 67,5*** 246,9*** 93,58*** 561,42*** 12,97*** AR esz (-2,47)** (-1,99)** (-1,64)* (-2,17)** (-2,07)** Sargan esz 8,78 11,98 9,34 9,91 10,02 Forrás: sajá számíások alapján szerkeszve Megjegyzés: zárójelekben a heeroszkedasziciás szemponjából robuszus z-saiszikák szerepelnek;*** 1 százalékos, ** 5 százalékos, * 10 százalékon szignifikáns p-érékek. Δln(y): a ermelékenység differenciája, ln(sk): beruházási ráa, (n+g+δ): a munkaényező növekedésének konsanssal növel éréke, ln(paen) és ln(rmark): a szabadalmak, illeve a védjegyek számának logarimusa A dinamikus modellekben az első konrollválozó a függő válozó (Y i-1 ) késleleejei. Az (5) modell kivéelével az együhaókra negaív érékeke kapam, viszon csak a (2) és a (4) modellben korrelálak szignifikánsan. A beruházási ráák (s k ) eseében a várakozásoknak megfelelően mindenhol szignifikánsan poziív p-érékeke kapam. A foglalkozaás növekedésé és a öbbi (konsansnak ve) amorizáció és a echnológiai növekedés megragadó komponens (n+g+δ) pedig, a neoklasszikus növekedési modell kövekezeéseinek megfelelően mind az ö (1)-(5) modellben negaívan korrelál a ermelékenységgel. A (3), (4) és (5) modellekben a WIPO(2015) és az OECD(2015) adabázisokból rendelkezésre álló adaokból néhány, a szellemi ulajdonjogokkal kapcsolaos inézményi haás vizsgálhaó még meg. A számíások eredményeiből a (3) és a (5) modellek alapján megállapíhaó, hogy a védjegyek (rmark) egységnyi válozásai szignifikánsan és negaívan korrelálak a ermelékenység válozásaival. A szabadalmak (paen) eseében viszon egyik (4) és (5) modell eseében sem alálam szignifikáns saiszikáka. A szignifikancia hiánya csak annyi jelen ezekben az eseekben, hogy adonak véve (ceeris paribus) a korábban emlíe magyarázó ényezőke, a szabadalmainak számában bekövekeze egységnyi válozás nem jár együ a ermelékenység növekedésével a pénzügyi ágazaokban. Ezek a megállapíások abból a szemponból megegyeznek Park (2003) vizsgálai eredményeivel, hogy a szabadalmi olalmak a ermelékenységre ugyan poziívan hanak, a védjegyek és a szerzői jogok pedig negaívan befolyásolják a gépgyárási szekorokban, azonban nála ezeknek a szellemi ulajdonjogoknak a közvelen haásai nem volak szignifikánsak. Hu és Png (2012) ovábbá párhuzamo alálak a szabadalmak védelme és inenziása, illeve a munkaermelékenység növekedése közö egyes ágazaokban, Chen és Puianun (2005) pedig kimuaák számos OECD-ország példáján kereszül, hogy a szellemi ulajdonjogok és a ermelékenység közö U alakú függvénykapcsola áll fenn. Mindez az jeleni, hogy a fejlődő országoknál az imiációra való nagyobb hajlam mia a szellemi ulajdonjogok alacsony szinje a ermelékenység növekedésé eredményezi. A szellemi ulajdonjogok számának növekedése az országok fejleségével párhozamosan egy bizonyos szinig csökkeni a ermelékenysége, majd az innovációs mechanizmusok mia a fejle országoknál újra magasabb ermelékenységgel párosul. 10

11 A szellemi ulajdonjogok családjában léeznek még olyan olalmak, amelyek az adaok korláozo elérheősége, illeve a szekorspecifikus jelleg hiánya mia nincsenek megvizsgálva a modellekben. A nemcsak az íróaszalokon léező olyan immaeriális javak, min az iparági dizájnok (indusrial designs), a prooípus-modellek (uiliy models) sb. a ermelékenység növekedéssel nyilvánvalóan korrelálnak. A modellünkből levonhaó kövekezeések ezér a kihagyo válozók orzíása mia csak korláozoan érvényesek. 6. Összegzés és néhány kövekezeés A munkaerő-piacokon egyre növekvő igény muakozik a személyes konakus igénylő udásinenzív szolgálaások irán (Schricke e al. 2012), a anulmány legfonosabb megállapíásai alapján pedig kijelenheő, hogy a pénzügyi szekorok aggregál eljesíményében, azaz a gazdasági növekedésben, a foglalkozaásban és a beruházásokban a vizsgál OECD-országokban és időszakban növekedés men végbe. A leíró saiszikákból ovábbá kiűnik, hogy egyre nagyobb igény muakozik a személyes konakus igénylő kiegészíő pénzügyi szolgálaások irán. A szolgálaási szekorok megerősödésé Dachs és szerzőársai (2003) a keresle egyre erősödő jövedelem-rugalmasságával magyarázzák. A pénzügyi szekorok árendeződése ebben az aspekusban előre veíi, hogy a szolgálaások elerjedése mia a gazdasági szerkeze ezek felé a produkívabb pénzügyi ágazaok felé olódik el. A growh accouning módszeran alkalmazva ovábbá kiderül, hogy a gazdasági növekedés méréke minden egyes ország pénzügyi szekorában viszonylag sabil növekedési pályán mozgo. a kibocsáás meghaározó ényezők pedig nem elsősorban a ermelési ényezők (a őke és munkaerő) felhalmozásában keresendők. A vizsgál (1990 és 2010 közöi) időszakban az OECD-országok álagában a eljes ényezőermelékenység (TFP), azaz a ágan érelmeze echnológiai haladás járul hozzá a legjelenősebb mérékben a kibocsáás válozásaihoz. Mindez aláámaszja Klenow és Rodriguez-Claire (1997), valamin Peneder (2002) hasonló módszerannal végze korábbi eredményei. A módszeran hiányosságából fakadóan azonban nem lehe egyérelműen meghaározni, hogy melyek azok az inézményi ényezők, amelyek befolyásolhaják (erősíik, illeve korláozzák) a pénzügyi szekorok eljesíményé. A szellemi ulajdonjogok hosszú ávú haásai a ermelékenységre vonakozóan ezér dinamikus panel regressziós modelleken kereszül szinén megvizsgálam. Bár a szabadalmak, egyes iparágakban megfelelően funkcionálnak, a pénzügyi szekorokban ez nem ükröződö vissza. Az eredményekből megállapíhaó, hogy a védjegyek (rademarks) egységnyi válozása szignifikánsan és negaívan korrelálak a ermelékenység válozásaival. A szabadalmak (paens) eseében viszon egyik modell eseében sem alálam szignifikáns saiszikáka. A anulmánnyal nem áll szándékomban megkérdőjelezni a szellemi ulajdonjogok hasznosságá. A szabadalmak alapjá képező innovációs evékenység a örénelem során kialakul olyan komplex folyama, amelynek gazdasági haásai rendkívül nehezen lehe csak megfigyelni. Bár a szellemi ulajdonjogok öbb száz éve szerves részé képezik a gazdaságnak, a szabadalmak, illeve védjegyek ársadalmi és gazdasági haásairól álalános érvényű kövekezeéseke csak korláozo mérékben lehe levonni. Az elmúl időszakban ugyan örén előrelépés az inézményi reformokra vonakozóan, viszon vélheően az elkövekező időszakban még komolyabb válozaásokra lesz szükség. Az egyik ilyen új jogszabályi leheőség, hogy a szabadalmakkal, illeve a bejelenésekkel szemben az Európai Szabadalmi Hivaal (EPO) melle harmadik személyek is megvizsgálhaják és kifogással élhenek szükség szerin (Venulex 2011). Az Európai Unióban 2013-ban kidolgozák a közös szabadalmi és bírósági dönések kerefeléelei, illeve lérejö a párizsi székhelyű Egységes Szabadalmi Bíróság (UPC), amely az európai licenc megállapodással kapcsolaos szabályalanságoka hivao a jövőben kezelni. Boldrin és Levine (2009) szerin viszon nem célszerű a meglévő szabadalmi rendszerek azonnali megszüneése a jelenős pénzügyi károk mia, hanem a fokozaos, öbb lépésből álló folyamao ajánlják. A szellemi ulajdonjogok érvényességi idejének a csökkenése lehe az első ilyen megoldási alernaíva hosszabb ávon. A anulmányban néhány gondola erejéig ermészeesen ki kell, hogy érjek a ovábbi leheséges kuaási irányokra. Az elmélei kiindulópono ebben az aspekusban a ranzakciós kölségek jelenlée adhaja. Aghion és szerzőársai (2008) a poliikai haalomból, illeve a demokrácia fokából kiindulva megállapíoák, hogy a fejleebb iparágak ermelékenységé jobban növeli a belépés szabadabbá válása, míg a fejleleneké ellenben hárálahaja. A pénzügyi szolgálaásoka nyújó ágazaokban ezeknek az inézményeknek a haásai lehenek a kövekező vizsgálandó kuaási kérdéskör.

12 Az elmúl évizedekben emelle a globális piacokon számos olyan jelenségek figyelheők meg, amelyek a gyorsan válozó gazdasági környezeben jelenős mérékben hozzájárulak a pénzpiaci kockázaok és a bizonyalanságok növekedéséhez (Tóh 2014). A vizsgál szellemi ulajdonjogoknak a világgazdaság globalizálódásával párhuzamosan újra és újra jelenkező pénzügyi válságokhoz való kapcsolaának megéréséhez ezér ovábbi vizsgálaok szükségesek. Felhasznál irodalom Aghion, P. Alesina, A. Trebbi, F. (2008): Democracy, Technology, and Growh. In: Helpman, E. (eds.): Insiuions and Economic Performance. Harvard Universiy Press, Cambridge, Massachuses, pp Arellano, M. Bond, S. (1991): Some Tess of Specificaion for Panel Dae: Mone Carlo Evidence and an applicaion o Employmen Equaions. Review of Economic Sudies, No. 58. pp van Ark, B. Robinson, C. Sokes, L. Suivenwold, E. (2003): Indusry Srucure and Taxonomies. pp , in Mary O Mahony, M. van Ark, B. (ed.) EU Produciviy and Compeiiveness: An Indusry Perspecive. Can Europe Resume he Caching-up Process? EC, Ialy. Boldrin, M. Levine, D. K. (2002): The Case Agains Inellecual Propery. American Economic Review, Vol. 92. No. 2. pp Boldrin, M. Levine, D. K. (2009): Does Inellecual Monopoly Help innovaion?, Review of Law & Economics, Vol. 5. No. 3. pp Bosworh, B. Collins, S. M. Yu-chin, Ch. (1995): Accouning for Differences in Economic Growh. Brookings Insiuion Working Paper, pp Chen, Y. Puianun, T. (2005): Inellecual Propery Righs and Innovaion in Developing Counries. Journal of Developmen Economics, Vol 78. No 2. pp, Coase, R. H. (1960). The Problem of Social Cos, Journal of Law and Economic. Vol. 3. No. 1. pp Cohen, W. M. Nelson, R. R. Walsh, J. P. (2000): Proecing Their Inellecual Asses: Appropriabiliy Condiions and Why U.S. Manufacuring Firms Paen (or No). NBER Working Paper No Csugány Julianna Máé Domicián (2012): Measuring and decomposing oupu gap: a producion funcion approach of he USA and EU-27 counries. Perspecives of Innovaion Economics and Business, Vol. 12. No. 3. pp Dachs, B. Kaniovski, S. Peneder, M. (2003): Wha follows eriarisaion? Srucural change and he role of knowledgebased services. The Service Indusries Journal, Vol. 23. No. 2. pp EU (2015): EU KLEMS Daabase, Online: hp:// EUROSTAT (2015): Eurosa Daabase, Online: hp://epp.eurosa.ec.europa.eu/poral/page/poral/saisics/hemes Gould, D. M Gruben, W. C. (1996) The Role of Inellecual Propery Righs in Economic Growh. Journal of Developmen Economics, No. 48. pp Gwarney, J. Lawson, R. Samida, D. (2000): Economic Freedom of he World: 2000 Annual Repor. Fraser Insiue, Vancouver. Hu, A. G. Z Png, I. P. L. (2012): Paen Righs and Economic Growh: Evidence from Cross-Counry Panels of Manufacuring Indusries. 4h Annual Conference on Empirical Legal Sudies, November 20-21, pp Klenow, P. Rodriquez-Clare, A. (1997): The Neoclassical Revival in Growh Economics: Has i Gone oo Far?, NBER Macroeconomics Annual, Vol. 12. pp Koszerek, D. Havik, K. Mc Morrow, K. Röger, W. Schönborn, F. (2007): An Overview of he EU KLEMS Growh and Produciviy Accouns. European Union Economic papers, Vol pp Lerner, J. (2008): The Liigaion of Financial Innovaions. NBER Working Paper No Losoncz Miklós (2008): Az EU-csalakozás és a magyar kuaás-fejleszési és echnológiai innovációs sraégia. Közgazdasági Szemle, LV. évf., február ( o.). Jones, Ch. I. (2002): Inroducion o Economic Growh. W. W. Noron & Company. New York and London. Second Ediion. Jorgenson, D. W Griliches, Z. (1967): The Explanaion of Produciviy Change. Review of Economic Sudies. Vol. 34. No. 3. pp Jorgenson, D. W. Gollop, F. M. Fraumeni, B. M. (1987): Produciviy and US Economic Growh. Harvard Economic Sudies. Cambridge, MA. Klenow, P. Rodriquez-Clare, A. (1997): The Neoclassical Revival in Growh Economics: Has i Gone Too Far? NBER Macroeconomics Annual, Vol. 12. pp Machlup, F. (1958): An Economic Review of he Paen Sysem. In: Sudy of he Sub-Commiee on Paens, Trademarks, and Copyrighs of he Commiee on he Judiciary 85 h Congress, Second Ediion. Maddison, A. (1995): Monioring he World Economy. Developmen Cenre of he Organizaion for Economic Cooperaion and Developmen, Paris. Mankiw, G. N. Romer, P. M. Weil, D. N. (1992): A Conribuion o he Empirics of Economic Growh. The Quarerly Journal of Economics, Vol No. 2. pp Mill, J. S (1862): Principles of Poliical Economy. (5h Ediion), New York: Appleon. Norh, D. C. (1981): Insiuions, Ideology and Economic Performance. CATO Journal, Vol. 11. No. 3. pp OECD (2015a): Glossary of Saisical Terms, Online: hp://sas.oecd.org/glossary/deail.asp?id=1171 OECD (2015b): OECD Sa Daabase, Labour Income Share Raios, Online: hp://sas.oecd.org/index.aspx?queryname=345&queryype=view 12

13 Park, W. G. (2003): Do Inellecual Propery Righs Simulae R&D and Produciviy Growh? Evidence from Cross-Naional and Manufacuring Indusry Daa, in Jon Punam, ed., Inellecual Propery Righs and Innovaion in he Knowledge- Based Economy, Calgary: Universiy of Calgary Press. Park, W. G. (2008): Inernaional Paen Proecion: , Research Policy, Vol. 37. No. 4. pp Peneder, M. (2002): Srucural Change and Aggregae Growh, WIFO Working Papers, No Vienna. Smih, A. (1759): The Theory of Moral Senimens. London. A. Millar. Solow, R. M. (1956): A Conribuion o he Theory of Economic Growh. The Quarerly Journal of Economics, Vol. 70. No. 1. pp Szűcs Gergely (2014): A szabadalmak megkérdőjeleze hasznosságsa. Vezeésudomány, XLV. évf szám november ( o.). Taylor, M. S. (1994): Trips, Trade, and Growh, Inernaional Economic Review, Vol. 35. No. 2. pp Tóh Kornél (2014): The Effec of Derivaive Financial Insrumens on Bank Risks, Relevance and Faihful Represenaion: Evidence from Banks in Hungary, Annals of he Universiy of Oradea Economic Science, Vol. 23. No. 1. pp Windmeijer, F. (2005): A Finie Sample Correcion for he Variance of Linear Efficien Two-sep GMM Esimaors, Journal of Economerics, Vol 126. No. 1. pp Schricke, E. Sahlecker, T. Zenker, A. (2012): Knowledge-inensive (Business) Services in Europe, EC. Venulex (2011): The 2011 Paen Reform Ac, in: Jones Day Commanary. WIPO (2011): Inernaional Classificaion of Goods and Services for he Purposes of he Regisraion of Marks (10 h ediion), WIPO. WIPO (2015): World Inellecual Propery Organizaion s Saisics Daa Cener, Online: hp://ipsas.wipo.in/ipsav2/?lang=en