A munkanélküliségi rátát befolyásoló pro- és kontraciklikus változók vizsgálata SVAR-modellel

Átírás

1 A munkanélküliségi ráá befolyásoló pro- és konraciklikus válozók vizsgálaa SVAR-modellel Szini Róber, a Budapesi Corvinus Egyeem PhD-hallgaója rober.szini@gmail.com A munkagazdaságan szakirodalma a munkanélküliség ciklikusságá jellemzően ké, folyamaípusú válozó eredőjére bonja fel: a munkanélküli sáusba kiés beáramlási arányok válozására, azaz az vizsgálja, mikén válozik a munkanélkülivé válók és az állás alálók aránya a eljes gazdasági ciklus során. Az emlíe ké válozó munkanélküliségre gyakorol haása, valamin azok konra-, illeve prociklikussága kapcsán a szakirodalomban heves via alakul ki, melye Shigeru Fujia eredményei udak végérvényesen lezárni. A anulmány egyrész a via ismereésén úl Fujia előjelmegköés mellei SVAR- (srucural vecor auoregressive srukurális vekorauoregressziós) modelljének segíségével bemuaja, hogy az annak lezárásá jelenő eredmények hosszabb és relevánsabb idősorok alkalmazása eseén is fennállnak. Másrész a magyar nyelvű szakirodalomban elsőkén a KSH (Közponi Saiszikai Hivaal), illeve az NFSZ (Nemzei Foglalkozaási Szolgála) adasorainak felhasználásával eszeli a modell megfelelőségé a hazai adaok eseében. Összevei az egyesül államokbeli és a magyar idősorok alapján kapo eredményeke, amelyek Fujia számíásai ámaszják alá: a munkanélküliségi ráa válozásá egyarán vezérli a beáramlási ényező konraciklikus és a kiáramlási ényező prociklikus vola is. Az is kimuahaó, hogy a munkaerőpiaco érő sokk erősebben és hosszabban elnyúlva érinhei a magyarországi munkanélküliségi ráá az egyesül államokbelihez képes. TÁRGYSZÓ: Munkagazdaságan. SVAR-modell. Munkanélküliség. DOI: /sa hu0841

2 842 Szini Róber A munkagazdaságanra jellemző alapveő megközelíésmód szerin álalánosan megállapíhaó, hogy gazdasági recesszió eseén a munkanélküliségi ráa emelkedése egyrész az elbocsáások haására növekvő munkanélküliek számának, másrész a munkanélküli sáusban elölö idő kövekezében megnövekede elhelyezkedési időnek, valamin e ké haás együesének ulajdoníhaó, mivel ezek egymás is képesek erősíeni. Ez a ény felhasználva a szakirodalom a munkanélküliség ciklikusságá jellemzően ké, folyamaípusú válozó eredőjére bonja fel: a munkanélküli sáusba ki- és beáramlási arányok válozására, azaz az vizsgálja, mikén válozik a munkanélkülivé válók és az állás alálók (elhelyezkedők) aránya a eljes gazdasági ciklus során. A szakirodalom ugyanakkor nem egységes abban a ekineben, hogy a beáramlási arány aciklikusnak ekinheő-e, valamin abban a kérdésben sem, hogy a munkanélküliségi ráá a be- és a kiáramlási arány képes-e jelenős mérékben befolyásolni. A kövekezőkben szakirodalmi áekinéssel világíom meg a problémá és annak oká, valamin bemuaom a legfrissebb álláspono, melynek megfelelősége kapcsán, magyar adaokon vizsgálom a vázol problémakör. 1. A munkaerőpiaci ciklikusság modellezése A beáramlási arány ciklikusságának, illeve annak munkanélküliségi ráára gyakorol haásának empirikus vizsgálaával először Darby Haliwanger Plan [1986] foglalkozak, akik arra a kérdésre keresék a válasz, hogy a konraciklikus munkanélküliségi ráá a munkanélküli sáusba be- vagy kiáramlók ciklikussága vezérli-e. Kuaási kérdésük mögö az a ény áll, hogy a korabeli makroökonómiai elmélei modellek a munkanélküliségi ráa konraciklikusságá kizárólagosan a kiáramlási arány ciklikusságának ulajdoníoák, míg a beáramlási arány 1 kapcsán aciklikusságo feléelezek. Darby Haliwanger Plan [1986] az alálák az Egyesül Államok munkaerőpiaci adaain végze vizsgálauk során, hogy a munkanélküliség ciklikussága majdnem eljes egészében a munkanélkülivé válók (beáramlási) arányának ciklikusságához köheő. Az emlíe empirikus eredményekől függelenül a 2000-es évek elején jellemzően ovábbra is olyan munkaerőpiaci elmélei modellek szüleek, melyeke azon egyszerűsíő feléelezés melle alakíoak ki, 1 A cikk ovábbi részében a beáramlás minden eseben a munkanélküli sáusba kerülőke, míg a kiáramlás a munkanélküli sáusból kilépőke (állás alálóka) jelöli.

3 A munkanélküliségi ráá befolyásoló pro- és konraciklikus válozók vizsgálaa SVAR-modellel 843 hogy a beáramlási arány aciklikusnak ekinheő. Az eddig emlíeeken is úllépve öbb elmélei modell kifejezeen azér szülee, hogy a beáramlási arány aciklikusságá megmagyarázza (Blanchard Diamond [1990], Haefke Reier [2006], Roemberg [2006]). A beáramlási arány aciklikusságá feléelező elmélei modelleke alkalmazó szerzőke leginkább Shimer [2005] és Hall [2005] cikkei és eredményei inspirálák. Shimer [2005] az Egyesül Államok 1984 és 2004 közöi munkanélküliségi saiszikáinak vizsgálaából megállapíoa, hogy igen szoros a kapcsola a gazdaság akuális állapoa és a munkanélküliek elhelyezkedési valószínűsége közö. Az állással rendelkezők elbocsáási valószínűsége nem mua szoros kapcsolao a gazdaság állapoával, azaz aciklikusnak ekinheő. Hall [2005] anulmányában, szinén empirikus vizsgálaokra ámaszkodva megerősíee Shimer [2005] eredményé, mely szerin a munkanélküliség inkább azér emelkedik a gazdasági ciklus lefelé ívelő ágán, mer egyre nehezebb munká alálni, és így nőhe az álláskeresési idő, minsem azér, mer szokalanul nagy lészámú elbocsáások kövekeznének be. Mindezek alapján világosan láhaó Darby Haliwanger Plan [1986], valamin Shimer [2005] és Hall [2005] eredményei közöi ellenmondás: míg előbbiek szerin a munkanélküliségi ráa ciklikusságá szine eljes egészében a beáramlási arány vezérli, addig uóbbiak szerin a beáramlási arány aciklikusnak ekinheő, azaz semmiképp nem magyarázhaja a munkanélküliségi ráa konraciklikusságá. A viás kérdés egyérelműen egyik fél javára sem dönheő el a kövekezők mia: Baker [1992] az Egyesül Államok munkanélküliségével kapcsolaos havi saiszikáka nyújó CPS-adaokon (curren populaion survey rendszeres népességfelmérés) végze elemzése alapján recesszió időszakában egyérelműen hosszabb az álláskereséssel ölö idő, ovábbá a kiáramlási arány erősen prociklikus, 2 ami ellenmond Darby Haliwanger Plan [1986] eredményeinek. Fujia Ramey [2009] szinén CPS-adaokon nyugvó számíása szerin a kiáramlási arány prociklikussága melle a beáramlási arány jelenősen konraciklikusnak 3 ekinheő, ami Shimer [2005] és Hall [2005] eredményeinek mond ellen. A beáramlási arány konraciklikusságá a bizosíási saiszikákon végze elemzések is aláámaszják, mely szerin gazdasági recesszió ala az álláskeresőknek munkanélküliségi bizosíásokból kifizee összegek jelenősen emelkednek. 2 A gazdasági ciklus felfelé ívelő ágán egyre csökken az álláskereséssel elölö idő, míg a lefelé ívelő ágán nő, ezér a gazdasági ciklus felfelé ívelő ágán a kiáramlási arány emelkedik, míg a lefelé ívelőn csökken. 3 A gazdasági ciklus felfelé ívelő ágán egyre csökken az elbocsáások és így a munkanélkülivé válók száma, míg a lefelé ívelő ágon számuk emelkedik.

4 844 Szini Róber Az előbbiekben bemuao ellenmondás iszázására Elsby Michaels Solon [2009] gyakorlailag válozaás nélkül áveék a Shimer [2005] álal alkalmazo módszeran a már emlíe CPS-adaokon, és hosszabb időávon megisméelék számíásai. Elsby Michaels Solon [2009] empirikus apaszalauk alapján arra a kövekezeésre juoak, hogy az álalánosan elfogado hipoézis, mely szerin a kiáramlási arány prociklikus és jelenősen befolyásolja a munkanélküliség ciklikusságá, nem lehe elveni. Ugyanakkor Shimer [2005] és Hall [2005] eredményeivel ellenében számíásaik során az apaszalák, hogy a beáramlási arány erősen konraciklikus, és ez a ényező is jelenősen befolyásolja a munkanélküliségi ráa válozásá. Elsby Michaels Solon [2009] az hangsúlyozák, hogy nemcsak az előző ké szerzőhöz, hanem Darby Haliwanger Plan [1986] vizsgálaához képes is más eredményre juoak, akik szerin a munkanélküliségi ráa válozásá leginkább a beáramlási arány válozása vezérli, melyről Shimer [2005] és Hall [2005] felee, hogy acikliklikusak. Azaz Elsby Michaels Solon [2009] szerin a munkanélküliségi ráa válozásá egyarán vezérli a beáramlási arány konraciklikussága, valamin a kiáramlási ényező prociklikussága. Elsby Michaels Solon [2009] Shimer számíásaihoz képes csak minimális módosíásokkal élek, ugyanakkor jelenősen elérő eredményeke kapak, amelyek addig nem nyerek kellő bizonyosságo, amíg más szerzők ugyanezeke az eredményeke nem udák megerősíeni vagy cáfolni. A későbbiekben Fujianak [2011] az eredményeke egy SVAR-modell segíségével sikerül igazolnia, mely módszeran széles körben elfogado munkaerőpiaci elemzésekhez, ugyanakkor a korábbiakhoz képes egy eljesen új megközelíés jelene. Tanulmányomban közponi helye öl be a modell bemuaása, illeve az annak segíségével kapo eredmények keős cél szolgálnak: reprodukálom Fujia [2011] eredményei az egyesül államokbeli munkaerőpiacra vonakozóan, de hosszabb időávon, bizonyíva, hogy öbb évnyi új ada felhasználásával is fennállnak a viao összefüggések; a modell az egyesül államokbeli melle magyar munkaerőpiaci adaokra is alkalmazom, egyrész annak vizsgálaára, hogy a kérdéses összefüggések a hazai viszonyokra vonakozóan is eljesülnek-e, másrész összeveem a kapo eredményeke. Tekineel arra, hogy az eddig emlíe szerzők empirikus eredményei kivéel nélkül az Egyesül Államok munkaerőpiaci adaain alapulak, fonosnak arom más ország adaain végze elemzések eredményei is megemlíeni. Gomes [2012] anulmányában az Egyesül Királyság 1993 és 2010 közöi munkaerőpiaci adaain végze elemzésében a munkanélküliségi ráában bekövekező válozás felbonoa a be- és kiáramlási arányban bekövekező válozásokra, és empirikus eredményei alapján az

5 A munkanélküliségi ráá befolyásoló pro- és konraciklikus válozók vizsgálaa SVAR-modellel 845 kapa, hogy a beáramlási arány nem aciklikus, ső a kiáramlási arányhoz hasonló mérékben befolyásolja a munkanélküliségi ráá. Fonaine [2016] Franciaország 2003 és 2012 közöi munkaerőpiaci idősorai vizsgála, a francia gazdaság egyensúlyi állapoá és annak hiányá is feléelezve. Gomeséhez [2012] hasonló eredményre juo, azaz a francia munkanélküliségi ráa konraciklikussága elsősorban a beáramlási arányhoz köheő, míg a kiáramlási arány csak másodlagos szerepe öl be. Jung Kuhn [2014] Némeország és az Egyesül Államok 1980 és 2004 közöi munkaerőpiaci idősorai veeék össze. Az eredményeik alapján Némeországban az álagos be- és kiáramlási arány a vizsgál időávon jelenősen kisebb vol az Egyesül Államokéhoz képes, ugyancsak Némeország eseén a munkanélküliségi ráa konraciklikussága inkább a beáramlási arány ciklikusságához köheő a kiáramlási aránnyal szemben. A anulmányban alkalmazo empirikus modell elméleileg öbbféle módon lenne bővíheő. Például Keresi Varga [2015] a munkanélküliség és az iskolázosági szin leheséges kapcsolaára hívja fel a figyelme, és öbbek közö szinén elemezheő lenne a moneáris sokkok haása, amelye a szakirodalomban például Pellényi [2012] vizsgál. Az alkalmazo empirikus modell bővíésén úl érdekes ovábbi kuaási irány adnak Ahn Hamilon [2016], akik az előző szerzőkhöz képes egy eljesen új módszeran segíségével kívánák feloldani a be- és kiáramlási arány konra-, illeve prociklikusságával kapcsolaos problémá. A szerzők egy, a szakirodalomban még nem alkalmazo dinamikus saiszikai modellel vizsgálák, hogy különböző sokkokra hogyan reagál rövid, közép- és hosszú ávon a munkanélküliségi ráa, ovábbá az álláskereséssel elölö idő növekedésének haásá elemezék a kiáramlási arányra vonakozóan. További újíásuk vol a korábbiakhoz öbbek közö a Fujia [2011] modelljéhez képes, az egyének közö érelmeze heerogeniás feléelezése és modellben való alkalmazása. Míg Hall [2005], Shimer [2005] és Darby Haliwanger Plan [1986] azzal a felevéssel élek, hogy minden vizsgál egyén a munkanélküli sáusba azonos be- és kilépési valószínűséggel rendelkezik, addig Ahn-Hamilon [2016] ké elérő munkavállaló különbözee meg, akik közül az egyik magasabb valószínűséggel rendelkezik a munkanélküliségből való kilépéshez a másikhoz képes. Végső soron Ahn Hamilon [2016] is Fujia [2011] későbbiekben bemuao eredményére ju, egy aól merőben más, öbb korláozó feléel feloldása mellei modell segíségével. Eől függelenül elemzésemhez mégis Fujia [2011] modelljé alkalmazom. Ennek oka keős: az Ahn Hamilon-modell csak munkaanyag formájában érheő el, azaz lekorál folyóiraban még nem publikálák, ovábbá az adaigénye sokkal nagyobb a Fujia-modellhez képes. A ovábbiakban a cikk 2. fejezeében részleeiben muaom be az alkalmazo modell, míg a 3. fejezeben a szükséges egyesül államokbeli és magyar idősorok forrásai ismereem a modell eredményeivel együ.

6 846 Szini Róber 2. A SVAR-modell bemuaása Ebben a fejezeben a Fujia [2011] álal alkalmazo SVAR-modell muaom be röviden, melye a későbbiekben felhasználok mind az egyesül államokbeli, mind a magyar munkaerőpiaci adaokon. A SVAR-modellekben a VAR-modellhez (vekorauoregresszív) képes közgazdasági megfonolások alapján különféle korláozásoka lehe előírni (például a válozók egyidejű vagy hosszú ávú egymásra haásai, előjelmegköései). Az álalam alkalmazo korláozásoka a későbbiekben részleesen bemuaom az inpuadaok forrásával, valamin az azokon végze ranszformációkkal együ. A SVAR-módszeran kapcsán az érdeklődő olvasó figyelmébe Goschalk [2001] cikké, míg a VAR-módszeran kapcsán Enders [2014] könyvé ajánlom. A Fujia [2011] álal becsül modell alapveően három válozó aralmaz: a be- és a kiáramlási arány, valamin a beölelen állások számá. Az alkalmazo k-ad rendű VAR-modell a kövekező (redukál) formá öli: L, Φ Y ν /1/ ahol Y n endogén válozó -edik időponbeli éréké aralmazza, míg ν egy n 1-es vekor, mely az egyes egyenleek hibaagjai aralmazza, ovábbá jelölje a kovarianciamárixo Σ Eνν, valamin a Φ i koefficienseke aralmazó márixoka Φ Φ 1,, Φ k. Feléve, hogy Φ L inverálhaó, a kövekező alakhoz juunk: Y Ψ L ν. /2/ Mivel a VAR-modell egy redukál forma, így a benne szerepelee válozóka alakíó srukurális sokkok idenifikálása külön felada (a későbbiekben ez az azonosíás előjelmegköéssel örénik). Jelölje ω a srukurális sokkok n 1-es vekorá, így a redukál forma hibaagjai és a srukurális sokkok közöi kapcsolao a kövekező összefüggés eremi meg: ν Aω, /3/ ahol az A márix 4 fogja aralmazni a srukurális sokkok egyidejű haásá az endogén válozókra nézve. A szerző feleszi ovábbá, hogy a srukurális sokkok kölcsönösen függelenek, és Eω ω I. A /3/- a /2/-es összefüggésbe helyeesíve kapjuk, hogy 4 A márix i-edik sorának j-edik eleme fogja megadni, hogy a j-edik sokk milyen egyidejű haás gyakorol az i-edik válozóra. Azaz az egyes hibaagok a srukurális sokkok lineáris kombinációjakén állnak elő.

7 A munkanélküliségi ráá befolyásoló pro- és konraciklikus válozók vizsgálaa SVAR-modellel 847 Az eddigiek alapján udjuk, hogy L. Y Ψ Aω /4/ Ψ j előállíhaó Φ j segíségével, amely viszon OLS- (ordinary leas squares legkisebb négyzeek) becsléssel származahaó, így A ismereében Y is előállíhaó ω srukurális sokkok függvényében. A redukál forma hibaagjainak Σ variancia-kovariancia márixa ugyanakkor leszűkíi az A márix leheséges formái, mivel eljesülnie kell, hogy AA Σ. Uhlig [2005] alapján az A márix mindig felírhaó a kövekezőképp: A XΓ Q, ahol X egy orogonális márix, melynek oszlopai Σ oronormál sajávekorai, míg Γ egy diagonális márix Σ sajáérékeivel a főálóban, ovábbá Q egy orogonális márix (például QQ I. Fujia [2011] cikkében csak egyelen sokkra ado válaszoka (q) keresi, így számára q megalálása a probléma a kövekező összefüggésben: a XΓ q, /5/ ahol a az A márix egy oszlopa, ami Uhlig [2005] impulzusvekornak nevez, melynek egyes elemei az n endogén válozó egyidejű válaszá muaja egy ado sokkra vonakozóan. A Fujia [2011] álal alkalmazo idenifikációs sraégia ennek megfelelően Ψa -ra vonakozó egyenlőlenségi megköések bevezeésé jeleni, amivel j persze nem haározza meg a- egyedileg, de kap egy aromány a leheséges válaszokra vonakozóan, melyek konziszensnek ekinheők az előjelmegköésekkel. A szimuláció során Fujia [2011] az előbbieknek megfelelően 1000 ( Σ, Φ) pár kapo, melyekhez kiszámíhaó az impulzusvekor és az IVF (impulzusválaszfüggvény) is az n dimenziós gömb különböző egységvekorainak 5 megfelelően. A szerző 1000 egységvekor érékel ki az 1000 pár vonakozásában, így összesen 1 millió q- és impulzusválasz kapo, majd az IVF-ek konziszenciájá eszele előjelmegköéssel, és csak a megköéseke eljesíőke aroa meg. A modell segíségével Fujia [2011] célja az Egyesül Államok munkaerőpiacára vonakozó munkaerő-allokáció 6 vizsgálaa, az előjelmegköés közgazdasági célja a rövid ávú negaív kapcsola korláozása vol a beölelen munkahely és a munkanélküliség közö (Beveridge-görbe 7 ), ekineel arra, hogy jellemzően a magasabb 5 Fujia [2011] n darab vélelen számo generál sandard normális eloszlásból, melyeke koordináakén kezel és a vekor normalizála. Ez az n dimenziós egységvekor egy pon a kérdéses n dimenziós gömb vonakozásában. 6 A munkaerőpiac akkor van egyensúlyban, ha éppen akkora a munkaerőpiaci keresle, min a kínála. A valóságban ez a jelenség igen rika, így a munkaerőpiaci allokáció azon munkaerőmozgások összességének ekinheő, melyek segíségével a munká kereső és kínáló egymásra alál a munkaerőpiacon, elősegíve ezálal az egyensúlyi szin felé örénő előrelépés. 7 A srukurális munkanélküliség válozásai ükrözi a beölelen munkahelyek száma és a munkanélküliségi ráa közöi összefüggés bemuaásával.

8 848 Szini Róber munkanélküliség kevesebb beölelen munkahellyel jár együ. Ahogy az már a bevezeőben is emlíeem, Fujia [2011] számíásai egy eljesen más módszeran és új válozók alkalmazása melle igazolák Elsby Michaels Solon [2009] azon eredményé, mely szerin a munkanélküliség alakulásá jelenős mérékben befolyásolja az erősen konraciklikus beáramlási arány. Tehá az ismeree módszerannal, valamin a felhasznál új válozók segíségével ismé sikerül cáfolni Shimer [2005] és Hall [2005] eredményei, mely egyérelmű üzenee jelene azon modellek felé, melyek exogén módon aciklikusnak feléelezék a beáramlási arány, és így egy fonos ényező rendszerin kihagyak, melynek eredményeképp kevésbé udák megragadni a munkanélküliség valós dinamikájá. Fujia [2011] az előbbiekhez képes ovábbi új eredményhez is juo. A SVAR-modellből implikál IVF vizsgálaakor az apaszala, hogy azok minden eseben púpos formá vesznek fel a kiáramlási arány, valamin a beölelen állások száma vonakozásában. A kiáramlási arány IVF-jéből az olvashaó le, hogy sokk haására jelenős mérékű az elmozdulás az egyensúlyi szinhez képes, ovábbá a kiáramlási arány legkisebb éréke a sokk bekövekezése uán egy évvel fordul elő, valamin a visszaérés az egyensúlyi szinhez nagyjából az 5. év végére örénik meg. A beölelen állások kapcsán hasonló eredmény vol apaszalhaó: a legkisebb éréke az első évnél vee fel a függvény, ugyanakkor az egyensúlyi szinhez már nagyjából a 4. év végére visszaér. Az emlíe púpos IVF-ek melle más, egyérelműen azonosíhaó eredmény is kapo a szerző: sokk eseén egyrész a beáramlási arány és a bruó beáramlók száma gyorsan emelkedik és arósan magasan is marad az IVF-ek alapján, másrész az állás alálók száma kezdeben lassan reagál, de később emelkedő rende mua. 3. Empirikus eredmények A kövekezőkben bemuaom, milyen válozók segíségével számszerűsíeem a Fujia [2011] álal felhasznál SVAR-modell, valamin, hogy ezen válozók előállíásához az alapadaoka honnan érem el, és azokon milyen ranszformációka hajoam végre. Ez köveően ismereem az egyesül államokbeli és magyar munkaerőpiacra kapo eredményeime Inpu paraméerek egyesül államokbeli adaokkal Fujia [2011] alapján a SVAR-modellhez három idősorra vol szükségem:

9 A munkanélküliségi ráá befolyásoló pro- és konraciklikus válozók vizsgálaa SVAR-modellel 849 beáramlási arány, kiáramlási arány, beölelen állások száma. Az áramlási arányok idősorá Fujia az Egyesül Államok munkanélküliségével kapcsolaos havi saiszikáka nyújó CPS-adaokból állíoa elő, és az I. és IV. negyedév közöi, szezonálisan kiigazío kövekező idősorokból származaa: a) a munkanélküli sáusba beáramlók, b) a munkanélküli sáusból kiáramlók, c) a foglalkozaoak, d) a munkanélküliek száma (fő). Az adaok a BLS (Bureau of Labor Saisics az Egyesül Államok Munkaügyi Saiszikai Hivaala) honlapján, de más időávon érheők el, 8 min amelyek Fujia rendelkezésére állak. A weblapon az idősorok 1990 és 2017 közö volak elérheők az a) és b) ponokban megjelöl válozókra, míg 1948 és 2017 közö a c) és d) ponokban megjelöl válozókra. Az 1980-as évek végén jelenős válozás örén a BLS adagyűjési módszeranában és az egyes küszöbérékekben, így Fujia korrekció alkalmazo az idősorok ezuáni szakaszán. Vélheően a be- és kiáramlók számának korábbi adaai azér nem érheők már el a honlapon, mer a BLS csak konziszens adaoka publikál, olyanoka, amelyek eseén az adagyűjés módszeranában bekövekeze válozás nem okoz örés az idősorban. Ennek megfelelően a ovábbiakban az I. és III. negyedév közöi idősoroka veszem alapul. A be- és kiáramlási arányok az a) d) ponokban felsorol idősorok megfelelő hányadosaikén állnak elő, ugyanakkor a hányadosképzés elő az idősoroka korrigálni kell. Erre azér van szükség, mer a havi CPS-adaok a munkanélküliség és a foglalkozaoság ekineében ugyan nem aralmaznak orzíás, de a munkanélküli sáusba kerülők és onnan kikerülők idősora igen. A orzíás abból fakad, hogy az egymás köveő időszakoka ekinve a vizsgála egyedeinek legfeljebb 75 százaléka eseén áll rendelkezésre az az információ, mely alapján udhaó, hogy -edik évről + 1-edik évre mely állapoba kerül az ado egyén (Fujia [2011] és Zellner [1985] alapján). Azaz például a foglalkozaoból munkanélkülivé válás irányá ekinve a 1-edik évben foglalkozaoak legfeljebb 75 százalékáról udhaó, hogy ado személy -edik évben ovábbra is foglalkozao vagy munkanélkülivé vál. Ugyanez igaz a 1-edik évben munkanélküli sáusban levőkre, így mind a beáramlási, mind a kiáramlási arányok idősora korrigálandó. Tekineel arra, hogy vélelenszerűen hiányzik a sáusválozásról az információ és a mina kellően nagy, így a hiány nem okoz jelenős inkonziszen- 8 hps://

10 850 Szini Róber ciá az idősorban, de a be- és kiáramlási arányok számíásánál orzíás eredményezhe, melye korrigálni szükséges. A korrekció Fujia [2011] és Zellner [1985] alapján a kövekezőképp végezem el a foglalkozaoból munkanélkülivé válók idősorán: egy ado ponjá az idősornak a 1-edik évben foglalkozaoakból nyer minán számíoam, melynek nagysága Fujia [2011] nyomán 75 százalék körüli. A konfidenciainervallumo a kövekező képle segíségével képezem: p 1 p p z1 α 2, /6/ n ahol p jelöli a 75 százalékos éréke, n a foglalkozaoak álagos számá. A foglalkozaoak fennmaradó 25 százaléka eseén az feléelezem, hogy akikről nem udjuk munkanélkülivé válak-e vagy sem, azok ugyanolyan arányban válnak munkanélkülivé, min a 75 százalékos minában levők. Ennek megfelelően minden foglalkozaoból munkanélkülivé váló idősorbeli elemhez a /6/ képle alapján hozzárendelem egy vélelen konfidenciainervallumbeli számo, melynek a reciprokával szorozam az idősorbeli elemeke. Ezzel a műveleel figyelembe veem a nem megfigyel 25 százalékra vonakozó információka is. Továbbá nem egy fix érékkel skálázam az érékeke, hanem a konfidenciainervallumból ve vélelen érék 9 segíségével, ekineel arra, hogy a valóságban 75 százalék körül szóródik a CPS-adaokból nyerheő sáusválozással kapcsolaos információ. Ugyanez a korrekciós módszeran alkalmazam a másik irány eseén is, azaz a 1-edik évben munkanélküli sáusból -edik évre foglalkozaoá válás muaó idősornál. A korrigál munkanélküli sáusba kerülők és onnan kikerülők számosságá muaó idősorok segíéségével már kiszámíhajuk a be- és kiáramlási arányoka a kövekező képleek segíségével (Fujia [2011]): ˆ eu λ, e 1 1 /7/ ˆ ue θ u, /8/ ahol λ ˆ és θ ˆ a becsül beáramlási, valamin a kiáramlási arányok, ovábbá eu az előzőkben lérehozo korrigál munkanélküli sáusba kerülők számá a -edik évben, míg ue hasonlóan a korrigál munkanélküli sáusból kikerülők számá jelöli, ovábbá e 1 és u 1 az egy évvel késlelee munkanélküliségi és foglalkozaosági érékeke reprezenálják. 9 Fujia [2011] alapján ez a random-a-missing módszeran.

11 A munkanélküliségi ráá befolyásoló pro- és konraciklikus válozók vizsgálaa SVAR-modellel 851 A modellezéshez még a beölelen állások számának idősorára van szükségem. Fujia ez a Conference Board álal közöl help waned adverising index idősorából nyere. 10 Az elemzésem során öbb probléma is felmerül ezzel kapcsolaban. Egyrész Fujia [2011] I. és IV. negyedév közöi idősor adaai használa cikkében, ám jelenleg csak II. és III. negyedév közöi információk érheők el. E válozásnak az az oka, hogy az új idősor már az online álláshirdeések számá muaja, míg a régi az újságokban megjelen hirdeéseké, és ezek a Conference Board oldalán már nem érheők el. Nem az a célom, hogy Fujia [2011] számíásai megisméeljem, hanem az, hogy ellenőrizzem a bevezeőben emlíe munkaerőpiaci összefüggések eljesülésé releváns idősorokon, melyek a mai munkaerőpiaci rendeke is aralmazzák, így az adagyűjés módjának válozása nem jelen problémá. Azaz véleményem szerin az online álláshirdeésekre épíő idősor használaa növeli a későbbi eredményeim relevanciájá, mivel az álláskeresés helyszíne és folyamaa is jelenős mérékben áalakul az inerne megjelenésével és széles körű elérheőségével. Az újsághirdeésekben megjelen állásokra épíő index relevanciája időben folyamaosan csökken. Az adaforrásoka és a modellezéshez szükséges válozók előállíási folyamaának bemuaásá köveően, úgy vélem számíásaim eredményei relevánsabbak lesznek Fujia [2011] eredményeihez képes, ekineel a kövekezőkre: a be- és kiáramlási arányok eseén úllépek az 1980-as évek végi jelenős adagyűjési problémán, így a Fujia [2011] álal végze korrekció sem kell végrehajanom az idősor ez köveő szakaszán; online álláshirdeésekre ámaszkodom és nem újságokban megjelenekre, mely jobban megragadja az akuális álláskeresési rendeke. Számíásaima a be- és kiáramlási arányok, valamin a beölelen állások számának II. és III. negyedév közöi időszakára végezem el. Az adaok minden eseben havi gyakorisággal állak rendelkezésre, így a SVAR-modellhez szükséges negyedéves adaoka azok háromhavi álagakén képezem (Fujia [2011]). Ez köveően az előállío idősorok rendjé vizsgálam, valamin kiszűrem annak érdekében, hogy sacionárius idősoroka alkalmazhassak. Ennek megfelelően az R program segíségével az idősoroka felbonoam rend-, szezonális és zajkomponensekre, 11 majd a rendkomponenseke kiszűrem az idősorokból. Terjedelmi korlá mia az 1. ábrán csak az Egyesül Államok adaai alapján kapo beáramlási arány 10 hps:// 11 Tekineel arra, hogy az R programban a dekompozíció öbbféle csomag segíségével is megvalósíhaó, az érdeklődő olvasó az alkalmazo programcsomagról és a módszeranról i alál információ: hps://sa.ehz.ch/r-manual/r-devel/library/sas/hml/sl.hml.

12 852 Szini Róber felbonásá, míg a 2. ábrán a rend szűrésével kapo beáramlási arány idősorá muaom be ábra. Az egyesül államokbeli munkanélküliség beáramlási arányának felbonása komponensekre, II III. negyedév A rendkomponens kiszűrésével a kövekező idősor kapam a beáramlási arányra vonakozóan, melye a későbbiekben felhasználok. 2. ábra. Az egyesül államokbeli munkanélküliség rendszűr beáramlási aránya, II III. negyedév A modellezéshez szükséges ovábbá a késleleések opimális száma (k), melye az AIC (Akaike-féle információs kriérium), a HQC- (Hannan Quinn-), valamin az SC- (Schwarz-) kriérium alapján haározam meg (Fujia [2011]). 12 A rend szűrése hasonlóan örénik a kiáramlási arány idősorán, valamin a beölelen állások idősorának logarimusán.

13 A munkanélküliségi ráá befolyásoló pro- és konraciklikus válozók vizsgálaa SVAR-modellel ábláza Muaószámok az opimális késleleés kiválaszásához, az egyesül államokbeli adaok alapján Muaó Késleleés k = 1 k = 2 k = 3 AIC 8,364 8,487 8,485 HQC 8,347 8,461 8,455 SC 8,322 8,423 8,417 Megjegyzés. I és a 2. áblázaban AIC (Akaike-féle információs), HQC- (Hannan Quinn-), valamin az SC- (Schwarz-) kriérium. Az 1. áblázaból láhaó, hogy az egyesül államokbeli adaok eseén mindhárom kriérium szerin k = 2 a késleleés opimális hossza. A három rend nélküli idősor, valamin a késleleések opimális száma melle, az eredmények ismereése elő még az előjelmegköések definiálására van szükségünk. Mivel a becsül modellben az előjelmegköések mindké ország eseében ugyanazok, így azoka külön fejezeben, a magyar adaok forrásának bemuaása uán árgyalom Inpu paraméerek magyar adaokkal A kövekezőkben a 3.1. alfejezeében megjelöl, a modell számszerűsíéséhez nélkülözheelen három idősor (be- és kiáramlási ráák, valamin beölelen állások száma) magyar adaforrásai fogom bemuani. A kérdéses három idősor előállíásához szükséges adaoka a KSH 13 és az NFSZ 14 honlapjáról nyerem. Az NFSZ weblapján a három idősor előállíásához szükséges, a 3.1. alfejezeben megjelöl ö adasorból négye érem el, január és okóber közö, havi bonásban, melyek a kövekezők: a) regiszrál munkanélküliek száma, b) nyilvánarásba belépők száma, c) nyilvánarásból kilépők száma, d) a nyilvánarásba bekerülő üres álláshelyek száma. A hiányzó foglalkozaoság idősor a KSH weboldaláról nyerem, negyedéves bonásban. Tekineel arra, hogy az Egyesül Államok adaain végze elemzésem is 13 hps:// leölés: december hp://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=sa_afsz_nyilvarasok, leölés: december 6.

14 854 Szini Róber negyedéves adaokon alapul úgy, ahogy Fujia [2011] eredményei is, így az NFSZ havi adaai szinén negyedévessé alakíoam, valamin a KSH weboldaláról nyer idősorral való összhang megereméséhez az időávok szűk kereszmeszeé veem, így a számíásaim és eredményeim I. és IV. negyedév közöi időávon alapulnak. A be- és kiáramlási arányok a 3.1. alfejezeben bemuaoakkal megegyezően állak elő, a be- és kiáramlási arányok az a) c) ponokban megjelöl idősorok, valamin a KSH weboldaláról nyer foglalkozaoság idősor hányadosai, ovábbá a d) ponban megjelöl idősor használam fel az előző fejezeben megneveze beölelen állások száma idősorkén. 15 A magyar idősoroka is felbonoam rend-, szezonális és zajkomponensekre, valamin elávolíoam a rendkomponenseke annak érdekében, hogy sacionárius idősorok álljanak rendelkezésre. A rend nélküli idősorok előállíása melle i is vizsgálam a késleleések opimális számának (k) éréké. 2. ábláza Muaószámok az opimális késleleés kiválaszásához, a magyar adaok alapján Muaó Késleleés k = 1 k = 2 k = 3 AIC 4,989 5,436 5,314 HQC 4,975 5,416 5,387 SC 4,955 5,387 5,248 A 2. áblázaból láhaó, hogy a magyar idősorok melle is k = 2 a késleleés opimális hossza Előjelmegköések definiálása és alkalmazása A kövekező lépés a modellezés során az előjelmegköések definiálása jeleni, melye mind a magyar, mind az egyesül államokbeli idősorok eseében egyformán valósíoam meg. Fujia [2011] a kövekező ké megköés ee cikkében: 1. A sokk haására a munkanélküliségben bekövekező válozás csak nemnegaív lehe legalább 2 negyedévig (azaz a munkanélküliség csak növekedhe vagy válozalan maradha). 15 Megjegyzem, hogy a magyar idősorok eseén a 3.1. alfejezeben bemuao korrekció nem alkalmazam, azaz a be- és kiáramlási rááka a /7/ és /8/ képleekből nyerem, de a számlálókban a korrigálalan idősorok szerepelek.

15 A munkanélküliségi ráá befolyásoló pro- és konraciklikus válozók vizsgálaa SVAR-modellel A sokk haására a beölelen állások száma nem emelkedhe legalább 1 negyedévig. Az 1. megköés a paraméerek szinjén úgy érvényesíeem a modellben, hogy a kiáramlási arány IVF-jére negaív előjele alkalmazam, míg a beáramlási arányra poziíve, melyek leheővé eszik, hogy a munkanélküliség bizosan ne csökkenjen a ké negyedév ala. A 2. megköés pedig úgy alkalmazam, hogy szinén negaív előjele rendelem a beölelen állások számának logarimusá aralmazó IVF-hez. A kérdéses előjelmegköések mellei szimuláció az R modellező programmal 16 hajoam végre. 17 Az eredmények ismereése elő bemuaom, hogyan vezeheők le a be- és kiáramlási arányok IVF-jei melle azok bruó (sock) érékeinek IVF-jei: a háromválozós VAR-modellből kapo impulzusválaszok segíségével. Ehhez Fujia [2011] alapján előregörgeéssel a kövekező három egyenleből álló egyenlőségrendszer kell megoldani: λ p λ 1 e p 1 l λ u, λ p λ p λ p h p u 1 λ p λ 1 e λ, λ p λ p λ p 1 /9/ /10/ u u l h, /11/ ahol l a -edik évben a bruó elbocsáoak, míg h a -edik évben a bruó elhelyezkedők, ovábbá λ és p a be- és kiáramlási arányok impulzusai jelölik, me- u a 1-edik évi munkanélküliségi ráa, lyeke az előzők során nyerünk. Az 1 melyhez meg kell adni a kezdő éréke ahhoz, hogy a /9/ /11/ egyenlőségrendszer előregörgeéssel meg udjuk oldani. A szerző az u 0 paraméer az álagos hisorikus munkanélküliségkén érelmeze, azaz λ λ p, ahol λ és p a hisorikus álagoka reprezenálják. Mindezeknek megfelelően elkészíheő l és h IVF-je, valamin a munkanélküliségi ráa kiveíése, hogy a sokk haására hogyan válozik annak szinje negyedévenkén, a sokk pillanaáól kezdődően. A levezeésnek meg- 16 A modellezés során a VARsignR programcsomago alkalmazam, mely leölheő a kövekező weboldalról: hps://cran.r-projec.org/web/packages/varsignr/. 17 Megjegyzem, hogy az R programcsomagban csak és kizárólag időben egyféle megköés lehe alkalmazni, azaz mindké megköés érvényesíése során ké negyedéves haás állíoam be, így a 2. megköésnél elérem Fujia egy negyedéves felevéséől.

16 856 Szini Róber felelően az meghaározam az IVF-eke, ezeke részleesen a kövekező fejezeben árgyalom Idősoros eredmények összehasonlíása A kövekező ábrán az egyesül államokbeli és a magyar adaokon becsül SVAR-modellből származao IVF-ek, valamin a hozzá arozó konfidenciasávhaárok láhaók. 3. ábra. A SVAR-modellből származao median arge, IVF és konfidencia-sávhaárok negyedévek szerin az egyesül államokbeli és magyar adaok alapján Egyesül Államok Magyarország a) Kiáramlási arány b) Beáramlási arány c) Beölelen állások Megjegyzés. SVAR (srucural vecor auoregressive): srukurális vekor-auoregressziós), IVF: impulzusválasz-függvény. A 3. ábra alapján láhaó, hogy az előjelmegköések eljesülnek a releváns IVF-ek eseén. Az egyesül államokbeli adaokon becsül SVAR-modell alapján megállapíhaó, hogy a kiáramlási arány IVF-je a sokk haására a minimális éréké pon a sokk uán közvelenül veszi fel, azaz a sokk a kiáramlás eleine nagyon

17 A munkanélküliségi ráá befolyásoló pro- és konraciklikus válozók vizsgálaa SVAR-modellel 857 negaívan érini. Az egyensúlyi szinre a 4. negyedév során ér vissza az IVF, ovábbá sabilizálódni csak a 6. negyedév körül fog. A magyar adaok IVF-je alapján az láhaó, hogy a sokk az egyesül államokbeli eseel ellenében a kiáramlási arányra a 2. negyedévig folyamaosan feji ki negaív haásá, így nem azonnal, hanem 2 negyedév uán érjük el a mélypono. További érdekesség, hogy míg az Egyesül Államok adaai alapján a sokk haása körülbelül a 6. negyedév végére cseng le, addig a magyar adaok eseén ez jelenősen ovább ar, azaz akár 3 évig is elhúzódha a lecsengés. Az Egyesül Államoka ekinve láhaó, hogy a beáramlási arány IVF-je a legmagasabb éréké a kezdeekkor veszi fel, azaz a sokk haására hirelen emelkedik meg a munkanélküliek száma, mely haás viszonylag gyorsan lecseng, és a 3. negyedév környékén már eléri az egyensúlyi szine, ovábbá a 7. negyedévre sabilizálódik is. A magyar adaoknál ugyanaz a jelenség apaszalhaó, min a kiáramlási arány eseén: a sokk hosszabb időn kereszül feji ki haásá, azaz akár 4 év is lehe, míg annak haása eljesen lecseng. A beölelen állások száma kapcsán megállapíhaó, hogy az Egyesül Államok IVF-je a sokk haására nem az 1., hanem a 2. negyedévben veszi fel minimális éréké, azaz a sokk uán még 1 negyedévig ovább csökken a beölelen álláshelyek száma, uána meredeken emelkedik és a 4. negyedévre újra eléri az egyensúlyi szine, valamin a 8. negyedévre sabilizálódik az IVF. Megjegyezem, hogy a sokk haására csökkenő beölelen állások száma mögö az a ény áll, hogy egy gazdasági sokk eseén nemcsak az új állásleheőségek száma csökken, hanem a foglalkozaók a már meghirdee üres sáusoka is jellemzően beölelenül visszavonják. A magyar adaokhoz arozó IVF alapján i is ké kövekezeés vonhaó le: a sokk haása egyrész az egyesül államokbeli adaokon kapo eredményekkel szemben azonnal, már a kezdeekkor élesen jelenkezik, másrész i is ovább ar, és 4 év uán cseng le eljesen. A 3. ábra kapcsán még nem ismereem a folyonos fekee vonalak (Fry Pagan) funkciójá. Tekineel arra, hogy az előjelmegköés módszeraná öbb kriika (Fry Pagan [2011]) ére amia, hogy nem egy konkré IVF-e haároz meg, hanem egy halmaz, mégpedig különböző modellekből származó IVF-ek halmazá, így a Fry Pagan álal javasol median arge módszeran eredményé is felüneem az ábrán. Ez az jeleni, hogy a median arge módszeran leheővé eszi egyelen impulzusvekor megalálásá, melyből a származao impulzusválaszok a leheő legközelebb vannak a medián impulzusválaszokhoz. Ha az eredei és a median arge módszeran segíségével kapo IVF-ek jelenősen elérők, úgy az idenifikációs problémá jelez. A 3. ábráról láhaó, hogy a hagyományos és a median arge módszeran alapján kapo IVF-ek egyálalán nem esnek egymásól messze, melyből az a kövekezeés vonhaó le, hogy nem áll fenn idenifikációs probléma.

18 858 Szini Róber A /9/ /11/ szerini levezeések melle számszerűsíe, a magyar és egyesül államokbeli adaokon becsül modell segíségével kapo bruó be- és kiáramlás 18 IVF-jei a 4. ábra muaja. 4. ábra. A bruó be- és kiáramlás IVF-jei az egyesül államokbeli és magyar adaok alapján Megjegyzés. IVF: impulzusválasz-függvény. A 4. ábrán láhaó, hogy az egyesül államokbeli bruó beáramlás IFV-je a kezdeekkor sokkal jobban megemelkedik, min amennyivel csökken a bruó kiáramlás, ovábbá a sokk haása mindké válozó ekinve a 8. negyedév körül cseng le. A magyar eseben a beáramlás a sokk uán szinén jelenősebb mérékben emelkedik, min ahogy a kiáramlás csökken, ugyanakkor a kiáramlás a sokk uán nemhogy nem emelkedik, hanem a 3. negyedévig folyamaosan csökken, és csak uána kezd növekedni, ovábbá a sokk jóval később cseng le a ké válozónál. Az 5. ábrán szinén a /9/ /11/ szerin kapo munkanélküliségi ráa IVF-jé üneem fel. 5. ábra. A munkanélküliségi ráa IVF-je az egyesül államokbeli és magyar adaok alapján Megjegyzés. IVF: impulzusválasz-függvény. Az 5. ábrán láhaó, hogy az egyesül államokbeli munkanélküliségi ráa IVF-jének szinje meredeken emelkedik a sokk haására a 3. negyedévig, majd a 7. negyedévben a sokk elői állapohoz képes magasabb szinen sabilizálódik. Ugyanez apaszalhaó Magyarország eseén, azzal a különbséggel, hogy a sokk haása sokkal később cseng le. 18 Azaz i az eddigiekkel ellenében nem a ráára, hanem a bruó érékre vonakozó eredményeke közlöm.

19 A munkanélküliségi ráá befolyásoló pro- és konraciklikus válozók vizsgálaa SVAR-modellel Összefoglalás Tanulmányom célja keős: egyrész a munkaerőpiaci be- és kiáramlási arány konra-, illeve prociklikusságának, valamin az azok munkanélküliségre gyakorol haásaival kapcsolaos elmélei viának a bemuaása, másrész a magyar adaokon végze elemzés segíségével állásfoglalás a ciklikussággal kapcsolaos viában. Igazolam a SVAR-modell megfelelőségé a magyar munkaerőpiacra vonakozó adaokkal is, melynek vizsgálaa úörőjellegűnek ekinheő a magyar nyelvű szakirodalomban. Az egyesül államokbeli és a magyar adaokon végze empirikus vizsgálaom eredményei melyek egybevágnak Elsby Michaels Solon [2009], illeve Fujia [2011] anulmányában közölekkel a kövekezők: sokk haására az SVAR-modellben szerepelee válozók (a beés kiáramlási arány, valamin a beölelen állások száma) mindké ország eseén hasonlóan viselkednek; a be- és kiáramlási aránynak jelenős szerepe van a munkanélküliség alakulásában, sokk haására mindké ország eseén az apaszalhaó, hogy a beáramlási arány sokkal nagyobb mérékben emelkedik, min ahogy a kiáramlási arány csökken, azaz előbbi jobban érini a sokk; a magyar válozók az egyesül államokbeliekhez hasonlóan reagálnak a sokkokra, ugyanakkor azok haásának lecsengése sokkal hosszabb idő igényel, min az Egyesül Államokban; sokk haására a kiáramlási arány az Egyesül Államok eseében jelenősen visszaesik, majd szine azonnal emelkedni kezd, míg Magyarországo ekinve a sokk uán a kiáramlási arány ovább esik és csak a 3. negyedévben éri el a minimumá. Irodalom AHN, H. J. HAMILTON, J. D. [2016]: Heerogeneiy and Unemploymen Dynamics. Naional Bureau of Economic Research. Working Paper. No Cambridge. hps://doi.org / /w22451 BAKER, M. [1992]: Unemploymen duraion: composiional effecs and cyclical variabiliy. American Economic Review. Vol. 82. Issue 1. pp BLANCHARD, O. J. Diamond, P. [1990]: The cyclical behavior of he gross flows of US workers. Brookings Papers on Economic Aciviy. Vol. 2. pp hps://doi.org/ / DARBY, M. R. HALTIWANGER, J. C. PLANT, M. W. [1986]: The Ins and Ous of Unemploymen: The Ins Win. Naional Bureau of Economic Research. Working Paper. No Cambridge. hps://doi.org/ /w1997

20 860 Szini Róber ELSBY, M. W. L. MICHAELS, R. SOLON, G. [2009]: The ins and ous of cyclical unemploymen. American Economic Journal: Macroeconomics. Vol. 1. No hp://dx.doi.org / /mac ENDERS, W. [2014]: Applied Economeric Time Series, 4h Ediion. Wiley. Hoboken. FRY, R. PAGAN, A. [2011]: Sign resricions in srucural vecor auoregressions: a criical review. Journal of Economic Lieraure. Vol. 49. Issue 4. pp hp://dx.doi.org / /jel FONTAINE, I. [2016]: French unemploymen dynamics: a hree-sae approach. Revue d Économie Poliique. Vol Issue 5. pp hp://dx.doi.org/ /redp FUJITA, S. [2011]: Dynamics of worker flows and vacancies: evidence from he sign resricion approach. Journal of Applied Economics. Vol. 26. No. 1. pp hp://dx.doi.org / /jae.1111 FUJITA, S. RAMEY, G. [2009]: The cyclicaliy of he separaion and job finding raes. Inernaional Economic Review. Vol. 50. Issue 2. pp hp://dx.doi.org/ /j x GOMES, P. [2012]: Labour marke flows: facs from he Unied Kingdom. Labour Economics. Vol. 19. Issue 2. pp hp://dx.doi.org/ /j.labeco GOTTSCHALK, J. [2001]: An Inroducion Ino he SVAR Mehodology: Idenificaion, Inerpreaion and Limiaions of SVAR Models. Working Paper. No Kiel Insiue of World Economics. Kiel. HAEFKE, C. REITER, M. [2006]: Endogenous Labor Marke Paricipaion and he Business Cycle. Insiue of Labor Economics. Discussion Paper. No Bonn. hps://core.ac.uk/download /pdf/ pdf HALL, R. E. [2005]: Employmen efficiency and sicky wages: evidence from flows in he labor marke. Review of Economics and Saisics. Vol. 87. Issue 3. pp hp://dx.doi.org/ / JUNG, P. KUHN, M. [2014]: Labour marke insiuions and worker flows: comparing Germany and he US. The Economic Journal. Vol Issue 581. pp hp://dx.doi.org/ /ecoj KERTESI G. VARGA J. [2005]: Foglalkozaás és iskolázoság Magyarországon. Közgazdasági Szemle. LII. évf. Július auguszus old. PELLÉNYI G. [2012]: A moneáris poliika haása a magyar gazdaságra. Elemzés srukurális, dinamikus fakormodellel. Közgazdasági Szemle. LIX. évf. Március old. ROTEMBERG, J. J. [2006]: Cyclical Wages in a Search-and-Bargaining Model wih Large Firms. Naional Bureau of Economic Research. Working Paper. No Cambridge. hp://dx.doi.org/ /w12415 SHIMER, R. [2005]: The cyclicaliy of hires, separaions, and job-o-job ransiions. Federal Reserve Bank of S. Louis Review. Vol. 87. Issue 4. pp hp://dx.doi.org/ /r UHLIG, H. [2005]: Wha are he effecs of moneary policy on oupu? Resuls from an agnosic idenificaion procedure. Journal of Moneary Economics. Vol. 52. Issue 2. pp ZELLNER, A. J. [1985]: Esimaing gross labor force flows. Journal of Business and Economic Saisics. Vol. 3. Issue 3. pp

21 A munkanélküliségi ráá befolyásoló pro- és konraciklikus válozók vizsgálaa SVAR-modellel 861 Summary According o he labour economics lieraure, he cyclicaliy of he unemploymen rae can be spli ino he impacs of wo flow ype variables, he inflow rae o unemploymen from employmen and he ouflow rae o employmen from unemploymen. Thus he in- and ouflow rae behaviours are examined hrough a whole economic cycle o describe changes in he unemploymen rae. There was an inense debae among expers of labour economics abou he effecs of hese wo variables on he unemploymen rae and heir pro- and counercyclical behaviours, which was wound up by he resuls of Shigeru Fujia. This aricle sars wih he inroducion of he debae, and nex uses Fujia s SVAR (srucural vecor auoregressive) model wih a sign resricion approach o show ha he resuls, which closed he aforemenioned debae, are valid even for longer ime series. For he firs ime in he Hungarian labour economics lieraure, he auhor checks he validiy of Fujia s resuls on Hungarian daa published by he Hungarian Cenral Saisical Office and he Public Employmen Service. Comparison of he resuls based on US ime series wih he ones yielded by Hungarian ime series underpins Fujia s findings: he unemploymen rae is influenced by boh counercyclical inflow rae and procyclical ouflow rae. A he same ime, labour marke shocks can have more severe and longer lasing effecs on he Hungarian unemploymen rae han on he US unemploymen rae.