OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

Átírás

1 OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készül a TÁMOP /2/A/KMR pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáTK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék az MTA Közgazdaságudományi Inéze és a Balassi Kiadó közreműködésével Készíee: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia 20. június

2 . hé Az okaás gazdasági szerepé vizsgáló elméleek I. Emberiőke-elméle Varga Júlia Előzmények Az állóőke részének kell ekineni a ársadalom valamennyi agjának minden gazdaságilag hasznos udásá és képességé. Az ilyen udás és készség megszerzése ényleges kiadásoka jelen, mivel megszerzőjé neveleése, anulmányai vagy anonckodása idején is el kell arani: alapjában véve úgy kell felfogni őke, min az illeő személyen rögzül és megesesül őké. Adam Smih, A nemzeek gazdagsága Teljesen egyérelmű a válasz arra a gyakran viao kérdésre, vajon a nem maeriális emberi javak (szolgálaások) a nemzegazdaság részei, vagy sem. Mivel az iskolázoabb nemzeek ugyanolyan anyagi javakkal öbb jövedelme hoznak lére, min az iskolázalanabb népek, és mivel a magasabb iskolázoság csak a öbb anyagi jószág elfogyaszásával járó okaási folyamaon kereszül bizosíhaó, az iskolázoabb népek nagyobb őké birokolnak, amelynek hozadéka a munka ermelékenységében fejeződik ki. Von Thünen 875 2

3 Az emberiőke-elméle formális kidolgozása Theodor W. Shulz : The Economic Value of Educaion, 963. Gary S. Becker: Human Capial, 964. Jacob Mincer: Schooling, Experience, and Earnings, 962. A udás min őke A magasabb ermelékenység forrása az iskolában és gyakorlaban szerze udás. A udás felhalmozása jelenlegi haszonról (más befekeési leheőségekről) való lemondás úján örénik. A ráfordíás és a hozam időben elválik. 3

4 Élekeresei görbék Forrás: ÁFSZ Bérarifa felvéel adaai alapján Magyarország, 989, vállalai szféra F kor Álalános iskola Éreségi Szakiskola Diploma Magyarország, 2009, Vállalai szféra 4 Forrás: ÁFSZ Bérarifa felvéel adaai alapján

5 log kerese élekor (év) álalános iskola éreségi szakmunkásképző felsőfok log kerese élekor (év) álalános iskola éreségi szakmunkásképző felsőfok Referenciakaegória 6 éves, csak álalános iskolá végzeek Forrás: Kézdi Gábor számíásai az OMK Bérarifa felvéelének adaai alapján. In: Munkaerő-piaci Tükör 2004 Élekeresei görbék jellemzői. A magasabb végzeségűek élekeresei görbéje magasabban helyezkedik el. al szm kf ff kor

6 2. A keresei görbék az élekorral együ csökkenő üemben emelkednek, az élepálya végén megáll a kereseek növekedése, vagy csökkenés figyelheő meg. al szm kf ff kor A magasabb végzeségűek keresei görbéje később indul, később éri el a csúcsponjá, min az alacsonyabb végzeségűeké. al szm kf ff kor

7 4. Az iskolai végzeség szerini keresei különbségek felfelé haladva nőnek (bármely élekorban annál nagyobbak az iskolázosághoz kapcsolhaó keresei előnyök, minél magasabb iskolázoságról van szó). al szm kf ff kor 5000 Az emberiőke-elméle feléelezései 7

8 Emberiőke-elméle alapmodell MP=W Az egyén haszonmaximáló. Teljes (akív) élearamá veszi figyelembe. Jól informál (az összes válozó éréké ismeri). Ő fizei a képzés kölségei. A beruházási dönés alapmodell Haszon = élekeresei öbble 8

9 A beruházási dönés alapmodell Kölségek. Közvelen kölség: okaással kapcsolaos kiadások (andíj, ankönyv sb.) C 2. Közvee kölség: elmulaszo kerese C 2 = W s A beruházási dönés alapmodell Haszon és kölségek 9

10 n ( W ) = (+ s Ws i) A haszon jelenéréke A hozam különböző időponokban jelenkezik. A jelenlegi bevéel öbbe ér, min a jövőbeli. Pl. befekeheő és jövedelme hozha. Kölségek jelenéréke n ( W s = ( + + C i) ) Okaási beruházási dönés Max. NCV ( W W ( W n n s s s = = ( + i) = ) + C ( + i) ) 0

11 Diszkonráa kiválaszása Piaci kamaláb vagy szubjekív időpreferencia-ráa? Szubjekív időpreferencia-ráa: az egyén milyen arányban hajlandó jelenlegi fogyaszásá jövőbelire elcserélni? Diszkonráa kiválaszása, ha nem lehe okaási célra hiel felvenni. Időpreferencia ráa < piaci kamaláb Az egyén a fogyaszás elhalaszásá kisebb áldozanak érékeli, min a piac. i = piaci kamaláb (ez a valódi haszon-leheőség kölség) 2. Időpreferencia ráa > piaci kamaláb Az egyén a fogyaszás elhalaszásá nagyobb áldozanak érékeli, min a piac. i = szubjekív időpreferencia-ráa Belső megérülési ráa = r n = ( Ws W ( + r) s ) = n = ( W s + C ( + r) )

12 Egyéni dönés, ha nincs hiel 2

13 3

14 Miér anulnak elérő ideig az emberek?. Különbözik a haszon. 2. Különböznek a kölségek (elmulaszo kereseek, közvelen kölségek, a haszon várhaó begyűjési időszaka). 3. Különböznek az időpreferencia-ráák diszkonráák. Különbözik a haszon Különböznek a képességek. 4

15 Különböznek az időpreferencia ráák Különböznek a kölségek az elmulaszo kereseek 5

16 Különböznek a kölségek a közvelen kölségek 6

17 Különböznek a kölségek a haszon várhaó begyűjésének időszaka Az emberi őke sajáosságai Nem válaszhaó el ulajdonosáól (illikvid). Nem adhaó, ajándékozhaó el. Élearama ulajdonosa (akív) élearamáól függ. Megszerzéséhez ulajdonosának idejé is be kell fekenie. Nagy a kockáza és bizonyalanság, nehezebb hielhez juni. 7

18 Kockáza és bizonyalanság m s [ P n j ( Ws Ws ) j ] [ P n k ( Ws + C j= k= = = (+ i+ u) = (+ i+ u') ) k ] Emberi őke egyéni haszon Beruházási haszon. Pénzbeli haszon keresei öbble egyéb pénzbeli haszon 2. Járulékos haszon (pl. szabadság hossza sb., munkafeléelek) 3. Fogyaszói őke (nem piaci ermelékenység is nő) fogyaszói viselkedésre, egészségre, házarásvezeésre. Folyó fogyaszás 8