Demográfia és fiskális fenntarthatóság DSGE-OLG modellkeretben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Demográfia és fiskális fenntarthatóság DSGE-OLG modellkeretben"

Átírás

1 Demográfia és fiskális fennarhaóság DSGE-OLG modellkereben Baksa Dániel* és Munkácsi Zsuzsa** 2. szepember 24. Absrac A hagyományos dinamikus szochaszikus álalános egyensúlyi DSGE modellkere jellegéb l adódóan kevéssé alkalmas skális poliikai, jóléi modellezésre. Alernaív lehe sége jelenenek a DSGE-OLG modellek, melyek együél nemzedékek OLG ípusú szerepl ke is aralmaznak. Bár a szakirodalomban egyre öbb DSGE- OLG modell alálhaunk, ezekben a modellekben a demográai folyamaoknak öbbnyire nincsen szerepe illeve aggregál szinen már nincsen szerepe. Tanulmányunkban egy olyan - éves egyesül államokbeli adaok alapján kalibrál - DSGE-OLG modell muaunk be, amelyben aggregál szinen is fonos szerepe jászik a demográ- a. A szakirodalom hasonló modelljeivel összehasonlíva ovábbi elérés, hogy a ermelési srukúra és a kormányzai szekor részleesebb. A modell eljes neve Dynamic Sochasic General Equilibrium model wih Overlapping Generaions for he Unied Saes of America, melye OLGA-nak rövidíünk. Tanulmányunkban az OLG-vel b víe DSGE modellben a demográai folyamaok jelen ségé elemezzük. Az gondoljuk, hogy a skális poliika modellezése nélkül nem kaphaunk eljes válasz az egyes országok gazdasági folyamaainak a megéréséhez, ugyanakkor a skális poliika elemzése nem lehe eljes a demográai kérdések megkerülésével. JEL-kód: E, E7, E62 Kulcsszavak: DSGE modell, OLG modell, demográa, skális poliika, fennarhaóság, népesség * Kölségveési Tanács Tikársága közgazdász, Budapesi Corvinus Egyeem óraadó, daniel.baksa@mkk.hu ** Universiy of Cambridge MPhil hallgaó, Kölségveési Tanács Tikársága közgazdász, zsuzsa.munkacsi@mkk.hu

2 Taralomjegyzék Ábrajegyzék 3 Táblázajegyzék 3. Bevezeés 4 2. Fiskális poliika Modellek Silizál ények 8 3. A modell szerkezee Házarások Fiaal házarások munkavállalók Id s házarások nyugdíjasok Demográa A házarások opimalizálása Fogyaszási dönés Bérmeghaározás Egyedi fogyaszási függvények aggregálása Fogyaszási kosara meghaározó ényez k Egyedi kereslei függvények Egyedi árszin Aggregál fogyaszás Aggregál árszin Magánberuházás Vállalai szekor A ermelési oldal szerkezee A belföldi alapermék gyárása A közbens szekorspecikus ermékek gyárása A non-radeable szekor árazása A radeable szekor árazása Az imporálók árazása Végs hazai ermék el állíása Külföld, moneáris és skális poliika, valamin a modell lezáró korláok Kalibrálás és állandósul állapo, impulzus válasz függvények Kalibrálás és állandósul állapo Impulzus válasz függvények Összegzés Függelék Fajlagos szinre felír egyenleek Válozók és paraméerek Kalibrálás és az állandósul állapo levezeése Árazási egyenleek, relaív árak állandósul állapoa Arányok és reálválozók kalibrálása Irodalomjegyzék 73 2

3 Ábrajegyzék. ábra: Az Egyesül Államok népességének korösszeéele százalék 8 2. ábra: A 65 év feleiek és a nyugdíjasok száma az Egyesül Államokban ezer f 9 3. ábra: A gazdaságilag akív népesség száma, a foglalkozaoak száma és a munkanélküliek száma ezer f 9 4. ábra: A nyugdíjasok számaránya és a fogyaszásuk aránya százalék 5. ábra: A munkavállalók és a nyugdíjasok fogyaszásának szerkezee 6. ábra: A munkavállaló és a nyugdíjas házarások ulajdonságai 7. ábra: A kormányzai kiadások GDP arányos éréke százalék 2 8. ábra: Az adók GDP arányos éréke százalék 3 9. ábra: Az eekív adók százalék 3. ábra: Ámene valószín ségek 5. ábra: A pénzbeni ársadalmi juaás emelésének haása romló egyenleg melle ábra: A pénzbeni ársadalmi juaás emelésének haása válozalan egyenleg melle ábra: A nyugdíjasok arányának emelkedése ábra: A kormányzai fogyaszás emelésének haása romló egyenleg melle ábra: A kormányzai fogyaszás emelésének haása válozalan egyenleg melle ábra: A kormányzai beruházás emelésének haása romló egyenleg melle 5 7. ábra: A kormányzai beruházás emelésének haása válozalan egyenleg melle 5 Táblázajegyzék. ábláza: Kalibrál arányok és paraméerek ábláza: A modell paraméerei 72 3

4 . Bevezeés A hagyományos dinamikus szochaszikus álalános egyensúlyi dynamic sochasic general equilibrium, DSGE modellekben a reprezenaív szerepl k végelen id horizonon opimalizálnak. A rikardói ekvivalencia kövekezében nincsenek jóléi haások, így ezek a modellek kevéssé alkalmasak skális poliikai elemzésekre. Alernaív lehe sége jelenenek a DSGE-OLG modellek, melyek együél nemzedékek ípusú overlapping generaions, OLG szerepl ke is aralmaznak. Tanulmányunkban egy olyan DSGE-OLG modell muaunk be, mely népességnövekedés és kéféle házarás aal és id se aralmaz. A reprezenaiviás feloldása a hagyományos DSGE modellben apaszalól elér fogyaszói viselkedés eredményez. A szakirodalomban fellelhe modellekhez képes a modell összeeebb három szin ermelési srukúrá aralmaz, ahol az imporermék közvelenül kerül be a ermelés folyamaába. A modell részleesebb kormányzai szekor is aralmaz. Bevéeli oldalon fogyaszási adó, munkajövedelemre es erheke munkavállalói adó és járuléko, munkálaói járuléko, valamin keadó különbözeünk meg. A kormányza fogyasz közösségi fogyaszás és ermészebeni ársadalmi juaás és beruház kormányzai beruházás, valamin pénzbeni ársadalmi juaás folyósí a lakosságnak mely dön en házarási fogyaszássá válik. Uóbbiból az id sek nyugdíj formában, a aalok egyéb formában pl. családámogaás részesülnek. A demográai folyamaok szerepé vizsgáljuk az OLG szerepl kkel b víe DSGE modellben. Az gondoljuk, hogy a skális poliika modellezése nélkül nem kapunk eljes válasz az egyes országok gazdasági folyamaainak a megéréséhez, ugyanakkor a skális poliika elemzése nem lehe eljes a demográai kérdések megkerülésével. Fonos kérdés az elöregedés skális fennarhaóságra gyakorol haása. Az els sorban a fejle országokra jellemz jelenség, az id sek arányának relaív növekedése ugyanis csökkeni a kormányza mozgáseré és jelen sen befolyásolja a skális fennarhaóságo. A szakirodalomban ez a kérdés eddig kevéssé vizsgálák DSGE- OLG modellek felhasználásával illeve kevéssé részlees modell használak, uóbbi modellekkel rendszerin más kérdésre keresék a válasz. A modell az Egyesül Államokra kalibráljuk éves adaok alapján. A fajlagos szinre felír egyenleeke becsüljük, hogy az adaok ciklusa és rendje közöi összhango megeremsük az egyenleek lisájá a Függelék aralmazza. Az adaok dön en az OECD- l, a U.S. Census Bureau-ól, az SSA-ól, a Bureau of Labor Saisics-ól származnak, a modell kalibrálásához Dynare- és Malabo használunk. A modell eljes neve Dynamic Sochasic General Equilibrium model wih Overlapping Generaions for he Unied Saes of America, melye OLGA-nak rövidíünk. A anulmány felépíése a kövekez. A 2. fejezeben bemuajuk a szakirodalomban fellelhe skális poliikai elemzésre álalában használ modelleke, valamin azoka a demográai és kormányzai silizál ényeke, melyeke a modell kalibrálása során a legmesszebbmen kig gyelembe veünk. A 3. fejezeben a modell szerkezeé ismerejük részlees levezeések nélkül. Az 4. fejezeben a modell kalibrálásá és állandósul állapoá aglaljuk, valamin bemuajuk az impulzus válasz függvényeke. Végül a 6. fejezeben összegezzük mondanivalónk lényegé. A Függelékben felsoroljuk a fajlagos szinre felír egyenleeke, a válozók és paraméerek elnevezésé, ovábbá röviden bemuajuk az állandósul állapo levezeésé. 4

5 2. Fiskális poliika 2.. Modellek A dinamikus szochaszikus álalános egyensúlyi dynamic sochasic general equilibrium, DSGE modellekben reprezenaív szerepl k végelen id horizonon opimalizálnak. A DSGE modellcsaládon belül üzlei ciklus modelleke real business cycle, RBC és új-keynesi modelleke különbözeünk meg, uóbbiak nominális rigidiásoka ár- és bérragadósságo is aralmaznak. Az új-keynesi modelleke rendszerin moneáris poliikai elemzésekre használják. Az új-keynesi modellek skális poliikai elemzésre kevésbé alkalmasak. A modell szerepl i ugyanis ökéleesen el reláóak, így egy expanzív skális poliikai sokkra - a keynesi jóléi haásokkal ellenéesen - a fogyaszási kiadások visszafogásával reagálnak. Ennek oka a rikardói ekvivalencia, miszerin a házarások a növekv kölségveési kiadás hiány adókkal vagy megakaríásokkal nanszírozzák, mely a fogyaszás csökkenéséhez veze. Ugyanakkor empirikusan az apaszaljuk, hogy léeznek keynesi haások, vagyis egy expanzív skális poliikai lépés például adócsökkenés, ranszferkiadások növekedése a fogyaszás emelkedése kövehe. A DSGE modellekkel ellenében az együél nemzedékek OLG modellek nem reprezenaív házarásoka aralmaznak. Az els OLG modellek Samuelson 958 és Diamond 965 nevéhez f z dnek. Ezekben a klasszikus modellekben a legfonosabb feléelezés az vol, hogy minden periódusban új egyének szülenek és minden periódusban elhaláloznak az id sek. A modell diszkré idej vol és álalában az is feléelezék, hogy egy egyén ké id szakig él. Így egy perióduson belül ké különböz korú generáció él együ, megörve a reprezenaiviás. Blanchard 985 a klasszikus Diamond-modellel ellenében egy folyonos idej OLG modell. Ebben egy szerepl p valószín séggel meghal ahol p egy poziív konsans, így egy periódusban különböz korú szerepl k élnek együ és mindegyikük élearama véges /p. Szinén jelen sen hozzájárul az OLG irodalomhoz Yaari 965, aki az vizsgála, hogyan befolyásolja az egyén élearam-hosszának bizonyalansága a fogyaszási dönés. A DSGE-modellcsaládon belül ugyanakkor van lehe ség jóléi haások modellezésére likvidiáskorláos hüvelykujj fogyaszók szerepeleésével. Ezek a fogyaszók ugyanis - mivel hielfelvéeli vagy megakaríási lehe ségük korláozo - elkölik a rendelkezésükre álló mindenkori jövedelme. Így egy kormányzai keresleélénkíés köve en a jövedelmük emelkedése együ jár a fogyaszásuk növekedésével. Az aggregál szin fogyaszás akár növekedhe, de mindenesere kevésbé csökken, ha likvidiás korláos fogyaszókkal népesíjük be a modell. A likvidiáskorláos fogyaszók szerepeleése rendkívül elerjed. A szakiro- Ebben a modell- dalomban alán a legismerebb anulmány Galí e al 27. ben a hüvelykujj fogyaszók eljes rendelkezésre álló jövedelmüke elkölik, így nem simíják fogyaszásuka az egyes periódusok közö. A modellben érvényesülnek a keynesi haások, vagyis az empirikus apaszalaokkal összhangban a kormányzai kiadások növekedése emeli a fogyaszás. D' Auria e al 29 modellje, a QUEST III szinén aralmaz likvidiáskorláos fogyaszóka, akik nem opimalizálnak, hanem egy ado periódusban elfogyaszják rendelkezésre álló jövedelmüke. A jóléi haások modellezésére alernaív lehe sége jelenenek azok a DSGE modellek, melyek OLG ípusú szerepl ke is aralmaznak. Ezeke a modelleke Blanchard és Yaari munkássága alapján Blanchard-Yaari ípusú DSGE modelleknek 5

6 is hívják. Ezek a modellek - a DSGE modellekhez hasonlóan - dinamikus, álalános egyensúlyi és szochaszikus modellek. Ugyanakkor a reprezenaív házarásokkal szemben/melle OLG ípusú házarásoka is aralmaznak, akik véges id horizonon opimalizálnak, így az opimalizáció egy ado ervezési horizonra vonakozik. Akár öbb csoporo is meg lehe különbözeni például aaloka és id seke. A DSGE-OLG modellek relaíve kevésbé elerjedek a szakirodalomban a hagyományos DSGE modellekhez vagy a likvidiáskorláos fogyaszóka aralmazó modellekhez képes, ugyanakkor egyre népszer bbek. Az alábbiakban bemuajuk a szakirodalom legfonosabb vonakozó modelljei. Heijdra 998 egy Blanchard-Yaari modellben különböz adópoliikák haásá vizsgálja. Relaíve részlees kormányzai szekor aralmaz a modell. Három adó különböze meg: fogyaszási-, jövedelem- és keadó. Ugyanakkor csak egy féle kormányzai kiadás használ és a modellben a kölségveés mindig kiegyensúlyozo. A modell ovább egyszer síi, hogy a gazdaság zár és a vállalaok egy erméke állíanak el egy ökéleesen versenyz piacon. A szerz a modell alapján az alálja, hogy a ke- és a munkajövedelemadó kvaliaív haásá nem válozaja az OLG srukúra, ugyanakkor a fogyaszási adónál elér lehe a kvaliaív haás. Ganelli 25 egy New Open Economy Macroeconomics NOEM modellbe ké ország, ragadós árak épí be Blanchard ípusú OLG szerepl ke. Els sorban a skális poliikának az árfolyamra gyakorol haására kíváncsi, valamin a kormányzai adósság nemzeközi relevanciájá elemzi. A kormányzai szekor elég szerény, a kormányza a kiadásoka és a felhalmozo adósságo egyösszeg adóból, seigniorageból és új adósságból nanszírozza. A Finn Jegybank AINO modelljében Kilponen-Ripai 26 ké házarási állapoo különbözenek meg: munkavállaló és nyugdíjas. A munkavállalók ado valószín séggel nyugdíjasok lesznek, a nyugdíjasok pedig bizonyos valószín ség melle maradnak az el k sorában. A nyugdíjasok azonban - elér munkaer kínálaal és kedvez bb adózással - megjelenhenek a munkaer piacon. Az AINO modellben az OLG házarásoknak köszönhe en vannak jóléi haások. Kumhof-Laxon 27 egy kéországos szinén NOEM ípusú, OLG szerepl ke aralmazó DSGE modell használ annak elemzésére, hogy az USA skális konszolidációja mennyiben járulha hozzá a világban lév globális egyensúlyalanságok mérsékl déséhez illeve a skális konszolidáció hiánya a globális egyensúlyalanságok el érbe kerüléséhez. A modell nem becslik, hanem kalibrálják. Úgy alálják, hogy az USA kölségveési hiányának permanens emelkedése a világkamaláb emelkedésé okozza és növeli az amerikai folyó zeési mérleg hiány. Szinén e szerz páros nevéhez kö dik az IMF világmodellje, a GIMF Kumhof- Ebben a modellben heerogén házarások jelennek meg, akik Laxon 29. nem végelen id horizonon opimalizálnak, hanem éves id horizonal számolnak. Az egyes házarás sajá élekorának megfelel munkahaékonysággal dolgozik. A modellben hosszú ávon szerepe van a kövénypiacnak és az államadósságnak. Ugyan a modell aralmaz heerogén szerepl ke elér munkaprodukiviással, de az aggregálásokkal kiegyszer södik a modell, és így aggregál szinen a demográ- ai folyamaok nem kapnak szerepe. A modell likvidiáskorláos házarásoka is aralmaz, melyek rövidávon feler síik a keynesi haásoka. Almedia e al 28 egy likvidiáskorláos fogyaszóka és OLG fogyaszóka is aralmazó modell mua be melynek neve PESSOA. Az OLG fogyaszók Blanchard- Yaari ípusúak, élepályájuk során csökken a ermelékenységük. A kormányzai 6

7 szekor részlees fogyaszási- és jövedelemadó különbözenek meg, valamin a proo is megadózaják, a ermelés összee els lépésben egy radeable erméke gyáranak hazai radeable ermék és imporermék felhasználásával, második lépésben az els lépésben el állío radeable erméke és a non-radeable erméke felhasználva kelekezik a végermék. Ugyanakkor a kormányzai kiadások közö csak fogyaszás és ranszfer különbözenek meg. A modell kalibrál porugál adaok alapján. A Annicchiarico e al 29 egy új-keynesi modell b ví OLG szerepl kkel. modell különböz skális poliikai szabályok elemzésére adósság alapú adószabály Leeper 99 és kiegyensúlyozo kölségveési szabály Schmi-Grohe és Uribe 2, valamin a skális és moneáris poliika inerakciójának elemzésére használják, uóbbinál az ársabiliás van a középponban. A ermelés nagyon egyszer, hasonlóan a kormányzai szekor, ahol csak egyösszeg adó és egy kormányzai kiadás különbözenek meg. A modell nem becsül, hanem negyedéves euroövezei adaok alapján kalibrál. A legöbb fejle országban az elmúl években emelkede az id sek és a nyugdíjasok aránya és ez a endencia várhaóan a jöv ben is folyaódik majd. Mivel relaíve egyre kevesebben lépnek be a munkaer piacra, egyre nagyobb erhe ró az inakív lakosság elarása ezekre az országokra. A szakirodalomban öbben foglalkoznak az elöregedésnek a skális fennarhaóságra gyakorol haásával, ugyanakkor a kuaások kevéssé ámaszkodnak OLG szerepl ke aralmazó modellekre. Bryan 23 egy hagyományos OLG modell kereében, Puhakka 25 egy kéid szakos OLG modell felhasználva, Brunner 28 pedig egy módosío Ramsay modell kereében elemzi az elöreged ársadalom skális kiadásokra gyakorol haásá. Ugyanakkor akad példa arra is, amikor ez a kérdés DSGE-OLG ípusú modellekkel elemzik. A GIMF modell alapján Boman-Kumar 27 az elöregedés mia szükséges skális konszolidáció és srukurális reformok makroökonómiára gyakorol haásá vizsgálják. Almedia e al 2 a PESSAO modell alapján különböz skális poliikai szimulációka anulmányoz. Arra az eredményre junak, hogy a kormányzai kiadás permanens növelés - a hasonló ámenei inézkedéssel szemben - kerülend, ugyanakkor az ámenei inézkedés haékonyságá ronhaja a hielelenség. A szakirodalomban ehá egyre inkább el érbe kerülnek a skális poliikai kérdések és egyre gyakrabban nyúlnak az OLG szerepl kkel kib víe DSGE modellekhez a kuaók. Ugyanakkor a demográai folyamaok még ezekben a DSGE-OLG modellekben sem kapnak nagy szerepe aggregál szinen, márpedig véleményünk szerin a demográa vizsgálaa elengedheelen a skális poliika megérése szemponjából. Úgy gondoljuk, hogy az OLGA jelen sége ehá egyrész abban rejlik, hogy a szakirodalomban jelenleg rendelkezésre álló DSGE-OLG modellek l sok szemponból különbözik álalában összeeebb ermelési srukúrával és kormányzai szekorral rendelkezik, valamin a demográai folyamaokra fókuszál, másrész ezzel az elemzési eszközzel új irányból közelíheünk meg már vizsgál skális poliikai kérdéseke is. 7

8 százalék 2.2. Silizál ények Ebben a fejezeben alapve silizál ényeke muaunk be az Egyesül Államok demográai helyzeé, valamin kormányzai kiadásai és bevéelei ille en, melyeke a modell kalibrálása során gyelembe veünk b vebben lásd az 5. fejezeben. Demográa Az elmúl három évizedben az Egyesül Államok népessége gyakorlailag lineáris üemben emelkede, azonban az id s koroszály aránya is növekede, míg a aal akív réegek visszaszorulak. ábra. Az id s koroszály arányának növekedésével párhuzamosan a nyugdíjasok száma és aránya is emelkede az uóbbi években 2. ábra.. ábra: Az Egyesül Államok népességének korösszeéele százalék % 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% % % fele A gazdasági növekedés szemponjából kiemel jelen sége van, hogy a eljes népességen belül mekkora a gazdaságilag akív népesség és ezen belül a foglalkozaoak aránya. A nyugdíjasok számarányának emelkedése növeli az inakiviás 3. ábra. A nyugdíjasok számarányukhoz képes az aggregál fogyaszás kisebb hányadá adják 4. ábra. A fogyaszás szerkezee ráadásul nagymérékben elér a ké csoporban. A nyugdíjasok fogyaszásában jelen sen nagyobb súllyal szerepelnek az egészségügyi szolgálaások, valamin némileg magasabb az élelmiszerek és a lakhaás súlya 5. ábra. A lakhaásra fordío kiadások súlya annak ellenére nagyobb a nyugdíjasok körében, hogy k inkább rendelkeznek sajá ulajdonú lakóingalannal, ráadásul az kisebb mérékben erheli hiel min a munkavállalóké 6. ábra. Megj.: Az adaok forrása a U.S. Census Bureau. 8

9 ezer fő ezer fő ezer fő 2. ábra: A 65 év feleiek és a nyugdíjasok száma az Egyesül Államokban ezer f év feleiek száma nyugdíjíasok száma 3. ábra: A gazdaságilag akív népesség száma, a foglalkozaoak száma és a munkanélküliek száma ezer f gazdaságilag akív népesség munkanélküliek száma jobb engely foglalkozaoak száma 2 Megj.: A 65 év feleiek számának forrása a U.S. Census Bureau, a nyugdíjasok számának forrása az SSA. 3 Megj.: Az adaok forrása az OECD. 9

10 28-ban százalék százalék 4. ábra: A nyugdíjasok számaránya és a fogyaszásuk aránya százalék álaga Nyugdíjasok aránya a fogyaszásban Nyugdíjasok számaránya 5. ábra: A munkavállalók és a nyugdíjasok fogyaszásának szerkezee Food Housing Transporaion Healhcare Enerainmen Miscellaneous Workers Reired 4 Megj.: A Bureau of Labor Saisics Consumpion Expendiure Survey-e alapján sajá számíás a mina adaok alapján. 5 Megj.: A Bureau of Labor Saisics Consumpion Expendiure Survey-e alapján.

11 év/28-ban százalék 6. ábra: A munkavállaló és a nyugdíjas házarások ulajdonságai Age of reference person Percen of homeowner Wih morgage Wihou morgage Percen of rener Percen of wages Percen of social and salaries in he Securiy, privae and source governmen reiremen in he source Workers Reired Kormányzai kiadások és adóbevéelek 7 A kormányza f kiadásai az alábbiak: ermészebeni ársadalmi juaás, pénzbeni ársadalmi juaás, közösségi fogyaszás és kormányzai beruházás. A kormányza f bevéelei a munkajövedelem megadózaásából, a vásárol ermékekre és szolgálaásokra kivee adókból, valamin a ke és a pro megadózaásából származnak. A ermészebeni ársadalmi juaások olyan nem pénzbeni ranszfereke jelenenek, melyeke a házarások egyéni szinen fogyaszhanak el. A pénzbeni ársadalmi juaásoka szinén a házarások fogyaszják el egyénileg, azonban nem ermészeben nyújo javakról van szó és ez a juaás a végs felhasználás során álalában házarási fogyaszásban csapódik le. A közösségi fogyaszás a ársadalom valamennyi agja vagy egy része közösen fogyaszja el. A ermészebeni ársadalmi juaások közül a legjelen sebb a humán egészségügy és az okaás, a pénzbeni ársadalmi juaások közül pedig a nyugdíj és a családámogaások. A közösségi fogyaszás aralmazza például az államigazgaás, a honés rendvédelme, valamin a jog- és az igazságszolgálaás. A legjelen sebb kormányzai kiadás a pénzbeni ársadalmi juaás - GDP arányosan öbb min százalék -, mely a nyugdíjasok számának növekedésével válozalan egy f re juó nyugdíja feléelezve ovább emelkedhe 7. ábra. A pénzbeni ársadalmi juaás minegy 44 százaléka nyugdíjkiadás az OECD adaai alapján. A közösségi fogyaszás GDP arányos éréke minegy 9 százalék, a ermészebeni ársadalmi juaásé pedig 6 százalék. GDP arányosan a legkisebb éel - a nemzegazdasági beruházásokon belül minegy 3 százaléko jelen - kormányzai beruházás. 6 Megj.: A Bureau of Labor Saisics Consumpion Expendiure Survey-e alapján. 7 A kormányzai saiszikákról b vebben Hül-Munkácsi 29-ben olvasha.

12 százalék 7. ábra: A kormányzai kiadások GDP arányos éréke százalék Pénzbeni ársadalmi juaás Kormányzai beruházás Természebeni ársadalmi juaás Közösségi fogyaszás GDP arányos álagos részesedés, százalék Az Egyesül Államokban - a világ öbbi országához hasonlóan - relaíve a legnagyobb bevéel a munká erhel adókból és járulékokból kelekezik, GDP arányosan álagosan minegy 7 százaléko jelen ez a éel 8. ábra. A forgalmi ípusú adók szerepe jóval kisebb minegy 5 százalék GDP arányosan. A vállalaok kéjé és projá erhel adók jelen sége még ennél is alacsonyabb, mindössze 2 százalék. Amennyiben az adóka nem a GDP-re, hanem sajá adóalapjukra veíjük, eekív adókról beszélheünk. A munkajövedelem kb. 3 százaléka a munkajövedelemadó és -járulék, ami az jeleni, hogy a bruó munkálaói járulékkal megnövel bérek minegy harmadá elvonja az állam személyi jövedelemadó, munkavállalói és munkálaói járulék formájában. Bár a vállalai adók GDP arányos éréke nagyon alacsony, az eekív vállalai adó magasabb kb. 7 százalék. Ennek ellenére egyérelm en jobban adózaják a munkajövedelmeke, min a kejövedelme. Végül a fogyaszási kiadásnak kb. 6 százaléká jelenik a forgalmi ípusú adók. 8 Megj.: Az adaok forrása az OECD. 2

13 százalék százalék 8. ábra: Az adók GDP arányos éréke százalék Munkajövedelem adó és járulék Vállalai adók Forgalmi ípusú adók 2-28 GDP arányos érékek álaga 9. ábra: Az eekív adók százalék Munkajövedelem adó és járulék Vállalai adók Forgalmi ípusú adók 2-28 effekív adók álaga 9 Megj.: Az adaok forrása az OECD. Megj.: Az adaok forrása az OECD. A munkajövedelemadó- és járulékok alapja a nemzegazdasági munkajövedelem. A vállalai adók alapja a GDP-nemzegazdasági munkajövedelem különbség. A forgalmi ípusú adók alapja a házarások fogyaszási kiadása. 3

14 . kerees írás: A modell demográai paraméereinek számíása A legfonosabb demográai paraméerek a modellben a munkavállaló-nyugdíjas ámene valószín ség, a nyugdíjasok elhalálozásának valószín sége, valamin a munkaer piacra újonnan belép munkavállalók álagos aránya a meglév munkavállalói körhöz viszonyíva. Jelöljük C-vel a -9 éves koroszály, Y -al a 2-24 éves koroszály, W -vel a éves koroszály és a 65 év felei koroszály nem nyugdíjas részé, NW -vel a 65 év felei koroszály nyugdíjas részé és X-el a szüleések számá. ω a megfelel ákerülési valószín ség. C annak a valószín sége, hogy a -9 éves koroszályba arozó gyermek gyermek marad, C ehá annak a valószín sége, hogy ákerül a aal 2-24 éves koroszályba. Y annak a valószín sége, hogy a 2-24 éves koroszályba arozó aal aal marad, Y ehá annak a valószín sége, hogy ákerül a munkavállaló éves koroszályba. W annak a valószín sége, hogy a munkavállaló munkavállaló marad, W ehá annak a valószín sége, hogy ákerül a nyugdíjas koroszályba. Végül NW annak a valószín sége, hogy a nyugdíjas meghal, NW ehá annak a valószín sége, hogy a nyugdíjas éleben marad. A gyermekek eseében felírhaó az alábbi azonosság: N C = ω C N C + X Ebb l adódik annak a valószín sége, hogy valaki ákerül a aal koroszályba: ω C = N C X N C Hasonlóan felírhaóak a aalok, a munkavállalók és a nyugdíjasok megfelel egyenleei, melyekb l rendre adódik a munkavállalóvá válás valószín sége, a nyugdíjazás valószín sége, valamin a halálozás valószín sége: N Y = ω Y N Y + ω C N C ω Y = N Y ω C N C N Y N W = ω W N W + ω Y N Y ω W = N W ω Y N Y N W N NW = ω NW N NW + ω W N W ω NW = N NW ω W N W N NW Végül az új munkavállalók aránya a meglév munkavállalói állományhoz viszonyíva: ω Y N Y N W Minden valószín ség eseében a számíásoka az egyes évekre elvégezük, majd azoka kiálagoluk. Az egyes valószín ségeke a. ábra muaja. 4

15 százalék. ábra: Ámene valószín ségek százalék munkavállaló-nyugdíjas ámene valószínűség nyugdíjasok elhalálozásának valószínűsége az új munkavállalók álagos aránya a meglévő munkavállalói körhöz képes 5

16 3. A modell szerkezee Egy olyan DSGE modell épíünk, mely aralmazza az OLG modellekre jellemz véges id horizonon örén opimalizáció. A modellben házarási és vállalai szekor, kormányzao, jegybanko, valamin külfölde különbözeünk meg. Kéféle házarás van: aal munkavállaló és id s nyugdíjas. A aalok élepályájuk során ado valószín séggel kerülnek á az id sek csoporjába, az id sek pedig ado valószín séggel haláloznak el. A munkavállalók monopoler vel rendelkeznek bérük meghaározásában ha erre nincs lehe ségük, akkor a korábbi nominálbérválozással indexálhanak. A véges id horizon relaíve felérékeli a jelen id szako Blanchard 985, Yaari 965. Egy aal fogyaszó úgy alakíja fogyaszásá és munkakínálaá, hogy gyelembe veszi, akár a kövekez id szakban nyugdíjas lehe amikor megakaríásaiból és az államól kapo pénzügyi juaásból él. Ez megválozaja a hagyományos DSGE modellekre álalában jellemz fogyaszás simíás. Az AINO modellel Kilponen-Ripai 26 ellenében ugyanakkor az feléelezzük, hogy a nyugdíjasok nem léphenek be a munkaer piacra. A ermelés három szin. El ször ke és munkaer felhasználásával egy hazai alaperméke állíanak el. Ez az alaperméke és egy imporerméke felhasználva kéféle radeable és non-radeable közbens erméke gyáranak. A közbens erméke végs ermékké aggregálják, mely a non-radeable erméke és a radeable ermék egy részé foglalja magában a radeable ermék másik részé exporálják. Az alaperméke ökéleesen versenyz vállalaok állíják el, de a ermelés öbbi szinjén monopoliszikus verseny feléelezünk. A közbens és a végs ermék gyárása során árragadósságo és Calvo-árazás Calvo 983 éelezünk fel. A non-radeable szekor hazai devizában rögzíi az árai, a radeable szekor ugyanakkor külföldi devizában haározza meg azoka. A fogyaszás és a beruházás hazai és imporermékb l is megvalósulha. Az egyes GDP éeleknél különböz árdeáoroka különbözeünk meg, melyekben a felhasználási arányoknak megfelel súllyal szerepel a hazai vagy imporár, az árdeáoroknál azonban nem csupán a felhasználási arányok, hanem a felhasználások szinje is befolyásolhaja a deáoroka egy konvex alkalmazkodási kölségen kereszül. A modell részlees kormányzai szekor aralmaz. Többféle adó különbözeünk meg: fogyaszási adó, munkajövedelemre es erheke munkavállaló álal zee adó és járuléko, munkálaó álal zee járuléko, valamin ke adó. A nyugdíjas házarások részére a kormányza pénzügyi ársadalmi juaás folyósí, mely dön en házarási fogyaszásban csapódik le végs felhasználási szinen. A kormányza ezenkívül fogyaszásra közösségi fogyaszás, ermészebeni ársadalmi juaás és beruházásra köl, a kormányzai beruházás közvelenül és poziívan befolyásolja a szekorspecikus echnológiá. A modell az Egyesül Államokra kalibráljuk és becsüljük meg éves adaok alapján. A fajlagos szinre felír egyenleeke becsüljük, hogy az adaok ciklusa és rendje közöi összhango megeremsük az egyenleek lisájá a Függelék aralmazza. Az adaok dön en az OECD- l, a U.S. Census Bureau-ól, az SSA-ól, a Bureau of Labor Saisics-ól származnak, a modell kalibrálásához és becsléséhez Dynare- és Malabo használunk. A modell eljes neve Dynamic Sochasic General Equilibrium model wih Overlapping Generaions for he Unied Saes of America, melye OLGA-nak rövidíünk. 6

17 3.. Házarások 3... Fiaal házarások munkavállalók A aal munkavállalók dolgoznak, munkájukér cserébe munkajövedelmben részesülnek, a munkajövedelemb l pedig jövedelemadó és járuléko zenek. Feléelezzük, hogy a munkaer piacon monopoler vel rendelkeznek, így k haározzák meg a bér vagy amikor ez nem udják, akkor indexálnak. A munkajövedelmen úl jövedelmük származik korábbi megakaríásaikból is a korábban vásárol kövények kamaainak formájában, valamin a kormányzaól pénzbeni ársadalmi juaás kapnak. Megakaríásaika annak udaában alakíják, hogy egyszer id ssé válnak, amikor majd munkajövedelemre nem esznek szer az AINO modellel Kilponen-Ripai 26 ellenében a nyugdíjasok nem léphenek be a munkaer piacra. Ado id szakban - azon felül, hogy az id skorra készülve megakaríanak - fogyaszási javaka vásárolnak. A vásárol ermékek uán forgalmi adó zenek. Kiadásaika és bevéeleike az alábbi kölségveési korlá írja le: p C,W + τ c C W j + B j W + T = T RW N W + + r ω B j W + τ l W j L W j P C ahol p C,W a munkavállalók fogyaszási kosarához arozó relaív ár P C -vel, vagyis az aggregál fogyaszói árral normálva, τ c a fogyaszási adó, C W a munkavállalók fogyaszása, B W a munkavállalók álal vásárol kövényállomány, r a kövények uán kapo kama, τ l a munkajövedelemre kivee munkavállalói adó, munkavállalói és munkálaói járulék, W a munkáér kapo nominális munkajövedelem és L a ledolgozo munkaórák száma, T RW az egyf re juó célzo ranszfer, melye a aal N W munkavállalók kapnak meg. A aal munkavállalók nem maradnak örökké aalok, hanem ω W valószín séggel a kövekez periódusban id sek lesznek. A feni korlá melle az alábbi hasznossági függvény maximalizálják: U W j = E = { } β ω W + η W ln C W L j +η j Ψ + η ahol β a szubjekív diszkonfakor, η W a fogyaszói preferenciasokk, σ az ineremporális elasziciás paraméere, Ψ a munkakínálai sokk és η a munkakínála rugalmassága. Nem önmagában a aalkori fogyaszás maximalizálják, hanem annak a szokásos aalkori fogyaszáshoz viszonyío arányá exernal habi, a öbbi aal fogyaszásához viszonyíanak, melye h-val jelölünk Id s házarások nyugdíjasok Azok a szerepl k, akik már nem akívak a munkaer piacon, nem kapnak munkajövedelme. Korábbi megakaríásaik uán kamao kapnak és az állam pénzbeni ársadalmi juaás nyugdíja folyósí számukra. A aal munkavállalókhoz hasonlóan az id sek fogyaszanak és megakaríanak. Nekik - a hagyományos DSGE modellek l elér en - az kell gyelembe venniük, hogy bizonyos valószín ség melle elávozhanak az él k sorából. 7

18 Kiadásaika és bevéeleike az alábbi kölségveési korlá foglalja össze: p C,NW + τ c C j NW + B j NW = T RNW N NW + + r ω NW B j NW ahol p C,NW a nyugdíjasok fogyaszói kosarához arozó relaív ár P C -vel, vagyis az aggregál fogyaszói árral normálva, τ c a fogyaszási adó, C NW a nyugdíjasok fogyaszása, B NW a nyugdíjasok álal vásárol kövényállomány, T RNW a kormányzaól kapo egyf re juó pénzbeni ársadalmi juaás, ami az id sek kapnak meg N NW és r a kövények uán kapo kama. Az feléelezzük, hogy a nyugdíjasok megakaríásaik uán ugyanakkora kamao kapnak, min a aalok. A nyugdíjasok ω NW valószín séggel elhaláloznak. Az id sek az alábbi hasznossági függvény maximalizálják: U NW j = E = β ω NW { + η NW ln C j NW } ahol β a szubjekív diszkonfakor, η NW a fogyaszói preferencia sokk és σ az ineremporális elasziciás paraméere. Az feléelezzük, hogy a nyugdíjasok eseében az ineremporális elasziciás paraméere megegyezik a aalok hasonló paraméerével. Így a kockáza kerülés ekineében azonos viselkedés éelezünk fel. Hasznossági függvényük érelemszer en nem aralmazza a munkaer kínálao és a aalok hasznossági függvényéhez hasonlóan fogyaszásuka a szokásos nyugdíjas fogyaszáshoz viszonyíva maximalizálják exernal habi Demográa Modellünkben a már emlíe AINO modellhez Kilponen-Ripai 26 hasonlóan különös gyelme fordíunk arra, hogy a demográai válozások növekedésre gyakorol haásá vizsgáljuk. Téelezzük fel, hogy N jelöli a népesség számá, N W a aal munkavállalók, N NW a nyugdíjas lakosság. Deníciószer en: N = N W + N NW A aal népesség n üemben reprodukálódik. Az újonnan szüle állampolgárok a munkavállalók köré gyarapíják. Így a aalok száma ado id szak elején: N W = ω W N W + n N W A nyugdíjasok száma hasonlóan: N NW = ω NW N NW + ω W N W Az egyszer síés kedvéér denáljuk az alábbi arány: ζ N NW N W + ε ζ 8

19 A feni arány egy sacioner folyamakén felírhaó: ζ = ωnw ω W ζ ω W + + ε ζ + n ω W + n A munkások és nyugdíjasok száma a feni arány függvényében: N W = N + ζ N NW = N ζ + ζ Amennyiben a demográában a népesség növekedése sabil pályá ír le, meghaározhajuk a demográai szerkeze hosszúávú éréké: ζ = ωnw ω W + n ζ + ω W ω W + n ω W + n + ω NW ω W ζ = ω W + n ω W + n ω W ζ = ω NW ω W + n 3.3. A házarások opimalizálása A aalok igyekeznek olyan megakaríási pályá kialakíani, mely a nyugdíjas évek során a lehe legnagyobb hasznosságo eredményezi. Az opimalizálási feladao ennek érdekében el re ismerik. Ugyanakkor vélelenszer en kerülnek az id sek csoporjába, így el re be kell árazniuk az a lehe sége, hogy a kövekez periódusól id sek lehenek, így már munkavállalókén is olyan fogyaszási pályá kell kialakíaniuk, mely mind a ké várhaó kimeneben maximalizálja a hasznosságo. Így a dinamikus opimalizálás során egy aal az alábbi feladao maximalizálja: V W = U W j + β ω W V+ W + βω W V+ NW A eljes élepálya hasznosság ehá megegyezik a aalkori hasznosság és - amennyiben ovábbra is aal marad - a aalkori hasznosság, - amennyiben id s lesz -, az id skori hasznosság diszkonál várhaó érékének összegével. Ez az jeleni, hogy ado id szakban ké leheséges kimeneel van:. ω W a valószín sége annak, hogy a kövekez id szakban is munkavállaló marad az ado személy, 2. ω W a valószín sége annak, hogy a kövekez id szakban nyugdíjazzák. Fonosnak arjuk hangsúlyozni, hogy az állandósul állapobeli egyensúlyi kamaláb ebben a sukúrában nem egyezik meg a diszkonfakor reciprokával, hiszen öbb szerepl is felhalmozha kövényállomány, és a kamalábnak akkorának kell lennie, amely melle a vagyonpiacon egyensúly van. 9

20 3.3.. Fogyaszási dönés A nyugdíjas munkavállalók opimalizációjának eredményeképpen adódik az id skori Euler-egyenle: β + η NW + + τ c + pc,nw + C NW + j + r + = + η NW + τ c pc,nw C NW j Az Euler-egyenle megfelel az OLG házarásoka nem aralmazó modell Euleregyenleének abban az éreelemben, hogy a fogyaszási haárhasznok kiegyenlí désének szükségességé muaja az opimumban. Ennek oka az, hogy a kölségveési korlá felírásakor feléelezzük, hogy az elhalálozo nyugdíjasok kövényei uán járó kamao arányosan megkapják az éleben marad nyugdíjasok. Hasonlóan felírhaó a aalkori Euler-egyenle is, mely az id skori Euler-egyenlehez hasonlóan érelmezhe : C W +j = C j W + r + { β + ηw + + τ c p C,W + η W + τ+p c C,W + Az alábbi Euler-egyenle a aal és a nyugdíjas kor közöi ámenee muaja: { ahol: Λ W,NW + = β +η W C+ NW j = C W Λ W,NW + + r + } +η+ NW +τ cpc,w ω W +τ+ c pc,nw + ω NW Az ámene-euler a aalkori és id skori fogyaszás közöi ámenee muaja, mely gyelembe veszi annak a valószín ségé, hogy a friss nyugdíjas éleben marad. Az id skori fogyaszás levezehe : C j NW = n= T R NW +n N NW n= + τ c +np C,NW +n ω NW n +n n + +r B NW k= +r +k ω NW j n k= ΛNW +k ωnw n Az alábbi ineremporális kölségveési korlá érvényesül a modellben: + τ+np c C,W C+nj W ω W n n k= + r + +k n= ω W p ω W + τ+np c C,NW n k= + r +k p= = n= +ω W n= n=p τ l +nw +n jl +n j T +n + T RW +n N W +n T R NW +n N NW +n P C +n n k= + r +k ω NW n n k= + r +k C NW +n j ω NW n p + ω W ω W ω W n n=2 T R NW +n N NW +n = } + + r BNW ωnw ω NW n 2 n k= + r +k Ez a korlá az mondja ki, hogy a eljes élepálya során vásárol aalkori és id skori fogyaszás jelenéréke meg kell egyezzen a kezdei vagyon, a munkajövedelem

21 jelenéréke, valamin a vár jöv beli pénzbeni ársadalmi juaások jelenérékének összegével. Felhasználva a nyugdíjasok Euler-egyenleé levezehe : C NW +n j = C j NW n + r +k Λ NW k= +k Hasonlóan a aalok eseében: C W +pj = C W p j Λ W +k + r +k k= Végül öbb lépés során megadhaó a aal fogyaszás -ik id szaki éréke: C W j = I j B + ωw ω NW T j B + B + r ω y BW j Levezehe a nyugdíjasok egyedi fogyaszási függvénye: j H C NW j = V j + + r B NW H ω NW V j = T RNW N NW + ωnw + r + V + j A aal munkavállalók fogyaszási függvényéhez aroznak még az alábbi egyenleek: I j = τ l W j L j T + T RW T j = Bérmeghaározás P C V j T RNW N NW N W + ωw + r + T + j + ωw + r + I + j Feléelezzük, hogy a aaloknak j index monopolerejük van bérük meghaározásában. Ugyanakkor nem minden aal udja rögzíeni a béré minden id szakban, csupán γ w hányaduk Calvo 983, a öbbiek indexálnak Milani 25, de a echnológiai növekedésb l adódó bérnövekedésb l mindenki részesedhe: valamin: W +n j = W jπ Iw,+n + π Π Iw,+ = + π+ Iw W = + g ϑw + g + ahol ϑ W a bérindexálás paraméere. Téelezzük fel, hogy a aalok ismerik a munkaer kereslei függvény, ami az alábbi egyenle ír le: W jπ Iw θw,+n L +n j = L +n W +n 2

22 ahol θ W a munkaer kereslei rugalmasság. A j-ik munkavállaló munkája iráni keresle egyenesen arányos a eljes munkaer vel, ahol az arány a j-ik munkavállaló relaív bére haározza meg. A fogyaszó kölségveési korlája az alábbiak szerin alakul: C+nj W + d.n.b.. = τ +nw l jπ Iw,+n P+np C C,W +n + τ+n L +nj c Opimalizálás uán a relaív bér felírhaó: w j w = W j θw = W θ W Z w Z w2 +θ W η Ahol az els ag a bérináció deníciójá felhasználva: + π Z w = Ψ L +η + E βγ W ω W Iw θw +η + + π+ W Z+ w Hasonlóan a második ag áalakíása: Z w2 = L + η W C W j τw l P CpC,W + τ c + βγ W ω W + π Iw θw + + π+ Iw + π+ W + π+ W Z w2 + A Calvo árazás deníciója alapján az aggregál bérek: W = [ γ W W + π Iw ] θ W + γ W W i θ θ W W Egyedi fogyaszási függvények aggregálása A nyugdíjasok egyedi fogyaszási függvényei a népességszám gyelembevéelével aggregálhajuk: C NW = V H + V = T R NW A aalok eseében hasonlóan: + r B NW ω NW H + ωnw N NW + r + C W = I + ωw T + + r B ω NW B B ω y BW I = τ l W T = N W N NW P C V N+ NW + N W L N W T + T R W + ωw N W I + r + N+ W + V T R NW + ωw N W T + r + N+ W + 22

23 3.4. Fogyaszási kosara meghaározó ényez k Egyedi kereslei függvények A munkavállaló és a nyugdíjas házarások hazai H és impor IM erméke fogyaszanak, fogyaszói kosaruk: C i = [ α i θ θ CH,i θ + α i θ CIM,i θ θ ] θ θ ahol i = W a aal munkavállalók eseében és i = N W a nyugdíjasok eseében. Vagyis C H,W a munkavállalók hazai fogyaszása, C H,NW a nyugdíjasok hazai fogyaszása, C IM,W a munkavállalók imporfogyaszása és C IM,NW a nyugdíjasok imporfogyaszása. Mivel minden szerepl ugyanaz az aggregálás végzi el, aggregál és egyedi szinen is igazak az alábbiak. α i -vel arányos, hogy a aalok és a nyugdíjasok fogyaszásának mekkora hányada származik hazai ermékb l. α i érelemszer en az impor ermékek arányával arányos. Feléelezzük, hogy ez az arány a ké csopor eseében elér. A nyugdíjasok ermékszerkezeében ugyanis a nem-élelmiszer ermékek kisebb arány képviselnek az élelmiszerekhez képes és a nem-élelmiszer ermékek jellemz en inkább származnak imporból, az élelmiszerek pedig gyakrabban hazai ermékek bár egy nyio gazdaság eseében ez a megkülönbözeés kevésbé lehe jelen s. θ a keresle helyeesíési rugalmasságá muaja a hazai és az impor ermékek közö, vagyis, hogy például az impor ermék drágulása eseén milyen mérékben helyeesíik az hazai ermékkel. Ezen paraméer eseében az feléelezzük, hogy a aalok és a nyugdíjasok eseében megegyezik. Feléelezzük, hogy az egyes fogyaszások az alábbi egyenleekkel írhaóak le j = {IM, H}: C j,i = + Φ j,i C j,i Φ j,i = φim,c 2 e ξc,j 2 C j,i C,j,i ahol C,j,i az egyensúlyi növekedési pálya balanced growh pah menén érvényes fogyaszás. A házarások minimalizálják a fogyaszói kosárra fordío összege: p H C H,i + p M C IM,i ahol p H és p IM a hazai az és imporermékek árai amennyiben i = W, akkor a munkavállalóké, amennyiben i = N W, akkor a nyugdíjasoké. Az imporermék ára hazai valuában van kifejezve. Mindegyik ár P C -vel normál, mely az aggregál fogyaszói ára jeleni. Opimalizálás uán adódik a hazai ermék egyedi kereslei függvénye: C H,i = α i p C,i p H,i θ C i 23 + Φ H,i

24 A hazai ermék iráni keresle függ az aggregál fogyaszásól és a hazai erméknek az aggregál árhoz viszonyío relaív áráól, ovábbá a hazai ermékek összfogyaszáson belüli arányáól. Uóbbi eseében - min emlíeük - feléelezzük, hogy a aalok és a nyugdíjasok eseében elér a hazai ermékek fogyaszói kosáron belüli aránya. Hasonlóan az impor ermék egyedi kereslei függvénye: C IM,i = p C,i p M,i θ α i C i + Φ IM,i Az impor ermék kereslee - a hazai ermék iráni kereslehez hasonlóan - függ az aggregál keresle l, az impor ár aggregál árhoz viszonyío éréké l, valamin az impor ermék fogyaszói kosáron belüli arányáól. Ugyanakkor a hazai ermék kereslei függvényével ellenében egy alkalmazkodási kölség is befolyásolja az impor ermék iráni kereslee Egyedi árszin A hazai és impor ermék egyedi kereslei függvényé visszahelyeesíve a kompozi fogyaszói kosárba adódik az egyedi árszin: p C,i = [ α i θ p H,i + α i ] θ θ p M,i A aalok és a nyugdíjasok álal vásárol fogyaszás árá befolyásolja a hazai és imporermék ára, valamin ezen ermékek súlya az egyes fogyaszók fogyaszói kosarában Aggregál fogyaszás A eljes fogyaszási kiadás minimalizálják: C = Az alábbi korlá melle: [ T + T +ζ + ζ P C,W C W + P C,NW C NW θ { } θ + Φ C,W θ C W + T ζ + ζ θ { + Φ C,NW } θ ] θ θ θ C NW +ζ és ζ +ζ az muaja meg, hogy mekkora az egyes generációk aránya a népességen belül, T pedig egy olyan kalibrál válozó, mellyel az aggregál fogyaszáson belül ponosan meghaározhajuk a nyugdíjasok fogyaszásának arányá. Az egyedi érékelésben a relaív áraka orzíja az, ha az egyes csoporok nagyobb kereslee ámaszanak az állandósul állapobeli éréknél: ahol i = {W, NW }. Φ C,i = φc,i 2 C i 2 C,i 24

25 ahol: Ebb l adódik a aalok fogyaszása: C W = T + T +ζ + ζ P C,W = { } { + Φ C,W P C,W P C P C,W + Φ C,W θ { } C + Φ C,W } 2 C W Φ C,W A aalok fogyaszása arányos az aggregál fogyaszással, valamin haással van rá a aalok fogyaszásának relaív ára és a aalok fogyaszásának aggregál fogyaszáson belüli súlya is. Amennyiben a eljes árhoz képes emelkedik a aalok fogyaszásának árdeáora, akkor a aalok fogyaszása arányosan csökken. A helyeesíés méréké θ muaja meg. A nyugdíjasok fogyaszása pedig: θ C NW ζ P C { } = T C + Φ C,NW ahol: P C,NW = + ζ { } { + Φ C,NW P C,NW P C,NW + Φ C,NW } 2 C NW Φ C,NW A nyugdíjasok fogyaszása arányos az aggregál fogyaszással, valamin haással van rá a nyugdíjasok fogyaszásának relaív ára és a nyugdíjasok fogyaszásának az aggregál fogyaszáson belüli aránya is. Amennyiben az aggregál árhoz képes emelkedik a nyugdíjasok fogyaszásának ára, akkor a nyugdíjasok fogyaszása arányosan csökken. A helyeesíés méréké θ muaja meg, amely megegyezik a aalok hasonló paraméerével i nem eszünk különbsége a ké csopor közö Aggregál árszin A fogyaszói kosárba a aalok és a nyugdíjasok fogyaszásá visszahelyeesíve adódik az aggregál árszin: [ P C = T + T ] θ P C,W ζ θ θ + T P C,NW +ζ + ζ + ζ Az aggregál árszin a munkavállalók és a nyugdíjasok árának kombinációja, ahol ω mely az aggregál fogyaszáson belül a aalok fogyaszásának aránya arányos a aalok árának az aggregál árszinre gyakorol haásával. Az ináció deníciója az alábbi: + π CP I = P C P C Megjegyezzük, hogy ovábbra is érvényes az alábbi azonosság: P C,W N W C W j + P C,NW N NW C NW j = P C C, ahol N W C W j megegyezik az összes aal fogyaszásával, valamin N NW C NW j megegyezik az összes nyugdíjas fogyaszásával. 25

26 3.5. Magánberuházás A sandard DSGE-modellekkel ellenében a vagyonpiac nem jelenékelen. Ebben a modellben a vagyonaró közveí szerepe jászik az egyes szerepl k közö. Összegy ji az egyes szerepl k megakaríásai, és ebb l nanszírozza a kormányza adósságá, a vállalaok keállományá, megakarí vagy eladósodha külföld felé. Kölségveési korlá: τ K r K K + asse + q B + Div = + r asse + q + r B + p I I + au K ahol K a énylegesen felhasznál ke, K a rendelkezésre álló keállomány, u a kefelhasználási ráa, r K a ke bérlei díja, τ K a keadó, Div a pro, I a magánberuházás, p I a magánberuházás deáora P C -vel normálva. asse a magán megakaríások és kormányzai megakaríások összege: asse = B W + B NW + Deb ahol B a külföldi devizában denominál kövények állománya, r a hazai kövények reálhozama és r a külföldi devizában denominál kövények hozama. Az el z id szakban felhasznál keállomány uán adóval csökkenve kapo kejövedelme, a kövények uán kapo kamao, valamin a proo arra használják, hogy rendelkezésre bocsássák a jelen id szaki keállomány - melynek csak egy részé fogják hasznosíani -, megakarísanak és b vísék a keállomány vagyis beruházzanak. Beruházási egyenle: I S e ξi I +g +n I = K δ K fix I K ahol δ az amorizációs ráa és a beruházásnak válózó kölsége van, ha elér a beruházás az egyensúlyi növekedési pályáól. Feléelezzük, hogy a magán beruházásnak léezik egy kearányos x kölsége, melynek éréké kalibrálhajuk. A beruházás kölsége a szokásos konvex alkalmazkodási függvénnyel deniálhajuk: S Tudjuk, hogy: e ξi I +g +n = φ I e ξi I 2 I 2 +g +n I K = u K K = K u au = γ u + γ 2 2 u 2 A énylegesen felhasznál ke egyenesen arányos a rendelkezésre álló kével. felhasználás kölsége pedig négyzeesen függ a felhasználási arányól. A 26

27 Az opimalizációs egyenleek az alábbiak: τ+u K + r+ K au + + Q + δ = Q + r + + r + = q + + r+ q τ+r K + K = γ + γ 2 u + p I Q + S + n + + g + e ξi + + r + Q [ S e ξi I +n +g I S e ξi I + +n + +g + I I +n +g I ] 2 = Az opimalizáció során megkapuk a szokásos egyenleeke: arbirage-menességi feléel, fedezelen kamapariás, Tobin-Q egyenlee. A magánberuházás hazai és impor ermékb l ev dnek össze: [ I = ω θ I I I H θi θ I + ω I θ I I IM ] θi θ I θ I θ I ahol ω I azzal arányos, hogy a magánberuházáson belül mekkora a hazai magánberuházás aránya. I H a hazai magánberuházás, I IM az impor magánberuházás jelöli alkalmazkodási kölséggel korrigálva. θ I a magánberuházás árrugalmassága. I j eseében a szokásos alkalmazkodási kölsége deniáluk j = {IM, H}: I j = + Φ I,j I j A kölségminimalizálás feladaa: [ I H + p I,M I IM + p I θ I ω I I H θi θ I + ω I p I,H I θ I I IM ] θi θ I θ I θ I min ahol p I,H a hazai ermékb l megvalósuló magánberuházás ára, p I,IM az impor ermékb l megvalósuló magánberuházás ára és p I a magánberuházás relaív ára P C -vel normálva. Eekív ár jelölése: p I,M = p I,H = + Φ I,IM + Φ I,H p I,M + Φ I,IM p I,H + Φ I,H A hazai és impor magánberuházás keresleek: I H p I,H θi = ω I I + Φ I,H p I 2 I IM 2 I H Φ I,H Φ I,IM I IM p I,M θi = ω I I p I + Φ I,IM I H ;IIM 27

28 A hazai és az impor ermékb l megvalósuló magánberuházás függ a eljes magánberuházásól, a kéféle magánberuházás áráól, valamin a hazai ermékb l megvalósuló magánberuházásnak a eljes magánberuházáson belüli arányáól. A magánberuházás relaív ára megadhaó a hazai és az impor magánberuházás árának függvényében: [ p I = ω I p I,H ] θ I + ωi p I,M θ I θ I A magánberuházás relaív ára függ a hazai magánberuházás deáoráól és az impormagánberuházás deáoráól, valamin a kéféle magánberuházás eljes magánberuházáson belüli arányáól. Megjegyezzük, hogy a hazai magánberuházás az ihon el állío radeable és non-radeable ermékekb l valósul meg err l b vebben a korláoknál. A magánberuházás nominális érelemben ve árválozásá felírhajuk az alábbi alakban: + π I = pi + π p I CP I A hazai magánberuházási ermékek alkalmazkodási kölségénél feléelezünk egy sokko: Φ I,IM Φ I,H 3.6. Vállalai szekor = φi,h 2 = φi,im A ermelési oldal szerkezee e ξi,h e ξi,im I H I,H I IM I,IM 2 2 A ermelés három szin. A munkaer és a ké felhasználva az alap vállalaok egy alaperméke állíanak el ökéleesen versenyz piacon a vállalaok árelfogadók. Az alaperméke és az imporo felhasználva exporra és hazai fogyaszásra kerül vagyis radeable és non-radeable közbens erméke gyáranak a monopolisán versenyz közbens vállalaok, melyek eseében árragadósságo éelezünk fel. Végül a közbens erméke aggregálják, az aggregál végs erméke pedig vagy exporálják vagy belföldön elfogyaszják. A belföldi alapermék el állíása: O = ] φ [α O φ φ K φ + α O φ A N W L φ φ φ ahol: L a felhasznál összes munkaer, K a felhasznál ke, O az el állío hazai alapermék mennyisége, φ a ke és a munkaer kereslei rugalmassága a ké inpu eseében nem éelezünk fel elér rugalmasságo és α O -val pedig arányos a kének az alaperméken belüli aránya. 28

29 Feléelezzük, hogy a munkaer felvéele kölséges ez a kölsége Φ N W L jeleníi meg: N W Φ N W L L = + Φ N W L N W L = φ l N W 2 L 2 N W L A szekorspecikus közbens ermékek j a vállalaok indexe, i = {X, D}, i = X, ha radeable és i = D, ha non-radeable: [ Y i j = χ i ϱ i ϱ a i Oj i ϱ i + a i ϱ i ] ϱ i ϱ i M i ϱ i ϱ j i fix i Y,i i Mindké ermék felhasználása kölséges, a kölség a ké ermékípus eseében elérhe: Oj i = + Φ O,i j Oj i Φ O,i j = φ O O e ξo,i j i 2 O,i M i j = + Φ M,i j M i j Φ M,i j = φ m 2 e ξm,i M i j M,i ahol O i a felhasznál hazai ermék mennyisége, M i a felhasznál imporermék mennyisége, ϱ a keresle rugalmassága, χ i szekorspecikus echnológiai ényez és fix i a szekor specikus x kölség. A közbens ermék hazai alapermék aralma arányos a i -vel, a közbens ermék imporaralma pedig arányos a i -vel. Feléelezzük, hogy a echnológia elér az exporra és a hazai fogyaszásra szán ermékek eseében. A χ i ermelési ényez azér ér el szekoronkén, mivel a non-radeable szekorban nem csupán a non-radeable echnológiai sokkok válozahaják meg a ermelési lehe ségeke, hanem a kormányzai ke is: χ X = A X χ D = A D α G,X K G K,G α G,D K G K,G αg,x αg,d ahol A X a radeable szekor ér echnológiai sokk, A D a non-radeable echnológiai sokk, K G a non-radeable szekorba eljuao kormányzai ke és α G a echnológiai súly paraméer. A szekorspecikus aggregál végs ermékek j a vállalaok indexe: [ ] ϕx Y X = Y X j ϕx ϕx ϕx dj [ Y D = Y D 2 ] ϕ D j ϕ ϕ D ϕ D D dj 2 29

Makroökonómiai modellépítés monetáris politika

Makroökonómiai modellépítés monetáris politika Makroökonómiai modellépíés moneáris poliika Szabó-Bakos Eszer 200. ½oszi félév Téelezzük fel, hogy az álalunk vizsgál gazdaságban a reprezenaív fogyaszó hasznossági függvénye az X U = ln C +! v M+ L +

Részletesebben

Demográfiai átmenet, gazdasági növekedés és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága

Demográfiai átmenet, gazdasági növekedés és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága Közgazdasági Szemle LXI évf 204 november (279 38 o) Varga Gergely Demográfiai ámene gazdasági növekedés és a nyugdírendszer fennarhaósága Magyarországon a ársadalombizosíási nyugdírendszer finanszírozása

Részletesebben

GAZDASÁGI ÉS ÜZLETI STATISZTIKA jegyzet ÜZLETI ELŐREJELZÉSI MÓDSZEREK

GAZDASÁGI ÉS ÜZLETI STATISZTIKA jegyzet ÜZLETI ELŐREJELZÉSI MÓDSZEREK BG PzK Módszerani Inézei Tanszéki Oszály GAZDAÁGI É ÜZLETI TATIZTIKA jegyze ÜZLETI ELŐREJELZÉI MÓDZEREK A jegyzee a BG Módszerani Inézei Tanszékének okaói készíeék 00-ben. Az idősoros vizsgálaok legfonosabb

Részletesebben

OTDK-dolgozat. Váry Miklós BA

OTDK-dolgozat. Váry Miklós BA OTDK-dolgoza Váry iklós BA 203 EDOGÉ KORRUPCIÓ EGY EOKLASSZIKUS ODELLBE EDOGEOUS CORRUPTIO I A EOCLASSICAL ODEL Kézira lezárása: 202. április 6. TARTALOJEGYZÉK. BEVEZETÉS... 2. A KORRUPCIÓ BEVEZETÉSE EGY

Részletesebben

6. szemináriumi. Gyakorló feladatok. Tőkekínálat. Tőkekereslet. Várható vs váratlan esemény tőkepiaci hatása. feladatok

6. szemináriumi. Gyakorló feladatok. Tőkekínálat. Tőkekereslet. Várható vs váratlan esemény tőkepiaci hatása. feladatok 6. szemináriumi Gyakorló feladaok. Tőkekínála. Tőkekeresle. Várhaó vs váralan esemény őkepiaci haása. feladaok A feladaok megoldása során ahol lehe, írjon MATLAB scripe!!! Figyelem, a MATLAB a gondolkodás

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. június

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. június GAZDASÁGPOLITIKA Készül a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáTK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék az MTA Közgazdaságudományi

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin 3 ÉETTSÉG VZSG 04. május 0. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉM Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám: 40.)

Részletesebben

1. Feladatkör: nemzeti számvitel. Mikro- és makroökonómia

1. Feladatkör: nemzeti számvitel. Mikro- és makroökonómia Mikro- és makroökonómia Felada: hielpénzrendszer működése (egyszerűsíe Rosier-modell) Tekinsünk egy zár isza hielpénz-gazdaságo, ahol minden arozás a kövekező időszakban kell visszaadni és a bank egyálalán

Részletesebben

Instrumentális változók módszerének alkalmazásai Mikroökonometria, 3. hét Bíró Anikó Kereslet becslése: folytonos választás modell

Instrumentális változók módszerének alkalmazásai Mikroökonometria, 3. hét Bíró Anikó Kereslet becslése: folytonos választás modell Insrumenális válozók módszerének alkalmazásai Mikroökonomeria, 3. hé Bíró Anikó Keresle becslése: folyonos válaszás modell Folyonos vs. diszkré válaszás: elérő modellek Felevés: homogén jószág Közelíés:

Részletesebben

RÖVID TÁVÚ ELİREJELZİ MODELL MAGYARORSZÁGRA

RÖVID TÁVÚ ELİREJELZİ MODELL MAGYARORSZÁGRA Közgazdasági és Regionális Tudományok Inézee Pécsi Tudományegyeem Közgazdaságudományi Kar MŐHELYTANULMÁNYOK RÖVID TÁVÚ ELİREJELZİ MODELL MAGYARORSZÁGRA Balaoni András - Mellár Tamás 2011/3 2011. szepember

Részletesebben

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készül a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáTK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék az MTA Közgazdaságudományi

Részletesebben

Dinamikus optimalizálás és a Leontief-modell

Dinamikus optimalizálás és a Leontief-modell MÛHELY Közgazdasági Szemle, LVI. évf., 29. január (84 92. o.) DOBOS IMRE Dinamikus opimalizálás és a Leonief-modell A anulmány a variációszámíás gazdasági alkalmazásaiból ismere hárma. Mind három alkalmazás

Részletesebben

Kamat átgyűrűzés Magyarországon

Kamat átgyűrűzés Magyarországon Kama ágyűrűzés Magyarországon Horváh Csilla, Krekó Judi, Naszódi Anna 4. február Összefoglaló Elemzésünkben hiba-korrekciós modellek segíségével vizsgáljuk a piaci hozamok és a banki forin hiel- és beéi

Részletesebben

MNB-tanulmányok 50. A magyar államadósság dinamikája: elemzés és szimulációk CZETI TAMÁS HOFFMANN MIHÁLY

MNB-tanulmányok 50. A magyar államadósság dinamikája: elemzés és szimulációk CZETI TAMÁS HOFFMANN MIHÁLY MNB-anulmányok 5. 26 CZETI TAMÁS HOFFMANN MIHÁLY A magyar államadósság dinamikája: elemzés és szimulációk Czei Tamás Hoffmann Mihály A magyar államadósság dinamikája: elemzés és szimulációk 26. január

Részletesebben

Erőmű-beruházások értékelése a liberalizált piacon

Erőmű-beruházások értékelése a liberalizált piacon AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ALAPJAI 1.3 2.5 Erőmű-beruházások érékelése a liberalizál piacon Tárgyszavak: erőmű-beruházás; piaci ár; kockáza; üzelőanyagár; belső kama. Az elmúl évek kaliforniai apaszalaai az

Részletesebben

Tiszta és kevert stratégiák

Tiszta és kevert stratégiák sza és kever sraégák sza sraéga: Az -edk áékos az sraégá és ez alkalmazza. S sraégahalmazból egyérelműen válasz k egy eknsük a kövekező áéko. Ké vállala I és II azonos erméke állí elő. Azon gondolkodnak,

Részletesebben

Rövid távú elôrejelzésre használt makorökonometriai modell*

Rövid távú elôrejelzésre használt makorökonometriai modell* Tanulmányok Rövid ávú elôrejelzésre használ makorökonomeriai modell* Balaoni András, a Századvég Gazdaságkuaó Zr. kuaási igazgaója E-mail: balaoni@szazadveg-eco.hu Mellár Tamás, az MTA dokora, a Pécsi

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin ÉETTSÉG VZSGA 0. május. ELEKTONKA ALAPSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL ÉETTSÉG VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉMA Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám:

Részletesebben

Parametrikus nyugdíjreformok és életciklus-munkakínálat

Parametrikus nyugdíjreformok és életciklus-munkakínálat Közgazdasági Szemle, LX. évf., 213. november (1169 127. o.) Paramerikus nyugdíjreformok és éleciklus-munkakínála A ársadalombizosíási nyugdíjrendszer finanszírozása puszán a demográfiai folyamaok kövekezében

Részletesebben

Síkalapok vizsgálata - az EC-7 bevezetése

Síkalapok vizsgálata - az EC-7 bevezetése Szilvágyi László - Wolf Ákos Síkalapok vizsgálaa - az EC-7 bevezeése Síkalapozási feladaokkal a geoehnikus mérnökök szine minden nap alálkoznak annak ellenére, hogy mosanában egyre inkább a mélyépíés kerül

Részletesebben

A személyi jövedelemadó reformjának hatása a társadalombiztosítási nyugdíjakra

A személyi jövedelemadó reformjának hatása a társadalombiztosítási nyugdíjakra Közgazdasági Szemle, LVIII. évf., 20. december (029 044. o.) Cseres-Gergely Zsombor Simonovis András A személyi jövedelemadó reformjának haása a ársadalombizosíási nyugdíjakra 2009 és 203 közö a magyar

Részletesebben

Aggregált termeléstervezés

Aggregált termeléstervezés Aggregál ermeléservezés Az aggregál ermeléservezés feladaa az opimális ermékszerkeze valamin a gyáráshoz felhasználhaó erőforrások opimális szinjének meghaározása. Termékek aggregálása. Erőforrások aggregálása.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Technikai kivetítés és a költségvetési szabályok számszerűsítése 2011-2012

TÁJÉKOZTATÓ Technikai kivetítés és a költségvetési szabályok számszerűsítése 2011-2012 TÁJÉKOZTATÓ Technikai kiveíés és a kölségveési szabályok számszerűsíése 2011-2012 2009. okóber 21. Az elemzés szerzői: Baksa Dániel, Benk Szilárd, Berki Tamás, Draban Béla, Fehér Csaba, Gerner Vikória,

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin Javíási-érékelési úmaó 09 ÉETTSÉGI VIZSG 00. májs 4. ELEKTONIKI LPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ OKTTÁSI ÉS KULTUÁLIS MINISZTÉIUM

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin Javíási-érékelési úmuaó 063 ÉETTSÉG VZSG 006. okóber 4. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ OKTTÁS ÉS KTÁS MNSZTÉM Elekronikai alapismereek

Részletesebben

Elméleti közgazdaságtan I. A korlátozott piacok elmélete (folytatás) Az oligopólista piaci szerkezet formái. Alapfogalmak és Mikroökonómia

Elméleti közgazdaságtan I. A korlátozott piacok elmélete (folytatás) Az oligopólista piaci szerkezet formái. Alapfogalmak és Mikroökonómia Elmélei közgazdaságan I. Alafogalmak és Mikroökonómia A korláozo iacok elmélee (folyaás) Az oligoólisa iaci szerkeze formái Homogén ermék ökélees összejászás Az oligool vállalaok vagy megegyeznek az árban

Részletesebben

HUngarian Model of Program evaluation

HUngarian Model of Program evaluation HUngarian Model of Program evaluaion Kivona Az alábbi dolgozaban egy, a magyar gazdaságra kalibrál és becsül DSGEmodell m ködésé muajuk be, amely a igyekszik magába inegrálni a magyar gazdaságra eddig

Részletesebben

A tudás szerepe a gazdasági növekedésben az alapmodellek bemutatása*

A tudás szerepe a gazdasági növekedésben az alapmodellek bemutatása* A udás szerepe a gazdasági növekedésben az alapmodellek bemuaása* Jankó Balázs, az ECOSTAT közgazdásza E-mail: Balazs.Janko@ecosa.hu A anulmányban azoka a nemzeközi közgazdasági irodalomban fellelheő legfonosabb

Részletesebben

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? GDP Árindexek Kamatok Munkanélküliség Vannak releváns gazdasági kérdések,

Részletesebben

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készül a TÁMOP-4..2-08/2/A/KMR-2009-004pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáTK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék az MTA Közgazdaságudományi

Részletesebben

2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési,

Részletesebben

2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési, jövedelmi, kiadási

Részletesebben

4. Fejezet BERUHÁZÁSI PROJEKTEK ÉRTÉKELÉSE Beruházási pénzáramok értékelése Infláció hatása a beruházási projektekre

4. Fejezet BERUHÁZÁSI PROJEKTEK ÉRTÉKELÉSE Beruházási pénzáramok értékelése Infláció hatása a beruházási projektekre . Fejeze Pénzáramok (euróban) 0. év. év. év. év. év. év 0 000 9000 900 0 000 000 000 BERUHÁZÁSI PROJEKTEK ÉRTÉKELÉSE... Saikus beruházás gazdaságossági számíások: Neó pénzáramok álaga ARR = Kezdõ pénzáram

Részletesebben

DIPLOMADOLGOZAT Varga Zoltán 2012

DIPLOMADOLGOZAT Varga Zoltán 2012 DIPLOMADOLGOZAT Varga Zolán 2012 Szen Isván Egyeem Gazdaság- és Társadalomudományi Kar Markeing Inéze Keresle-előrejelzés a vállalai logiszikában Belső konzulens neve, beoszása: Dr. Komáromi Nándor, egyeemi

Részletesebben

Túlgerjesztés elleni védelmi funkció

Túlgerjesztés elleni védelmi funkció Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Budapes, 2011. auguszus Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Bevezeés A úlgerjeszés elleni védelmi unkció generáorok és egységkapcsolású ranszormáorok vasmagjainak úlzoan

Részletesebben

A kereslet hatása az árak, a minõség és a fejlesztési döntések dinamikájára

A kereslet hatása az árak, a minõség és a fejlesztési döntések dinamikájára VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. december (1094 1115. o.) VÖRÖS JÓZSEF A keresle haása az árak, a minõség és a fejleszési dönések dinamikájára A anulmány egy nagyon álalános

Részletesebben

A gazdasági növekedés mérése

A gazdasági növekedés mérése 3. lecke A gazdasági növekedés mérése Nominális és reál GDP, érék-, volumen- és árindex. Gazdasági növekedés és üzlei ciklusok. Hogyan mérjük a gazdasági növekedés? dinamikus elemzés: hány százalékkal

Részletesebben

A BIZOTTSÁG MUNKADOKUMENTUMA

A BIZOTTSÁG MUNKADOKUMENTUMA AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. május 23. (25.05) (OR. en) Inézményközi dokumenum: 2006/0039 (CNS) 9851/07 ADD 2 FIN 239 RESPR 5 CADREFIN 32 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ 2. KIEGÉSZÍTÉS Küldi:

Részletesebben

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? GDP árindexek kamatok munkanélküliség Hol tartunk? Vannak releváns gazdasági

Részletesebben

Jelzáloghitel-törlesztés forintban és devizában egyszerű modellek

Jelzáloghitel-törlesztés forintban és devizában egyszerű modellek Közgazdasági Szemle, LXii. évf., 215. január (1 26. o.) Király Júlia Simonovis András Jelzáloghiel-örleszés forinban és devizában egyszerű modellek A devizaalapú jelzáloghielek néhány éves népszerűség

Részletesebben

Fenntartható makrogazdaság és államadósság-kezelés

Fenntartható makrogazdaság és államadósság-kezelés és államadósság-kezelés Balaoni András Tóh G. Csaba (Századvég Gazdaságkuaó Zr.) Budapes, 2011. május Taralom 1. Bevezeés...4 2. A fennarhaó gazdasági növekedés...10 2.1. A neoklasszikus növekedési modell...

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAANYAG A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ KONCEPCIÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAANYAG A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ KONCEPCIÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAANYAG A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MEGÚJÍTÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ KONCEPCIÓ RÉSZLETES BEMUTATÁSA Függelék 2007. június Taralomjegyzék FÜGGELÉK. számú függelék: Az Országgyűlés

Részletesebben

Az árfolyamsávok empirikus modelljei és a devizaárfolyam sávon belüli elõrejelezhetetlensége

Az árfolyamsávok empirikus modelljei és a devizaárfolyam sávon belüli elõrejelezhetetlensége Az árfolyamsávok empirikus modelljei 507 Közgazdasági Szemle, XLVI. évf., 1999. június (507 59. o.) DARVAS ZSOLT Az árfolyamsávok empirikus modelljei és a devizaárfolyam sávon belüli elõrejelezheelensége

Részletesebben

Megtelt-e a konfliktuskonténer?

Megtelt-e a konfliktuskonténer? Közpoliikai kihívások az új évizedben Vigvári András Megel-e a konflikuskonéner? Néhány pénzügyi szempon a helyzeérékeléshez és a rendszer áalakíásához KKözhelynek és öbb oldalról bizonyíonak 1 számí az

Részletesebben

Makroökonómia Bevezetés

Makroökonómia Bevezetés A gazdaság működési környezee Makroökonómia Bevezeés 1. előadás 2010.02.11. előadó: Dr. Sol Kaalin egyeemi docens ökosziszéma gazdaság piac ársadalom A közgazdaságan vizsgálódási erüleei Az egyéni dönések

Részletesebben

Módszertani megjegyzések a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez

Módszertani megjegyzések a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez Módszerani megjegyzések a hielinézeek összevon mérlegének alakulásáról szóló közleményhez 1. A forinosíás és az elszámolás kezelése a moneáris saiszikákban Az egyes fogyaszói kölcsönszerződések devizanemének

Részletesebben

7. el adás. Solow-modell III. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

7. el adás. Solow-modell III. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Solow-modell III. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Alkalmazások Hogyan változnak egyensúlyi növekedési pályán az endogén változók? Mi kell a tartós gazdasági

Részletesebben

A monetáris aggregátumok szerepe a monetáris politikában

A monetáris aggregátumok szerepe a monetáris politikában MNB-anulmányok 71. 2008 KOMÁROMI ANDRÁS A moneáris aggregáumok szerepe a moneáris poliikában A moneáris aggregáumok szerepe a moneáris poliikában 2008. január Az MNB-anulmányok sorozaban megjelenõ írások

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK 5. Beruházások

GYAKORLÓ FELADATOK 5. Beruházások 1. felada Egymás kölcsööse kizáró beruházások közöi válaszás. Ké külöböző ípusú gépe szerezheük be egyazo művele elvégzésére. A ké egymás kölcsööse kizáró projek pézáramlásai ($) a kövekező ábláza muaja:

Részletesebben

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem. Solow-modell II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Mit tudunk

Részletesebben

Komáromi András * Orova Lászlóné ** MATEMATIKAI MODELLEK AZ INNOVÁCIÓ TERJEDÉSÉBEN

Komáromi András * Orova Lászlóné ** MATEMATIKAI MODELLEK AZ INNOVÁCIÓ TERJEDÉSÉBEN Koároi András * Orova Lászlóné ** MATEMATIKAI MODELLEK AZ INNOVÁCIÓ TERJEDÉSÉBEN BEVEZETÉS Az új erék, echnológia elerjedésének iseree nélkülözheelen a erel cégek száára, ezér külföldi és hazai kuaók ár

Részletesebben

KAMATPOLITIKA HATÁRAI

KAMATPOLITIKA HATÁRAI Pécsi Tudományegyeem Közgazdaságudományi Kar Gazdálkodásani Dokori Iskola Koppány Kriszián JEGYBANKI HITELESSÉG ÉS A KAMATPOLITIKA HATÁRAI Likvidiási csapda és deflációs spirál: elméle és realiás Dokori

Részletesebben

A hiperbolikus diszkontálás alkalmazása az optimális szabadalmak elméletében

A hiperbolikus diszkontálás alkalmazása az optimális szabadalmak elméletében A hiperbolikus diszkonálás alkalmazása az opimális szabadalmak elméleében Nagy Benedek Absrac: Gazdaságpoliikai dönések során gyakora szükséges azonnali kölségek és hosszú időn á realizálódó hasznok, vagy

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. június

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. június GAZDASÁGPOLITIKA Készül a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáTK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék az MTA Közgazdaságudományi

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június ÖKONOMETRIA ÖKONOMETRIA Készül a TÁMOP-4..2-08/2/A/KMR-2009-004pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságudományi

Részletesebben

"#$%& %'($%&$ @ ) & @5-98& @569! @,9 + "() *!$ ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) )

#$%& %'($%&$ @ ) & @5-98& @569! @,9 + () *!$ ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ?* & @.9?*= @,9 =8 @5-9 "& & @ & @5-98& @569 " " " " " " " " " " " " " " " " " &&"( * + "( *,--.//,--0/,--0//,--1/,--1//,--2/ 3.-.3..42-25.1 0.6-2,2,1511 6-0340. 40,.-3.,2014 6250,,,--2// 4.41. 13..01-010.0,.

Részletesebben

Statisztika gyakorló feladatok

Statisztika gyakorló feladatok . Konfidencia inervallum beclé Saizika gyakorló feladaok Az egyeemiák alkoholfogyazái zokáainak vizgálaára 995. avazán egy mina alapján kérdıíve felméré végezek. A vizgál egyeemek: SOTE, ELTE Jog, KözGáz.

Részletesebben

Előszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak.

Előszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak. Plel Álalános áekinés, jel és rendszerechnikai alapfogalmak. Jelek feloszása (folyonos idejű, diszkré idejű és folyonos érékű, diszkré érékű, deerminiszikus és szochaszikus. Előszó Anyagi világunkban,

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN II. TÁRGYHOZ

GYAKORLÓ FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN II. TÁRGYHOZ MEER IETMAR HEVÉR BOGLÁRKA GAKORLÓ FELAATOK KÖZGAZAÁGTAN II. TÁRGHOZ A munka szakmai aralma kapcsolódik a "Minőségorienál, összehangol okaási és K+F+I sraégia, valamin működési modell kidolgozása a Műegyeemen"

Részletesebben

Kína 2015.08.01 3:00 Feldolgozóipari index július 50.1 USA 2015.08.03 16:00 Feldolgozóipari index július 53.5

Kína 2015.08.01 3:00 Feldolgozóipari index július 50.1 USA 2015.08.03 16:00 Feldolgozóipari index július 53.5 www.kh.hu 215.7.31 Nyersanyagpiaci hírlevél piaci áekinés nyersanyag megnevezés akuális 2 héel ezelői kőolaj réz LME 3hó () 5298 5565 A Bren kőolaj a folyaa a mélyrepülés az elmúl ké hében, és 9%-al kerül

Részletesebben

1. ábra A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítása

1. ábra A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítása hagyományos beszállíás JIT-elvû beszállíás az uolsó echnikai mûvele a beszállíás minõségellenõrzés F E L H A S Z N Á L Ó B E S Z Á L L Í T Ó K csomagolás rakározás szállíás árubeérkezés minõségellenõrzés

Részletesebben

( r) t. Feladatok 1. Egy betét névleges kamatlába évi 20%, melyhez negyedévenkénti kamatjóváírás tartozik. Mekkora hozamot jelent ez éves szinten?

( r) t. Feladatok 1. Egy betét névleges kamatlába évi 20%, melyhez negyedévenkénti kamatjóváírás tartozik. Mekkora hozamot jelent ez éves szinten? Feladaok 1. Egy beé névleges kamalába évi 20%, melyhez negyedévenkéni kamajóváírás arozik. Mekkora hozamo jelen ez éves szinen? 21,5% a) A névleges kamalába időarányosan szokák számíani, ehá úgy veszik,

Részletesebben

Portfóliókezelési keretszerződés

Portfóliókezelési keretszerződés Porfóliókezelési kereszerződés Válaszo befekeési poliika Jelen szerződés lérejö alulíro helyen és napon a Random Capial Broker Zárkörűen Működő Részvényársaság (székhely: H-1053 Budapes, Szép u.2., nyilvánarja

Részletesebben

A közgazdasági Nobel-díjat a svéd jegybank támogatásával 1969 óta ítélik oda. 1 Az

A közgazdasági Nobel-díjat a svéd jegybank támogatásával 1969 óta ítélik oda. 1 Az ROBERT F. ENGLE ÉS CLIVE W. J. GRANGER, A 003. ÉVI KÖZGAZDASÁGI NOBEL-DÍJASOK DARVAS ZSOLT A Svéd Tudományos Akadémia a 003. évi Nobel-díjak odaíélésé ké fő alkoással indokola: Rober F. Engle eseén az

Részletesebben

Radnai Márton. Határidős indexpiacok érési folyamata

Radnai Márton. Határidős indexpiacok érési folyamata Radnai Máron Haáridős indexpiacok érési folyamaa Budapesi Közgazdaságudományi és Államigazgaási Egyeem Pénzügy anszék émavezeő: Dr. Száz János Minden jog fennarva Budapesi Közgazdaságudományi és Államigazgaási

Részletesebben

Intraspecifikus verseny

Intraspecifikus verseny Inraspecifikus verseny Források limiálsága evolúciós (finesz) kövekezmény aszimmeria Denziás-függés Park és msai (930-as évek, Chicago) - Tribolium casaneum = denziás-függelen (D-ID) 2 = alulkompenzál

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó. 2010. június GAZDASÁGSTATISZTIKA GAZDASÁGSTATISZTIKA Készül a TÁMOP-4..2-08/2/A/KMR-2009-004pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék, az

Részletesebben

ipari fémek USA 2015.07.22 16:30 Készletjelentés m hordó július USA 2015.07.27 14:30 Tartós cikkek rendelésállománya % június 0.5

ipari fémek USA 2015.07.22 16:30 Készletjelentés m hordó július USA 2015.07.27 14:30 Tartós cikkek rendelésállománya % június 0.5 www.kh.hu 215.7.16 Nyersanyagpiaci hírlevél piaci áekinés nyersanyag megnevezés akuális 2 héel ezelői kőolaj réz LME 3hó () 5565 5765 cink LME 3hó () 254 2 nikkel LME 3hó () 1162 1198 alumínium LME 3hó

Részletesebben

3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása

3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása 3. Gyakorla A soros áramkör anlmányozása. A gyakorla célkiőzései Válakozó áramú áramkörökben a ekercsek és kondenzáorok frekvenciafüggı reakív ellenállással ún. reakanciával rendelkeznek. Sajáságos lajdonságaik

Részletesebben

Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben

Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 212. szepember (933 962. o.) Jakab M. Zolán Kónya Isván Munkapiaci súrlódások DSGE modellekben A anulmány célja, hogy bemuassa a munkapiaci keresés alapmodelljé és annak

Részletesebben

Gazdasági növekedés, felzárkózás és költségvetési politika

Gazdasági növekedés, felzárkózás és költségvetési politika Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. január (1 23. o.) VALENTINYI ÁKOS Gazdasági növekedés, felzárkózás és kölségveési poliika A anulmány a kölségveési poliikának a növekedésre és a felzárkózásra gyakorol

Részletesebben

1. Előadás: Készletezési modellek, I-II.

1. Előadás: Készletezési modellek, I-II. . Előadás: Készleezési modellek, I-II. Készleeke rendszerin azér arunk hogy, valamely szükséglee, igény kielégísünk. A szóban forgó anyag, cikk iráni igény, keresle a készle fogyásá idézi elő. Gondoskodnunk

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter június GAZDASÁGPOLITIKA GAZDASÁGPOLITIKA Készül a TÁMOP-4..2-08/2/A/KMR-2009-004pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék, az MTA

Részletesebben

1997. évi LXXXI. törvény. a társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm.

1997. évi LXXXI. törvény. a társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. 1997. évi LXXXI. örvény a ársadalombizosíási nyugelláásról, egységes szerkezeben a végrehajásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeleel [A vasag beűs szöveg az 1997. évi LXXXI. örvény (a ovábbiakban:

Részletesebben

Kiadja a Barankovics István Alapítvány Felelős kiadó: a Kuratórium Elnöke Nyomda: Onix Nyomda, Debrecen

Kiadja a Barankovics István Alapítvány Felelős kiadó: a Kuratórium Elnöke Nyomda: Onix Nyomda, Debrecen Van megoldás ISBN 978-963-85524-4-0 Kiadja a Barankovics Isván Alapívány Felelős kiadó: a Kuraórium Elnöke Nyomda: Onix Nyomda, Debrecen Van megoldás Nyugdíjreform A családi ípusú adórendszer bemuaásakor

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú

Részletesebben

KELET-KÖZÉP EURÓPAI DEVIZAÁRFOLYAMOK ELİREJELZÉSE HATÁRIDİS ÁRFOLYAMOK SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Zsolt Schepp Zoltán

KELET-KÖZÉP EURÓPAI DEVIZAÁRFOLYAMOK ELİREJELZÉSE HATÁRIDİS ÁRFOLYAMOK SEGÍTSÉGÉVEL. Darvas Zsolt Schepp Zoltán Közgazdasági- és Regionális Tudományok Inézee Pécsi Tudományegyeem, Közgazdaságudományi Kar KELET-KÖZÉP EURÓPAI DEVIZAÁRFOLYAMOK ELİREJELZÉSE HATÁRIDİS ÁRFOLYAMOK SEGÍTSÉGÉVEL Darvas Zsol Schepp Zolán

Részletesebben

DOI 10.14267/phd.2015011 MORVAY ENDRE A MUNKAERŐPIAC SZTOCHASZTIKUS DINAMIKAI VIZSGÁLATA ELMÉLET ÉS GYAKORLAT

DOI 10.14267/phd.2015011 MORVAY ENDRE A MUNKAERŐPIAC SZTOCHASZTIKUS DINAMIKAI VIZSGÁLATA ELMÉLET ÉS GYAKORLAT MORVAY ENDRE A MUNKAERŐPIAC SZTOCHASZTIKUS DINAMIKAI VIZSGÁLATA ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Maemaikai Közgazdaságan és Gazdaságelemzés Tanszék Témavezeő: Móczár József egyeemi anár, az MTA-dokora Morvay Endre

Részletesebben

A T LED-ek "fehér könyve" Alapvetõ ismeretek a LED-ekrõl

A T LED-ek fehér könyve Alapvetõ ismeretek a LED-ekrõl A T LED-ek "fehér könyve" Alapveõ ismereek a LED-ekrõl Bevezeés Fényemiáló dióda A LED félvezeõ alapú fényforrás. Jelenõs mérékben különbözik a hagyományos fényforrásokól, amelyeknél a fény izzószál vagy

Részletesebben

A magyar növekedésről egy régimódi megközelítés

A magyar növekedésről egy régimódi megközelítés Közgazdasági Szemle LXIV. évf. 217. szepember (915 929. o.) Kónya Isván A magyar növekedésről egy régimódi megközelíés A növekedéselméle a közgazdaságan legrégibb és leginkább közponi kérdései vizsgálja.

Részletesebben

NEMZETKÖZI PÉNZPIACI FELTÉTELEK KÖZÖTT: HERCZEG BÁLINT. doktorandusz, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, email: balint.herczeg@econ.unideb.

NEMZETKÖZI PÉNZPIACI FELTÉTELEK KÖZÖTT: HERCZEG BÁLINT. doktorandusz, Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, email: balint.herczeg@econ.unideb. A MONETÁRIS POLITIKA LEHETŐSÉGEINEK VÁLTOZÁSAI A LIBERALIZÁLT NEMZETKÖZI PÉNZPIACI FELTÉTELEK KÖZÖTT: DEVIZAHITELEK HATÁSA MAGYARORSZÁGON HERCZEG BÁLINT dokorandusz, Debreceni Egyeem Közgazdaságudományi

Részletesebben

5. Differenciálegyenlet rendszerek

5. Differenciálegyenlet rendszerek 5 Differenciálegyenle rendszerek Elsőrendű explici differenciálegyenle rendszer álalános alakja: d = f (, x, x,, x n ) d = f (, x, x,, x n ) (5) n d = f n (, x, x,, x n ) ömörebben: d = f(, x) Definíció:

Részletesebben

A magyar növekedés tényez i: válság el tt és után

A magyar növekedés tényez i: válság el tt és után MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet MKT 54. Közgazdász-Vándorgy lés, 2016. szeptember 16 Kérdések Nemzetközi tapasztalatok Motiváció: változások a magyar növekedésben 5 GDP (%, év/év) 10 Fogyasztás

Részletesebben

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készül a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáTK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék az MTA Közgazdaságudományi

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmuaó ÉETTSÉGI VIZSG 0. okóber. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ EMEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIUM Elekronikai

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola. Ács Attila

Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola. Ács Attila Szegedi Tudományegyeem Gazdaságudományi Kar Közgazdaságani Dokori Iskola Ács Aila LIKVIDITÁS ÉS REÁLGAZDASÁG KAPCSOLATA Az Egyesül Államok példáján Dokori érekezés Témavezeő: Dr. Boos Kaalin Dr. Pap Gyula

Részletesebben

Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe

Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe Hosszú táv vs. rövid táv Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Elmélet Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági

Részletesebben

Az összekapcsolt gáz-gőz körfolyamatok termodinamikai alapjai

Az összekapcsolt gáz-gőz körfolyamatok termodinamikai alapjai Az összekapcsol áz-őz körfolyamaok ermodinamikai alapjai A manapsá használaos ázurbinák kipufoóázai nay hőpoenciállal rendelkeznek (kb. 400-600 C). Kézenfekvő ez az eneriá kiaknázni. Ez mevalósíhajuk,

Részletesebben

Zsembery Levente VOLATILITÁS KOCKÁZAT ÉS VOLATILITÁS KERESKEDÉS

Zsembery Levente VOLATILITÁS KOCKÁZAT ÉS VOLATILITÁS KERESKEDÉS Zsembery Levene VOLATILITÁS KOCKÁZAT ÉS VOLATILITÁS KERESKEDÉS PÉNZÜGYI INTÉZET BEFEKTETÉSEK TANSZÉK TÉMAVEZETŐ: DR. SZÁZ JÁNOS Zsembery Levene BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

Részletesebben

13 Wiener folyamat és az Itô lemma. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull

13 Wiener folyamat és az Itô lemma. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull 13 Wiener folyama és az Iô lemma Opions, Fuures, and Oher Derivaives, 8h Ediion, Copyrigh John C. Hull 01 1 Markov folyamaok Memória nélküli szochaszikus folyamaok, a kövekező lépés csak a pillananyi helyzeől

Részletesebben

2014.11.18. SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK: Gazdasági ösztönzők jellemzői. GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK (economic instruments) típusai. Környezetterhelési díjak

2014.11.18. SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK: Gazdasági ösztönzők jellemzői. GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK (economic instruments) típusai. Környezetterhelési díjak SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK: 10. hé: A Pigou-éelen alapuló környezei szabályozás: gazdasági öszönzők alapelvei és ípusai 1.A ulajdonjogok (a szennyezési jogosulság) allokálása 2.Felelősségi szabályok (káréríés)

Részletesebben

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Hosszú távú modell Mit csinál a vállalat? Mit

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin 3 ÉETTSÉGI VIZSGA 0. okór 5. ELEKTONIKAI ALAPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTATÓ EMBEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIMA Egyszerű, rövid feladaok

Részletesebben

Fizika A2E, 7. feladatsor megoldások

Fizika A2E, 7. feladatsor megoldások Fizika A2E, 7. feladasor ida György József vidagyorgy@gmail.com Uolsó módosíás: 25. március 3., 5:45. felada: A = 3 6 m 2 kereszmesze rézvezeékben = A áram folyik. Mekkora az elekronok drifsebessége? Téelezzük

Részletesebben

Az inflációs célkövetés, az árszínvonal célkitűzés, valamint hibrid politikájuk alkalmazhatóságának parametrikus elemzése

Az inflációs célkövetés, az árszínvonal célkitűzés, valamint hibrid politikájuk alkalmazhatóságának parametrikus elemzése Budapesi Műszaki- és Gazdaságudományi Egyeem Gazdaság- és Társadalomudományi Kar Üzlei Tudományok Inéze Pénzügyek Tanszék Az inflációs célköveés, az árszínvonal célkiűzés, valamin hibrid poliikájuk alkalmazhaóságának

Részletesebben

Ancon feszítõrúd rendszer

Ancon feszítõrúd rendszer Ancon feszíõrúd rendszer Ancon 500 feszíőrúd rendszer Az összeköő, feszíő rudazaoka egyre gyakrabban használják épíészei, lászó szerkezei elemkén is. Nagy erhelheősége melle az Ancon rendszer eljesíi a

Részletesebben

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról Összegezés az ajánlaok elbírálásáról 9. mellékle a 92/211. (XII. 3.) NFM rendelehez 1. Az ajánlakérő neve és címe: Budesi Távhőszolgálaó Zárkörűen Működő Részvényársaság (FŐTÁV Zr.) 1116 Budes Kaloaszeg

Részletesebben

Portfóliókezelési szabályzat

Portfóliókezelési szabályzat A szabályza ípusa: A szabályza jóváhagyója: A szabályza haályba lépeője: Működési Igazgaóság Igazgaóság elnöke Porfóliókezelési szabályza Szabályza száma: 9/015 erziószám: 1.7 Budapes, 015. auguszus 7.

Részletesebben

Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe

Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe Hosszú táv vs. rövid táv Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Aggregált kereslet Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (hosszú távú modell) Tudjuk, mit l

Részletesebben

40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia 1. kérdés Ha a banán ára jelent sen emelkedik, akkor ez Magyarországon ceteris paribus a) növeli a CPI értékét és a GDP-deátor értékét is

Részletesebben