ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter június

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter június"

Donát Fazekas
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 GAZDASÁGPOLITIKA

2 GAZDASÁGPOLITIKA Készül a TÁMOP /2/A/KMR pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ELTE TáK Közgazdaságudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságudományi Inéze, és a Balassi Kiadó közreműködésével.

4 ELTE TáTK Közgazdaságudományi Tanszék GAZDASÁGPOLITIKA Készíee: Pee Péer Szakmai felelős: Pee Péer 20. június

5 GAZDASÁGPOLITIKA 2. hé Ismélés: merev áras, keynesi modellek Pénz, infláció, seigniorage Pee Péer

6 (Régi) keynesi modell Árupiaci keresle: Y = D(Y, r, T) + G IS görbe Formálisan hasonló RBC-hez, de saikus, nincs jövő a magaarásoknak nincs mikro alapja, adhoc aggregál magaarási függvények Árupiaci kínála Nincs modellezve, rövid ávon a kereslehez igazodik, a kereslei egyenle ehá egyben árupiaci egyensúly feléel.

7 (Régi) keynesi modell Pénzpiaci egyensúly M/P = L(Y, r) LM görbe Hosszú áv, flexibilis árak, Y = Y* Oupu a poenciális szinen Poenciális oupu munkanélküliség ermészees ráája Rövid áv, P konsans, a merev árak mia az oupu elér a poenciális szinől. Poziív vagy negaív oupu gap

8 Gazdaságpoliika Moneáris poliika (M r I Y) és fiskális poliika (G,T Y) alkalmazhaó a keresle manipulálására, sabilizálásra, vagyis az oupu gap csökkenésére, elüneésére. Ha az árak ökéleesen flexibilisek lennének, akkor ilyen sabilizációra a keynesi modellekben sem volna szükség.

9 Gazdaságpoliika Keresleeremés recesszió ellen P LR AS, Y=Y* AD SRAS, P = P* Y* Y

10 A modell ulajdonságai Nincs magyaráza a poenciális kínálara (exogén). Saikus, ezér nem udja illuszrálni az infláció, nincs mikro alapja. A feniek mia a várakozások csak exogén módon szerepelhenek, viszon az oupu (foglalkozaás) ingadozások csillapíásában szerepe ad az aniciklikus gazdaságpoliikának, bár a feniek mia a probléma úl egyszerűnek lászik. Lucas-kriika sb.

11 AA-DD modell (Krugman Obsfeld) A feni keynesi modell egy nyio gazdaságú variációja Y = D(Y, T, ep*/p) R = R* + (e e - e )/e M/P = L(Y, R) DD görbe Ha a második ké egyenleből R helyére behelyeesíünk és rendezzük e-re e = f( M, P, Y, e e ) AA görbe

12 Gazdaságpoliika Más az árupiaci ranszmisszió (előző modellben a reálkamaláb, i a reálárfolyam), de a modell szerkezee azonos. Hosszú áv: Y konsans a poenciális szinen. Rövid áv: P konsans, oupu gap kelekezik sabilizációs poliika További cél és eszköz, külső egyensúly (CA), valuaárfolyam, le- és felérékelés

13 AA-DD modell e AA DD Y

14 Eddigi modellek Jó kiinduló alapok, de a gazdaságpoliikai dilemmák elemzéséhez árnyalni kell őke. RBC ökélees verseny felől piaci ökélelenségek okoza problémák felé Keynesi saika és mikro alap nélküliség felől a bizosabb közgazdasági megalapozás, dinamika, várakozások beépíése felé Maximálisan épíünk az eddigi makro anulmányokra, makro és nemzeközi ananyag áismélése hasznos lesz.

15 Flexibilis árak Flexibilis árak melle a pénz semleges, reálhaás nincs M L( Y, r ) P P Ahol P infláció a kövekező időszakra vár Y és r érékei a reálösszefüggésekből adoak, M csak P-re és П-re haha. A jólé szemponjából a nominális válozók nominálisak, érdekelenek. Akármilyen árszínvonal vagy infláció elérheő, de nincs jelenősége.

16 Moneáris poliika? Lehe-e szerepe mégis a pénzkibocsáásnak? Fiskális jövedelemszerzés, seigniorage Seigniorage: pénzkibocsáás monopóliumából származó állami jövedelem A pénz olyan megakaríási forma, amely nem fize kamao. Ha a privá szféra ebben a formában akarí meg, akkor ezzel a kibocsáója kölségmenesen ju forráshoz.

17 Seigniorage: monopoljáradék Nemcsak állami szerv erem pénz, bankok számlapénz eremenek. De ez uóbbi nem monopólium, a monopoljáradék kelekezésé a verseny korláozza. Minél nagyobb a verseny, annál jobban. Makroökonómiai modellekben a pénzügyi közveíés kiegyszerűsíjük, a bankok pénzeremési járadékával nem foglalkozunk.

18 Seigniorage Pénzkínála = moneáris bázis M Seigniorage: nominális pénzállomány növekményének reáléréke M M M M S P M ahol σ a pénzkínála növekedési ráája (figyeljünk, a nevezőben M -van) S = M növekedési üeme X reálpénzállomány M P M P

19 Seigniorage Seigniorage kelekezik, ha M növekszik. M nő, ha:. nő a gazdaság (Y), ezér nő a reálpénzkeresle 2. P nő, infláció van,vagyis válozalan reálpénzállomány eseén is nagyobb M kell. Ez uóbbi az inflációs adó. r válozása csak rövid ávon érdekes, hiszen r- nek nincs rendje. Jelen elemzésben Y és r exogén (konsans), csak inflációs adó van.

20 Relevancia. Magas infláció, hiperinfláció, legöbbször fiskális kényszer eredménye. Ez a klasszikus ese, az alábbi elemzés elsősorban erre vonakozik. 2. Kölségveési viákban időnkén felmerül az olcsó finanszírozás ölee a jegybank resrikív moneáris poliikájával úlzoan felhajja a kamaoka, s ezzel meggáolja az államadósság finanszírozásá. Ha ez nem enné, csökkenheőek volnának a kölségveés kamakiadásai (Maolcsy)

21 Relevancia 3. Ha úl magas az államadósság, felmerülhe a szándékol vagy kényszerű elinflálás min az államcsőd (defaul) alernaívája. Vigyázzunk: elinflálás, ponalan kifejezés, öbbféle dolgo jelenhe.. A kölségveés kiadásai (állami béreke, nyugdíjaka) nominálisan rögzíik, miközben a várnál nagyobb infláció csökkeni azok reáléréké. Ez nem seigniorage, ez a kölségveés reálkiadásainak csökkenése.

22 Relevancia 2. Az államadósság jórész fix nominális kamaozású (nem indexál) kövényekben van, a várnál nagyobb infláció az ilyen kövény reáléréké úgy csökkeni, hogy nincs magasabb kama, ami kompenzálna. Ez sem seigniorage. Ilyen helyze gyakran előfordul, de csak akkor, ha az infláció váralan, arósan nem fennarhaó, hiszen a nominális kamaok igazodnak.

23 Seigniorage Az infláció mia a pénzaróknak növelniük kell a nominális pénzállományuka, hogy fennarhassák reálpénz-állományuka, így ranzakcióik szinjé. Ez arósan is fennmarad, és akkor is van, ha előre számíanak az inflációra. Mérsékel infláció eseén. és 2. sokkal jelenősebbek a fiskális pozíció szemponjából.

24 Seigniorage kelekezése gyakorla Nincs olyan kölségveési bevéeli éel, hogy Seigniorage A jövedelem a jegybanknál kelekezik Belföldi vagy külföldi kamaozó eszközök Banki aralék (kama?) Készpénz, kamamenes Gyakorlai megfonolások, mérési nehézségek

25 Seady sae seigniorage Mekkora a arósan megszerezheő seigniorage? A reálpénzkeresle П függvénye (Y és r konsans) S M P ( ) Ha σ konsans, és a rendszer sabil (valami sacionér állapoba ar) akkor i σ = П érvényes. Ha a pénzkínála növekedése örökké elérne az inflációól, akkor a reálpénz állománya vagy elűnne, vagy minden haáron úl nőne.

26 Seady sae seigniorage S L( ) Maximális seigniorage S L L( L( ) ) L 0 Maximális (seady sae) seigniorage annál az inflációs ráánál van, ahol a pénzkereslei függvény infláció szerini rugalmassága egységnyi. Ugyanaz a logika, min maximalizálni a eljes bevéel.

27 Maximális seigniorage S П

28 Dinamika Seady sae, állandósul állapo, ekkor σ = П minden időponban. Dinamikus elemzés az állandósul állapohoz vezeő ú. Ekkor σ és П + időben válozik, és nem egyenlő egymással. П + a jövőre vár infláció. Racionális várakozások eseén ez a énylegessel azonos. Ehhez specifikáljuk a pénzkereslei függvény.

29 Dinamika A konsans Y és r haásá a C konsansba vonuk össze. Vesszük az egyenle logarimusá, és úgy válaszunk egysége, hogy logc = 0 legyen. γ a pénzkeresle infláció szerini rugalmassága Ahol M P m ce P P p ( p p ) x m logm p logp P P

30 Árendezve P Dinamika m P A jelenlegi (log) árszínvonal a mai pénzkínála és a jövőre vár árszin súlyozo álaga. m mai növekedése növeli az árszínvonala, de a vár jövőbeli árszínvonal emelkedése is növeli a mai árszínvonala.

31 Dinamika A jövőbeli árszínvonal ugyanígy a jövőbeli pénzkínálaól és a későbbi árszinől függ. Kifejve P m i 0 Az árszin a jövőbeli vár pénzkínálaok súlyozo álaga. A súlyok γ függvényei, összegük. i i

32 Kiérő a várakozásokról Múlba ekinő, adapív Racionális, konziszens, vagy előre ekinő A jövő válozó éréke egy valószínűségi válozó, meghaározo eloszlással. A racionális várakozás ennek várhaó éréke. Deerminiszikus modellben a jövő előre kiszámíhaó, a racionális várakozás ökélees jövőbeláás jelen. ( valószínűséggel bekövekező dologra számíunk.) Másfaja várakozás nem volna konziszens.

33 Ha m konsans Dinamika P m i 0 i m Az árszínvonal megegyezik a pénzkínálaal (c = ). Ha m nő (és a várakozások szerin öröké ezen a szinen marad), akkor p arányosan nő. Jövőre vár pénzkínálai sokkok a mai árszinre is hanak.

34 Példa A pénzkínála megnő +k-ban P +k idő

35 Infláció A jelenbeni infláció a jelenbeni pénzkínála növekedési üemének és a jövőbeli (vár) inflációnak súlyozo álaga. Kifejve A jelenbeli infláció a jelen és jövőbeli pénzkínálai növekedési ráák súlyozo álaga. i i i 0 ) ( ) ( p P P m m P P

36 Kövekezmény Az előreekinő várakozások mia ugyanakkora mai infláció a pénzkínála nagyon sokféle lefuásával összefér. Lehe ma alacsony és csökkenő infláció, noha σ magas, ha a jövőre alacsony pénzkínálai dinamiká várnak Alacsony σ ma járha együ magas inflációval, ha a jövőre magas pénzkínálai dinamiká várnak. Az infláció nem csak a jelen moneáris poliikájáól függ.

37 Nagy infláció Konexus Nem könek hosszabb ávú nominális szerződéseke. Emia a nominális merevségek kisebb jelenőségűek, az egyéb alkalmazkodási nehézségekől is elekinünk. Előreekinő várakozások A meglepeés az, ami igazán számí.

38 Váralan vs. előre vár pénzkínálai P gyorsulás -ben idő

39 Nagy inflációk vége Példák Hogyan alakulnak ki hiperinflációs helyzeek? Sargen Wallace példáiban: hieles sabilizációs poliika meghirdeésekor az infláció csökkenni kezd, noha a pénzkínála még gyors. Hielesség jelenősége, udják, elhiszik, hogy a jövőben lassulni fog.

Irodalom Mankiw: Makroökonómia, Osiris Kiadó, Budapes 2002. 8, 9, 0. fejeze Krugman Obsfeld: Nemzeközi gazdaságan, Panem Kiadó 2003. 6.

40 Irodalom Mankiw: Makroökonómia, Osiris Kiadó, Budapes , 9, 0. fejeze Krugman Obsfeld: Nemzeközi gazdaságan, Panem Kiadó fejeze Görömbey Pee (998): Makromodellek, egyeemi jegyze, Debrecen Sargen: Hogyan ér vége négy súlyos inflációs időszak? In: Sargen (2005): Infláció és racionális várakozások, Nemzei Tankönyvkiadó, Budapes

Hasonló dokumentumok

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi