2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Átírás

1 Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia

2 Jöv héten dolgozat!!!

3 Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési, jövedelmi, kiadási megközelítés) Nominális vs. reál GDP

4 További fontos fogalmak Ináció, deáció Kamat

5 Ináció, deáció

6 Ináció, deáció Hogyan változnak az árak? ináció: az árszínvonal emelkedése deáció: az árszínvonal csökkenése Árindexek

7 GDP-deátor Árváltozást mutat (árindex) A GDP-ben lév termékek és szolgáltatások árát veszi gyelembe

8 GDP-deátor Ináció, deáció Tárgy id szaki mennyiségekkel súlyoz (Paasche) Ptárgy Q tárgy Pbázis Q tárgy = Nominális GDP Reál GDP

9 GDP-deátor Ináció, deáció P2015 Q 2015 = P2014 Q = 360 = 0,

10 CPI - Fogyasztói árindex Árváltozást mutat (árindex) A fogyasztó által vásárolt termékek és szolgáltatások árát veszi gyelembe

11 CPI - Fogyasztói árindex Bázis id szaki mennyiséggekkel súlyoz (Laspeyres) Ptárgy Q bázis Pbázis Q bázis

12 Fogyasztói árindex Ináció, deáció P2015 Q 2014 P2014 Q 2014 = = 210 = 0,

13 A fogyasztási kiadások megoszlása a CPI-ben Magyarországon Forrás: KSH

14 CPI - Problémák Ináció, deáció Felülbecsülheti az inációt helyettesítési hatás új termék megjelenése min ségbeli változások

15 Magináció nem tartalmazza a feldolgozatlan élelmiszerek, energiaárak, szabályozott árak árindexét áraikat költségsokkok befolyásolhatják (id járás, világpiaci nyersanyagár-alakulás)

16 Árindexek Magyarországon (el z évhez viszonyítva) Forrás: MNB, World Bank

17 GDP-deátor vs. CPI Ináció, deáció GDP-deátor összes hazai termék és szolgáltatás nincs benne import változó súlyok (Paasche) CPI csak a fogyasztók által vásárolt van benne import változatlan súlyok (Laspeyres)

18

19 Nominális vs. reál kamat Nominális kamatláb: megtakarítás, hitel után zetett kamat Reál kamatláb: vásárlóer változása (inációval korrigált) ex ante: ügylet megkötésekor ex post: ténylegesen megvalósuló

20 Fisher-egyenlet A nominális kamatláb (i) a reál kamatláb (r) és az inációs ráta (π) összege i = r + π

21 Nominális és reál kamatláb az Egyesült Államokban Forrás: Mishkin: Macroeconomics

22 In áció, de áció

23 i ráta az Egyesült Államokban Forrás: Mankiw

24 Munkaer -állomány (gazdaságilag aktívak) Munkaer -állomány (L) = foglalkoztatottak (E) + munkanélküliek (U) Foglalkoztatott: dolgozik Munkanélküli: nem dolgozik, de munkát keres

25 NEM része a munkaer -állománynak (gazdaságilag inaktívak) diákok, nyugdíjasok,... Reményvesztett munkanélküli: felhagyott a munkakereséssel

26 15-74 éves népesség megoszlása Magyarországon III. negyedévében (Forrás: KSH)

27 i ráta (u) Munkanélküliek Munkaer -állomány = U L

28 Aktivitási ráta Ináció, deáció Munkaer -állomány Munkaképes korú lakosság

29 Foglalkoztatottság Ináció, deáció Foglalkoztatottak Munkaképes korú lakosság

30 15-74 éves népesség megoszlása Magyarországon III. negyedévében (Forrás: KSH)

31 i ráta eltérései demográai csoportok között A munkanélküliség eltér társadalmi csoportok között: Fiatalok-id sek Férak-n k Legmagasabb iskolai végzettség (általános iskola-egyetem)

32 i ráta korcsoportok szerint 2014-ben (%)

33 i ráta iskolai végzettség szerint 2014-ben (%) (Forrás: KSH)

34 Okun törvénye A munkanélküliségi ráta és a reál GDP változása közötti negatív irányú kapcsolat.

35 Okun törvénye Forrás: Mankiw

36 Kérdések Miért van munkanélküliség? Mit l függ a szintje? Mekkora a természetes rátája (az átlagos szint, ami körül ingadozik)?

37 A munkaer mozgásának modellje Vannak akik elhagyják vagy elvesztik állásukat, míg mások dolgozni kezdenek A munkaer -állomány (L) a foglalkoztatottak (E) és a munkanélküliek (U) számának összege: A munkanélküliségi ráta: L = E + U u = U L

38 A munkaer mozgásának modellje Legyen s a foglalkoztatottak azon hányada, akik a hónap során elvesztik állásukat (állásvesztési ráta) Legyen f a munkanélküliek azon része, akik a hónap során munkát találtak (állásszerzési ráta) Ha a munkanélküliségi ráta nem változik (stacionárius), akkor a munkát találók és az állásukat elveszt k száma megegyezik fu = se

39 A munkaer mozgásának modellje Kihasználva, hogy E = L U kapjuk, hogy: fu = s(l U) Osszunk le L-lel! f U L = s(1 U L ) Ezt U L -re rendezve: u = U L = s s + f

40 A munkaer mozgásának modellje A munkanélküliség természetes rátája tehát az állásvesztés és állásszerzés rátájától függ Minél magasabb az állásvesztés rátája, annál magasabb a munkanélküliség Minél magasabb az állásszerzés rátája, annál alacsonyabb a munkanélküliség

41 A munkanélküliség okai Ináció, deáció Miért van munkanélküliség?

42 Frikciós munkanélküliség Az állást keres k és a szabad munkahelyek "párosítása" id t vesz igénybe Különböz képességekkel és preferenciákkal rendelkeznek az emberek és a munkahelyek is különböz ek (más bérek, más elvárások) Az információ-áramlás nem tökéletes a két fél között A munkaer földrajzi mobilitása korlátozott

43 In áció, de áció Frikciós munkanélküliség A megfelel munkahely kereséséhez szükséges id miatt kialakuló munkanélküliség a frikciós munkanélküliség.

44 Gazdaságpolitika és frikciós munkanélküliség Frikciós munkanélküliséget csökkenti munkaügyi központok Frikciós munkanéküliséget növeli munkanélküli segély

45 Bérrugalmatlanság Ináció, deáció A munkanélküliség másik oka a bérrugalmatlanság: a bérek nem alkalmazkodnak annak érdekében, hogy a munkaer -piaci kereslet és kínálat egyensúlyba kerüljön A reálbér a piaci egyensúly felett marad a kínálat meghaladja a keresletet

46 Várakozási munkanélküliség A bérrugalmatlanságból és a munkahelyek sz kösségéb l ered munkanélküliség Nem azért vannak munka nélkül, mert a megfelel munkahelyet keresik, hanem mert adott bérek mellett a munkaer kínálata meghaladja a keresletet Arra várnak, hogy munkahelyek szabaduljanak fel

47 Várakozási munkanélküliség Mi okozza a bérrugalmatlanságot és a várakozási munkanélküliséget? Miért nem csökkentik a vállalatok a béreket, ha a kínálat meghaladja a keresletet?

48 Minimálbérek Ináció, deáció A minimálbérek megakadályozzák, hogy a bérek egyensúlyi szintre süllyedjenek Azon munkaer iránt csökken emiatt a kereslet, akiknél a minimálbérnél alacsonyabb lenne az egyensúlyi szint (alacsony képzettség, kevés gyakorlat)

49 Minimálbérek 2015-ben (EUR/ hónap) (Forrás: Eurostat) Belgium 1501,8 Franciaország 1457,5 Egyesült Királyság 1378,9 Szlovénia 790,7 Portugália 589,2 Magyarország 332,8 Románia 217,5 Bulgária 184,1

50 Szakszervezetek A kollektív szerz dés gyakran az egyensúlyi szint fölé emeli a béreket.

51 Hatékony bérek elmélete A magas zetések nagyobb er feszítésre ösztönzik a munkavállalókat A magasabb bér csökkenti a munkaer uktuációját (csökkenti a kilépések gyakoriságát, így azt az id t is, amit az új alkalmazottak felvételére és képzésére fordítanának a vállalatok)

52 hossza Ináció, deáció Ha inkább rövid távú, akkor az valószín leg frikciós munkanélküliség Ha inkább hosszú távú, akkor valószín leg várakozási munkanélküliség A gazdaságpolitikának ismerni kell az okot a megfelel intézkedéshez

53 Mit tanultunk ma? Alapfogalmak ináció, deáció kamatok munkanélküliség Tankönyv 2., 5. és 6.4. fejezet