Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Átírás

1 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció negatív hatásai, okai és típusai. Phillips-görbe. evezető gondolatok a munkanélküliség anyagi és lelki terhei az általános árszint-emelkedés negatív hatásai a munkanélküliség és az infláció tárgyalásának menete a jelenség mérőszámai aktuális hazai tendenciák elméleti megközelítés a jelenségek okai a két jelenség összekapcsolása munkanélküliség mérése - áttekintés nyilvántartott versus becsült munkanélküliség regisztrált munkanélküliek ILO ajánlásainak megfelelő munkaerő-piaci kategóriák foglalkoztatási mutatók a becsült adatok alapján aktivitási ráta foglalkoztatási arány munkanélküliségi ráta számpélda a munkanélküliség alakulása Magyarországon 1

2 Regisztrált munkanélküliek nyilvántartott vagy regisztrált álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Forrás: KSH, NFSZ Forrás: NFSZ Forrás: NFSZ 2

3 z ILO ajánlásainak megfelelően értelmezett munkanélküliség ILO (International Labour Organization, Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) munkaerő-piaci felmérés, kb. 32 ezer háztartásra kiterjedő reprezentatív adatfelvétel a éves személyek gazdasági aktivitásáról munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 2002-ig 30, 2003-tól 90 napon belül dolgozni kezd További munkapiaci kategóriákhoz lásd a Munkapiaci fogalmak, módszertan c. KSH-anyagot (oktatói honlapról letölthető). népesség gazdasági aktivitása Év Foglalkoztatottak Munkanélküliek Gazdaságilag aktívak ezer fő Gazdaságilag nem aktívak* ktivitá si arány éves népesség Munkanélküliségi ráta százalék Foglalkoztatási ráta ,9 420, , , ,7 54,7 10,0 50, ,2 474, , , ,4 55,4 11,2 49, ,9 467, , , ,7 55,8 10,9 49, ,9 475, , , ,6 56,9 10,9 50, ,8 441, , , ,7 57,0 10,2 51, ,8 343, , , ,2 58,7 7,7 54,1 * zok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Forrás: KSH Foglalkoztatási arányszámok képzése munkaképes korú népesség 7 656,6 ezer fő gazdaságilag aktívak gazdaságilag inaktívak 4 353,4 ezer fő 3 303,2 ezer fő foglalkoztatottak munkanélküliek 3 877,9 ezer fő 475,6 ezer fő aktivitási ráta = aktívak 4353,4 56,9% munkaképes korúak 7656,5 foglalkoztatottak 3877,9 foglalkoztatási ráta = 50,6% munkaképesek 7656,6 munkanélküliek 475,6 munkanélküliségi ráta = 10,9% aktívak 4353,4 3

4 átlagos nominális bérszínvonal Foglalkoztatási mutatók alakulása Forrás: MN, Ábrakészlet... munkapiac elméleti modellje - áttekintés a munkakeresleti görbe és eltolódásainak okai a munkakínálati görbe és eltoldódásainak okai a munkapiac egyensúlyi helyzete munkapiaci egyensúlytalanságok a rövidebb oldal elve az önkéntes és a kényszerű munkanélküliség a munkapiac működését meghatározó legfontosabb jellemző: lefelé irányuló nominális bérmerevségek munkakeresleti görbe és munkakereslet növekedése külső tényezők hatására W L D L D létszám L 4

5 átlagos nominális bérszínvonal munkakínálati görbe elmozdulása az aktivitás növekedésének hatására W L S L S L aktív L aktív létszám L munkapiaci egyensúly W L S W e C L D L f L aktív L Egyensúlytalanság a munkapiacon (1) W L S D E F G W 1 L D L f L aktív L 5

6 mérnökök átlagbére Egyensúlytalanság a munkapiacon (2) W L S W 2 H I K J L D L f L aktív L munkanélküliség három fő típusa frikciós vagy súrlódásos munkanélküliség munkaerőmozgás miatti átmeneti állástalanság a munkapiac természetes velejárója strukturális munkanélküliség a munkakereslet és a munkakínálat szerkezete eltér egymástól konjunkturális munkanélküliség gazdasági visszaesés váltja ki Strukturális munkanélküliség (1) W m L S m W 0 m L D m mérnökök létszáma L m 6

7 munkanélküliségi ráta változása (%) közgazdászok átlagbére Strukturális munkanélküliség (2) W k L S k W 0 k C D L D k közgazdászok létszáma L k Konjunkturális munkanélküliség W L S W e L D L D L munkanélküliség és a gazdasági növekedés kapcsolata 5 4 Okun törvénye Magyarországon 1994 és 2005 között y = -0,5854x + 2,1637 R 2 = 0, reál GDP éves növekedési üteme (%) 7

8 z infláció fogalma és mérése - áttekintés az infláció definíciója és az áremelkedés következménye hirtelen árszintugrások, bázishatások defláció versus dezinfláció fogyasztói árindex (CPI) versus GDP-deflátor két mutató közötti koncepcionális különbségek, számpéldák a két árindex értékbeli különbségének okai maginflációs mutató a jelenlegi inflációs tendenciák Magyarországon z árszínvonal-változás mértéke különböző súlyozással az átlagos áremelkedés mérése (lásd 9. lecke) GDP-deflátor = tárgyévi nominális GDP / változatlanáras vagy reál GDP fogyasztói árindex = bázis időszaki fogyasztói kosár tárgyidőszaki árakon / ugyanez a fogyasztói kosár bázis időszaki árakon q 0 p 0 q 1 p C q p 1 1 GDP-deflátor 1,094 q p q p CPI 1,096 q p 0 0 két árindex különbségének okai a GDP-deflátor alul-, a CPI pedig felülbecsli a megélhetési költségek növekményét? a CPI nem veszi figyelembe, hogy a fogyasztók a drágább termékeket olcsóbbakkal helyettesítik; a GDP-deflátor egyáltalán nem jelzi a helyettesítés miatti jólétcsökkenést a CPI a változatlan fogyasztói kosár miatt nem számol új termékek megjelenésével a CPI nem számol azzal, hogy az áremelkedés egy része a termékek minőségjavulásának is betudható példa: jégverés, gyér termés, csillagászati gyümölcsárak GDP-deflátor és CPI Magyarországon (%) Fogyasztói GDP-deflátor árindex (CPI) Év (százalék) (százalék) Elõzõ év = 100 Elõzõ év = ,3 122, ,5 118, ,5 128, ,2 123, ,5 118, ,6 114, , ,9 109, ,6 109, ,9 105, ,6 104, ,7 106,8 Forrás: KSH 8

9 maginflációs és a fogyasztói árindex alakulása Forrás: MN, Ábrakészlet... Inflációs legyezőábra Forrás: MN, Ábrakészlet... z infláció mértéke kúszó infláció vágtató infláció hiperinfláció 9

10 z infláció káros következményei az infláció magas szintje által okozott károk tranzakciós vagy cipőtalp -költségek átárazási vagy menü -költségek az adórendszer merevségéből adódó költségek az inflációs bizonytalanság által okozott károk nem szándékolt jövedelem-újraelosztás heterogén inflációs várakozások az ármechanizmus működési zavarai z infláció okai - áttekintés keresleti vagy árinfláció kínálati, bér- vagy költséginfláció ár-bér spirál önbeteljesítő inflációs várakozások az infláció növekedése és csökkenése Keresleti infláció P C S P 2 P 1 P 0 Y D 0 Y p = Y D 1 Y D 2 Y 10

11 P Kínálati infláció S S P 3 E S P 2 D P 1 P 0 Y D 0 Y p Y z infláció csökkenése és S P növekedése P 3 S D P 1 P 2 C P 0 Y p = Y D 0 Y p = Y D 1 Y Y D 2 Y D 3 munkanélküliség és az infláció kapcsolata - áttekintés a Phillips-görbe eredeti: a bérinfláció és a munkanélküliség kapcsolata módosított: az árinfláció és a munkanélküliség kapcsolata az inflációs várakozások módosulása, hosszú távú Phillips-görbe NIRU (Non ccelerating Inflation Rate of Unemployment), a munkanélküliség legkisebb fenntartható rátája, a természetes munkanélküliség rátája 11

12 Éves inflációs ráta (%) inflációs ráta rövid távú Phillips-görbe π PC munkanélküliségi ráta u Phillips-görbe becslése a hazai adatok alapján 40 Hosszú távú Phillips-görbe Magyarországon az 1989 és 2005 közötti évek adatai alapján Munkanélküliségi ráta (%) hosszú távú Phillips-görbe π C D PC PC NIRU u 12

13 inflációs ráta inflációs ráta z áralakulás elmélete (1) π π 1 I π 0 I ΔY p / Y p gazdasági növekedés ΔY/Y z áralakulás elmélete (2) π π 0 C I π 2 I ΔY p / Y p gazdasági növekedés ΔY/Y 13