KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Átírás

1 Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Fontos tudnivalók A javítás során a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írja be, ebbe a mezőbe csak egész számot írhat! A feladatlap végén található összesítő táblázatot értelemszerűen kell kitölteni. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól ( szöveges megnevezéstől) eltérő a megoldás. Ha a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A teljes pontszám csak hibátlan feladat megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Logikailag helyes eljárással, de számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét le kell vonni a hibavétés helyén. A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a toűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen számolási hiba miatt nem kell csökkenteni. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz-hamis kérdéseknél a hibás megítélés mellett az önmagában szakmailag helyes indoklásért adható. 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet. írásbeli vizsga / május 18.

3 I. Választásos, egyszerű, rövid választ igénylő feladatok Feleletválasztás (20 pont) C C B D B C A B C C Minden helyes válasz ot ér, maximális pontszám 20. II. Szöveges (kifejtendő) feladatok 1. Igaz-hamis állítások (6 2 = 1) Sorszám Válasz Pontszám H 1. Azokat a jószágkosarakat, amelyeket adott jövedelemből a fogyasztó megvásárolhat, a költségvetési egyenes szemlélteti. 1+ A közömbösségi görbe az azonos hasznosságú jószág-kosarakat szemlélteti. I 2. A számviteli költség az explicit és az elszámolható implicit költség összege, azért az explicit költség növekedése együtt jár a számviteli költség növekedésével. 1+ H 3. Ha egy tevékenység mások számára olyan előnyökkel jár, amelyért nem kellett fizetni, akkor pozitív externáliáról beszélünk. A negatív externália másoktól áldozatot követel, mert 1+ többletköltségeket kell vállalniuk, s ezeket nekik senki nem téríti meg. H 4. A fogyasztási határhajlandóság mindig kisebb mint H 5. A foglalkoztatottak számát a rövidebbik oldal elve alapján határozzuk meg, ezért előfordulhat, hogy az egyensúlyinál magasabb reálbér 1+ esetén csökken a foglalkoztatottak száma. I 6. A reál pénzkínálatot a nominális pénzmennyiség és az árszínvonal hányadosaként határozzuk meg, ezért változatlan nominális pénzmennyiség mellett az árszínvonal növekedése csökkenti a tört értékét Definíciók (4 2 = 8 pont) Sorszám Válasz Pontszám A) Az a periódus, amelyen belül a vállalat a termelés módosításával reagálhat a piaci eseményekre, mert legalább egy termelési tényező megváltoztatására képes, miközben legalább egy tényező változatlan marad. B) A termékegységre jutó összköltség, azaz az összköltség és a termelt mennyiség hányadosa. C) A vállalat azon költségei, amelyek nem követik a termelés mennyiségének változásait rövid távon, ezért nagyságát állandónak tekinthetjük. D) Az a szám, amely megmutatja, hogyan változik a termelő összköltsége, ha egységnyivel növeli a termelését. írásbeli vizsga / május 18.

4 3. Kifejtős kérdés (4 2 = 8 pont) Aktív népesség: a munkaképes népesség azon része, akik megjelennek a munkapiacon, hajlandók és képesek munkát vállalni. Az aktív Ez a munkakínálat maximális nagysága. népesség Az aktív népesség két részre osztható: foglalkoztatottakra és munkanélküliekre. Teljes foglalkoztatás és munkanélküliség Munkanélküliség főbb típusai Munkanélküliségi ráta Pontozás: bármely két jó válaszért a pontszám megadható. Teljes foglalkoztatás: a munkapiac egyensúlya mellett a foglalkoztatottak száma megegyezik az aktív népességgel. Ha az aktív népesség létszáma nagyobb, mint a foglalkoztatottak száma, akkor a nemzetgazdaságban munkanélküliség van, a munkapiacon a munkakínálat nagyobb, mint a munkakereslet. a) A munkavállaló szempontjából: Önkéntes munkanélküliségről beszélünk, ha az egyén megjelenik a munkapiacon, de az adott reálbér mellett nem vállal munkát Kényszerű munkanélküliségről beszélünk, ha az egyén keres, de nem talál munkát b) Munkapiaci túlkínálatot kiváltó okok miatt: Strukturális munkanélküliség a munkaerő kereslete és kínálata eltérő összetétele miatt jelentkezik. Technológiai munkanélküliség akkor alakul ki, ha a technikai fejlődés miatt csökken a munkaerő iránti kereslet. Konjunkturális munkanélküliség a nemzetgazdaság kibocsátásának ingadozása miatt alakul ki. A termelés visszaesése vezet a foglalkoztatás csökkenéséhez és a munkanélküliek számának növekedéséhez. Pontozás: minden 2 jó válaszért 1-1- pont adható, azaz 4 jó válasz esetén megadható a. = a munkanélküliek és az aktív népesség aránya százalékban kifejezve A munkanélküliség növekedése az egyének szempontjából a létfenntartási gondok növekedését, illetve társadalmi szempontból a kihasználatlan erőforrások növekedését jelzi. A kedvezőtlen változás a kibocsátás és a jövedelem csökkenését eredményezi. 1- írásbeli vizsga / május 18.

5 4. Párosítás (6 1 = 6 pont) Megnevezés 1. ábra 2. ábra 3. ábra A változást okozó tényező A) B) E) Az egyensúlyi jövedelem változása: növekedés (+) csökkenés ( ) = 6 pont 5. Elemző, értékelő feladat (6 1 = 6 pont) 5.1. b) A kínálat növekedése. d) A kereslet csökkenése Az aszály miatt kevesebb kukorica termett, ezért a kínálati függvény balra eltolódott A) exportál B) csökkenésére C) csökkenése Pontozás: két jó válasz esetén adható. írásbeli vizsga / május 18.

6 III. Számítást, ábrázolást igénylő feladatok 6. feladat ( = 9 pont) Ha a fogyasztó nem vásárol x jószágot (= tejterméket), akkor az I = px x + py y összefüggésben az x = 0 szerepel Ezért p y = I / ymax = 3360 / 20 = 168 forint a péksütemény ára. A tejből vásárolható maximális mennyiség: x max = 3360 / 280 = 12 liter A költségvetési egyenes egyenlete: 3360 = 280x + 168y, rendezett formában: y = 20 5/3x A meredekség a rendezett alakból leolvasható: m = 5/3, 6.2. előjel nélkül az árarányok hányadosaként is meghatározható: px / py = 280 / 168 = 5/3 Az alábbi ábra a teljes megoldást mutatja. Ehhez a részkérdéshez az I 1 egyenes ábrázolása nem szükséges péksütemény G U1 I I 1 0 U tejtermék 3 pont 6.4. Az optimális megoldás a G jószágkosár, amely 6 liter tejterméket és 10 darab péksüteményt tartalmaz. Pontozás: A pontszám a következőképpen osztható meg: - közömbösségi görbék ábrázolása = - költségvetési egyenes ábrázolás = - az optimális jószágkosár meghatározása = A C jószágkosár NEM optimális jószágkosár. A C pont nem az új költségvetési egyeneshez tartozó érintési pont. Az U1-nél magasabb hasznosságú közömbösségi görbe is elérhető, a C jószágkosár nem a legnagyobb hasznosságot képviseli. írásbeli vizsga / május 18.

7 7. feladat (7 + 4 = 1) Munkafelhasználás (óra) Termelés (ezer pár) Határtermék Átlagtermék , , Pontozás: Minden újabb és helyes 3 számadat meghatározásáért adható. A tartományt a munka határtermékének csökkenő, de még pozitív szakasza határozza meg a táblázatból leolvasható adatsor alapján, ezért 50 L pont írásbeli vizsga / május 18.

8 8. feladat (4 2 = 8 pont) A számításokat egyszerűbben végezhetjük el, ha kiegészítjük a táblázatot a három ágazat teljesítményét összesítő értékekkel Ágazat Bruttó kibocsátás (milliárd Ft) Termelő fogyasztás (milliárd Ft) Az amortizáció (milliárd Ft) A B C Összesen GDP = Bruttó kibocsátás termelő fogyasztás = = = Mrd Ft GDP = ( ) + ( ) + + ( ) = Mrd Ft NDP = GDP Amortizáció = = Mrd Ft NNI = NDP + külföldön szerzett tényezőjövedelem külföldre utalt tényezőjövedelem = = Mrd Ft NNI = (GDP ± tényezőjövedelmek egyenlege) amortizáció = ( ) = = Mrd Ft GNDI = NNI + Amortizáció ± transzferek egyenlege = = Mrd Ft GNDI = GNI ± transzferek egyenlege = = Mrd Ft írásbeli vizsga / május 18.

9 9. feladat ( = 1) 9.1. C(Ydi) = ,75(Y ) = ,75Y Y D = C + I + G Y D = ,75Y Y D = Y, ezért Y e = pont 9.2. SÁ= T (G + Tr) = 2100 ( ) = 300 deficit Ydi = Y T + Tr = = C(Ydi) = ,75( ) = Y1= az új egyensúly az alábbi feltételből határozható meg: Y D = Y = ,75( Tr) Tr = 600, azaz Tr = 100 A transzferkifizetéseket 100-zal kell növelni. 4 pont írásbeli vizsga / május 18.