KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Átírás

1 Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) emelt szint 0812 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

2 Javítási útmutató A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni a részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írja be, ebbe a mezőbe csak egész számot írhat! A feladatlap végén szereplő összesítő táblázatot értelemszerűen kell kitölteni. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő a megoldás. a a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A feladat teljes pontszáma csak hibátlan megoldásért adható meg. iányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Tisztán számolási hiba esetében, tehát logikailag helyes eljárásnál a részpontszám felét kell levonni a hibavétés helyén, majd a feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen hiba miatt nem kell csökkenteni. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. Az összesített pontszám megállapításakor alkalmazza az alábbi eljárást: a pontszámot a matematika szabályai szerint egész számra kerekítve kell beírni (pl.: 23,33 pont kerekítve 23 pont, 23,5 pont vagy 23,66 pont kerekítve 24 pont, egész szám esetén nincs teendő.) 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz hamis kérdéseknél a pontszám két részből áll. A szöveges indoklás mellett álló I vagy megjelöléséért 1 pont adható. a a helyes jelölés mellett szakmailag helytelen vagy hibás indoklás szerepel, akkor az ellentmondásos választ 0 ponttal kell értékelni. Ennek figyelembevételével az értékelés a következő: - helyes válasz megfelelő indoklással: 1+; - helyes válasz hiányos indoklással: 1+1 pont, - indoklás nélküli vagy hibás válasz mindig 0 pont 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet. írásbeli vizsga / október 18.

3 I. Választásos, egyszerű rövid választ igénylő feladatok (6 2 = 1) A C B B D B II. Szöveges (kifejtendő) feladatok 1. Igaz-hamis állítások (6 3 = 18 pont) I- Indoklás Pontszám I 1) Technikailag akkor hatékony a termelési eljárás, ha nincs fölös kapacitás. A gazdasági hatékonyság akkor érvényesül, ha a megadott kritérium szerint (pl. összköltség csökkentése) kiválasztjuk a technikailag hatékony eljárások közül a legelőnyösebbet (pl. a legkisebb költségű eljárás kiválasztása). 2) A könyv szerinti érték a vagyontárgy ún. nettó értéke. A tőkésített érték a vagyontárgy működésével megszerezhető jövedelmek jelenértéke. Tehát különböző szempontból történik az értékelés, az eredmény is valószínűleg különböző lesz. 3) A tényező határköltség azt mutatja meg, hogy hogyan változik az összköltség, ha a tényező mennyiségét egységnyivel változtatjuk. Képlet: MFC L = ΔTC / ΔL 4) a az aktuális árszínvonal nagyobb, mint a munkapiac egyensúlyát biztosító árszínvonal, és a foglalkoztatás a munkakeresleti oldala szerint alakul, akkor az árszínvonal növekedése a reálbért csökkenti, a foglalkoztatást pedig növeli. 5) a az inflációt változatlan kínálat mellett, a kereslet növekedése idézte elő, akkor keresleti inflációról beszélünk. Költséginflációról akkor beszélhetünk, ha változatlan kereslet mellett az összkínálat csökkenése idézte elő az inflációt. 6) a a külföldi árszínvonal nő, akkor az importált áru drágább lesz, hiszen a korábbihoz képest több valutát kell érte fizetni. vagy: A reálárfolyam növekszik, ami azt jelenti, hogy a hazai valuta vásárlóereje növekszik a külföldi valutával szemben, hiszen ugyanazért a forintösszegért többet lehet belföldön vásárolni Összehasonlítás (2 5 = 10 pont) Sorszám Válasz Pontszám Azonosság Mindkettő a gazdasági költség része, az erőforrások felhasználásával kapcsolatos ráfordításokat fejezi ki. 1 pont 2.1. Különbség Pénzmozgás szerint: az explicit költség a számlákon megjelenő tényleges kifizetést igénylő költségeket jelenti, míg a normál profit rejtett, vagy implicit költség, mert nem jár pénzmozgással. Elszámolhatóság szerint: az explicit költség teljes egészében a számviteli költség része, míg a normál profit alternatív költség, ezért nem lehet könyvekben elszámolni, a vállalat nyilvántartásában nem szerepelhet. 2+ írásbeli vizsga / október 18.

4 Azonosság Mindkettő a nemzetgazdasági teljesítmény mérésére szolgál. 1 pont 2.2. Különbség Bármely két szempont értékelése jó válasznak minősül. Tartalmi jelentésük szerint: A reál mérőszám a teljesítmény tényleges értékét, az ún. volumen értékét és változását mutatja. A nominális mérőszám a volumen változása mellett az árszínvonal változását is magába foglalja. Számítási módjuk szerint: A reál mérőszámot változatlan árak alkalmazásával számíthatjuk ki. A nominális mérőszámot az ún. folyóárak segítségével határozzuk meg, ezért reál GDP = nominális GDP árszínvonal Változásuk szerint Változásuk nem azonos mértékű, sőt egymással ellentétes irányú is lehet. Pl. a reál GDP csökken, miközben a nominális GDP növekszik. Ez akkor fordul elő, ha a gazdaság teljesítménye csökken, miközben az árak a csökkenést meghaladó mértékben növekednek Kiegészítés (6 1 = 6 pont) 3.1. csökken 1 pont 3.2. növekszik 1 pont 3.3. csökken 1 pont 3.4. növekszik 1 pont 3.5. növekszik 1 pont 3.6. csökken 1 pont 4. Elemző és értékelő feladat (2+2+2 = 6 pont) 4.1. A) 15 millió főről 12 millió főre 20%-kal B) 27%-kal 636 forintról 807 forintra 4.2. A, F 4.3. A mozi helyettesítői (video, DVD, tv, házimozi stb.) egyre jobban elterjednek. írásbeli vizsga / október 18.

5 III. Számítást, ábrázolást igénylő feladatok 5. feladat ( = 14 pont) Sorszám Válasz Pontozás 4000 A divatmagazin ára p d = = A feltételek alapján felírható egyenletrendszer: - a költségvetési egyenes egyenlete: 4000 = 200 d a, azaz d = 20-2 a - az elérhető hasznosság alapján: U = 6 da = 300, vagyis d = 50/a Az optimális megoldáshoz ezt az egyenletrendszert (rendezve pl. a 2 10a + 25 = 0 egyenletet) kell megoldani. Eredmény: a = 5 és d = 10 A divatmagazin vásárolt mennyisége és ára is változatlan marad, tehát a divatmagazinra elköltött jövedelmi hányad ismert: Ip = = Ezért autós magazinra is csak 2000 forintot tud költeni, amiből két magazin vásárolható: I 2000 = a a = = 2 pa 1000 Az elérhető hasznosság szintje az ismert mennyiségek alapján számítható, azaz U = 6 d a = = 120 A kereszt-árrugalmasság értéke 0, mert az autósmagazin árának emelkedése ellenére nem változik a divatmagazinból vásárolt mennyiség. A két jószág fogyasztása a kereszt-árrugalmasság értéke alapján - egymástól független. (10 d; 5 a) eredeti jószágkombináció megvásárlása az új árak mellett: I = = 7000 forintba kerül. A szükséges támogatás: I I = = 3000 = I Az 5.1. ponthoz hasonlóan felírjuk az új egyenletrendszert, de most az U értékét nem ismerjük: - a költségvetési egyenes: 6000 = 200d a d = 30 5a - a hasznossági függvény alapján: d = U/6 a Az egyenletrendszer megoldása a 30 a a + U = 0 egyenlethez jutunk, s mint tudjuk, optimális esetben a költségvetési egyenes érinti a közömbösségi görbét, ezért az egyenletnek csak egy megoldása kell, hogy legyen. Ez a feltétel akkor teljesülhet, ha az egyenlet diszkriminánsa = 0, azaz U = 0 új egyenlethez jutunk, amelyből U = 270. A másodfokú egyenlet megoldása U ismeretében a = 3 és d = 15 eredményre vezet. írásbeli vizsga / október 18.

6 6. feladat (5 2 = 10 pont) Tπ akkor maximális, ha P = MR = MC, tehát 38 = 10 q+8 q = 3 Tπ = TR TC = = 25 TC(q = 3) = = 89 TR = 38 3 = 114 Az iparági termelés: Q = = 1200 A vállalatok száma: n = Q/q = 1200/3 = 400 Igen. Az elérhető gazdasági profit miatt az iparágba új vállalatok is belépnek. A fedezeti pontban az AC = MC, ezért q + 8 q = 10 q + 8 egyenletet kell megoldani. q Eredmény: q = 2, és P = feladat (4+4+4 = 1) D Egyrészt az Y = Y = C + I összefüggés alapján az 7.1. Y = i egyenlethez jutunk. S D Másrészt M = M összefüggés alapján az P 1 i = (0,5 Y 500) egyenletet írhatjuk fel. 40 Az egyenletrendszer megoldása Y = 2300 és i = 16,25 4 pont Az új árszínvonal: P = 1,1 P = 2,2 A pénzmennyiség: M S = 1,232 M S = 1232 A reálpénzkínálat: M S /P = 1232/2,2 = 560 A pénzkereslet: M D (i = 16,25) = 0, ,25 = 500 M D < M S /P, tehát a pénzpiacon 60 túlkínálat van. Az új egyenletrendszer: Y = i 560 = 0,5 Y 40 i Az egyenletrendszer megoldása Y = 2360 és i = 15,5, Az árupiaci kereslet mindkét eleme növekedett. A fogyasztási kereslet a jövedelem növekedése miatt növekedett, (számszerűen: C = ĉ Y = 0,75 60 = 45), míg a beruházási kereslet növekedését a kamatláb csökkenése idézte elő. (Számszerűen: I = a i = 20 0,75 = 15) 4 pont írásbeli vizsga / október 18.

7 8. feladat (6 2 = 1) Sorszám Válasz Pontszám Az alábbi ábrán a kérdések válaszai láthatók Pontozás: minden jó kiegészítés ot ér. W/P L f L S W B L D L M N K* Megjegyzések A pontozott vonal a foglalkoztatási függvényt jelöli. (Berajzolása nem szükséges a megoldáshoz) 8.2. W elhelyezése akkor jó, ha az egyensúlyi pont és a maximális munkakínálat (az ábrán a felső szaggatott vonal jelöli) közötti szakaszra esik A B pont kijelölhető az egyensúlyban, illetve az egyensúly alatti L S szakasz mentén. A reálbér és a munkakínálat kapcsolata különbözik. A felső ábrán a munkakínálat a reálbér függvényében növekszik, amíg el nem éri az aktív népességet. Az alsó ábrán a munkakínálat a reálbértől független és rugalmatlan. A munkapiacon túlkereslet van, mert L D > L S. A nominálbér növekedésével a munkapiac egyensúlya helyreállítható. 4* W/P W/P L S 8.6. W 1 W 0 L D P L Az ábra is mutatja, hogy a rögzített nominálbér szintjét meg kell növelni, tehát a reálbér függvény balra el fog tolódni. írásbeli vizsga / október 18.