KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Átírás

1 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

2 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írjuk be! A feladatlap végén szereplő összesítő táblázatba ezeket a pontszámokat tüntetjük fel, és összesítjük a dolgozat pontszámait. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő módon születik meg a megoldás. Ha a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. Teljes pontszám csak hibátlan feladat megoldásért adható! Hiányzó válasz esetén adható részpontszámot le kell vonni! 2. Logikailag helyes eljárással, de számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét kell levonni a hiba elkövetésének helyén. A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat nem kell csökkenteni. 3. Logikai hiba esetén a hiba elkövetésének helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. Igaz-hamis kérdéseknél a megjelölés és az indoklás külön pontozható. Önmagában az I vagy H megjelölése. A helyes indoklás a megjelöléstől függetlenül tal értékelhető. 6. A III. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet. A feladatlap végén található összesítő táblázatba csak egész számot írjunk, az esetleges (felezés miatti) törtszámot kerekítsük egész számra! írásbeli vizsga / október 24.

3 I. Rövid választ igénylő feladatsor (10 * 2 = 20 pont) C B A C C C C A D A Minden helyes válasz ot ér, maximális pontszám = 20 pont. II. Szöveges feladatok 1. Igaz-hamis állítások (6 * 2 = 1) I-H Válasz Pontszám H 1) Az árnövekedés hatására a keresleti görbe nem tolódik el, hanem a kereslet törvénye szerint a görbén mozdulunk el. (Ha 1+ az ár nő, a keresett mennyiség csökken). H 2) Az amortizáció a számviteli költség része. 1+ I 3) A föld árát a földjáradék tőkésített értéke határozza meg, ezért igaz az állítás. 1+ I 4) Ebben az esetben a munkapiacon túlkínálat alakul ki, ezért a rövidebbik oldal elve szerint a foglalkoztatást a 1+ munkakeresleti oldala határozza meg. H 5) A kamatláb növekedése a beruházásokra csökkentőleg hat. 1+ I 6) A jegybanki kamatlábemelés korlátozza a hitelintézetek hitelnyújtó képességét, így a forgalomba kerülő pénz mennyiségének csökkenése várható Definíciók (4 * 2 = 8 pont) Sorszám Meghatározás A kereslet és a kínálat egyezőségét jelenti. Ebben a piaci helyzetben a A) keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel, ill. a keresleti ár egyenlő a kínálati árral. A tényező határterméke csökkeni fog, ha egy újabb termelési tényezőt B) használunk fel. A munkaképes lakosságnak az a része, amely mint munkavállaló C) megjelenik a munkapiacon, és hajlandó munkát vállalni. Az a bank, amely egy adott országban bankjegy-kibocsátási D) monopóliummal rendelkezik. Pontszám írásbeli vizsga / október 24.

4 3. Kifejtős kérdés (8 pont) Szempont Válasz Pontszám Értékpapír szerepe A hosszú távú kölcsöntőke jelentős hányada kötvény és részvény formájában mozog. Egyrészt a lakosság tartós megtakarításainak nagy részét értékpapír vásárlásra költi, másrészt a befektetők értékpapír kibocsátása révén jutnak idegen tőkéhez. Kibocsátás szerint A kötvény kibocsátója és a kötvény tulajdonosa között hitelviszony jön létre. A részvény tulajdonosa nem hitelezője, hanem tulajdonosa a vállalatnak a részvény névértékének megfelelő arányban. Lejárat szerint A kötvény határozott időre szól, a visszafizetés feltételeit a kibocsátáskor meghatározzák. A részvény lejárat nélküli értékpapír, így a hozama is és az időtartama is bizonytalan. Hozam szerint A kötvény kamatot fizet, amelynek mértékét a kibocsátáskor rögzítik. E megállapított fix kamatot a névérték után fizetik. A részvény évenként osztalékot fizet, azaz a tulajdonos részesedést kap a vállalat felosztható eredményéből. Az osztalékot a névérték arányában fizetik. 4. Kiegészítés (5 pont) 4.1. nagyobb 4.2. ugyanakkora 4.3. nagyobb 4.4. kisebb 4.5. kisebb 5. Elemző, értékelő feladat (7 pont) 5.1. B) A kínált mennyiséget csökkenti P S S 5.2. D A változásnak a kínálati függvény balra tolódása felel meg B), C) és F). Q 3 = 3 pont írásbeli vizsga / október 24.

5 III. Számítási, ábrázolást igénylő feladatok 6. feladat (6 * 1 = 6 pont) 6.1. L = Q = Q 3600 AP L = = = 30 L Q 2800 AP L = = = 40 L Ebben az esetben MP L = AP L, ezért MP L = Nem, hiszen a határtermék felülről metszi az átlagterméket, tehát biztosan van ennél nagyobb értéke is. 7. feladat (4+2+2 = 8 pont) 7.1. Q TC TR Tπ MC MR Mπ Pontozás: A táblázat kitöltéséért adható 4 pont 40 számított adatra oszlik, ezért 1 helyes adat 0,1 pontot ér. A feladat pontszáma csak egész szám lehet, ezért az esetleges törtszámot 0,5- től felfelé kerekítjük! 7.2. TR Határbevétel, MR = Q 7.3. P=MR=MC feltételt, vagy a Mπ = 0 feltételt teljesítő Q értéket kell a táblázatból kikeresni, mert itt lesz maximális a profit. azaz a kínálat Q = 60. írásbeli vizsga / október 24.

6 8. feladat (7 * 2 = 14 pont) 8.1. NDP = GDP amortizáció = = Belföldön létrehozott összes elsődleges jövedelem = GDP = Belföldiek belföldön realizált összes jövedelme = GDP külföldiek belföldön realizált összes jövedelme = = Belföldiek külföldön realizált jövedelme = hazautalt profit +hazautalt munkabér = = Külföldiek belföldön realizált összes elsődleges jövedelme = kiutalt profit + vendégmunkások kiutalt munkabére = = GNI = GDP+ belföldiek külföldön realizált jövedelme külföldiek belföldön realizált jövedelme = = GNDI = GNI + bejövő transzfer kiáramló transzfer = = feladat (3+7+2 = 1) Ha az első sor C és I értékét összesítjük, akkor a fogyasztási függvény két pontja ismertté vált: ha Y = 2800, a C(Y) = 2200 és ha Y = 2000, a C(Y) = C c ˆ = = = = 0,75 Y C 0 = 100 C(Y) = ,75Y A soronként haladva a megoldás menete a következő: 1. Y = C+I = =2800 Y = I(i=6) 600 = i i = 10% 3. M = S M alapján 1000/P = 0, ,25 = P tehát P = 2 4. C(Y = 2300) = , C = I(i = 16,25) = ,25 I = Y = C + I I = I = I(i) = = i i = 20% A kamatláb és a jövedelem ellentétes irányba változik. Ha i = 10%, akkor I = 600 és Y = 2800 Ha i = 15%, akkor I = 500 és Y = 2400 (Az új egyensúlyi jövedelmet ki kell számolni az Y = ,75Y egyenlet alapján.) Ezért 5% kamatláb növekedés a jövedelmet 400 egységgel csökkenti. írásbeli vizsga / október 24.