TÉNYEK, ALAPFOGALMAK II.

Átírás

1 2. előadás TÉNYEK, ALAPFOGALMAK II. Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA

2 2 Új fogalmak 1. Infláció (defláció) 2. Kamat(ok) 3. Munkanélküliség

3 3 1. Infláció Hogyan változnak az árak? Árindexek GDP-deflátor: Árváltozást mutat (árindex) A GDP-ben szereplő termékek és szolgáltatások árát veszi figyelembe. Tárgy időszaki mennyiségekkel súlyoz (Paasche): GDP-deflátor = Mi van, ha a GDP csak egy termékből állna (pl. kenyér?)

4 4 CPI = Fogyasztói árindex Árváltozást mutat (árindex) A fogyasztó által vásárolt termékek és szolgáltatások árát veszi figyelembe

5 A fogyasztási kiadások megoszlása a CPI-ben Magyarországon 5

6 A fogyasztói árindex és a GDP-deflátor definíciója eltérő, de a számértékek nagyon hasonlóak 6 Magyarország

7 7 Főbb különbségek GDP-deflátor: összes termék és szolgáltatás ára, CPI: csak a fogyasztók által vásárolt GDP-deflátor nem tartalmazza az importot (mert nem az országon belül állították elő), de a CPI igen GDP-deflátor: változó súlyok, CPI: több éven át változatlan Az EU saját fogyasztói árindexet kreált: Harmonizált fogyasztói árindex (HICP), 700 áru és szolgáltatás. USA (FED): Legfontosabb a PCE (Personal Consumption Expenditure) változása.

8 Mekkora volt az infláció Magyarországon 2017-ben? 8 a)2,4% b)-2,5% c) 0,5 %

9 A defláció 1945 után Japánban jelent meg először 9

10 Infláció és defláció 10

11 11 Majd későbbi tanulmányaik során látni fogják, hogy miért tekintik ma sokan a +2%-os inflációt kívánatos célnak.

12 12 2. Kamatok Nominális kamatláb Reál kamatláb A nominális kamatláb (i) a reál kamatláb (r) és az inflációs ráta (π) összege i = r + π

13 13 A reálkamatok alakulása történelmi távlatban Forrás:

14 14 Infláció és nominális kamatláb az Egyesült Államokban

15 Egy modern gazdaságban sokféle kamat van: 15 1)Hitel / betét kamat 1 hónapra, 1 évre, 3 évre stb. 2)Kereskedelmi banki közvetítők által megszabott kamatok 3)Központi bank kamatai 4)Kötvények kamatai, stb.

16 16

17 3. Munkanélküliség 17

18 Munkanélküliségi ráta az USA-ban 18

19 19 Mennyi volt 2017-ben a munkanélküliség rátája Magyarországon? a) 5,1% b) 10,1% c) 3,0 %

20 20 Munkaerő állomány (stock) Munka erőállomány (L) = foglalkoztatottak (E) + munkanélküliek (U) Foglalkoztatott: dolgozik Munkanélküli: nem dolgozik, de munkát keres Nem része a munka erőállománynak: Inaktívak: pl. gyerekek, nyugdíjasok Reményvesztett munkanélküliek: felhagytak a munkakereséssel

21 21 GDP és nemzeti vagyon. Stock és flow. Stock = állomány Flow = folyamat/idő egység Ismétlés!!!!

22 22 Munkanélküliségi ráta (u) Stock Stock

23 Munkanélküliség Magyarországon (%) 23

24 Aktivitási ráta (stock = pl. január 1-én) 24

25 éves népesség megoszlása Magyarországon 2013-ban

26 26 Okun törvénye (1962) Azt állítja, hogy ha a GDP 2%-kal csökken a potenciális szintjéhez képest, akkor a munkanélküliség 1%-kal nő. Továbbá azt is, hogy ez az összefüggés lineáris, vagyis minden 2%-os visszaesés plusz 1%-ot lök a munkanélküliségen.

27 Mire vonatkozik az Okun-törvény? 27

28 Miért van munkanélküliség a kapitalista piacgazdaságban? 28 A tőkés munkaadó számára a munkavállalók foglalkoztatása szerződés alapján történik. Ezen szerződések felbontása jogszabályok által korlátozva van (pl. Munka Törvénykönyve). Mi van, ha a munkaadó nem tud munkát adni a munkavállalónak?

29 Miért baj ez? 29

30 30 Munkanélküliség a 2008-ban kitört pénzügyi válság nyomán USA

31 Mozgások a munkaerő piacon (modell) 31

32 Folyt. 32

33 Folyt. 33

34 34 Mikro- és makroszint az USA-ban Mikro: A sajtó nagy ügyet csinált abból, hogy D. Trump beavatkozott egy amerikai autógyár üzletpolitikájába 800 munkahely megmentése érdekében. Makro: Az USA-ban naponta 75 ezer dolgozó veszti el az állását nem saját akaratából. (Ez úgy jön ki, hogy havonta 1,5 millió embernek mondanak fel a 145 millió foglalkoztatottból.)

35 Végeredmény: 35

36 Ha a munkanélküliség egyenletesen (vagy véletlenszerűen) oszlana el a munkaerőpiacon, akkor ez nem lenne annyira súlyos probléma. 36 De ez nem így van: Egyes társadalmi csoportok szisztematikusan nagyobb valószínűséggel lesznek munkanélküliek, hosszabb időt vannak munka nélkül, és/vagy egyáltalán nem is tudnak bekerülni a munkaerőpiacra. Etnikai kisebbségek (USA: feketék, Magyaro.: romák) Fiatal pályakezdők Aluliskolázottak 50-en túli férfiak és nők stb.

37 37

38 38 A munkanélküliségnek technikai okai is vannak, még a legerősebb konjunktúra idején is: Súrlódás a munkaerőpiacon

39 Mit tehet a gazdaságpolitika a súrlódásos (frikciós) munkanélküliség ellen? 39

40 Bérrugalmatlanság 40

41 Várakozási munkanélküliség 41

42 Folyt. 42

43 43 Minimálbérek 2015-ben (EUR/ hónap)

44 44 Szakszervezetek szerepe (egyre kisebb)

45 45

46 Folyt. 46

47 Hatékony bérek elmélete (2010. évi Nobel díj) 47 A piacon megfigyelhető munkabérek magasabbak, mint amit a kereslet-kínálat egyensúlya diktálna.

48 48 Take-home message: A munkanélküliség a kapitalista piacgazdaság legsúlyosabb hátránya. Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy a munkanélküliséget nem is lehet megszüntetni, illetve azt, hogy ahol megszüntetik, ott még súlyosabb gazdasági és társadalmi problémák jelentkeznek (pl. munkaerőhiány, áruhiány, a munkafegyelem romlása).

49 49 A munkanélküliség természetes rátája FED becslés 2017-ben: 4,5%

50 50 Köszönöm a figyelmet. Találkozunk a jövő héten.