Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Átírás

1 Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív szegénység a társadalom átlagos jövedelmi viszonyaitól való elmaradás Szubjektív szegénység Időtáv szerint Átmeneti tartós átöröklődő A szegénység okai szerint Hagyományos szegénység Új szegénység Demográfiai szegénység Etnikai szegénység A jövedelmi szegénység meghatározói között egyértelműen a háztartásfő iskolázottsága és munkaerő-piaci aktivitása a legfontosabb.

2 Szegénység abszolút szegénység rövidtávon társadalmi kirekesztődést jelent, hosszú távon pedig biológiai következményi (alultápláltság, betegségek) is vannak a minimális létfenntartási lehetőségek hiányát jelenti relatív szegénység hosszú távú következménye nem annyira biológiai, mint inkább pszichikai, különböző frusztrációkat eredményezhet, az illető egyénnek, családnak vagy csoportnak felborulhat a pszichikai, morális és szocio-kulturális egyensúlya. a relatív szegénységben élők egyre inkább eltávolodnak az illető társadalomban domináns életmódtól szubjektív szegénység az egyének gazdasági állapotukról való kedvezőtlen értelmezése

3 Szegénység-típusok Demográfiai szegénység Etnikai szegénység Hagyományos/régi szegénység Új szegénység

4 Demográfiai szegénység Az egyén élete során többször is szegénnyé válhat, illetve kiemelkedhet belőle Életciklus életpálya Biológia és társadalmi életkor Ma: a magasabb presztízs az aktív periódushoz kapcsolódik Gyerekkor, gyerekvállalás, időskor szegényebb, szűkösebb erőforrások

5 Hagyományos szegénység a modern osztálytársadalomban is továbbélő szegénység alacsonyabb iskolai végzettség, a szakképzetlen munka, inaktivitás kistelepülésen élés sok gyermek a családban tartós betegségi állapot

6 Új szegénység A munkapiacról kirekedtek emberi tőkéjükre és tudásokra nincsen kereslet a munkapiacon hamar elszegényednek, és esélyük sincsen a visszatérésre, vagyis tartós szegénységbe kerülnek. (pl. bányászok, nehézipari segédmunkások) Pályakezdők (pl. a még soha nem dolgozott alacsonyan képzett fiatalok, de növekszik a diplomás pályakezdő munkanélküliek aránya is)

7 Szegénység strukturális okai : munkanélküliség Munkanélküliségi arány éves* 15 6 éves szegényminta

8 Szegénység strukturális okai: iskolai végzettség Iskolai végzettség szerinti megoszlás teljes népességben és szegénymintában Diploma Érettségi Szakmunkás képző 8 általános Teljes népesség Szegényminta 8

9 Etnikai szegénység A kisebbségi csoportok túlreprezentáltak a szegények körében Romák, feketék, törökök stb. Halmozódnak a társadalmi egyenlőtlenségi dimenziók Diszkrimináció, szegregáció, stigmatizáció

10 KORCSOPORTOK SZERINTI MEGOSZLÁS Átlagéletkor roma - 33 év lakossági 48 év Jelentős korcsoporti arányeltolódás % 4 3 roma 23 KSH 21 Nemek szerinti különbségek kisebbek az egyes életkori csoportok összetételében év alatti éves 65 év feletti

11 A HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉS- SZERKEZETI ELHELYEZKEDÉSE Településszerkezet szerinti megoszlás Lakókörnyezet szerinti megoszlás roma 21 KSH % 3 2 % Budapest megyei j. v. egyéb város község 5 kizárólag cigányok többségében cigányok többségében nem cigányok egyetlen cigánycsalád

12 A HÁZTARTÁSOK JÖVEDELMI HELYZETE A háztartások havi átlagos nettó jövedelme 126 Ft, az egy főre jutó jövedelem átlaga 245 Ft Az egy főre jutó jövedelmek jelentősen alulmúlják a létminimum szintet - 83,6% Az egy főre jutó nettó jövedelmi tizedek felső határai (Ft) tized 2.tized 3.tized 4.tized 5.tized 6.tized 7.tized 8.tized 9.tized 1.tized

13 A HÁZTARTÁSOK JÖVEDEL- MÉNEK FORRÁSAI Munkajövedelmek aránya alacsony: főfoglalkozásból 28%, alkalmi munkából 14% származik Társadalmi jövedelmek aránya 56% Gyermekek után járó jövedelmek aránya a jövedelmek 25%-a A szociális segélyek a havi jövedelmek 13%-a roma kutatás KSH kutatás 5 4 % munkajövedelem társadalmi jövedelem egyéb jövedelem

14 A roma személyek aránya a szegénymintában, különböző jövedelmi szintek alatt,% Romák aránya szegény mintában, különbözó jövedelmi szintek alatt összes szegény alsó 5 tizedben alsó 3 tizedben legalsó 1 tizedben Forrás: Ferge Zs. 26 évi szegénykutatás 14

15 FOGLALKOZTATÁS SZERINTI MEGOSZLÁS A ROMA MINTÁBAN 35 férfi nő % egyéb htb. özvegyi nyugd. rokkant nyugd. öregségi nyugd. anyasági t. munkanélküli foglalk.

16 EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ÖNÉRTÉKELÉSE Az egészségi állapot értékelése a roma és a lakossági mintában (= legrosszabb 1= legjobb egészségi állapot) 25 Roma minta X átlag = 6,4 2 roma minta KSH minta 15 Lakossági minta % 1 X átlag = 7,

17 EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ÖNÉRTÉKELÉSE - ÉLETKOR A roma mintában bármely életkori csoportban szignifikánsan rosszabb az egészségi állapot és a különbség fokozatosan nő 1 9 roma minta KSH minta átlag

18 Szegénység által veszélyeztetett csoportok Gyerekek, képzetlen fiatalok Idősek (régóta nyugdíjasok) Lakásnélküliek Munkanélküliek Egyszemélyes vállalkozók Mezőgazdaságban dolgozók Egyszülős családok (5 százalékkal növeli az elszegényedés esélyét) Sok gyermekes családok Romák

19 A legfontosabb fogyasztási prioritások Mire nem jut elég a szegény családokban? Élelmiszerre Gyógyszerre Közlekedésre Lakbérre Felnőtt ruhára Társas együttlétre Rezsire Forrás: Ferge Zs. 26 évi szegénykutatás 19

20 Közműkikapcsolás Szegény családok körében kikapcsolt közmű, % Összesen Romák Legalsó tized Nincs gyerek 3 és több gyerek Forrás: Ferge Zs. 26 évi szegénykutatás 2

21 Eladósodás veszélye Szegény családok körében eladósodottak aránya Összesen Romák Legalsó tized Nincs gyerek 3 és több gyerek Forrás: Ferge Zs. 26 évi szegénykutatás 21

22 Hogyan fog alakulni a háztartás helyzete a 1% következő három évben? (%) 8% 6% 4% % % Javulni fog Változatlan marad Romlani fog Forrás: Ferge Zs. 26 évi szegénykutatás 22

23 A szegénységi ráta alakulása életkor szerint,egy főre jutó jövedelem szerint, % Összesen