Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet"

Ádám Rácz
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

2 A gazdasági aktivitás fogalma Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások területén, egy meghatározott időszak alatt, illetve azok a személyek is, akik állást kereső munkanélküliek, ill. akik első ízben elhelyezkedni kívánók. Gazdaságilag aktívak: foglalkoztatottak munkanélküliek Gazdaságilag nem aktívak aktív koron aluli személyek aktív korhatár felettiek, de oktatási intézményekbe járók háztartási kötelezettséget teljesítő személyek nyugdíjasok más okból inaktív személyek (pl. rokkantság, gyes, gyed, stb.)

3 Gazdasági aktivitás Gazdaságilag aktívak: Aktív keresők Kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkezők Munkanélküliek Függetlenül attól, hogy részesülnek-e munkanélküli segélyben, vagy szerepelnek-e a munkanélküli nyilvántartásban, azok a személyek, akik állást kereső munkanélküliek, ill. akik első ízben elhelyezkedni kívánók Gazdaságilag inaktívak: Inaktív keresők Azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek Eltartottak Akik nem taroznak az előbbiekben felsoroltakhoz, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik

4 , 13

5 A munkanélküliségi ráta a Föld országaiban, 13

6 Aktív/inaktív népesség egymáshoz való viszonya Demográfiai tényezők: fiatalos és elöregedő társadalmak: inaktívak aránya nő Társadalmi-kulturális tényezők: pl. iszlám országokban a női munkavállalás korlátozása; fejlett országokban kitolódó tanulási időszak; volt szoc. országokban a nők erőszakos munkába állítása Jogi tényezők: szabályozzák a munkába állás legalacsonyabb korhatárát, illetve a nyugdíjkorhatárt is megszabják Gazdasági tényezők: gazdaságilag fejlett országokban működik az egykeresős család-modell; világgazdasági ciklusok (Kondratyev, konjunktúra, recesszió) Gazdaság szerkezete: több a képzett munkaerő, kisebb munkanélküliség, könnyebben vált

7 % 1 A gazdasági aktivitás különböző megközelítésben egy adott férfiak nõk térségben, 1 % férfiak nõk aktív munkanélküli inaktív eltartott aktív munkanélküli inaktív eltartott

8 Gazdaságilag aktívak az összes férfihoz/nőhöz viszonyítva Európában (%-ban), férfiak nők 1 Észak EU Nyugat EU Kelet- Közép EU Dél EU

9 Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása között a férfiak %-ban aktív kereső inaktív kereső eltartott munkanélküli

10 Magyarország női népességének gazdasági aktivitása között a nők %-ban aktív kereső inaktív kereső eltartott munkanélküli

12 Magyarország férfi népességének gazdasági aktivitása korcsoport szerint (%-ban), aktív kereső munkanélküli inaktív kereső eltartott tanuló eltartott egyéb x

13 Magyarország női népességének gazdasági aktivitása korcsoport szerint (%-ban), aktív kereső munkanélküli inaktív kereső eltartott tanuló eltartott egyéb x

14 x

15 Foglalkozási szerkezet Fogalma: az aktív keresők mely gazdasági ágazatban végzik tevékenységüket Három alapágazat: mezőgazdaság, bányászat primer szektor ipar, építőipar szekunder szektor szolgáltatás tercier szektor a magas qualitást igénylő részeinek kiválása: információ tárolása, továbbítása, kutatás és fejlesztés tevékenységei, stb. kvaterner szektor

16 Foglalkozási átrétegződés Ipari forradalomtól kezdődően zajlik Első fázis: indusztrializáció, a mezőgazdaságba tömörült aktív keresők (8-85%-os csúcs) az iparba áramlanak; Magyarországon: 19. sz. 7-es, 8-as éveitől Második fázis: a munkaerő a mezőgazdaságból nem csak az iparba, hanem a szolgáltatásba is átvándorol; Magyarországon: 19-as évektől kezdődően Harmadik fázis: az iparból is munkaerő szabadul fel és a szolgáltató szektorba áramlik; Magyarországon: 197-es évek második felében indul el, de súlypontja a 9-es évek eleje Negyedik fázis: poszt-indusztriális fejlődés, már csak az iparból történik átáramlás a szolgáltatásba, a mezőgazdaság 2-4%, átrendeződés a szolgáltatáson belül, kialakul a kvaterner szektor; Magyarországon: ennek a fázisnak a küszöbén áll az ország

17 A foglalkozási átrétegződés menete a Földön 1% 9% 8% 7% 6% % % % % 1% % Szekunder Tercier Primer

18 A foglalkozási átrétegződés menete Magyarországon a II. világháború után 1% 9% 8% 7% 6% % % % % 1% % Szekunder Tercier Primer

19 Európa gazdaságilag aktív népességének foglalkozási szerkezete (%-ban), Primer Szekunder Tercier 1 Kelet- Közép-EU Észak-EU Dél-Eu Nyugat-EU

20 Az aktív keresők foglalkozási szerkezete Magyarországon és néhány Kelet-, Közép-Kelet-európai országban 7 6 mezőgazdaság ipar szolgáltatás 1 Magyarország1996 Románia1998 Szlovákia1994 Ukrajna1996 Ausztria1 Bulgária1998 Oroszország1

21 Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlődő világ néhány országában I mezőgazdaság ipar szolgáltatás 1 Mexikó1998 Brazilia3 Chile1997 Nigéria Marokkó1999 Etiópia1985 Mozambik1997

22 Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlődő világ néhány országában II mezőgazdaság ipar szolgáltatás 1 Kína1 India1999 Burma1999 Banglades1995 Afganisztán199 Nepál3

23 Az aktív keresők foglalkozási szerkezete a fejlett világ néhány országában mezőgazdaság ipar szolgáltatás 1 Japán2 Ausztrália1997 USA2

24 A mezőgazdaságban dolgozók aránya a Föld országaiban, 13

25 Az iparban dolgozók aránya a Föld országaiban, 13

26 A szolgáltatásban dolgozók aránya a Föld országaiban, 13

27 Gazdasági fejlettség és a népesség életszínvonala Gazdasági fejlettség függ: Nemzeti vagyon mennyisége Munkaerő fejlettsége Természeti erőforrások gazdagsága Politikai társadalmi viszonyok fejlettsége mérésére: Bruttó hazai termék GDP $ Bruttó nemzeti termék GNP $ Életszínvonal ( életkörülmény) népesség számára elérhető javak és szolgáltatások összessége egy adott országban mérése: Egy főre jutó GDP vagy GNP ill. PPP (vásárlóerő paritás = egységnyi pénzmennyiségből mennyi áru v. szolgáltatás vásárolható) Életkörülmény (objektív életminőség) életszínvonal + adott társ. jog és szokásrendje politikai-gazdasági stabilitás mutatói (infrastruktúra, pl. lakásviszonyok, közlekedés stb.) környezet állapota és még sok minden más is Életminőség Objektív életminőség (jó életfeltételeket értenek, így a jövedelem, a lakáskörülmények, a munkakörülmények, a családi és a szociális kapcsolatok, az egészség, a társadalmi és a politikai részvétel, stb. ) Szubjektív életminőség (az érintett saját közérzetét jelenti, ennek kognitív dimenziója: az elégedettség, affektív dimenziója: az érzet )

28 A Föld országai az egy főre jutó GDP értéke alapján N W E S Countries ( '98) szegény országok közepesen fejlett országok tehetõs országok gazdag országok szuper gazdag államok 1 Kilometers

29 A Föld országai az egy főre jutó GDP értéke alapján, 13

Hasonló dokumentumok

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások