0,94 0,96 0,95 0,01-0,01 0,00 rendelkezők aránya A 25 - X éves népességből felsőfokú végzettségűek 0,95 0,95 0,94 0,00-0,01-0,01

Átírás

1 dr. Vécsei Pál Módszertani leírás a településsoros választási adatbázisokhoz illesztett a települések társadalmi státuszát és társadalmi dinamikáját kifejezni hivatott tipológiákhoz A tipológiák "A társadalom térszerkezetét alakító tényezők felülvizsgálata, főbb társadalmi-, demográfiai- és migrációs folyamatok és egyenlőtlenségek területi alakulása 1960 és között, különös tekintettel a kilencvenes években kibontakozó és érvényesülő területi folyamatokra, s az azokat meghatározó tényezőkre. A területi társadalmi-demográfiai folyamatok illetve tagozódás valószínűsíthető jövőbeni tendenciái" című kutatás keretében - az Országos Területfejlesztési Hivatal megrendelésére a VÁTI KHT-ban - kizárólagosan dr. Vécsei Pál témafelelős, tudományos főmunkatárs munkájaként készültek el, és 2004 között. A típusalkotás módszertana lényegében megegyezett a már a megelőző például az 1960 és 1990 közötti - népszámlálások településsoros összehasonlító elemzése során alkalmazott eljárással. Ezt az tette lehetővé, hogy - miként korábban - a népszámlálási adatok részletes többváltozós statisztikai elemzése szerint ben és a -ben is a társadalmi egyenlőtlenségek alapvetően egydimenziós összefonódása jellemezte a magyar településrendszert. Általában ugyanis a legfontosabb társadalmi viszonyok illetve az azokat kifejező indikátorok -, így a népesség képzettségi színvonala, a foglalkoztatottak foglalkozási státusza és keresete, a lakosság lakásviszonyainak civilizációs színvonala, vagyoni, jövedelmi státusza és vállalkozási hajlandósága területileg megközelítően szinkronban változott. Konkrétabban például a legalább érettségizettek-, illetve a diplomások növekvő arányával általában együtt járt a vezető állásúak, értelmiségiek, a magasabb keresetűek, -jövedelműek, a vagyonosabb és a vállalkozó szelleműbb rétegek arányának és lakásállományuk civilizációs színvonalának növekedése, míg az alacsony képzettségi színvonal általában alacsonyabb munkamegosztási státusszal, vagyoni, kereseti, jövedelmi színvonallal, vállalkozási hajlandósággal és lényegesen kedvezőtlenebb lakáscivilizációs viszonyokkal járt együtt. Ezt jelzi az alábbi táblázat, mely az 1980., az és a. évi településsoros népszámlálási adatokra alapozottan elkészített a lakónépesség országos részarányával súlyozott főkomponens-elemzések főbb eredményeit foglalja össze. 1

2 A települések társadalmi státusza ( főkomponensek ) Abszolút változás Társadalmi státusz 1980 Főkomponens 1,00 0,98 0,95-0,02-0,04-0,05 Társadalmi státusz 1990 Főkomponens 0,98 1,00 0,98 0,02-0,02-0,01 Társadalmi státusz Főkomponens 0,95 0,98 1,00 0,03 0,02 0,05 A 18 - X éves népességből legalább érettségizettek 0,97 0,96 0,96-0,01 0,00-0,01 aránya Száz 15 -X évesre jutó egyéb szellemi foglalkozású 0,95 0,95 0,95-0,01 0,01 0,00 Száz 15 -X évesre jutó vezető, értelmiségi foglalkozású 0,95 0,95 0,95 0,00 0,00 0,00 foglalkoztatott A 7 - X éves népességből felsőfok diplomával 0,94 0,96 0,95 0,01-0,01 0,00 rendelkezők aránya A 25 - X éves népességből felsőfokú végzettségűek 0,95 0,95 0,94 0,00-0,01-0,01 aránya Egy lakosra jutó összes belföldi nettó (adózott) 0,96 0,93 0,96-0,03 jövedelem (1992. És. évi adat) Szellemi foglalkozású aktív keresők aránya 0,97 0,96 0,92-0,01-0,03-0,05 Vízöblítéses WC-vel ellátott lakások aránya 0,94 0,90 0,89-0,04-0,02-0,05 Ezer lakosra jutó vállalkozások (1992. és. évi adat) 0,88 0,90 0,88 0,02 Egy adófizetőre jutó összes belföldi nettó jövedelem (1992. és. évi adat) 0,92 0,90 0,92-0,02 Ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak (1992. és. évi adat) 0,87 0,88 0,87 0,01 Ezer lakosra jutó személygépkocsik (1992. és 0,87 0,87 0,87 0,00. évi adat) Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 0,94 0,93 0,86-0,01-0,08-0,09 A éves férfi ill évek nők közül nem foglalkoztatottak és nem tanuló eltartottak aránya -0,77-0,76-0,84 0,01-0,08-0,07 Ezer lakosra jutó átlagos statisztikai állományi létszám 0,89 0,83 0,89-0,06 (1992. és. évi adat) férfi ill. 55 nő re jutó lakóhelyén dolgozó aktív kereső ,77 0,78 0,82 0,01 0,05 0, férfi ill. 55 nő re jutó összes helyben foglalkoztatott 0,72 0,69 0,80-0,03 0,12 0, férfi ill. 55 nő re jutó foglalkoztatott lakos 0,34 0,56 0,78 0,22 0,22 0,44 Fürdőszobával ellátott lakások aránya 0,87 0,85 0,78-0,02-0,07-0,09 A éves férfi ill évek nők közül 0,67 0,64 0,76-0,03 0,12 0,09 foglalkoztatottak aránya Egyéb aktív keresők aránya 0,79 0,78 0,76-0,01-0,02-0,03 Ezer lakosra jutó adófizetők ,80 0,75 0,80-0,05 0,75 Ezer lakosra jutó háztartási gázfogyasztó 0,89 0,82 0,75-0,06-0,07-0, családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek -0,13-0,26-0,73-0,12-0,48-0, aktív keresőre jutó inaktív kereső -0,10-0,40-0,70-0,30-0,29-0,59 Naponta eljáró aktív keresők aránya -0,73-0,74-0,64-0,01 0,10 0, aktív keresőre jutó eltartottak -0,61-0,63-0,63-0,02-0,01-0,02 Száz 15 -X éves lakosra jutó szolgáltatási foglalkozású 0,28 0,37 0,62 0,09 0,25 0,34 2

3 Társadalmi státusz ( főkomponensek) Abszolút változás Ezer lakosra jutó önkormányzat által munkanélküliek jövedelempótló támogatásában és rendszeres szociális segélyben részesítettek (1993. És. évi adat) -0,59-0,60-0,59 0, férfi ill. 55 nő re jutó naponta eljáró aktív kereső ,74-0,71-0,50 0,03 0,21 0,24 Ipari és építőipari aktív keresők aránya 0,44 0,20-0,50-0,24-0,70-0,94 Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 0,83 0,61 0,47-0,22-0,13-0, lakosra jutó lakások 0,10 0,23 0,45 0,12 0,22 0, férfi ill. 55 nő re jutó beingázok 0,34 0,24 0,45-0,09 0,21 0,12 Száz 15 -X évesre jutó mezőgazdasági foglalkozású -0,67-0,63-0,44 0,04 0,19 0,23 A cigány, romani, beás népcsoporthoz tartozók aránya -0,44 Öregedési mutató -0,01-0,01 0,43 0,00 0,45 0, háztartásra jutó foglalkoztatottak -0,21-0,05 0,41 0,15 0,47 0,62 Száz 15 -X évesre jutó 15-X éves foglalkoztatott 0,32 0,43 0,40 0,11-0,03 0,08 Száz 15 -X évesre jutó ipari, építőipari foglalkozásúak -0,42-0,62-0,37-0,21 0,25 0,05 A 10-X éves korú népességből 0 osztályt végzettek -0,54-0,53-0,33 0,01 0,21 0,21 aránya Vándorlási különbözet , ill ,60 0,50-0,28-0,10-0,78-0,88, a kezdő év népességének százalékában Száz 15 -X évesre jutó egyéb foglalkozású ,76-0,54-0,25 0,22 0,29 0,51 Három és több szobás lakások aránya 0,02-0,22-0,25-0,24-0,03-0,27 Külterületen lakó népesség aránya -0,26-0,25-0,24 0,02 0,01 0,02 A 15 - X éves népességből elváltak aránya 0,86 0,84 0,07-0,02-0,77-0,80 A főkomponens-elemzések eredményeként településenként nyert főkomponens értékek (faktorértékek) eloszlása képezte az és a. évi települési társadalmi státuszkategóriák képzésének alapját. Az elsődleges kategorizálást követően az osztályozások pontosítása és véglegesítése érdekében a vizsgált eredeti változókra alapozottan készített klaszter- ill. diszkriminancia elemzések nyomán alakult ki a végleges tipológia. A települések 1990 és közötti társadalmi dinamikája elsődlegesen az évi és a. évi főkomponens-értékek különbségével lett meghatározva. Ezt követően a tipológia pontosítása, véglegesítése a keresztmetszeti osztályozásokkal megegyező eljárással történt. A évi társadalmi státuszt és az 1990 és. közötti társadalmi dinamikát kifejezni hivatott tipológia képzése első lépésben a már kész tipológiák automatikus osztályozására támaszkodott, de végleges változatát az eredeti keresztmetszeti és dinamikus mutatókra alapozott megbízhatósági vizsgálatok és újraosztályozások nyomán nyerte el. 3

4 A települések tagozódása az évi társadalmi státusz szerint Elemzést és feldolgozást készítette: dr.vécsei Pál, Nagyvárosias Közepes Elmaradott A települések tagozódása az. évi társadalmi státusz szerint Elemzést és feldolgozást készítette: dr.vécsei Pál Nagyvárosias Közepes Elmaradott 4

5 A települések tagozódása az 1990 és közötti társadalmi dinamika szerint Elemzést és feldolgozást készítette: dr Vécsei Pál, Megjegyzés:az és a. évi társadalmi státusz különbségének automatikus osztályozásával nyert tipológia Kiemelkedően dinamikus Dinamikus Mérsékelten dinamikus Stagnáló Mérsékelten hanyatló Hanyatló Leszakadó A települések tagozódása az évi területi társadalmi státuszok és az 1990 és közötti státuszváltozás dinamikája szerint Elemzést és feldolgozást készítette: dr Vécsei Pál Nagyvárosias, stagnáló Közép-nagy városias, stagnáló Városias, dinamikus Városias, stagnáló Kisvárosias, stagnáló Falusias, dinamikus Falusias, stagnáló Falusias, mérsékelten hanyatló Elmaradott, dinamikus Elmaradott, hanyatló 5

6 Társadalmi státusz kategóriák Nagyvárosias Közepes Elmaradott Társadalmi státusz kategóriák Nagyvárosias Közepes Elmaradott Társadalmi dinamika 1990 és Kiemelkedően dinamikus Dinamikus Mérsékelten dinamikus Stagnáló Mérsékelten hanyatló Hanyatló Leszakadó

7 Az évi társadalmi státusz és az 1990 és közötti társadalmi dinamika kombinált típusai Nagyvárosias, stagnáló Közép-nagyvárosias, stagnáló Városias, dinamikus Városias, stagnáló ill hanyatló Kisvárosias, stagnáló Falusias, dinamikus Falusias, stagnáló Falusias, mérsékelten hanyatló Elmaradott, dinamikus Elmaradott, hanyatló