NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi tényezőáramlás

Átírás

1 NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi tényezőáramlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék

2 Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni!

3 Érdemes előadásra járni, mivel az elméletet kizárólag ott tanítjuk!

4 Fontos gyakorolni, melyhez megfelelő alap a moodle-re feltöltött gyakorló feladatsor

5 moodle.uni-corvinus.hu

6 A nemzetközi tényezőáramlás modellje Nem csak áru áramlik az egyes gazdaságok között. Munkaerőáramlás lásd EU. A modellben egy termék lesz, a kereskedelemnek nincs értelme. Miért mozog a munkaerő? Más a tényezőellátottság, a reálbér. Meddig áramlik a munkaerő? Mi történik, ha az átáramló munkaerő meghatározott valószínűséggel munkanélkülivé válik? Ki jár jól, ki jár rosszul?

7 1. Feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált két gazdaság mindegyike két termelési tényezőt használ fel az általuk fogyasztott termék előállításához. A termelési függvény mindenhol Y = TL, azonban az első gazdaságban 1 egység föld és 24 egység munkaerő, míg a második gazdaságban 4 egység föld és 1 egység munkaerő áll rendelkezésre. a) Mennyi lesz az egyes gazdaságokban a kibocsátás, valamint az egyes termelési tényezők reálbérleti díja autark állapotban? Tegyük fel, hogy a két gazdaság között megindul a munkaerő szabad áramlása. Mennyi munkaerő vándorol a gazdaságok között? Mennyi lesz a reálbér és a föld reálbérleti díja az egyes gazdaságokban? Mennyi lesz a kibocsátás? Kik jártak jól, és kik rosszul a munkaerőáramlás megindulásával?

8 2. Feladat Az általunk vizsgált két gazdaság közül az első gazdaságban a termelési függvény Y 1 = 15 K L 2 3 1, míg a másik gazdaságban Y 2 = 12 K L A tőkeállomány mindkét gazdaságban 8000, valamint a munkaerőállomány kezdeti értéke is megegyező, a) Mekkora a reál GDP az egyes országokban autark állapotban? Mekkorák a reáljövedelmek? Mi a különbség oka? b) Ha megindul a munkaerő szabad áramlása, azonban a tőkeáramlás továbbra is korlátozott, melyik országból hány munkaegység áramlik hová? c) Hogyan alakulnak a vándorlást követően a reáljövedelmek? d) Ki járt jól, ki járt rosszul? e) Milyen módon válhatna összességében még hatékonyabbá a két gazdaság termelése?

9 3. Feladat Az I és II országban az aggregált termelési függvény egyaránt Y = 10K 0,5 L 0,5 alakú. Ismert még, hogy autark viszonyok között I országban egységnyi munkára 30 egység tőke jut, II országban azonban csak 10 egység tőke. Mindkét országban merev a munkakínálat, minden reálbér mellett megegyezik a gazdaságilag aktívak létszámával. Emellett a nominálbér rugalmasan alkalmazkodik a kereslet-kínálat alakulásához, tehát mindig beáll a munkapiaci egyensúly.

10 3. Feladat a) Mekkora autarkiában az egyensúlyi reálbér (ω) és a tőke reálbérleti díja (r K ) a két országban? b) Mekkora az egy főre jutó autark GDP (y, a Solow-modell jelölésével) a két országban, ha mindkettő stacionárius pályán halad? c) Tegyük fel, hogy megnyílik a két ország között az akadálytalan tőkeáramlás lehetősége, de a munka továbbra is az államhatárok között marad. Melyik ország válik tőkeexportőrré?

11 4. Feladat Tételezzük fel, hogy egy fejlõdõben lévõ kis nemzetgazdaságban csupán két terméket, x-et és y-t állítanak elõ. Az x termék elõállítása q x = L 0,5 x függvény segítségével leírható technológiával történik egy olyan régióban, ahol kizárólag csak e termék létrehozásával foglalkoznak. Az y termék egy viszonylag fejletlenebb régió produktuma, amely a q y = 0, 4L y technológiát alkalmazza. Munkaerõbõl összesen 2 egység van, mely ugyan áramolhat a két régió között, de annak a valószínûsége, hogy az y-t létrehozó régíóból az x-et elõállító régióba költözõ munkás valóban munkalehetõséghez jut, s nem a munkanélküliek számát gazdagítja 0,2. Az y terméket a világpiacon 1, míg az x terméket 2 egységnyi áron lehet értékesíteni.

12 4. Feladat a) Mekkora a munkásoknak kifizetett bér az y-t elõállító iparágban? b) Mekkora a munkásoknak kifizetett bér az x-et elõállító iparágban? c) Mennyi munkás dolgozik az x-et elõállító iparágban? d) Mennyi munkás dolgozik az y-t elõállító iparágban? e) Mekkora lesz a GDP?