Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Átírás

1 Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti

2 Elérhetőség tel.: /1899

3 Tárgy alapvető jellemzői Tárgy neve: NEPTUN kód: Óraszám: 1+1 Kredit: 2 Számonkérés módja: Közgazdaságtan alapjai GTGKG600-GB A tárgyból a hallgatók a szemeszter végén kollokviumot tesznek. A kollokviumi érdemjegy megszerzése lehetséges az évközi ZH-k alapján is. Aki az I. ZH-t legalább 50 %-ra teljesíti, megírhatja a II. ZH-t megajánlott jegyért, amit a két ZH alapján határozunk meg. Az írásbeli dolgozatok értékelése: Az írásbeli dolgozatok ponthatárai: pont jeles; pont jó; pont közepes; pont elégséges; 0-11 pont elégtelen

4 Tárgy tematikája Közgazdasági alapfogalmak, A közgazdaságtan alapkérdései A gazdasági tevékenység mérése Gazdasági szereplők, Piacok és kapcsolataik, Gazdasági körforgás Az árupiaci és az IS görbe A pénzpiac és az LM görbe Az IS-LM rendszer Gazdasági ingadozások az IS-LM modellben Zárthelyi dolgozat I Munkapiac, munkanélküliség Makrogazdasági kereslet Makrogazdasági kínálat és egyensúly Infláció Phillips-görbe: az infláció és a munkanélküliség kapcsolata. A gazdasági növekedés Zárthelyi dolgozat II.

5 Kötelező irodalom Szilágyi Dezsőné dr. szerk: Közgazdaságtan alapja II. (Bevezetés a makrökonómiába), Karajz Sándor: Makroökonómia, Oktatási segédlet (elérhető:

6 Ajánlott irodalom Misz József: Bevezetés a makroökonómiába, LSI Oktatóközpont, 1999 Meyer Dietmar Solt Katalin: Makroökonómia, Aula, Mankiw, Gregory N: Makroökonómia, Osiris, 2005.

7 Közgazdaságtan elemei Mikroökonómia Makroökonómia Nemzetközi közgazdaságtan

8 A makroökonómia tárgya A makroökonómia a gazdaság mint egész viselkedésével - illetve a gazdasági élet átfogó aggregátumaival - foglalkozik. A makroökonómia a nemzetgazdaságok kibocsátásainak, foglalkoztatottságának, munkanélküliségének, árainak általános szintjét tanulmányozza.

9 A makroökonómia kérdései 1) Mi határozza meg egy ország össztermelésének, összes jövedelmének nagyságát és növekedési ütemét? 2) Milyen feltételek mellett alakul ki a gazdasági egyensúly? 3) Mi határozza meg egy országban a foglalkoztatottságot? Mik a munkanélküliség okai és milyen tényezők határozzák meg a munkanélküliség nagyságát és változását? 4) Mi okozza az infláció jelenségét? Milyen tényezők határozzák meg egy ország inflációs rátáját?

10 Makroszinten értelmezhető kérdések: Foglalkoztatás és munkanélküliség Infláció Gazdaság ciklikus ingadozása Stagfláció: egyszerre létezik infláció, munkanélküliség és a kereslet stagnálása. Gazdasági növekedés, zárt gazdaság makroökonómiai kérdései Nyitott gazdaságban: valutaárfolyam és fizetési mérleg, NEMZETGAZDASÁG szintjén vizsgálják ezeket a kérdéseket.

11 A makroökonómia alapfogalmai I. Kibocsátáson a makrogazdaságtanban egy bizonyosidőszak (általában 1 év) alatt a gazdaságban létrehozott áruk és az ott nyújtott szolgáltatások összességét értjük. A kibocsátás egy termékhalmaz, amely különféle heterogén elemekből tevődik össze. Ha a kibocsátást mint termékhalmazt tekintjük, reálkibocsátásról beszélünk. Nominál kibocsátás az adott időszak alatt létrehozott áruk és az adott időszak alatt nyújtott szolgáltatások értékének ( mennyiség ár ) összege.

12 A makroökonómia alapfogalmai II. Reáljövedelemről akkor beszélünk, ha az összesítés változatlan árakkal történt, nomináljövedelmet pedig akkor kapunk, ha a jövedelmet folyó árakon számítottuk ki. Fogyasztásnak nevezzük a jövedelem azon részét, amelyet szükségleteket közvetlenül kielégítő árukra, illetve szolgáltatásokra költöttek el. A megtakarítás a jövedelem el nem fogyasztott része. Az emberek a megtakarításokat általában valamilyen cél érdekében képezik. Ez a cél lehet az, hogy egy későbbi időpontban növelni tudják fogyasztásukat, vagy hogy termelési eszközöket tudjanak beszerezni, ami a termelés és a jövedelem növelését teszi majd lehetővé.

13 A makroökonómia alapfogalmai III. Beruházás alatt a vállalatok által vásárolt olyan árujavakat értjük, amelyek tőkeállományukat növelik. Az összberuházás (bruttóberuházás) így két részből áll: a múltbeli folyamatok által determinált pótlásból és a jövőbeni célok eléréséhez szükségesnek tartott bővítésből. Nettóberuházásnak nevezzük a bruttóberuházás és az értékcsökkenés közötti különbséget. A nettóberuházás tehát az adott időszak alatt megvalósult tőkeállománynövekedés, vagyis az 1 év alatt létrehozott új gépek, épületek, szerszámok, stb.

14 A makroökonómia alapfogalmai III. Beruházás alatt a vállalatok által vásárolt olyan árujavakat értjük, amelyek tőkeállományukat növelik. Az összberuházás (bruttóberuházás) így két részből áll: a múltbeli folyamatok által determinált pótlásból és a jövőbeni célok eléréséhez szükségesnek tartott bővítésből. Nettóberuházásnak nevezzük a bruttóberuházás és az értékcsökkenés közötti különbséget. A nettóberuházás tehát az adott időszak alatt megvalósult tőkeállománynövekedés, vagyis az 1 év alatt létrehozott új gépek, épületek, szerszámok, stb.

15 A makroökonómia alapfogalmai IV. Árszínvonalon (P) a makrogazdaság termékárainak termékmennyiséggel súlyozott átlagát értjük. A fogyasztási árindex (CPI) az árszínvonal változásának egyik mérőszáma, amely megmutatja egy változatlan fogyasztói kosár költségét a báziséven vett költségéhez képest. A definíció alapján a kiszámítási módja két termék esetén. GDP-deflátor az árszínvonalváltozás egy másik mérőszáma, a nominális GDP reál GDP-hez viszonyított aránya, mely a jelenlegi vásárlói kosár költségét viszonyítja

16 Aggregálás A mikroökonómia egy-egy konkrét, egyedi vállalatot/háztartást vizsgál, míg a makroökonómia az összes vállalatból/háztartásból álló aggregátumot. A makroökonómiát kettős aggregálás jellemezi: a gazdasági szereplőket ágazatokká, szektorokká foglalja össze, míg a termékeket pedig termékcsoportokként vagy akár egyetlen termékcsoportként foglalja össze.

17 Makroökonómiai szereplők háztartási szféra: a jövedelmet felhasználó fogyasztói egység, amely a szükségleteit közvetlenül kielégítő termékeket, szolgáltatásokat vásárolja meg vállalati szféra: mind azon gazdasági alanyok, melyeknek feladata a termékek előállítása v. valamilyen szolgáltatás nyújtása állam: a költségvetésen keresztül adókat szed be, majd transzfereket juttat vissza a gazdaságba külföld: minden, ami az adott ország határain kívül van, vagy minden ami nem az adott gazdaság állampolgáraival kapcsolatos

18 Makroökonómiai piacok Árupiac Fogyasztási(H)+beruházási javak(v) Munkapiac Összmunkakereslet(V) találkozik az összmunkakínálattal(h) Pénzpiac Kínálat: bankrendszer által a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátott pénzmennyiség Kereslet: a gazdaság szereplői által tartani kívánt pénzmennyiség

19 Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Real GDP változása között % 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0 United States Euro area China Hungary

20 Magyarország egy főre eső GDP-je (2011) kb ezer Ft 47/180 Kína:99/180

21 % Költségvetési mérleg egyenlege között 15,0 10,0 5,0 0,0-5, ,0-15,0 United States Euro area China Hungary

22 Munkanélküliségi ráta, (százalék) 10 9,5 9 8,5 8 7,5 7 6, Magyarország EU-27

23 Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Jegybanki alapkamatok, FED ECB SNB Forrás: Jegybankok

24 Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% A problémás bankhitelek aránya, Vállalati hitelek Háztartási hitelek

25 Ágazatok beruházása, (1999 = 100) Forrás: KSH, GKI Feldolgozóipar Szállítás, raktározás Ingatlanügyek, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás Kereskedelem, javítás GKI Zrt.,

26 EU-tagországok államadóssága a GDP százalékában, EU átlag Ausztria Németország Nagy- Britannia Írország Észtország Szlovákia Románia Lengyelország Magyarország

27 EU-átlag Németország Ausztria Nagy-Britannia Észtország Szlovákia Románia Magyarország Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie EU-tagországok GDP-növekedése,

28 Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät für Gazdaságtudományi Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie