A makroökonómia kialakulása. MAKROÖKONÓMIA 1.ea.

Átírás

1 A makroökonómia kialakulása MAKROÖKONÓMIA 1.ea. A makroökonómia alapfogalmai, a jövedelmek számbavétele F. Quesnay (XVIII. sz.) tableau économique A. Smith (XVIII. sz.) láthatatlan kéz D. Ricardo, K. Marx (XIX. sz.) Neoklasszikusok (XIX-XX. sz.) (Menger, Jevons, Walras, A. Marshall, Pigou, Fisher) J. M. KEYNES ( ) Hosszútávú növekedés és rövid távú ingadozások Gazdasági ingadozások : konjunktúraciklusok v. üzleti ciklusok A termelés és foglalkoztatás ingadozása, visszaesés és fellendülés között Az ingadozások szabálytalanok, nehezen elırejelezhetık. Fellendüléskor nı a kibocsátás, a foglalkoztatotti létszám, és csökken a munkanélküliség. Gazdaságpolitika célja: Hosszú távon: tartós és egyenletes növekedés Rövid távon: az ingadozások mérséklése. 1 3 Mivel foglalkozik a makroökonómia? Nem egy gazdasági szereplı, termék, hanem: AGGREGÁTUMOK Gazdasági szereplık: vállalatok, munkavállalók, állam,... GAZDASÁGI SZEKTOROK Erıforrások, javak aggregálása: árupiac, pénzpiac, munkapiac,... A makroökonómia alapkérdései: A gazdaság hatékony mőködése, ennek javítása A kibocsátás növekedése A kibocsátás ingadozásai, gazdasági ciklusok Foglalkoztatottság és munkanélküliség Árszínvonal, infláció, árfolyamok, külkereskedelmi mérleg Az államháztartás hatékony mőködése, adók, deficit, a gazdaság mőködésének befolyásolása GAZDASÁGPOLITIKA 2 Makrogazd. kibocsátása Hosszútávú növekedés és rövid távú ingadozások O Konjunktúra csúcspont recesszió Idı mélypont Potenciális kibocsátás A növekedés trendje Tényleges kibocsátás Potenciális kibocsátás: a hosszú távú tendencia Tényleges kibocsátás: rövid távú ingadozásokat tartalmaz 4 1

2 Gazdaságpolitikai célok és eszközök Hosszú táv: a gazdasági növekedés ösztönzése Eszközei: közoktatás fejlesztése (emberi tıke) Megtakarítások és beruházások ösztönzése (fizikai tıke) Kutatás-fejlesztés (technikai haladás) Jogi és politikai stabilitás (kedvezı környezet a gazd növekedéshez) Rövid táv: a gazdasági ingadozások mérséklése - stabilizációs politika, amelynek célja a kibocsátás, munkanélküliség ingadozásának mérséklése, árszínvonal stabilizálása Eszközei: a termékek és szolgáltatások összkeresletét befolyásolják Költségvetési v. fiskális politika - az államháztartás kiadásait és bevételeit befolyásolja Monetáris politika: a pénzmennyiséget és kamatlábat befolyásolja Fı kérdése: a fiskális vagy a monetáris politika e a hatékonyabb? Alapfogalmak Gazdasági folyamatok: 1 év alatt megtermelt javak termelésével, felhasználásával, jövedelmek keletkezésével, elosztásával kapcsolatos áru- és pénzmozgások Reálfolyamatok: javak létrehozása (termelési folyamat), elosztása (elosztási folyamat), felhasználása Jövedelmi folyamatok: a jövedelmek keletkezése és felhasználása, pénzmozgás 5 7 Makroökonómiai viták a stabilizációs politika hatásosságáról Keynesista közgazdászok: a stabilizációs politika kívánatos és hatásos a fiskális és monetáris eszközök alkalmasak a társadalmi jólét emelésére (Keynes: a fiskális a jobb; napjaink közgazdászai: a monetáris a jobb) Monetarista irányzat, chicagói iskola (Milton Friedman): bár a stabilizáció kívánatos lenne, az állami beavatkozás nem tudja ezt elérni, sıt súlyosbítja az ingadozásokat (oka: a hatása késleltetett) Reál üzleti ciklusok elmélete (RBC real business cycles): a gazdasági ingadozások nem károsak, természetes reakciók a külsı sokkhatásokra. Az üzleti ciklusok során maga a potenciális kibocsátás ingadozik, ennek fékezése ártalmas Alapfogalmak/folyt. KIBOCSÁTÁS (Q): termelés, output a gazdaság által létrehozott javak összessége JÖVEDELEM (Y, Yield): realizált (értékesített) kibocsátás: munkajövedelem + tıkejövedelem = makrojövedelem A makrojövedelem mérıszáma: GDP Számítási módja, a GDP mérése: kibocsátás, hozzáadott érték realizált jövedelmek keletkezése jövedelmek felhasználása - FOGYASZTÁS (C): a jövedelem azon része, melyet szükségleteket kielégítı javakra költenek - MEGTAKARÍTÁS (S): el nem költött jövedelem 6 8 2

3 FELHALMOZÁS: Alapfogalmak/folyt. olyan javak, melyeket arra fordítanak, hogy velük bıvítsék a termékek elıállításához szükséges eszközöket beruházás: állótıke pótlása és bıvítése (gépek, épületek) készletfelhalmozás: - folyamatos termeléshez szükséges input-készlet - értékesítésre váró output-készlet BERUHÁZÁS: Elhasznált állóeszköz pótlása Állóeszközök bıvítése (új eszközök) ( Nettó beruházás) bruttó beruházás = pótlás + bıvítés Nettó beruházás = bıvítés (azaz bruttó beruházás pótlás) 9 Vállalatok A makrogazdasági körforgás Javak és szolgáltatások pénz Fogyasztás (háztartások kiadásai) Jövedelmek (bér, osztalék, járadék, bérleti díj..) pénz Termelési tényezık (munkaerı, stb.) Háztartások 11 Alapfogalmak/folyt. ÁRSZÍNVONAL (P): a makrogazdaság termékárainak termékmennyiséggel súlyozott átlaga P t = Σ i p i,t q i,t, ahol p az egyes termékek árai t idıben, q a termelt mennyiség t idıben A pénz vásárlóereje = az árszínvonal reciproka = 1/P (Pl. 1 EUR-ért mekkora terméktömeget lehet megvásárolni) Az árszínvonal változásának mérése: Árindex = idei árszínvonal / elızı évi árszínvonal = P t / P t-1 (%-os alakban is ) Pl: t =2006: P 2006 /P 2005 =1,06 (106%) - Az árak átlagosan 6 %-kal nıttek! Nominális mutató: mindent a kibocsátás idején érvényes folyó árakon veszünk számba Reál mutató: valamely, összehasonlítási alapnak vett korábbi év árszínvonalán vesszük számba GDP deflátor: a nominális GDP és a reál GDP hányadosa minden termék,szolgáltatás értéke folyó ill, összehasonlító árakon GDP deflátor = nominál GDP / reál GDP = Σ i p i,t q i,t / Σ i p i,0 q i,t CPI (fogyasztói árindex): csak a fogyasztási javak szerepelnek PPI (termelıi árindex): csak a termelésben használt javak szerepelnek 10 A makrojövedelem számbavétele Egy ország gazdaságának egy adott idıszak (1 év) alatti teljesítménye 3 módon vehetı számba 1, Jövedelem keletkezése: kibocsátás 2, elsıdleges elosztása (munka és tıkejövedelem) újraelosztása (állam: adók, támogatások) 3, felhasználása (fogyasztás, megtakarítás) A gazdaságstatisztika méri!! Az ENSZ nemzeti számlarendszere: SNA (System of National Accounts): minden létrehozott jószág, szolgáltatás piaci értéke (MPS Material Product System, anyagi termelés rendszere, ) 12 3

4 Az SNA rendszer mutatói GO: Az országban létrehozott összes kibocsátás értéke folyó termelıfelhasználás = (Bruttó) Félnettó (félbruttó) Nettó Hazai GO: Gross Output, Bruttó kibocsátás GDP: Gross Domestic Product Bruttó hazai termék NDP: Net Domestic Product Nettó hazai termék Nemzeti GNI: Gross National Income (GNP) Bruttó nemzeti jöv. NNI: Net National Income Nettó nemzeti jövedelem GNDI: Gross National Disposable Income bruttó nemzeti jövedelem. NNDI: Net National Disposable Income nettó nemzeti jövedelem 13 GDP: Az országban 1 év alatt keletkezett bruttó jövedelem (halmozottság nélkül!), azaz: Az országban 1 év alatt létrehozott és végsı felhasználásra került javak és szolgáltatások értéke (ideértve: a készletként megmaradt termelési tényezıket és beruházási javakat is!) Hozzáadott érték - amortizáció (az állótıke 1 évre jutó elhasználódásának mértéke) = NDP: Az országban 1 év alatt megtermelt nettó jövedelem 15 GO számbavétele: Búzatermelı: 20 t búza (saját vetımagból) eladja 20 e Ft/t árért: bevétel: 400 eft Megveszi tıle Malom: A malom termel belıle 15 tonna lisztet: eladja 50 e Ft/t árért: bevétel: 750 eft Megveszi tıle: pékség Pék termel: 30 tonna kenyeret eladja: 100 eft/t árért: bevétel: eft Megveszi tıle: boltos eladja 150 eft/t árért: bevétel: eft fogyasztó veszi meg! (végsı fogyasztás) GO = = 8650 Folyó termelı felhasználás (FTF): = 4150 Példa: Hozzáadott érték: Búzatermelı: 400 eft Malom: = 350 Pékség: = 2250 Boltos: = 1500 Összesen: = 4500 = GDP = 4500 GDP = GO - FTF 14 A hazai, nemzeti és rendelkezésre álló mutatók Hazai mutató + hazai gazd-i szereplık külföldön szerzett munka- és tıke-jövedelme külföldi gazd-i szereplık hazánkban szerzett munka- és tıkejövedelme Nemzeti mutató +, - GDP +, = GNI NDP +, = NNI + az országba külföldrıl bejövı transzferek az országból külföldre áramló transzferek GNI +, = GNDI NNI +, = NNDI +, - amortizáció Nemzeti mutató amortizáció jövedelem mutatója 16 4

5 Beáramló transzferek Hazaiak külföldön sz. elsıdleges jövedelme A GNI-bıl hazai felhasználás GNDI Hazaiak hazánkban szerzett elsıdleges jövedelme GNI Nominális mutató: mindent a kibocsátás idején érvényes folyó árakon veszünk számba Reál mutató: valamely, összehasonlítási alapnak vett korábbi év árszínvonalán vesszük számba GDP Kiáramló transzferek Külföldiek hazánkban sz. elsıdleges jövedelme Példa: A ország GDP folyó áron, Mrd Ft GDP árindex (1991=100) B ország Kibocsátás (javak piaci értéke folyó áron) Folyó termelıfelhasználás GDP árindex (1991=100) reál GDP=? (1991-es árszinten) hol gyorsabb a gazd-i növekedés? (1991-->1993) A reál GDP: 2000, 2200 (=2310/1,05), 2400 (=2760/1,15) B reál GDP: 1000, 1014, 1180 A : 20 %-os, B : 18 %-os növekedés 2400/2000 = 1,2 és 1180/1000 =1, Példa: Nominális GDP 1990 = 2090 Mrd Ft Nominális GDP 1991 = 2310 Mrd Ft A két év közti árindex = 125 % Reál értelemben hogy változott a gazdaság? 3. Példa: Számítsuk ki a hiányzó adatokat! GDP folyó d=? GDP reál b=? GDP árindex (1998=100%) 100 a=? 148 c=? 230 Árindex: 1990 = 100% --> 1991 = 125% --> reál GDP 1991 (1990-es árszinten) = 2310/1,25 = = 1848 Mrd Ft Vagyis: reál értelemben csökkent a GDP! a = 1720/1460=118, b = 2090/1,48=1412 c = 2310/1243=186, d = ,3=

6 4. Példa: GO = 42150, folyó termelıfelhasználás = külf. gazd. szereplık hazai tıkejövedelme = a GO 10%-a külf. gazd. szereplık hazai munkajövedelme = 200 hazaiak külföldi tıkejöv-e: 400 hazaiak külföldi munkajövedelme = 170 az ország állóeszk.állománya = 2500, élettartama = 50 év kapott segély: 75 (külföldrıl) Mekkora a GDP, GNI, NDP, NNI, GNDI, NNDI? GO: GDP: GNI: GNDI: NDP: NNI: NNDI: