Makroökonómia - 3. elıadás

Átírás

1 Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 IM Y A makrogazdaság összjövedelme TERMELÉS termékek, szolgáltatások Fogyasztási javak Termelési célú javak Jövıbeli termeléshez Jelen termelésben: nyersanyagok (forgótıke) Nem kerül ki az árupiacra! C + G Új beruházási javak X I Pótló beruházás Árupiaci kínálat Árupiaci kereslet 2 1

2 Az árupiaci kereslet tényezıi C: elkölthetı jövedelemtıl függ! forrása: Y elsıdleges elosztás újraelosztás Y = W (munkabér + tényezıjöv., (háztartás: W = C+TH-TRH+SH ) + Tv - TRv (váll. adója - transzfer) állam + Sv (váll. megtak.) azaz: Y = C + TH - TRH + SH + Tv - TRv + Sv háztartás állam tıkepiac 3 Y = C + TH + Tv - TRH - TRv + SH + Sv magánszféra fogyasztása adója transzfere megtakarítása Y = C + T V+H - TR V+H + S V+H Jelölés: nettó adók: NT V+H = T V+H - TR V+H Azaz Y = C + NT V+H + S V+H, a jövedelem a fogyasztást, a nettó adófizetést és a megtakarításokat fedezi. Tehát Y NT V+H (= Y - TR V+H - T V+H ) = C + S V+H A magánszféra rendelkezésre álló jövedelme (elkölthetı jövedelme) Y DI (DI: disposable) Y DI = Y + TR V+H - T V+H azaz Y DI = Y -NT V+H 4 2

3 Példa: 4 szereplıs gazdaság, Y = 4500, W = 2950, IM = 460, EX = 420, S K = 40, TR H = 820, T H = 480, C = 3200, TR V = 0, T V = 1100, Költségvetés deficitje: > S A = -150 Mekkora a magánszféra rendelkezésre álló jövedelme? Megoldás: A magánszféra rendelkezésre álló jövedelme: Y DI =Y + TR V + TR H - T V - T H = = 3740 Keynes-i jövedelem hipotézis: C csak az adott idıszak jövedelmétıl függ Más lehetıségek: Duesenberry: elızı max. jövedelem Permanens jövedelem-hipotézis: elızı idıszak és jelen súlyozott átlaga 5 Kiadott pénzösszeg, ezer dollár A jövedelmek felhasználása, USA MEGTAKARÍTÁS eü, okt, üdülés gk., közl. lakáskiadások ruházat. élelm., ital jövedelemszint adózás után, ezer dollár, 1985 S C 6 3

4 Magyarországon? Az egy fıre jutó jövedelem felhasználása, 2007 Felhasznált jövedelem / Ft/fı fıre jutó jövedelem Ft Élelem Ruha Közlekedés Lakás Jövedelem 7 Az árupiac egyensúlya Y = C + I + G + X - IM Y + IM = C + I + G + X Makrojövedelem (javak kínálata) = Makrokereslet A makrokereslet tényezıi: Fogyasztás: C (Y DI ) = C 0 + Č Y DI Y DI : rendelkezésre álló jövedelem Y DI = Y - T + TR (= Y NT) adó transzfer (segélyek) ADÓK: ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátengedés, az állam kényszer útján hajtja be Nettó adó: NT=T TR (adók mínusz transzferek) : Y DI = Y - NT 8 4

5 C (fogyasztás) alakulása Y DI függvényében C Č Č = fogyasztási határhajlandóság 0 < Č < 1 C Y DI Mekkora rendelk. álló jövedelem esetén fogyasztjuk el mind ezt a rendelkezésre álló jövedelmet? C (Y DI ) / Y = fogyasztási hányad C (Y) = C 0 + Č Y DI C 0 = autonóm fogyasztás Č Y DI = indukált fogyasztás 9 Egy ország lakossági fogyasztását a következı adatok jellemzik: Autonóm fogyasztás: 1200, fogyasztási határhajlandóság: 0,75. A makrojövedelem 10000, az adók értéke 800, transzferek: 600. Számítsuk ki: Példa a) a rendelkezésre álló jövedelem b) a fogyasztás, és c) a fogyasztási hányad értékét. d) Mekkora jövedelem mellett fogyasztanánk el a teljes rendelkezésre álló jövedelmet, változatlan adók és transzferek mellett? Megoldás: C (Y) = C 0 + Č Y DI Adatok: C 0 = 1200, Č= 0,75 továbbá T = 800, TR = 600, (azaz NT = = 200) a) Rendelkezésre álló jövedelem: Y DI = Y NT = Y T+ TR = = 9800 b) Fogyasztás: C (Y) = C 0 + Č Y DI = , = = 8550 c) Fogyasztási hányad: C/Y = 8550 / 10000= 0,855 (nagyobb, mint a fogy. határhajl.!!) d) Mekkora Y mellett fogyasztanánk el a rendelkezésre álló jövedelmet? Y DI = C(Y)? Y DI = C 0 + Č Y DI azaz Y DI = ,75 Y DI Tehát Y DI - 0,75 Y DI =1200 Innen: 0,25 Y DI =1200, Azaz Y DI =4800. Kérdés: Mekkora Y? De Y DI = Y NT és NT = 200 tehát Y = Y DI + NT = = 5000 Vagyis a keresett jövedelem: Y = 5000 Ellenırzés: Y =5000 esetén Y DI = Y NT = = 4800 Fogyasztás: C = , = = 4800 Fogyasztási hányad = C(Y)/Y = 4800 / 5000 = 0,

6 A nettó adó szerepe: Az adók csoportosítása: Adófizetıhöz való viszony Adóalap a jövedelemtıl függ Adóalap nem függ a jövedelemtıl Közvetlen (személyekre) Közvetett (árukra és szolgáltatásokra) Személyi jövedelemadó, nyereségadó Általános forgalmi adó Vagyonadó, gépjármőadó - Adók: jövedelemfüggı és jövedelemtıl nem függı rész T = T 0 + z Y 0 < z < 1, z: adókulcs autonóm jövedelemtıl függı (indukált) 11 Egy ország lakossági fogyasztását a következı adatok jellemzik: Autonóm fogyasztás: 1200, fogyasztási határhajlandóság: 0,75. Példa2: A makrojövedelem 10000, az autonóm adó értéke 100, az adókulcs 20%, transzferek: 600. Számítsuk ki: a) az adó és a nettó adó, b) a rendelkezésre álló jövedelem, c) a fogyasztás értékét. d) Írjuk fel a fogyasztási függvény egyenletét a jövedelem függvényében Megoldás: C (Y) = C 0 + Č Y DI Adatok: C 0 = 1200, Č= 0,75 továbbá T 0 = 100, z = 0,2, TR = 600, a) T = T 0 + z Y = , = = 2100 NT = T TR = T 0 + z Y TR = = 1500 b) Rendelkezésre álló jövedelem: Y DI = Y NT = = 8500 c) Fogyasztás: C (Y) = C 0 + Č Y DI = , = =7575 d) C(Y) = ,75 Y DI = ,75 (Y- NT) = = ,75 (Y- T + TR)= = ,75 (Y- T 0 - z Y + TR) = = ,75 (Y ,2 Y + 600) = ,75 (Y 0,2 Y + 500) = = ,75 (Y 0,2 Y) + 0, = ,75 0,8 Y = ,6 Y 12 6

7 2. Példa folytatása Az elızı adatok mellett (autonóm fogyasztás=1200, fogyasztási határhajlandóság=0,75, autonóm adó =100, adókulcs = 20%, transzferek= 600) számítsuk ki: 1. Mekkora jövedelem mellett fogyasztjuk el a teljes rendelkezésre álló jövedelmet? 2. Hogyan alakulnak a megtakarítások a jövedelem függvényében? 3. Ábrázoljuk a fogyasztás és a megtakarítás alakulását a jövedelem függvényében! Megoldás: C 0 = 1200, Č= 0,75 T 0 = 100, z = 0,2, TR = 600 1) C(Y DI )= Y DI, azaz C 0 + Č Y DI = Y DI vagyis ,75 Y DI = Y DI tehát 1200 = 0,25 Y DI,azaz Y DI = 1200/0,25, tehát Y DI = Kérdés: Mekkora lesz Y? Y DI =Y-T+TR = Y - T 0 - zy+tr = Y ,2Y+600 = 0,8Y +500, Tehát 4800 = 0,8Y+500, vagyis 4300 = 0,8 Y Tehát Y= 4300/0,8 =5375 2) Megtakarítások: Y DI = C + S, tehát S = Y DI - C De: Fogyasztás: C (Y) = C 0 + Č Y DI = ,6 Y S = 0,8Y +500 ( ,6 Y )= (0,8-0,6)Y 1075 Tehát S=0,2Y Példa 3. részfeladat: ábrázolások fogyasztási függvény C (Y) = C 0 + Č Y DI = ,6 Y C 1575 (C 0 +Č (TR-T 0 )) 1200 (C 0 ) ,6 Y ,75 Y Y ,6 Y A fogyasztás a jövedelem növekvı függvénye Egységnyi jövedelemnövekedés 0,6 egységnyi fogyasztásnövekedést okoz 14 7

8 2. Példa 3. részfeladat: ábrázolások megtakarítási függvény C, S Y DI= 0,8Y+500 C (Y) = C 0 + Č Y DI = ,6 Y S = Y DI - C =0,2Y-1075 Y DI = 0,8Y +500, S C= ,6 Y C S Y S= ,2Y S = 0 ahol Y DI = C Azaz Y DI = 1200/0,25 Y* = A fogyasztási függvény: Y DI = Y-T+TR T = T 0 + z Y 0 < z < 1, z: adókulcs TR: a transzferek nem jövedelemfüggık, autonóm! Y DI = Y-T+TR= Y (T 0 + z Y )+ TR = (1-z) Y + TR- T 0 C (Y DI ) = C 0 + Č Y DI = C 0 + Č ((1-z) Y + TR- T 0 ) = C 0 +Č (1-z) Y + Č (TR-T 0 ) = = C 0 + Č (TR-T 0 ) + Č (1-z) Y autonóm jöv.függı C 0 +Č (TR-T 0 )+Č (1-z) Y A fogyasztás a jövedelem növekvı függvénye C C 0 +Č (TR-T 0 ) C C 0 +Č (1-z) Y 1 C 0 +Č Y Y Egységnyi jövedelemnövekedés Č (1-z) fogyasztásnövekedést okoz azaz a fogyasztási függvény meredeksége: Č (1-z) Az autonóm adók, vagy az adókulcsok emelése csökkenti a fogyasztást A transzferek növelése növeli a fogyasztást 16 8

9 A megtakarítási függvény A rendelkezésre álló jövedelem felhasználása: Y DI = C + S V+H S = Y DI - C = =Y DI - (C 0 + Č Y DI ) = A megtakarítási függvény: S(Y DI ) = S 0 + Š Y DI = = - C 0 + (1-Č) Y DI =Y DI (1 -Č) - C 0 = S 0 + Š Y DI S 0 : autonóm megtakarítás = - C 0 Š : megtakarítási határhajlandóság = (1-Č) A megtakarítás a jövedelem növekvı függvénye S= - C 0 +(1-Č) (Y+TR-T 0 - z Y) = = - C 0 + (1-Č) (TR-T 0 )+ (1-Č) (1-z) Y Egységnyi jövedelemnövekedés (1-Č) (1-z) megtakarításnövekedést okoz Az autonóm adók, vagy az adókulcsok emelése csökkenti a megtakarítást A transzferek növelése növeli a megtakarítást 17 Kétszereplıs gazdaság I Y VÁLLALAT S V Hazai össztermék, ÁRUPIAC W PÉNZ- és tıkepiac C HÁZTARTÁS S H Ekkor: T = 0, TR = 0, tehát NT = 0, és Y DI = Y A fogyasztási függvény: C = C 0 + Č Y, a megtakarítási függvény: S = Y- C = - C 0 +(1 -Č ) Y 18 9

10 Beruházási kereslet szándékolt beruházás = megtakarítás egyensúly! Mitıl függ? - profitkilátások <-- (piac, állam, szubjektív): állandónak tekintjük - rendelkezésre álló pénztıke (saját, hitel): kamatlábak (pénzpiacról!!) Y-tól nem függ közvetlenül! 19 A következı évben beruházást tervezı vállalkozások aránya (Magyarország, Ecostat konjunktúraindex alapján) 20 10

11 I I 0 I* Beruházási függvény ábrázolása I 0 : autonóm beruházás I = I 0 - a i a: kamatérzékenység i: kamatláb (%) i* i I romlik javul i Profitvárakozások hatása 21 Árupiaci Kereslet = C + I + G + NX (tervezett költés) Árupiaci egyensúly Tényleges jövedelem: Y Árupiaci egyensúly: Y = C+I+G+NX fennáll ( Makrojövedelem = makrokereslet ) HA G = 0, NX (=X-IM) = 0 lenne, akkor: C, I I C(Y DI ) + I 2 I 1 I 2 i i 1 i 2 Y 1 Y 2 C(Y DI ) + I 1 C(Y DI ) I 2 I 1 Y i 2 i 1 i IS-egyenes: adott kamatlábakhoz az árupiaci egyensúlyi jövedelmeket adja meg (KEYNES) Y 1 Y 2 Y 22 11

12 Hogyan függ az árupiaci egyensúly az alábbi tényezık alakulásától: Fogyasztás (Jövedelemfüggı) Beruházás (kamatlábtól függ) Kormányzati kiadások : autonóm! Nettó export: autonóm! Tényleges kiadások: az adott GDP (Y) mellett megvalósuló C, I, G, NX értékek (azaz Y felosztása e tényezık között) Tervezett kiadások a C, I, G, NX szándékolt értékei Kiadások G+NX Az árupiac egyensúlya: amikor Tényleges kiadások = Tervezett kiadások tehát Y=C+I+G+NX Jövedelem = árupiaci kereslet Jövedelem, Y C+I C Kiadási szándék = C + I + G + NX Y 2 Y 1 Y* Jövedelem, kibocsátás Y 23 A kormányzati kiadások (G) szerepe Magasabb kormányzati kiadások magasabb árupiaci keresletet jelentenek bármely jövedelmi szint esetén Kiadások G Jövedelem, Y A B C + I + G + G +NX Árupiaci kereslet: = C + I + G +NX Y* Y 1 Jövedelem, Y Egy G kormányzati kiadás-növekedés pontosan ekkora értékkel növeli az árupiaci keresletet, bármely adott jövedelmi szint mellett. Az árupiaci egyensúly A-ból B-be mozdul, az egyensúlyi jövedelem nı A jövedelemnövekedés mértéke nagyobb mint G. (Multiplikátor-hatás) Az árupiaci keresleti függvény meredeksége a fogyasztási függvény meredekségével egyezik meg: C/ Y = Č (1-z) 24 12

13 Ha a kormányzati kiadások nőnek, akkor az árupiaci kiadások összes növekedése nagyobb lesz, mint az eredeti kormányzati kiadásnövekedés. Miért? 1. Ha a kormányzati kiadások nőnek G értékkel, akkor az árupiaci kereslet is nő G értékkel, ami ugyanekkora jövedelemnövekedést okoz: ( Y = C+I+G+NX, Y = C+I+G+ G +NX), Y 1 = G 2. A Y 1 jövedelem növekedésének hatására a rendelkezésre állójövedelem is megnő (Y DI = Y T +TR = (1-z)Y +TR-T 0 ) Y DI = (1-z) Y 1 = (1-z) G 3. A rendelkezésre állójövedelem növekedés ( Y DI ) hatására a fogyasztás is megnő, a fogyasztási határhajlandóság ( Č) arányában: C= Č Y DI = Č (1-z) Y 1 = Č (1-z) G 4. A fogyasztás növekedése tovább növeli az árupiaci keresletet, és így a jövedelmet is: Y 2 = Č (1-z) Y 1 = Č (1-z) G 5. A második jövedelemnövekedés ugyanígy egy ugyanilyen mértékűújabb jövedelemnövekedést generál: 1. Y 3 = Č (1-z) Y 2 = Č (1-z) (Č (1-z) G ) = (Č (1-z) ) 2 G 2. És így tovább A teljes jövedelemnövekedés: Y= Y 1 + Y 2 + Y 3 + Y = = G [ (Č (1-z)) 0 + (Č (1-z) ) 1 + (Č (1-z) ) 2 + (Č (1-z) ) ]= = G Σ i=0... (Č (1-z)) i = G 1/(1-Č (1-z)) Kormányzati kiadások multiplikátora: : Y/ G = 1/(1-Č (1-z)) 25 Ha a kormányzat az autonóm adókat növeli, akkor ezáltal jövedelemcsökkenést okoz, az alábbiak szerint. Ha azautonóm adók nőnek Tértékkel, akkor 1. a rendelkezésre álló jövedelem csökkenni fog (Y DI = Y T +TR = (1-z)Y +TR-T 0,, Y DI = Y T +TR = (1-z)Y +TR-T 0,- T) Y DI = - T 2. A rendelkezésre álló jövedelem csökkenésehatására a fogyasztás csökken, a fogyasztási határhajlandóság ( Č) arányában: C= Č Y DI = Č (- T) 3. A fogyasztás csökkenése miatt az árupiaci kereslet is csökken Cértékkel, ami ugyanekkora jövedelemcsökkenést okoz: Y 1 = C= Č (- T) 4. A Y 1 jövedelem csökkenés hatására a rendelkezésre állójövedelem csökken (Y DI = Y T +TR = (1-z)Y +TR-T 0, Y DI = (1-z) Y 1 = (1-z) [Č (- T) ] = Č (1-z) (- T) 5. A rendelkezésre állójövedelem csökkenés( Y DI ) hatására a fogyasztás is csökken: C= Č Y DI = Č Č (1-z) (- T) = Č 2 (1-z) (- T) 6. A fogyasztás csökkenése tovább csökkenti az árupiaci keresletet, és így a jövedelmet is: Y 2 = C= Č 2 (1-z) (- T) 7. A jövedelemcsökkenés csökkenti a rendelkezésre álló jövedelmet: Y DI = (1-z) Y 2 azaz Y DI = (1-z) Y 2 = (1-z) Č 2 (1-z) (- T) = Č 2 (1-z) 2 (- T) 8. A rendelkezésre álló jövedelem csökkenése csökkenti a fogyasztást, és ezáltal az árupiaci keresletet is: Y 3 = C=Č Y DI = Č 3 (1-z) 2 (- T) És így tovább... A teljes jövedelemcsökkenés: Y= Y 1 + Y 2 + Y 3 + Y = = (- T) (Č (1-z) 0 + Č 2 (1-z) + Č 3 (1-z) 2 + Č 4 (1-z) ) = = (-Č T) Σ i=0... (Č (1-z)) i = (-Č T) 1/(1-Č (1-z)) Az adómultiplikátor: Y/ T = -Č/[1-Č (1-z)] 26 13

14 A kamatláb növelése csökkenti a szándékolt beruházások szintjét - a) ábra, Az alacsonyabb beruházási szándék csökkenti a tervezett kiadásokat /árupiaci keresletet, Emiatt az árupiaci keresleti függvény lefelé tolódik - b) ábra Így az egyensúlyi jövedelem csökken c) ábra (a) I (b) Kiadások (c) i Árupiaci kereslet = C + I + G+NX = = C + I + G+X-IM Jövedelem, Y Az IS az árupiaci egyensúlyt jelentı kamatláb és jövedelem párokat adja meg I i IS Jövedelem, Y 27 Az IS egyenlete: G, I, C, X-IM C+I(i 0 )+ G + X - IM Y = C +I + G + X-IM, azaz Y = C 0 + Č (TR-T 0 )+ Č (1-z) Y + I(i) + G + X-IM Az egyenletben csak az Y és az i értékek a változók, minden más paramétert be kell helyettesíteni! C +I (i 1 )+ G + X-IM Y 1 Y 0 Y i i 1 i 0 IS A kamatláb növekedése csökkenti az árupiaci egyensúlyi jövedelmet elmozdulás az IS mentén. A többi paraméter bármelyikének változása (C 0,, Č, TR, T 0, z, G, X, IM) az IS helyzetét, alakját változtatja meg. Y 1 Y 0 Y 28 14

15 Következmények: Y = C+I+G+ X-IM 1) 2) és 3) : C +I+ G + (X IM) kiadás ok Eredeti állapot: C +I+ G + X - IM 4) C +I+ G + X - IM i i IS 2 IS IS 1 Y 1 Y 0 Y Y 2 Y 0 Y 1Y 1, Ha a kormányzati kiadások nınek ( G): árupiaci kereslet: C +I+ G+ G + X - IM Azonos kamatlábak mellett nagyobb Y, 2, Ha a transzferek nınek ( TR): árupiaci kereslet: C +č TR +I+ G+ X - IM IS felfele mozdul el Azonos kamatlábak mellett nagyobb Y, IS felfele mozdul el 4, Ha az X-IM egyenleg nı: Azonos kamatlábak mellett nagyobb Y, IS felfele mozdul el, 3, Ha az adókulcs nı (z): árupiaci kereslet: C meredeksége csökken, Č (1-z- z) Azonos kamatlábak mellett kisebb Y, IS lefele mozdul el stb 29 Példa 4-szereplıs gazdaságra A fogyasztási függvényt a következı adatok jellemzik: C 0 = 125, č = 0,75 A beruházási függvény a következı: I= i A kormányzati fogyasztás = 275, az autonóm adó = 60 és az adókulcs = 30 % Transzfer nincs, X = 0, IM = 0 Határozzuk meg: IS egyenletét Y-ra kifejezve, és az árupiaci egyensúlyi jövedelmet, ha i = 10% Mi lesz az IS egyenlete, ha G 10 %-kal megnövekszik? Mekkora lesz most az egyensúlyi jövedelem az i =10 % kamatláb mellett Megoldás: Y = C +I + G + X-IM C(Y) = C 0 + č Y DI = C 0 + č ( Y T + TR)= C 0 + č ( Y T 0 -z Y+ TR) = = ,75 (Y 60-0,3 Y + 0) = = ,75 (0,7 Y 60 ) = ,75 (0,7Y 60 ) = = 80+ 0,525 Y IS: Y = 80+ 0,525 Y i Y = ,525 Y -10i, azaz 0,475Y =605-10i Y = 1273,7 21,05 i Ha i = 10 %, akkor Y = 1273,7-210,5 =1063,2 Ha G megváltozik: G = ,5 = 302,5 IS: Y = 80+ 0,525 Y i + 302,5 Y = 632,5 +0,525 Y -10i, azaz 0,475Y =632,5-10i Y = 1331,6 21,05 i Ha i = 10 %, akkor Y = 1331,6-210,5 = 1121,