Makroökonómia - 3. elıadás

Átírás

1 Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 Az árupiaci kereslet tényezıi Egyensúly az árupiacon: kereslet (+I+G+X) = kínálat (Y+IM) : elkölthetı jövedelemtıl függ! forrása: Y elsıdleges elosztás, újraelosztás Y = W (munkabér + tényezıjöv., (háztartás: W = +T H -TR H +S ) H + T v - TR v (váll. adója - transzfer) állam + S v (váll. megtak.) azaz: Y = + T H - TR H + S H + T v - TR v + S v háztartás állam tıkepiac 2

2 Mekkora az elkölthetı jövedelem? Y = + T H + T v - TR H - TR v + S H + S v magánszféra fogyasztása adója transzfere megtakarítása Y = + T V+H - TR V+H + S V+H Jelölés: nettó adók: NT V+H = T V+H - TR V+H Azaz Y = + NT V+H + S V+H, a jövedelem a fogyasztást, a nettó adófizetést és a megtakarításokat fedezi. Tehát Y NT V+H (= Y + TR V+H - T V+H ) = + S V+H A magánszféra rendelkezésre álló jövedelme (elkölthetı jövedelme): Y DI (DI: disposable): jövedelem mínusz nettó adók értéke Y DI = Y + TR V+H - T V+H azaz Y DI = Y -NT V+H A rendelkezésre álló jövedelem felhasználása: fogyasztás és megtakarítás Y DI = + S V+H, 3 Példa: 4 szereplıs gazdaság, Y = 4500, W = 2950, IM = 460, EX = 420, S K = 40, TR H = 820, T H = 480, = 3200, TR V = 0, T V = 1100, Költségvetés deficitje: > S A = -150 Mekkora a magánszféra rendelkezésre álló jövedelme? Megoldás: A magánszféra rendelkezésre álló jövedelme: Y DI =Y + TR V + TR H - T V - T H = = 3740 Keynes-i jövedelem hipotézis: csak az adott idıszak jövedelmétıl függ Más lehetıségek: Duesenberry: elızı max. jövedelem Permanens jövedelem-hipotézis: elızı idıszak és jelen súlyozott átlaga 4

3 Kiadott pénzösszeg, ezer dollár A jövedelmek felhasználása, USA MEGTAKA- RÍTÁS eü, okt, üdülés, egyéb közlekedés lakáskiadások ruházat élelem, ital Rendelkezésre álló jövedelem, ezer dollár, 1998 S 5 Magyarországon? Az egy fıre jutó jövedelem felhasználása, 2007 Felhasznált jövedelem / Ft/fı Élelem Ruha Közlekedés Lakás Jövedelem 1 fıre jutó jövedelem Ft 6

4 A makrokereslet tényezıi: fogyasztás (Y DI ) = 0 + Č Y DI Y DI : rendelkezésre álló jövedelem Y DI = Y - T + TR (= Y NT) adó transzfer (segélyek) ADÓK: ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátengedés, az állam kényszer útján hajtja be Nettó adó: NT=T TR (adók mínusz transzferek) : Y DI = Y - NT Adófizetıhöz való viszony Közvetlen (személyekre) Adóalap a jövedelemtıl függ Személyi jövedelemadó, nyereségadó Adóalap nem függ a jövedelemtıl Vagyonadó, gépjármőadó Közvetett (árukra és szolgáltatásokra) Általános forgalmi adó - Adók: jövedelemfüggı és jövedelemtıl nem függı rész T = T 0 + z Y 0 < z < 1, z: adókulcs autonóm jövedelemtıl függı (indukált) 7 (fogyasztás) alakulása Y DI függvényében Č (Y) = 0 + Č Y DI 0 = autonóm fogyasztás Č Y DI = indukált fogyasztás Č = fogyasztási határhajlandóság 0 < Č < 1 Y DI Mekkora rendelk. álló jövedelem esetén fogyasztjuk el mind ezt a rendelkezésre álló jövedelmet? ( (Y) = Y DI ) 8

5 Megtakarítási függvény A rendelkezésre álló jövedelmet fogyasztásra és megtakarításra fordítjuk: Y DI = + S Megtakarítási függvény: S = Y DI - = Y DI - 0 -Č Y DI Azaz: S = (1-Č) Y DI = autonóm megtakarítás (1-Č) Y DI = indukált megtakarítás 1-Č = megtakarítási határhajlandóság 0 < 1-Č < 1 Y DI - 0 Ábrázolás: függıleges tengelyt metszi: - 0 vízszintes tengelyt metszi: ahol S=0, azaz (Y) = Y DI 9 Egy ország lakossági fogyasztását a következı adatok jellemzik: Autonóm fogyasztás: 1200, fogyasztási határhajlandóság: 0,75. A makrojövedelem 10000, az adók értéke 800, transzferek: 600. Számítsuk ki: a) a rendelkezésre álló jövedelem b) a fogyasztás értékét. c) Mekkora jövedelem mellett fogyasztanánk el a teljes rendelkezésre álló jövedelmet, változatlan adók és transzferek mellett? Megoldás: (Y) = 0 + Č Y DI 1. Példa Adatok: 0 = 1200, Č= 0,75 továbbá T = 800, TR = 600, (azaz NT = = 200) a) Rendelkezésre álló jövedelem: Y DI = Y NT = Y T+ TR = = 9800 b) Fogyasztás: (Y) = 0 + Č Y DI = , = = 8550 c) Mekkora Y mellett fogyasztanánk el a rendelkezésre álló jövedelmet? Y DI = (Y)? Y DI = 0 + Č Y DI azaz Y DI = ,75 Y DI Tehát Y DI - 0,75 Y DI =1200 Innen: 0,25 Y DI =1200, Azaz Y DI =4800. Kérdés: Mekkora Y? De Y DI = Y NT és NT = 200 tehát Y = Y DI + NT = = 5000 Vagyis a keresett jövedelem: Y = 5000 Ellenırzés: Y =5000 esetén Y DI = Y NT = = 4800 Fogyasztás: = , = =

6 Egy ország lakossági fogyasztását a következı adatok jellemzik: Autonóm fogyasztás: 1200, fogyasztási határhajlandóság: 0,75. A makrojövedelem 10000, az autonóm adó értéke 100, az adókulcs 20%, transzferek: 600. Számítsuk ki: a) az adó és a nettó adó, b) a rendelkezésre álló jövedelem, c) a fogyasztás értékét. d) Írjuk fel a fogyasztási függvény egyenletét a jövedelem függvényében Megoldás: (Y) = 0 + Č Y DI (azaz a fogyasztási fv: = ,75 Y DI a megtakarítási fv: S= ,25 Y DI ) Adatok: 0 = 1200, Č= 0,75 továbbá T 0 = 100, z = 0,2, TR = 600, a) T = T 0 + z Y = , = = 2100 NT = T TR = T 0 + z Y TR = = 1500 b) Rendelkezésre álló jövedelem: Y DI = Y NT = = 8500 c) Fogyasztás: (Y) = 0 + Č Y DI = , = =7575 d) (Y) = ,75 Y DI = ,75 (Y- NT) = = ,75 (Y- T + TR)= = ,75 (Y- T 0 - z Y + TR) = = ,75 (Y ,2 Y + 600) = ,75 (Y 0,2 Y + 500) = = ,75 (Y 0,2 Y) + 0, = ,75 0,8 Y = ,6 Y 2.Példa: Példa folytatása Az elızı adatok mellett (autonóm fogyasztás=1200, fogyasztási határhajlandóság=0,75, autonóm adó =100, adókulcs = 20%, transzferek= 600) számítsuk ki: 1. Mekkora jövedelem mellett fogyasztjuk el a teljes rendelkezésre álló jövedelmet? 2. Hogyan alakulnak a megtakarítások a jövedelem függvényében? 3. Ábrázoljuk a fogyasztás és a megtakarítás alakulását a jövedelem függvényében! Megoldás: 0 = 1200, Č= 0,75 T 0 = 100, z = 0,2, TR = 600 1) (Y DI )= Y DI, azaz 0 + Č Y DI = Y DI vagyis ,75 Y DI = Y DI tehát 1200 = 0,25 Y DI,azaz Y DI = 1200/0,25, tehát Y DI = Kérdés: Mekkora lesz Y? Y DI =Y-T+TR = Y - T 0 - zy+tr = Y ,2Y+600 = 0,8Y +500, Tehát 4800 = 0,8Y+500, vagyis 4300 = 0,8 Y Tehát Y= 4300/0,8 =5375 2) Megtakarítások: Y DI = + S, tehát S = Y DI - De: Fogyasztás: (Y) = 0 + Č Y DI = ,6 Y S = 0,8Y +500 ( ,6 Y )= (0,8-0,6)Y 1075 Tehát S=0,2Y

7 2. Példa 3. részfeladat: ábrázolások Y szerint fogyasztási függvény (Y) = 0 + Č Y DI = ,6 Y 1575 ( 0 +Č (TR-T 0 )) 1200 ( 0 ) ,6 Y ,75 Y Y ,6 Y A fogyasztás a jövedelem növekvı függvénye Egységnyi jövedelemnövekedés 0,6 egységnyi fogyasztásnövekedést okoz Példa 3. részfeladat: ábrázolások Y szerint megtakarítási függvény, S Y DI= 0,8Y+500 (Y) = 0 + Č Y DI = ,6 Y S = Y DI - =0,2Y-1075 Y DI = 0,8Y +500, S = ,6 Y S S= ,2Y S = 0 ahol Y DI = Azaz Y DI = 1200/0,25 Y Y* =

8 A fogyasztási függvény tulajdonságai: (Y DI ) = 0 + Č Y DI, Y DI = Y-NT, NT=T-TR, T = T 0 + z Y (0 <z< 1,adókulcs) TR: nem jövedelemfüggık, autonóm! HOGY FÜGG A FOGYASZTÁS A JÖVEDELEMTİL? 1. Ha a jövedelem Y=0, akkor T = T 0, NT = T 0 -TR, Y DI = -NT = -T 0 +TR azaz a transzferek és autonóm adók különbsége Ebbıl elfogyasztható: Č Y DI = Č (-T 0 +TR ), Tehát Y=0 jövedelem mellett az összes fogyasztás: = 0 + Č (-T 0 +TR ) 2. Ha a jövedelem nı Y mennyiséggel, akkor a fogyasztás a következıképpen változik: Adók változása: T = z Y, a nettó adók változása NT = T= z Y, Rendelkezésre álló jövedelem változása: Y DI = Y - NT = Y - z Y = (1-z) Y A fogyasztás változása a jövedelemváltozás elfogyasztható része: =Č Y DI = Č (1-z) Y A fogyasztás a jövedelem növekvı függvénye Egységnyi jövedelemnövekedés Č (1-z) fogyasztásnövekedést okoz, azaz a fogyasztási függvény meredeksége: Č (1-z), azaz / Y = Č (1-z) 3. Ha a transzferek nınek TR mennyiséggel, a nettó adók csökkennek: NT= - TR A rendelkezésre álló jövedelem nı: Y DI = - NT= TR Fogyasztás nı: =Č Y DI = Č TR, azaz a transzferek növelése növeli a fogyasztást: / TR = Č Č (TR-T 0 ) = 0 +Č (TR-T 0 )+Č (1-z) Y Y Az adóváltozás hatása a fogyasztásra: (Y DI ) = 0 + Č Y DI, Y DI = Y-NT, NT=T-TR, T = T 0 + z Y (0 <z< 1,adókulcs) 4. Ha az autonóm adó nı T 0 mennyiséggel, akkor a fogyasztás a következıképpen változik: Adók változása: T = T 0, a nettó adók változása NT = T= T 0, Rendelkezésre álló jövedelem változása: Y DI = Y - NT = - T 0 A fogyasztás változása a rendelkezésre álló jövedelem változás elfogyasztható része: =Č Y DI = -Č T 0 A fogyasztásváltozás mértéke: / T 0 = -Č VÁLTOZATLAN JÖVEDELEM MELLETT! 0 + Č (TR-T 0 ) = 0 +Č (TR-T 0 )+Č (1-z) Y 5. Ha az adókulcs nı: z Adóváltozás: NT = T = z Y Rendelkezésre álló jövedelem csökken: Y DI = - NT = - z Y Fogyasztáscsökkenés: =Č Y DI = -Č z Y Az adókulcs emelése - VÁLTOZATLAN JÖVEDELEM MELLETT - csökkenti a fogyasztást A fogyasztásváltozás mértéke - változatlan jövedelem mellett: / z = -Č Y Y 16

9 Kétszereplıs gazdaság I Y VÁLLALAT S V Hazai össztermék, ÁRUPIA W PÉNZ- és tıkepiac HÁZTARTÁS S H Ekkor: T = 0, TR = 0, tehát NT = 0, és Y DI = Y A fogyasztási függvény: = 0 + Č Y, a megtakarítási függvény: S = Y- = - 0 +(1 -Č) Y 17 Beruházási kereslet szándékolt beruházás = megtakarítás egyensúly! Mitıl függ? - profitkilátások <-- (piac, állam, szubjektív): állandónak tekintjük - rendelkezésre álló pénztıke (saját, hitel): kamatlábak (pénzpiacról!!) Y-tól nem függ közvetlenül! 18

10 A következı évben beruházást tervezı vállalkozások aránya (Magyarország, Ecostat konjunktúraindex alapján) Bacsi - Weisz, Makro3 19 I I 0 I* Beruházási függvény ábrázolása I 0 : autonóm beruházás I = I 0 - a i a: kamatérzékenység i: kamatláb (%) i* i I romlik javul i Profitvárakozások hatása 20

11 Árupiaci Kereslet = + I + G + NX (tervezett költés) Árupiaci egyensúly Tényleges jövedelem: Y Árupiaci egyensúly: Y = +I+G+NX fennáll ( Makrojövedelem = makrokereslet ) HA G = 0, NX (=X-IM) = 0 lenne, akkor:, I I (Y DI ) + I 2 I 1 I 2 i i 1 i 2 Y 1 Y 2 (Y DI ) + I 1 (Y DI ) I 2 I 1 Y i 2 i 1 i IS-egyenes: adott kamatlábakhoz az árupiaci egyensúlyi jövedelmeket adja meg (KEYNES) Y 1 Y 2 Y 21 Hogyan függ az árupiaci egyensúly az alábbi tényezık alakulásától: Fogyasztás (Jövedelemfüggı) Beruházás (kamatlábtól függ) Kormányzati kiadások : autonóm! Nettó export: autonóm! Tényleges kiadások: az adott GDP (Y) mellett megvalósuló, I, G, NX értékek (azaz Y felosztása e tényezık között) Tervezett kiadások a, I, G, NX szándékolt értékei Kiadások G+NX Az árupiac egyensúlya: amikor Tényleges kiadások = Tervezett kiadások tehát Y=+I+G+NX Jövedelem = árupiaci kereslet Jövedelem, Y +I Kiadási szándék = + I + G + NX Y 2 Y 1 Y* Jövedelem, kibocsátás Y 22

12 A kormányzati kiadások (G) szerepe Magasabb kormányzati kiadások magasabb árupiaci keresletet jelentenek bármely jövedelmi szint esetén Kiadások G Jövedelem, Y A B + I + G + G +NX Árupiaci kereslet: = + I + G +NX Y* Y 1 Jövedelem, Y Egy G kormányzati kiadás-növekedés pontosan ekkora értékkel növeli az árupiaci keresletet, bármely adott jövedelmi szint mellett. Az árupiaci egyensúly A-ból B-be mozdul, az egyensúlyi jövedelem nı A jövedelemnövekedés mértéke nagyobb mint G. (Multiplikátor-hatás) 23 A kormányzati kiadások multiplikátor hatásának magyarázata Kiindulási egyensúlyi jövedelem: Y*, emellett: Y*=(Y*)+ I+G+NX Magasabb kormányzati kiadások melletti egyensúlyi jövedelem: Y 1, ekkor Kiadások G A Y B G + I + G +NX Jövedelem, Y Y 1 =(Y 1 )+ I+G+ G + NX + I + G + G +NX Y* Y 1 Ekkor Y 1 -Y*= (Y 1 ) (Y*)+ G, azaz Y = + G, De: / Y = Č (1-z), ezért Y = + G = Č (1-z) Y + G Tehát: Y -Č (1-z) Y = G, vagyis (1 -Č (1-z)) Y = G Innen: 1 / [1 -Č (1-z)] = Y/ G A kormányzati kiadások multiplikátora: Y/ G = 1 / [1 -Č (1-z)] 24

13 Az autonóm adó multiplikátora Kiindulási egyensúlyi jövedelem: Y*, emellett: Y*=(A)+ I+G+NX Magasabb AUTONÓM adók melletti egyensúlyi jövedelem: Y 1 =(B) + I+G+ NX Mennyit változott az egyensúlyi jövedelem? (azaz Y 1 -Y*) A változás mértéke: Y= Y 1 -Y*= (A)-(B) Kiadások A 1 A: Y*=(A) + I + G + NX B: Y 1 = (B) + I + G +NX -Č T 0 B Y 2 Ekkor Y 1 -Y*= (A)- (B), ami két lépésre bontható: (A) - (B)= Y 1 Y* 1. Y* jövedelem mellett az adóváltozás hatása a fogyasztásra: 1 = -Č T 0 2. Y*-ról Y 1 -re csökkenı jövedelem hatása a fogyasztásra: 2 / Y = Č (1-z), vagyis 2 = Č (1-z) Y 3. Tehát: Y = = -Č T 0 +Č (1-z) Y azaz Y -Č (1-z) Y = -Č T 0, tehát (1 -Č (1-z)) Y = -Č T 0 Y Innen: -Č/ [1 -Č (1-z)] = Y/ G Az autonóm adó multiplikátora: Y/ T 0 = -Č/ [1 -Č (1-z)] A kamatláb növelése csökkenti a szándékolt beruházások szintjét - a) ábra, 2. Az alacsonyabb beruházási szándék csökkenti a tervezett kiadásokat /árupiaci keresletet, Emiatt az árupiaci keresleti függvény lefelé tolódik - b) ábra I 3. Így az egyensúlyi jövedelem csökken c) ábra (a) Kiadások i (c) (b) Árupiaci kereslet = + I + G+NX = = + I + G+X-IM Jövedelem, Y Az IS az árupiaci egyensúlyt jelentı kamatláb és jövedelem párokat adja meg I i IS Jövedelem, Y 26

14 Az IS egyenlete:, G, I, X-IM +I(i 0 )+ G + X - IM +I (i 1 )+ G + X-IM Y = (Y DI ) +I(i) + G + X-IM Az egyenletben csak az Y és az i értékek a változók, minden más paramétert be kell helyettesíteni! i i 1 i 0 IS Y 1 Y 0 Y Y 1 Y 0 Y A kamatláb növekedése csökkenti az árupiaci egyensúlyi jövedelmet elmozdulás az IS mentén. A többi paraméter bármelyikének változása az IS helyzetét, alakját változtatja meg. 27 Következmények: kiadások Y = +I+G+ X-IM 1,2,3: G vagy TR vagy (X-IM) változás hatására a keresleti függvény eltolódik Eredeti állapot: +I+ G + X - IM i i Y 4 Y 0 Y 123 Y IS 4 IS IS 123 Y 4 Y 0 Y 123 Y 4) az adókulcs változás hatására a keresleti függvény meredeksége változik: Č (1 z - z) 1, Ha a kormányzati kiadások nınek ( G): árupiaci kereslet: +I+ G+ G + X - IM felfele mozdul el Azonos kamatlábak mellett nagyobb Y, IS felfele mozdul el 2, Ha a transzferek nınek ( TR): árupiaci kereslet: +č TR +I+ G+ X - IM Azonos kamatlábak mellett nagyobb Y, IS felfele mozdul el 3, Ha az X-IM egyenleg nı ( (X-IM) ) : Azonos kamatlábak mellett nagyobb Y, IS felfele mozdul el, 4, Ha az adókulcs nı (z): Č (1-z- z) árupiaci kereslet: meredeksége csökken, Azonos kamatlábak mellett kisebb Y, IS lefele mozdul el 28

15 A fogyasztási függvényt a következı adatok jellemzik: 0 = 125, č = 0,75 A beruházási függvény a következı: I= i A kormányzati fogyasztás = 275, az autonóm adó = 60, az adókulcs = 30 % Transzfer nincs, X = 0, IM = 0 Határozzuk meg: IS egyenletét Y-ra kifejezve, és az árupiaci egyensúlyi jövedelmet, ha i = 10% Mi lesz az IS egyenlete, ha G 10 %-kal megnövekszik? Mekkora lesz most az egyensúlyi jövedelem az i =10 % kamatláb mellett Példa 4- szereplıs gazdaságra Megoldás: Y = +I + G + X-IM (Y) = 0 + č Y DI = 0 + č ( Y T + TR)= 0 + č ( Y T 0 -z Y+ TR) = = ,75 (Y 60-0,3 Y + 0) = = ,75 (0,7 Y 60 ) = ,75 (0,7Y 60 ) = = 80+ 0,525 Y IS: Y = 80+ 0,525 Y i Y = ,525 Y -10i, azaz 0,475Y =605-10i Y = 1273,7 21,05 i Ha i = 10 %, akkor Y = 1273,7-210,5 =1063,2 Ha G megváltozik: G = ,5 = 302,5 IS: Y = 80+ 0,525 Y i + 302,5 Y = 632,5 +0,525 Y -10i, azaz 0,475Y =632,5-10i Y = 1331,6 21,05 i Ha i = 10 %, akkor Y = 1331,6-210,5 = 1121,1 29