Makrogazdasági egyensúly, stabilizációs politika, infláció (4- szereplıs modell)

Átírás

1 Makrogazdasági egyensúly, stabilizációs politika, infláció (4- szereplıs modell) Makroökonómia - 7. elıadás Bacsi Makro 7 1 Hosszútávú makroökonómiai egyensúly Hosszú távon a bérek képesek alkalmazkodni (rugalmasak) a áru- és pénzpiaci változásokhoz Következmény: a munkapiacon mindig egyensúly van Csak természetes munkanélküliség, a gazdaság a potenciális kibocsátást termeli W/ L D L S L AS AD AD Bármilyen aggregált kereslet mellett (AD vagy AD ) változatlan az aggregált kibocsátás (AS) A makrokibocsátás () = potenciális kibocsátás, Csak az árszínvonal () változik! de ehhez a nominálbér alkalmazkodik (W/ állandó lesz!) Bacsi Makro 7 2 1

2 Hosszútávú makroökonómiai egyensúly értelmezése Hosszú távon a kibocsátás = a potenciális kibocsátással ( p ), az AD-AS egyensúly meghatározza a árszínvonalat A p kibocsátási szint és árszínvonal mellett a pénzkereslet (L D ) és pénzkínálat (Ms/) egyensúlyban van a pénzpiacon (LM), és meghatározza a kamatlábat W/ L D L S L AS p i IS LM AD AD p Ezen p kibocsátási szint és a pénzpiaci kamatláb, és az általuk meghatározott fogyasztás és beruházás esetén IS és LM is egyensúlyban van Bacsi Makro 7 3 Rövid távú makroökonómiai egyensúly Hosszú távon a nominálbérek ragadósak (munkapiac rugalmatlan), A reálbér az árszínvonallal együtt változik, ezért a foglalkoztatás is változik (munkapiaci egyensúlytalanság, munkanélküliség) Az aggregált kibocsátás is változik az árszínvonallal, és általában elmarad a potenciálistól AS AD2 AD1 W/ Q 1 Q 2 L D L S L Az árszínvonal az aggregált kereslet és kínálat egyensúlyaként alakul ki (Q vagy ) Ez úgy alakítja a reálbért hogy a foglalkoztatottság a Q kibocsátásnak feleljen meg AD változására Q és megváltozik, Q 1 Q 2 GD változás!! Bacsi Makro 7 4 2

3 Gazdasági sokkok keresleti oldal Keresleti sokkok: a magánszféra oldalán a keresleti tényezık váratlan megváltozása Fogyasztási kereslet hirtelen csökkenése (pl. létbizonytalanságtól való félelem miatt) Beruházási kereslet hirtelen csökkenése (pesszimista beruházói várakozások) az aggregált kereslet csökken (AD lefele tolódik) Hatása (kedvezıtlen keresleti sokk): Az aggregált kereslet csökkenése változatlan árszínvonalnál visszahat az aggregált kínálatra Az aggregált kínálat mennyisége csökken, az árszínvonal csökken, új egyensúly alacsonyabb kibocsátás és árszínvonal mellett (recesszió) de. reálbér nı és foglalkoztatás csökken! Az reálbérmövekedés miatt a nominálbéreket (W) csökkentik, így a reálbér ismét visszaáll a korábbi szintre.az új rögzített nominálbérek mellett a foglalkoztatás és kibocsátás visszaáll a korábbi szintre, alacsonyabb árszínvonal mellett azaz AS is lefele tolódik Új AD-AS egyensúly a korábbi és az alacsonyabb és W mellett Alkalmazkodási folyamat, azaz beavatkozás nélkül is egyensúly! AD 1 AS 1 AD AS 2 Bacsi Makro 7 5 Gazdasági sokkok kínálati oldal Kínálati sokkok: a vállalatok termelése megváltozik Természeti katasztrófák, rossz idıjárás Állami szabályozás termelést terhelı adók Import tényezık árváltozása (kıolajár emelkedés) Indokolatlan béremelési követelések a termelési függvény v. munkapiaci kereslet-kínálat változik, aggregált kínálat csökken (AS felfele tolódik) Hatása (kedvezıtlen kínálati sokk): 1. Az aggregált kínálat csökkenése visszahat az aggregált keresletre 2. Az aggregált kereslet csökken, az árszínvonal nı, új egyensúly alacsonyabb kibocsátás és magasabb árszínvonal mellett (recesszió és infláció - stagfláció) 3. Gazdaságppolitikai beavatkozás: a. Vagy a kibocsátás szintjét állítja vissza az eredeti szintre: AD növelése révén (AD 2 ) ekkor tovább növelve az árszínvonalat b. Vagy az árszínvonalat állítja vissza az eredeti szintre(ad 3 ) ekkor tovább csökkenve a makrogazdasági kibocsátást 4. Új AD-AS egyensúly: AD 3 AD 1 vagy vagy stabilizálása, de nem mindkettıé!! AD 2 3a 3b 2 1 AS 1 AS 2 Bacsi Makro 7 6 3

4 GAZDASÁGOLITIKA: Az állami beavatkozás oka: a magánszféra egyedül nem képes biztosítani a gazdaság zökkenımentes mőködését Területei: jövedelemcentralizáció, disztribúció piaci feltételek biztosítása hazai gazdaság védelme hatékonysági és méltányossági indokok Feladatok: stabilizáció (a gazdaság mőködıképessége,sokkok elleni védekezés: intézményi, jogi, közhatalmi háttér, gazdasági ellenırzés és szabályozás) redisztribúció (újraelosztás -jövedelmek elvonása, újraelosztása - adók, támogatások.. - a többi feladathoz forrás biztosítása) allokáció (erıforrások elosztása a közérdeknek megfelelıen - közjavak, externáliák...környezet, infrastruktúra) Bacsi Makro 7 7 A gazdaságpolitika irányzatai: Keresletorientált AD-re hat Fiskális: költségvetési Monetáris: pénzmennyiségre hat Kínálatorientált AS-re hat FISKÁLIS MONETÁRIS FISKÁLIS Bevételre hat (adók) T V, T H Kiadásra hat (kormány-zati vásárlás, transzfer) G, TR V, TR H M S (Nominál pénzkínálatra hat) adókon keresztül a w-t és a termelési függvényt befolyásolja Bacsi Makro 7 8 4

5 Expanzív fiskális politika Fiskális politika: Árupiaci keresletre hat (tiszta fiskális politika: pénzkínálat növelés nélkül) a nettó adók vagy kormányzati vásárlások változtatása (növelése csökkentése) révén: Expanzív: növelı G nı, TR nı vagy T csökken Hatása: IS felfele tolódik, AD felfele tolódik Restriktív: csökkentı G csökken, TR csökken vagy T nı Hatása: IS lefele tolódik, AD lefele tolódik i IS LM IS Expanzív fiskális politika hatása hosszú távon: Árszínvonal () nı, GD () nı Foglalkoztatás nı, reálbér csökken Kamatláb nı, kiszorítási hatás! AD AD AS W/ L D L S Bacsi Makro 7 9 Kiszorítási hatás A kormányzati megrendelések növekedése csökkenti a magánszektor keresletét. G nı C+I csökken Oka: ha G növekszik, akkor Árupiaci kereslet () is nıni fog ( =C+I+G+X-IM), Ennek hatására C is nıni fog (C = C 0 + Ĉ DI ), de kevésbé (Ĉ <1)! G- növelés finanszírozási igénye növeli a kamatlábat i nı, I csökken Következmény: IS x LM egyensúlyi jövedelem növekedése kisebb, mint G növekedése (G kiszorítja C és I növekedését!) i i 0 IS IS G növelése 0 G növelése LM kiszorítási hatás A kiszorítási hatás mértéke adott G mellet az IS- és LMfüggvények meredekségétıl, (kamatrugalmasságától) függ. Bacsi Makro

6 Expanzív monetáris politika i IS LM LM Monetáris politika: a nominál pénzkínálati változtatása (M S növelése, csökkentése) Eszközei: Jegybankpénz forgalomba hozatala Kötelezı tartalékráta változtatása Refinanszírozási kamatláb változtatása AD AD AS Expanzív: növelı M S nı, LM lefele tolódik, AD felfele tolódik Restriktív: csökkentı M S csökken, LM felfele tolódik, AD lefele tolódik Az expanzív monetáris politika hatása hosszú távon: Árszínvonal () nı, GD () nı, reálkamatláb csökken A kibocsátás növeléshez a foglalkoztatás növekedés, ehhez nominálbéremelés kell Emiatt AS felfele fog tolódni, a kibocsátás csökken - az eredeti szintre emelkedése miatt reálpénzkínálat csökken, LM felfele mozdul -eredeti szintre A pénzmennyiség növelése hosszú távon csak a gazdaság nominális változóira (nominálbér, árszínvonal) van hatása: pénz-semlegesség elve Bacsi Makro 7 11 Kínálatorientált gazdaságpolitika AS 0 AD AS W/ L D L K (tıkeállomány) növelése: AS lefele tolódik, E árszínvonal csökken L D eltolódása (pl. ha munkaerı termelékenysége nı, M L = W/) munkanélküliség csökken Eszközei: a termelési tényezık használatára kivetett adók növelése, csökkentése (l. foglalkoztatásra kivetett adó L D eltolódik ) Bacsi Makro

7 Melyik a hatékonyabb? 1 Ft-nyi növelés G-ben, vagy 1 Ft-nyi növelés M S- ben eredményez nagyobb GD növekedést? IS: = C 0 + Ĉ ( T + TR) + G + I 0 a i LM: M S / = M D (,i) = m k i Ha G= MS akkor 2 > 1 pontosan akkor, ha a/( k) > 1 Fiskális politika hatékonyabb, ha a kicsi vagy k nagy. Azaz ha a beruházások gyengén, a pénzkereslet viszont erısen kamatérzékenyek. Monetáris politika hatékonyabb, ha a nagy vagy k kicsi, Azaz ha a beruházások erısen, a pénzkereslet viszont gyengén kamatérzékenyek. i IS LM i IS LM Bacsi Makro 7 13 Deficitfinanszírozás Állam: Kiadás Bevétel G, TR H, TR V, S A T V, T H Költségvetési deficit: BD = (- S A ) = TR H + TR V + G T H T V BD > 0 : deficites, BD < 0 : szufficites, BD = 0 : kiegyensúlyozott Deficitfinanszírozás módja (BD = 0 legyen): ADÓBÓL: T = T 0 + z vagy M S növelésébıl Kormányzati túlköltekezés adóból történı finanszírozása: G nı nı z adó nı T = T 0 + z nı államháztartás bevétele nı Módja: z (adókulcs) növelése, vagy T 0 (autonóm adók) növelése HAAVELMO tétele: Ha a kormányzati kiadások (G) növekedését adókból finanszírozzuk, akkor az növekedése megegyezik G növekedésével Bacsi Makro

8 LAFFER görbe: az adókulcsok hatása az adóbevételekre Az államháztartás bevételei: T = T 0 + z Ha z magas: A lakosság fogyasztása (C) csökken (mert DI csökken) Egyensúlyi makrojövedelem () csökkenhet Tényleges összes adóbevétel (T) csökkenhet, mert az indukált adók csökkennek T adóbevételek 100 z, % Bacsi Makro 7 15 A gazdaságpolitika más csoportosítása AKTIVISTA Beavatkozik a piac mőködésébe EGEDI INTÉZKEDÉSEK DISZKRECIONÁLIS Eseti intézkedések szükség szerint tényleges pénzkínálat növekedési üteme NEM AKTIVISTA éjjeliır állam csak a piaci tökéletlenségek miatt avatkozik be, egyébként piaci mechanizmus SZABÁLKÖVETİ Elıre meghatározott szabályok pl. FRIEDMAN szabály g Ms = g Ms + α (g - g ) kívánatos kívánatos tényleges a GD éves növekedési üteme Bacsi Makro

9 Az infláció Fogalma: a nominális pénzmennyiség megnövekedése, a mögötte álló árualap (termelés) növekedése nélkül - a belsı érték nélküli pénz elértéktelenedése Megjelenése: árszínvonal emelkedése, az AD AS egyensúlyvesztés miatt Megjelenése a történelem során: USA polgárháború, I. vh. utáni évek, II. vh. után (Magyaro ig) Napjainkban folyamatosan jelen van. DE: áremelkedés lehet infláció nélkül is! jobb minıségő termékek megjelenése, (reál-jövedelem) is nı! Defláció: árszínvonal csökkenése Infláció mérése: árindexbıl: ( t - t-1 )/ t-1 Inflációs ráta ( 100%) Bacsi Makro 7 17 Az infláció típusai kínálati (költség-) infláció: az aggregált kínálat visszaesése miatt Keresleti infláció: az aggregált kereslet megnövekedése miatt Kínálati (költség-) infláció: Okai: Az AS felfele tolódik, mert a munka költsége nı (adók, nominálbér) a felhasznált tıkejavak költsége nı (pl. import drágul) AS AD Bacsi Makro

10 A keresleti infláció: Okai: Az AD felfele tolódik, mert autonóm fogyasztás (v. fogy. határhajl.) nı autonóm beruházás (v. összes beruházás) nı profitvárakozások javulnak pénzkibocsátás, pénzpiaci kamatláb csökk. inflációs várakozások - elırehozott kiadások adócsökkentés állami támogatás, segélyek kisebb megtakarítási hajlandóság kormányzati túlköltekezés (pl. hadikiadások) A várakozások szerepe: ÁR- BÉR SIRÁL a, az árupiacon: a növekedését várják most vásárol IS felfele tolódik, AD felfele tolódik (AD1-AD2) b, a munkapiacon: a növekedését várják béremelést követelnek nominálbér emelkedik AS felfele tolódik (AS1-AS2) árszínvonal nı! A várakozások beigazolódtak, a folyamat ismétlıdik! Bacsi Makro 7 19 AD2 AD1 AS AD AS2 AS1 Az infláció hatásai: Kinek hátrányos? a vásárolt áruösszetételben több a gyorsabban dráguló termék megtakarítása van, alacsony fix nominálkamattal Kinek elınyös? a vásárolt áruk kevésbé drágulnak hitelt vett fel alacsony fix nominálkamattal Általában: nagy jövedelmő családok, tıkeerıs vállalkozók Az infláció mértéke: kúszó: évi néhány % árszínvonal emelkedés vágtató: 2 (v. 3-) -számjegyő - még mőködıképes gazdaság - értékállóbb befekt. formákat keresnek hiperinfláció: napi, heti 2 (v. 3-) -számjegyő áremelkedés (20-as évek Németország, 1945/46 Magyarország) Bacsi Makro

11 Az infláció és a munkanélküliség költségei Egy ország gazdasági teljesítményének megítélése: GD /fı, inflációs ráta, munkanélküliségi ráta (és még: költségvetési deficit, államadósság) A munkanélküliség által okozott károk: Elveszett kibocsátás (A gazdaság nem használja ki a rendelkezésre álló kapacitásait) Csökken a jövedelem Csökkenı kormányzati bevételek mellett kell nagyobb kiadásokkal számolni Nı a foglalkoztatottak adóterhe Társalmi következmények: szegénység, depresszió, szociális feszültségek, bőnözés... Infláció által okozott károk (infláció költségei): Ugyanazon pénzjövedelembıl kevesebb áru vásárolható - De: infláció esetén a nomináljövedelmek is emelkednek! Nagyobbak a pénztartás költségei (kamatláb nı)- így csökken a reál pénzkereslet (gyakoribb bankba járás, cipıtalpköltség) Árváltoztatási költségek (gyakrabban kell árat emelni, ennek technikai lebonyolítása pénzbe kerül, étlapköltségek) Nagyobb a relatív árak instabilitása megváltozik a hatékonyság Adóterhek változása (a nominál nyereség érték után adózunk, a reál érték lehet nulla!) Nehezebb a jövıre vonatkozó kalkuláció A jövedelem és a vagyon véletlenszerő újraelosztása Gazdaságpolitikai cél: Infláció mérséklése Munkanélküliség mérséklése Bacsi Makro 7 21 hillips görbe: az inflációs ráta és a munkanélküliségi ráta kapcsolata Eredeti hillips-görbe: A nominálbér index és a munkanélküliségi ráta kapcsolata Módosítása (Samuelson, Solow): az inflációs ráta és a munkanélküliségi ráta kapcsolata infláció v. Rövid táv nom. bérindex α w 5,5-6 % u% (mn ráta) Rövid távon Ha keresleti sokk éri a gazdaságot: AD felfele tolódik, AD-AS új egyensúly, és nı: infláció és foglalkoztatás bıvülés (munkanélküliségi ráta csökken) Tehát: az inflációs ráta a munkanélküliségi rátával fordítottan arányos. infláció v. Hosszú táv nom. bérindex α w 5,5-6 % u% (mn r.) Hosszú távon: Az inflációs várakozások miatt a munkavállalók béremelést követelnek Emiatt az AS felfele tolódik, az egyensúly visszaáll az eredeti szintre a foglalkoztatás és a munkanélküliség is visszaáll az eredeti szintre hillips görbe hosszú távon függıleges, a munkanélküliségi ráta a természetes ráta körül állandósul. Bacsi Makro

12 Okun törvénye Rövid távon a kibocsátás nagyságát a felhasznált munka mennyisége és annak termelékenysége határozza meg. Ha a munkanélküliségi ráta 1%-kal nagyobb a természetes rátánál, akkor a kibocsátás 3%-kal kisebb, mint a potenciális kibocsátás (Okun törvénye) Azaz: Ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta 1%-kal csökkenjen, a jövedelemnek a potenciális jövedelemhez képest 3%-kal kell növekednie. = potenciális jövedelem, t + 1 t = tárgyévi jövedelem, 3( u t u t + 1) = U t = munkanélküliségi ráta ' Bacsi Makro 7 23 t 12