A gazdaság külsı kapcsolatai.

Átírás

1 A gazdaság külsı kapcsolatai. Gazdasági növekedés, konjunktúra ciklusok Makroökonómia 10. elıadás 1 A gazdaság külsı kapcsolatai: Árupiac: külkereskedelem (X, IM) Pénz és értékpapír piac: valuták, tıkeáramlás Munkapiac: nemzetközi munkaerı áramlás, migráció Nyitott gazdaság: az export és import értéke a GDP-hez képest nagy Nemzetközi fizetési mérleg I. Folyó fizetési mérleg nemz. termékforgalom szolgáltatások (idegenforg!) tényezıjövedelmek egyoldalú átutalások KIADÁS IM kapott kimenı kimenı BEVÉTEL EX adott bejövı bejövı II. Tıkemérleg: nemz. tıkeáramlás tıkeexport tıkeimport III. Jegybanki tartalék változása devizatartalék növekedése csökkenése 2 1

2 Nemzetközi fizetési mérleg I. Folyó fizetési mérleg nemz. termékforgalom szolgáltatások tényezıjövedelmek egyoldalú átutalások KIADÁS BEVÉTEL IM EX kapott adott kimenı bejövı kimenı bejövı II. Tıkemérleg: nemz. tıkeáramlás tıkeexport tıkeimport III. Jegybanki tartalék változása devizatartalék növekedése csökkenése I.egyenleg + II. egyenleg + III. egyenleg = 0 Export - Import = külkereskedelmi mérleg egyenlege Fizetési mérleg egyenlege = folyó fiz. mérl. egyen. + tıkemérl.egyenl. Ha deficites: jegybanki tartalékok kimerülése hitelfelvétel kamatfizetés + tıketörlesztés fiz. mérleg tovább romlik adósságcsapda, fizetésképtelenség Adósságszolgálat: hitel törlesztés + kamatfizetés Eladósodottság mérése: 1 fıre jutó adósságállomány, adósságállomány/nemzeti vagyon, adósságállomány/éves GDP Adósságszolgálati ráta: adósságszolgálat = folyó fiz. mérleg bevételei 3 Árfolyamrendszerek Fix (kötött) Valuta: Egy ország törvényes fizetıeszköze (készpénz) Deviza:Más ország valutájára szóló követelés (bankszámlapénz) Devizapiac: Bankok, üzletkötık (és ügyfeleik) + tranzakciók (telefon, telefax, internet ) Globális, 24 órás piac Napi 2000Mrd $ ügylet, 98 % tıkemozgás, 1-2 % külker ügylethez kapcsolódó Árfolyamrendszerek fajtái Más valutához kötött (kulcsvalutához, valutakosárhoz) Rögzített, de kiigazítható Csúszó leértékelés (szabályos idıközönként azonos változtatás) Lebegı Szabadon lebegı Irányítottan lebegı Korlátozottan lebegı Sávosan lebegı 4 2

3 I. Folyó fizetési mérleg Miért változik az árfolyam? nemz. termékforgalom szolgáltatások tényezıjövedelmek egyoldalú átutalások KIADÁS IM kapott kimenı kimenı BEVÉTEL EX adott bejövı bejövı II. Tıkemérleg: nemz. tıkeáramlás tıkeexport tıkeimport III. Jegybanki tartalék változása devizatartalék növekedése csökkenése A magángazdaság szereplıinek valutakereslete és valutakínálata Külföldi valuta kereslete: áruimportırök és tıkeexportırök Külföldi valuta kínálata: áruexportırök és tıkeimportırök A lebegı árfolyamos valutapiac Az árfolyamot a magángazdaság szereplıinek valutakereslete és valutakínálata alakítja. Külföldi valuta kereslete: áruimportırök és tıkeexportırök Külföldi valuta kínálata: áruexportırök és tıkeimportırök Árfolyam (Ft/ ) D Kereslet: - árfolyamnövekedés (= Ft leértékelés) -Tıkeexportırök kevesebb övezeti értékpapírt vesznek (mert drágul) -Áru-importırök: a külföldi áru Ft-ban Valuta ( ) drágább lesz, ezért csökken a kereslete, - valutakereslet csökken 6 3

4 A lebegı árfolyamos valutapiac/2 Külföldi valuta kereslete: áruimportırök és tıkeexportırök Külföldi valuta kínálata: áruexportırök és tıkeimportırök Árfolyam (Ft/ ) S Kínálat: - árfolyamnövekedés (= Ft leértékelés) -Tıkeimportırök több hazai értékpapírt tudnak venni azonos -összegért, jobb megtérülés, ezért több Ft-ot akarnak venni -ért -Áru-exportırök: a hazai áru Ftegyenértékéért kevesebb -t fizet a külföldi vevı (olcsóbb), így nı az áru iránti Valuta ( ) kereslet, többet lehet eladni, tehát több - kapunk - valutakínálat nı A lebegı árfolyamos valutapiac/3 Külföldi valuta kereslete: áruimportırök és tıkeexportırök Külföldi valuta kínálata: áruexportırök és tıkeimportırök Árfolyam (Ft/ ) S D Valuta ( ) Kínálat = Kereslet Áruexport + tıkeimport = Áruimport + tıkeexport Azaz A fizetési mérleg egyensúlyban van! 8 4

5 A rögzített árfolyamos valutapiac Az árfolyamok rögzítettek (pl. aranyhoz, v. más valutához) Ha az egyensúlyi árfolyam ettıl eltérne: az állam (jegybank) beavatkozási kötelezettsége (ingadozás megengedett egy szők sávban!) Példa: a rögzített árfolyam: 270 Ft/, egyensúlyi árfolyam = 260 Ft/ Árfolyam (Ft/ ) Q S D Q2 Az egyensúlyi árfolyamot emelni kell: - kereslet növelés v. kínálat csökkentés A jegybank felvásárol Q2-Q1 -mennyiséget Valuta ( ) Azaz a jegybanki -tartalék nı A fizetési mérleg többlete! 9 A rögzített árfolyamos valutapiac/2 Példa: a rögzített árfolyam: 250 Ft/, egyensúlyi árfolyam = 260 Ft/ Az egyensúlyi árfolyamot csökkenteni kell: - kereslet csökkentés v. kínálat növelés A jegybank elad Árfolyam (Ft/ ) S D Q2-Q1 -mennyiséget Azaz a jegybanki -tartalék csökken A fizetési mérleg deficitje! Q Q2 Valuta ( ) 10 5

6 I. Folyó fizetési mérleg Miért változik az árfolyam? nemz. termékforgalom szolgáltatások tényezıjövedelmek egyoldalú átutalások KIADÁS IM kapott kimenı kimenı BEVÉTEL EX adott bejövı bejövı II. Tıkemérleg: nemz. tıkeáramlás tıkeexport tıkeimport Az árfolyammódosulás hatása a fizetési mérlegre III. Jegybanki tartalék változása devizatartalék növekedése csökkenése Valuták kereslete és kínálata (egyensúlyi árfolyam) Ft világpiaci kínálata: külföldi áruvásárlásra (IM) + tıkekivitelbıl (tıkeexport) Ft világpiaci kereslete: magyar árueladásért (EX) + tıkebefektetésre (tıkeimport) A fizetési mérleg helyzetét befolyásolja Vásárlóerı paritás: a két országbeli árszínvonal-eltérések Kamatparitás elve: a két ország kamatlábainak különbsége alakítja az árfolyamot (Ft keresletét-kínálatát befolyásolja) 11 A reálárfolyam értelmezése Nominálárfolyam: 1 = 250 Ft Külföldi termék ára idén: 100. Importáljuk: hazai ára= = 25000Ft Jövıre külföldön 5 % infláció, nálunk 10 % infláció: A külföldi termék ára külfölfön 1, = 105 Importáljuk: hazai ára = = Ft lenne De: A hazai piacon a termék ára = 1, Ft = Ft lehetne Következmény: az import iránti igény nı, azaz iránti kereslet nı (hasonlóan: az export csökken ) árfolyama növekedni fog! (vagyis a Ft romlik!) Fordítva: ha az -övezetben az infláció magasabb, mint nálunk: az árfolyam csökken! Értékpapírpiacon is hasonló (az infláció növekedése a reálkamatlábat csökkenti, tehát a valuta iránti befektetési kereslet csökken!) 12 6

7 A reálárfolyam értelmezése/2 REÁLÁRFOLYAM: e = 250 Ft/ nominálárfolyam, P külföld = külföldi árszínv., P hazai = hazai árszínv. R = e (P külföld /P hazai ) A reálárfolyam növekedése (csökkenése) a nominálárfolyam csökkenését (növekedését) okozza Lebegı árfolyam mellett a nominálárfolyam az árszínvonalhoz igazodik, A reálárfolyam egyensúlyt teremt a valutapiacon A fizetési mérleg egyensúlya! 13 Gazdasági növekedés és fejlıdés A gazdasági növekedés: adott szociális, politikai, kulturális felt. mellett a termelés hosszú távú alakulása, feltételei, törvényei A gazdasági növekedés fogalma: a gazd. fogyasztási szükségletkielégítési lehetıségeinek bıvülése, a nemzetgazdaság jólétének növekedése Fejlıdés: a növekedésnél tágabb fogalom, hozzátartozik: egészségi állapot, infrastruktúra, oktatás, kultúra... Mérése: y t = Y t /N t : 1 fıre jutó kibocsátás (GDP) g t = (y t -y t-1 )/ y t-1 : a y t növ. üteme A növekedés tényezıi: Növekedési trend: az egyensúlyi kibocsátás növekedése Jellemzıi: Munkaerıállomány (N) növekedési üteme Y/N (1 fogl.-ra j. kibocsátás, termelékenység) növ.üteme > N növ.üteme!?. Tıkeállomány növ. üteme K t / N t is nı, technikai haladás 14 7

8 Konjunktúraciklusok 15 Konjunktúra-ciklusok Konjunktúra: (gazdasági) fellendülés Ciklikusság: valamely trendtıl való felfelé és lefelé szabályos eltérések megismétlıdı egymásutánja Konjunktúraingadozás: egy adott gazdaság kibocsátásának periodikusan ingadozó alakulása Az ingadozás 2 fı tulajdonsága: - idıbeli kiterjedés (idıtartam) - kilengés mértéke (amplitúdó) Konjunktúraciklus: az ingadozás egy teljes periódusa, az egyik fellendülés kezdetétıl a másik fellendülésig tart. 16 8

9 Csoportosítás: 1. fıbb területek alapján: (üzleti élet, pénzügyi, agrárgazdaság, beruházási javak, általános) 2. Idıtartam szerint: - szezonális ingadozások: <1 év (pénzügyek területén) - klasszikus konjunktúraciklus: néhány év (pl. sertésciklus) Kitchin-cikl. (3-5 év), Juglar-cikl (7-11év) - Kuznets-ciklus: év (tartós beruházási javak területén, pl. építıipar, hajógyártás) - Kondratieff-ciklus: év (nemzetgazdaság összteljesítménye) - Szuperhosszú ciklusok: 100 év < 17 A klasszikus gazdasági ciklus szakaszai A konjunktúra-ciklusokat elsısorban az aggregált kereslet és kínálat egyensúlyának megbomlása váltja ki. Zavar bármelyik oldalon egyensúlytalanság konjunkturális ingadozás csúcspont kibocsátás trend recesszió konjunktúra recesszió mélypont idı 18 9

10 A klasszikus konjunktúraciklus menete Megnı a kereslet Az árukészletek lecsökkennek nı a termelés nı a jövedelem (kereslet tovább nı) nı a foglalkoztatás (csökk. a munkanélküliség) a kereslet csökken a termelés növekedése lelassul csökkennek a beruházások kereslet tovább csökken (készletek megnınek) csökken a munkakereslet növekednek a beruházások csökken a jövedelem FELLENDÜLÉS (kumulatív folyamat) VISSZAESÉS (VÁLSÁG) (kumulatív folyamat) 19 A ciklus elemeinek idıbeli kapcsolata: Beruházások, foglalkoztatás, készletek (szándékolt), árszínvonal A termelés alakulásával azonos irányban változnak: fellendüléskor növekednek, hanyatlás idején csökkennek. készletek (nem szándékolt), munkanélküliség A termelés alakulásával ellentétes irányban változnak. A beruházás és a kereslet változása mindig megelızi a termelés változását. A készletek és a foglalkoztatás változása pedig a termelés változásával azonos idıben jelentkezik

11 A ciklikusság okai Külsı okok: - társadalmi, politikai körülmények (pl. háborúk, forradalmak) - természeti környezet változásai (pl. természeti katasztrófák, erıforrások kimerülése, egyéb körülmények) Belsı okok: - beruházások: a beruházásokban bekövetkezı változások (növekedés vagy csökkenés) saját nagyságukat megsokszorozva hatnak a kibocsátásra. Ez az ún. beruházási multiplikátor. Beruházások változása ( I) Kibocsátás-változás ( Y) 21 A multiplikátor hatás - Fogyasztás (C) valamely eleme nı: pl. szoc. juttatások (Č TR) Y = C + I + G +X-IM = C 0 + Č (Y - T 0 - z Y + TR) + I + G +X-IM Y = C 0 + Č Y + Č TR -Č T 0 -Č z Y + I + G +X-IM Y -Č Y + Č z Y = C 0 + Č (TR - T 0 ) + I + G +X-IM Y {1 -Č (1- z)} = C 0 + Č (TR - T 0 ) + I + G +X-IM 1 Y = { C 0 + I + G +X-IM + Č (TR - T 0 ) } 1 -Č (1- z) C+I C C+I Y Č (1- z) >1 ha C 0, I, G nı, Y ennél jobban nı (multiplikáció) 22 11

12 A multiplikátor és akcelerátor hatás A kibocsátás-változás további beruházási kereslet-változást idéz elı. (IS-en jövedelemnövekedés kamatlábcsökkenést okoz) Ez az ún. akcelerátor hatás. i IS Kibocsátás-változás ( Y) Beruházási kereslet-változás ( I) Y A beruházási multiplikátor és akcelerátor hatás egymást erısítve, kumulatív folyamatként érvényesül. A multiplikátor-akcelerátor hatás magában hordozza a ciklikusságot: amint leáll a beruházási multiplikátor okozta gyors növekedés, az akcelerátor a beruházások lassítására ad parancsot és fordítva. (Keynesi elméletek) 23 A konjunktúra-ciklusok jelentısége: - Állami beavatkozások : (monetáris, fiskális politika, adóztatás, gazd.pol.) - Elırejelzés: megelızı, együtt haladó és lemaradó indexek Bizalmi indexek, várakozások Adaptív várakozás: olyan jövıkép, amelyet a gazd-i szereplık minden idıszakban az elızı idıszakban elkövetett hibák alapján korrigálnak