Haladó nemzetközi gazdaságtan 5. Nemzetközi pénzügyi rendszer

Átírás

1 Haladó nemzetközi gazdaságtan 5. Nemzetközi pénzügyi rendszer 1 A nemzetközi pénzügyi rendszer Kapcsolat a világgazdaság reálszférája és a pénzügyi-valutáris rendszer közt Hatás visszahatás illetve a két rendszer önállósága A reálszféra tendenciáihoz hatékony-e a pénzügyi-valutáris rendszer? A pénzügyi-valutáris kapcsolatok jellegét meghatározó tényezık: Mi a világpénz? Milyen a nemzetközi fizetés és finanszírozás rendje? Globális egyensúly biztosított-e? A szervezeti és intézményrendszer formája Történeti háttér: I. világháborúig szabad nemzetközi tıkemozgások I-II vh. közt a pénzügyi rendszer összeomlása II. vh után: a nemzetközi tıkeáramlások élénkülése Ma: kölcsönös függés, megállapodások szükségessége 2 1

2 Árfolyamrendszerek Valuta: Egy ország törvényes fizetıeszköze (készpénz) Deviza: Más ország valutájára szóló követelés (bankszámlapénz) Devizapiac: Bankok, üzletkötık (és ügyfeleik) + tranzakciók (telefon, telefax, internet ) Globális, 24 órás piac Napi 2000Mrd $ ügylet, 98 % tıkemozgás, 1-2 % külker ügylethez kapcsolódó Fajtái: Azonnali (spot): azonnali (2 napon belüli) teljesítés Határidıs (forward): adott árfolyamon, de késıbbi teljesítésre Árfolyam: egy valutának egy külföldi valutában kifejezett ára Közvetlen: idegen valuta ára hazai valutában (1 = 260 Ft) Közvetett: hazai valuta ára idegen valutában kifejezve ( 1 Ft = 0,0038 ) Keresztárfolyam: egy idegen valuta ára egy másik idegen valutában (1 = 1,2 $) 3 Árfolyamrendszerek fajtái Fix (kötött) Más valutához kötött (kulcsvalutához, valutakosárhoz) Rögzített, de kiigazítható Lebegı Csúszó leértékelés (szabályos idıközönként azonos változtatás) Szabadon lebegı Irányítottan lebegı Korlátozottan lebegı Sávosan lebegı 4 2

3 A nemzetközi fizetési mérleg Áruk külkereskedelme X (fob), IM (cif) Szolgáltatások külkereskedelme Devizális elszámolások: (tényezıjöv., egyoldalú átutalások) Tıkeforgalmi mérleg I. Folyó fizetési mérleg nemz. termékforgalom szolgáltatások (idegenforg!) tényezıjövedelmek egyoldalú átutalások Történeti elızmények: 17. szd. Nagy Britannia: export és import 1860 Petty: külker forg. + egyéb tényezık is Egységes rendszer: Népszövetség 1946, IMF: a mai szerkezet kialakítása KIADÁS IM kapott kimenı kimenı BEVÉTEL EX adott bejövı bejövı II. Tıkemérleg: nemz. tıkeáramlás tıkeexport tıkeimport III. Jegybanki tartalék változása I. és II. együtt: fizetési mérleg (alapmérleg) I.egyenleg + II. egyenleg +III. egyenleg = 0 Export - Import = külkereskedelmi mérleg egyenlege devizatartalék növekedése csökkenése 5 Magyarország, nemzetközi fizetési mérleg 6 3

4 A lebegı árfolyamos valutapiac Az árfolyamot a magángazdaság szereplıinek valutakereslete és valutakínálata alakítja. Külföldi valuta kereslete: áruimportırök és tıkeexportırök Külföldi valuta kínálata: áruexportırök és tıkeimportırök Árfolyam (Ft/ ) D Valuta ( ) Kereslet: - árfolyamnövekedés (= Ft leértékelés) -Tıkeexportırök kevesebb övezeti értékpapírt vesznek (mert drágul) -Áru-importırök: a külföldi áru Ft-ban drágább lesz, ezért csökken a kereslete, - valutakereslet csökken 7 A lebegı árfolyamos valutapiac/2 Külföldi valuta kereslete: áruimportırök és tıkeexportırök Külföldi valuta kínálata: áruexportırök és tıkeimportırök Árfolyam (Ft/ ) S Kínálat: - árfolyamnövekedés (= Ft leértékelés) -Tıkeimportırök több hazai értékpapírt tudnak venni azonos -összegért, jobb megtérülés, ezért több Ft-ot akarnak venni -ért -Áru-exportırök: a hazai áru Ftegyenértékéért kevesebb -t fizet a külföldi vevı (olcsóbb), így nı az áru iránti Valuta ( ) kereslet, többet lehet eladni, tehát több - kapunk - valutakínálat nı 8 4

5 A lebegı árfolyamos valutapiac/3 Külföldi valuta kereslete: áruimportırök és tıkeexportırök Külföldi valuta kínálata: áruexportırök és tıkeimportırök Kínálat = Kereslet Áruexport + tıkeimport Árfolyam (Ft/ ) S = D Valuta ( ) Áruimport + tıkeexport Azaz A fizetési mérleg egyensúlyban van! 9 A rögzített árfolyamos valutapiac Az árfolyamok rögzítettek (pl. aranyhoz, v. más valutához) Ha az egyensúlyi árfolyam ettıl eltérne: az állam (jegybank) beavatkozási kötelezettsége (ingadozás megengedett egy szők sávban!) Példa: a rögzített árfolyam: 270 Ft/, egyensúlyi árfolyam = 260 Ft/ Árfolyam (Ft/ ) Q S Az egyensúlyi árfolyamot emelni kell: - kereslet növelés v. kínálat csökkentés A jegybank felvásárol D Q2-Q1 -mennyiséget Q2 Valuta ( ) Azaz a jegybanki -tartalék nı A fizetési mérleg többlete! 10 5

6 A rögzített árfolyamos valutapiac/2 Példa: a rögzített árfolyam: 250 Ft/, egyensúlyi árfolyam = 260 Ft/ Az egyensúlyi árfolyamot csökkenteni kell: - kereslet csökkentés v. kínálat növelés A jegybank elad Árfolyam (Ft/ ) S D Q2-Q1 -mennyiséget Azaz a jegybanki -tartalék csökken A fizetési mérleg deficitje! Q Q2 Valuta ( ) 11 Nemzeti valuták konvertibilitása, árfolyampolitika Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása: Eladó pénzében Vevı pénzében Harmadik ország valutájában Átválthatóság! Kétoldalú v. többoldalú klíring: Éves elszámolási rendszerben az idıszak végén fizetik az egyenleget! Szabályozott Megadott keretek Valutakonvertibilitás: Külsı: külföldi szabadon vehet és eladhat hazai valutát (devizakülföldi) Korlátozott: a folyó fizetési mérleg tételeire igen, de a tıkemőveletekre nem! Teljes de facto : teljes, de nem deklarált Az árfolyampolitika célja: Növekedés, egyensúly, stabilitás Ok: a leértékelés exportösztönzı, importgátló Pl: ha 1 t búza itthon Ft és EU-ban adjuk el, 1 =250 Ft, kinti ára: 20000/250 = 80 Ha leértékeljük a Ft-ot (1 =260 Ft), kinti ára = 20000/260 = 76,9 azaz a külföldieknek olcsóbb! Problémák: Miért változik az árfolyam? Mi az árfolyamváltozás következménye? Hogyan mérhetjük reálisan a helyes árfolyamot? 12 6

7 I. Folyó fizetési mérleg Miért változik az árfolyam? nemz. termékforgalom szolgáltatások tényezıjövedelmek egyoldalú átutalások KIADÁS IM kapott kimenı kimenı BEVÉTEL EX adott bejövı bejövı II. Tıkemérleg: nemz. tıkeáramlás tıkeexport tıkeimport Az árfolyammódosulás hatása a fizetési mérlegre III. Jegybanki tartalék változása devizatartalék növekedése csökkenése Valuták kereslete és kínálata (egyensúlyi árfolyam) Ft világpiaci kínálata: külföldi áruvásárlásra (IM) + tıkekivitelbıl (tıkeexport) Ft világpiaci kereslete: magyar árueladásért (EX) + tıkebefektetésre (tıkeimport) A fizetési mérleg helyzetét befolyásolja Vásárlóerı paritás: a két országbeli árszínvonal-eltérések Kamatparitás elve: a két ország kamatlábainak különbsége alakítja az árfolyamot (Ft keresletét-kínálatát befolyásolja) 13 Country United States Brazil Britain Canada China Czech Republic Euro area Hong Kong Hungary Israel Japan Poland Russia Sweden Switzerland Taiwan Ukraine Uruguay Big Max Index (forrás: The Economist) Big Mac Price in Local Currency $ 3.57 Real C$ 3.89 Yuan 12.5 Koruna HK$ 13.3 Forint 720 Shekel Zloty 7.6 Rouble 67.0 SKr 39.0 SFr 6.50 NT$ 75.0 Hryvnia 14.0 Peso 61.0 in US dollars Implied PPP rate Today's Exchange Rate 1 USD = Over(+) / Under(-) Valuation against the USD, %

8 A reálárfolyam értelmezése Nominálárfolyam (közvetlen): 1 = 250 Ft Külföldi termék ára idén: 100. Importáljuk: hazai ára= = 25000Ft Jövıre külföldön 5 % infláció, nálunk 10 % infláció: A külföldi termék ára külfölfön 1, = 105 Importáljuk: hazai ára = = Ft lenne De: A hazai piacon a termék ára = 1, Ft = Ft lehetne Következmény: az import iránti igény nı, azaz iránti kereslet nı (hasonlóan: az export csökken ) árfolyama növekedni fog! (vagyis a Ft gyengül!) Fordítva: ha az -övezetben az infláció magasabb, mint nálunk: az árfolyam csökken! Értékpapírpiacon is hasonló (az infláció növekedése a reálkamatlábat csökkenti, tehát a valuta iránti befektetési kereslet csökken!) 15 A reálárfolyam értelmezése/2 REÁLÁRFOLYAM: Közvetett: mennyi külföldi áru egyenértékő 1 egységnyi hazai áruval? Közvetlen: mennyi hazai áru egyenértékő 1 egységnyi külföldi áruval? e = 250 Ft/ nominálárfolyam (közvetlen), P külföld = külföldi árszínv., P hazai = hazai árszínv. R = e (P külföld /P hazai ) A reálárfolyam növekedése (csökkenése) a nominálárfolyam csökkenését (növekedését) okozza Lebegı árfolyam mellett a nominálárfolyam az árszínvonalhoz igazodik, A reálárfolyam egyensúlyt teremt a valutapiacon A fizetési mérleg egyensúlya! Közvetett árfolyammal: e = 0,004 /Ft nominál árfolyam, R reálárfolyam R = (1/e ) (P külföld /P hazai ) Tehát R = (1/R) = e (P hazai /P külföldi ) 16 8

9 A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlıdése - Aranystandard 1.Aranystandard-rendszer rendszer ( ): Pénz: aranyérme + pénzhelyettesítık (jegybankok névértéken aranyra váltják) Korlátlan aranykivitel és behozatal Korlátlan nemzetközi forgalom pénzhelyettesítıkben Aranypont-automatizmusok: fix árfolyamok az aranyhoz képest, Alsó aranypont: a valuta legmagasabb ára (aranyban), amely felett már jobban megéri külföldön aranyat elfogadni, majd hazahozni és itt hazai valutára váltani (behozatali aranypont) Felsı aranypont: az a legalacsonyabb árfolyam (aranyban), amely alatt már külföldön érdemes arannyal fizetni a saját valutánk helyett (kiviteli aranypont) 1914: I. világháború, az aranyra válthatóság felfüggesztése Nem állítják vissza a háború után sem Valuta árfolyam lebegtetés, leértékelések as világválság, kilábaláshoz keresletélénkítés, nem fér össze a fix árfolyamokkal 1931: Bank of England megszüntette a font konvertibilitását 1934: USA visszatér az aranyalapra! Aranydeviza standard rendszer Bretton Woods (1944) Az Egyesült Nemzetek nemzetközi pénzügyi konferenciája (44 ország) Új intézmények: IMF, Világbank (és ITO) Aranydeviza-standard: az amerikai dollár aranyfedezettel bír, a többi valuta értékét dollárban határozzák meg a tıkeáramlás korlátozása, bár az IMF távlati célja a konvertibilitás Nemzetközi Valutaalap (IMF) Cél: monetáris stabilitás Elkerülni a versengı valutaleértékelést, ill. az indokoltnál nagyobb kiigazításokat Eszközök: készenléti hitelek ( stand-by, kb. egy-másfél éves futamidı) Szemlélet: egységes, makroökonómiai kis létszám, bankszerő mőködés Feltétel: restriktív pénzügypolitika Világbank (IBRD) Cél: a háború utáni újjáépítés, majd a fejlesztés finanszírozása (infrastruktúra) Eszköz: középtávú (projekt-) hitelek Szemlélet: differenciáltabb, mikroökonómiai nagy létszám, további intézmények (IFC, IDA, MIGA) Feltétel: az IMF által jóváhagyott makrogazdasági politika 18 9

10 A Bretton Woods-i rendszer ellentmondásai Az USA nemzeti valutája egyben nemzetk. kulcsvaluta a nemzetk. kereskedelem sok dollárt igényel az USA kereskedelme deficites leértékelési várakozások Vietnami háború politikai nyomás Világgazdasági anarchia fordulat az 1970-es években Bretton Woods vége (1971) áttérés a lebegı árfolyamokra Olajár-robbanások, hitelbıség Nemzetközi adósságválság: centralizált adósságkezelés Európa: monetáris integráció 19 A centrumon kívüli országok pénzügyi folyamatai Gyarmati rendszerek: a gyarmatosító valutájára épül a pénzügyi rendszer - pl. fontövezet, frankövezet Politikai függetlenség megjelenik a gazdasági önrendelkezés igénye Fejlıdési ambíciók külsı forrásbevonás igénye (transzferek) A segélyek kommercializálódása - hitelek és feltételek bıvülı szerepe Adósságválság (1982-) Elızmények Újonnan iparosodott országok finanszírozása Petrodollárok visszaforgatása Hibás v. improduktív beruházások Szigorodó monetáris politika (a centrumban) Következmények Sorozatos átütemezések Kiigazítási kényszer, gazd. és pol. válságok Globális adósságkezelés IMF Közvetett hatások (migráció, ökológia stb.) 20 10

11 Globális adósságkezelés IMF-receptek: ortodox kiigazítás fiskális és monetáris restrikció valutaleértékelés (mint elıfeltétel) 1985-tıl: a Világbank szerepe nı szerkezeti kiigazítási programok 1987-tıl: további eszközök keresése Leértékelés, adósságkönnyítés, debt-equity swap (adósság-részvény csere) Valutaválságok a félperiférián az 1990-es években Feltörekvı gazdaságok túlfinanszírozása pénz- és tıkepiaci instabilitás Rögzített árfolyamok? (fenntarthatósága kérdéses: fiskális fellazulás vagy exportbevétel-csökkenés?) A változások hirtelen felismerése pánikot, tıkemenekítést vált ki (súlyos reálgazdasági károkat okoz) Válságok: Mexikó, Oroszo., K-Á, Arg. stb. 21 FEJLİDİ ORSZÁGOK A VILÁGGAZDASÁGBAN Fogalma: Az 50-es években alakult Fejlıdı országok: latin-amerikai, afrikai, dél-és délkelet-ázsiai perifériák Centrum országokhoz történelmi, gazdasági kapcsolatok Asszimmetrikus függés >100 ország, kb. a világ népességének 2/3-a Gazdasági teljesítménye elmaradt gyors fejlıdés kellene Fejlettségük jellemzése: GDP/fı, Ágazatok aránya GDP-ben Foglalkoztatottság szerkezete Nem elég jó mutatók! Egyoldalú függés (pl. nyersanyag kitermelés, export: 1-2 termék!) Duális gazdaság (szők fejlett szektor, széles elmaradott szektor) Dezintegrált társadalom (középosztály hiánya, szők elit, többség nyomorog, civil társadalom és demokrácia hiánya) ENSZ mutató: HDI (élettartam, képzettség, GDP/fı) 22 11

12 Az elmaradottság jellemzése: Lorenz-görbe Lorenz-görbe a világ jövedelme %- ában a világ népesség %-ában Pezsgıspohár Leggazdagabb ötöd GDP: 85 % Világkereskedelem: 84% Belföldi megtakarítás: 86% Belföldi beruházás: 85% Legszegényebb ötöd GDP: 1,4 % Világkereskedelem: 0,9% Belföldi megtakarítás: 0,7% Belföldi beruházás: 0,9% 23 Az elmaradottság ördögi köre : oka: Alacsony beruházási ráta Alacsony termelékenység oka: Alacsony jövedelmek oka: Alacsony oka: megtakarítási ráta fejlıdı országok integrálása a világkereskedelembe (GATT, WTO: nincs érdemi beleszólásuk...) -kedvezmények, megkülönböztetett bánásmód: -GSP: kedvezı vámkulcsok, 0-vám fejlıdık ipari termékeire -De: így sem versenyképesek! -ahol versenyképesek, fejlettek kizárják GSP-t ( érzékeny termék ) (pl. textilipar, acélipar, lábbelik, mezıgazd. termékek) Fejlıdı országok problémái WTO-val: -eddigi kötelezettségek teljesítése is nehéz -nem tudják kihasználni a liberalizálás elınyeit -közös érdekeik erısebb képviseletét akarják: Brazília, India, Kína 24 12

13 SEGÉLYEZÉS: 1950 után dinamikusan nı ig Donor: fejlett országok, 6,7 Mrd USD, az éves GDP 0,6 %-a ennek 60 %-a USA-tól, a többi: Japán, Ny-Európa Céljai: - hidegháborús célok, katonai segélynyújtás, (USA) - felszabadult gyarmatoknál gazdasági befolyás fenntartása (volt gyarmattartók) - korábbi gyarmatok nélküli országok: gazdasági érdekeik szerint 1990-tıl: a segélyek összege csökkent Oka: hidegháború vége Japán gazdasági nehézségei donor bizalmatlansága a segély hasznosulását illetıen Ma: Fejlettek éves GDP-jük 0,25 %-át adják ENSZ ajánlás: éves GDP 0,7 %-a kellene Segélyezettek nem a leg-rászorultabb országok! (Kína, Izrael, Egyiptom) 25 Közösségi segélynyújtás a harmadik világ számára 26 13

14 AZ EMARADOTTSÁG OKAI, MAGYARÁZATA: 1, EXTERNALISTA: okok: (baloldali és keynes-i közgazdászok) aszimmetrikus interdependencia fejlettek és fejlıdık közt - fejlettek: diverzifikált termékstruktúra - fejlıdık: 1-2 exportcikktıl való függés - a köztük folyó kereskedelem a fejlıdıknek sokkal fontosabb, mint a fejletteknek - tıkehiányos ország függ a tıkével rendelkezıtıl - pénzügyi finanszírozási, monetáris függıség (adós hitelezı) - technológiai függıség 2, INTERNALISTA : az országok belsı adottságai Monetarista, neo-monetarista iskola, a közgazdaságtan fıáramlata - a rendelkezésre álló erıforrások nem megfelelı kihasználása - társadalmi tıke hiánya (politikai, szociális, infrastruktúra hiánya) - vállalkozói szellem hiánya - kulturális örökség, a piacjellegő gondolkodásmód hiánya, újtól idegenkedés IMF és Világbank is eszerint ad hitelt/segélyt Elvárásaik.: - az állam javítson a belsı tényezıkön (piac, magánszektor segítése, korlátozások megszőntetése, tıkebevonás külföldrıl) - szerkezetváltás, exportorientáció - példák: Latin-Amerika: Chile - De: a legelmaradottabb országokat a követelmények katasztrófába sodorták: a piaci alapok hiányoztak a feltételek megteremtéséhez 27 14