Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam"

Átírás

1 Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék őszi félév,

2 Pénzpiac Belföld 1 Pénzkínálat MS P 2 Pénzkereslet L = L (Y, i) 3 Egyensúly MS P Külföld 1 Pénzkínálat MS P = L (Y, i) 2 Pénzkereslet L = L (Y, i ) 3 Egyensúly MS P = L (Y, i ) Kamatparitás 1 i = i + E e E E

3 Példa Az árfolyam rövid távon Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a hazai pénzkínálat? M S P = L ( Y, i ) i i = i + E e E E Eredmény: a hazai valuta leértékelődik.

4 Feladat Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a külföldi pénzkínálat?

5 Feladat Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a külföldi pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a hazai árszínvonal?

6 Feladat Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a külföldi pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a hazai árszínvonal? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a külföldi árszínvonal?

7 Feladat Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a külföldi pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a hazai árszínvonal? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a külföldi árszínvonal? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a hazai kibocsátás?

8 Feladat Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a külföldi pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a hazai árszínvonal? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a külföldi árszínvonal? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a hazai kibocsátás? Mi történik az árfolyammal, ha (ceteris paribus) növekszik a külföldi kibocsátás?

9 1. kérdés A jövedelem növekedése (ceteris paribus) a pénzpiacon a kamatláb növekedéséhez vezet, lévén, hogy 1 a jövedelem növekedése növeli a pénzkereslet nagyságát, így a pénzpiac adott kamatláb mellett túlkeresletessé válik. Miután a gazdasági szereplőknek több pénz áll rendelkezésükre, mint amennyire szükségük van, elkezdik leépíteni alternatív vagyoneszközeiket, mely az alternatív vagyoneszközök árának csökkenéséhez, s a belőlük származó hozam - így a kamatláb - növekedéséhez vezet. 2 a jövedelem növekedése csökkenti a pénzkereslet nagyságát, így a pénzpiac adott kamatláb mellett túlkínálatossá válik. Miután a gazdasági szereplőknek több pénz áll rendelkezésükre, mint amennyire szükségük van, elkezdik leépíteni alternatív vagyoneszközeiket, mely az alternatív vagyoneszközök árának csökkenéséhez, s a belőlük származó hozam - így a kamatláb - növekedéséhez vezet. 3 a jövedelem növekedése növeli a pénzkereslet nagyságát, így a pénzpiac adott kamatláb mellett túlkeresletessé válik. Miután a gazdasági szereplőknek kevesebb pénz áll rendelkezésükre, mint amennyire szükségük van, elkezdik leépíteni alternatív vagyoneszközeiket, mely az alternatív vagyoneszközök árának csökkenéséhez, s a belőlük származó hozam - így a kamatláb - növekedéséhez vezet. 4 a jövedelem növekedése csökkenti a pénzkereslet nagyságát, így a pénzpiac adott kamatláb mellett túlkínálatossá válik. Miután a gazdasági szereplőknek kevesebb pénz áll rendelkezésükre, mint amennyire szükségük van, elkezdik leépíteni alternatív vagyoneszközeiket, mely az alternatív vagyoneszközök árának csökkenéséhez, s a belőlük származó hozam - így a kamatláb - növekedéséhez vezet.

10 1. kérdés - megoldás A jövedelem növekedése (ceteris paribus) a pénzpiacon a kamatláb növekedéséhez vezet, lévén, hogy 1 a jövedelem növekedése növeli a pénzkereslet nagyságát, így a pénzpiac adott kamatláb mellett túlkeresletessé válik. Miután a gazdasági szereplőknek több pénz áll rendelkezésükre, mint amennyire szükségük van, elkezdik leépíteni alternatív vagyoneszközeiket, mely az alternatív vagyoneszközök árának csökkenéséhez, s a belőlük származó hozam - így a kamatláb - növekedéséhez vezet. 2 a jövedelem növekedése csökkenti a pénzkereslet nagyságát, így a pénzpiac adott kamatláb mellett túlkínálatossá válik. Miután a gazdasági szereplőknek több pénz áll rendelkezésükre, mint amennyire szükségük van, elkezdik leépíteni alternatív vagyoneszközeiket, mely az alternatív vagyoneszközök árának csökkenéséhez, s a belőlük származó hozam - így a kamatláb - növekedéséhez vezet. 3 a jövedelem növekedése növeli a pénzkereslet nagyságát, így a pénzpiac adott kamatláb mellett túlkeresletessé válik. Miután a gazdasági szereplőknek kevesebb pénz áll rendelkezésükre, mint amennyire szükségük van, elkezdik leépíteni alternatív vagyoneszközeiket, mely az alternatív vagyoneszközök árának csökkenéséhez, s a belőlük származó hozam - így a kamatláb - növekedéséhez vezet. 4 a jövedelem növekedése csökkenti a pénzkereslet nagyságát, így a pénzpiac adott kamatláb mellett túlkínálatossá válik. Miután a gazdasági szereplőknek kevesebb pénz áll rendelkezésükre, mint amennyire szükségük van, elkezdik leépíteni alternatív vagyoneszközeiket, mely az alternatív vagyoneszközök árának csökkenéséhez, s a belőlük származó hozam - így a kamatláb - növekedéséhez vezet.

11 2. kérdés Amennyiben - rövid távon - növekszik a belföld pénzkínálata, 1 a hazai nemzetgazdaság valutája leértékelődik a külföldi nemzetgazdaság valutájához képest, így a hazai gazdasági szereplők számára megdrágul az import; 2 a hazai nemzetgazdaság valutája leértékelődik a külföldi nemzetgazdaság valutájához képest, így a hazai gazdasági szereplők számára olcsóbbá válik az import; 3 a hazai nemzetgazdaság valutája felértékelődik a külföldi nemzetgazdaság valutájához képest, így a hazai gazdasági szereplők számára megdrágul az import; 4 a hazai nemzetgazdaság valutája felértékelődik a külföldi nemzetgazdaság valutájához képest, így a hazai gazdasági szereplők számára olcsóbbá válik az import.

12 2. kérdés - megoldás Amennyiben - rövid távon - növekszik a belföld pénzkínálata, 1 a hazai nemzetgazdaság valutája leértékelődik a külföldi nemzetgazdaság valutájához képest, így a hazai gazdasági szereplők számára megdrágul az import; 2 a hazai nemzetgazdaság valutája leértékelődik a külföldi nemzetgazdaság valutájához képest, így a hazai gazdasági szereplők számára olcsóbbá válik az import; 3 a hazai nemzetgazdaság valutája felértékelődik a külföldi nemzetgazdaság valutájához képest, így a hazai gazdasági szereplők számára megdrágul az import; 4 a hazai nemzetgazdaság valutája felértékelődik a külföldi nemzetgazdaság valutájához képest, így a hazai gazdasági szereplők számára olcsóbbá válik az import.

13 3. kérdés Belföldi restriktív monetáris politika hatására rövid távon ceteris paribus 1 a belföldi kamatláb emelkedik, míg a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta le fog értékelődni 2 a belföldi kamatláb emelkedik, míg a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta fel fog értékelődni 3 a belföldi kamatláb csökken, miközben a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta fel fog értékelődni 4 a belföldi kamatláb változatlan marad, miközben a külföldi csökken, és a belföldi valuta fel fog értékelődni

14 3. kérdés - megoldás Belföldi restriktív monetáris politika hatására rövid távon ceteris paribus 1 a belföldi kamatláb emelkedik, míg a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta le fog értékelődni 2 a belföldi kamatláb emelkedik, míg a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta fel fog értékelődni 3 a belföldi kamatláb csökken, miközben a külföldi változatlan marad, és a belföldi valuta fel fog értékelődni 4 a belföldi kamatláb változatlan marad, miközben a külföldi csökken, és a belföldi valuta fel fog értékelődni

15 4. kérdés Tegyük fel, hogy a hazai jegybank rögzített árfolyamszint fenntartására törekszik, amit a pénzkínálat változtatásán keresztül tud elérni. (Azaz: úgy kell változtatnia a pénzkínálatot, hogy az azonnali árfolyam ne mozduljon el.) Mit kell tennie a jegybanknak, ha (változatlan várt árfolyam mellett) külföldön nő a pénzkínálat? 1 Mivel a külföldi kamatláb csökken, ezért a devizapiaci egyensúly fenntartásához itthon is csökkennie kell, így a hazai jegybanknak is növelnie kell a pénzkínálatot. 2 Mivel külföldön csökken az árszint, ezért a rögzített árfolyam fenntartásához itthon is monetáris restrikció kell. 3 Mivel külföldön emelkedik a kamatláb, ezért belföldön is növelni kell, ami a hazai pénzkínálat visszafogásával érhető el. 4 Külföldön csökken a kamatláb, ami változatlan belföldi kamatszint mellett a hazai deviza leértékelődésével járna, ezt a hazai pénzkínálat csökkentésével lehet ellensúlyozni.

16 4. kérdés - megoldás Tegyük fel, hogy a hazai jegybank rögzített árfolyamszint fenntartására törekszik, amit a pénzkínálat változtatásán keresztül tud elérni. (Azaz: úgy kell változtatnia a pénzkínálatot, hogy az azonnali árfolyam ne mozduljon el.) Mit kell tennie a jegybanknak, ha (változatlan várt árfolyam mellett) külföldön nő a pénzkínálat? 1 Mivel a külföldi kamatláb csökken, ezért a devizapiaci egyensúly fenntartásához itthon is csökkennie kell, így a hazai jegybanknak is növelnie kell a pénzkínálatot. 2 Mivel külföldön csökken az árszint, ezért a rögzített árfolyam fenntartásához itthon is monetáris restrikció kell. 3 Mivel külföldön emelkedik a kamatláb, ezért belföldön is növelni kell, ami a hazai pénzkínálat visszafogásával érhető el. 4 Külföldön csökken a kamatláb, ami változatlan belföldi kamatszint mellett a hazai deviza leértékelődésével járna, ezt a hazai pénzkínálat csökkentésével lehet ellensúlyozni.

17 5. kérdés Tegyük fel, hogy negatív pénzkeresleti sokk éri a gazdaságot (az emberek azonos reáljövedelem és nominális kamatláb melletti reál pénz-igénye visszaesik). Ennek hatására rövid távon (ceteris paribus, változatlan várt árfolyam mellett) 1 a hazai valuta leértékelődik 2 a hazai valuta felértékelődik 3 az árfolyam nem változik 4 az árfolyam-változás irányát nem tudjuk eldönteni

18 5. kérdés - megoldás Tegyük fel, hogy negatív pénzkeresleti sokk éri a gazdaságot (az emberek azonos reáljövedelem és nominális kamatláb melletti reál pénz-igénye visszaesik). Ennek hatására rövid távon (ceteris paribus, változatlan várt árfolyam mellett) 1 a hazai valuta leértékelődik 2 a hazai valuta felértékelődik 3 az árfolyam nem változik 4 az árfolyam-változás irányát nem tudjuk eldönteni

19 6. kérdés Fellendülés idején növekszik a gazdaság reáljövedelme, amelynek hatására rövid távon (ceteris paribus, változatlan várt árfolyam és pénzmennyiség mellett) az azonnali forint/euró árfolyam 1 növekszik 2 csökken 3 nem változik 4 nem eldönthető a változás iránya

20 6. kérdés - megoldás Fellendülés idején növekszik a gazdaság reáljövedelme, amelynek hatására rövid távon (ceteris paribus, változatlan várt árfolyam és pénzmennyiség mellett) az azonnali forint/euró árfolyam 1 növekszik 2 csökken 3 nem változik 4 nem eldönthető a változás iránya

21 7. kérdés Restriktív fiskális politika hatására rövid távon ceteris paribus 1 csökken az árszínvonal 2 csökken a kamatláb 3 csökken a folyó fizetési mérleg többlete 4 a hazai valuta felértékelődik

22 7. kérdés - megoldás Restriktív fiskális politika hatására rövid távon ceteris paribus 1 csökken az árszínvonal 2 csökken a kamatláb 3 csökken a folyó fizetési mérleg többlete 4 a hazai valuta felértékelődik

23 Mi határozza meg az árfolyamot hosszú távon? Egységes ár elve Ugyanabban a valutában kifejezve ugyanannak a terméknek két különböző országban mért ára megegyezik P X = EP X Vásárlóerő-paritás Két ország árszínvonala ugyanabban a valutában mérve megegyezik egymással P = EP

24 Mi határozza meg az árfolyamot hosszú távon? Belföldi pénzpiac Külföldi pénzpiac Vásárlóerőparitás A három egyenlet együtt: M s P = L ( Y, R ) M s P = L ( Y, R ) P = EP E = P P = MS L(Y,R) M S L (Y,R )

25 Feladat Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön duplájára növekszik a pénzkínálat?

26 Feladat Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha külföldön duplájára növekszik a pénzkínálat?

27 Feladat Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha külföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön növekszik a kibocsátás?

28 Feladat Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha külföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön növekszik a kibocsátás? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha külföldön növekszik a kibocsátás?

29 Feladat Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha külföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön növekszik a kibocsátás? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha külföldön növekszik a kibocsátás? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön növekszik a kamatláb?

30 Feladat Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha külföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön növekszik a kibocsátás? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha külföldön növekszik a kibocsátás? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha belföldön növekszik a kamatláb? Mi történik az árfolyammal hosszú távon, ha külföldön növekszik a kamatláb?

31 Árfolyam-túllendülés Mi történik az árfolyammal hosszú és rövid távon, ha belföldön duplájára növekszik a pénzkínálat? M s P = L ( Y, R ) M s P = L ( Y, R ) P = EP

32 Konstans pénzkínálat növekedési ütem ekkor és M S t M S t 1 = konst P t P t 1 = konst E t E t 1 = konst

33 Ha növekszik a hazai pénzkínálat növekedési üteme 1 akkor növekszik a hazai árszínvonal növekedési üteme (növekszik az infláció) 2 és növekszik az árfolyam növekedési üteme

34 Relatív vásárlóerő-paritás Abszolút vásárlóerő paritás P t = E t P t Relatív vásárlóerő-paritás P t P t 1 = E t E t 1 P t P t 1 (1 + π t ) = E t E t 1 (1 + π t ) π t π t = E t E t 1 E t 1 Két ország inflációja közötti különbség nagyjából megegyezik a leértékelődés ütemével.

35 Fisher-hatás Kamatparitás R = R + E e E E Relatív vásárlóerő-paritás π e (π ) e = E e E E Fisher-hatás R R = π e (π ) e

36 1. kérdés A PPP-elv szerint 1 szabadkereskedelem esetén az országok árszínvonalai azonos valutában kifejezve azonosak. 2 a hazai árszínvonal növekedése esetén az ország valutája azonos mértékben leértékelődik. 3 két ország valutája közti árfolyam százalékos változása egyenlő a két országban bekövetkezett százalékos árszínvonalváltozás különbségével. 4 mindhárom állítás igaz.

37 1. kérdés - megoldás A PPP-elv szerint 1 szabadkereskedelem esetén az országok árszínvonalai azonos valutában kifejezve azonosak. 2 a hazai árszínvonal növekedése esetén az ország valutája azonos mértékben leértékelődik. 3 két ország valutája közti árfolyam százalékos változása egyenlő a két országban bekövetkezett százalékos árszínvonalváltozás különbségével. 4 mindhárom állítás igaz.

38 2. kérdés A vásárlóerő-paritás és az egységes ár elve abban különbözik egymástól, hogy 1 míg a vásárlóerő-paritás esetében az a lényeg, hogy bárhol is vásárolunk egy terméket, azért ugyanakkora pénzöszeget kell fizetnünk, addig az egységes ár elve alapján csak a két ország valutájának egymáshoz viszonyított árfolyamát tudjuk kiszámítani. 2 míg a vásárlóerő paritás elmélete alapján a célváltozó a hazai árszínvonal, azaz a képletet P hazai = E P kulfoldi formában kell felírnunk, addig az egységes ár elvének célváltozója az árfolyam, így a képletet E = P kulfoldi P hazai formában kell megadnunk. 3 míg a vásárlóerő-paritás elmélete jószágkosarakat, addig az egységes ár elve csupán egyes, jól meghatározott termékeket hasonlít össze. 4 mindegyik válasz helyes.

39 2. kérdés - megoldás A vásárlóerő-paritás és az egységes ár elve abban különbözik egymástól, hogy 1 míg a vásárlóerő-paritás esetében az a lényeg, hogy bárhol is vásárolunk egy terméket, azért ugyanakkora pénzöszeget kell fizetnünk, addig az egységes ár elve alapján csak a két ország valutájának egymáshoz viszonyított árfolyamát tudjuk kiszámítani. 2 míg a vásárlóerő paritás elmélete alapján a célváltozó a hazai árszínvonal, azaz a képletet P hazai = E P kulfoldi formában kell felírnunk, addig az egységes ár elvének célváltozója az árfolyam, így a képletet E = P kulfoldi P hazai formában kell megadnunk. 3 míg a vásárlóerő-paritás elmélete jószágkosarakat, addig az egységes ár elve csupán egyes, jól meghatározott termékeket hasonlít össze. 4 mindegyik válasz helyes.

40 3. kérdés Tegyük fel, hogy az A nemzetgazdaságban átlagosan 8 százalékkal növekedtek az árak 2002-ről 2003-ra, miközben B nemzetgazdaságban csak 2 százalékkal. Ismert továbbá, hogy az A ország valutája az euró, a B országé pedig a dollár. A relatív vásárlóerő-paritás elve alapján arra következtethetünk, hogy az adott időszakban 1 az euró 6 százalékkal leértékelődik a dollárhoz képest. 2 az euró 10 százalékkal leértékelődik a dollárhoz képest. 3 az euró 6 százalékkal felértékelődik a dollárhoz képest. 4 az euró 10 százalékkal felértékelődik a dollárhoz képest.

41 3. kérdés - megoldás Tegyük fel, hogy az A nemzetgazdaságban átlagosan 8 százalékkal növekedtek az árak 2002-ről 2003-ra, miközben B nemzetgazdaságban csak 2 százalékkal. Ismert továbbá, hogy az A ország valutája az euró, a B országé pedig a dollár. A relatív vásárlóerő-paritás elve alapján arra következtethetünk, hogy az adott időszakban 1 az euró 6 százalékkal leértékelődik a dollárhoz képest. 2 az euró 10 százalékkal leértékelődik a dollárhoz képest. 3 az euró 6 százalékkal felértékelődik a dollárhoz képest. 4 az euró 10 százalékkal felértékelődik a dollárhoz képest.

42 4. kérdés A relatív PPP alapján a hazai árszínvonal 18 százalékos, míg a külföldi árszínvonal 24 százalékos növekedési üteme alapján a hazai valuta 1 külföldi valutával szembeni 6 százalékos felértékelődésére kell számítanunk. 2 külföldi valutával szembeni 6 százalékos leértékelődésére kell számítanunk. 3 külföldi valutával szembeni 42 százalékos felértékelődésére kell számítanunk. 4 külföldi valutával szembeni 42 százalékos leértékelődésére kell számítanunk.

43 4. kérdés - megoldás A relatív PPP alapján a hazai árszínvonal 18 százalékos, míg a külföldi árszínvonal 24 százalékos növekedési üteme alapján a hazai valuta 1 külföldi valutával szembeni 6 százalékos felértékelődésére kell számítanunk. 2 külföldi valutával szembeni 6 százalékos leértékelődésére kell számítanunk. 3 külföldi valutával szembeni 42 százalékos felértékelődésére kell számítanunk. 4 külföldi valutával szembeni 42 százalékos leértékelődésére kell számítanunk.

44 5. kérdés A relatív vásárlóerő-paritás szerint 1 az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás összegével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 2 az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás és az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás különbségével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 3 az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás hányadosával, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 4 az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás különbségével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár.

45 5. kérdés - megoldás A relatív vásárlóerő-paritás szerint 1 az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás összegével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 2 az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás és az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás különbségével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 3 az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás hányadosával, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár. 4 az euró / dollár árfolyam százalékos változása megegyezik az A nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás és a B nemzetgazdaság árszínvonalában bekövetkező százalékos változás különbségével, ha az A nemzetgazdaság hivatalos valutája az euró, és a B nemzetgazdaságé a dollár.

46 6. kérdés Amennyiben érvényesül a relatív PPP és a kamatparitás elve, akkor 1 teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az amerikai árszínvonal és az európai árszínvonal különbségével. 2 teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az európai árszínvonal és az amerikai árszínvonal különbségével. 3 teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az amerikai inflációs ráta és az európai infláció különbségével. 4 teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az európai infláció és az amerikai infláció különbségével.

47 6. kérdés - megoldás Amennyiben érvényesül a relatív PPP és a kamatparitás elve, akkor 1 teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az amerikai árszínvonal és az európai árszínvonal különbségével. 2 teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az európai árszínvonal és az amerikai árszínvonal különbségével. 3 teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az amerikai inflációs ráta és az európai infláció különbségével. 4 teljesül, hogy az európai kamatláb és a dollár-betétek kamata közt fennálló különbség megegyezik az európai infláció és az amerikai infláció különbségével.

48 7. kérdés A valutaárfolyam monetáris megközelítése szerint az euró / dollár árfolyam 1 az euró dollárhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének hányadosa. 2 az euró dollárhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének szorzata. 3 a dollár euróhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének hányadosa. 4 a dollár euróhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének szorzata.

49 7. kérdés - megoldás A valutaárfolyam monetáris megközelítése szerint az euró / dollár árfolyam 1 az euró dollárhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének hányadosa. 2 az euró dollárhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének szorzata. 3 a dollár euróhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének hányadosa. 4 a dollár euróhoz viszonyított relatív kínálatának és relatív keresletének szorzata.

50 8. kérdés Két nemzetgazdaságot - A-t és B-t - vizsgálva, tételezzük fel, hogy az A nemzetgazdaság pénzkínálata ceteris paribus növekszik. Ekkor a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján 1 az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama csökken, azaz A nemzetgazdaság valutája leértékelődik. 2 az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama csökken, azaz A nemzetgazdaság valutája felértékelődik. 3 az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama növekszik, azaz A nemzetgazdaság valutája leértékelődik. 4 az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama növekszik, azaz A nemzetgazdaság valutája felértékelődik.

51 8. kérdés - megoldás Két nemzetgazdaságot - A-t és B-t - vizsgálva, tételezzük fel, hogy az A nemzetgazdaság pénzkínálata ceteris paribus növekszik. Ekkor a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján 1 az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama csökken, azaz A nemzetgazdaság valutája leértékelődik. 2 az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama csökken, azaz A nemzetgazdaság valutája felértékelődik. 3 az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama növekszik, azaz A nemzetgazdaság valutája leértékelődik. 4 az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyama növekszik, azaz A nemzetgazdaság valutája felértékelődik.

52 9. kérdés Az alábbi tényezők közül melyik vezet el a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján az euró-dollár árfolyam növekedéséhez? 1 Az amerikai pénzkínálat növekedése. 2 Az amerikai pénzkereslet kamatlábérzékenységének növekedése. 3 Az amerikai pénzkereslet jövedelemérzékenységének növekedése. 4 Egyik válasz sem helyes.

53 9. kérdés - megoldás Az alábbi tényezők közül melyik vezet el a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján az euró-dollár árfolyam növekedéséhez? 1 Az amerikai pénzkínálat növekedése. 2 Az amerikai pénzkereslet kamatlábérzékenységének növekedése. 3 Az amerikai pénzkereslet jövedelemérzékenységének növekedése. 4 Egyik válasz sem helyes.

54 10. kérdés A Fisher-hatás alapján, amennyiben Norvégia hosszú távú inflációs rátája 0,2 százalékpontról 1,7 százalékpontra növekszik, minden egyéb tényező változatlanságát feltételezve a norvég kamatláb értéke 1 1,7 százalékponttal növekszik. 2 1,5 százalékponttal növekszik. 3 1,7 százalékponttal csökken. 4 1,5 százalékponttal csökken.

55 10. kérdés - megoldás A Fisher-hatás alapján, amennyiben Norvégia hosszú távú inflációs rátája 0,2 százalékpontról 1,7 százalékpontra növekszik, minden egyéb tényező változatlanságát feltételezve a norvég kamatláb értéke 1 1,7 százalékponttal növekszik. 2 1,5 százalékponttal növekszik. 3 1,7 százalékponttal csökken. 4 1,5 százalékponttal csökken.

56 11. kérdés A Fisher-hatás alapján 1 ha egy ország várható inflációs rátája nő, akkor a kamatlába csökken. 2 ha egy ország várható inflációs rátája nő, akkor a kamatlába is nő. 3 ha egy ország inflációs rátája nő, akkor a kamatlába csökken. 4 ha egy ország pénzkínálata nő, akkor kamatlába hosszú távon csökken.

57 11. kérdés - megoldás A Fisher-hatás alapján 1 ha egy ország várható inflációs rátája nő, akkor a kamatlába csökken. 2 ha egy ország várható inflációs rátája nő, akkor a kamatlába is nő. 3 ha egy ország inflációs rátája nő, akkor a kamatlába csökken. 4 ha egy ország pénzkínálata nő, akkor kamatlába hosszú távon csökken.

58 Számolós feladat Két nemzetgazdaság pénzpiacának adott időszaki állapotáról ismerjük a következő adatokat: A nemzetgazdaság: MS = ; L = 0, 65Y 68200R; Y = 56000; R = 0, 06 B nemzetgazdaság: MS = ; L = 0, 52Y 41700R; Y = 51400; R = 0, 07 A fenti adatok alapján határozza meg az A nemzetgazdaság valutájának B nemzetgazdaság valutájához viszonyított árfolyamának hosszú távú egyensúlyi értékét a valutaárfolyam monetáris megközelítése alapján! Tegyük fel, hogy B nemzetgazdaság jegybankja megkétszerezi az ország pénzkínálatát. Hogyan alakul ekkor az árfolyam hosszú távú egyensúlyi értéke?

59 A PPP és az empirikus adatok 1 Szállítási költségek, kereskedelmi korlátozások 2 Ármeghatározási gyakorlat (monopolisztikus verseny) 3 Különböző árukosarak (kereskedelmi forgalomba nem kerülő termékek)

60 Empirikus adatok Azonos valutában kifejezve ugyanakkora-e egy szegény és egy gazdag ország árszínvonala? 1 PPP - igen 2 Empirikus adatok - USA-t viszonyítva P Schmitt-Grohé - Uribe 102. oldal) EP Banglades 4,2 Etiópia 2,3 India 2,6 Pakisztán 3,3 Egyesült Államok 1,0 Németország 0,7 Svájc 0,6 Svédország 0,7 (forrás:

61 Lehetséges magyarázatok : Balassa-Samuelson hatás 1 Vannak külkereskedelmi forgalomba potenciálisan bekerülő termékek (tradable). 2 Vannak külkereskedelmi forgalomba nem kerülő termékek (nontradable). 3 Egy ország árszínvonala e két terméktípus árának súlyozott átlaga. 4 A tradable termékekre érvényesül az egységes ár elve. 5 A tradable terméket a gazdag ország sokkal hatékonyabban állítja elő, mint a szegény ország.

62 Reálárfolyam PPP P = EP De nem teljesül Reálárfolyam q = EP P

63 Mi határozza meg a reálárfolyamot? 1 A belföldi termékek iránti világpiaci kereslet (relatív) 2 A belföldi termékek világpiaci kínálata (relatív) Például: A belföldi termékek iránti világpiaci kereslet növekszik 1 A belföldi termékek relatíve drágábbá válnak 2 Reálfelértékelődés q A belföldi termékek világpiaci kínálata növekszik 1 A belföldi termékek relatíve olcsóbbá válnak 2 Reálleértékelődés q

64 1. kérdés A Balassa-Samuelson-elmélet alapján az elmaradott országok valutájának reálárfolyama nagyobb egységnyinél, mert 1 a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek (tradable goods) szisztematikusan drágábbak az elmaradott országokban. 2 a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek szisztematikusan drágábbak a fejlett országokban. 3 a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő javak és szolgáltatások (non tradable goods) szisztematikusan drágábbak az elmaradott országokban. 4 a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő javak és szolgáltatások szisztematikusan drágábbak a fejlett országokban.

65 1. kérdés - megoldás A Balassa-Samuelson-elmélet alapján az elmaradott országok valutájának reálárfolyama nagyobb egységnyinél, mert 1 a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek (tradable goods) szisztematikusan drágábbak az elmaradott országokban. 2 a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek szisztematikusan drágábbak a fejlett országokban. 3 a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő javak és szolgáltatások (non tradable goods) szisztematikusan drágábbak az elmaradott országokban. 4 a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő javak és szolgáltatások szisztematikusan drágábbak a fejlett országokban.

66 2. kérdés A Balassa-Samuelson-elmélet szerint az azonos valutában mért árszint és az egy főre jutó reáljövedelem között 1 pozitív kapcsolat áll fent, mert a fejlettebb országokban alacsonyabb a termelékenységi különbség a külkereskedelmi forgalomba kerülő és az abból kimaradó szektorok között. 2 negatív kapcsolat érvényesül, mert a szegényebb országokban a munkaerő alacsonyabb termelékenységét csak emelkedő árszinttel (magasabb inflációval) lehet ellensúlyozni. 3 időben stabil, az abszolút PPP-nek megfelelő viszony áll fent. 4 pozitív kapcsolat érvényesül, mert az alacsonyabb reáljövedelmű országban a munkaerő alacsonyabb termelékenységgel állítja elő a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékeket, ami alacsonyabb bér- és árszintet jelent a szolgáltató szektorban.

67 2. kérdés - megoldás A Balassa-Samuelson-elmélet szerint az azonos valutában mért árszint és az egy főre jutó reáljövedelem között 1 pozitív kapcsolat áll fent, mert a fejlettebb országokban alacsonyabb a termelékenységi különbség a külkereskedelmi forgalomba kerülő és az abból kimaradó szektorok között. 2 negatív kapcsolat érvényesül, mert a szegényebb országokban a munkaerő alacsonyabb termelékenységét csak emelkedő árszinttel (magasabb inflációval) lehet ellensúlyozni. 3 időben stabil, az abszolút PPP-nek megfelelő viszony áll fent. 4 pozitív kapcsolat érvényesül, mert az alacsonyabb reáljövedelmű országban a munkaerő alacsonyabb termelékenységgel állítja elő a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékeket, ami alacsonyabb bér- és árszintet jelent a szolgáltató szektorban.

68 3. kérdés A Balassa-Samuelson hatás miatt 1 a kereskedelmi forgalomba kerülő javakra és szolgáltatásokra nem teljesül a PPP. 2 a kereskedelmi forgalomba kerülő javakra és szolgáltatásokra nem teljesül az egységes ár elve. 3 hosszú távon nem változhat a reálárfolyam egy szegény és egy gazdag ország valutái között. 4 a szegény országokban a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő javak és szolgáltatások relatíve olcsóbbak, mint a gazdag országokban.

69 3. kérdés - megoldás A Balassa-Samuelson hatás miatt 1 a kereskedelmi forgalomba kerülő javakra és szolgáltatásokra nem teljesül a PPP. 2 a kereskedelmi forgalomba kerülő javakra és szolgáltatásokra nem teljesül az egységes ár elve. 3 hosszú távon nem változhat a reálárfolyam egy szegény és egy gazdag ország valutái között. 4 a szegény országokban a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő javak és szolgáltatások relatíve olcsóbbak, mint a gazdag országokban.

70 4. kérdés A mellékelt ábrán bemutatjuk két ország (A és B) közös valutában kifejezett árszínvonalának időbeli trendjét, logaritmizált beosztású függőleges tengelyen. Feltételezzük, hogy teljesül a Balassa-Samuelson elmélet. Melyik ország a fejlettebb a t 1 időpontban? 1 A. 2 B. 3 Azonos fejlettségi szinten állnak. 4 Nem lehet eldönteni.

71 4. kérdés - megoldás A mellékelt ábrán bemutatjuk két ország (A és B) közös valutában kifejezett árszínvonalának időbeli trendjét, logaritmizált beosztású függőleges tengelyen. Feltételezzük, hogy teljesül a Balassa-Samuelson elmélet. Melyik ország a fejlettebb a t 1 időpontban? 1 A. 2 B. 3 Azonos fejlettségi szinten állnak. 4 Nem lehet eldönteni.

72 Feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált nemzetgazdaságban csupán két terméket állítanak elő, egy külkereskedelmi forgalomban potenciálisan résztvevő X -et, és egy külkereskedelmi forgalomtól elzárt Y -t. A gazdaság árindexe a következő formulával adható meg P = P α X P1 α Y Ismert továbbá, hogy Külföldön szintén ezt a két terméket hozzák létre, s az árszínvonal e két termék geometriai átlaga P = (P X )β (P Y )1 β Adja meg a reálárfolyam definícióját!

73 Feladat - folytatás Tételezzük fel, hogy a kereskedelmi forgalomba potenciálisan bekerülő termékekre vonatkozóan érvényesül az egységes ár elve, illetve az X és Y termékek árának az aránya Belföldön nagyjából konstans. Mutassa meg, hogy ebben az esetben a reálárfolyam értékét a külföldi X és Y termékek árának aránya mozgatja. Milyen irányban változik a reálárfolyam, ha P X P Y csökken?

74 Feladat - folytatás Tételezzük fel, hogy a két gazdaságban a két terméket a következő technológiával hozzák létre: Tudjuk, hogy Y X = b X L X Y Y = b Y L Y Y X = b X L X Y Y = b Y L Y 1 a munkaerő mindkét gazdaságban szabadon áramolhat a két iparág között 2 b X = 0, 5, b Y = 0, 5, b X = 0, 2, valamint b Y 3 α = 0, 3, β = 0, 4 = 0, 4. Mekkora a reálárfolyam?

75 Feladat - folytatás Tételezzük fel, hogy Külföldön (a fejletlenebb országban) a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek termelékenysége mondjuk a hatalmas nemzetközi verseny és a viszonylag jó információáramlás miatt nagymértékben emelkedik, az eredeti duplája lesz (bx = 0, 4). Hogyan változik a reálárfolyam?

76 Feladat - folytatás Tételezzük fel, hogy Külföldön mindkét termék termelékenységi paramétere az eredeti duplájára növekszik (bx = 0, 4, b Y = 0, 8). Hogyan változik az eredetihez képest a reálárfolyam? Mekkora a nominális árfolyam, ha a nem kereskedett termékek hazai ára 500, külföldi ára pedig 4?

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

Chapter 15. Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon. Slides prepared by Thomas Bishop

Chapter 15. Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon. Slides prepared by Thomas Bishop Chapter 15 Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon Slides prepared by Thomas Bishop Bevezetés Egységes ár elve Vásárlóerő paritás (Purchasing Power Parity) Az infláció és az kamatlábak közötti hatás:

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam és kamatparitás

Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam és kamatparitás és kamatparitás Budapesti Corvinus Egyetem 2011. őszi félév, 9. hét 1. feladat Egy amerikai dollár 215,57 Ft-ba kerül, míg egy angol font 1,65 dollár. Mi a Ft/ árfolyam? 1 355,70 2 130,60 3 217,22 4 213,92

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell. Antal Gergely

MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell. Antal Gergely MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell Antal Gergely Elmélet Likviditáspreferencia elmélete Keynes: Az egyensúlyi kamatláb meghatározása a pénzpiaci egyensúlyból A pénzt azért szeretik tartani, mert likvid, de a magasabb

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Rövid távon a kamatparitás: két gazdaságban realizálható átlagos hozamnak azonos devizában kifejezett értéke meg kell, hogy egyezzen egymással. Hosszú

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Rögzített árfolyamok

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Rögzített árfolyamok NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Rögzített árfolyamok Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus

Részletesebben

Coming soon. Pénzkereslet

Coming soon. Pénzkereslet Coming soon Akkor és most Makroökonómia 11. hét 40 pontos vizsga Május 23. hétfő, 10 óra Május 27. péntek, 14 óra Június 2. csütörtök, 12 óra Csak egyszer lehet megírni! Minimumkövetelmény: 40% (16 pont)

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú

Részletesebben

Nemzetközi pénzügyek. 3. Árfolyampolitika

Nemzetközi pénzügyek. 3. Árfolyampolitika Nemzetközi pénzügyek 3. Árfolyampolitika Alapfogalmak Valuta és deviza fogalma Speciális fogalmak Eurodollár, euro valuta Szamuráj kötvény Árfolyam (E) = hazai valuta / külföldi valuta EHUF/EUR = 312,54

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László Mikro- és makroökonómia A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László 2016. 11. 18. A keynesiánus pénzpiac A keynesi pénzpiacon az árszínvonal exogén változó! Rögzített nominálbérek mellett a

Részletesebben

Slides prepared by Thomas Bishop. Árfolyam és devizapiac

Slides prepared by Thomas Bishop. Árfolyam és devizapiac Slides prepared by Thomas Bishop Árfolyam és devizapiac Tartalom Az árfolyam és a nemzetközi műveletek A devizapiac A devizaeszközök kereslete A devizapiaci egyensúly Kamatlábak, várakozások és az egyensúly

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban?

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban? Mintafeladatsor Makroökonómia A következõkben elõször pusztán a kérdéseket láthatja. Ezt a részt használja gyakorlási célra. Ezután a feladatsor már megoldással együtt látható. Ezt a részt csak ellenõrzésre

Részletesebben

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1 II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével

Részletesebben

IS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

IS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem. Rövid távú modell IS-LM-AD Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? IS-LM modell ismerjük a kamat és a jövedelem közti kapcsolatot az árupiacon (IS görbe) ismerjük

Részletesebben

5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem I. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Hogyan hat a skális politika a gazdaságra? Mi a pénz? Milyen költségei vannak az inációnak? Hogyan hat a monetáris politika

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A javítás során

Részletesebben

Rövid távú modell III. Pénzkereslet, LM görbe

Rövid távú modell III. Pénzkereslet, LM görbe Rövid távú modell III. Pénzkereslet, Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Rövid távú modell III. Pénzkereslet, Félév végi dolgozat 40 pontos vizsga május 23. hétf 10 óra május

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia ok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. 65.) Keynesi abszolút

Részletesebben

2. A négyszektoros jövedelem áramlási modellben ex post igaz, hogy a.) Y=C+I+G+X-IM b.) Y=C+I+G+IM-X c.) Y-IM=C+I+G+X d.

2. A négyszektoros jövedelem áramlási modellben ex post igaz, hogy a.) Y=C+I+G+X-IM b.) Y=C+I+G+IM-X c.) Y-IM=C+I+G+X d. 1. A GDP és az GNI közötti különbség, hogy a.) Az egyik tartalmazza a külföldön szerzett elsődleges jövedelmeket b.) Az egyik nem tartalmazza a külföldiek által itthon szerzett elsődleges jövedelmeket

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

6. szeminárium Solow modell

6. szeminárium Solow modell Makroökonómia szeminárium 6. szeminárium Solow modell Révész Sándor Makroökonómia Tanszék BCE 2013. március 12. A piac Legyen a piacon a pénzkínálat M(S) = 1000, az árszínvonal P = 2. A pénzkeresletet

Részletesebben

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény 84-85.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 38. o. 16-17. (Javasolt változtatások: 16. feladat: I( r) 500

Részletesebben

Rövid távú modell II. Pénzkínálat

Rövid távú modell II. Pénzkínálat Rövid távú modell II. Pénzkínálat Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Elkezdtük felépíteni a rövid távú modellt Ismerjük a kamatláb és a kibocsátás közti kapcsolatot

Részletesebben

ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet. Makroökonómia. Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika I. félév

ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet. Makroökonómia. Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika I. félév ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet Makroökonómia Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika 2012-13 I. félév A makroökonómia alapkérdései, alapfogalmai és a makrogazdaság szereplői kibocsátás:

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Nemzetközi közgazdaságtan

Nemzetközi közgazdaságtan Budapesti Corvinus Egyetem 2011. őszi félév, 6. hét 1. feladat - Kis nyitott gazdaság, értékvám Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált kis nyitott gazdaságban az alábbi keresleti és kínálati viszonyok

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 5. Előadás A pénzpiac és az LM görbe A pénzpiac A pénzpiac nagyon sajátos piac. Ellentétben más piacokkal itt a kínálat nem eladási szándékot,

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

A gazdasági növekedés mérése

A gazdasági növekedés mérése A gazdasági növekedés mérése Érték-, volumen- és árindexek 25.) Az alábbi táblázat két egymást követő év termelési mennyiségeit és egységárait mutatja egy olyan gazdaságban, ahol csupán három terméket

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Szabó-bakoseszter Makroökonómia Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Számítási és geometriai feladatok 1. feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági

Részletesebben

NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS

NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, ELHASZNÁLÁS 0, 7 0,. Egy gazdaságban a termelési függvény: Y K L. A felhasznált tőkeállomány: S K, az árszínvonal:. A munkakínálat: L 409. Mekkora a a) a munkabér,

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

A fogyasztási kereslet elméletei

A fogyasztási kereslet elméletei 6. lecke A fogyasztási kereslet elméletei A GDP, a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata. Az abszolút jövedelem hipotézis és a keynesi fogyasztáselmélet. A permanens jövedelem

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem. Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő 2. szemináriumi feladatok Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő 1. feladat Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a fogyasztó exogén jövedelemfolyam és exogén kamat mellett hoz fogyasztási/megtakarítási

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Specifikus termelési tényezők, standard modell

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Specifikus termelési tényezők, standard modell NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Specifikus termelési tényezők, standard modell Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes

Részletesebben

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? GDP árindexek kamatok munkanélküliség Hol tartunk? Vannak releváns gazdasági

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 22. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 26. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem. Solow-modell II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Mit tudunk

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMO-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Makroökonómia Kisokos

Makroökonómia Kisokos Makroökonómia Kisokos A kiadvány az Ecourse Bt. tulajdonát képezi, annak engedély nélküli, részbeni vagy teljes sokszorosítása tilos. Szerkesztette: Szántó Ivett Budapest, 2016 Tartalomjegyzék 1. A Kisokos

Részletesebben

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter 3. szemináriumi ZH A csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

1. feladat megoldásokkal

1. feladat megoldásokkal 1. feladat megoldásokkal Az általunk vizsgált gazdaságban két iparág állít elő termékeket, az és az. A termelés során mindekét iparág reprezentatív vállalata két termelési tényező típust használ egy iparágspecifikusat,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004 KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004 Kedves Felvételiző! A feladatlap két részből áll. Az első rész mikroökonómiai ismereteire, a második rész a makroökonómiai tananyagra vonatkozik. Kövesse

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Makroökonómia 1. dolgozatra gyakorló feladatlap 2013. tavasz 1. feladat. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Összes kibocsátás 10000 Folyó termelőfelhasználás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. feladat 65.) Keynesi

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelem

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelem NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelem Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Az alternetívaköltség Az alternatívaköltség megadja, hogy egy adott termék hány egységéről kell lemondanunk

Részletesebben

Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára

Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára Szolnoki Főiskola, Üzleti Fakultás Közgazdasági - Pénzügyi Tanszék Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára 1. A makroökonómia tudománya 1. feladat. 1. Ábrázolás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Aktuális gazdaságpoli0kai ese2anulmányok 2013. Tavasz 7. előadás A pénz fogalma A pénz olyan eszközök állománya, amelyek azonnal felhasználhatók tranzakciók (gazdasági

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Makroökonómia. 10. hét

Makroökonómia. 10. hét Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű

Részletesebben

Mi okozza a munkanélküliséget?

Mi okozza a munkanélküliséget? Mi okozza a munkanélküliséget? A munkakeresletet és a munkakínálatot meghatározó tényezõk. A munkapiaci egyensúly és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai és kialakulásának okai. A konjunkturális

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Árfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés

Árfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés Árfolyamok Miskolci Egyetem mesterképzés 24 órás devizapiac (Forex) Dollár/euró árfolyam alakulása (1999-2014 hónapvégi,ecb) 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1 0,9 0,8 jan..99 jún..99 nov..99 ápr..00 szept..00

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez

Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez Egy gazdaság a neoklasszikus modell leírása szerint működik. A megtakarítási függvény: S(i)=300+1000i, a beruházási függvény: I(i)=1800-500i. Egységnyi forgalomban

Részletesebben

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI A makroökonómia mutatói, nemzeti jövedelem 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI 1. A fogyasztói árindex egy fix jószágkosár árát követi nyomon az időben. 2. Egy külföldön gyártott, de itthon

Részletesebben

Munkanélküliség és infláció I.

Munkanélküliség és infláció I. GYAKORÓ FEADATOK IV. Munkanélküliség és infláció I. Munkanélküliség és infláció I.. Egy nemzetgazdaságban a munkaképes korú lakosság 7 millió fő. Ebből inaktív, millió fő. A foglalkoztatottak száma 5,4

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

Az árszínvonal emelkedés Infláció

Az árszínvonal emelkedés Infláció Az árszínvonal emelkedés Infláció Pénzügytan. Onyestyák Nikolett Infláció Az infláció a = árszínvonal tartós emelkedése. Defláció = Az árszínvonal csökkenése Árstabilitás = az árak változatlansága, egy

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben