Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK"

Andrea Pintér
2 évvel ezelőtt
Látták:

Átírás

1 Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

2 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére kivetnek. Pl.: 3 euró az olaj hordónkénti vámja. Három hordó olaj esetén 9 euró. Az érték alapú vagy ad valorem vám az importált termék értékével arányos. Pl.: az importált autó értékének 5%-a.

3 Kínálat, kereslet és kereskedelem egy iparágban Nézzük meg, hogyan befolyásolja a vám egy konkrét termék piacát, pl. a búzáét. Tegyük fel, hogy kereskedelem hiányában a búza ára magasabb Belföldön, mint Külföldön. A kereskedelem során addig szállítanák a búzát Külföldről Belföldre, amíg az árak ki nem egyenlítődnek a két országban.

4 Kínálat, kereslet és kereskedelem egy iparágban (folyt.) Az import keresleti görbe a belföldi keresleti mennyiség és a belföldi kínálat különbsége minden egyes ár mellett. A belföldi importkereslet tehát: MD = D S Az ár tengelyt a P A nál metszi és lejt: Ha az ár nő, a túlkereslet csökken és az importkereslet is csökken.

5 Belföld importkereslet függvénye

6 Kínálat, kereslet és kereskedelem egyetlen iparágban (folyt.) Az export kínálati görbe a külföldi kínálati mennyiség és a külföldi keresleti mennyiség különbsége, minden egyes ár mellett. Az exportkínálati görbe képlete: XS * = S * D * az ár tengelyt P A * -nál metszi és emelkedő az alakja: Ha az ár nő, az exportkínálat mennyisége is nő.

7 Külföld exportkínálat görbéje

8 Kínálat, kereslet és kereskedelem egyetlen iparágban (folyt.) Egyensúlyi helyzet esetén: import kereslet = export kínálat, belföldi kereslet belföldi kínálat = külföldi kínálat külföldi kereslet, belföldi kereslet + külföldi kereslet = belföldi kínálat + külföldi kínálat, világkereslet = világkínálat.

9 Világgazdasági egyensúly

10 A vám hatása A vám olyan mint a szállítási költség. A külföldiek csak akkor szállítanak belföldre árut, ha a belföldi ár legalább a vám mértékével meghaladja a külföldi árat: P T t = P * T A vám belföldön növeli az árat, külföldön pedig csökkenti azt (lásd következő ábra).

11 A vám hatása: a vám beékelődik a belföldi és a külföldi ár közé (1-2-3 háromszög)

12 A vám hatása (folyt.) Mivel az ár belföldön nő (P W ről P T re) a vám hatására, A belföldi termelők többet visznek a piacra, míg a belföldi fogyasztók kevesebbet keresnek a termékből, tehát az import mennyisége csökken Q W ról (szabadkereskedelem) Q T re (protekcionizmus).

13 A vám hatása (folyt.) Mivel a vám hatására külföldön csökken az ár P W ről (szabadkereskedelem) P T* -re (protekcionizus), A külföldi termelők kevesebbet visznek piacra, míg a külföldi fogyasztók többet akarnak vásárolni a termékből, így az export mennyisége esik, méghozzá Q W ről Q T re.

14 A vám hatása kis országban Ha egy ország kicsi, akkor nincs hatása a világpiaci árra, mert kereslete a világkereslet inszignifikáns része. A külföldi ár ekkor nem csökken, hanem P w szinten marad. Belföldön az ár pedig a vám teljes mértékével nő: P T = P w + t.

15 A vám hatása kis országban

16 A vám költsége és haszna A vám növeli az árat az importáló országban, ezért kedvezőtlen a fogyasztóknak és kedvező a termelőknek, miközben a kormány vámbevételre tesz szert. Hogyan mérjük ezeket a költségeket és hasznokat? Ehhez a fogyasztói többlet és termelői többlet fogalmakat kell alkalmaznunk.

17 Fogyasztói többlet A fogyasztói többlet a fogyasztók hasznát jelzi, azaz a termékért fizetett ár és azon ár különbsége, amelyet maximálisan fizettek volna érte. Ha az ár nő, a keresett mennyiség csökken és a fogyasztói többlet is.

18 A fogyasztói többlet geometriája

19 Termelői többlet A termelői többlet az eladó hasznát méri, hiszen megmutatja, hogy mennyivel magasabb a termékért kapott összeg, mint az, amennyit minimálisan kért volna érte. Ha az ár nő, a kínálati mennyiség is nő, csakúgy mint a termelői többlet.

20 A termelői többlet geometriája

21 A vám költsége és haszna A vám növeli az árat az importáló országban: A fogyasztói többlet csökken A termelői többlet nő A kormány vámbevételre tesz szert, amelynek mértéke a vám és az importált mennyiség szorzata: t Q T = (P T P T * ) (D 2 S 2 ) A nemzeti jólétben bekövetkezett változás: e (b + d).

22 A vám költsége és haszna az importáló országban

23 A vám költsége és haszna (folyt.) Nagy ország esetén (pl. Kína, USA), amelynek importja és exportja befolyásolja a világpiacot, a vám jóléti hatása kétes. A b és d háromszögek hatékonyságbeli veszteséget jelentenek: A vám torzítja a termelési és fogyasztási döntéseket: a termelők túl sokat gyártanak, a fogyasztók túl keveset fogyasztanak. Az e négyzet a cserearány nyereséget jelenti: A vám ugyanis csökkenti az árat külföldön, amely által belföld olcsóbban juthat az importtermékekhez.

24 A vám költsége és haszna (folyt.) A kormányzati bevétel egy része (e négyszög) cserearány nyereséget jelent, másik része (c négyszög) a fogyasztói többlet elvesztésének egy részét fedi le. A kormány nyer a fogyasztók és a külföldiek kárára. Ha a cserearány nyereség meghaladja a hatékonyságbeli veszteséget, akkor a nemzeti jólét nőni fog a vám hatására, a külföldi országok kárára. Azonban a külföldi országok gyakran bosszút állnak.

25 Cserearány mutató Pl. Commodity terms of trade (áru-cserearány) C = Px / Pm A számlálóban az export árindex szerepel, ami az ország által exportált termékek átlagos árváltozását adja meg. A nevezőben lévő import árindex hasonlóan értelmezhető. Ha a C mutató értéke 1-nél nagyobb, akkor az ország cserearányai javultak, tehát egységnyi importtermékért cserébe átlagosan kevesebb exportterméket kell adnia.

26 A vám nettó jóléti hatása

27 További protekcionista eszközök hatása vám exporttámogatás importkvóta önkéntes exportkorlátozás

28 A kereskedelem-politikai eszközök hatása Minden protekcionista eszköz hatására nő a belföldi ár: A belföldi termelők többet termelnek és növekednek, mert drágábban tudnak értékesíteni. A belföldi fogyasztók kevesebbet keresnek a termékből és veszítenek, mert magasabb árakat fizetnek. A világpiaci ár csökken, ha a belföld nagy ország, amely képes befolyásolni a világpiaci árakat. A vám a kormánynak bevételt hoz; az exporttámogatások elnyelik azt; az importkvóta pedig nem befolyásolja a kormány bevételeit. A kereskedelempolitikai eszközök termelési és fogyasztási torzulásokat okoznak.

29 Házi feladat (1) Belföld búzakeresleti függvénye: D = P. Kínálati függvénye: S = P. Számítsa ki és rajzolja fel belföld importkeresleti függvényét! Mennyi lenne a búza ára kereskedelem hiányában?

30 Házi feladat (2) Külföld búzakeresleti függvénye: D* = 80-20P. Kínálati függvénye: S* = P. Számítsa ki és rajzolja fel külföld export-kínálati függvényét! Mennyi lenne a búza ára kereskedelem hiányában? Most tegyük fel, hogy belföld és külföld kereskedik egymással, zéró szállítási költség mellett. Mennyi az egyensúlyi ár és az egyensúlyi mennyiség a világ búzapiacán?

31 Házi feladat (3) Tegyük fel, hogy belföld specifikus vámot vet ki a búzaimportra, amelynek értéke 0,5. Hogyan befolyásolja a vám a búza árát a két országban? a búza keresleti és kínálati mennyiségét a két országban? a kereskedelem mennyiségét? Hogyan hat a vám a belföldi termelőkre, a fogyasztókra, a kormány bevételeire és az egész ország jólétére?

Hasonló dokumentumok

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett