PÉNZÜGYTAN Nemzetközi pénzügyek. Valuta, deviza, árfolyamok. Fizetési mérleg jellemzői, részei

Átírás

1 PÉNZÜGYTAN. Nemzetközi pénzügyek Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár, mesterpedagógus 1 Valuta, deviza, árfolyamok A külfölddel szembeni fizetési kötelezettség teljesítéséhez általában külföldi fizető eszközre: idegen valutára, devizára van szükség. Valuta: valamely ország (országcsoport) törvényes fizetési eszköze egy másik ország fizetési forgalmában, annak fizikai megjelenési formájában (a kézzel fogható bankjegy vagy az érme). Pl. Magyarországon valuta egy USD (USA dollár) bankjegy, vagy az euró magyarországi bevezetéséig az eurós érme vagy bankjegy. Deviza: pénzhelyettesítő eszköz, valamely külföldi ország pénzére (valutára) szóló külföldön fizetendő követelés illetve külföldi pénznemben jelentkező tartozás, melynek megjelenési formája lehet: csekk, váltó, hitellevél vagy folyószámla követelés. Árfolyam-definíciók Valutaárfolyam: egy törvényes fizetőeszköz más törvényes fizetőeszközben kifejezett ára Devizaárfolyam: egy törvényes fizetőeszközre szóló követelés más törvényes fizetőeszközben kifejezett ára Vételi árfolyam: ennyiért veszi meg a valutát/devizát bank Eladási árfolyam: ennyiért adja el a valutát/devizát a bank Középárfolyam: a vételi és eladási árfolyam egyszerű számtani átlaga Példa: Az Erste Bank valutaárfolyamai 015. november 7-én: 3 Valuta- és devizaárfolyam közötti különbség: elméletileg azonos értéket fejez ki, azonban a valuta vételi és eladási árfolyam közötti különbség nagyobb, mint a deviza eladási és vételi árfolyam közötti különbség a valuta költségesebb, kockázatosabb a kezelése, hamisítható deviza számlapénz, a pénzforgalom lebonyolítása egyszerűbb, kisebb költséggel jár Árfolyamjegyzés fajtái: o Direkt (közvetlen) árfolyamjegyzés: külföldi pénznem 1 egységének ára hazai pénznemben, pl. 1 EUR = 311,10 HUF o Indirekt (közvetett) árfolyamjegyzés: hazai pénznem 1 (esetleg 100 vagy 1000) egységének megadása valamely külföldi pénznemben, pl HUF = 3,07 EUR Fizetési mérleg jellemzői, részei A Nemzetközi fizetési mérleg részei: Fizetési mérleg: egy olyan forgalmi típusú statisztikai kimutatás, amely egy adott ország rezidens és nem rezidens gazdasági szereplői között egy meghatározott időszakban lezajló reálgazdasági és pénzügyi műveletek számbavételére szolgál. Kétoldalú kimutatás, melyben az egyik oldalon a valuta (deviza) követelések, a másik oldalon pedig a valuta (deviza) tartozások találhatók. rezidens: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akire, illetve amelyre teljesül az a feltétel, hogy alapvető gazdasági érdeke (állandó lakhelye, székhelye, telephelye, termelése stb.) az adott ország gazdasági területéhez kapcsolódik. 5 A. Folyó fizetési mérleg: tartalmazza a rezidensek nem rezidensekkel folytatott áruforgalmi, szolgáltatás, elsődleges és másodlagos jövedelem tranzakcióit. o Áruk és szolgáltatások: árukivitel és árubehozatal, utazás, építési-szerelési szolgáltatások, kereskedelmi szolgáltatások, fuvarozás, szállítmányozás, üzleti szolgáltatások, technikai és kulturális szolgáltatások, kormányzati szolgáltatások, szellemi tulajdonjogok adásvétele o Elsődleges jövedelmek: munkából származó jövedelmeket, a befektetések jövedelmei és az egyéb elsődleges jövedelmek (termék- és termelési adók, támogatások) 1

2 00. I. I 009. I. I 010. I. I 011. I. I 01. I. I 013. I. I 01. I. I 015. I o Másodlagos jövedelmek: olyan tranzakciók, amelyek nem a gazdasági szereplők közötti cserén, hanem két fél közötti viszonzatlan juttatásokon alapulnak (pl. jövedelemadók, társadalombiztosítási járulékok és juttatások, segélyek, nemzetközi szervezeteknek fizetendő és tőlük kapott különböző juttatásokat stb.) B. Tőkemérleg: az összes bel- és külföld közötti vagyoni pozíció változása (tőkemozgások / befektetések) o Nem-termelt, nem pénzügyi javak forgalma: nem anyagi javak (kivéve szellemi tulajdon) vételéből ill. eladásából származó kiadások és bevételek (pl. a természeti erőforrások átruházható kitermelési jogai, marketing és egyéb átruházható eszközök /játékosok adásvétele/) o Tőketranszferek: olyan ellentételezés nélküli juttatások, amelyek a rendelkezésre álló vagyonra vannak hatással (pl. beruházási segély, adósságelengedés, nemzetközi szervezetek részére történt hozzájárulások fizetése stb.) 7 C. Pénzügyi mérleg: tranzakciók, melyek során természetbeni vagy tőkejavak tulajdonjogának ellentételezés nélküli átruházása vagy korábbi tartozások ellentételezés nélküli elengedése o Közvetlentőke-befektetések: részvény és egyéb részesedés befektetések, jövedelmek újrabefektetése o Portfólióbefektetések: részvény és befektetési jegy, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír portfóliók o Pénzügyi derivatívák: derivatíva: a felek arra szerződnek, hogy egy reál vagy pénzügyi eszköz meghatározott mennyiségét egy meghatározott időpontban, a szerződésben megállapított áron kicserélik egymással o Egyéb befektetések: a közvetlentőke-befektetések és a portfólióbefektetések között el nem számolt befektetések o Tartalékeszközök: azok a nem rezidensekkel szembeni likvid devizaeszközök, amelyek a monetáris hatóság által ellenőrzöttek és számára azonnal elérhetők (pl. rúdarany, aranyszámla stb.) D. Tévedések és kihagyások egyenlege A folyó fizetési mérleg tételeinek alakulása (a GDP %-ában) 1 % % Áru- és szolgáltatásegyenleg Jövedelemegyenleg Transzferegyenleg Külső finanszírozási képesség Folyó fizetési mérleg 9 Forrás: Fizetési mérleg jelentés, 015 június (MNB) 10 Nemzetközi pénzügyi rendszer története, intézményei A nemzetközi pénzügyi rendszer kronológiája: 19. század utolsó harmada nemzetgazdaságok közötti rendszeres, sokirányú pénzügyi kapcsolatok létrejötte 19 Bretton Woods-i egyezmény: átfogó megállapodás a szövetséges államok között a nemzetközi pénzügyek legfontosabb kérdéseiről (aranydeviza-rendszer bevezetése az arany árát a $-hoz kötötték 1 uncia arany = 35 $, rögzítették a nemzeti valuták dollárban kifejezett értékét) 195 Nemzetközi Valutaalap (IMF) létrehozása, fő céljai: a nemzetközi kereskedelem növekedésének biztosítása, árfolyamstabilitás elősegítése (egyes valuták fel ill. leértékelés), nemzetközi fizetési rendszer bevezetése (hazánk 19-ben csatlakozott) 11 Létrejönnek a Világbankcsoport (röviden Világbank) intézményei: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) 195 Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) 195 Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA) 190 Nemzetközi Beruházásvédeli Ügynökség (MIGA) 19 Beruházási Viták Nemzetközi Központja (ICSID) Az USA felmondta a dollár aranyra válthatóságát a rögzített árfolyamrendszer az olajválság miatt összeomlott 197 és 1979 között lebegtetett árfolyamok alakultak ki (az árfolyamok viszonylag szűk sávban változtak) 1970-es évek vége: nemzetközi adósságválság kialakulása, az egyre gyakrabban fellépő pénzügyi válságok felmerül a nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozásának és globális felügyeletének igénye 1

3 1990 Európai pénzügyi rendszerek kialakítása: Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 1991: tőke és technikai segítség nyújtása közép- és kelet-európai országok magángazdaságának újjászervezésére az EBRD mint első osztályú adós előnyös feltételekkel tud pénzhez jutni a nemzetközi piacon előnyösen tudja továbbadni (hazánk alapító tagja) Európai Beruházási Bank (EIB): elmaradott területek felzárkóztatása, új vállalatok létrehozása, már működő cégek fejlesztése céljából hozták létre A továbbiak az európai integráció történetéhez tartoznak, ezért a kronológia A monetáris unió története c. dián folytatódik. 13 Devizagazdálkodás fogalma, jellemzői A külfölddel szembeni fizetési kötelezettség teljesítését a devizagazdálkodás rendszere biztosítja a gazdasági szereplők számára. Devizagazdálkodás: A devizagazdálkodás módszerek, intézkedések, előírások, tiltások összessége, amelyek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkező ország belső pénzforgalma a nemzetközi pénzforgalomhoz kapcsolódik. Jellegét az ország devizapozíciója és a fizetési mérleg egyenlege határozza meg. A devizagazdálkodás célja: a fizetési mérleg egyensúlyának fenntartása saját fizetőeszköz értékének megőrzése 1 A devizagazdálkodás típusai: a) Kötött devizagazdálkodás: Rendszeresen passzív (hiányt mutató) fizetési mérleg esetén jellemző, ahol a hiányt külföldi hitelből finanszírozzák Kötelező jellegű szabályokat írnak elő a teljes devizaforgalmat a jegybank kezeli: deviza-bejelentési és beszolgáltatási kötelezettség kötöttpályás deviza beszerzési lehetőségek Nem konvertibilis valuta esetén jellemző a) Szabad devizagazdálkodás: Alapvetően piaci mechanizmusok (döntően az árfolyamok mozgásai biztosítják a kereslet és kínálat egyensúlyát) érvényesülnek Konvertibilis valuta esetén jellemző 15 A konvertibilitás fogalma, feltételei Konvertibilitás: a törvényes fizetőeszközök, illetve az ezekre szóló követelések szabad átválthatósága és átutalhatósága. A nemzetközi fizetési mérleg különböző tételeire a hazai valuta más-más átválthatóságú lehet. Ilyenkor beszélünk részleges konvertibilitásról. Például: A különböző tőkemozgások esetében nincs szabad átválthatóság Magánszemélyek nem élhetnek a szabad átváltás lehetőségével A forint hivatalosan 199 óta konvertibilis. 1 A konvertibilitás fokozatai (a devizaliberalizáció lépései): 1) nem konvertibilis: senki semmit nem válthat automatikusan ) külső konvertibilitás : devizakülföldiek automatikus konverziója 3) belső konvertibilitás : a devizabelföldiek is átválthatnak ) folyó konvertibilitás : a fizetési mérleg folyó tételeire szabadon, bárki 5) teljes konvertibilitás: semmi nem engedélyköteles szabad átválthatóság Devizabelföldi (rezidens): gazdasági társaság, amelye belföldön van bejegyezve, továbbá az a magánszemély, akinek a tartózkodási helye vagy állandó lakhelye belföldön van. (Ez utóbbi alól kivételt képeznek a külföldön szolgáló katonák és diplomaták; a vendégmunkások ellenben nem. 17 Kiemelt konvertibilitású valuták: 1. Kulcsvaluta: a világpénz szerepét tölti be, pl. USD. Kereskedelmi valuta: nemzetközi kereskedelmi forgalom lebonyolításában jelentős szerepet játszik, pl. USD, JPY, EUR, GBP 3. Tartalékvaluta: értékálló, árfolyama stabilan erős, nemzetközi kereskedelemben csak korlátozott szerepet tölt be, jegybanki tartalékként veszik számba, pl. CHF 1 3

4 Nemzetközi fizetési rendszer TARGET rendszer: az euro bevezetésével létrehozták az EU tagországok jegybankjainak közreműködésével 1999-ben a nagy összegű euro fizetési műveletek teljesítésére a nemzeti rendszerek összeköttetésével kialakított összetett, decentralizált fizetési rendszer jött létre TARGET rendszer: bevezetése ban a korábbi rendszernél nagyobb mértékben harmonizált, egységes platformon működik Euro1 rendszer: az Euro Banki Társulás (EBA) által működtetett, a nagy európai bankok közötti fizetési forgalom lebonyolítását szolgáló, nettó elszámolással működő rendszer 19 STEP1 rendszer: az Euro1 kiegészítése, a bankok szélesebb köre számára biztosítja valós idejű, de kis értékű (max. 50 ezer EUR) fizetést STEP rendszer: a kis értékű fizetési műveletek tömeges és olcsó elszámolása érdekében jött létre az MNB közvetlen tagja a rendszernek, a magyarországi bankok túlnyomó többsége közvetett módon csatlakozik hozzá (a GIRO Zrt. HUNSTEP nevű rendszerén keresztül) 0 A monetáris unió története 199 döntés a gazdasági és monetáris unióról 1979 az első Európai Monetáris Rendszer (ERM I.) létrejötte 199 Delors-terv a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) megvalósítására 1990 a GMU első szakaszának kezdete: egységes pénzügyi övezet létrehozása, jegybankvezetők együttműködése, a tőkemozgások teljes liberalizálásának ütemezése 199 a GMU szabályainak belefoglalása a Maastrichti szerződésbe (az Európai Unió létrejötte) 199 a GMU második szakaszának kezdete: a konvergencia-kritériumok teljesítése, a monetáris politika kereteinek összehangolása Az Európai Monetáris Intézet felállítása az Európai Központi Bank megalapítása 11 ország teljesíti a euró bevezetésének feltételeit 1999 a GMU harmadik szakaszának kezdete: a tagországok nemzeti valutái átváltási arányainak rögzítése az euróhoz képest. A második Európai Monetáris Rendszer (EMS-) létrejötte az euró, mint számlapénz 00 a GMU 1 tagországában az euró a fizetési eszköz Euróövezet: azok a tagállamok, amelyek az egységes valutát alkalmazzák, jelenleg 19 tagállam alkotja (Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia) Maastrichti konvergencia-kritériumok, konvergencia program Maastrichti konvergencia-kritériumok: az Európai Uniót létrehozó maastrichti szerződésben felsorolt pénzügyi feltételek, amelyeket az EU-tagállamoknak teljesíteniük kell az Európai Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába való belépéshez és az euró bevezetéséhez, melyek az alábbiak a költségvetési deficit a GDP 3 %-a alatt legyen az államadósság legfeljebb a GDP 0 %-a lehet az infláció nem lehet magasabb mint az euróövezet legjobb három tagjának átlaga + 1,5% az államadósság kamata nem lehet magasabb mint az euróövezet legjobb három tagjának átlaga + % 3 Stabilitási- és konvergencia program: az euróövezeti tagállamok éves stabilitási programokat az eurózónán kívül eső országok pedig konvergencia programokat készítenek, és azokat a Bizottságnak és a Tanácsnak rendszerint minden év december 1-jéig benyújtják. Célja: a szigorúbb költségvetési fegyelem biztosítása az euróövezeti és azon kívüli tagállamok költségvetési politikáinak felügyelete és koordinálása révén.

5 Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Az egységes monetáris politika jogi alapjait az Európai Unió működéséről szóló szerződésben, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az Európai Központi Bank (EKB) alapokmányában fektették le (199) Központi Bankok Európai Rendszere (KBER): az EKB-t és az EU-tagállamok nemzeti központi bankjait (NKB) foglalja magában függetlenül attól, hogy az adott tagállamban bevezették-e az eurót vagy sem (létrehozva 199-ban) Európai Központi Bank (EKB): az eurorendszer és a KBER központi intézménye (székhelye: Luxemburg) feladata január 1-jétől az euroövezet monetáris politikájának alakítása. Az EKB és a nemzeti központi bankok együtt teljesítik a rájuk bízott feladatokat. 5 Eurorendszer: az EKB-t, valamint az eurót bevezetett országok nemzeti központi bankjait tömöríti elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, avagy az euro értékének megőrzése Euroövezet: tagjai azok az EU-tagállamok, amelyekben bevezették az eurót KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 7 5