Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Átírás

1 Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti

2 2. Előadás A gazdasági tevékenység mérése

3 Bevezetés A közgazdászok a gazdaság tanulmányozásához statisztikákat használnak, amelyeket az állami intézmények adataiból, felméréseiből nyerik. Természetesen a gazdaság aktuális állapotának és alakulásának leírására statisztikai mutatókat határoznak meg. A gazdasági statisztika az alapvető makrogazdasági folyamatokat számszerűen követi. Hazánkban és más országokban is egyre általánosabban az ENSZ nemzeti számlarendszerének, az SNA rendszernek (System of National Accounts) 993-ra kidolgozott, korszerűsített változatát alkalmazzák a makrofolyamatok adatainak rendszerbe foglalt összesítéséhez.

4 Összes kibocsátás (GO) A bruttó kibocsátás nem más, mint az adott időszakban az ország területén megtermelt termékek és szolgáltatások értéke. - minden tevékenységet számításba veszünk. ez azonban még halmozódást tartalmaz (ezt le kell vonnunk belőle, hogy a valós teljesítményt kapjuk)!

5 Bruttó hazai termék (GDP) GDP = GO termelő fogyasztás - végső felhasználásra kerülő Az egy nemzetgazdaságban év alatt létrehozott bruttó jövedelmet bruttó hazai terméknek (GDP Gross Domestic Product) nevezzük. A gazdaság szereplőinek összes jövedelme. A termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadások összege. (Egy nemzetgazdaságban a kiadásoknak és bevételeknek meg kell egyeznie.)

6 A GDP számításának néhány szabálya Különböző termékek összegzése. (Különböző termékek és szolgáltatások együttes értékének számbavételekor a piaci árat vesszük alapul.) Használt termékek Készletek Félkész termékek és a hozzáadott érték Lakásszolgáltatások és egyéb beszámított értékek

7 Különböző termékek összegzése GDP=(alma ára*alma mennyisége) + (körte ára* körte mennyisége) GDP=p x *x + p y *y

8 Használt termékek Ha egy vállalat egy terméket előállít, és értékesít Ft-ért, akkor a GDP Ft-tal növekszik. Ha valaki megvásárol egy használt autót millió Ft-ért, akkor ez nem növeli a GDP. Ez csak egy vagyonátrendeződés, nem jelent új hozzáadott értéket.

9 Készletek Tegyük fel, hogy egy vállalat több munkást vesz fel a célból, hogy több kenyeret tudjon termelni. Kifizeti a munkájukért s bért, de nem adja el az általuk termelt kenyeret. Hogyan érinti ez a GDP-t?. Ha a kenyér tönkremegy, akkor a cég profitja annyival csökken, amennyivel több bért fizetett ki.(bérek Profit ) A GDP nem változik. 2. Ha a kenyeret későbbi eladásra szánt készletként tárolják. (Jövedelem, Kiadások ). A GDP nő.

10 Félkész termékek és hozzáadott érték A legtöbb termék előállítása fázisokra bontható: A nyersanyagok félkész termékként kerülnek egyik vállalattól a másikhoz, majd onnan egy következő vállalathoz végső feldolgozásra. A hozzáadott érték megegyezik a vállalat által felhasznált félkész termékek értékével csökkentett kibocsátással.

11 Lakásszolgáltatások és egyéb beszámított értékek A legtöbb termék és szolgáltatás piaci értékén kerül be a GDP-be. Ha nem képezi adásvétel tárgyát, akkor becsülni kell az értéküket.= beszámított érték. Saját tulajdonú ingatlan bérlése 2. Állami szolgáltatások beszámítása költségszinten történik (oktatás, rendőrség, egyéb állami alkalmazottak).

12 A GDP hiányosságai Szürkegazdaság Feketegazdaság Illegális, tiltott tevékenységek Szabadidő Externáliák Természeti javak amortizációja

13 Reál GDP versus nominális GDP Azt a GDP-t amelyik a termékeket és szolgáltatásokat az aktuális árakon veszi figyelembe, nominális GDP-nek hívjuk. A reál GDP a termékeket és szolgáltatásokat változatlan áron veszi figyelembe. Az árak változásának torzító hatását ezáltal kiszűri.

14 Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie GDP-deflátor GDP - deflátor nominális GDP reál GDP GDP - deflátor Px Px *x *x Py Py * y * y

15 Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Kiadási kategóriák: Fogyasztás (C) Beruházás (I) Állami kiadás (G) A jövedelem összetétele (A GDP felhasználása) Nettó export (NX) A nemzeti számlarendszer alapazonossága: Y(GDP)=C+I+G+NX

16 Az SNA rendszer további mutatói GNI = GDP+ hazai gazdasági szereplők külföldi munka- és tőkejövedelme külföldi gazdasági szereplők hazai munka- és tőkejövedelme NNI = NDP+ hazai gazdasági szereplők külföldi munka- és tőkejövedelme külföldi gazdasági szereplők hazai munka- és tőkejövedelme GNDI = GNI+ az országba külföldről beáramló transzferek az országból külföldre áramló transzferek NNDI = NNI + az országba külföldről beáramló transzferek az országból külföldre áramló transzferek

17 Nemzeti jövedelem A felsorolt SNA mutatók mellett, a nemzeti számlarendszerből további, a jólétet meghatározó mutatók határozhatók meg. Vizsgáljuk meg a közvetett adók szerepét. A forgalmi adó, mint a legfontosabb közvetett adó, lényegében azon két ár közé illeszkedik, amelyen a fogyasztó vásárolja a terméket, illetve a forgalmazó eladja azt. A vállalatok ezt az értéket soha nem kapják meg, ezért nem is része a jövedelmüket. Ha levonjuk a közvetett adókat az NNI-ből, akkor a nemzeti jövedelmet kapjuk: Nemzeti jövedelem = NNI - közvetett adók Az így meghatározott mutató a gazdaság szereplőinek tényleges keresetét méri. Ezt a jövedelmet öt részre oszthatjuk, attól függően, hogy miből származik a jövedelem: alkalmazottak juttatásai tulajdonosi jövedelmek bérleti díjak vállalati profit nettó kamatjövedelem

18 Személyes jövedelem Egy másik fontos mérőszám lehet a gazdasági jólét megítélésében a személyes jövedelem, amely a háztartások és az egyéni vállalkozók együttes jövedelmét takarja. Ezt a nemzeti jövedelemből az alábbi korrekcióval kapjuk: Személyes jövedelem = Nemzeti jövedelem - vállalati profit - társadalombiztosítási hozzájárulás - nettó kamatjövedelem + osztalékok + kormánytranszferek + magánszemélyek kamatjövedelme

19 Rendelkezésre álló jövedelem Ha ezek után a személyes jövedelemből levonjuk az személyi jövedelemadót és az egyéb nem adójellegű befizetéseket, akkor a rendelkezésre álló jövedelmet kapjuk: Rendelkezésre álló jövedelem = Személyes jövedelem - személyi jövedelemadó - egyéb, nem adó jellegű befizetések

20 Fogyasztói árindex (CPI) Az árszint változásának mérésére leggyakrabban használt mutató. Egy tipikus fogyasztói kosárnak az árváltozása egy bázisévhez képest. CPI Px Px *x *x Py Py * y * y

21 Fogyasztói árindex versus GDP-deflátor. A GDP-deflátor az összes termék és szolgáltatás árát figyelembe veszi, míg a CPI csak a fogyasztók által vásárolt javaknak és szolgáltatásoknak az ellenértékét használja fel. 2. A A GDP-deflátor csak a belföldön előállított termékeket tartalmazza. 3. A CPI változatlan, a GDP-deflátor változó súlyokat rendel az egyes termékek áraihoz. (A CPI számításakor rögzített, a GDP-deflátor esetén változó termékkosarat feltételezünk.) CPI felülbecsüli az inflációt

22 Fogyasztói árindex versus GDP-deflátor CPI Px Px *x *x Py Py * y * y GDP - deflátor Px Px *x *x Py Py * y * y

23 Országok GDP szerinti listája (22, nominális) Helyezés Ország GDP [millió USD] Európai Unió Amerikai Egyesült Államok Kína Japán Németország Franciaország Egyesült Királyság Brazília Oroszország Olaszország India Magyarország 2566

24 Országok egy főre jutó GDP szerinti listája (22) Helyezés Ország Egy főre jutó GDP (USD) Luxemburg Katar Norvégia Svájc Ausztrália Dánia Svédország Kanada Szingapúr Amerikai Egyesült Államok Magyarország Kína Kongói DK 23

25 Országok HDI szerinti listája (22) Helyezés Ország HDI Norvégia,955 2 Ausztrália,938 3 USA,937 4 Hollandia,92 5 Németország,92 6 Új-Zéland,99 7 Írország,96 8 Svédország,96 9 Svájc,93 Japán,92 26 Magyarország,769

26 Számítási feladatok. Magyarország bruttó hazai terméke 22-ben a KSH adatai szerint 2848, milliárd forint volt. A külkereskedelmi mérleg egyenlege 97 milliárd forint többletet mutatott, az amortizáció 423,9 milliárd forint volt. A beáramló és kiáramló tényezőjövedelmek egyenlege -56,6 milliárd forintot tett ki. Határozza meg a nettó hazai termék, a bruttó nemzeti termék és a nettó nemzeti termék értékét!

27 Számítási feladatok 2. Egy makrogazdaságról a következő adatokat ismerjük: A fogyasztás 35 milliárd $, a bruttó beruházás 9 milliárd $, a beruházások 2 százaléka pótlás. Az állami vásárlások értéke 8%-a a nettó beruházás összegének. A külkereskedelemi mérleg 82 milliárd $ deficitet mutat. A hazai vállalkozók és munkavállalók 8 milliárd $ jövedelmet utalnak haza, míg a külföldiek 28 milliárd $-t vittek ki az országból. A közvetett adó a bruttó hazai termék 5 százaléka. Határozza meg a bruttó hazai termék, a bruttó nemzeti termék és a nemzeti jövedelem összegét!

28 Számítási feladatok 3. Egy makrogazdaságban az alábbi adatok ismertek (milliárd $): Összes kibocsátás Társadalombiztosítási hozzájárulás 23 Termelőfogyasztás 6592 Nettó kamatjövedelem 6 Amortizáció 52 Osztalék 323 Belföldiek által külföldön szerzett jöv. 83 Kormánytranszfer magánszemélyeknek 632 Külföldiek által belföldön szerzett jöv. 979 Magánszemélyek kamatjövedelme 992 Közvetett adó 962 Személyi jövedelemadó 443 Vállalati profit 283 Adja meg a GDP, az NDP, az NNP, a nemzeti jövedelem, a személyes jövedelem és a rendelkezésre álló jövedelem nagyságát!

29 Számítási feladatok 4. Egy kis országról a következő adatok ismertek: a bruttó nemzeti jövedelme 2 milliárd $, a nettó 99 milliárd $. A hazai vállalkozók 9 milliárd $ profitot és kamatot realizáltak külföldön, a munkavállalók 6 milliárd $ munkabért tudtak hazautalni. A külföldi befektetők 75 milliárd $ profitot vittek ki és a dolgozók 5 milliárd $ munkabért hazautaltak. A transzferek egyenlege 4 milliárd $. Mekkora volt az ország GDP-je és a nettó rendelkezésre álló jövedelme?

30 Számítási feladatok 5. Egy gazdaságban (leegyszerűsítve) a fogyasztás szalámira és mosógépre irányul. Az alábbi táblázat két év adatait mutatja: Válassza a 23-es évet bázisul, majd számítsa ki minden évre a nominális GDP-t, a reál GDP-t, a GDP deflátort és acpi-t! 23. év 23. év Mosógép ára ($) 8 Szalámi ára ($) 5 Eladott mosógépek száma [db] Eladott szalámi mennyisége[kg]