Pénzügyi ismeretek részéhez készíttetett tananyag

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pénzügyi ismeretek részéhez készíttetett tananyag"

Átírás

1 A Közbeszerzések Tanácsa által a közbeszerzési referens szakképesítés (OKJ ) Közbeszerzési vonatkozású gazdasági és pénzügyi tevékenység szakmai követelménymoduljának Pénzügyi ismeretek részéhez készíttetett tananyag novemberi lezárás Szerzı: Koháriné dr. Papp Edit Lektor: Lilliné Fecz Ildikó 1

2 1. A közbeszerzések makro- és mikroökonómiai összefüggései 1.1. Nemzetgazdaságtani alapismeretek 1 A nemzetgazdaság valamely ország anyagi, emberi, természeti erıforrásainak, javainak, szolgáltatásainak és azok kapcsolatainak rendszere. A gazdaság önálló, összetett rendszer, a társadalom és a világgazdaság egyik alrendszere pl. a magyar nemzetgazdaság szerves része az Európai Unió gazdaságának, tágabban értelmezve pedig a világgazdaságnak. A nemzetgazdaság célja az ember anyagi és nem anyagi jellegő szükségleteinek a kielégítése. Ennek érdekében input erıforrásokat (termelési tényezıket) használ fel, amelyekkel javakat, szolgáltatásokat és ennek negatív velejárójaként környezetszennyezést állít elı A termelési tényezık (input erıforrások) A természet, a létezés általános feltétele, elsıdleges termelési tényezı. Ide soroljuk a földet, a föld méhében rejlı kincseket, levegıt, csapadékot, erdıt, vizet, azaz a termelés színterét. A munka, amely a munkaerı, az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége. A munka, hasonlóan a természethez elsıdleges termelési tényezı. Az emberek specializálódnak a fejlıdı munkamegosztás keretében meghatározott konkrét munka elvégzésére, ugyanakkor együttmőködnek a térben és idıben szerteágazó, bonyolult újratermelési folyamatban. A tıke termelt másodlagos termelési tényezınek számít. A többi termelési tényezı tiszta hozamának fogyasztásra el nem költött részeként halmozódik fel. A tıke megjelenhet reál javakban (ingatlan, gép, berendezés, felszerelés, jármővek, energia, anyagok) és pénzügyi javakban (pénzeszköz, értékpapír, követelés stb.). A vállalkozó sajátos termelési tényezı. Funkciója valamennyi termelési tényezı legkedvezıbb összehangolása az eredmény optimalizálása érdekében. Az információ új ismeretet hordozó célzott és strukturált hír, adat, amely bizonytalanságot szüntet meg. Az információ értéke mennyiségi értelemben a megszüntetett bizonytalanság mértékével arányos. Az információ jelentısége napjaink nagy természeti, társadalmigazdasági változásoknak kitett világában, a változásokhoz való helyes alkalmazkodás révén döntı fontosságúvá vált. Ez motiválja az elektronikus eszközök, rendszerek, hírközlés hatalmas fejlıdését szinte óráról órára (gondoljunk pl. az elektronikus pénzre, vagy az elektronikus közbeszerzésekre, adózásra). 1 Forrás: Solt Katalin : Makroökonómia Tri-Mester Tatabánya old. Koháriné Papp Edit: Államháztartási ismeretek Perfekt oldal 2

3 A nemzetgazdaság szereplıi A nemzetgazdasági szereplıket, a gazdasági alanyokat intézményi egységnek is nevezzük, meghatározott szempont szerinti csoportjaikat pedig szektoroknak. A statisztikai rendszer az intézményi egységeket nemzetgazdasági ág, ágazat, alágazat, szakágazat szerint sorolja be. Típusai: a háztartások, vállalatok (vállalkozások), pénzügyi vállalatok (pénzügyi vállalkozások) 2, az állam, a nonprofit szektor, külföld. Az intézményi egységek azonosságai: saját nevükben eszközöket birtokolnak, saját nevükben kötelezettségeket vállalhatnak, forrásokat szereznek, gazdasági mőveleteket végeznek, képesek más intézményi egységekkel gazdasági mőveleteket (tranzakciókat) folytatni, teljes körő könyvviteli elszámolást, vagyonmérleget készítenek (a háztartásokat kivéve). Az intézményi egységek jellemzıi 1. A háztartások Az együtt élı természetes személyek kisebb, nagyobb csoportja (a lakosság), akik közös jövedelemmel, vagyonnal, fogyasztással rendelkeznek. Végsı fogyasztók, de saját vállalkozásban termelı és szolgáltató tevékenységet is végezhetnek (egyéni vállalkozás, jogi személyiség nélküli vállalkozások pl. betéti társaság), amely jogi, közgazdasági szempontból szoros kapcsolatban van a tulajdonossal, a vállalkozóval, csak ekkor keletkezik könyvvezetési és beszámolási kötelezettségük. A munkaerıt szolgáltatják a többi szereplı számára. A rendelkezésre álló jövedelmük részben az elsıdleges, részben a másodlagos jövedelemelosztási folyamatban jelentkezik. Elsıdleges jövedelmük a munkabér (tényezıjövedelem, a munkaerı, mint termelési tényezı ára), illetve a kamat, osztalék, járadék stb., amelyek tulajdonból származó jövedelmek. A háztartások másodlagos jövedelme a többi gazdasági szereplıtıl, meghatározóan a kormányzati szektortól, a nonprofit szervezetektıl, esetenként külföldrıl kapott segélyek, szociális juttatások, támogatások. A háztartások fogyasztásra el nem költött jövedelmüket megtakarítják. 2. A pénzügyi vállalkozások A pénzügyi vállalkozások (központi bank, bankok, szakosított hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, egyéb pénzügyi közvetítık, pénzügyi kiegészítı tevékenységet végzı intézmények, biztosítók és magán-nyugdíjpénztárak) a gazdasági szereplıknél keletkezett megtakarításokat győjtik össze és osztják el újra. Lebonyolítják a pénzügyi tranzakciókat és (a jegybank és a bankok) pénzt teremtenek. 2 A statisztikai besorolás ugyan vállalatot, illetve pénzügyi vállalat kategóriát használ, de ez a vállalkozások, illetve pénzügyi vállalkozások gazdasági kategóriáit fedi le, ezért a továbbiakban ezt használjuk. 3

4 3. Vállalkozások A termelı és közüzemi vállalkozások termelı és szolgáltató tevékenységet folytatnak, amelynek célja a profitszerzés és a vagyon gyarapítása. A vállalkozások közbülsı fogyasztók, más elnevezéssel termelı felhasználók. Termelési tényezıket (input erıforrásokat) használnak fel, amelyekhez új értéket adnak hozzá, termékeket, szolgáltatásokat állítanak elı, értékesítenek. A megtermelt jövedelem a tulajdonosoké. Jövedelmük egy részét megtakarítják és termelı kapacitásaik felújítására, bıvítésére fordítják. A termelı vállalkozások jellemzıen nettó hitelfelvevık. Saját forrásaikat hitellel egészítik ki. A vállalkozás kibocsátása (output) a felhasznált termelési tényezık költségei és a hozzáadott érték összege. 4. Az államháztartás (kormányzati szektor) Végsı fogyasztó, társadalmi közös fogyasztást végez. Jövedelme meghatározó része a többi szereplı által fizetett adóból, járulékból, díjakból, hozzájárulásból származik. Jellemzıen természetbeni és pénzbeli társadalmi közös szolgáltatásokat nyújt, részben saját intézményrendszerrel, részben vásárolt szolgáltatásként. 5. A nonprofit szektor Jellemzıen a háztartásokat szolgálják, végsı fogyasztók. Önkéntesség a létrehozásban és a mőködésben. Céljuk nem a nyereségszerzés. Függetlenek a kormányzattól. Jövedelmük származhat az államtól, a vállalkozásoktól és a háztartásoktól. Tilos a megtermelt haszon tulajdonosok és vezetık közötti szétosztása. 6. Külföld Kvázi szektor a rezidens (nemzetgazdasághoz kötıdı tartós érdekeltségő szereplık) és a nem rezidens egységek közötti gazdasági mőveletek bemutatására szolgál. A külföld hazai terméket, szolgáltatást vásárol és saját terméket, szolgáltatást nyújt. A rezidens és nem rezidens szereplık között megtakarítások is áramlanak. A beruházások, pénzügyi befektetések egy részét a külföldi szektor megtakarításai finanszírozzák. A külföld adhatja a munkaerı egy részét, illetve alkalmazhatja a hazai munkaerı egy részét is A nemzetgazdaság folyamatai A gazdaság célja a társadalmi szükségletek kielégítése. Ennek eszköze a társadalmi újratermelés. A társadalmi újratermelés általában a gazdasági folyamatok összessége. Minden termelés egyidejőleg újratermelés is. Újratermelıdnek az elfogyasztott eszközök, termékek, szolgáltatások, a szellemi és fizikai munkaerı, a munkamegosztási és tulajdonviszonyok a termelési és fogyasztási szükségletek. Az újratermelési folyamatot vizsgálhatjuk szőkebb és tágabb értelemben. Szőken értelmezve csak a termelési folyamatot testesíti meg, tágan értelmezve a termelésen kívül magába foglalja az elosztást, a forgalmat és a fogyasztást is. Az újratermelési folyamat terjedelme szerint lehet: 4

5 Bıvített 0 1 > 0-1: ha a nemzetgazdaság tárgyidıszaki kibocsátása (output) meghaladja a bázisidıszak kibocsátását. Szőkített 0 1 < 0-1: ha a tárgyidıszaki output kisebb mint a bázisidıszaki kibocsátás. Egyszerő 0 1 = 0-1: ha a tárgyidıszak kibocsátása megegyezik a bázis idıszak kibocsátásával. A társadalmi újratermelés folyamatai 1. A termelés folyamata szőken értelmezve az input erıforrások felhasználásával a javak és szolgáltatások elıállítását jelenti. munkaerı természet tıke információ vállalkozó Termelési folyamat Az erıforrások felhasználása, új érték hozzáadása OUTPUT (termék, szolgáltatás, környezetszennyezés ) 2. Az elosztás folyamatában a megtermelt árukat és szolgáltatásokat a társadalom tagjai, csoportjai valamilyen arányban, módon és mértékben, összetételben megkapják. Az elosztás egyidejőleg jövedelemelosztási folyamat is, amely lehet elsıdleges és másodlagos. Jövedelemelosztás folyamata Elsıdleges Másodlagos Tényezıjövedelem munkabér a mőködés nyeresége amortizáció, termék és termelési adók Tulajdonjövedelem földjáradék kamat osztalék adományok segélyek pénzbeli juttatások tagdíjak, biztosítási díj, bírság, kártérítés jövedelemadók Az elsıdleges jövedelemelosztás során a gazdaságban létrejött jövedelmet azok megteremtıi, elıállítói, illetve az erıforrás (termelési tényezı) tulajdonosai kapják pl. a munkaerı a munkabért, a vállalkozó a mőködési nyereséget, árbevételben megtérült értékcsökkenési leírást. A másodlagos jövedelemelosztás az elsıdleges jövedelmek újraelosztását jelenti pl. adó-, bírság-, tagdíjfizetésbıl származó jövedelmeket nyugdíj, szociális támogatás, gyermekgondozási segély címén újraosztják stb. 3. A forgalom folyamatában a fogyasztási cikkek és a termelési eszközök cseréje zajlik általában ellenérték fejében, esetenként ingyenesen, ellenérték nélkül. 5

6 4. A fogyasztás a fogyasztási cikkek, szolgáltatások és a termelési eszközök elfogyasztását, felhasználását jelenti. A fogyasztás lehet végsı fogyasztás és közbülsı vagy más elnevezéssel termelı felhasználás. A végsı fogyasztás azon javak és szolgáltatások összessége, amelyeket részben a háztartások használnak fel szükségleteik kielégítésére, részben a társadalom valamennyi tagja, vagy a közösség egy meghatározott része közösen fogyaszt el. A végsı fogyasztás kiadásait a háztartások, az államháztartás, és a háztartásokat kiszolgáló nem nyereségérdekelt szervezetek fedezik. A termelı felhasználás (közbensı fogyasztás, közbensı felhasználás) olyan javakból és szolgáltatásokból áll, amelyeket a termelési folyamatban átalakítanak pl. nyersanyag és félkész-termék, vagy teljesen elhasználnak pl. villamosenergia, mosópor Az újratermelés javai, outputjai A megtermelt javakat (termék, szolgáltatás) a Musgrave házaspár nyomán magánjavakra és közjavakra bonthatjuk. A javak magyarázatához a piacgazdaságból kell kiindulni. Egyes javak, szolgáltatások elıállítása, rendelkezésre bocsátása piaci alapon nem lehetséges, vagy nem elég hatékonyan lehetséges. A piac hatékonyságának egyik feltétele a fogyasztásban megnyilvánuló versenyzés (rivalizálás), azaz az egyik fogyasztó fogyasztása korlátozza mások fogyasztási lehetıségét. A másik feltétel a fogyasztásból való kizárás lehetısége. Magánjavak Magánjavak azok a javak, amelyek esetében mind a rivalizálás, mind a kizárás megvalósulhat. Ilyen tipikus magánjavak pl. a textíliák, élelmiszerek, bútorok, számítógépek, irodaszerek, pénzügyi szolgáltatások stb. Könnyen belátható a fogyasztásban érvényesülı versenyzés. A kizárást a piaci ár valósítja meg, aki nem képes, vagy nem akarja megfizetni pl. a textília, élelmiszer árát, az nem vesz részt, nem vehet részt a fogyasztásban. Közjavak Azokat a javakat, szolgáltatásokat, amelyek az elızıekben leírt egyik feltételt sem teljesítik, közjavaknak nevezzük. A tiszta közjavak oszthatatlanok, esetükben nincs piaci ár, a közjavakat ingyen kapják a fogyasztók. Nem lehetséges a fogyasztásból való kizárás, és a verseny sem érvényesül a fogyasztásban. E javak közösségi elıállításához a közösség tagjai járulnak hozzá, jellemzıen adók fizetésével. A tiszta közjavakra klasszikus példa a honvédelem, járványügy, a rend- és jogbiztonság. Vegyes javak A javak és szolgáltatások jelentıs része vegyes jószág, azaz fogyasztásukban vagy a rivalizálás vagy a kizárás érvényesülhet. Vegyes javakhoz tartoznak például az ún. díjfizetı javak, amelyek esetében a fogyasztás nem rivalizáló jellegő, de a kizárás a szolgáltatás díjhoz kötése révén megvalósítható pl. városi közlekedés, ahol a kapacitáskorlátok miatt nem fér fel a buszra több ember, vagy a színházban az elıadásra elkelt minden jegy. Ezek a javak már árazhatók. A vegyes javak másik csoportját alkotják a közös készletezéső javak pl. a víz, balatoni hal, ásványkincs, amelyeknél a kizárás nem lehetséges, de érvényesül a verseny. A megkülönböztetett javak esetében az állam jogszabállyal kötelezıvé teheti, vagy megtilthatja a fogyasztást pl. biztonsági öv, védıruha, szőrıvizsgálatok, alapfokú oktatás, kábítószer, alkohol, dohánytermékek stb. 6

7 1.2. Piaci mechanizmusok A gazdaságban alapvetıen az erıforráspiac, a termékpiac és a pénzügyi piac mőködik. A termeléshez az erıforrások az erıforráspiacról és a pénzügyi piacról szerezhetık be Az erıforráspiacon kialakul azok ára pl. gépek, jármővek, ingatlanok, emberi erıforrás, értékpapírok ára. A termékpiacon az elıállított termékek és szolgáltatások kereslete, kínálata találkozik. A gazdasági szereplık jövedelmük egy részét nem költik el, megtakarításuk keletkezik. A pénzügyi piac a megtakarítások és az irántuk való kereslet piacából tevıdik össze Termelés, költségek A termelés költségei lehetnek állandó költségek és változó költségek. Az állandó (fix) költségek meghatározott termelési jellemzık mellett nem változnak a kapacitáskihasználással. A változó költségek függnek a kapacitás kihasználásától, változhatnak azzal egyenes arányban, (proporcionális) csökkenı arányban (degresszív) és növekvı (progresszív) arányban. A teljes költség az állandó és a változó költség összege. A költség és a kiadás között idıbeni különbség van. A kiadás megelızheti a költséget pl. anyag vásárlása, amely pénzkiadás és felhasználásakor válik anyagköltséggé. A kiadás követheti a költséget pl. a munkabér. A kiadás és költség idıben egybe is eshet, pl. élelmiszer kifizetéskori azonnali felhasználása. Szükséges annak vizsgálata is, hogy már a múltban ténylegesen realizálódott kiadásról vagy várható kiadásról van-e szó. A várható kiadások esetén még dönthetünk azok nagyságáról, pl. mennyi és milyen bérő munkaerıt foglalkoztatunk, ingatlant bérelünk, vagy vásárolunk, készleteket használunk fel. A döntést segíti pl. a közbeszerzési rendszer segítségével az ajánlattevık versenyeztetése, kiválasztása. Az elıállított termék, szolgáltatás pl. realizálódott (tényleges, befejezett) oktatási szolgáltatás kiadásai, költségei adott idıpontban már nem változtathatók meg. Ezeket a költségeket elszámolásukra tekintettel számviteli költségeknek nevezzük pl. a közbeszerzési eljárás tényleges ráfordításai. A kiadások fajtái szerint lehetnek: befektetett (lekötött) tıke a termelés megindításához szükséges egyszeri, nagy összegő kiadások pl. ingatlan, gép vásárlása, szoftverek beszerzése, amelyek az értékcsökkenési leírás (az eszköz költségként elszámolható értékcsökkenése) révén fokozatosan megtérülı kiadások, folyó kiadások pl. bérek, járulékok, bérleti díjak, készletek, értékcsökkenés, kamatfizetések. A folyó költségek számviteli költségek. Az értékcsökkenés számított folyó költség, a tényleges kiadás az eszköz beszerzésekor történt meg. Elszámolása nem jár tényleges pénzmozgással. A tényleges pénzmozgással járó költségeket explicit (kifejezett) költségeknek is nevezzük A nyereség (profit) Általános meghatározásként a nyereség a tevékenységbıl származó bevételek és felmerült költségek különbsége. A közgazdaságtan többféle profit fogalmat különböztet meg, a bevételek és a költségek számszerő meghatározásának függvényében pl. a számviteli eredmény az összbevétel és a számviteli költségek különbsége. Amennyiben a bevétel meghaladja a költséget, nyereség keletkezik, ellentéte a veszteség. 7

8 A kereslet A kereslet függ a jószág árától, a fogyasztók minimál jövedelmétıl és egyéb tényezıktıl. A piaci kereslet az az árumennyiség, amit a vevık adott áron ténylegesen megvásároltak pl. a vásárcsarnokban eladott alma mennyisége és árának a szorzata. Minden egyéb feltétel és körülmény változatlansága esetén alacsonyabb árhoz nagyobb kereslet tartozik. Pl. a közbeszerzési eljárás esetén minden esetben az ajánlatok kötelezı elbírálási szempontja az ár; a legalacsonyabb összegő ellenszolgáltatás szerinti bírálati szempont esetén automatikusan az lesz a nyertes ajánlat, amelyik adott teljesítményt a legalacsonyabb áron kínálja, míg az összességében legelınyösebb ajánlat bírálati résszempontjai esetén az, amelyik az árát is figyelembe véve, az elızetesen meghatározott szempontrendszer alapján az ajánlatkérınek a legkedvezıbb (ez viszont nem feltétlenül a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlat). A termék, szolgáltatás telítıdési pontja az a mennyiség, amelynél többet a vevık még ingyen sem igényelnek. Ennek gyakorlati megközelítése pl. az élelmiszerek esetén lehet fontos az eladó számára. A keresletet befolyásolja: változás a vevı elkölthetı jövedelmében, változás más jószág árában, változás a fogyasztói igényben, ízlés, divat, marketing-hatás, hitelben történı vásárlás lehetısége, változás a népesség számában. A kereslet árrugalmassága megmutatja hány százalékkal változik a jószág kereslete annak árának egy százalékos változására A kínálat A kínálat függ a kínált mennyiségtıl és a termék árától. A kínálatot befolyásoló tényezık: az idıjárás pl. mezıgazdaságban jó vagy rossz termés, a technikai haladás pl. egészségügyi szolgáltatásoknál, számítógépek, jármővek stb., a termelési tényezık áraiban bekövetkezett változások pl., energiaárak változása, más javak árváltozása, adók és termelési támogatások alakulása A piaci ár Az ár a gazdaságban egy termék, vagy szolgáltatás ellenértéke, a köztük lévı cserearány. Az ellenértéket jellemzıen pénzben kell megfizetni. A piaci ár, vagy egyensúlyi ár, amelynél az önként kínált és keresett mennyiség éppen egyenlı. Piactisztító árnak is nevezik, mert mind az eladó, mind a vevı szándékai teljesültek. A piaci egyensúly elérése szempontjából jelentıs szerepe van az idıtényezınek. Rövid távon a felhasznált termelési tényezık pl. géppark mennyisége nem változtatható meg, legfeljebb a munkaerınek a mennyisége változtatható pl. létszámcsökkentés. Hosszú távon valamennyi erıforrás mennyisége megváltoztatható. Az innováció (korábbinál fejlettebb technika alkalmazása) és a hosszú távú egyensúly állapotához szükséges elıfeltétel a termelési kapacitások teljes mértékő alkalmazkodása a megváltozott kereslethez. Az egyensúlyt elérı piaci mechanizmus mőködését számos tényezı korlátozza pl. információhiány, téves, vagy tévesen értelmezett információ, korlátozott be- és kilépés a piacokra, a szereplık nem képesek 8

9 az önérdek érvényesítésére, hiányos vagy hibás, nem egyértelmő kommunikáció A nemzetgazdaság teljesítményei A gazdaság körforgásában reál- és pénzfolyamatok közvetítik az áruk és szolgáltatások, valamint a pénz áramlásait a gazdaság szereplıi között, miközben létrejönnek munkamegosztási és tulajdonviszonyok. A gazdaság teljesítményét mind reál, mind pénzügyi teljesítményként vizsgáljuk. A nemzetgazdasági teljesítmények mérésére az ENSZ által ajánlott és a fejlett piacgazdaságok körében elfogadott SNA (System of National Account) Nemzeti Számlák Rendszere és az ennek alapján kidolgozott ESA 95 (European Sistem of Accounts), Európai Számlarendszer szolgál, jellemzıi: Nemzetközileg egyeztetett fogalmakat, osztályozási rendet és elszámolási szabályokat tartalmaz. Társadalmilag hasznosnak tekint minden anyagi és nem anyagi jellegő intézményesített, szervezett keretek között végzett tevékenységet. A gazdasági folyamatok, a termelés, a jövedelemelosztás, a fogyasztás és a felhalmozás összefüggı rendszerét, a gazdaság egészét veszi számba. A számbavételt eredményszemlélet jellemzi, a kiadásokat nem a pénzforgalmi teljesítéskor, hanem folyamatosan, idıarányosan számolja el pl. a hitelkamatot nem abban az idıszakban veszi figyelembe, amikor tényleges kiadásként kifizették, hanem abban az idıszakban, amelyet ténylegesen terhel. A legfontosabb SNA mutatószámok: 1. A kibocsátás (output) a termékek, szolgáltatások naturáliákban kifejezett halmaza. A nominális kibocsátás a reálkibocsátás árban (folyóáron, vagy az elızı idıszak összehasonlító árain) kifejezett, értékkel mért mennyisége. Output (O) = Kibocsátás Output = Termelıfelhasználás + Hozzáadott érték A kibocsátás a nemzetgazdaságban egy meghatározott idıszak (általában 1 év) alatt létrehozott áruk és szolgáltatások (anyagi és nem anyagi jellegő) halmaza. Az output heterogén összetételő kategória, megjelenik benne a bútor, a lakás, a szállítás, az oktatás, a gyógyítás, sör stb., minden, ami közbülsı és mindaz, ami végsı felhasználást szolgál. 2. A végsı felhasználás magába foglalja a lakossági és a közösségi végsı fogyasztást, a bruttó felhalmozást és a nettó exportot. Bruttó felhalmozás a bruttó beruházásból és a készletfelhalmozásból tevıdik össze. A beruházás lehet ex post indítékú (múlthoz kapcsolódó), azaz az elhasználódott termelési eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, jármővek) pótlása. Forrása jellemzıen a vállalkozási szektorban az értékcsökkenés, államháztartásban az adók formájában elvont jövedelmek, közösségi, külföldi források, hitelek. Az indíték lehet ex ante (jövıbeni célhoz kapcsolódó), azaz a meglévı eszközök kapacitásának bıvítése, új eszközök beszerzése, létesítése. A kettı együtt adja a bruttó beruházás értékét. A bruttó beruházásból levonva az értékcsökkenést, kapjuk a nettó beruházás értékét. A nettó beruházás tehát az egy év alatt létrehozott új eszközt, a tıkeállomány növekedését mutatja meg. A nettó export egy évre vonatkozó export és import értékének különbözete 9

10 3. A bruttó hazai termék (GDP = Gross Domestic Product) A GDP egyenlı a hozzáadott értékkel. Reálkibocsátásként értelmezve (termelési kategória) egy adott ország területén a gazdasági szereplık által egy adott idıszakban létrehozott végsı felhasználást szolgáló anyagi javak és szolgáltatások összessége. Figyelembe veszi a nem anyagi jellegő társadalmilag szervezett hasznos tevékenységet is. A GDP jövedelemkategória is, tartalmazza a munkabért, értékcsökkenést, nyereséget és egyéb értékképzı tételeket. A GDP kiszőri a termelı felhasználás többszöri számbavétele miatt az outputban jelentkezı halmozódást. Számszerően meghatározható termelési oldalról, felhasználási oldalról és jövedelmi oldalról. Leggyakrabban az 1 fıre esı GDP fejezi ki a gazdasági növekedést. A GDP változásának egy része azonban származhat a bekövetkezett inflációból, amely eltorzítja az összehasonlítást. Ezért a növekedést a reálértékben számított 1 fıre esı GDP-vel mérjük, kiszőrve az inflációt. Az infláció kiszőrésére a GDP deflátor használatos. GDP deflátor GDP folyóáron = GDP változatlan áron A deflátor egy árindex, amely a GDP-be beleszámító összes áru, szolgáltatás árváltozásainak súlyozott számtani átlaga. A súly megegyezik a termék GDP -ben betöltött részarányával. Reál GDP GDP folyóáron (nominális) = GDP deflátor 4. Nettó hazai termék (Net Domestic Product) NDP = GDP - értékcsökkenés Az NDP a nemzetgazdaságban a gazdasági szereplık által adott idıszakban létrehozott új érték. Áruk és szolgáltatások halmaza, amelyek végsı felhasználásra kerülnek. Jövedelemkategóriaként: a munkabér és a nyereség összege. 5. Bruttó nemzeti jövedelem (GNI = Gross National Income) A bruttó nemzeti jövedelem meghatározásánál az SNA rendszer figyelembe veszi a külgazdasági kapcsolatokban áramló elsıdleges tényezı és tulajdonjövedelmeket is. A GNI tartalmazza az alkalmazottak juttatásait, a tulajdonosi jövedelmeket, a bérleti díjakat, vállalkozói profitot, a belföldi üzleti szféra és a külföldiektıl kapott nettó kamatjövedelmet, az értékcsökkenési leírást. GNI = GDP + beáramló elsıdleges jövedelmek (I M ) - kiáramló elsıdleges jövedelmek (I X ) GNI = GDP + (I M - I X ) 6. Nettó nemzeti jövedelem (NNI = Net National Income) NNI = GNI - értékcsökkenés vagy NNI = NDP + (I M - I X ) 7. A rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem (GNDI = Gross National Disposable Income) A GNDI meghatározása tartalmazza a külgazdasági kapcsolatok másodlagos jövedelemáramlásait (egyoldalú, ellenszolgáltatás nélkül folyó átutalásokat pl. adomány, segély, nemzetközi szervezeteknek fizetett tagdíj). GNDI = GNI + beáramló másodlagos jövedelem - kiáramló másodlagos jövedelem) 10

11 8. A nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (NNDI = Net National Disposable Income) NNDI = GNDI - értékcsökkenés NNDI = NNI + beáramló másodlagos jövedelem - kiáramló másodlagos jövedelem 9. A nemzeti vagyon A makroszintő kibocsátás stock (állomány) típusú mutatója. A nemzeti vagyon újratermelési kategória, azoknak a gazdasági erıforrásoknak az összessége, amelyek a bıvített újratermelés bázisát képezik, tartalmazza továbbá a bıvített újratermelés folyamatából kikerült, az idık folyamán felhalmozódott és adott idıpontban rendelkezésre álló anyagi javak összességét. A nemzeti vagyon jelenti a termelési és fogyasztási szükségletek kielégítésének tárgyiasult feltételét Tágabb értelmezés szerint az anyagi-, a természeti- és a szellemi erıforrások együttesen alkotják a nemzeti vagyont. A polgári társadalmakban a nemzeti vagyon nagyobb része tıkeként funkcionál. A bıvített újratermelés során a nemzeti vagyon egy része elhasználódik és értéke a társadalmi termék (társadalmi össztermék) értékalkotó része lesz. Szerepe az újratermelésben kettıs: egyfelıl annak bázisa, másfelıl az újratermelés eredménye és a gazdasági fejlettség fontos jellemzıje. A nemzeti vagyon összetevıi: termelı és nem termelı álló alapok (út, híd, gépek, épületek stb.), feltárt és használatba vett természeti erıforrások (erdı, föld, ásványi kincs), a háztartások tartós fogyasztási cikkei (autó, hőtıgép, lakás stb.) a külfölddel kapcsolatos nettó követelések (pl. devizatartalékok, külföldi nettó követelések) mőkincsek (festmény, szobor, stb.). 10. A nemzeti jólét (Net Economic Welfare-NEW) A nemzeti jólét meghatározásához a GDP értékét korrigáljuk. Növelı tényezıi: A társadalmilag nem szervezett munka eredménye pl. háztartás, takarítás, festés, barkácsolás, hobbi tevékenységek, társadalmi munka. A második gazdaság (fekete, földalatti, rejtett - moonlight economy) termékei, szolgáltatásai. Legnagyobb arányt ezen belül a ruházati cikkek, a különféle szolgáltatások, az élvezeti cikkek, az élelmiszerek képviselnek. A háztartások fogyasztásához köthetı rejtett gazdaság mértékét növeli a közösségi fogyasztás, a felhalmozás, valamint az export-import területén lévı rejtett gazdaság súlya. A hivatalos GDP a különféle becslések segítségével már a rejtett gazdaság jelentıs részét is tartalmazza, amit a nemzeti jólét kiszámításakor figyelembe kell venni. Szabadidı növekedése (hatása kettıs, csökkentheti a GDP -t, a jólétet növeli). Csökkentı tényezıi: A negatív externáliák környezeti károk, víz, levegı szennyezettség. Az urbanizációs hátrányok pl. zaj, zsúfoltság. Olyan kiadások, amelyeket a GDP tartalmaz, mint társadalmilag szervezett hasznos tevékenységet, de amely a nemzeti jólétet nem emeli pl. a fegyverkezési kiadások A gazdaságpolitika összefüggései Gazdaságpolitika A gazdaság tevékenységét befolyásoló végrehajtó hatalom, a mindenkori kormány rendelkezik gazdaságpolitikával. A gazdaságpolitika végsı célja a jólét növekedése, a gazdasági problémák megoldása pl. gazdasági növekedés, megfelelı mennyiségő, minıségő 11

12 összetételő áru- és szolgáltatáshalmaz elıállítása, belsı- és külsı pénzügyi egyensúly, stabilitás, magas szintő foglalkoztatás, szociális és társadalmi biztonság, környezetvédelem, felhalmozás-fogyasztás arányának meghatározása, stabil valuta, stabil árak. A stabilizációs gazdaságpolitikának a szakirodalom hagyományosan a következı céljait különbözteti meg: stabil gazdasági növekedés, stabil fizetési mérleg, alacsony infláció és alacsony munkanélküliség. A költségvetési politika A költségvetési politika a monetáris politikával együtt része a pénzügyi politikának. Mindkettı a gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében alakítja ki saját céljait és eszközrendszerét. A költségvetési politika a közbevételek, közkiadások és az egyenleg tudatos alakítása a gazdaságpolitikai célok elérése, a közfeladatok teljesítése érdekében. A költségvetési politika szolgálhat elosztási és stabilizációs célokat. A kormányzat a költségvetési politikával, a közkiadások és az adók mértékének változtatásával képes a gazdaságra hatni, élénkítheti a gazdaságot, csökkentheti a munkanélküliséget és mérsékelheti a gazdaság ciklikus változásait. Az állami bevételek és kiadások hatással vannak az egész gazdaságra pl. az állami beruházás más ágazatok termékei iránt jelent keresletet, amelynek tovagyőrőzı hatásai is vannak. Megemelkedik a beruházási javak iránti kereslet, nı az ezeket elıállító kapacitások kihasználása, nı a munkaerı iránti kereslet és az összes munka- és vállalkozói jövedelem, nı a GDP. A kormányzati megrendelésekkel, beruházásokkal szemben támasztott követelmény, hogy ne járjanak versenytorzító hatással. A költségvetési politika eszközei: adók- és támogatások rendszere, állampapírok kibocsátása és visszavásárlása, a kormányzati beruházások finanszírozása, a társadalmi közös fogyasztás pénzellátási rendszere. A költségvetési ágazati politika A költségvetési ágazati politika része a költségvetési politikának. Meghatározza, hogy az adott idıpontban mely nemzetgazdasági ágazatok számára biztosít elsıbbséget az erıforrások megszerzésének és újraelosztásának folyamatában. A költségvetési ágazati politika eszközrendszere A bevételek alakulása érdekében dönt a beépített automatikus stabilizátorok mértékérıl, ágazatokat befolyásoló hatásáról pl. az adók beépített, gyors és hatékony stabilizátorként mőködnek. A vetítési alap változásával automatikusan változnak. Nincs szükség az országgyőlés, politikusok lassú döntési folyamatára pl. az SZJA, vagy a társasági adó alapjának változása az adó változását is eredményezi. Az adórendszer kedvezményei, mentességei, amelyek mind az adóalapot, mind az adómértékét, illetve a fizetendı adót érinthetik, kifejezik az ágazati politika preferált céljait pl. mezıgazdaság, exportfejlesztés, külföldi tıke bevonása, kiemelt tevékenységek támogatása stb. A kiadás oldalán hasonlóan viselkednek a jóléti transzferek pl. szociális kiadások, ha magas a munkanélküliségi ráta, magas a munkanélküli segély és fordítva. A kormánykiadások jelentıs része autonóm, azaz nem függ a jövedelemtıl, más része a jövedelemtıl függ. A kiadások szempontjából a költségvetés ágazati politikájának meg kell határozni a preferenciarendszert: a mőködési kiadásoknál, 12

13 a felhalmozási és felújítási kiadásoknál. Meg kell határoznia az egyedi un. diszkrecionális beavatkozások körét és terjedelmét ppl. bank- és adóskonszolidáció, a felsıoktatás, az egészségügy fejlesztése, a kormányzati beruházások növelése. Az egyedi beavatkozások között tarjuk számon a közmunkákat (útépítés, parkok, sporttelepek létesítése stb.), az állami foglalkoztatási programokat (ezek a közmunkáktól eltérıen nem tıkeigényesek, rövidebb átfutási idejőek, idıtartamuk tervezhetı). Az egyedi elhatározású jóléti transzfereket pl. egyszeri nyugdíjkiutalás, ár-ellentételezés, egyedi adómértékek meghatározása stb. jelentik. Az ágazati politika eszközrendszerének hatásairól megoszlanak a vélemények. A megítélésnél nehézséget okoz: A preferenciarendszer meghatározása. A hasznosság mérése, a tovagyőrőzı hatások felmérése, idıtartamának meghatározása pl. a segélyezéssel kapcsolatos ellenérv, hogy nem ösztönöz erıkifejtésre annak érdekében, hogy minél hamarabb visszakerüljön a munkanélküli a foglalkoztatottak közé. A közszolgálati foglalkozási programokkal szembeni ellenérv, hogy nem javítják a növekedési és fejlıdési mutatókat, olyan munkahelyeket teremtenek, amelyek mőködése társadalmilag nem hatékony. A már odaítélt adókedvezmények, juttatások esetleges visszavonása, csökkentése társadalmi elégedetlenségbe ütközik. A diszkrecionális eszközök, kevésbé átláthatóvá, bonyolultabbá teszik az elvonási és elosztási rendszert. 13

14 1. Példa 3 FİBB MAKROGAZDASÁGI JELZİSZÁMOK (Éves adatok) Megnevezés folyó áron, GDP , , , ,4 milliárd HUF GDP volumenindex 104,1 103,9 104,0 101,2 Háztartások fogyasztása volumenindex 106,1 103,5 101,9 98,6 Közösségi fogyasztás volumenindex 100,9 99,9 104,9 95,5 Bruttó állóeszköz felhalmozás volumenindex 104,7 105,8 96,3 101,8 Belföldi felhasználás volumenindex 102,3 101,3 101,7 99,0 Termékek és szolgáltatások exportja volumenindex 108,1 111,3 118,6 116,4 Termékek és szolgáltatások importja volumenindex 105,3 107,0 114,8 113,4 Bruttó átlagkereset index 118,0 108,8 108,1 108,0 Nettó átlagkereset index 116,2 110,1 107,6 103,0 Egy keresıre jutó reálbér index 106,4 106,3 103,6 95,4 Fogyasztói árindex index 109,2 103,6 103,9 108,0 HUF/EUR árfolyam - 256,7 248,0 264,3 251,3 Foglalkoztatottak száma 1000 fı 3 868, , , ,2 Munkanélküliségi ráta (ILO) % 5,7 7,2 7,5 7,4 Ipari termelés volumenindex 103,6 106,8 109,9 107,9 Építıipari termelés volumenindex 108,3 116,1 98,5 85,6 Kiskereskedelmi forgalom volumenindex 104,1 105,1 104,7 97,9 Áruexport volumenindex (HUF) 107,7 111,5 118,0 115,8 Áruimport volumenindex (HUF) 104,0 106,1 114,4 112,1 Külkereskedelmi mérleg egyenlege millió EUR , , ,1-119,7 Fizetési mérleg egyenlege GDP %-ában -6,0-7,5-7,5-6,4 Fizetési mérleg egyenlege millió EUR , , , ,0 Külsı finanszírozási igény GDP %-ában 5,4 6,7 6,9 5,3 Külsı finanszírozási igény millió EUR 3 218, , , ,6 Államháztartás egyenlege (ESA 95)* GDP %-ában -4,0-7,8-9,2-4,9 Bruttó államadósság (ESA 95)* GDP %-ában 52,2 61,8 65,6 65,7 Forrás.www. pm.gov.hu 3 Forrás: pm.gov.hu évi költségvetési törvényjavaslat 14

15 2. Marketing alapvetések 2.1. A marketing alapfogalmai A marketing fogalmára más-más meghatározást találhatunk a különbözı szakirodalmakban. Mi Philip Kotler nyomán a következı definíciót fogadjuk el: A marketing társadalmi és vezetési lépések láncolata, amelynek során az egyének és csoportok termékeket, értékeket alkotnak és cserélnek ki egymás között, miközben kielégítik szükségleteiket és igényeiket. A marketing arra irányul, hogy az egyes felek mit szeretnének adni, illetve kapni. Mikroszinten a marketing az összes olyan tevékenység, melynek célja egy vállalkozás mai és lehetséges ügyfelei szükségletének maradéktalan kielégítése. Makroszinten olyan szervezeti rendszer és tevékenységsor, amely egy adott nemzetgazdaság erıforrásait osztja fel az állampolgárok között. A marketing fejlıdési szakaszai: 1. Termelés orientált marketing, 2. Eladás orientált marketing, 3. Piaci orientált marketing, 4. Társadalom és piacorientált marketing. A marketingmenedzsment a tervezésnek és a végrehajtásnak az a folyamata, amelynek során elképzelések, áruk és szolgáltatások teremtése, árazása, ösztönzése és elosztása megy végbe, annak érdekében, hogy a cserén keresztül megvalósuljanak az egyéni és szervezeti célok. A marketingmenedzsment hosszú távú gondolkodású. 4 Fı feladatai 5 : a külsı és belsı tényezık alapján helyzetelemzések készítése, célok kitőzése, célokat elérı feladatok megfogalmazása, termékpiacok, piaci szegmensek meghatározása, költségvetés készítése, marketingprogram kidolgozása, értékelés és ellenırzés A vevıi nézıpont érvényesülése A marketingmenedzsment azonosítja a vevıi, fogyasztói, piaci szegmenseket, amelyeken a szervezet versenyképes és versenyezni is kíván. A szegmentáció célja a piac részekre osztása, és olyan homogén csoportok kialakítása, amelyek egy marketing akcióval szemben azonosan viselkednek. A piacválasztás irányulhat egy szegmensre, több szegmensre és lehet cél az összes szegmens meghódítása. Fontos a célpiacokon a teljesítmény mérıszámainak a meghatározása, mely lehet: piaci részesedés aránya, 4 Kotler p Körmendi-Tóth, p

16 az összfogyasztásból való részesedés, fogyasztói megelégedettség, rövid átfutási idı, pontos szállítás, innovatív termékek megjelenési aránya, gyakorisága, a szállító által elıre jelzett, a késıbb megjelenı, még látens vevıi igények kielégítésére is képes pl. integrált pénzügyi, számviteli, adózási, elemzési szoftver kialakítása, megtartott, visszatért és újonnan megnyert fogyasztók, fogyasztók, fogyasztói csoportok jövedelmezısége. Az általános mutatók mellett nagyon fontos szempont, hogy a szállítók termékeikkel, szolgáltatásaikkal milyen értéket nyújtanak vevıiknek. Ezek az értékek befolyásolják a vevık elégedettségét, a vevık megtartását, megszerzését, növelik a piaci részesedést és az összfogyasztásból való részesedést. Az értékeket a termék/szolgáltatásjellemzık, a vevıkkel való kapcsolattartás, az image és a hírnév jeleníti meg. Az image és a hírnév a vevıket is hőségesen megtartja és az új vevıket is bevonzza, gyakran annak ellenére is, hogy a termék, szolgáltatás jellemzıi már ezt nem is indokolnák pl. egy vállalkozás a következı képet (image-t) alakította ki magáról: a termékét fogyasztók fiatal férfiak, átlagéletkoruk 25 év, felsıfokú végzettségőek, vezetı pozícióban lévık, ennek megfelelıen kreatív eleganciával öltözködnek, magabiztosak, elınyös megjelenésőek és remek humorral megáldottak. Ezt a képet vetíti ki a gyártó a reklámokban, és akik megvásárolják a ruháit mind úgy érzik, rendelkeznek a felsorolt elınyös tulajdonságokkal. A vevık egy része alapterméket, idıben és minıségben megbízható szállítót keres a lehetı legalacsonyabb áron, más része hajlandó és képes magasabb árat fizetni azokért a termék-, szolgáltatás minıségekért, amelyeket értékesnek tart pl. környezetvédelmi, egészségügyi, táplálkozástudományi, esztétikai szempontok, könnyen és gyorsan megérthetı szolgáltatás és alkalmazás, éppen idıben szállítás, egyedi jelleg stb A piacok osztályozása I. A piac egyes jellemzıi alapján Demográfiai szempontok szerint: 1. családméret pl. nagycsaládosok, 2. iskolázottság, 3. családi állapot, 4. családi életciklus, életkor, 5. nemzetiség, 6. foglalkozás, 8. vallás. Földrajzi ismérvek: 1. éghajlat, 2. földrészhez tartozás. Pszichológiai ismérvek: 1. motiváció, 2. életstílus, 3. személyiségjegyek. Elvárt elıny: pl. tulajdonosi érzés. 16

17 Fogyasztás mértéke. A piacokon ellenırizhetı marketing elemek: az ár, a vállalt garancia, az eladó hírneve, megítélése. II. Gazdasági szereplık szerint Megkülönböztetjük az egyéni vásárlókat, a kormányzati piacot, a nonprofit piacot, a vállalkozások piacát. II. 1. Egyéni vásárlók Az Engel modell leírja az egyéni vásárlói magatartás folyamatát. 0. lépés: A vásárlás motivációja pl. mosogatógép vásárlásával idıt és munkát takarít meg, vagy presztízs szempont érvényesítése, nekem is van. 1. lépés: A probléma felismerése: utálok mosogatni. 2. lépés: Információgyőjtés: személyes, kereskedelmi, tömegkommunikációs, tapasztalati információk megszerzése. 3. lépés: Alternatívák értékelése. 4. lépés: Vásárlói döntés: márkadöntés, kereskedı választása, mennyiségi döntés, vételi idıpont eldöntése, a fizetés módjának kiválasztása. 5. lépés: Vásárlás. 6. lépés: Vásárlás utáni értékelés. II.2. Kormányzati piac Az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei jelennek meg e körben. Jellemzıik a költségminimalizálásra törekvés; a közbeszerzési törvény alkalmazásának kötelezettsége. Kik döntenek? Törvény, irányító szerv, testületek, kisebb mértékben az operatív szervezetek vezetıi. Piactorzító hatással jár, a korrupciónak magas a kockázata. II.3. Nonprofit piac Itt jelennek meg pl. az alapítványok, egyházak, pártok, társadalmi szervezetek, nonprofit gazdasági társaságok. Kik döntenek? A beszerzık, az elnökség, a gazdasági vezetık. III. A beszerzés tárgya szerint III.1. Termékpiac Termék mindaz, ami a piacon figyelemfelkeltés, fogyasztás vagy felhasználás céljából szükségletet vagy igényt elégít ki. A termékek tagolása: a.) a tartósság szerint: aa.) nem tartós javak pl. húsvéti nyuszi csokoládé, kenyér, ceruza, ab.) tartós javak pl. televízió, mosógép, b.) a termelésben betöltött szerepük szerint: ba.) fogyasztási cikkek: napi tömegcikkek, szakcikkek, luxustermékek, bb.) termelıeszközök: alapanyagok, állóeszközök. A termékpolitika része a megfelelı termékvonal kialakítása, a termék pozicionálása, stratégiai döntések meghozatala. Termékvonal: szorosan összetartozó termékek csoportja, melyek hasonlóan mőködnek, vagy azonos fogyasztói csoportokat szolgálnak ki, vagy ugyanolyan típusú kiskereskedelmi értékben értékesíthetık. Mindazon termékvonalaknak az összességét, amelyet egy eladó a vásárlónak felkínál, termékválasztéknak nevezzük. Pozicionálás: az adott 17

18 piacon az ár és a minıség viszonylatában a termék elhelyezése. A stratégiai döntés arra irányul, hogy mit kell változtatni? Mikor kell változtatni? Hogyan kell változtatni? A termékfejlesztés folyamata: 1. ötletek elıállítása, 2. ötletek szőrése, 3. költség-haszon elemzés, 4. kutatás-fejlesztés, 5. piaci tesztelés, 6. piaci bevezetés, 7. értékelés. III. 2. A szolgáltatások piaca Szolgáltatás minden olyan cselekvés vagy teljesítmény, amelyet az egyik fél felajánlhat a másiknak, a szolgáltatások lehetnek anyagi és nem anyagi jellegőek. A szolgáltatások jellemzıi: A szolgáltatás nyújtása és fogyasztása idıben egybeesik pl. az orvos végzi a vizsgálatot, a tanár oktat, a színész játszik, énekel, a fogyasztó ezzel egyidejőleg elviseli az orvosi beavatkozást, gyógyul, ismeretet szerez, szórakozik. Szükség van a fogyasztó aktív jelenlétére, együttmőködésére. A szolgáltatás kevéssé szállítható, tárolható, bár az elektronikus fejlıdés oldja ezt a kötöttséget. Szezonalitás a fogyasztásban. A szolgáltatások gépesítettségének rohamos fejlıdése figyelhetı meg, újabb és újabb technológiák, eszközök jelennek meg, egyre inkább tárgyiasulnak a szolgáltatások. Gondoljunk csak egy színházi elıadás, egészségügyi vizsgálatok gépesítettségére, mőszerezettségére, elektronikus oktatásra Marketingstratégia, versenyanalízis A marketingstratégia a marketingeszközök összessége, melyeket a vállalat stratégiai célkitőzései elérésére használ az adott piacon A marketingmix, az alap 4P A marketingmix célja, hogy adott befektetés mellett a lehetı legnagyobb megtérülést, azaz eredményt hozza a stratégiai céloknak megfelelıen, a szervezet a versenytársaknál jobb legyen. Általában a marketingterv utolsó, befejezı részének tekintik, és néhány hónapra/évre tervezik (középtávú). A 4P (product, price, place, promotion) PRODUCT (termékpolitika) A vállalat kínálatának összeállítása, amely minıségben és választékban is képes a vevı igényeinek kielégítésére. Nemcsak az adott terméket, hanem a vállalati termékfejlesztést, a termékválaszték kialakítását, valamint a termékekhez tartozó szolgáltatásokat is a 4P termék kategóriájába soroljuk. A termékmenedzsment két fı területe a terméktervezés és a termékmarketing: 18

19 A terméktervezésnél meghatározzuk az új termékeket és a piacon a fogyasztói értékeket pl. otthon is mosható anyagból készüljön egy ruhanemő. Megállapítjuk a termék életciklusára vonatkozó ismérveket (pl. a nıi harisnya legfeljebb 3-4 alkalommal viselhetı, vagy a cipı a legstrapásabb igénybevétel mellett is kitartson legalább 3 évig) Kialakítjuk a termék összetételt pl. milyen típusú cipıket, milyen viseletre (csak alkalmi), csak nıi stb. A termékmarketingnél pozícionáljuk a terméket pl. kinek adjuk el a cipıket, hogyan reklámozzuk. A termékmenedzsment további részterülete a programmenedzsmentet és a projektmenedzsment is. Egy vállalkozás tevékenységének sikere a terméken és a termék árán múlik. PRICE (árpolitika) [Price= ár] Az ár azt a pénzösszeget jelenti, amit a vevı a termékért fizet. Olyan árat kell megállapítani, amelyet a vevı képes és hajlandó megfizetni, ugyanakkor profitot is termel, és versenyképes is. A 4P közül ez az egyetlen eszköz, amely profitot eredményez. Az árpolitika legfıbb célja nyereség elérése. Árcélok pl. túlélés, a kereslet csökkenése, válság esetén, a beruházás, a kutatás-fejlesztés megtérülése, a hosszú - rövidtávú profit maximalizálása, árvezetı szerep elérése a piacon, új belépık elbátortalanítása, állami beavatkozás elkerülése, etikai elvek érvényesítése pl. hibás termék visszacserélése, a vevı megkövetése, az érdeklıdés, a figyelem felkeltése. Az árképzés módszerei: költség alapú árak, versenytárs alapú árak, kereslet-kínálat árképzés, profit alapú árképzés. Sor kerülhet speciális árformák alkalmazására is, pl. dömpingár, bevezetı ár, levezetı ár, lélektani ár, presztízs ár, csomag ár. PLACE (elosztáspolitika vagy értékesítési utak politikája) [place = hely] Az elosztáspolitika feladata a megtermelt és beárazott termékek eljuttatása oda, ahol a vevık keresik. A marketingben a termékek, szolgáltatások szétosztását értjük alatta. Ez a vállalkozás azon eszköze, amely a termékeket és szolgáltatásokat a kellı helyre és idıre, a szükséges mennyiségben és kínálatban juttatja el a különbözı nagykereskedelmi illetve kiskereskedelmi formák segítségével. Fogyasztási cikkek esetében pl. közvetlen úton márkaboltokban, pékségekben a termelı értékesíti a termékeit. A fogyasztói visszajelzés nagyon gyors pl. túlságosan csípıs a kolbász. Hamar jelentkezik az értékesítési bevétel a termelınek. Hátránya, hogy nincs nagy választék. Értékesítés közvetítık útján pl. a kiskereskedıkön keresztül: a fogyasztónak értékesítenek, a kiskereskedı a termék tulajdonosává válik. Ügynöki értékesítés: az ügynök nem lesz tulajdonosa a terméknek. Ez az értékesítés hazánkban egyre jelentısebb. Vegyes értékesítési utak is megjelennek pl. két közvetítıs út: nagy és kiskereskedelem, vagy ügynök és kiskereskedı; három közvetítıs út: nagykereskedelem, kiskereskedelem és ügynök. Értékesítés intenzitása: intenzív, ha sok ponton folyamatos a kínálat. Exkluzív a kevés ponton történı értékesítés pl. exkluzív divatházak. PROMOTION (marketing kommunikáció, ösztönzéspolitika) [promotion = reklámozás] Az ösztönzéspolitika a vásárlókkal tudatja, hogy létezik a termék, felébreszti az igényt és a vágyat a termék iránt. Különbözı vásárlásösztönzési módszerek alkalmazása, hogy a termék a 19

20 potenciális vevık figyelmébe, tudatába kerüljön pl. reklám, a személyes eladás (personal selling), a közönségkapcsolatok ápolása (marketing public relations). Fontos a reklámhatás elemzése. Mennyire növekedett a termék forgalma a reklám eredményeként? A marketingkommunikáció 5 eleme: 1. A reklám, amely lehet fizetett és személytelen. 2. Az értékelés, ösztönzés: rövid távú, bátorítást jelent a vásárláshoz. 3. A személyes eladás: egy ügynök vagy eladó eladási céllal beszél a vevıvel. 4. A propaganda: ingyenes, tömegkommunikáción keresztül valósul meg. 5. A közönségkapcsolatok: hosszú távra hat, imázst valósít meg. A reklám 8 lépcsıs folyamat 1. A reklám céljának meghatározása, mely lehet a termék megismertetése, meggyızés a termék minıségérıl, emlékeztetés a termékre. 2. Ki készítse el a reklámot: maga a cég, vagy reklámügynökségek. 3. Költségvetés összeállítása, a reklámkiadások meghatározása. 4. A reklám üzenete: racionális: észérveken alapuló pl. biztonsági öv használata; emocionális: lélekre ható pl. gyermek-ápolószerek; morális: egyetemes emberi értékeket hangsúlyozza pl. a szolidaritás, környezetvédelem. 5. A hatókör megválasztása: hány emberhez kívánjuk eljuttatni az információt pl. TV, állami vagy kereskedelmi rádió, nyomtatott sajtóban, interneten, óriástáblák, közterületen, közlekedési eszközökön elhelyezett reklám, közvetlenül a postaládákba bedobott levél. 6. A reklám elkészítése. 7. A reklám jól idızített, kívánt intenzitású bemutatása. 8. A reklám kommunikációs és forgalmi hatékonyságának értékelése. Mennyivel lett ismertebb, elismertebb a vállalkozás, mennyire növelte a forgalmat a reklám? Marketingmix-specifikumok a szolgáltatásoknál A szolgáltatások esetében a 4P kiegészül 3P-vel. A 3P: physical, process, people. Physical tárgyi (fizikai) elemek A fizikai megjelenés egyes szolgáltatások esetében nélkülözhetetlen az elızetes fogyasztói bizalom kialakításához. A szolgáltatás környezete alapvetıen meghatározhatja a minıség megítélését, hiszen a szolgáltatás érzékelése jelentısen függ attól is, milyen körülmények között élvezheti a vevı annak igénybevételét pl. egy ügyvédi iroda, orvosi rendelı, bank, egy tanterem bútorai, a dekoráció stb. mind hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztó szemében jó kép alakuljon ki a szolgáltatás nyújtójáról. Process folyamat A szolgáltatást nyújtók jelenléte mellett egy másik kiemelkedıen fontos marketingtényezı maga a szolgáltatás folyamata, azaz ahogyan a fogyasztó kiszolgálása történik pl. fogászati kezelésnél az alkalmazott technológia, a rugalmasság, a rendelkezésre álló kapacitások, a várakozási idı stb. Ezek mind-mind olyan jellemzık, amelyek egytıl egyik befolyásolják a fogyasztók érzékelését és a szolgáltatásról kialakított véleményét és bár a folyamat irányítása alapvetıen menedzsment kérdés, a fogyasztóra gyakorolt hatás miatt nélkülözhetetlen, hogy a 20

21 marketing figyelemmel kísérje a kiszolgálás teljes folyamatát pl. az étkeztetés teljes folyamata az étlap tervezésétıl a hulladék összegyőjtéséig és hasznosításáig. People emberi tényezı Az emberek nyilvánvalóan nélkülözhetetlen szerepet játszanak a szolgáltatások elıállításában. A szolgáltató alkalmazottai közvetve vagy közvetlenül, de kapcsolatba kerülnek a fogyasztóval, és viselkedésük jelentıs befolyással van a szolgáltatás megítélésére. Emiatt a vevıkiszolgálásban résztvevı személyzet minden esetben része a vállalat marketingtevékenységének. A termékek tapasztalati jellemzıi helyett ugyanis szolgáltatások esetén teret kapnak a törékeny bizalmi (orvos beteg, fodrász és vendége, tanár diák) tényezık, elıtérbe kerül a kapcsolat, a figyelem, a hírnév, az udvariasság és a szakértelem fontossága. Product (termelés): a szolgáltatások iránti kereslet, így a kapacitáskihasználtság ingadozó. Kezelési lehetıségek: differenciált árpolitika alkalmazása, kiegészítı szolgáltatás nyújtása, folyamatba épített ellenırzési rendszer mőködtetése, hatékony munkarend, fogyasztó bevonása, a számára értéket jelentı jellemzık feltárása érdekében, további terjeszkedés. Nagyon lényeges annak felmérése, hogy a fogyasztók mit tartanak értéknek a szolgáltatásoknál pl. egyszerő hozzájutni, udvariasság, figyelmesség, érdeklıdés, felelısségtudat, megbízhatóság, biztonság (a nyitvatartási idıben nyitva is legyen). Price (árpolitika) sajátosságai: bizonyos szolgáltatások árát a kormány szabályozza pl. helyi közlekedés, energia, úthasználat, a helyi önkormányzat is árszabályozó (szennyvízelvezetés, iskolai étkeztetés, szociális orrhon térítési díja) Versenyanalízis Stratégia tervezés, üzleti terv A stratégiai tervezés a szervezet hosszú távú céljainak megfogalmazását és elérését szolgálja. Egyik eszköze az üzleti terv. Az üzleti terv a kockázat kezelésének egyik eszköze. Az üzleti terv a vállalkozás saját és/vagy más hasonló vállalkozás múltbeli és jelenlegi mőködésének tényadatai alapján, valamint az ismert és várható gazdasági folyamatok ismeretében a jövıbeni mőködésének elırejelzése. Az üzlet terv részei: 1. Vezetıi összefoglaló 2. A vállalkozás általános bemutatása 3. Marketing terv 4. Mőködési terv 5. A vezetıség és a szervezet felépítés, irányítási jogkörök delegálása 6. Pénzügyi terv 7. Mellékletek 21

GYAKORLÓ PÉLDÁK A KÖZBESZERZÉSI REFERENS KÉPZÉSHEZ

GYAKORLÓ PÉLDÁK A KÖZBESZERZÉSI REFERENS KÉPZÉSHEZ 1. Közgazdaságtan teszt kérdések: GYAKORLÓ PÉLDÁK A KÖZBESZERZÉSI REFERENS KÉPZÉSHEZ 1. Szükséglet a. azt jelenti, hogy a gazdasági szereplık igényei végtelenek b. hiányérzet, amely cselekvést vált ki

Részletesebben

Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak. Bacsi-Weisz, Közgazd.9

Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak. Bacsi-Weisz, Közgazd.9 Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak 1 Mivel foglalkozik a makroökonómia? Nem egy gazdasági szereplı, termék, hanem: AGGREGÁTUMOK kettıs aggregálás Gazdasági szereplık ÁGAZATOK, SZEKTOROK Termékek

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

SZÁMLAREND Módosításának egységes keretbe foglalása

SZÁMLAREND Módosításának egységes keretbe foglalása GERJE-FORRÁ FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. 2721 Pilis, Rákóczi út 67.. Tel: 29/496-768; Fax: 29/496-728 E-mail: gerjeforras@freemail.hu A 2006.02.10-én elfogadott SZÁMLAREND Módosításának

Részletesebben

Makroökonómia feladatok. e-learning konzultáció 2012. febr. 17.

Makroökonómia feladatok. e-learning konzultáció 2012. febr. 17. Makroökonómia feladatok e-learning konzultáció 2012. febr. 17. Az SNA (System of National Termelés Accounts) mutatók #1 Jövedelem Hazai Hazai Nemzeti GDP = GO - termelőfogyasztás NDP = GDP amortizáció

Részletesebben

MAKROJÖVEDELEM (Y)= FOGYASZTÁS (C) + MEGTAKARÍTÁS (S)

MAKROJÖVEDELEM (Y)= FOGYASZTÁS (C) + MEGTAKARÍTÁS (S) 1. Mutassa be a makroökonómia alapösszefüggéseit, a mikro- és makroökonómia közötti különbségeket, a makroökonómia alapfogalmait, szerepl it, céljait, eszközeit! A mikroökonómia és a makroökonómia a gazdaság

Részletesebben

SZÁMVITELI POLITIKA. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. Készült: a Számvitelrıl szóló 2000. évi C.

SZÁMVITELI POLITIKA. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. Készült: a Számvitelrıl szóló 2000. évi C. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. 2721 Pilis, Rákóczi út 67.. Tel: 29/496-768; Fax: 29/496-728 E-mail: gerjeforras@freemail.hu SZÁMVITELI POLITIKA Készült: a Számvitelrıl szóló

Részletesebben

Makroökonómia példatár (minta)

Makroökonómia példatár (minta) 1 /45 Makroökonómia példatár (minta) I. Alapfogalmak, alapvetı összefüggések 1. Egy nyitott gazdaságban az árupiaci kereslet a) C + I + G + X, b) C + I + G T + X, c) C + I + G + X IM, d) C + I + G T +

Részletesebben

Közgazdaságtan I. Gyakorlat 1.

Közgazdaságtan I. Gyakorlat 1. Közgazdaságtan I. Gyakorlat 1. Az alábbi adatokat ismerjük: T o idıpontban 5 gép, 10 munkás 1200 db-ot 120.000 Ft. értékben, T 1 idıpontban 7 gép 14 munkás 1400 db-ot 150.000 Ft. értékben gyárt. A bevétel

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÜZLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÜZLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ÜZLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 1. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

Ingatlanvagyon-értékelırtékel. és közvetítı szakképzés. Számviteli alapismeretek 1.

Ingatlanvagyon-értékelırtékel. és közvetítı szakképzés. Számviteli alapismeretek 1. Ingatlanvagyon-értékelırtékel és közvetítı szakképzés Számviteli alapismeretek 1. Számvitel feladatai 1) Tájékoztatás Belsı felhasználók tájékoztatása:» Menedzser tájékoztatása,» Dolgozók tájékoztatása,

Részletesebben

Pannon Várszínház Nonprofit Kft Veszprém Rákóczi u 1. 2010. évi Egyszerősített éves beszámoló Kiegészítı melléklete

Pannon Várszínház Nonprofit Kft Veszprém Rákóczi u 1. 2010. évi Egyszerősített éves beszámoló Kiegészítı melléklete Pannon Várszínház Nonprofit Kft Veszprém Rákóczi u 1. 2010. évi Egyszerősített éves beszámoló Kiegészítı melléklete Veszprém,2011.05.17. Vándorfi László ügyvezetı I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A vállalkozás bemutatása

Részletesebben

Ikerdeficit a magyar gazdaságban

Ikerdeficit a magyar gazdaságban Pénzügykutató RT 1998/1 Gáspár Pál Budapest 1999 december 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. Az ikerdeficit makrogazdasági háttere 6 I.1. A folyó fizetési mérleg mint a nettó devizaeszköz állomány változása

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A Primor Audit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A Primor Audit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A Primor Audit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ I. Általános rész I/1. A vállalkozás bemutatása 1. A cég elnevezése: Primor Audit Könyvelı és Könyvvizsgáló Korlátolt Felelısségő Társaság

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

Kiegészítı melléklet 2012

Kiegészítı melléklet 2012 Adószám: 18665161-2-13 Cégbíróság: Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 13-09-129463 GÖDÖLLİI KIRÁLYI KASTÉLY KÖZHASZNÚ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ TÁRSASÁG 2100 Gödöllı, Grassalkovich-kastély

Részletesebben

BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2009.

BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2009. BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2009. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A vállalkozás bemutatása A Bakonyi Erımő Zártkörően Mőködı Részvénytársaság az Állami Vagyonügynökség által 1992. január 1-vel alapított

Részletesebben

Független könyvvizsgálói jelentés

Független könyvvizsgálói jelentés Független könyvvizsgálói jelentés A Sárospataki Közszolgáltatási Nonprofit Kft tulajdonosainak Elvégeztem a Sárospataki Közszolgáltatási Nonprofit Kft mellékelt 2011. évi éves beszámolójának a könyvvizsgálatát,

Részletesebben

BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2008.

BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2008. BAKONYI ERİMŐ ZRT. AJKA KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET 2008. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A vállalkozás bemutatása A Bakonyi Erımő Zártkörően Mőködı Részvénytársaság az Állami Vagyonügynökség által 1992. január 1-vel alapított

Részletesebben

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.

Részletesebben

SZÜKSÉGLET, IGÉNY, MOTIVÁCIÓ

SZÜKSÉGLET, IGÉNY, MOTIVÁCIÓ A gazdálkodás alapjai TÉMAKÖR TARTALMA - Gazdálkodás - Javak, szolgáltatások, szükségletek - Gazdasági körfolyamat GAZDÁLKODÁS Olyan céltudatos emberi tevékenység, amely során az anyagi javakat ésszerően

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató. 2008. december 31.

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató. 2008. december 31. Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2008. december 31. A Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) kormányrendeletben

Részletesebben

Kiegészítı melléklet az Urányi János Sport KFT 2010. évi mérlegéhez

Kiegészítı melléklet az Urányi János Sport KFT 2010. évi mérlegéhez Kiegészítı melléklet az Urányi János Sport KFT 2010. évi mérlegéhez ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítı melléklet a URÁNYI JÁNOS SPORT KFT 2010. január 1-tıl 2010. december 31-ig terjedı idıszak üzleti

Részletesebben

Speciális ingatlanok értékelése

Speciális ingatlanok értékelése Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Speciális ingatlanok értékelése 5. Ipari ingatlanok értékelése Szerzı:

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2012. május 31-én (csütörtök) napjára de. 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

M E G H Í V Ó. 2012. május 31-én (csütörtök) napjára de. 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

2. sz. melléklet Ivóvízminıség javító projekt változat elemzés és pénzügyi elemzés mintapélda (fejlesztési különbözeten alapuló módszerrel)

2. sz. melléklet Ivóvízminıség javító projekt változat elemzés és pénzügyi elemzés mintapélda (fejlesztési különbözeten alapuló módszerrel) 75 2. sz. melléklet Ivóvízminıség javító projekt változat elemzés és pénzügyi elemzés mintapélda (fejlesztési különbözeten alapuló módszerrel) 76 A változatok meghatározása 1 Változatelemzés A változatok

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET. A MOBILITÁS Nyugdíjpénztár 2012.01.01-2012.03.31. idıszaki, tevékenységet lezáró beszámolójához

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET. A MOBILITÁS Nyugdíjpénztár 2012.01.01-2012.03.31. idıszaki, tevékenységet lezáró beszámolójához KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A MOBILITÁS Nyugdíjpénztár 2012.01.01-2012.03.31. idıszaki, tevékenységet lezáró beszámolójához ------------------------------------------------------ az Igazgatótanács elnöke Budapest,

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt 1.3.2 Az Állami Foglalkoztatási

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanmenedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanfinanszírozás és befektetés 5. Befektetések értékelése, ingatlanbefektetések

Részletesebben

ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT

ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT EGYÜTTMŐKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA ÜZLETI ÉS NON-PROFIT TANÁCSADÓK EGYÜTTMŐKÖDÉSE FOGYATÉKOS EMBEREK MUNKAERİ-PIACI INTEGRÁCIÓJA ELİSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN Vezetıi

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvezı mőködési feltételeinek elısegítése, továbbá az Európai Közösségekhez való társulásból eredı szempontok érvényesítése

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET az ACCESS Befektetési Alapkezelı Zrt. 2008. évi Éves beszámolójához 1. Általános rész A társaság fıbb adatai: A cég elnevezése: ACCESS Befektetési Alapkezelı Zrt. Székhelye: 1054 Budapest,

Részletesebben

KECSKEMÉT, Széchenyi tér 14. ÜZLETHELYISÉG ÉS IRODA. Belterület HRSZ: 3447/2/A/1

KECSKEMÉT, Széchenyi tér 14. ÜZLETHELYISÉG ÉS IRODA. Belterület HRSZ: 3447/2/A/1 INGATLANVAGYON-ÉRTÉKELÉS KECSKEMÉT, Széchenyi tér 14. ÜZLETHELYISÉG ÉS IRODA Belterület HRSZ: 3447/2/A/1 Készítette:.. Az értékelés kelte: 2009. november 02. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 ÉRTÉKTANUSÍTVÁNY...

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Összefoglaló táblázat a társaság legfontosabb gazdasági adatairól. 2008. év

Összefoglaló táblázat a társaság legfontosabb gazdasági adatairól. 2008. év Tisztelt Közgyőlés! Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasági elkészítették a évi üzleti üket, melyeket jelen elıterjesztés keretében, gazdasági társaságonként az alábbiakban foglalunk össze:

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

BUDAPESTI FAIPARI TERMELİ ÉS KERESKEDELMI KFT.

BUDAPESTI FAIPARI TERMELİ ÉS KERESKEDELMI KFT. BUDAPESTI FAIPARI TERMELİ ÉS KERESKEDELMI KFT. 1108 Budapest, Kozma u. 13. KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET a 2010. évi gazdálkodásról Budapest, 2011. március 25. Bódis Sándor ügyvezetı igazgató Kiegészítı melléklet

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségébıl kiindulva az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató

Részletesebben

és közvetítı szakképzés Ingatlanvagyon-értékelırtékel

és közvetítı szakképzés Ingatlanvagyon-értékelırtékel Ingatlanvagyon-értékelırtékel és közvetítı szakképzés Számviteli alapismeretek 1. Harnos Lászlóné Számvitel feladatai 1) Tájékoztatás Belsı felhasználók tájékoztatása:» Menedzser tájékoztatása,» Dolgozók

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-49/2007/064. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Citibank Zrt. Budapest a Shell Hungary Zrt. Budapest a Magyar Légiközlekedési Zrt. Budapest a Magyar Telekom Nyrt.

Részletesebben

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:...

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:... Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 BEVEZETÉS... 7 A TERÜLETI ALAPON SZERVEZETT GAZDASÁG STRUKTÚRÁJA... 15 1. Bevezetés... 15 2. A területi rendszerő gazdaság irányításának alapjai... 16 3. A területi

Részletesebben

Kölcsönszerzıdés Lakossági deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelhez

Kölcsönszerzıdés Lakossági deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelhez Iktatószám: Kölcsönszám: Hitelszámla száma: CB határozatszám: Kölcsönszerzıdés Lakossági deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelhez amely egyrészrıl a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet (8380 Hévíz,

Részletesebben

2011.10.21. A NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK A NEMZETKÖZI FIZETÉSI MÉRLEG HAZÁNK FIZETÉSI MÉRLEGE A FIZETÉSI MÉRLEG SZEREPLİI MÉRÉSÉNEK FONTOSSÁGA

2011.10.21. A NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK A NEMZETKÖZI FIZETÉSI MÉRLEG HAZÁNK FIZETÉSI MÉRLEGE A FIZETÉSI MÉRLEG SZEREPLİI MÉRÉSÉNEK FONTOSSÁGA 1 A NEMZETKÖZI FIZETÉSI MÉRLEG 4. elıadás A NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK MÉRÉSÉNEK FONTOSSÁGA A nemzetközi áru- és pénzforgalom számszerő összefüggései, A külkereskedelmi kapcsolatok alakulása, A külkereskedelmi

Részletesebben

Kábeltelevíziós Szolgáltatás

Kábeltelevíziós Szolgáltatás Készítés/utolsó módosítás dátuma:2009.11.29 1.oldal,összesen:62 Kábeltelevíziós Szolgáltatás NOVI-COM KFT 3842 HALMAJ MÁJUS 1.ÚT 15. a Magyar Kábelteleviziós és Hirközlési Szövetség tagja Általános Szerzıdési

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye

CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye 1. oldal, összesen: 96 CompLex (http://www.complex.hu/) Jogtár (http://www.jogtar.hu/) Céginfo (http://www.complex.hu/ceginfo.php) Termékeink (http://www.complex.hu/termekek.php) CompLex Hatályos Jogszabályok

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. március 26-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. március 26-i ülésére Tárgy: Beszámoló a 2008. évi önkormányzati adózás tapasztalatairól Elıkészítette: dr. Csarnai Judit osztályvezetı Babinszki Szilárd ügyintézı Benczéné Simcsik Ágnes ügyintézı Csapó Lászlóné ügyintézı Lászlóné

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14.

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14. Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Bizalom Nyugdíjpénztár Budapest, 2009. március 14. 2 Bevezetı A Bizalom Önkéntes Kölcsönös Kiegészítı Nyugdíjpénztár az 1994. május 16-i alakuló közgyőlésén

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Fogyasztói egyensúly

Fogyasztói egyensúly 1) Jellemezze a gazdasági tevékenységet (tartalma, célja, részei), valamint a gazdasági szerepl ket és a gazdasági életben betöltött szerepüket: A társadalom szükségletei korlátlanok, az er források korlátozottak

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Kiegészítı melléklet

Kiegészítı melléklet Kiegészítı melléklet A Budapest Fıváros Vagyonkezelı Központ Zártkörően Mőködı Részvénytársaság 2011. évi beszámolójához a Számvitelrıl szóló többször módosított 2000. évi C. törvény alapján A részvénytársaság

Részletesebben

AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2005/2006. ÉVES JELENTÉSE

AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2005/2006. ÉVES JELENTÉSE AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2005/2006. ÉVES JELENTÉSE Budapest, 2007. január 24. EGIS Gyógyszergyár Nyrt. Felelősségvállaló nyilatkozat Az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. 2005/2006.

Részletesebben

6/K/2007. számú HATÁROZATA

6/K/2007. számú HATÁROZATA Tartalom: A Kép- 6/K/2007. számú HATÁROZATA 1 Az Egyesület közgyőlése az Egyesület 2006. évi közhasznúsági beszámolóját az alábbi tartalommal, egyhangú igen szavazatokkal elfogadja: A Kép- 2006. évre vonatkozó

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS IV. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALPOLGÁRMESTERE

BUDAPEST FİVÁROS IV. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALPOLGÁRMESTERE BUDAPEST FİVÁROS IV. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATÁNAK ALPOLGÁRMESTERE Tárgy: Javaslat Budapest Fıváros IV. kerület Újpest Önkormányzat 2010. évi zárszámadására Tisztelt Képviselı-testület! Az államháztartásról

Részletesebben

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból Az c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból 1. Az innováció (gazdasági) természetrajza 2006. okt. 3 2. Az innováció a világban és az EU- ban 2006. okt. 10. 3. A hazai innováció és kérdıjelei

Részletesebben

A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése

A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése Tájékoztatásunk a Számviteli Törvény 10. (2) bekezdésével összhangban a nemzetközi számviteli (IFRS) standardoknak megfelelı szabályok

Részletesebben

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2013. december 31. A Hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. június A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

MKB Alapkezelı zrt. MKB GOLD Private Banking Tıkevédett Származtatott Alap. Éves beszámoló. 2010. november 4.- december 31.

MKB Alapkezelı zrt. MKB GOLD Private Banking Tıkevédett Származtatott Alap. Éves beszámoló. 2010. november 4.- december 31. MKB Alapkezelı zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 268-7834; 268-8184; 268-8284 telefax: 268-7509;268-8331 E-mail: mkbalapkezelo@mkb.hu Web cím: www.mkbalapkezelo.hu MKB GOLD Private Banking Tıkevédett

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 29/2008. ( XI. 25.) KKÖT rendelete a települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról /Egységes szerkezet/ Kiszombor Község

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó ALAPTÁJÉKOZTATÓ QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó 50 milliárd forint keretösszegő 2008-2009. évi Kötvényprogramjáról Forgalmazó: QUAESTOR

Részletesebben

Grant Thornton Hungary News

Grant Thornton Hungary News Grant Thornton Hungary News 2012 november 2.rész Tartalom 2013. január 1-jén hatályba lépı törvényi változások: Személyi jövedelemadó Egészségügyi hozzájárulás Társadalombiztosítási járulék Pénzügyi tranzakciós

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MIKROÖKONÓMIA

GYAKORLÓ FELADATOK MIKROÖKONÓMIA GYAKORLÓ FELADATOK MIKROÖKONÓMIA 1. Mi a közgazdaságtan három alapkérdése? a. mennyiért, kik, hogyan b. hányan, mit, mikor c. mit, hogyan, kinek d. mennyi, ennyi, annyi 2. Mit jelent a ceteris paribus?

Részletesebben

1. Bankok speciális szerepe

1. Bankok speciális szerepe 1. Bankok speciális szerepe 1.1. Transzformációs szerepkör A bankok a gazdaság különleges szereplıi. E különleges jelleg a monetáris/pénzügyi közvetítı szerepbıl fakad, melynek keretében a bankok összehangolják

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA ADITUS Tanácsadó Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 2011. november 21. 1/362 oldal Tartalomjegyzék 1 Elızmények...8 1.1 A kutatás

Részletesebben

A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei közép- és emelt szinten. Témák Középszint Emelt szint 1. Szaknyelv alkalmazása

A Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei közép- és emelt szinten. Témák Középszint Emelt szint 1. Szaknyelv alkalmazása Gazdasági ismeretek A Gazdasági ismeretek tantárgy általános céljai A Gazdasági ismeretek tantárgy érettségi követelményeiben - mind középszinten, mind emelt szinten - két nagyon fontos elvárás fogalmazódik

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a STATUS Capital Befektetési Zrt.

Kiegészítı melléklet a STATUS Capital Befektetési Zrt. 2 2 6 3 3 1 2 7 6 6 1 9 1 1 4 1 7 Statisztikai számjel 1 7-1 0-0 0 1 2 6 6 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: STATUS Capital Befektetési Zrt. A vállalkozás címe: 7100 Szekszárd, Arany János utca

Részletesebben

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás

Részletesebben

Fogyasztási (személyi) kölcsönszerzıdés (Készült az 1996. évi CXII. alaptörvény és azt módosító törvények alapján)

Fogyasztási (személyi) kölcsönszerzıdés (Készült az 1996. évi CXII. alaptörvény és azt módosító törvények alapján) Iktatószám: Kölcsönszám: Hitelszámla száma: CB határozatszám: Fogyasztási (személyi) kölcsönszerzıdés (Készült az 1996. évi CXII. alaptörvény és azt módosító törvények alapján) amely létrejött egyrészrıl

Részletesebben

Az éves ellenırzési terv összeállításának fıbb szempontjai

Az éves ellenırzési terv összeállításának fıbb szempontjai 2 Az éves ellenırzési terv összeállításának fıbb szempontjai A költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló, többször módosított 193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 6. A vállalatértékelési és az ingatlanértékelési

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı- testületnek - Sárospatak Város

Részletesebben

dr. Gyulai László Illés Ivánné dr. Paróczai Péterné dr. Sándorné Új Éva PÉNZÜGYI ISMERETEK a mérlegképes könyvelõk vizsgáihoz

dr. Gyulai László Illés Ivánné dr. Paróczai Péterné dr. Sándorné Új Éva PÉNZÜGYI ISMERETEK a mérlegképes könyvelõk vizsgáihoz dr. Gyulai László Illés Ivánné dr. Paróczai Péterné dr. Sándorné Új Éva PÉNZÜGYI ISMERETEK a mérlegképes könyvelõk vizsgáihoz 012/2009 Szerzõk: dr. Gyulai László, 2009. Illés Ivánné dr., 2009. Paróczai

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/040-012/2010 A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. Sz. K. ügyvéd (S.B.G.&K. Ügyvédi Iroda) által képviselt Inotal Alumíniumfeldolgozó Zrt. (Székesfehérvár) kérelmezı

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLETE

ÉVES BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLETE Közhasznúsági jelentés 4. számú melléklete Főszerpaprika KutatóFejlesztı Nonprofit Közhasznú Kft. Kalocsa ÉVES BESZÁMOLÓ KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLETE 2010. év I. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1. Társaság bemutatása Alapító:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-139-044/2009. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a dr. G. Sz. J. ügyvéd (Dr. Giró Szász és Társa Ügyvédi Iroda) által képviselt Lyoness Hungary Kft. (Budapest) és Lyoness

Részletesebben

PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2012. I.-IX. havi idıközi vezetıségi beszámolója

PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2012. I.-IX. havi idıközi vezetıségi beszámolója PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2012. I.-IX. havi idıközi vezetıségi beszámolója A Pannon-Váltó Nyrt. konszolidált mérlegébe a következı társaságok kerültek bevonásra: Pannon Consulting Kft. A Pannon-Váltó Nyrt. részesedése

Részletesebben

Monetáris politika Magyarországon

Monetáris politika Magyarországon Monetáris politika Magyarországon Monetáris politika Magyarországon 2006. augusztus Monetáris politika Magyarországon Harmadik kiadás Szerkesztette: Horváth Ágnes Készítették: Balogh Csaba (4. fejezet),

Részletesebben

HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS Hortobágy Község Polgármesteri Hivatalának 4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1. AZONOSÍTÓ ADATOK HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévrıl a Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegő

Részletesebben

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján)

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktızsde számára 2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

(hatályos: 2006. augusztus 15. napjától)

(hatályos: 2006. augusztus 15. napjától) Gépjármővek és Berendezések Lízingszerzıdésének Általános Szerzıdési Feltételei (hatályos: 2006. augusztus 15. napjától) I. ÉRTELMEZİ RENDELKEZÉSEK 1. Lízingszerzıdés (továbbiakban: Szerzıdés): A Lízingbe

Részletesebben

Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai elemzése a fenntarthatóság szempontjából

Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai elemzése a fenntarthatóság szempontjából Farkas B. (szerk.) 2007: A lisszaboni folyamat és Magyarország. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2007. JATEPress, Szeged, 217-232. o. Fenntartható növekedés? A megújult lisszaboni stratégia kritikai

Részletesebben

EF-090 ERGO TGR Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei

EF-090 ERGO TGR Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei EF-090 ERGO TGR Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei Tartalomjegyzék 1. A szerzıdéssel kapcsolatos fogalmak 2. Általános rendelkezések 3. A biztosítási szerzıdés alanyai

Részletesebben

ELMŐ Nyrt. Konszolidált éves beszámoló 2012. 1

ELMŐ Nyrt. Konszolidált éves beszámoló 2012. 1 ELMŐ Nyrt. Konszolidált éves beszámoló 2012. 1 ELMŐ Nyrt. Konszolidált éves beszámoló 2012. 2 ELMŐ Nyrt. Konszolidált éves beszámoló 2012. 3 ELMŐ Nyrt. Konszolidált éves beszámoló 2012. 4 Kiegészítı melléklet

Részletesebben

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Ügyvezetõ Bizottsága (Management Committee) ügyrendje

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Ügyvezetõ Bizottsága (Management Committee) ügyrendje A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Ügyvezetõ Bizottsága (Management Committee) ügyrendje Az Ügyvezetõ Bizottság (a továbbiakban: ÜB) ügyrendje 1. A Magyar Telekom Nyrt. Ügyvezetõ

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa (Szerkesztıbizottsága) tölti ki

A Közbeszerzések Tanácsa (Szerkesztıbizottsága) tölti ki 5. melléklet a 2/2006. (I.13.) IM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTİ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja 1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben