2. sz. melléklet Ivóvízminıség javító projekt változat elemzés és pénzügyi elemzés mintapélda (fejlesztési különbözeten alapuló módszerrel)

Átírás

1 75 2. sz. melléklet Ivóvízminıség javító projekt változat elemzés és pénzügyi elemzés mintapélda (fejlesztési különbözeten alapuló módszerrel)

2 76 A változatok meghatározása 1 Változatelemzés A változatok mőszaki tartalma: 1. változat: új vízbázis bevonásával biztosítja a megfelelı minıségő ivóvizet. 2. változat: új víztisztító technológia alkalmazásával biztosítja a megfelelı minıségő ivóvizet. A változatok költségbecslése A két változat lényegében azonos mennyiségő és minıségő ivóvizet biztosít a fogyasztók számára. Mivel eredményük azonosnak tekinthetı, a változatok öszszevetése egyszerősített költség-hatékonyság elemzéssel történt. A költségbecslés meghatározta az évjáradékként értelmezett éves beruházási költséget. Ez azt mutatja meg, hogy harminc éven keresztül évente mekkora költségnek kellene felmerülnie ahhoz, hogy az évente jelentkezı költségek jelenértéke a beruházási költséggel legyen egyenlı. 1. Táblázat: A változatok éves beruházási költsége (m Ft) Rövidítés Számítási tétel 1. változat: új vízbázis bevonása 2. változat: víztisztító technológia C 0 Beruházási költség (m Ft) r Pénzügyi diszkontráta 5% 5% n A beruházás élettartama (év) CRF = r/[1-(1+r) -n ] Tıkemegtérülési arány 0,07 0,07 ACC = C 0 * CRF Éves beruházási költség (m Ft) Ezek után az elemzés megbecsülte a változatok átlagos éves mőködési költségét is, majd összegezte az éves költségeket (ld. a következı táblázatot). 2. Táblázat: A változatoké éves beruházási és mőködési költsége (m Ft) Költségfajta 1. változat: új vízbázis bevonása 2. változat: víztisztító technológia Éves beruházási költség Mőködési és karbantartási költség A megvalósítandó változat kiválasztása Összesen A 2. számú táblázat alapján látható, hogy a 2. változat a költséghatékonyabb, így ennek a megvalósítása javasolható.

3 77 2 Pénzügyi elemzés 2.1 A projekt pénzügyi költségeinek becslése Beruházási költségek Input A szükséges inputok az alábbiak: A mőszaki tartalék 1,1 % a kedvezményezett nem áfa-visszaigénylı; a beruházási költségek idıbeni ütemezése: három év alatt történik a megvalósítás a beruházási költségek tervezıi költségbecslés alapján készültek a projekt nélkül nincs beruházás, de van pótlás és maradványérték a pénzügyi diszkontráta: - 5%, ha a beruházási saját forrás nem tartalmaz hitelt, - 6%, ha a beruházási saját forrás az önerı mellett hitelt is tartalmaz. Hitel esetén: - hitelidıszak (EIB): 20 év; - türelmi idı: 3 év; - kamatláb: 4,15%. Számítási módszer A beruházási költségeket fizikai mértékegységben és változatlan áron a tervezıi költségbecslés és a megvalósíthatósági tanulmány adta meg. A beruházási költségek becslése a mőszaki alapadatok alapján becsült, illetve számított mennyiségek, valamint a fı mennyiségekre vonatkozó egységárak felhasználásával történt. Az egyes beruházási elemek mennyiségének és fajlagos költségének szorzataként adódott az adott beruházási elemek teljes beruházási költsége. Tartalék Outputok A tervezett tartalék az elıre nem látható, nem tervezhetı (de elszámolható költséget jelentı) kiadások fedezetére szolgál, és tervezett arányát az akciótervben kell meghatározni. A mintaprojekt esetén a tartalék nettó 44 millió Ft. A mintaprojekt beruházási költségeit az 1. sz. táblázat tartalmazza.

4 78 3. Táblázat: A mintaprojekt beruházási költségei (Ft) Ft Beruházási költségek Tervezési díjak Földvásárlás és területelıkészítés Földvásárlás Területelıkészítés Építés Gépek és gépi berendezések Elıre nem látott többletkiadások (mőszaki tartalék) Árkorrekció, ha szükséges Technikai segítségnyújtás Ismeretterjesztés Felügyelet az építés megvalósítása során Könyvvizsgálói díjak Egyéb szolgáltatások Nettó költség összesen ÁFA Bruttó költség összesen Mőködési (üzemeltetési és karbantartási) költségek A mőködési költség az EU útmutatók, illetve az EU Bizottság által októberében adott tájékoztatás ( Questions regarding the reviewed calculation method of the co-financing rate ) alapján (különös tekintettel a támogatási arány meghatározására) az alábbiak: Inputok üzemeltetési költség; karbantartási költség. Az inputok az alábbiak: a mőködtetı - fenntartó szervezet áfa-visszaigénylı; A személyi jellegő kiadások reálértéke a GDP reálérték-növekedésével azonos ütemében változik. A napok száma évente: 365 nap/év. A mennyiségek becslése: - összes lakos a beruházás elsı évében: fı, - a népességváltozás éves üteme: -1,00 %.

5 - Vezetékes vízellátásba bekapcsolt lakások és lakosok aránya: 95%. - Egy fıre jutó vízfogyasztás: a beruházás idején: 102 l/fı*nap - Az egy fıre jutó vízfogyasztás növekedése: projekt esetén: a beruházási idıszakban: 0,1%/év; a projekt mőködésének elsı öt évében 5%/év; utána évente 0,1%/év. projekt nélküli esetben: 0,1%/év. 79

6 80 4. Táblázat: A vezetékes ivóvízellátás mennyiségi jellemzıi a fejlesztési különbözet 1 módszerével Jellemzık Mértékegység 4. év 5. év 6. év 7. év 30. év Egy fıre jutó vízfogyasztás l/fı*d Éves vízfogyasztás - lakosság em 3 /év intézmények em 3 /év egyéb gazdálkodók (1) em 3 /év egyéb gazdálkodók (2) em 3 /év Összesen: em 3 /év A táblázat csak a projekt miatt jelentkezı különbözeteket tartalmazza. Mivel e különbözetek a projekt csupán mőködési idıszakában jelentkeznek, a táblázat a mőködés elsı évével kezdıdik.

7 81 A fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségeket az alábbi táblázat mutatja. 5. Táblázat: Fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek a mőködés elsı évében Költségnemek Ft, ill. Ft/m A vízvezeték-hálózat fenntartásának változó költsége (Ft/m3) Anyagköltség Villamos energia költség Idegen szolgáltatás A vízellátó létesítmények változó üzemeltetési és karbantartási költsége (Ft/m3) Villamos energia költség Egyéb energiaköltség Egyéb anyagköltség Igénybe vett külsı szolgáltatások Állandó költség (Ft) Ütemezett karbantartás anyagköltsége Személyi jellegő kiadások* Üzemi és vállalati általános költségek Vízkészlet járulék * Az egyes években a személyi jellegő kiadások a feltételezett reálbér-növekedés ütemében változnak. Számítási módszer A projekt mőködési költségei a beruházás üzembehelyezésétıl kezdve merülnek föl. A mintapélda a mőködési költségek közül csak azokat vette figyelembe, amelyek valós pénzkifizetéssel járnak. Elkülönítve kezelendık a változó költségek és az állandó költségek. Erre különösen szükség van az érzékenységi vizsgálat elvégzésénél is. Változó költség: olyan költségek, melyek függenek a szolgáltatott víz mennyiségétıl (pl. energiaköltség, anyagköltség). Állandó (fix) költség: amelyek a vízmennyiségtıl nem függenek, pl. a menedzsment költségei, biztosítás, marketing, vállalati általános költség). Output A változó és állandó üzemeltetési és karbantartási költségek számításának eredményeit a 4. táblázat foglalja össze.

8 6. Táblázat: Változó és állandó üzemeltetési és karbantartási költségek (Ft) Üzemeltetési és karbantartási költség 4. év 5. év 6. év 7. év 30. év Változó költség Állandó költség Összesen Input Számítási módszer Pótlási költségek A beruházás keretében létrejött gépek, berendezések: hasznos élettartama: 10 év, a pótlandó eszközök értéke: Ft/pótlás. A pótlás fogalmába az eszközök cseréje tartozik (például selejtezéskor). Az ivóvízminıség javító projektek vizsgált idıhorizontja harminc év, amely idıszak alatt gépek, berendezések, technológia cseréje (többször is) indokolt, figyelembe véve az adott gép, berendezés elavulási idejét. A mintapéldában 2021 és 2031 években történik pótlás. Építési jellegő pótlással a vizsgált idıtáv alatt általában nem számoltunk. Input Maradványérték Az elemzés az eszközök maradványértékét az élettartamura vetített lineáris értékcsökkenési kulcsok segítségével számolta ki. Az élettartamra vonatkozó adatokat az 5. táblázat tartalmazza: 7. Táblázat: Élettartamok (év) Elem Év Építés 50 Gépek, berendezések 10 Számítási módszer A beruházási összeg az élettartamra vetített lineáris értékcsökkenéssel csökkentve. 2 Értékcsökkenési leírási kulcs: az építési beruházás esetében 50 év élettartammal és lineáris értékcsökkenéssel számolva az értékcsökkenés évi 2,0 %; a gépek és berendezések esetében 10 év élettartammal és 10,0 %-os leírási kulccsal; 2 Ez nem feltétlenül egyezik meg a könyv szerinti értékkel, mivel a számviteli és adó szabályok szerinti értékcsökkenési leírási kulcs eltérhet az élettartam alapján megállapított leírási kulcstól).

9 83 Output az értékcsökkenés vizsgált ideje a 2010 és 2037 közti idıszak, azaz 27 év. A számított maradványértéket a 6. táblázat mutatja. 8. Táblázat: Maradványérték az utolsó évben (Ft) Projekt nélkül Projekt esetén Fejlesztési különbözet Építés Gépek és gépi berendezések Összesen Az üzemeltetési és karbantartási költségek, valamint a maradványérték számításának eredményeit a következı táblázat mutatja be. 9. Táblázat: Üzemeltetési és karbantartási költségek, valamint maradványérték (Ft)* Mőködési költség 4. év 5. év 6. év 7. év 30. év Változó költség Állandó költség Pótlás Maradványérték Összesen * A táblázat a fejlesztési különbözetet mutatja, így a költségek közül le kell vonni azokat, amelyek a projekt nélkül felmerülnének, de a projekt esetén nem jelentkeznek (a negatív elıjelő költség ennek következménye). A maradványérték a költségekkel ellentétes hatású, ezért a költségekbıl ki kell vonni.

10 Input Ivóvízminıség javító projekt változat elemzés és pénzügyi elemzés mintapélda (fejlesztési különbözeten alapuló módszerrell 2.2 A projekt pénzügyi bevételeinek becslése, illetve összegzése A számítás során egyelemő ivóvízdíjat feltételeztünk az elsı évben a következı táblázat szerint. 10. Táblázat: Fajlagos vízdíjak (Ft/m3) Projekt esetén (ha a beruházási saját forrás nem tartalmaz hitelt) Projekt esetén (ha a beruházási saját forrás tartalmaz hitelt) Projekt nélkül Fajlagos vízdíj Ft/m3 Ft/m3 Ft/m3 - lakosság intézmények egyéb gazdálkodók (1) egyéb gazdálkodók (2) A bevételek becslésének eredményeit 3 foglalja össze a következı táblázat. 11. Táblázat:Pénzügyi bevételek, ha a beruházási saját forrás nem tartalmaz hitelt (Ft) Vízdíjbevétel lakosság intézmények egyéb gazdálkodók (1) egyéb gazdálkodók (2) Egyéb bevétel Összesen Csak a projekt megvalósítása miatt jelentkezı változás.

11 Táblázat:Pénzügyi bevételek, ha a beruházási saját forrás tartalmaz hitelt (Ft) Vízdíjbevétel lakosság állami/önkormányzati intézmények egyéb gazdálkodók (1) egyéb gazdálkodók (2) Egyéb bevétel Összesen A projekt pénzügyi teljesítménymutatói EUtámogatás nélküli esetben A pénzügyi megtérülési mutatók számítása az elsı lépésben a finanszírozás módjától függetlenül történik, mivel azt kell vizsgálni, hogy a fejlesztés önmagában milyen megtérülést biztosít. A pénzügyi megtérülés legfontosabb mutatószámai: nettó jelenérték (FNPV): megmutatja a projekt idıtartama alatt keletkezı pénzáramok (bevételek és kiadások jelenre diszkontált értékét. Piaci alapszabály, miszerint egy projektet pénzügyi szempontból akkor érdemes megvalósítani, ha az FNPV>0.Ebbıl következik, hogy támogatásban az egyéb feltételeken túl akkor részesülhet a projekt, ha FNPV<0. A számítás képlete: FNPV = n t= 0 X t /( 1+ i) t ahol (X) az adott évre vonatkozó pénzáramlás, (i) a diszkontráta és (t) az aktuális év belsı pénzügyi megtérülési ráta (FRR): Azt a diszkontrátát fejezi ki, amelynél az FNPV=0. A belsı megtérülési ráta számításához ugyanaz a képlet használható, azzal a különbséggel, hogy adott az FNPV nagysága (zérus), és a kamatlábat keressük. Ha FNPV = n t= 0 t X t /( 1+ i) = 0, akkor i= FRR.

12 A fenti számítási módszerbıl adódóan a következı pénzáramokat kell a számításhoz felhasználni. Fontos megjegyezni, hogy az egyes értékek a projekt megvalósulása és a projekt nélküli eset különbözetét jelentik a fejlesztési különbözet alapú általános módszer esetén Táblázat: A megtérülési mutatók számításához szükséges pénzáramok, ha a beruházási saját forrás nem tartalmaz hitelt (Ft) Bevételek Pénzügyi bevétel Maradványérték Kiadások Üzemeltetési, karbantartási költség Pótlási költség változása Beruházási költségek Nettó pénzáram A pénzügyi teljesítménymutatók támogatás nélkül (hitel nélküli esetben): a beruházás pénzügyi nettó jelenértéke (FNPV/C): Ft, a beruházás pénzügyi belsı megtérülési rátája (FRR/C): -2,66%. 14. Táblázat: A megtérülési mutatók számításához szükséges pénzáramok, ha a beruházási saját forrás tartalmaz hitelt (Ft) Bevételek Pénzügyi bevétel Maradványérték Kiadások Üzemeltetési, karbantartási költség Pótlási költség változása Beruházási költségek Nettó pénzáram

13 A pénzügyi teljesítménymutatók támogatás nélkül (hitel esetén): 87 a beruházás pénzügyi nettó jelenértéke (FNPV/C): Ft, a beruházás pénzügyi belsı megtérülési rátája (FRR/C): -3,66%. 2.4 A támogatási arány és támogatási összeg kiszámítása Támogathatósági feltételek vizsgálata Az EU útmutatók szerint egy projekt akkor jogosult támogatásra, ha teljesülnek az alábbi követelmények. A közgazdasági költség-haszon elemzés teljesítménymutatóival szembeni követelmények: o ENPV pozitív; o az ERR magasabb, mint az alkalmazott társadalmi diszkontráta; o a haszon-költség arány nagyobb, mint 1. A pénzügyi elemzés teljesítménymutatóival szembeni követelmények o FNPV negatív; o az FRR alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta. A pénzügyi elemzés eredményeire vonatkozó követelmények: o a projekt forráshiányos legyen (van a beruházási idıszakban negatív pénzáram); o a projekt megvalósulása utáni mőködtetés pénzügyileg fenntartható legyen (a halmozott mőködési pénzáram egyik évben se legyen negatív 4 ) A támogatási összeg meghatározása Az ivóvízminıség javító projektek jövedelemtermelı projektek, így az EUtámogatás összegének kiszámításánál a következı számítási módot kell alkalmazni. 1. lépés: A finanszírozási hiány meghatározása: 4 Amennyiben például az eszközök magas pótlási költsége miatt bizonyos években a halmozott mőködési pénzáram negatív lenne, ez többféleképpen áthidalható: 1) a pótlásért felelıs szereplı a projekten kívül képzıdött (egyéb tevékenységébıl származó) önerıvel fedezi a hiányt (ideiglenes finanszírozási forrásként); 2) hitelt vesz fel; 3) nem egy év alatt, hanem több éven keresztül valósítja meg az eszközpótlást (idıben szétteríti a felmerülı kiadásokat).

14 R=Max EE/DIC, ahol Ivóvízminıség javító projekt változat elemzés és pénzügyi elemzés mintapélda (fejlesztési különbözeten alapuló módszerrell 88 R: A finanszírozási hiány Max EE: az elszámolható ráfordítás maximuma = DIC-DNR DIC: a diszkontált beruházási költség DNR: diszkontált nettó bevétel= diszkontált bevétel-diszkontált mőködési költség (beleértve: üzemeltetési, fenntartási és pótlási költség is)+diszkontált maradványérték 2. lépés: Döntési összeg meghatározása DA= EC*R, ahol DA: döntési összeg (az az összeg, amelyre a prioritási tengely társfinanszírozási rátája vonatkozik) EC: Elszámolható költség (Az akcióterv és az aktuális pályázati felhívás szabályai szerint, vagy az Elszámolható költség útmutató a programozási idıszakra szerint). 3. lépés: Az EU támogatás maximumának számítása EU támogatás = DA * max CRpa, ahol CRpa a prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta 5 Jövedelemtermelı projektek esetén csak akkor kell a (DIC-DNR)/DIC*CRpa képletet alkalmazni, ha a DNR>0. A következı táblázat a projekt finanszírozási forrásait mutatja be. 5 A tervezési idıszakra vonatkozóan a Kohéziós Alap maximális társfinanszírozási rátája 85%.

15 Táblázat: Finanszírozási összegek és források (Ft) Megnevezés Érték, ha a beruházási saját forrás nem tartalmaz hitelt* Érték, ha a beruházási saját forrás tartalmaz hitelt** Diszkontált beruházási költség (DIC) Diszkontált nettó bevétel (DNR) Finanszírozási hiány (R=(DIC-DNR)/DIC) 85,90% 81,06% Elszámolható költség (EC) Elszámolható költségbıl (EC-bıl) a tartalék összege Döntési összeg (DA=EC*R) A prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta (MAX CRpa) 0,85 0,85 EU-támogatás (=DA*Max CRpa) EU-támogatásból a tartalékra jutó összeg EU-támogatás/beruházási költség 73,01% 68,90% EU támogatás/elszámolható költség 73,01% 68,90% Központi támogatás Központi támogatás/elszámolható költség 12,88% 12,16% Saját forrás (saját forrásból fedezett elszámolható + nem elszámolható költség) Saját forrásból fedezett elszámolható költség / összes elszámolható költség 14,10% 18,94% Saját forrás/beruházási költség 14,10% 18,94% * Pénzügyi diszkontráta: 5%. ** Pénzügyi diszkontráta: 6%.

16 A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata A beruházás finanszírozása A finanszírozási hiány számításával meghatározható, hogy mekkora lesz a Kohéziós Alap hozzájárulása a beruházás finanszírozásához. A fennmaradó rész finanszírozása nemzeti hozzájárulásból történik, amelynek forrása többféle lehet: hazai központi költségvetési támogatás 6 saját forrás: Kedvezményezett saját pénzügyi hozzájárulása: o Önerı o Idegen forrás Hitel Egyéb Az NFÜ által kiadott Akcióterv útmutató az alábbiak szerint határozza meg a forrásokat: A projekt teljes beruházási költségének elemei lehetnek: 1) Európai Unió SA/KA forrása; 2) Egyéb támogatás; 3) Saját forrás, ami önerıbıl és idegen forrásból épül fel. Saját forrás 7 : a kedvezményezett által a támogatott projekthez biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereibıl nyújtott támogatás nem számítható be. Költségvetési szervek esetén a jóváhagyott elıirányzat saját forrásnak minısül. Önerı: A Közvetlenül a Kedvezményezett által biztosított forrás, mely lehet készpénz, bankszámlapénz, munkaerı-hozzájárulás. Képletszerően: Önerı=Saját forrás Idegen forrás Idegen forrás: A Saját forrás önerın felüli része, azaz a nem közvetlenül a kedvezményezettıl származó forrás: bankhitel, kölcsön A beruházás finanszírozása önerıbıl A beruházási pénzügyi forrásait a következı táblázat mutatja be (a 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 4.2. pontjában található táblázatának megfelelıen). 6 Jogszabályi iránymutatás nincs a központi költségvetés finanszírozási arányára. Az akciótervekbıl az szőrhetı le, hogy a finanszírozási hiány számítással kalkulált döntési összeg 85 %-át EU forrásból, 15 %-át hazai támogatásból kívánják finanszírozni. 7 Az akciótervek alapján a saját forrás minimum a teljes beruházási költség 10 %-a.

17 Táblázat: A beruházás finanszírozási forrásai hitel nélküli esetben (Ft) Forrás Összesen I. saját forrás /1. a támogatást igénylı hozzájárulása /2. partnerek hozzájárulása /3. bankhitel II. egyéb támogatás: a központi költségvetés hozzájárulása III. a támogatási konstrukció keretében igényelt támogatás Összesen Táblázat:A beruházás finanszírozási forrásai hitel esetén (Ft) Forrás Összesen I. saját forrás /1. a támogatást igénylı hozzájárulása /2. partnerek hozzájárulása /3. bankhitel II. egyéb támogatás: a központi költségvetés hozzájárulása III. a támogatási konstrukció keretében igényelt támogatás Összesen A mőködés fenntarthatósága A projekt megtérülésének számítása független az intézményi struktúrától. A projekt pénzügyi fenntarthatóságát azonban a projektgazda, illetve a projekt üzemeltetıjének (ha a kettı nem ugyanaz) pénzügyi helyzete befolyásolja. Ebbıl következıen ilyen esetekben a projektgazda és a szolgáltató pénzügyi helyzetének konszolidált elemzése szükséges. Amennyiben a díjakból származó, valamint az egyéb bevétel (beleértve kapott támogatásokat is) nem elegendı a mőködési költségek és a pótlás finanszírozá-

18 sára, akkor a projektgazdának kell gondoskodnia a különbözet finanszírozásról, illetve a szolgáltatóval közösen a szükséges intézkedések megtételérıl (pl. díjemelés, költségek racionalizálása). Ha a halmozott pénzáram több évben is közel van a zérus értékhez, vagy különbözeti finanszírozás nélkül negatívvá válna, akkor részletes elemzés, illetve indoklás szükséges a fenntarthatóság alátámasztására. 92 Teherviselı képesség Az ivóvízminıség javító projektek bevételeinek tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a háztartások fizetıképessége általában behatárolt. Hüvelykujjszabályként javasolható, hogy egy átlagos háztartás által havonta fizetendı vízés csatornadíj 8 ne haladja meg a háztartás rendelkezésére álló átlagos nettó jövedelem 2,5-3,5 %-át. Mivel a háztartások rendelkezésére álló jövedelmek között jelentıs szórás van, külön vizsgálni kell az alsó jövedelemkategóriába tartozó háztartások terheinek alakulását. Lényeges kiemelni, hogy ez az érték csak egy közelítı szabály, a lényeg, hogy ezt a kérdést vizsgálni kell részletesen az elemzésben, mivel ez a projekt pénzügyi fenntarthatóságát jelentısen befolyásolhatja. A pénzügyi fenntarthatóságot a projekt összevont pénzáram kimutatása alapján lehet megvizsgálni (ld. a következı fejezetet) A projekt összevont pénzáram kimutatása A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatához szükséges adatok az elızı táblázatokból nyerhetık. A projekt pénzügyileg fenntartható, ha a halmozott pénzáram egyik évben sem negatív (maradványértéket csak akkor kell szerepeltetni, ha pénzügyileg is realizálódik). 8 Az áfát visszaigényelni nem tudó fogyasztók esetén az áfát tartalmazó díjat kell figyelembe venni.

19 Táblázat: A projekt összevont pénzáram kimutatása hitel nélküli esetben (Ft) Pénzügyi beruházási költség Pénzügyi üzemeltetési és karbantartási költség Pénzügyi pótlási költség Hitel tıketörlesztése Kamattörlesztés Kiadási pénzáram Pénzügyi bevétel EU támogatás Nemzeti hozzájárulás (10+11) Központi költségvetési hozzájárulás Saját forrás (12+13) Önerı (készpénz, munkaerı hozzájárulás) Idegen forrás (14+15) Hitel Egyéb idegen forrás Pénzügyi maradványérték Bevételi pénzáram Nettó összes pénzügyi pénzáram Nettó halmozott pénzügyi pénzáram * A táblázat a fejlesztési különbözetet mutatja. A projekt nélküli esetben felmerülı, de a fejlesztés esetén elkerült költséget le kell vonni a költségek közül, a negatív elıjelő költség ennek következménye.

20 Táblázat: A projekt összevont pénzáram kimutatása hitel esetén (Ft) Pénzügyi beruházási költség Pénzügyi üzemeltetési és karbantartási költség Pénzügyi pótlási költség Hitel tıketörlesztése Kamattörlesztés Kiadási pénzáram Pénzügyi bevétel EU támogatás Nemzeti hozzájárulás (10+11) Központi költségvetési hozzájárulás Saját forrás (12+13) Önerı (készpénz, munkaerı hozzájárulás) Idegen forrás (14+15) Hitel Egyéb idegen forrás Pénzügyi maradványérték Bevételi pénzáram Nettó összes pénzügyi pénzáram Nettó halmozott pénzügyi pénzáram * A táblázat a fejlesztési különbözetet mutatja. A projekt nélküli esetben felmerülı, de a fejlesztés esetén elkerült költséget le kell vonni a költségek közül, a negatív elıjelő költség ennek következménye

21 95