5. Munkapiac és munkanélküliség
|
|
- Márk Fodor
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 5. Munkapiac és munkanélküliség
2 Munkanélküliség A munkanélküliség az a makrogazdasági probléma, amely az egyént a legközvetlenebbül és legsúlyosabban érinti. A legtöbb ember számára munkahelyének elvesztése életszínvonalcsökkenést és pszichológiai terhet jelent. Így azután aligha meglepő, hogy a munkanélküliség gyakran áll politikai viták középpontjában.
3 Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Institut für Wirtschaftstheorie
4 Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Institut für Wirtschaftstheorie
5 Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Institut für Wirtschaftstheorie
6 Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Institut für Wirtschaftstheorie A éves népesség gazdasági aktivitása 80,0 75,0 70,0 65,0 Magyarország Európai Unió 28 60,0 55,
7 A munkanélküliség természetes rátája A természetes ráta az az átlagos szint, amely körül a munkanélküliség évről évre ingadozik.
8 A munkapiac dinamikája Mindennap vannak, akik elhagyják vagy elvesztik állásukat, mások állásba lépnek. Ez az örökös körforgás határozza meg, hogy a munkaerőállomány mekkora része található éppen munka nélkül.
9 Munkapiaci kategóriák L Munkaerő-állomány E Foglalkoztatottak U Munkanélküliek Mivel minden munkavállaló vagy rendelkezik munkával, vagy munkanélküli, ezért: L = E + U A munkanélküliségi ráta: U/L
10 A munkanélküliek és a foglalkoztatottak közötti átjárás Állásvesztés (s) Foglalkoztatottak Munkanélküliek Állásszerzés(f)
11 Állásvesztés, állásszerzés rátája Az s az állásvesztés rátáját jelöli, azaz a foglalkoztatottak azon hányadát, amely a hónap során elveszíti munkahelyét. Legyen f az állásszerzés rátája, azaz a munkanélküliek azon része, amely a hónap során munkát talál magának. Feltételezzük, hogy e két hányados állandó, és megvizsgáljuk, miként határozzák meg együtt a munkanélküliségi rátát.
12 A munkanélküliség természetes rátája Ha a munkanélküliségi ráta nem nő és nem csökken - azaz a munkaerőpiac nyugalomban van, stacionárius - akkor a munkát találók és az állásukat elvesztők számának meg kell egyeznie. Mivel fu a munkahelyet találók, se pedig az állásukat elvesztők száma, e két mennyiségnek azonosnak kell lennie: fu = se fu = s(l U) f U L s 1- U L U L s s f
13 Egy számpélda Tételezzük fel, hogy a foglalkoztatottak 1 százaléka veszíti el munkahelyét egy hónap alatt (s=0,01), amiből következik, hogy egy átlagos munka (az alkalmazás átlagos hossza) 100 hónapig, azaz mintegy 8 évig tart. Tegyük fel emellett, hogy a munkanélküliek mintegy 20 százaléka talál állást egy hónap alatt (f=0,2), azaz a munkanélküliség átlagos hossza 5 hónap. Ebben az esetben a munkanélküliség stacionárius rátája U/L= 0,01/(0,01 + 0,2) = 0,0476. A munkanélküliségi ráta e példában hozzávetőlegesen 5 százalék.
14 Gazdaságpolitikai következmény A munkanélküliség természetes rátáját csökkenteni kívánó bármely intézkedésnek vagy az állásvesztés rátáját kell csökkentenie, vagy az állásszerzés rátáját növelnie. Hasonlóképpen, ha egy intézkedés megváltoztatja az állásvesztés vagy az állásszerzés rátáját, az a munkanélküliség természetes rátáját is módosítani fogja.
15 Álláskeresés és a frikciós munkanélküliség A munkanélküliség egyik oka az, hogy az állást keresők ás a szabad munkahelyek párosítása időt vesz igénybe. Az aggregált munkaerőpiac egyensúlyi modellje, hogy minden munkás és minden munkahely egyforma, így bárki alkalmas bármely állás betöltésére. Ha ez valóban igaz lenne, a munkaerő- piac egyensúlyi állapota mellett az állásvesztés nem okozna munkanélküliséget: az elbocsátott alkalmazott a piaci bérszint mellett azonnal új munkahelyet találna.
16 Álláskeresés és a frikciós munkanélküliség A valóságban az emberek különböző preferenciákkal ás képességekkel rendelkeznek, és a munkahelyek is különbözőek. Ráadásul az állást keresőkkel ás a betöltendő munkahelyekkel kapcsolatos információáramlás nem tökéletes, a munkaerő földrajzi mobilitása pedig korlátozott. A megfelelő munkahely keresése időt ás energiát igényel. A különböző állások különböző képességeket igényelnek, különböző béreket fizetnek, így nem meglepő, ha a munkanélküli nem feltétlenül fogadja el az első felajánlott munkahelyet. A megfelelő munkahely kereséséhez szükséges idő miatt kialakuló munkanélküliséget frikciós munkanélküliségnek nevezzük.
17 Szektorális változások A munkaerő iránti kereslet iparág vagy terület szerinti összetételében bekövetkező változásokat a közgazdászok szektorális változásnak nevezik. Mivel a szektorális változások folyamatosak, az alkalmazottak különböző szektorok közötti váltása pedig időt vesz igénybe, mindig létezik frikciós munkanélküliség.
18 A frikciós munkanélküliség további okai A szektorális változások természetesen nem egyedüli okai az állásvesztésnek és a frikciós munkanélküliségnek. Az alkalmazottak akkor is munkahely nélkül találhatják magukat, ha cégük csődbe megy, teljesítményük nem elfogadható, vagy speciális képességeikre többé nincs igény. Az alkalmazottak is felmondhatnak, ha más karriert keresnek, vagy az ország más részébe költöznek. Addig, amíg a munkaerő kereslete és kínálata a vállalatok között változik, a frikciós munkanélküliség elkerülhetetlen.
19 Gazdaságpolitika és a frikciós munkanélküliség Sok gazdaságpolitikai intézkedés irányul arra, hogy a frikciós munkanélküliség leszorításával csökkentse a munkanélküliség természetes rátáját. A munkaügyi központok információkat gyűjtenek az üres álláshelyekről, annak érdekében, hogy a munkavállalók hatékonyabban találjanak munkahelyet. Az állami átképző programok a hanyatló és fellendülő iparágak közötti átjárást próbálják megkönnyíteni. Ezek az intézkedések annyival járulnak hozzá a természetes ráta csökkenéséhez, amennyivel az állásszerzés rátáját növelik.
20 Munkanélküli segélyezés A munkanélküli segélyezés rendszerének keretében a munkanélküliek állásuk elvesztését követően bizonyos ideig megkapják bérük egy bizonyos hányadát. A rendszer pontos részletei évről évre és államról államra változnak. A munkanélküli-segély az állás elvesztésével járó gazdasági nehézségek enyhítésével növeli a frikciós munkanélküliséget és a munkanélküliség természetes rátáját. Az az állástalan, aki állami támogatásban részesül, kevésbé érzi sürgetőnek, hogy új munkahelyet keressen, és nagyobb valószínűséggel utasít el kevéssé vonzó állásajánlatokat. Ez csökkenti az állásszerzés rátáját. Ráadásul a munkaszerződés megkötését megelőző tárgyalások során az alkalmazottak kevésbé ragaszkodnak a munkahelyük megtartását biztosító garanciákhoz, hiszen tudják, hogy elbocsátásuk esetén a munkanélküli-segély részben kárpótolja őket kiesett jövedelmükért. Ez a magatartás növeli az állásvesztés rátáját.
21 Reálbér-rugalmatlanság és várakozási munkanélküliség I. A munkanélküliség második oka a bérrugalmatlanság, azaz a bérek nem alkalmazkodnak annak érdekében, hogy a munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyensúlyba kerüljön. A munkaerőpiac egyensúlyi modelljében a reálbér alkalmazkodása révén valósul meg a kereslet és kínálat egyensúlya. A bérek azonban nem mindig rugalmasak. A reálbér néha a piaci egyensúlyi szint fölött marad.
22 Reálbér-rugalmatlanság és várakozási munkanélküliség II. A bérrugalmatlanságból, a munkahelyek szűkösségéből eredő munkanélküliséget várakozási munkanélküliségnek nevezzük. Az alkalmazottak nem azért vannak állás nélkül, mert éppen a számukra legmegfelelőbb új munkahelyet keresik, hanem azért, mert az adott bérek mellett a munkaerő kínálata egyszerűen meghaladja a keresletet. Az alkalmazottak arra várnak, hogy új munkahelyek szabaduljanak fel.
23 A reálbérek rugalmatlansága W/P Kínálat Munkanélküliség W/P 1 Kereslet L foglalkoztatottak L
24 W/P Munkanélküliség fajtái kínálat kényszerű W/P 1 önkéntes kereslet L
25 Minimálbér A kormányzat bérrugalmatlanságot okoz, amikor megakadályozza, hogy a bérek egyensúlyi szintjükre süllyedjenek. A minimálbértörvények jogilag kötelező minimumokat határoznak meg a vállalatok által alkalmazottaiknak fizetendő bérekre. A legtöbb alkalmazott számára ez a bérszint semmit nem jelent, hiszen jóval efölött keresnek. Más, elsősorban szakképzetlen és tapasztalatlan dolgozók bérét azonban a minimálbér az egyensúlyi szint fölé emeli. Ennek következtében az említett csoportba tartozó munkaerő iránti kereslet csökken. A közgazdászok úgy tartják, hogy a minimálbér a tizenévesek munkanélküliségére van a legnagyobb hatással.
26 A szakszervezetek és a kollektív alku I. A bérrugalmatlanság második oka a szakszervezetek monopolhelyzete. A legtöbb európai országban jelentősebb a szakszervezetek szerepe. A szakszervezeti tagok bérét nem a kereslet és a kínálat egyensúlya, hanem a szak- szervezeti vezetők és a cég igazgatóinak kollektív alkuja határozza meg. A végső megállapodás gyakran az egyensúlyi szint fölé emeli a béreket, és lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy meghatározzák, hány munkást alkalmaznak. Az eredmény az alkalmazottak számának csökkenése, a várakozási munkanélküliség növekedése.
27 A szakszervezetek és a kollektív alku II. A szakszervezetek olyan cégek esetében is befolyásolhatják a bérszintet, ahol nem dolgoznak szervezett alkalmazottak, hiszen a szerveződés veszélye is az egyensúlyi szint fölött tarthatja a béreket. A legtöbb vállalat nem kedveli a szakszervezeteket. Ezek nem kizárólag a béreket növelik, hanem sok más területen is növelik az alkalmazottak alkupozícióját, például a munkaidőről vagy a munkakörülményekről folytatott vitákban. Egy vállalat dönthet úgy, hogy alkalmazottainak magas bért fizetve igyekszik lebeszélni őket szakszervezet alapításáról.
28 Hatékony bérek I. A hatékony bérek elmélete a bérek rugalmatlanságának harmadik lehetséges magyarázatát kínálja a minimálbér illetve a szakszervezetek mellett. A hatékony bér elméletek abból indulnak ki, hogy a magasabb bér növeli a munka termelékenységét. A bérszint és a termelékenység közötti kapcsolat magyarázhatja meg, hogy miért nem hajlandóak a vállalatok csökkenteni a fizetéseket annak ellenére, hogy a munkaerőpiacon túlkínálat található. Noha ebben az esetben kétségkívül csökkennének a vállalat bérköltségei, ez - ha az elméletek helyesek - kisebb hatékonyságot és csökkenő nyereséget vonna maga után.
29 Hatékony bérek II. Táplálkozás A munkaerő fluktuációja A bér és a munkaerő minőségének kapcsolata A bér és az erőfeszítések kapcsolata
30 A munkanélküliség szerkezete A munkanélküliség hossza A munkanélküliségi ráta eltérései a demográfiai csoportok között Szektorális változások A munkaerő-állományba ki- és belépők
31 A munkanélküliségi ráta eltérései a demográfiai csoportok között A munkanélküliségi ráta jelentősen eltér a különféle társadalmi csoportok között. A modell két lehetséges okkal magyarázza a magas munkanélküliséget: alacsony állásszerzési vagy magas állásvesztési rátával. Az alkalmazás és a munkanélküliség közötti mobilitást tanulmányozó közgazdászok azt vették észre, hogy a nagyarányú munkanélküliségtől szenvedő csoportokon belül általában magas az állásvesztés rátája. Az állásszerzés rátája kisebb változatosságot mutat a különféle csoportok között.
32 Szektorális változások A munkanélküliség növekedésének további lehetséges magyarázata a szektorális elmozdulások növekvő gyakorisága. Minél nagyobb az ágazati szerkezet változása, annál magasabb az állásvesztés rátája és a frikciós munkanélküliség szintje. (olajár ingadozása)
33 A munkaerő-állományba ki- és belépők I. A valóságban fontosak a munkaerő-állomány változásai. A munkanélküliek mintegy egyharmada csak a közelmúltban lett a munkaerő-állomány része. E belépők bizonyos hányada első állást kereső fiatal, a többiek dolgoztak már korábban, de egy időre kiléptek a munkaerő-állományból. Mi több, nem minden munkanélküliség végződik állásszerzéssel, az állástalanok csaknem fele végül kivonul a munkaerőpiacról.
34 A munkaerő-állományba ki- és belépők II. A munkaerő-állományból ki- és oda belépő egyének megnehezítik a munkanélküliségi statisztikák értelmezését. A magukat munkanélkülieknek tartók egy csoportja például nem keres valóban komolyan munkát, és így inkább a munkaerő-állományon kívülre tartozik. Az ő munkanélküliségük nem feltétlenül jelent társadalmi problémát. Másrészt vannak olyanok, akik szeretnének dolgozni, ám rövidebb-hosszabb eredménytelenség után feladták a keresést. Ezek az reményvesztett munkanélküliek nem számítanak bele a munkaerő-állományba, vagyis nem jelennek meg a munkanélküliségi statisztikákban. Noha nem kerülnek be a munkanélküliségi statisztikába, állástalanságuk mégis társadalmi problémát takarhat.
5. Munkapiac és munkanélküliség. Munkanélküliség. A munkanélküliség természetes rátája
5. Munkapiac és munkanélküliség Munkanélküliség A munkanélküliség az a makrogazdasági probléma, amely az egyént a legközvetlenebbül és legsúlyosabban érinti. A legtöbb ember számára munkahelyének elvesztése
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
Részletesebben2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési, jövedelmi, kiadási
Részletesebben2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési,
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati
Részletesebben1. Zárthelyi dolgozat 2013. 03. 19. III. ea. 5-6. óra. Munkanélküliség 2013.03.08. Munkapiaci alapfogalmak
1. Zárthelyi dolgozat 2013. 03. 19. III. ea. 5-6. óra Munkanélküliség Aktuális gazdaságpolitikai esettanulmányok 5. Előadás Fazekas Tamás Munkapiaci alapfogalmak Munkapiac A munkaerő mint termelési tényező
RészletesebbenMi okozza a munkanélküliséget?
Mi okozza a munkanélküliséget? A munkakeresletet és a munkakínálatot meghatározó tényezõk. A munkapiaci egyensúly és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai és kialakulásának okai. A konjunkturális
Részletesebben11. Infláció, munkanélküliség és a Phillipsgörbe
11. Infláció, munkanélküliség és a Phillipsgörbe Infláció, munkanélküliség és a Phillips-görbe A gazdaságpolitikusok célja az alacsony infláció és alacsony munkanélküliség. Az alábbiakban a munkanélküliség
RészletesebbenMunkanélküliség és infláció I.
GYAKORÓ FEADATOK IV. Munkanélküliség és infláció I. Munkanélküliség és infláció I.. Egy nemzetgazdaságban a munkaképes korú lakosság 7 millió fő. Ebből inaktív, millió fő. A foglalkoztatottak száma 5,4
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMakroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.
RészletesebbenA makro-kínálat. Makroökonómia - 7. elıadás. Bacsi-Weisz, Makro7 1. A makrogazdaság kibocsátása:
A makro-kínálat Makroökonómia - 7. elıadás Bacsi-Weisz, Makro7 1 A makrogazdaság kibocsátása: Makroökonómiai termelési függvény: azt a kibocsátási szintet adja meg, melyet adott technikai szint (és adott
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció
MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
Universität Miskolci Egyetem, Miskolc, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut és für módszertani Wirtschaftstheorie Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenA globalizáció hatása a munkaerőpiaci
A MUNKAERŐPIAC FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A globalizáció hatása a munkaerőpiaci folyamatokra Globális felmelegedés Globális gazdaság
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi tényezőáramlás
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi tényezőáramlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenMunkaerő-piaci ismeretek
2 Munkaerő-piaci ismeretek 1. Mutassa be a munkaerőpiacot (tartalma, kategóriái)! Hogyan alakul a munkaerőpiac működése? 2. Hogyan alakul a népesség megoszlása? Milyen tényezők határozzák meg a népesség
RészletesebbenKoppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE
10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció
RészletesebbenTÉNYEK, ALAPFOGALMAK II.
2. előadás TÉNYEK, ALAPFOGALMAK II. Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA 2 Új fogalmak 1. Infláció (defláció) 2. Kamat(ok) 3. Munkanélküliség
RészletesebbenA munkapiac. Máté Domicián
A munkapiac Máté Domicián Előadás tartalma 1. A munkapiac szereplői 2. A munka kereslete és kínálata 3. A munkanélküliség 4. A munkanélküliség szemléltetése 5. A munkanélküliség és a kibocsátás 1. A munkapiac
RészletesebbenMakroökonómia. 13. hét
Makroökonómia 13. hét Ezen a héten Ragadós árak és ragadós bérek Tankönyv 12. fejezete Geometriai feladatok Költségsokk Változik az aggregált kínálat Jövő héten Végigoldunk egy 40 pontos vizsgasort! Feladatválasztós
RészletesebbenHibajegyzék. 36. oldal a3 sor: A munkanélküliségi ráta pedig a munkaerõállomány azon hányadát mutatja, amely nem dolgozik.
Hibajegyzék 23.oldal a2.sor: (és Alan Greenspan?) 36. oldal a3 sor: A munkanélküliségi ráta pedig a munkaerõállomány azon hányadát mutatja, amely nem dolgozik. 40. oldal 9. sor: Qs=S(Pp, Pc) 42. oldal
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés. Kiss Olivér
MAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés Kiss Olivér AS elmélet 4 modell az agregált kínálatra Azonos rövid távú egyenlőség az aggregált kínálatra: Y = Y + α(p P
RészletesebbenA vasárnapi munkavégzés korlátozásának hatása
A vasárnapi munkavégzés korlátozásának hatása A vasárnapi zárva tartás bevezetését megelőző egyeztetéseken az ellenzők érvei között kiemelt hangsúlyt kapott a negatív foglalkoztatási következmények előrejelzése.
RészletesebbenKözgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdasági elméletek Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 3. Előadás A karakterisztikai elmélet Bizonytalan körülmények közötti választás A karakterisztikai elmélet Hagyományos modell a fogyasztó különböző
Részletesebben(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.
(makro modell) Vannak kihasználatlat erőforrások. Árak és a bérek lassan alkalmazkodnak. Az, hogy mit csináltunk most, befolyásolja a következő periódusbeli eseményeket. Minden erőforrást felhasználnak.
RészletesebbenMakroökonómia. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet. Kötelező irodalom. Ajánlott irodalom
Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, FakultätGazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Intézet Makroökonómia Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László
Mikro- és makroökonómia A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László 2016. 11. 18. A keynesiánus pénzpiac A keynesi pénzpiacon az árszínvonal exogén változó! Rögzített nominálbérek mellett a
RészletesebbenA MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI
A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI BENKEI-KOVÁCS BALÁZS HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Munkanélküliség Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkaerő kínálat meghaladja
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenEmberierőforrásmenedzsment
Emberierőforrásmenedzsment Munkaerő-piaci helyzetkép 2017 Dr. Gyökér Irén BME MSc képzés 2016 tavasz Munkaerőpiac A munkaerőpiac két formálisan azonos státusú szereplője (munkavállaló és munkaadó) közötti
RészletesebbenMakroökonómia. 7. szeminárium
Makroökonómia 7. szeminárium Az előző részek tartalmából Népességnövekedés L Y t = ak t α L t 1 α Konstans, (1+n) ütemben növekszik Egy főre jutó értékek Egyensúlyi növekedési pálya Összes változó konstans
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenMunkanélküliség Magyarországon
2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel
RészletesebbenMakroökonómia. 6. szeminárium
Makroökonómia 6. szeminárium Ismétlés: egy főre jutó makromutatók Népességnövekedés L Y t = ak t α L t 1 α Konstans, (1+n) ütemben növekszik Egy főre jutó értékek Egyensúlyi növekedési pálya Összes változó
RészletesebbenMakroökonómia. 2. szeminárium
Makroökonómia 2. szeminárium Óra előtt Előadásdiák, órai feladatok, gyakorlók, tavalyi ZH, házi feladat stb. https://makrogyakorlatok.wordpress.com/ Következő órán ZH!! 12 pont 20 perc GDP, közbülső termék,
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
Részletesebbena beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség
Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus
RészletesebbenGyöngyös,
XIV. Nemzetközi Tudományos Napok Gyöngyös, 2014. 03.27.-03.28. A munkapiaci termelékenység és az intézmények összefüggései különböző képzettségi szinteket igénylő ágazatokban 1 Előadó: Dr. Máté Domicián
RészletesebbenGazdaságpolitika és költségvetés 2018
Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai
Részletesebben2. A négyszektoros jövedelem áramlási modellben ex post igaz, hogy a.) Y=C+I+G+X-IM b.) Y=C+I+G+IM-X c.) Y-IM=C+I+G+X d.
1. A GDP és az GNI közötti különbség, hogy a.) Az egyik tartalmazza a külföldön szerzett elsődleges jövedelmeket b.) Az egyik nem tartalmazza a külföldiek által itthon szerzett elsődleges jövedelmeket
RészletesebbenMunkaerő-piaci alapismeretek (BA)
Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)
RészletesebbenBevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe
Hosszú táv vs. rövid táv Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Elmélet Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
Részletesebben2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája
2.1. A 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája Az aktív népesség arányában, % Az aktív korú népesség arányában, % férfi nő összesen férfi nő összesen 1990 1,4 1,1 1,4 1,1 0,7 0,9 1991 6,0 5,1 5,6 4,4
RészletesebbenElméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége
Részletesebben3571,4=100L 0,5, L=1275,5 a munkakeresleti függvénybe helyettesítve (L(W/p) a profitmaximum feladatból) adódik.
Jegyzet oldalszámok: IS-LM modell (69-79 oldal) Feladat megoldás: Mekkora a nominálbér? IS-LM-ből y; IS: y=0,8y+1000-10r LM: 7143/10=y-100r megoldva: y=3571,4 termelési függvényből foglalkoztatás L; 3571,4=100L
RészletesebbenPW Munkavállalók kiküldetése munkafeltételekkel és -körülményekkel kapcsolatos információkérés
[F1] Az alapfeltételekkel kapcsolatos általános kérdések (3. cikk (1) bekezdés) [F101] Törvényekben vannak-e lefektetve a munkaviszonyra vonatkozó szabályok? [F102] Kizárólag törvényileg van-e szabályozva
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA 2. szeminárium
MAKROÖKONÓMIA 2. szeminárium Makroökonómia Tanszék 2012. február 26. A makrogazdasági körforgás Nemzeti számlarendszer azonossága GDP = Y = C + I + G(+NX ) a fogyasztás C = C 0 + MPC Y DI a rendelkezésre
RészletesebbenA évi munkaerő-piaci helyzet és folyamatok (várható) alakulása, hatása a növekedésre, államháztartásra
A 2015-2018. évi munkaerő-piaci helyzet és folyamatok (várható) alakulása, hatása a növekedésre, államháztartásra Bakó Tamás, Hermann Zoltán, Köllő János, Varga Júlia Szakmai Konferencia a Költségvetési
RészletesebbenGyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac
Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett
RészletesebbenMásodik szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!
Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!! kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet (tőkekínálat) Tőkepiac beruházás KF piaca megtakarítás magatartási
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenElmélet Feladatok Zh infok. 3. szeminárium BCE február 20.
Makroökonómia szeminárium 3. szeminárium Hosszútávú modell I. Révész Sándor Makroökonómia Tanszék BCE 2013. február 20. Alapfogalmak termelési tényező termelési függvény mérethozadék tényezőárak versenyző
RészletesebbenMunkapiaci egyensúlytalanságok -Munkanélküliség. Dr. Nagy Gabriella Mária 2016
Munkapiaci egyensúlytalanságok -Munkanélküliség Dr. Nagy Gabriella Mária 2016 A munkapiaci egyensúly Munkapiaci kínálat és kereslet függ: Reálbér munkamennyiség w/p MUNKAKÍNÁLATI FÜGGVÉNY L S L A munkapiaci
Részletesebben40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia 1. kérdés Ha a banán ára jelent sen emelkedik, akkor ez Magyarországon ceteris paribus a) növeli a CPI értékét és a GDP-deátor értékét is
RészletesebbenGAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II.
Gazdasági növekedés II. 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II. 1. A Solow-modell alapján egy nemzetgazdaság életszínvonalának folyamatos emelkedése a technológiai haladásnak és a népesség magas
RészletesebbenEGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények
EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények György László, PhD vezető közgazdász, egyetemi docens Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyorgy@szazadveg.hu 1. Diagnózis
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 25. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK 18
RészletesebbenBevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe
Hosszú táv vs. rövid táv Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Aggregált kereslet Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (hosszú távú modell) Tudjuk, mit l
RészletesebbenFoglalkoztatás- és szociálpolitika
Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Elérhetőség e-mail: karajz.sandor@uni-miskolc.hu tel.:46-565111/1899 Kötelező irodalom Szilágyi Dezsőné dr. szerk: Közgazdaságtan alapja I.
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenFoglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek
Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenKiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján
Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 12. Előadás A gazdasági növekedés Gazdasági növekedés A gazdasági növekedés méréséhez a közgazdászok a bruttó nemzeti termék mutatóját használják.
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ A javítás
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS
RészletesebbenMakroökonómia. 4. szeminárium
Makroökonómia 4. szeminárium 2016. 03. 03. 1 Emlékeztető Jövő héten dolgozat 12 pontért! definíció, Igaz-Hamis, kiegészítős feladat számítás 2. házi feladat 2 pontért Gyakorlásnak is jó Hasonló feladatok
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenA munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május
Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás
Részletesebben4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Hosszú távú modell Mit csinál a vállalat? Mit
RészletesebbenBevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények
A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKészítette: Lovász Anna. Szakmai felelős: Lovász Anna június
NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenBevezetés s a piacgazdaságba
Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Bacsi, BevPiacgaz 1 Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan közg. elmélettörténet
RészletesebbenMakroökonómia. 8. szeminárium
Makroökonómia 8. szeminárium Jövő héten ZH avagy mi várható? Solow-modellből minden Konvergencia Állandósult állapot Egyensúlyi növekedési pálya Egy főre jutó Hatékonysági egységre jutó Növekedési ütemek
RészletesebbenTantárgyi program. II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1.
Tantárgyi program II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1. félév 1. A tantárgy neve (csoportja): Makroökonómia (Közgazdaságtan
RészletesebbenMunkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP
Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Az előrejelzés szempontjai 1. A munkapiac leírása és foglalkoztatási igények előrejelzése. 2. Az oktatási igények
Részletesebben3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? GDP Árindexek Kamatok Munkanélküliség Vannak releváns gazdasági kérdések,
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika. Bevezet :
Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség
RészletesebbenMunkapiaci helyzet Csehországban és Kelet Németországban
Munkapiaci helyzet Csehországban és Kelet Németországban Csehország és Németország keleti tartományainak foglalkoztatási helyzete jelentõsen eltér a többi posztszocialista országétól. Folyóiratunk Szemle
RészletesebbenMikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN
MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010.
RészletesebbenTUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben
TUDOMÁNY NAPJA 2013 DEBRECEN, 2013. 11.15. A képzettség szerepe a gazdasági növekedésben szektorális megközelítésben 1 Előadó: Dr. Máté Domicián Debreceni Egyetem, KTK domician.mate@econ.unideb.hu KUTATÁSI
RészletesebbenRegionális gazdaságtan
Regionális gazdaságtan 6.-7 Gyakorlat Munkaerı mobilitás Területi indikátorok, A 15-74 éves ek gazd. aktivitása, 24 Aktív népesség Munkanélküliek Foglalkoztatottak Ezer fı Aktivitási ráta, % Foglalkoztatási
Részletesebben1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):
Makroökonómia 1. dolgozatra gyakorló feladatlap 2013. tavasz 1. feladat. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Összes kibocsátás 10000 Folyó termelőfelhasználás
RészletesebbenMunkapiaci helyzet és bérérték Hollandiában
Munkapiaci helyzet és bérérték Hollandiában A prezentáció áttekintése Fő mutatószámok A hollandiai munkapiaci fejlemények A bérérték módszer története A tudás és képesség szerinti munka törvénye (koncepció)
Részletesebben3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )
3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
Részletesebben