Bevezetés az új-keynesi modellekbe
|
|
- Péter Lukács
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Monetáris makroökonómia
2 Mivel fogunk foglalkozni? Mit tanultunk az eddigi monetáris modellekből? Mit mondanak az adatok? Mik azok a stilizált tények, amelyeket viszont akarunk látni a modelljeinkben? Hogyan épülnek fel az újkeynesi modellek?
3 MIU és ami mögötte van... A gazdaságot alapvetően 3 sokk érheti: keresleti, kínálati, monetáris sokk Nézzük meg, hogy az eddigi modelljeink, hogyan teljesítenek
4 MIU és egy keresleti sokk... GDP.6 Fogyasztás.2 Munkaóra Reálbér.8 Infláció.4 Nominális kamatláb
5 MIU és egy kínálati sokk... GDP.15 Fogyasztás.2 Munkaóra Reálbér.7 Infláció 1 Nominális kamatláb
6 MIU és egy monetáris sokk x 1 14 GDP 1 Fogyasztás x 1 14 Munkaóra x 1 14 Reálbér 2 Infláció.4 Nominális kamatláb
7 MIU és ami mögötte van... Monetáris sokkok: Nem hatnak egyáltalán Csak az infláció emelkedik Keresleti sokkok: Fogyasztás emelkedik, de a GDP csökken Árak emelkednek, de a monetáris politika alig reagál Negatív reálkamat
8 MIU és ami mögötte van... Kínálati sokkok: Reálbérek emelkednek Vállalatok csökkentik a termelést Fogyasztás, GDP csökken Árak emelkednek, de a monetáris politika nem reagál Negatív reálkamat
9 Nézzük meg az USA adatait... GDP: logaritmálás és HP filter CPI: éves változás, inflációs cél 2% Nominális kamatláb: FED irányadó kamata, eltérő rezsimekben eltérő trend Monetáris bázis: M1
10 Adatok 97 USA GDP (log, %) 3 USA GDP ciklus HP filter (%) Teljes 96 Trend :1 2:1 25:1 21: :1 2:1 25:1 21:1 6 USA CPI (év/év, %) 7 USA FED kamat (%) CPI Kamat 5 Cél 6 Trend :1 2:1 25:1 21:1 1995:1 2:1 25:1 21:1
11 Monetáris bázis és infláció kapcsolata... 2 M1 és CPI gap az USA ban (év/év, %) M1 (év/év, %) CPI (év/év, %) :1 1997:1 1999:1 21:1 23:1 25:1 27:1 29:1 211:1 213:1 5
12 Találtam egy országot, ahol ez talán működhet...
13 Mozambikra úgy néz ki müködik... 6 M1 és CPI gap Mozmabikban (év/év, %) M1 (év/év, %) 3 5 CPI (év/év, %) :1 1999:1 21:1 23:1 25:1 27:1 29:1 211:1 213:1 1
14 Nem biztos, hogy most pont Mozambikra akarunk egy stilizált modellt...
15 Melyek a főbb stilizált tények? A három fő csatorna az, aminek illusztrálására modellt akarunk készíteni Nézzük meg az egyes változók viszonyát!
16 A kibocsátási rés és az inflációs rés 4 Output gap és CPI gap (év/év, %) Output gap (év/év, %) 1 1 CPI (év/év, %) :1 1997:1 1999:1 21:1 23:1 25:1 27:1 29:1 211:1 213:1 4
17 A kibocsátási rés és az irányadó kamatláb 5 Output gap és FED kamat gap (év/év, %) Output gap (év/év, %) FED kamat gap (év/év, %) :1 1997:1 1999:1 21:1 23:1 25:1 27:1 29:1 211:1 213:1 5
18 Milyen kapcsolat van az egyes változók között???
19 Melyek a főbb stilizált tények? 1 Hogyan hatnak egymásra a változók? A kibocsátási rés avagy a kereslet pozitívan hat az inflációra A monetáris politika reagál a kereslet és az infláció változására 2 Milyen gyors az endogén változók reakciója? A kibocsátási rés, az infláció és a kamat lassan reagálnak Tehát az endogén változók perzisztensek
20 Feladat: építsünk modellt, amely képes megragadni az előbb megfigyelt jelenségeket!
21 A háztartások az életpálya hasznosságukat igyekeznek maximalizálni fogyasztásuk és szabadidejük a növelése (munkaidejük csökkentése) által: { } U t = E β t 1 (1 + ξt C Ct 1 σ ) 1 σ (1 + ξl t ) L1+η t, 1 + η t=1 A költségvetési korlát: W t L t + (1 + i t 1 )B t Profit(i)di = P t C t + B t,
22 A probléma megoldásához írjuk fel a Bellman-egyenletet: { } V(B t 1 ) = (1 + ξt C Ct 1 σ ) 1 σ (1 + ξl t ) L1+η t + βe t V(B t ) 1 + η ) 1 +λ t (W t L t + (1 + i t 1 )B t 1 + profit(i)di P t C t B t
23 Az első rendű feltételek: V C t = (1 + ξt C )Ct σ λ t P t = V L t = (1 + ξt C )(1 + ξt L )Lt η + λ t W t = V B t = βe t V Bt+1 λ t =
24 Burkológörbe-tételt használjuk fel: majd eggyel előrébb léptetve: V Bt 1 = λ t (1 + i t 1 ) E t V Bt = E t λ t+1 (1 + i t )
25 A fogyasztó problémájának megoldása: βe t C σ t+1 C σ t 1 + ξ C t ξ C t (1 + ξt L )Lt η = W t Ct σ P t (1 + i t ) P t P t+1 = 1
26 Dönteniük kell a fogyasztási kosaruk szerkezetéről is: ( 1 C t = ) θ C t (i) θ 1 θ 1 θ di
27 ( 1 L = P t (i)c t (i) + γ t C t ) θ C t (i) θ 1 θ 1 θ di
28 Az elsőrendű feltétel: L C t (i) = P θ t(i) γ t 1 θ C 1 1 θ θ t C t (i) 1 θ = θ ( ) Pt (i) θ C t (i) = C t γ t
29 Helyettesítsük vissza a keresleti függvényt a termelési függvénybe: C t = C t = 1 = γ t = ( ) θ C t (i) θ 1 θ 1 θ di ( (Pt (i) γ t ( ) Pt (i) 1 θ di γ t ( 1 P t (i) 1 θ di ) θ C t ) θ 1 θ ) 1 1 θ di θ θ 1
30 Ezek alapján a γ t az egyedi árak mértani átlaga, nevezzük át P t -re: P t = ( 1 ) 1 P t (i) 1 θ 1 θ di
31 Az összes nominális kiadásának az összege megegyezik az aggregált ár aggregált fogyasztás szorzatával: 1 P t(i)c t(i)di = = = = ( ) θ Pt(i) P t(i) C tdi P t ( ) θ Pt(i) P t(i) dic t P t P t(i) 1 θ dic t P θ t = P1 θ t C P θ t t = P tc t Pt(i)1 θ di C P θ t t
32 A vállalatok a termelésükhöz az alábbi technológiával állítják elő az egyedi termékeiket: Y t (i) = A t L t (i),
33 Minden egyedi vállalat a fogyasztó számára egyedi termékeket állít elő. Így monpol erejük van a saját termékek értékesítése során. Így a profit maximalizálásokhoz figyelembe veszik, a fogyasztó keresleti függvényét az egyedi termékek iránt: ( ) Pt (i) θ C t (i) = C t Az egyedi termékek piacán egyensúly van: P t Y t (i) = C t (i)
34 A vállalatok profitot maximalizálnak, az adott időszaki profit meghatározható az adott időszaki árbevétel és a termelési költség különbözeteként: Profit t (i) = P t (i)y t (i) W t L t (i)
35 A Calvo-féle árazás logikáját követve azt tételezzük fel, hogy a vállalatok 1 ω hányada képes csupán minden időszakban árat meghatározni minden időszakban, ω hányaduk kénytelen rögzítve tartani az áraikat: Profit t (i)(p t (i)) + E t ω Profit t+1(i)(p t (i)) 1 + i t + +E t ω 2 Profit t+2(i)(p t (i)) (1 + i t )(1 + i t+1 ) E tω n Profit t+n (i)(p t (i)) max (1 + i t )... (1 + i t+n ) P t (i)
36 Avagy n= E t ω n Profit t+n(i)(p t (i)) n k=1 1 + i t+k 1 max P t (i)
37 A vállalatok diszkont faktora megadható E t t,t+n = E t 1 (1 + i t )... (1 + i t+n ) E t t,t+n = E t β n C σ t+n C σ t P t P t+n
38 Tehát, amiről dönteni akar az optimalizáló vállalat: E t n= ω n t,t+n (P t (i)y t+n (i) W t+n L t+n (i)) max P t (i) Helyettesítsük ki a vállalat termelési függvényét: E t n= ( ) ω n t,t+n P Y t+n (i) t (i)y t+n (i) W t+n A t+n max P t (i)
39 Vezessünk be egy új változót, a határköltséget MC t = W t A t Behelyettesítve az optimalizálás egyenletébe: E t n= ω n t,t+n (P t (i)y t+n (i) MC t+n Y t+n (i)) max P t (i)
40 Valamint a vállalatok a döntésükhöz figyelembe veszik a termékeik iránti keresletet: E t n= ( ) P ω n t,t+n (P θ ( ) t (i) t (i) P θ C t+n MC t (i) t+n C t+n) P t+n P t+n max P t (i)
41 Az első rendű feltétel: ( ) E t ω n P θ ( ) t,t+n t (i) C t+n θp P θ 1 ( ) t (i) t (i) 1 P θ 1 C t+n + θmc t (i) 1 t+n C t+n = P n= t+n P t+n P t+n P t+n P t+n
42 Rendezzük át, és emeljük ki a P t (i)-t: θe t n= ( ) P ω n θ t (i) t,t+nmc t+n C t+n = (θ 1)P t (i)e t P t+n n= ( ) P ω n θ t (i) t,t+n C t+n P t+n
43 Fejezzük ki a P t (i)-t: P t (i) = ( ) θ θ θ 1 E n= ωn t,t+n MC 1 t+n P Ct+n t+n t ( ) θ n= ωn 1 t,t+n P Ct+n t+n
44 Amennyiben minden vállalat képes lenne árakat meghatározni (tehát ω = ), abban az esetben az optimális ár: P t (i) = θ θ 1 MC t Ez azt jelenti, hogy ha a vállalatoknak ugyan van monpol erejük, de szabadon meghatározhatják az áraikat, akkor az optimális nominális θ ár a nominális határköltség és θ 1 azaz a haszonkulcs szorzata. Mivel minden vállalat ezt a viselkedést követi, így az aggregált árszint: P t = θ θ 1 MC t
45 A nem-lineáris modell egyenletei A termeléshez szükséges munkaállomány összege megadja a rendelkezésre álló teljes munkát: L t = i L t (i)di Ezek alapján vegyü a termelési függvényt: L t (i) = Y t(i) A t A bal és jobb oldalt aggregálva: L t = 1 Y t (i) di A t
46 A nem-lineáris modell egyenletei Az egyedi termékek piacán egyensúly van, behelyettesítve a keresleti függvényt: L t = ( ) θ Pt(i) 1 P Ct t A t Valamint kiemelve az integrálból az i-től független tagokat: di L t = C t A t 1 ( ) Pt (i) θ di P t
47 A nem-lineáris modell egyenletei Az aggregált árak alakulására már korábban volt egy definíciónk: P t = ( 1 ) 1 P t (i) 1 θ 1 θ di De ott nem tettünk különbséget az újraárazó és az árat nem változtató cégek között: P t = ( ω ) 1 (1 ω)p t (i) 1 θ + ω P t 1 (i) 1 θ 1 θ di
48 A nem-lineáris modell egyenletei Kérdés: hogy a ((1 ω) 1 1 ω P t 1(i) 1 θ di) mit tételezhetünk fel? Alakítsuk át az egyenletet: P t = 1 = 1 = 1 = ( 1 ) 1 P t (i) 1 θ 1 θ di ( 1 1 ( ) Pt (i) 1 θ 1 θ di) 1 1 P t ( ) Pt (i) 1 θ di P t e (1 θ)(ln Pt(i) ln Pt) di
49 A nem-lineáris modell egyenletei Közelítsük másodfokon: 1 1 ln P t (1 θ)(ln P t(i) ln P t) + 1di + (1 θ) ln P t(i)di + 1 (1 θ) 2 (ln P t(i) ln P t)di + 1 (1 θ)2 (ln P t(i) ln P t) 2 di 2 (ln P t(i) ln P t) 2 di (1 θ)2 2 1 (ln P t(i) ln P t) 2 di Tanulság: az egyedi árak eloszlásának várható értéke egy adott szórás mellett ( 1 (ln P t(i) ln P t ) 2 di) tart az aggregált árhoz: 1 ln P t (i)di ln P t (1 θ) 2 1 (ln P t (i) ln P t ) 2 di
50 A nem-lineáris modell egyenletei Ebből adódóan - egységnyi szórást feltételezve - az egyenlet második tagja közelíti az előző időszaki árindexet: P t = ( (1 ω)p t (i) 1 θ + ωp 1 θ t 1 ) 1 1 θ
51 A nem-lineáris modell egyenletei Van 9 ismeretlenünk: C, i, π, L, w, P, P, MC, W. És eddig 8 egyenletünk: C σ t ξt+1 C 1 + i t βe t Ct σ 1 + ξt C = π t+1 (1 + ξ L t )Lη t = w tc σ t L t = Ct 1 ( ) Pt(i) θ di A t P t ( P t = P t (i) = ) 1 1 θ (1 ω)p t (i) 1 θ + ωp 1 θ t 1 ( n= ω n t,t+n MC t+n θ θ 1 Et ) θ 1 C P t+n t+n ( ) θ n= ω n 1 t,t+n C P t+n t+n MC t = Wt A t w t = Wt 1 + π t = P t P t P t 1
52 A nem-lineáris modell egyenletei A hiányzó egyenletnek használjuk fel az ún. Taylor-szabályt: 1 + i t = (1 + i)(1 + π t ) φπ (1 + ξ i t)
53 A nem-lineáris modell egyenletei C σ t ξt+1 C 1 + i t βe t Ct σ 1 + ξt C = π t+1 (1 + ξ L t )Lη t = w tc σ t L t = Ct 1 ( ) Pt(i) θ di A t P t ( ) 1 P 1 θ ( ) 1 = (1 ω) t (i) Pt 1 1 θ 1 θ + ω P t P t ( ) n= P ω t (i) θ n P θ t+n t,t+n mc Pt Pt t+n C P t+n t+n = P t θ 1 Et ( ) θ n= ω n Pt t,t+n C P t+n t+n mc t = wt 1 + π t = A t P t P t i t = (1 + i)(1 + π t) φπ (1 + ξ i t )
54 Egyszerűbb egyenletek log-linearizálása Az Euler-egyenletet egy egyszerű logaritmálással át lehet alakítani: ln β σe t ln C t+1 + σ ln C t + ln(1 + ξ C t+1) ln(1 + ξ C t ) + ln(1 + i t) E t ln(1 + π t+1) = Tételezzük fel, hogy az infláció a steady-state-ben nulla. Így az Euler egyenlet log-linearizált változata: Alakítsuk át: σe t Ĉ t+1 + σĉ t + ξ C t+1 ξc t + î t E t π t+1 = Ĉ t = E t Ĉ t σ ( ξ C t ξt+1) C 1 ) (ît E t π t+1 σ
55 Egyszerűbb egyenletek log-linearizálása A munkakínálati függvény szintén gyorsan átalakítható a logaritmálással: Log-linearizált verzió: ln(1 + ξ L t ) + η ln L t + σ ln C t = ln w t ξ L t + η L t + σĉ t = ŵ t
56 Egyszerűbb egyenletek log-linearizálása A gazdaság reálhatárköltsége: ln mc t = ln w t ln A t A log-linearizált verzió: mc t = ŵ t  t
57 Egyszerűbb egyenletek log-linearizálása A kamatszabály log-linearizált alakját az előbbiek alapján meghatározhatjuk egy logaritmálással: 1 + i t = (1 + i)(1 + π t ) φπ (1 + ξ i t) ln(1 + i t ) = ln(1 + i) + φ π ln(1 + π t ) + ln(1 + ξ i t) î t = φ π π t + ξ i t
58 Egyszerűbb egyenletek log-linearizálása A gazdaság vállalati szektorának munka iránti kereslete: ln L t = ln C t ln A t + ln 1 ( ) Pt (i) θ di A nem-lineáris munkakeresleti függvényben szereplő tagnál be kell látnunk, hogy redundás. P t
59 Egyszerűbb egyenletek log-linearizálása Alakítsuk át, és közelítsük másodfokon: 1 ( ) θ Pt(i) di = P t e θ(ln Pt(i) ln Pt) di 1 θ(ln P t(i) ln P t) + θ2 2 (ln Pt(i) ln Pt)2 di 1di 1 θ(ln P t(i) ln P t)di + 1 θ 2 2 (ln Pt(i) ln Pt)2 di
60 Egyszerűbb egyenletek log-linearizálása Az korábbi másodfokú közelítésből kifejezhető az alábbi ( 1) 1 (ln P t (i) ln P t )di Majd ezt behelyettesítve kapjuk: (1 θ) 2 1 (ln P t (i) ln P t ) 2 di 1 1 ( Pt(i) P t ( Pt(i) P t ) θ (1 θ) di 1 + θ 2 ) θ di 1 + θ (ln P t(i) ln P t) 2 di + θ2 2 (ln P t(i) ln P t) 2 di 1 (ln P t(i) ln P t) 2 di
61 Egyszerűbb egyenletek log-linearizálása Tehát a keresett tag az nem más mint az egyedi árak szóródásának a függvénye: ln 1 ( Pt (i) P t ) θ di θ 2 var ( ) Pt (i) P t
62 Egyszerűbb egyenletek log-linearizálása Ezek alapján a munkakeresleti függvény log-linearizálva a következő: L t = Ĉ t  t
63 Az új-keynesi Phillips-görbe meghatározása A modell levezetése során az alábbi egyenletet kaptuk az optimális nominál ár teljes árindex hányadosára: P t (i) P t = ( ) θ θ θ 1 E n= ωn P t+n t,t+n P t mc Pt t+n P Ct+n t+n t ( ) θ n= ωn Pt t,t+n P Ct+n t+n
64 Az új-keynesi Phillips-görbe meghatározása Alakítsuk át egy kicsit és rendezzük nullára: E t n= ( ) θ ( ω n Pt P t,t+n C t (i) t+n θ P t+n P t θ 1 ) P t+n mc t+n = P t
65 Az új-keynesi Phillips-görbe meghatározása Gondoljuk át, mielőtt n-szer log-linearizálunk: E t n= ( ) P θ e ln ωk +ln t,t+n +ln t +ln Ct+n P t+n (e ln P t (i) ln Pt θ Ahol a diszkont faktor logaritmálva: θ 1 eln mc t+n +ln P t+n ln P t ) = E t ln t,t+n = ln β n σe t ln C t+n + σ ln C t + ln P t E t ln P t+n
66 Az új-keynesi Phillips-görbe meghatározása E t n= ( ω n β n C e ln P t (i) ln Pt θ ) θ 1 eln mc t+n+ln P t+n ln P t = No de a C minden tagban benne van, ezzel le is lehet osztani: E t n= ω n β n ( e ln P t (i) ln P t θ ) θ 1 eln mc t+n+ln P t+n ln P t =
67 Az új-keynesi Phillips-görbe meghatározása A zárójelen belüli árarányok és határköltségek log-linearizálása, már nagyon könnyű: E t n= (( ) ( ω n β n ln P t (i) ln 1 (ln mc t+n ln mc) ln P )) t+n ln 1 = P t P t
68 Az új-keynesi Phillips-görbe meghatározása Felbontva a zárójelet és átrendezve a másik oldalra, akkor egy mértani sorozattal meg tudjuk mondani a szummánál maradt tagok összegét: n= ω n β n ln P t (i) P t = E t n= A mértani sorozat után: 1 1 ωβ ln P t (i) = E t P t n= ( ω n β ((ln n mc t+n ln mc) + ln P )) t+n ln 1 = P t ( ω n β n (ln mc t+n ln mc) + ln P ) t+n P t
69 Az új-keynesi Phillips-görbe meghatározása Bontsuk ki a szummából a n = -t. 1 1 ωβ ln P t (i) = ln mc t ln mc + ln Pt + E t P t P t n=1 ( ) ω n β n (ln mc t+n ln mc) + ln Pt+n P t
70 Az új-keynesi Phillips-görbe meghatározása Látható, hogy van egy szabályszerűség. Ha egy időszakkal előrébb léptetjük az egészet, akkor 1 E t 1 ωβ ln P t+1 (i) = E t P t+1 n= ( ω n β n (ln mc t+n+1 ln mc) + ln P ) t+n+1 P t+1
71 Az új-keynesi Phillips-görbe meghatározása De ez megegyezik: 1 1 ωβ E t ln P t+1 (i) = E t P t+1 n=1 ( ω n 1 β n 1 (ln mc t+n ln mc) + ln P ) t+n P t+1
72 Az új-keynesi Phillips-görbe meghatározása Átrendezve már majdnem megkapjuk az eddig ismeretlen részt: ωβ 1 ωβ E t ln P t+1 (i) = E t P t+1 n=1 ( ω n β n (ln mc t+n ln mc) + ln P ) t+n P t+1
73 Az új-keynesi Phillips-görbe meghatározása És hogy teljes legyen, szokásos - szorzunk osztunk P t 1 -el - trükk segít nekünk: ωβ 1 ωβ Et ln P t+1(i) = E t P t+1 n=1 ( ) ω n β n (ln mc t+n ln mc) + ln Pt+n + ln Pt P t P t+1
74 Az új-keynesi Phillips-görbe meghatározása Az ln Pt P t+1 tagot ki lehet hozni a szumma jel mögül mértani sorozattal, de óvatosan, hisz most a n nem -ról indul: ωβ 1 ωβ Pt+1 Et ln (i) P t+1 = E t n=1 ( ω n β n (ln mct+n ln mc ) + ln P ) t+n + P t 1 1 ωβ ln P t P t ln P t+1 P t+1
75 Az új-keynesi Phillips-görbe meghatározása Átszorozva megkaptuk az keresett részt: ωβ 1 ωβ Et ln P t+1(i) + ωβ Pt+1 ln = E t P t+1 1 ωβ P t n=1 ( ) ω n β n (ln mc t+n ln mc) + ln Pt+n P t Ezzel tulajdonképpen mindent kihoztunk az árazási egyenletből, amit lehet, hisz ha visszaírjuk a most kapott tagot, valamint kihasználjuk, hogy ln Pt P t 1 = π t, akkor 1 1 ωβ ln P t (i) = ln mc t ln mc + ln Pt + ωβ P t P t 1 ωβ Et ln P t+1(i) + ωβ Pt+1 ln P t+1 1 ωβ P t
76 Az új-keynesi Phillips-görbe meghatározása Vegyük a korábban kiszámolt árindexet: 1 = ( ( ) P (1 ω) t (i) 1 θ + ω P t ( Pt 1 P t ) 1 θ ) 1 1 θ Kicsit alakítsuk át: 1 ω ( Pt 1 P t ( ) P 1 = (1 ω) t (i) 1 θ + ω P t ) 1 θ ( P = (1 ω) t (i) P t ) 1 θ ( ) 1 θ Pt 1 P t
77 Az új-keynesi Phillips-görbe meghatározása Log-linearizáljuk az egyenletet: 1 1 ω ω(1 θ) ln P t 1 P t = (1 θ) ln P t (i) P t Mind a két oldalt 1 θ-val egyszerűsíthetjük továbbá átrendezhetjük: ω 1 ω ln P t P t 1 = ln P t (i) P t
78 Az új-keynesi Phillips-görbe meghatározása Ezt a tagot kell behelyettesíteni a korábban meghatározott egyenletbe: 1 1 ωβ ω Pt ln = ln mc t ln mc + 1 ω P t 1 ωβ ω 1 ωβ Et Pt+1 ln + ωβ Pt+1 ln 1 ω P t 1 ωβ P t Átszorozva: ln Pt P t 1 = (1 ωβ)(1 ω) (ln mc t ln mc) + ωβe t ln Pt+1 + (1 ω)β ln Pt+1 ω P t P t
79 Az új-keynesi Phillips-görbe meghatározása Végül pedig az infláció definícióját és a loglinarizált változókat használva kapjuk az újkeynes-i Phillips-görbét: π t = (1 ωβ)(1 ω) ω mc t + βe t π t+1
80 Az új-keynesi alapmodell egyenletei összefoglalva Ĉ t = E t Ĉ t σ ŵ t = ξt L + η L t + σĉ t L t = Ĉ t  t ( ξ C t ξt+1) C 1 ) (ît E t π t+1 σ mc t = ŵ t  t π t = (1 ωβ)(1 ω) mc t + βe t π t+1 ω î t = φ π π t + ξt i
81 Az új-keynesi alapmodell egyenletei összefoglalva Helyettesítsük ki munkaórát a munkakínálati függvényből: ) ŵ t = ξt L + η (Ĉt  t + σĉ t Most pedig helyettesítsük ki a reálbért a határköltség függvényből: ) mc t = ξt L + η (Ĉt  t + σĉ t  t = ξ L t + (η + σ)ĉ t (1 + η)â t
82 Az új-keynesi alapmodell egyenletei összefoglalva Így kihelyettesíthetjük a határköltséget az új-keynesi Phillips-görgéből. Végül 3 egyenletünk maradt: Ĉ t = E t Ĉ t ( ξ C σ t ξt+1) C 1 ) (ît E t π t+1 σ (1 ωβ)(1 ω) ) π t = (ξ t L + (η + σ)ĉ t (1 + η)â t + βe t π t+1 ω î t = φ π π t + ξt i
83 Az új-keynesi alapmodell egyenletei összefoglalva Korábban beláttuk: P t C t = 1 P t(i)c t (i)di valamint Y t (i) = C t (i) Így az aggregált termelés megegyezik az aggregált fogyasztással Y t = C t. Ezek alapján: Ŷ t = E t Ŷ t ( ξ C σ t ξt+1) C 1 ) (ît E t π t+1 σ (1 ωβ)(1 ω) ) π t = (ξ t L + (η + σ)ŷ t (1 + η)â t + βe t π t+1 ω î t = φ π π t + ξt i
84 IVF: Keresleti sokk.4 Nominális kamatláb.35 Infláció Kibocsátás
85 IVF: Költség sokk.2 Nominális kamatláb.14 Infláció Kibocsátás
86 IVF: Monetáris politikai sokk.25 Nominális kamatláb Infláció Kibocsátás
87 IVF: Technológiai sokk Nominális kamatláb Infláció Kibocsátás
Előrejelzés az új-keynesi modellekkel
Monetáris makroökonómia Monetáris makroökonómia Miről lesz szó... 1 Az eddigiekben megismerkedtünk az új-keynesi modellekkel 2 Megvizsgáltuk, hogy milyen monetáris politikai szabályok mellett milyen az
RészletesebbenMakroökonómia. 3. szeminárium
Makroökonómia 3. szeminárium Amit eddig tudunk Alapfogalmak Nominális és reál GDP, árszínvonal, CPI, infláció, kamat Modellről eddig általában Endogén és exogén változó Magatartási egyenletek és piaci
RészletesebbenVannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk.
Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk. Modellt építünk Szereplők + Piacok Magatartási egyenletek + Piaci egyensúlyi feltételek Endogén változók + Exogén változók GDP nominális
RészletesebbenMakroökonómia. 7. szeminárium
Makroökonómia 7. szeminárium Amit eddig tudunk hosszú táv: Alapfogalmak: GDP, árindexek Hosszú távú (klasszikus) modell: alapvető egyensúlyi összefüggések Solow-modell: konvergencia, növekedés Ami most
RészletesebbenMakroökonómia. 8. szeminárium
Makroökonómia 8. szeminárium Jövő héten ZH avagy mi várható? Solow-modellből minden Konvergencia Állandósult állapot Egyensúlyi növekedési pálya Egy főre jutó Hatékonysági egységre jutó Növekedési ütemek
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés. Kiss Olivér
MAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés Kiss Olivér AS elmélet 4 modell az agregált kínálatra Azonos rövid távú egyenlőség az aggregált kínálatra: Y = Y + α(p P
Részletesebbena beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség
Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
Részletesebben3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? GDP árindexek kamatok munkanélküliség Hol tartunk? Vannak releváns gazdasági
Részletesebben3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? GDP Árindexek Kamatok Munkanélküliség Vannak releváns gazdasági kérdések,
RészletesebbenMakroökonómia. 12. hét
Makroökonómia 12. hét A félév végi zárthelyi dolgozatról Nincs összevont vizsga! Javító és utóvizsga van csak, amelyen az a hallgató vehet részt, aki a szemináriumi dolgozat + 40 pontos dolgozat kombinációból
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 9. Előadás Makrogazdasági kereslet Makrogazdasági kereslet Aggregált, vagy makrogazdasági keresletnek (AD) a kibocsátás iránti kereslet és az árszínvonal
RészletesebbenBevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe
Hosszú táv vs. rövid táv Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Elmélet Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMakroökonómia Kisokos
Makroökonómia Kisokos A kiadvány az Ecourse Bt. tulajdonát képezi, annak engedély nélküli, részbeni vagy teljes sokszorosítása tilos. Szerkesztette: Szántó Ivett Budapest, 2016 Tartalomjegyzék 1. A Kisokos
RészletesebbenMakroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor
Makroökonómia 4. szeminárium 1 Emlékeztető Jövő héten dolgozat 12 pontért! Definíció Geometriai feladat Számítás 2. házi feladat 2 pontért Gyakorlásnak is jó Hasonló feladatok várhatók a ZH-ban is Könyvet
RészletesebbenBevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe
Hosszú táv vs. rövid táv Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Aggregált kereslet Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (hosszú távú modell) Tudjuk, mit l
RészletesebbenMakroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások
Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások 1. Feladat Az általunk vizsgált gazdaság vállalati szektora az y t = 4, 65k 0,25 t formában
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész
MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész Révész Sándor szuperkonzultacio.hu 2012. május 15. GDP kiszámítása A következ eket kell gyelembe venni a GDP kiszámításakor: 1 A számításhoz a piaci árakat
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK
RészletesebbenRövid távú modell:aggregált kínálat
Rövid távú modell: Aggregált kínálat Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Rövid távú ingadozások elmélete Mit tudunk már és mi kell még a modellhez? A keynesi kereszt segítségével
RészletesebbenBudapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2015/2016/2 SOLOW-MODELL. 2. gyakorló feladat március 21. Tengely Veronika
Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2015/2016/2 SOLOW-MODELL 2. gyakorló feladat 2016. március 21. Tengely Veronika A feladat Az általunk vizsgált gazdaságban a fogyasztók a mindenkori jövedelem
RészletesebbenKeynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)
RészletesebbenMakroökonómia. 4. szeminárium
Makroökonómia 4. szeminárium 2016. 03. 03. 1 Emlékeztető Jövő héten dolgozat 12 pontért! definíció, Igaz-Hamis, kiegészítős feladat számítás 2. házi feladat 2 pontért Gyakorlásnak is jó Hasonló feladatok
RészletesebbenGYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK
GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK 1. Egy terméket rövid távon a függvény által leírt költséggel lehet előállítani. A termelés határköltségét az összefüggés adja meg. a) Írja fel a termelés
Részletesebben11. Infláció, munkanélküliség és a Phillipsgörbe
11. Infláció, munkanélküliség és a Phillipsgörbe Infláció, munkanélküliség és a Phillips-görbe A gazdaságpolitikusok célja az alacsony infláció és alacsony munkanélküliség. Az alábbiakban a munkanélküliség
RészletesebbenMakroökonómia. 13. hét
Makroökonómia 13. hét Ezen a héten Ragadós árak és ragadós bérek Tankönyv 12. fejezete Geometriai feladatok Költségsokk Változik az aggregált kínálat Jövő héten Végigoldunk egy 40 pontos vizsgasort! Feladatválasztós
RészletesebbenA GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE (II.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR
4. előadás A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE (II.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA Tk. 3. fejezet Makroökonómia előadások
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. Monopolisztikus verseny, Oligopóliumok Szalai László
Mikro- és makroökonómia Monopolisztikus verseny, Oligopóliumok Szalai László 2017.10.12. Piaci feltételek A termékek nem homogének, de hasonlóak A különbség kisebb termékjellemzőkben jelentkezik Pl.: Coca-Cola
RészletesebbenMakroökonómia. 11. hét
Makroökonómia 11. hét Coming soon 40 pontos vizsga Május 23. hétfő, 10 óra Május 27. péntek, 14 óra Június 2. csütörtök, 12 óra Csak egyszer lehet megírni! Minimumkövetelmény: 40% (16 pont) Akkor és most
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMO-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
Részletesebben1. feladat megoldásokkal
1. feladat megoldásokkal Az általunk vizsgált gazdaságban két iparág állít elő termékeket, az és az. A termelés során mindekét iparág reprezentatív vállalata két termelési tényező típust használ egy iparágspecifikusat,
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 25. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK 18
RészletesebbenRövid távú modell:aggregált kínálat
Rövid távú modell: Aggregált kínálat Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Rövid távú ingadozások elmélete Mit tudunk már és mi kell még a modellhez? A keynesi kereszt segítségével
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK
RészletesebbenKözgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László
Közgazdaságtan A vállalatok kínálata Szalai László A vállalat kínálata Döntési faktorok Termelési mennyiség Értékesítési ár Korlátozó feltételek Technológiai korlátok Termelési függvény Gazdasági korlátok
RészletesebbenComing soon. Pénzkereslet
Coming soon Akkor és most Makroökonómia 11. hét 40 pontos vizsga Május 23. hétfő, 10 óra Május 27. péntek, 14 óra Június 2. csütörtök, 12 óra Csak egyszer lehet megírni! Minimumkövetelmény: 40% (16 pont)
Részletesebben2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési, jövedelmi, kiadási
Részletesebbenfeladatsor Alapszigorlat Alkalmazott közgazdasátan MINTA
feladatsor Alapszigorlat Alkalmazott közgazdasátan MINTA A feladatsor kitöltésére 110 perc áll rendelkezésére. A dolgozathoz tollon és számológépen kívül más segédeszközt nem használhat. A mobiltelefon
RészletesebbenMakroökonómia szeminárium - 2. hét. 2. szeminárium Alapfogalmak II., Mikroökonómiai alapok
Makroökonómia szeminárium 2. szeminárium Alapfogalmak II., Mikroökonómiai alapok Révész Sándor Makroökonómia Tanszék BCE 2013. február 12. Pre-demonstrátorunk: Bugyi Orsolya Szakmai segítségnyújtás, dolgozatok
Részletesebben40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia 1. kérdés Ha a banán ára jelent sen emelkedik, akkor ez Magyarországon ceteris paribus a) növeli a CPI értékét és a GDP-deátor értékét is
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA 2. szeminárium
MAKROÖKONÓMIA 2. szeminárium Makroökonómia Tanszék 2012. február 26. A makrogazdasági körforgás Nemzeti számlarendszer azonossága GDP = Y = C + I + G(+NX ) a fogyasztás C = C 0 + MPC Y DI a rendelkezésre
RészletesebbenMakroökonómia. 9. szeminárium
Makroökonómia 9. szeminárium Ezen a héten Árupiac Kiadási multiplikátor, adómultiplikátor IS görbe (Investment-saving) Árupiac Y = C + I + G Ikea-gazdaságot feltételezünk, extrém rövid táv A vállalati
RészletesebbenA ország B ország A ország B ország A ország B ország Rövid távon a kamatparitás: két gazdaságban realizálható átlagos hozamnak azonos devizában kifejezett értéke meg kell, hogy egyezzen egymással. Hosszú
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László
Mikro- és makroökonómia A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László 2016. 11. 18. A keynesiánus pénzpiac A keynesi pénzpiacon az árszínvonal exogén változó! Rögzített nominálbérek mellett a
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenElmélet Feladatok Zh infok. 3. szeminárium BCE február 20.
Makroökonómia szeminárium 3. szeminárium Hosszútávú modell I. Révész Sándor Makroökonómia Tanszék BCE 2013. február 20. Alapfogalmak termelési tényező termelési függvény mérethozadék tényezőárak versenyző
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
0722 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Javítási
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A javítás során
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti
Részletesebben1. szemináriumi. feladatok. két időszakos fogyasztás/ megtakarítás
1. szemináriumi feladatok két időszakos fogyasztás/ megtakarítás 1. feladat Az általunk vizsgál gazdaság csupán két időszakig működik. A gazdaságban egy reprezentatív fogyasztó hoz döntéseket. A fogyasztó
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
RészletesebbenGYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL
GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása
RészletesebbenMakroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.
Részletesebben4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Hosszú távú modell Mit csinál a vállalat? Mit
RészletesebbenKözgazdaságtan I. Tökéletes verseny - kidolgozott feladatok
Közgazdaságtan I. Tökéletes verseny - kidolgozott feladatok Kiss Olivér 01. november 11. Ebben a dokumentumban Berde Éva: Mikroökonómiai és piacelméleti feladatgy jtemény c. feladatgy jteményéb l találtok
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter
MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció
MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú
RészletesebbenNépességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Solow-modell II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Mit tudunk
RészletesebbenFazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára
Szolnoki Főiskola, Üzleti Fakultás Közgazdasági - Pénzügyi Tanszék Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára 1. A makroökonómia tudománya 1. feladat. 1. Ábrázolás
RészletesebbenMegoldások. ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4; 2, 3) normális eloszlású P (ξ
Megoldások Harmadik fejezet gyakorlatai 3.. gyakorlat megoldása ξ jelölje az első meghibásodásig eltelt időt. Akkor ξ N(6, 4;, 3 normális eloszlású P (ξ 8 ξ 5 feltételes valószínűségét (.3. alapján számoljuk.
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László
Mikro- és makroökonómia Bevezető 2017.09.14. Szalai László Általános információk Tantárgy: Mikro- és Makroökonómia (BMEGT30A001) Kurzuskód: C2 (adatlap: www.kgt.bme.hu) Oktató Szalai László Fogadóóra:
RészletesebbenBevezetés az állapottér elméletbe: Állapottér reprezentációk
Tartalom Bevezetés az állapottér elméletbe: Állapottér reprezentációk vizsgálata 1. Példa az állapottér reprezentációk megválasztására 2. Átviteli függvény és állapottér reprezentációk közötti kapcsolatok
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Oldd meg a következő exponenciális egyenletrendszereket! (Alaphalmaz: R) 5 3 x 2 2 y = 7 2 3 x + 2 y = 10 7 x+1 6 y+3 = 1 6 y+2 7 x = 5 (6 y + 1) c) 25 (5 x ) y = 1 3 y 27 x = 3 Megoldás:
Részletesebben(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.
(makro modell) Vannak kihasználatlat erőforrások. Árak és a bérek lassan alkalmazkodnak. Az, hogy mit csináltunk most, befolyásolja a következő periódusbeli eseményeket. Minden erőforrást felhasználnak.
RészletesebbenMiért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt. Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB. Kétidőszakos modell. Kétidőszakos modell
Követelmények Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB Kétidőszakos modell Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt Kétidőszakos modell Tematika a honlapon, www.makrokurzusok.wordpress.com
Részletesebben2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési,
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás
Részletesebben1. szemináriumi. feladatok. Ricardói modell Bevezetés
1. szemináriumi feladatok Ricardói modell Bevezetés Termelési lehetőségek határa Relatív ár Helyettesítési határráta Optimális választás Fogyasztási pont Termelési pont Abszolút előny Komparatív előny
RészletesebbenII. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1
II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenFelépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab
RészletesebbenMonopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés. Carlton -Perloff fejezet
Monopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés Carlton -Perloff 9.10. fejezet Árdiszkrimináció Ugyanazon termék vagy szolgáltatás különböző árakon nem egységes árképzés
RészletesebbenMásodik szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!
Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!! kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet (tőkekínálat) Tőkepiac beruházás KF piaca megtakarítás magatartási
Részletesebben5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
I. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Hogyan hat a skális politika a gazdaságra? Mi a pénz? Milyen költségei vannak az inációnak? Hogyan hat a monetáris politika
RészletesebbenFelépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab
Részletesebben11. Sorozatok. I. Nulladik ZH-ban láttuk:
11. Sorozatok I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Egy számtani sorozat harmadik eleme 15, a nyolcadik eleme 30. Mely n természetes számra igaz, hogy a sorozat első n elemének összege 6? A szokásos jelöléseket
RészletesebbenA belföldi és a külföldi gazdasági szereplőket az alábbi adatokkal jellemezhetjük:
1 feladat A belföldi és a külföldi gazdasági szereplőket az alábbi adatokkal jellemezhetjük: U i = D X,i D Y,i, ahol i = belföld,külföld Q X,belföld = K X,belföld Q X,külföld = K X,külföld Q Y,i = K 0,5,
RészletesebbenPIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium
PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A104 8. hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium PRN: 10. fejezet 2019.04.01. 10:15 QAF14 Kupcsik Réka (kupcsikr@kgt.bme.hu) Emlékeztető Bertrand-modell: árverseny
RészletesebbenFeladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1.
Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás). Feladat. Írjuk fel az f() = függvény 0 = pontbeli érintőjének egyenletét! Az érintő egyenlete y
RészletesebbenIS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Rövid távú modell IS-LM-AD Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? IS-LM modell ismerjük a kamat és a jövedelem közti kapcsolatot az árupiacon (IS görbe) ismerjük
RészletesebbenMásodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek
Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek A másodfokú egyenlet grafikus megoldása Példa1. Ábrázold az f(x) = x + 1x + 16 függvényt, majd olvasd le az ábráról az alábbi egyenlet megoldását: x + 1x + 16 = 0.
RészletesebbenME-GTK Gazdaságelméleti Intézet. Makroökonómia. Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika I. félév
ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet Makroökonómia Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika 2012-13 I. félév A makroökonómia alapkérdései, alapfogalmai és a makrogazdaság szereplői kibocsátás:
Részletesebbengyszerűsített Keynes-i modell C/korm 0,8(Y-0,4Y)+100
Feladat: egyszerűsített Keynes-i modell Legyen egy zárt gazdaságban a kormányzaton kívül a megtakarítás az alábbi függvénnyel adott: S/korm =0,2(Y-0,4Y)-00, ahol a 0,4 az adók 40%-os nagyságára utal. A
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. A termelés modellje Szalai László
Mikro- és makroökonómia A termelés modellje Szalai László 2017.09.28. Termelés Termelési tényezők piaca Vállalat Értékesítés Inputok Technológia Kibocsátás S K L Termelési függvény Q = f K, L,... ( ) Fogyasztók
Részletesebbene (t µ) 2 f (t) = 1 F (t) = 1 Normális eloszlás negyedik centrális momentuma:
Normális eloszlás ξ valószínűségi változó normális eloszlású. ξ N ( µ, σ 2) Paraméterei: µ: várható érték, σ 2 : szórásnégyzet (µ tetszőleges, σ 2 tetszőleges pozitív valós szám) Normális eloszlás sűrűségfüggvénye:
RészletesebbenElőadó: Dr. Kertész Krisztián
Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők
RészletesebbenTÉNYEK, ALAPFOGALMAK II.
2. előadás TÉNYEK, ALAPFOGALMAK II. Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA 2 Új fogalmak 1. Infláció (defláció) 2. Kamat(ok) 3. Munkanélküliség
Részletesebben1. személyes konzultáció
Makroökonómia 1. személyes konzultáció Széchenyi István Egyetem Gazdálkodási szak e-learning képzés Összeállította: Makroökonómia 1. konzultáció 1 Általános tudnivalók: Tutor:, egyetemi adjunktus Fogadóóra
RészletesebbenA makrokínálat, munkanélküliség, infláció
A makrokínálat, munkanélküliség, infláció Tekintettel arra, hogy ez nagyjából az egész kurzus lényegi része, itt hajlandó vagyok egy kicsit elszállt jegyzet készítésére. Az egész lényege, hogy tisztességesen
Részletesebben