KALKULUS II. PÉLDATÁR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KALKULUS II. PÉLDATÁR"

Átírás

1 Lajkó Károly KALKULUS II. PÉLDATÁR mobidiák könyvtár

2

3 Lajkó Károly KALKULUS II. PÉLDATÁR

4 mobidiák könyvtár SOROZATSZERKESZTŽ Fazekas István

5 Lajkó Károly KALKULUS II. PÉLDATÁR Programozó és programtervez matematikus hallgatóknak mobidiák könyvtár Debreceni Egyetem Informatikai Intézet

6 Lektor Dr. Fazekas István Dr. Losonczi László Copyright c Lajkó Károly, 4 Copyright c elektronikus közlés mobidiák könyvtár, 4 mobidiák könyvtár Debreceni Egyetem Informatikai Intézet 4 Debrecen, Pf. A m egyéni tanulmányozás céljára szabadon letölthet. Minden egyéb felhasználás csak a szerz el zetes írásbeli engedélyével történhet. A m A mobidiák önszervez mobil portál (IKTA, OMFB-7/) és a GNU Iterátor, a legújabb generációs portál szoftver (ITEM, 5/) projektek keretében készült.

7 Tartalomjegyzék I. Integrálszámítás Primitív függvény, határozatlan integrál Riemann-integrál... 5 Gyakorló feladatok II. Vektorterek, Euklideszi terek, metrikus terek Alapfogalmak Az R n euklideszi tér R n és metrikus tér topológiája További lineáris algebrai el ismeretek Gyakorló feladatok III. Sorozatok R k -ban Gyakorló feladatok... 5 IV. Többváltozós és vektorérték függvények folytonossága, határértéke... 7 Gyakorló feladatok... 5 V. A Riemann-integrál általánosítása és alkalmazása Korlátos változású függvények Riemann-Stieltjes integrál.... Görbék, görbementi integrál... 5 Gyakorló feladatok... VI. Többváltozós függvények dierenciálszámítása... Gyakorló feladatok

8

9 I. fejezet Integrálszámítás. Primitív függvény, határozatlan integrál Alapintegrálok.. feladat. Bizonyítsa be a Kalkulus II. jegyzet I. fejezete. paragrafusában az úgynevezett alapintegráloknak nevezett alábbi képleteket (formulákat): a) b) c) d) e) f) g) h) i) d { ln() + C ( > ) ln( ) + C ( < ) µ d µ+ µ + + C ( R +, µ ) a d a + C ( R, a >, a ) ln a sin() d cos() + C ( R) cos() d sin() + C ( R) d arcsin() + C ( (, )) d arctg() + C ( R) + sh() d ch() + C ( R) ch() d sh() + C ( R) 9

10 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS j) + d arsh() + C ln( + + ) + C ( R) k) d arch() + C ln( + ) + C ( (, )) l) sin () d ctg() + C k ( (kπ, (k + )π), k Z) m) cos () d tg() + C k ( (kπ π, kπ + π ), k Z) ( n) ) a n n n+ d a n n + + C ( ( ϱ, ϱ)) n n Megoldás. A bizonyítások minden esetben a határozatlan integrál (primitív függvény) denícióján (a F : a, b R dierenciálható függvényt a f : a, b R függvény határozatlan integráljának nevezzük, ha F f teljesül) és az elemi függvények (Kalkulus I. VIII. fejezetében vizsgált) differenciálási szabályainak ismeretén alapulnak. Belátjuk, hogy az a)... n) képletek jobb oldalán szerepl F függvények deriváltjai a baloldali integrálokban szerepl f függvények. a) (ln() + C ), ha >, míg (ln( ) + C ) ( ), ha <, így az F () F () { ln() + C ( > ) ln( ) + C ( < ) függvényre ( ), ami (az integrál deníciója miatt) adja az állítást. b) A F () µ + µ + + C ( R +, µ ) függvényre létezik így igaz az állítás. c) A F () a ln a + C F () µ + (µ + )µ µ R + ra, ( R, a >, a ) függvényre R esetén, ami adja az állítást. d) F () cos() + C ( R)-re F () ( )( sin()) sin() ( R), tehát igaz az állítás. F () ln a a ln a a

11 . PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL e),..., i) az el bbiekhez hasonlóan bizonyítható. j) (arsh() + C) ( R) és + (ln( + ( ) + )) ( R), + ami adja az állítást. k) j)-hez hasonlóan bizonyítjuk. l) és m) is azonnal jön a ctg és tg függvények dierenciálási szabályainak ismeretében. n) A hatványsorok dierenciálására vonatkozó tétel miatt az F () n függvény dierenciálható és F () n s ez adja az állítást. n+ a n + C ( ] ϱ, ϱ [) n + a n n + (n + )n a n n ( ] ϱ, ϱ [), n Alapintegrálokra visszavezethet feladatok.. feladat. Számítsa ki a következ határozatlan integrálokat: ( ) d ; d ; ( ) d ; tg () d ; + d ; + a d ; Megoldás. Használjuk az alapintegrálokat és a Kalkulus II. jegyzet I/. fejezet. tételét (illetve annak általánosítását több függvényre), miután az integrál jele mögötti f függvényekre egyszer azonosságokat használunk.

12 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS. ( ) ( R) miatt ( ) d ( ) d 7 d 7 d d 6 d + C C ( R) ; 7 ( ) ( ) + ( ) miatt ( ) ( d ) + d d d + d + C ln() + + C ( > ) ln( ) + + C ( < ). + ( + ) + ( + d ) + d + ( R) miatt d arctg() + C ( R) ; (( ) ) miatt d 7 8 ( ) ( > ) 7 8 d C + d + C C C ( > ).

13 . PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL 5. tg () sin () cos () cos () cos ( ] () kπ π tg () d cos (), kπ + π [, k Z ) felhasználásával ( ) cos () d cos () d + C tg() + C k ( ] kπ π, kπ + π [, k Z ) a + a + a ( > ) miatt + a ( ) d + a d d + a d + C + a + C + a + C ( > ). Egy egyszer helyettesítés.. feladat. Határozza meg az alábbi integrálokat: cos ( 5) d ; + d ; + 9 d ; d ; d ; (e + e ) d ; Megoldás. Egyszer számolás adja, hogy ha f() d F () + C, akkor f(a+b) d F (a+b)+c. Azaz, ha ismerjük f() határozatlan a integrálját, akkor egyszer en kapjuk az f(a+b) függvény határozatlan integrálját. Az f() cos () ( ] kπ π, kπ + π [ ), k Z függvényre F () tg() (lásd alapintegrálok), így az f( 5) cos ( 5) ( 5 ] kπ π, kπ + π [, k Z)

14 4 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS függvény határozatlan integráljára kapjuk, hogy cos ( 5) d tg( 5) + C k ( 5 ] kπ π, kπ + π [, k Z). Tudjuk, hogy + d arsh() + C ( R). Ha -et el állíthatjuk, mint valamilyen (lineáris) transzformáltja, úgy módszerünk alkalmazható De így miatt ( + 9 d + 9 ( ), + ) + d ( ) arsh + C ( R) ( ) d + ( ) arsh + C ( R). ( ( ) ) arsh + C Az ( R) függvényt az f() ( R) függvényb l az ( R) változó transzformációval kapjuk. Másrészt d így d C C ( R), d ( ) C ( ) C ( R).

15 Az. PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL egyenl ség és az Az + + d ( ) ( R) d arctg() + C alapintegrál miatt 6 arctg ( ) d + arctg ( ) + C ( ) + C ( R). ) ( egyenl ség és az a módszer) adja, hogy d arch() + C ) d ( ( ) arch + C arch ( ) ( > ) ( > ) alapintegrál (és + C ( > ).

16 6 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS A c) alapintegrál a e választással adja, hogy ezért és e d e + C ( R), e d e + C e + C ( R) ezek szerint (e + e ) d e d e + C ( R), e d + e d + C e e + C ( R). Néhány speciális integrandus.4. feladat. Határozzuk meg az alábbi határozatlan integrálokat: + d ; d ; sin 5 cos d ; tg() d ; sin d ; sin cos d ; d ; e + e d ; Megoldás. Egyszer en belátható, hogy ha f : a, b R dierenciálható, akkor és f α ()f () d f α+ () α + f () f() + C (α ) d ln(f()) + C (f() > ). Továbbá (lásd helyettesítéses integrálás tétele), f : a, b R, g : c, d a, b olyanok, hogy g c, d R és f, akkor létezik (f g)g és c R, hogy (( f(g())g () d ) ) f g () + C Az egyes integrálok ezen tételek valamelyikével számolhatók. f(t)dt tg() + C

17 Az. PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL 7 + d + d ( + ) d ( R) egyenl ség mutatja, hogy f() + -re f (), így α mellett alkalmazható az els formula, ezért Mivel + d ( + ) 4 4 tg sin sin cos cos így f() cos >, ha ezért a második formula szerint: tg d + d ( + ) d + C 4 ( + ) 4 + C ( R). ( ] π + kπ, π + kπ[ ), ] π + kπ, π + kπ [ és f () sin, sin cos d ln(cos()) + C k ( ] π + kπ, π + kπ[ ). Az d d ( ) ( ) d ( ], [ ) egyenl ség mutatja, hogy f() ( ], [ ) esetén létezik f (), így alkalmazható az els formula, ezért: d ( ) ( ) ( ) d + C ( ], [ ). + C

18 8 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Hasonlóan, mint korábban: 4 4 d 4 4 ln( ) + C ( ) d ( ) <. ( ) Legyen >, akkor, továbbá sin d cos +C, így a harmadik formula szerint sin d Részletezés nélkül: sin d sin t dt t + C cos + C ( > ). e ( + e + e d ) e d ln( + e ) + C ( R) ; sin 5 () cos() d sin 5 ()(sin()) d sin6 () + C ( R) ; 6 sin cos d cos () sin() d cos () ( sin()) d cos ()(cos()) d cos () + C k cos() + C k ( ] π + kπ, π + kπ, k Z). Helyettesítéses integrálás.5. feladat. Számítsa ki az alábbi integrálokat: d ; + d ; ( + ) d ; d ; ( ) d ; e e + d ;

19 . PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL 9 Megoldás. Itt most igazi helyettesítésekkel élünk majd, azaz a Kalkulus II. jegyzetben kimondott helyettesítéses integrálás tételét követ megjegyzésben megfogalmazott tételt használjuk: Ha f : a, b R, g : c, d a, b olyanok, hogy g és f, továbbá g, akkor (f g) g és ( ) (( ) ) f() d (f g)g g () + C f(g(t))g (t) dt tg () + C ( c, d ). Ha (f g)g és g ]c, d[-ben, akkor f és ismét érvényes ( ). Hogy milyen helyettesítést válasszunk, arra nincs általános módszer, de vannak jellegzetes típusok (ahogy err l már az elméletben is szóltunk). ( Az d az R d speciális esete, így az elméleti anyagban tett utalás szerint olyan g(t) (t R) helyettesítést alkalmazzunk, melyre g () t ( R), azaz ( t t t (t R) miatt) g(t) t (t R). Ekkor f() ( R), g(t) t -re g : R R és g (t) t (t R), továbbá létezik, n a + b c + d f(g(t))g (t)dt ( t ) t( t ) dt [ t + 6t 6 t 9 ] dt ezért létezik d t t7 7 t ) + C (t R) ; ( t ) t ( t ) dt t + C 4 ( ) ( ) 7 ( ) + C ( R). Hasonló gondolatmenettel az ( + ) d kiszámításánál a g () t ( > ), azaz t g(t) (t > ) helyettesítésnél: f() ( + ) ( > ), g(t) t (t > )-ra g és

20 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS g (t) t (t > ), továbbá létezik f(g(t))g (t) dt ( + t t dt )t ezért létezik ( + ) d ( ) d ( ) dt arctg t + C (t > ), + t ( + t )t t dt t + C arctg + C ( > ). d ( < ) miatt (az elmélet egyik példáján felbuzdulva) alkalmazzuk az g(t) sin t, t ] π, [ π helyettesítést. Ekkor g szigorúan monoton növeked, így g : ], [ R, g () arcsin(), g (t) cos t ( t ] π, [ π ), továbbá f() Így létezik ( ) d ( ) f(g(t))g (t) dt cos cos t dt t ] tg t + C, t ( ], [ ) mellett ( ) d tg(arcsin ) + C + C ( < ). π, π cos t dt [. cos t cos t dt tarcsin + C sin(arcsin ) sin (arcsin ) + C Az + d kiszámításánál (de általában, ha R(, + ) d típusú integrál szerepel) eredményt hoz az g(t) sh(t) (t R) helyettesítés. Ekkor a sh függvény szigorú monotonitása miatt g () arsh() ( R) és g (t) ch(t) (t R). Felhasználva a ch (t) sh (t) és ch (t) + ch(t) (t R) azonosságokat a hiperbolikusz függvényekre, kapjuk, hogy

21 . PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL f() + ( R) esetén létezik f(g(t))g (t) dt + sh (t) ch(t) dt + ch(t) ch (t) dt dt dt + ch(t) dt + C t + sh(t) + C (t R). 4 Ezért létezik + d + sh (t) ch(t) dt tarsh() + C arsh() + sh( arsh()) + C 4 arsh() + sh(arsh()) ch(arsh()) + C arsh() C ( R). Az d kiszámításánál, felhasználva, hogy ( d ) d (ha pl. ) és tudva a hiperbolikusz függvények ch (t) sh (t) azonosságát, melyb l sh (t) ch (t) következik, az ch(t) g(t) (t ) helyettesítésben bízunk. Ekkor (mivel a ch függvény szigorúan monoton növeked [, + [-en) g () arch ( ) ( ), g (t) sh(t) (t ) és g (t) (t > ), továbbá f() ( ) mellett létezik f(g(t))g (t) dt ch (t) sh(t) dt sh (t) dt ch(t) dt 4 sh(t) t + C (t ).

22 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Ezért (a helyettesítéses integrálás tételének ( ) formulája szerint) létezik ( d ) d ch (t) sh(t) dt tarch + C ( ( arch ( 4 sh sh ( arch ( arch ( )) )) ch ) + C ( ) arch ( ( arch ( arsh Megjegyzés. Hasonlóan kapjuk, hogy d ( arsh ( arsh )) ) + C ) + C ) + C ( ). ) + C ( ). Az e e + d ( R) meghatározásánál (de általában, ha R(e ) d típusú integrál van) eredményre vezet az e g () t ( R), azaz ln(t) g(t) (t > ) helyettesítés. Ekkor g (t) t f() ( R) mellett létezik e e + f(g(t))g (t) dt így létezik e e + d t t + t (t > ) és dt arctg(t) + C (t > ), t t + t dt te + C arctg(e ) + C ( R).

23 . PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL Parciális integrálás.6. feladat. Határozza meg az alábbi integrálokat: ln d ; cos() d ; arcsin d ; ( + ) ln d ; ( + ) ch() d ; arctg d ; ( )e d ; sin d ; e cos d ; e d ; arctg d ; sin 4 () d ; Megoldás. A parciális integrálás tétele szerint: Ha az f, g : a, b R függvények dierenciálhatók a, b -n és f g, akkor fg is és C R, hogy f()g () d f()g() (P) f ()g() d + C ( a, b ). A feladatban szerepl integrálok többsége a Kalkulus II. jegyzetben az el bb idézett tételt követ megjegyzésben szerepl típusok valamelyike. ln d ln d ( > ) igaz. Válasszuk az f() ln és g() ( > ) függvényeket, akkor f (), g (), továbbá létezik így f ()g() d d d ( > ), ln d f()g () d f()g() f ()g() d + C ln d + C ln + C ( > ). Az ( + ) ln d kiszámításánál tekintsük az f() ln, g () +, azaz g() + ( > ) függvényeket, akkor f () és f ()g() d 9 + ( ) ( ) + d + d ( > ).

24 4 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Ezért (tételünk szerint) létezik C R, hogy ( + ) ln d f()g () d f()g() f ()g() d + C ( ) ( ) + ln C ( > ). Megjegyzés. P n () ln d típusú integrál kiszámításánál mindig az f() ln, g () P n () választással használjuk (P)-t. Az ( )e d kiszámításánál az f(), g () e és így g() e, f () ( R) választással alkalmazható (P) és akkor C R, hogy ( )e d ( )e e d + C ( )e e + C ( )e + C ( R). e d esetében, el bb az f(), g () e, f (), g() e ( R) mellett (P)-t használva kapjuk, hogy C R, hogy ( e d ) e + e e e d + C, d + C ha létezik e d. Ennek meghatározására alkalmazzuk újra (P)-t, f(), g () e, f (), g() e ( R) mellett, akkor C R, hogy e d ( ) e e + ( ) e d + C e d + C e 4 e + C ( R).

25 Így. PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL 5 e d e e 4 e + C + C ( ) e + C. 4 Megjegyzés. P n ()e a d típusú integrál kiszámításánál f() P n (), g () e a ( R) mellett használjuk (P)-t (esetleg többször is, de akkor más az el bbiekb l kapott f-fel). cos() d kiszámításánál legyen f(), g () cos(), f (), g() sin() ( R), akkor (P)-b l cos() d sin() sin() d + C sin() + cos() + C ( R). ( + ) ch() d esetében kétszer alkalmazzuk a parciális integrálás tételét és (tömör írásmódban) kapjuk, hogy ( + ) ch() d ( + ) sh() ( + ) sh() d + C [ ] ( + ) sh() ( + ) ch() ch() d + C + C ( + ) sh() ( + ) ch() + sh() + C + C ( + + ) sh() ( + ) ch() + C ( R). Megjegyzés. Az P n () sin(a + b) d, P n () cos(a + b) d, Pn () sh(a + b) d, P n () ch(a + b) d típusú integrálok kiszámításánál az f() P n () (és g () a másik tényez ) mellett alkalmazzuk (P )-t (esetleg többször). Így ( ) sin d cos ( ) cos d + C cos + cos d + C

26 6 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS cos + [ sin ] sin d + C + C cos + sin + 4 cos + C + C ( + ) cos + sin + C ( R). 4 arctg() d arctg() d arctg() arctg() + d + C arctg() ln( + ) + C ( R). + d + C arcsin() d arcsin() d arcsin() d+c arcsin() + ( ) ( ) d + C arcsin() + ( ) + C arcsin() + + C ( R). arctg() d arctg() + d + C arctg() + + d + C [ arctg() + d arctg() + C + d ( R). ] + C Megjegyzés. Az P n () arcsin() d, P n () arccos() d, Pn () arctg() d, Pn () arcctg() d típusú integráloknál a g () P n () és f() a másik tényez jelölés mellett alkalmazzuk (P )-t.

27 . PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL 7 A parciális integrálás tételét (a (P ) formulával) felhasználva, f() e, g() cos ( R) választással e sin sin cos d e e d + C e sin e sin d + C e sin [ ] cos cos e e d + C + C e sin + 9 e cos 4 e cos d + C 9 C ( R) következik, ami rendezés után adja, hogy [ e cos d sin + ] cos e + C ( R). Megjegyzés. A fenti módszer alkalmazható általában az e a sin b d, e a cos b d típusú integrálok esetén is. sin n () d sin() sin n () d cos() sin n () cos()(n ) sin n () cos() d + C cos() sin n () + (n ) cos sin n () d + C cos() sin n () + (n ) ( sin ()) sin n () d + C cos() sin n () + (n ) sin n () d (n ) sin n () d + C ( R), és ebb l rendezéssel kapjuk, hogy sin n () d n cos() sinn () + n n Ez az I n sin n () d jelöléssel az sin n () d + C I n n cos() sinn () + n n I n + C ( R) ( R).

28 8 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS úgynevezett rekurzív formulát adja I n -re. Ha például n, úgy sin () d cos() sin() + + C. Ha n, úgy sin () d cos() sin () + sin() d + C cos() sin () cos() + C ( R). Általában n lépésben (n ) megkapjuk I n -t. Megjegyzés. Hasonló eljárással megadható I n cos n () d rekurzív formulája is. Trigonometrikus és hiperbólikusz függvényekre vonatkozó azonosságok felhasználása.7. feladat. Számítsa ki az alábbi integrálokat: + cos() d ; sh() d ; sin () d ; Megoldás. A cos adja, hogy Ezért cos() d ; sin sin 5 d ; sin 4 () d ; + cos + cos cos + cos d sin() d ; cos cos d ; ctg () d. egyenl ségb l cos + cos, ha π + kπ, k Z. ha ] π + kπ, π + kπ[, k Z. d cos tg + C tg + C k cos cos() d ; következik, ami d

29 A sin. PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL 9 cos cos sin Így Mivel egyenl ség adja, hogy sin cos, azaz, ha kπ, k Z. cos d sin d ctg + C k ( ]kπ, k + π[, k Z). sin sin cos sin + cos sin cos így sin d ln sin cos cos + sin, sin cos ( cos d + ) + ln cos sin ( sin d + C ) ( + C ln tg ) + C k, ha például ]kπ, (k + )π[, k Z. Belátható, hogy ( ( sin d ln tg )) + D k ( ](k )π, kπ[, k Z). Az cos ( sin + π ) cos d ln ( sin ( tg ( π + kπ, k Z ) egyenl ség miatt ) d ln tg + π + π ( + π )) + C k, 4 + C k

30 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS ha + π 4 ha + π 4 Az ]kπ, (k + )π[, k Z, míg ( ( ( cos d ln tg + π ))) + D k, 4 ](k + )π, (k + )π[, k Z. sh sh ch ch sh sh ch azonosság miatt illetve sh d ch sh sh ch ch sh ( ln sh ) ( ln th d ( ln ( ) sh ch d + C ) + C ch ( )) + C ( > ), ( ( sh d ln th )) + C ( < ) következik. Az ismert sin α sin β [cos(α β) cos(α + β)] trigonometrikus azonosság miatt így sin sin 5 [cos cos 8] ( R), sin sin 5 d (cos cos 8) d cos cos 8 d + C sin sin 8 + C ( R). 4 6

31 . PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL Tudjuk, hogy cos α cos β [cos(α + β) + cos(α β)] α, β-ra, így A A cos cos [ ( cos + ) [ cos cos 6 ez pedig adja, hogy cos cos d cos 5 6 d + sin sin ( + cos )] ] ( R), cos 6 d + C + C 5 sin sin + C ( R). 6 sin sin sin ( cos ) sin sin cos sin trigonometrikus azonosság miatt sin d sin d + cos + cos cos ( sin ) d + C + C ( R). sin 4 sin ( cos ) sin 4 sin cos azonosság miatt sin 4 d 8 cos cos cos 4 ( R) 8 d cos d 8 8 sin sin 4 + C 8 4 cos 4 d + C 8 4 sin sin 4 + C ( R). Megjegyzés. Az utóbbi két feladat az sin 4 d speciális eseteként is számítható (amit a parciális integrálásnál vizsgáltunk).

32 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Racionális (tört)függvények integrálása Legyenek P n, Q m : R R n-, illetve m-edfokú polinomok, a, b R olyan intervallum, melyben Q m nem zérus. Az R: a, b R, R() P n() Q m () függvényt racionális (tört)függvénynek nevezzük. Bizonyítható, hogy ha n m, akkor léteznek P n m és P l (n m illetve l(< m)-edfokú) polinomok, hogy R() P n() Q m () P n m() + P l() Q m () a, b -re. Legyen továbbá a Q m polinom (R feletti úgynevezett irreducibilis tényez kre való) felbontása Q m () A( a ) α ( a r ) αr ( + p + q ) β ( + p s + q s ) βs, ahol A Q m f együtthatója, i,..., r, j,..., s esetén a i, p j, q j R, α i, β j N és p j 4q j < (azaz + p j + q j nem bontható fel valós els fokú polinomok szorzatára). Ekkor léteznek A ik, B jl, C jl R, hogy P l () Q m () A + + A α a ( a ) α + + A r + + A rα r a r ( a r ) α + r + B + C + + B β + C β + p + q ( + p + q ) β B s + C s + + B sβ s + C sβs + p s + q s ( + p s + q s ) βs a, b esetén. Így egy racionális törtfüggvény P n () d határozatlan integráljának meghatározása visszavezethet egy n m-edfokú polinom, illetve az Q m () A ( a) i d és B + C ( d típusú integrálok meghatározására. + p + q) j A feladatban mindig megadjuk a racionális (tört)függvény fenti el állítását (meghatározva P n m -et és a törtekben szerepl együtthatókat is).

33 . PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL.8. feladat. Határozza meg adott A, B, C R, a R, p, q R (p 4q < ), i, j N esetén az integrálokat. Megoldás. a) Nyilvánvaló, hogy i esetén b) i > esetén A ( a) i d és { A a d A ln( a) + C B + C ( + p + q) j d, ha > a A ln( ( a)) + C, ha < a. ( a) i+ A A ( a) i d i + ( a) i+ A i + (Lásd Egy egyszer helyettesítés cím fejezet.) B + C ( + p + q) j B + C [ ( + p ) p ] j + q 4 + C, ha > a + C, ha < a. [ ( + p B + C ) ] j + b b j B + C + p b + ( R) j miatt (ahol q p 4 4q p 4 > miatt vezetjük be, hogy b q p 4 ), + p az bt p g(t) (t R) illetve g () t ( R) b helyettesítéssel kapjuk (a helyettesítéses integrálás tétele szerint), C,

34 4 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS hogy ( B + C B bt p ) + C ( + p + q) j d b j (t + ) j Ha j, úgy ebb l B + C + p + q d B b (j ) + C B p b j b dt t + p b t (t + ) j dt + t p + b (t + ) j dt t + p b B b (j ) ln + p b + C B p b j következik R esetén. Ha j >, úgy B + C ( + p + q) j d B arctg + p b (t + ) j+ b (j ) j + + C B p b j + C + C C + t p + b (t + ) j dt t + p b következik. Ugyanakkor a parciális integrálás tételét felhasználva + C

35 . PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL 5 (t (t + ) j dt + ) t (t + ) j dt t t (t + ) j dt [t (t + ) j+ j + j j Ezért, ha j >, akkor B + C ( + p + q) j d (t dt + ) j (t dt + ) j ] dt + C 4 (t + ) j+ j + (t + ) j dt + (j ) p B C B b (j ) ( j) + b j (j ) t t (t + ) j + C 4. (t + ) j t+ p + C B p + j b j j Ha (t + ) (t + ) j dt t+ p + C 5. dt-re az el bbi módszert alkalmazzuk, illetve azt tovább j folytatjuk, úgy integrálunk véges (j) lépésben meghatározható. Megjegyzés. Természetesen (a megjegyezhet ség nehézségei miatt) nem ezen bonyolult formulákat használjuk, hanem minden konkrét feladatban ugyanezt az eljárást követjük majd..9. feladat. Határozza meg az alábbi integrálokat: + d ; + ( )( + 5) d ; d ; + ( + + ) d. Megoldás. + d + d 5 ( + ) d ; ( + )( + )( + ) d ; ( + )( + ) d ; (az.8. feladat a) esetének megfelel en). + d ; { ln( + ) + C,ha > ln( ( + )) + C,ha < d ; + d ;

36 6 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS 5 ( + ) d 5 ( + ) d 5( + ) 5( + ) C 5 + ( ) + + miatt + d + ( )( + 5) miatt + ( )( + 5) d + C,ha > + C,ha <,ha > + + C,ha <. ( )( + ) + + ( ) d + + d ln( + ) + C,ha > + ln( ( + )) + C,ha <. ( ) + ( + 5) ( )( + 5) ( ) d ( ) (, 5) ln( ( + 5)) + ln( ( )) + C,ha < 5, ln( + 5) + ln( ( )) + C,ha ] 5, [, ln( + 5) + ln( ) + C,ha >. Megmutatjuk, hogy A, B, C R, hogy ( + )( + )( + ) A + + B + + C + A jobb oldalon közös nevez re hozva, és rendezve ( + )( + )( + ) (,, ). (A + B + C) + (5A + 4B + C) + 6A + B + C ( + )( + )( + )

37 . PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL 7 következik, ha,,, ami csak akkor teljesülhet, ha (A + B + C) + (5A + 4B + C) + 6A + B + C ami csak úgy lehetséges, ha ( R), A + B + C, 5A + 4B + C, 6A + B + C. Ez egy lineáris egyenletrendszer A, B, C-re, melynek egyértelm megoldására (nem nehéz számolással) következik, így A 6, B, C ( + )( + )( + ) (,, ), ami adja, hogy ( + )( + )( + ) d 6 ln( ( + )) ln( ( + )) + ln( ( + )) + C,ha <, 6 ln( ( + )) ln( ( + )) + ln( + ) + C,ha ], [, 6 ln( ( + )) ln( + ) + ln( + ) + C,ha ], [, 6 ln( + ) ln( + ) + ln( + ) + C 4,ha > ( 5 + 6) + (5 6 + ) ( 5 + 6) ( )( ) Megmutatjuk, hogy A, B, C R, hogy ( )( ) A + B + C (,, ) (,, ). A jobb oldalt hasonlóan alakítva, mint az el z feladatban ( )( ) (A + B + C) + ( A B 5C) + 6C ( )( ) következik, ha,,, ami csak akkor igaz, ha A + B + C 5, A B 5C 6, 6C,

38 8 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS ami teljesül, ha A 6, B 5 6, C 6. Az el bbiek miatt, így (,, ), ami adja, hogy d ln( ( )) 6 ln( ( )) + 6 ln( ) + C,ha <, ln( ( )) 6 ln( ( )) + 6 ln() + C,ha ], [, ln( ( )) 6 ln( ) + 6 ln() + C,ha ], [, ln( ) 6 ln( ) + 6 ln() + C 4,ha >. Az d az.8. feladat b) részének megfelel integrál B, C, p, q és j mellett, hiszen p 4q 4 <. Az ( + ) ( R)

39 . PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL 9 azonosság és a g () + t ( R) illetve t d 4 4 g(t) (t R) helyettesítés adja, hogy d t + t + dt + C t (+ ) t t + dt + t (+ ) ] ln [ ( ( + )) + + t + dt + C t (+ ) ( ( arctg + )) + C ( R). Az ( + )( d integrál meghatározásához el bb megmutatjuk, + ) hogy A, B, C R, hogy ( + )( + ) A + + B + C + ( ). A jobboldalt közös nevez re hozva, rendezés után kapjuk, hogy ( + )( + ) (A + B) + (B + C) + A + C ( + )( + ) ami csak úgy lehetséges, ha A + B, B + C, A + C, azaz ha A, B, C, így ( + )( + ) ( ). ( ), Ezért integrálunkban az.8. feladatban szerepl mindkét típus el fordul, továbbá a b) típusnál már teljes négyzet a nevez. Ezeket gyelembe

40 4 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS véve: ( + )( + ) d Az + d 4 + d + ln( + ) 4 ln( + ) + arctg() + C,ha >, ln( ( + )) 4 ln( + ) + arctg() + C,ha <. + ( ) ( ) ( ) + d ( )( + ) ( ) ( + ) ( R) egyenl ség miatt + ( ) ( + ) és megmutatjuk, hogy A, B, C R, hogy ( ) ( + ) A + B ( ) + C + (, ) (, ), azaz ( ) ( + ) (A + C) + (A + B C) A + B + C ( ) ( + ) (, ), ami csak úgy lehetséges, ha A + C, A + B C, A + B + C, azaz, ha A 5, B 5, C, 5 ezért ( ) 5 + Ebb l következik, hogy + d 5 d ln( ( )) + ( ) 5 5 ln( ( )) + ( ) 5 5 ln( ) + ( ) 5 ( ) d 5 (, ). + d + C 5 ln( ( + )) + C,ha <, 5 ln( + ) + C,ha ], [, 5 ln( + ) + C,ha >.

41 . PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL 4 Az + ( d az.8. feladat b) részében szerepl integrál speciális esete: B, C, p, q p 4q < és + + ) j >. Így az ott használt módszerrel dolgozhatunk + ( + + ) d + [( + ) + ] d (t ) + (t + ) dt t+ + C t (t + ) dt t+ (t + ) dt t+ + C (t + ) (t + ) t dt t+ (t + ) dt t+ + C + + t + dt t+ + t t (t + ) dt + C + + arctg( + ) + + ) t(t t+ (t + ) dt t+ + C arctg( + ) + C 5 ( R).

42 4 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Racionális törtfüggvényre vezet helyettesítések.. feladat. Alkalmas helyettesítéssel vezesse vissza az alábbi integrálokat racionális törtfüggvények integráljára: + d ; ( + + ) d ; sin cos + 5 d ; tg + tg d ; 6 7 d ; d ; ( + ) + + d ; e d. d ; + sin + cos d ; ( + cos ) sin d ; + + d ; + d ; (7 ) d ; e d ; e Megoldás. Az els három feladat annak annak speciális esete, amikor egy ( R, n ) a + b c + d,..., n k a + b d c + d (ahol R(u,..., u k+ ) az u,..., u k+ meghatározni. Ekkor mindig eredményre vezet a racionális függvénye) integrált kell t n a + b c + d g (), g(t) dtn b a ct n helyettesítés (alkalmas intervallumon), ahol n az n,..., n k természetes számok legkisebb közös többszöröse.

43 . PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL 4 A t g (), t g(t) (t ) helyettesítésnél g (t) t, így (a helyettesítéses integrálás tétele szerint): A + d + t t dt t + C (t + ) dt t + C + t dt t t + dt t + C ln( + ) + C ( ). t g () ( ), t g(t) (t > ) helyettesítéssel, g (t) t d t t t dt t dt 4 t 4 ( 4 ( + ln + t ( t ) (t > ) mellett t ( t ) dt t + C + C (t )(t + ) + C t ) 4 t + dt + C t ) t ( ln ) + + C ( > ).

44 44 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS A t 6 g () ( ), t 6 g(t) (t ) helyettesítéssel, g (t) 6t 5 (t ) mellett t 6 ( + t + t ) 6t5 dt t 6 + C ( + + ) d 6 t(t + t + ) dt t 6 + C 6 t(t + )(t t + ) dt t 6 + C t(t + ) A t + ( ( t 4 B t + + ) ) + dt t 6 + C 6 ( t 4 Ct + D ) + 6 dt t 6 + C, ahol A, B, C, D a korábban használt módszerrel meghatározhatók, az integrálok pedig az.8 feladatbeliek speciális esetei. A következ három (de az azokat követ is) az R(sin, cos ) d speciális esete, ahol R(u, v) az u és v változók racionális függvénye. Ekkor (ahogy az elméletben már jeleztük) a tg t g () ( ] π, π[ ) illetve arctg(t) g(t) (t R) helyettesítés mindig eredményt hoz (racionális törtfüggvény integráljához jutunk), ugyanis ekkor sin() sin cos sin + cos tg tg + t t + (t R), cos cos() sin tg sin + cos + tg és g (t) + t (t R) miatt R(sin, cos ) d R ( t + t, t + t ) t + t (t R) + t dt ttg + C

45 . PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL 45 adódik és a jobb oldalon az integrandus racionális törtfüggvény. Ezért: + sin + cos d + t + t + t + t t + dt ttg + C ln (tg ) + ( ln sin cos + 5 d 4t + t t + t + 5 t + t + ( t + ( 5 + ) ( ) 5 t t dt ttg + C + C,ha tg + > (tg )) + + C,ha tg + < + t dt ttg + C dt ttg + C ) dt ttg + C + tg arctg C dt ttg + C

46 46 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS ( + cos ) sin d ( + ) t t + t dt ttg + C + t + t t + (t + )t dt ttg + C ( A t + Bt + C ) t dt + ttg ami már egyszer en meghatározható. tg ( + tg d π ] 4, π, π [ ) számítható az el bbi módszerrel, de a g () tg t, arctg t g(t) helyettesítéssel is. Ekkor g (t), így t + tg t + tg d + t ( t + dt ttg + C ) dt ttg + C, A t + + Bt + C t + ami már egyszer en folytatható. A következ hat integrál kiszámításánál két módszer is kínálkozik. A) Ezek olyan integrálok, melyek az R(, a + b + c) d integrál speciális esetei, így: (i) ha a >, akkor a a + b + c a + t vagy a + b + c a t ; (ii) ha c >, akkor a a + b + c t + c vagy a + b + c t c ; (iii) ha R, hogy a + b + c, akkor a a + b + c t( ) helyettesítés után racionális törtfüggvényt kell integrálni (természetesen minden esetben megadható az g(t) helyettesít függvény, melynek t g () inverzének alakja azonnal látszik).

47 B) Az. PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL 47 a + b + c a [ ( + b ) + a ] 4ac b 4a teljes négyzetté alakítás jelzi a másik lehetséges utat, melynél 4ac b d 4ac b, vagy d jelöléssel, + b a helyére helyettesítünk sin t-t, vagy sh t-t, vagy ch t-t. 4a 4a d Az + + d integrálnál a t, t + + g (), t t g(t) helyettesítés g (t) t t + mellett adja, hogy ( t) + + d t ( t t t + t ) ( ) t t + ( t) dt t ++ + C, ami már egy racionális tört integrálja. Ez persze még elég sok munkával jár. Másrészt az + + ( + )

48 48 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS azonosság, illetve az + helyettesítés adja, hogy sh t, sh t g(t) (t ) + + d ( ) sh t + + ( ) 4 sh t ch t dt + tarsh ch t sh t dt 4 + tarsh 8 ch t ch t 8 tarsh + 8 ch arsh + 6 arsh ch t dt tarsh + + C ch t dt tarsh + + C + C dt + + C tarsh sh + arsh + C. Az 6 7 d számításánál a t t 6 7 g (), t + 7 t + 6

49 . PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL 49 helyettesítés, g (t) t + t 4 (t + 6) mellett adja, hogy 6 7 d ( ) t t + 7 t + t 4 t + 6 (t + 6) dt t C (t + 6t 7) (t + 6) dt t C, ami viszonylag egyszer en kezelhet. Másrészt az 6 7 ( ) [ ( ) ] 4 azonosság, ch t, illetve 4 ch t + g(t) helyettesítés, g (t) 4 sh t miatt adja, hogy 6 7 d ( ) 4 d 4 4 ch t sh t dt tarsh + C 4 6 sh t dt tarsh + C ch t 6 8 arsh 4 4 dt tarsh + C ( 4 4 sh arsh 4 ) + C ( R). A második módszer most is gyorsabban ad eredményt. A t t ( + ) g (),

50 5 I. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS illetve t t + g(t) (t R) helyettesítés, g (t) t + 4t + (t + ) adja, hogy + d t + t + t(t )(t + ) dt t ( +) + C ( t + t ) t + dt t ( +) + C [ ln t + ln(t ) arctg t] t ( +) + C. A másik módon: ( + ) és az + sin t g (t) cos t adja, hogy + d ( ( ) ) + ( + ) ( t arcsin + ), sin t g(t), + ( + ) d cos t + cos t dt tarcsin + + C ami például a tg t helyettesítéssel vihet tovább. Most a két módszer nagyjából egyformán gyors. A t, azaz t 4 helyettesítéssel (t + ) d t + t + 4 t(t + ) dt t C ( 4 t ) t + (t + ) dt t C ln( ) ln( ) C.

51 . PRIMITÍV FÜGGVÉNY, HATÁROZATLAN INTEGRÁL 5 Próbálja ki a másik módszert is. A 7 t( 5), azaz 5t + t + helyettesítéssel 5t (7 ) d + 9 t ] ch[arsh( + )] sh[arsh( + )] + C C. + [ 9 t + 4 9t dt t t 5 + C. + C ( + ) + + d ( + ) ( + ) + d sh t sh t + ch t dt tarsh(+) + C sh t dt tarsh(+) + C cth[arsh( + )] + C + sh (arsh( + )) + Az e t, ln t g(t) (t > ) helyettesítés, g (t) t adja, hogy e d e t t t dt te + C ( t dt te A t + B ) t + + C A ln(e ) + B ln(e + ) + C, ha >, ahol A és B egyszer en meghatározható. Az e t, ln t g(t) (t > ) helyettesítéssel, g (t) t -vel e d t t dt te + C (t > ) miatt dt te következik. A t u, t u + g(u) (u R) helyettesítés és g (u) u adja,

Sorozatok és Sorozatok és / 18

Sorozatok és Sorozatok és / 18 Sorozatok 2015.11.30. és 2015.12.02. Sorozatok 2015.11.30. és 2015.12.02. 1 / 18 Tartalom 1 Sorozatok alapfogalmai 2 Sorozatok jellemz i 3 Sorozatok határértéke 4 Konvergencia és korlátosság 5 Cauchy-féle

Részletesebben

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1 Megoldott feladatok 00. november 0.. Feladat: Vizsgáljuk az a n = n+ n+ sorozat monotonitását, korlátosságát és konvergenciáját. Konvergencia esetén számítsuk ki a határértéket! : a n = n+ n+ = n+ n+ =

Részletesebben

Szili László. Integrálszámítás (Gyakorló feladatok) Analízis 3. Programtervező informatikus szak BSc, B és C szakirány

Szili László. Integrálszámítás (Gyakorló feladatok) Analízis 3. Programtervező informatikus szak BSc, B és C szakirány Szili László Integrálszámítás (Gyakorló feladatok Analízis. Programtervező informatikus szak BSc, B és C szakirány. február Tartalomjegyzék I. Feladatok 5. A határozatlan integrál (primitív függvények...........

Részletesebben

A Matematika I. előadás részletes tematikája

A Matematika I. előadás részletes tematikája A Matematika I. előadás részletes tematikája 2005/6, I. félév 1. Halmazok és relációk 1.1 Műveletek halmazokkal Definíciók, fogalmak: halmaz, elem, üres halmaz, halmazok egyenlősége, részhalmaz, halmazok

Részletesebben

IV. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Megoldások november

IV. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Megoldások november IV. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Megoldások 009. november Határozatlan integrálás.05. + C + C.06. + C + C.07. ( ( 5 5 + C.08. ( ( + 5 5 + + C.09. + ( + ln + + C.. ( + ( + ( + 5 5 + + C.. + ( + ( + ( + + ( + ( + +

Részletesebben

f(x) a (x x 0 )-t használjuk.

f(x) a (x x 0 )-t használjuk. 5. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 5.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási

Részletesebben

Függvényhatárérték és folytonosság

Függvényhatárérték és folytonosság 8. fejezet Függvényhatárérték és folytonosság Valós függvények és szemléltetésük D 8. n-változós valós függvényen (n N + ) olyan f függvényt értünk amelynek értelmezési tartománya (Dom f ) az R n halmaznak

Részletesebben

Példatár Lineáris algebra és többváltozós függvények

Példatár Lineáris algebra és többváltozós függvények Példatár Lineáris algebra és többváltozós függvények Simonné Szabó Klára. február 4. Tartalomjegyzék. Integrálszámítás.. Racionális törtek integrálása...................... Alapfeladatok..........................

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 1. Előszó 1

Tartalomjegyzék. 1. Előszó 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó 1 2. Halmazok, relációk, függvények 3 2.1. Halmazok, relációk, függvények A............... 3 2.1.1. Halmazok és relációk................... 3 2.1.2. Relációk inverze és kompozíciója............

Részletesebben

Obudai Egyetem RKK Kar. Feladatok a Matematika I tantárgyhoz

Obudai Egyetem RKK Kar. Feladatok a Matematika I tantárgyhoz Obudai Egyetem RKK Kar Feladatok a Matematika I tantárgyhoz Gyakorló Feladatok a Matematika I Tantárgyhoz Els rész: Feladatok. Halmazelmélet, Számhalmazok, Függvények... Feladat. Legyen A = { : + 3 = 3},

Részletesebben

Határozatlan integrál, primitív függvény

Határozatlan integrál, primitív függvény Határozatlan integrál, primitív függvény Alapintegrálok Alapintegráloknak nevezzük az elemi valós függvények differenciálási szabályainak megfordításából adódó primitív függvényeket. ( ) n = n+ n+ + c,

Részletesebben

Dierenciálhányados, derivált

Dierenciálhányados, derivált 9. fejezet Dierenciálhányados, derivált A dierenciálhányados deníciója D 9.1 Az egyváltozós valós f függvény x0 pontbeli dierenciálhányadosának nevezzük a lim f(x0 + h) f(x0) h 0 h határértéket, ha ez

Részletesebben

x 2 e x dx c) (3x 2 2x)e 2x dx x sin x dx f) x cosxdx (1 x 2 )(sin 2x 2 cos 3x) dx e 2x cos x dx k) e x sin x cosxdx x ln x dx n) (2x + 1) ln 2 x dx

x 2 e x dx c) (3x 2 2x)e 2x dx x sin x dx f) x cosxdx (1 x 2 )(sin 2x 2 cos 3x) dx e 2x cos x dx k) e x sin x cosxdx x ln x dx n) (2x + 1) ln 2 x dx Integrálszámítás II. Parciális integrálás. g) i) l) o) e ( + )(e e ) cos h) e sin j) (sin 3 cos) m) arctg p) arcsin e (3 )e sin f) cos ( )(sin cos 3) e cos k) e sin cos ln n) ( + ) ln. e 3 e cos 3 3 cos

Részletesebben

n 2 2n), (ii) lim Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, (ii) 3 t 2 2t dt,

n 2 2n), (ii) lim Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, (ii) 3 t 2 2t dt, 205.05.9. Kalkulus I. NÉV:... A csoport EHA:... FELADATOK:. Definíció szerint és formálisan is határozzuk meg a h() = 3 2 függvény deriváltját az = 2 helyen. 8pt 2. Határozzuk meg a következő határértékeket:

Részletesebben

Határozott integrál és alkalmazásai

Határozott integrál és alkalmazásai Határozott integrál és alkalmazásai 5. május 5.. Alapfeladatok. Feladat: + d = Megoldás: Egy határozott integrál kiszámolása a feladat. Ilyenkor a Newton-Leibniz-tételt használhatjuk, mely azt mondja ki,

Részletesebben

Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, x x 2 dx = arctg x + C = arcctgx + C,

Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, x x 2 dx = arctg x + C = arcctgx + C, 25.2.8. Kalkulus I. NÉV:... A csoport EHA:... FELADATOK:. Lineáris transzformációk segítségével ábrázoljuk az f() = ln(2 3) függvényt. 7pt 2. Határozzuk meg az f() = 2 3 + 2 2 2 + függvény szélsőértékeit

Részletesebben

Határozatlan integrál

Határozatlan integrál Határozatlan integrál 205..04. Határozatlan integrál 205..04. / 2 Tartalom Primitív függvény 2 Határozatlan integrál 3 Alapintegrálok 4 Integrálási szabályok 5 Helyettesítéses integrálás 6 Parciális integrálás

Részletesebben

Feladatok a levelező tagozat Gazdasági matematika I. tárgyához. Halmazelmélet

Feladatok a levelező tagozat Gazdasági matematika I. tárgyához. Halmazelmélet Debreceni Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a levelező tagozat Gazdasági matematika I. tárgyához a megoldásra feltétlenül ajánlott feladatokat jelöli Halmazelmélet () Legyen A = {, 3, 4}, B =

Részletesebben

1. Komplex függvények dierenciálhatósága, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok, elemi függvények

1. Komplex függvények dierenciálhatósága, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok, elemi függvények 1. Komplex függvények dierenciálhatósága, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok, elemi függvények 1.1. Dierenciálhatóság 1.1. deníció. Legyen a z 0 pont az f(z) függvény értelmezési tartományának torlódási

Részletesebben

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak MATEMATIKA (A tantárgy tartalma és a tananyag elsajátításának időterve.) Összeállította: Kis Miklós adjunktus Tankönyvek (mindhárom félévre): 1. Scharnitzky

Részletesebben

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex

A sorozat fogalma. függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet. az értékkészlet a komplex számok halmaza, akkor komplex A sorozat fogalma Definíció. A természetes számok N halmazán értelmezett függvényeket sorozatoknak nevezzük. Amennyiben az értékkészlet a valós számok halmaza, valós számsorozatról beszélünk, mígha az

Részletesebben

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Határozatlan integrál () First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Az összetett függvények integrálására szolgáló egyik módszer a helyettesítéssel való integrálás. Az idevonatkozó tétel pontos

Részletesebben

A valós számok halmaza

A valós számok halmaza VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben

Részletesebben

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. 3. Rövid leírás. 4. Oktatási módszer. Biró Zsolt. 1.

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. 3. Rövid leírás. 4. Oktatási módszer. Biró Zsolt. 1. Matematika B/1 Biró Zsolt Tartalomjegyzék 1. Célkit zések 1 2. Általános követelmények 1 3. Rövid leírás 1 4. Oktatási módszer 1 5. Követelmények, pótlások 2 6. Program (el adás) 2 7. Program (gyakorlat)

Részletesebben

Valós függvények tulajdonságai és határérték-számítása

Valós függvények tulajdonságai és határérték-számítása EL 1 Valós függvények tulajdonságai és határérték-számítása Az ebben a részben szereplő függvények értelmezési tartománya legyen R egy részhalmaza. EL 2 Definíció: zérushely Az f:d R függvénynek zérushelye

Részletesebben

Analízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév

Analízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév Analízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév Valós számok 1. Hogyan szól a Bernoulli-egyenl tlenség? Mikor van egyenl ség? Válasz. Minden h 1 valós számra

Részletesebben

9. TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLSZÁMITÁSA. 9.1 Metrika és topológia R k -ban

9. TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLSZÁMITÁSA. 9.1 Metrika és topológia R k -ban 9. TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLSZÁMITÁSA 9.1 Metrika és topológia R k -ban Definíció. A k-dimenziós euklideszi térnek nevezzük és R k val jelöljük a valós számokból alkotott k-tagú x = (x 1, x

Részletesebben

Bevezetés. 1. fejezet. Algebrai feladatok. Feladatok

Bevezetés. 1. fejezet. Algebrai feladatok. Feladatok . fejezet Bevezetés Algebrai feladatok J. A számok gyakran használt halmazaira a következ jelöléseket vezetjük be: N a nemnegatív egész számok, N + a pozitív egész számok, Z az egész számok, Q a racionális

Részletesebben

Analízisfeladat-gyűjtemény IV.

Analízisfeladat-gyűjtemény IV. Oktatási segédanyag a Programtervező matematikus szak Analízis. című tantárgyához (003 004. tanév tavaszi félév) Analízisfeladat-gyűjtemény IV. (Függvények határértéke és folytonossága) Összeállította

Részletesebben

A képzetes számok az isteni szellem e gyönyörű és csodálatos hordozói már majdnem a lét és nemlét megtestesítői. (Carl Friedrich Gauss)

A képzetes számok az isteni szellem e gyönyörű és csodálatos hordozói már majdnem a lét és nemlét megtestesítői. (Carl Friedrich Gauss) Gyakorló feladatok (Ép. matek). Komple számok: A képzetes számok az isteni szellem e gyönyörű és csodálatos hordozói már majdnem a lét és nemlét megtestesítői. (Carl Friedrich Gauss) ) Számítsa ki a következő

Részletesebben

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor . Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor Vizsgálja meg a következ végtelen sorokat konvergencia szempontjából. Tétel. (Cauchy-féle bels konvergenciakritérium) A a n végtelen sor akkor és csakis

Részletesebben

ANALÍZIS SZIGORLATI TEMATIKA

ANALÍZIS SZIGORLATI TEMATIKA ANALÍZIS SZIGORLATI TEMATIKA matematikatanár szakosok részére (2006/2007) Az els négy félév anyaga 1. Halmazokkal és függvényekkel kapcsolatos alapfogalmak 2. A valós számok 3. Valós számsorozat határértéke

Részletesebben

HALMAZELMÉLET feladatsor 1.

HALMAZELMÉLET feladatsor 1. HALMAZELMÉLET feladatsor 1. Egy (H,, ) algebrai struktúra háló, ha (H, ) és (H, ) kommutatív félcsoport, és teljesül az ún. elnyelési tulajdonság: A, B H: A (A B) = A, A (A B) = A. A (H,, ) háló korlátos,

Részletesebben

cos 2 (2x) 1 dx c) sin(2x)dx c) cos(3x)dx π 4 cos(2x) dx c) 5sin 2 (x)cos(x)dx x3 5 x 4 +11dx arctg 11 (2x) 4x 2 +1 π 4

cos 2 (2x) 1 dx c) sin(2x)dx c) cos(3x)dx π 4 cos(2x) dx c) 5sin 2 (x)cos(x)dx x3 5 x 4 +11dx arctg 11 (2x) 4x 2 +1 π 4 Integrálszámítás I. Végezze el a következő integrálásokat:. α, haα sin() cos() e f) a sin h) () cos ().. 5 4 ( ) e + 4 sin h) (+) sin() sin() cos() + f) 5 i) cos ( +) 7 4. 4 (+) 6 4 cos() 5 +7 5. ( ) sin()cos

Részletesebben

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az

Részletesebben

Hatványsorok, elemi függvények

Hatványsorok, elemi függvények Hatványsorok, elemi függvények EL 1 Hatványsorok, elemi függvények Hatványsorok, elemi függvények EL Definíció: függvénysorozat Legyen A R, H { f f:a R }. (A H halmaz elemei az A halmazon értelmezett függvények)

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék Valós változós valós értékű függvények... 2

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék Valós változós valós értékű függvények... 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... Valós változós valós értékű függvények... Hatványfüggvények:... Páratlan gyökfüggvények:... Páros gyökfüggvények... Törtkitevős függvények (gyökfüggvények hatványai)...

Részletesebben

L'Hospital-szabály. 2015. március 15. ln(x 2) x 2. ln(x 2) = ln(3 2) = ln 1 = 0. A nevez határértéke: lim. (x 2 9) = 3 2 9 = 0.

L'Hospital-szabály. 2015. március 15. ln(x 2) x 2. ln(x 2) = ln(3 2) = ln 1 = 0. A nevez határértéke: lim. (x 2 9) = 3 2 9 = 0. L'Hospital-szabály 25. március 5.. Alapfeladatok ln 2. Feladat: Határozzuk meg a határértéket! 3 2 9 Megoldás: Amint a korábbi határértékes feladatokban, els ként most is a határérték típusát kell megvizsgálnunk.

Részletesebben

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének 6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük

Részletesebben

Taylor-polinomok. 1. Alapfeladatok. 2015. április 11. 1. Feladat: Írjuk fel az f(x) = e 2x függvény másodfokú Maclaurinpolinomját!

Taylor-polinomok. 1. Alapfeladatok. 2015. április 11. 1. Feladat: Írjuk fel az f(x) = e 2x függvény másodfokú Maclaurinpolinomját! Taylor-polinomok 205. április.. Alapfeladatok. Feladat: Írjuk fel az fx) = e 2x függvény másodfokú Maclaurinpolinomját! Megoldás: A feladatot kétféle úton is megoldjuk. Az els megoldásban induljunk el

Részletesebben

5. FOLYTONOSSÁG, HATÁRÉRTÉK

5. FOLYTONOSSÁG, HATÁRÉRTÉK Szilágyi T.: Analízis V. Folytonosság, határérték 63 5. FOLYTONOSSÁG, HATÁRÉRTÉK Egy f függvény folytonossága valamely u D(f) helyen els közelítésben azt jelenti, hogy az f(u) helyettesítési érték tetsz

Részletesebben

SHk rövidítéssel fogunk hivatkozni.

SHk rövidítéssel fogunk hivatkozni. Nevezetes függvény-határértékek Az alábbiakban a k sorszámú függvény-határértékek)re az FHk rövidítéssel, a kompozíció határértékéről szóló első, illetve második tételre a KL1, illetve a KL rövidítéssel,

Részletesebben

Vizsgatematika. = kötelez bizonyítás Minden tételnél fontosak az el adáson elhangzott példák/ellenpéldák! Vizsgatematika 1 / 42

Vizsgatematika. = kötelez bizonyítás Minden tételnél fontosak az el adáson elhangzott példák/ellenpéldák! Vizsgatematika 1 / 42 Vizsgatematika = kötelez bizonyítás Minden tételnél fontosak az el adáson elhangzott példák/ellenpéldák! Vizsgatematika / 42 Bevezetés(logikai formulák és halmazok): logikai m veletek és m velettábláik,

Részletesebben

Határozatlan integrál

Határozatlan integrál Határozatlan integrál 05. április.. Alapfeladatok. Feladat: Határozzuk meg az alábbi határozatlan integrált! + sin ch Megoldás: Az integrálandó függvényen belül összeadás illetve kivonás m velete szerepel,

Részletesebben

Analízis házi feladatok

Analízis házi feladatok Analízis házi feladatok Készült a PTE TTK GI szakos hallgatóinak Király Balázs 200-. I. Félév 2 . fejezet Első hét.. Házi Feladatok.. Házi Feladat. Írjuk fel a következő sorozatok 0.,., 2., 5., 0. elemét,

Részletesebben

MATEMATIKA 1. GYAKORLATOK

MATEMATIKA 1. GYAKORLATOK Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely és Tasnádi Tamás MATEMATIKA. GYAKORLATOK 0. Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó Szakmai vezető Lektor Technikai szerkesztő Copyright ii A Matematika.

Részletesebben

Függvények határértéke, folytonossága

Függvények határértéke, folytonossága Függvények határértéke, folytonossága 25. február 22.. Alapfeladatok. Feladat: Határozzuk meg az f() = 23 4 5 3 + 9 a végtelenben és a mínusz végtelenben! függvény határértékét Megoldás: Vizsgáljuk el

Részletesebben

Függvények vizsgálata

Függvények vizsgálata Függvények vizsgálata ) Végezzük el az f ) = + polinomfüggvény vizsgálatát! Értelmezési tartomány: D f = R. Zérushelyek: Próbálgatással könnyen adódik, hogy f ) = 0. Ezután polinomosztással: + ) / ) =

Részletesebben

Skalárszorzat, norma, szög, távolság. Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@inf.nyme.hu http://inf.nyme.hu/ takach/ 2005.

Skalárszorzat, norma, szög, távolság. Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@inf.nyme.hu http://inf.nyme.hu/ takach/ 2005. 1 Diszkrét matematika II., 4. el adás Skalárszorzat, norma, szög, távolság Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@inf.nyme.hu http://inf.nyme.hu/ takach/ 2005. március 1 A téma jelent sége

Részletesebben

Metrikus terek, többváltozós függvények

Metrikus terek, többváltozós függvények Metrikus terek, többváltozós függvények 2003.10.15 Készítette: Dr. Toledo Rodolfo és Dr. Blahota István 1. Metrikus terek, metrika tulajdonságai 1.1. A valós, komplex, racionális, természetes és egész

Részletesebben

Debreceni Egyetem. Feladatok a Matematika II. tárgy gyakorlataihoz. Határozatlan integrál

Debreceni Egyetem. Feladatok a Matematika II. tárgy gyakorlataihoz. Határozatlan integrál Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Matematika II. tárgy gyakorlataihoz Határozatlan integrál. z alapintegrálok, elemi átalakítások és lineáris helyettesítések segítségével számítsuk

Részletesebben

Sorozatok. 5. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Sorozatok p. 1/2

Sorozatok. 5. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Sorozatok p. 1/2 Sorozatok 5. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Sorozatok p. 1/2 A sorozat definíciója Definíció. A természetes számok halmazán értelmezett valós értékű a: N R függvényt

Részletesebben

Fourier-sorok. néhány esetben eltérhetnek az előadáson alkalmazottaktól. Vizsgán. k=1. 1 k = j.

Fourier-sorok. néhány esetben eltérhetnek az előadáson alkalmazottaktól. Vizsgán. k=1. 1 k = j. Fourier-sorok Bevezetés. Az alábbi anyag a vizsgára való felkészülés segítése céljából készült. Az alkalmazott jelölések vagy bizonyítás részletek néhány esetben eltérhetnek az előadáson alkalmazottaktól.

Részletesebben

6. ELŐADÁS DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS II. DIFFERENCIÁLÁSI SZABÁLYOK. BSc Matematika I. BGRMA1HNND, BGRMA1HNNC

6. ELŐADÁS DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS II. DIFFERENCIÁLÁSI SZABÁLYOK. BSc Matematika I. BGRMA1HNND, BGRMA1HNNC 6. ELŐADÁS DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS II. DIFFERENCIÁLÁSI SZABÁLYOK BSc Matematika I. BGRMAHNND, BGRMAHNNC A következő diákon szereplő állítások mindegyikét az előadáson fogjuk igazolni, és példákkal bőségesen

Részletesebben

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. (Derivált)

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. (Derivált) Valós függvények (3) (Derivált) . Legyen a belső pontja D f -nek. Ha létezik és véges a f(x) f(a) x a x a = f (a) () határérték, akkor f differenciálható a-ban. Az f (a) szám az f a-beli differenciálhányadosa.

Részletesebben

Analízis előadás és gyakorlat vázlat

Analízis előadás és gyakorlat vázlat Analízis előadás és gyakorlat vázlat Készült a PTE TTK GI szakos hallgatóinak Király Balázs 2010-11. I. Félév 2 1. fejezet Számhalmazok és tulajdonságaik 1.1. Nevezetes számhalmazok ➀ a) jelölése: N b)

Részletesebben

Sorozatok, sorozatok konvergenciája

Sorozatok, sorozatok konvergenciája Sorozatok, sorozatok konvergenciája Elméleti áttekintés Minden konvergens sorozat korlátos Minden monoton és korlátos sorozat konvergens Legyen a n ) n egy sorozat és ϕ : N N egy szigorúan növekvő függvény

Részletesebben

1. Sorozatok 2014.03.12.

1. Sorozatok 2014.03.12. 1. Sorozatok Azokat a függvényeket, amelyek értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza ( jelölése N ), a képhalmaz a valós számok halmaza, sorozatnak nevezzük. Az a függvény n N helyen vett

Részletesebben

x a x, ha a > 1 x a x, ha 0 < a < 1

x a x, ha a > 1 x a x, ha 0 < a < 1 EL 18 Valós exponenciális függvények Definíció: Ha a R, a>0, akkor legyen a x = e x lna, x R A valós változós exponenciális függvények grafikonja: x a x, ha a > 1 x a x, ha 0 < a < 1 A szinusz függvény

Részletesebben

1. Parciális függvény, parciális derivált (ismétlés)

1. Parciális függvény, parciális derivált (ismétlés) Operációkutatás NYME Gazdaságinformatikus mesterképzés El adó: Kalmár János (kalmar[kukac]inf.nyme.hu) Többváltozós széls érték számítás Parciális függvény, parciális derivált Széls érték korlátos zárt

Részletesebben

Gyakorló feladatok az II. konzultáció anyagához

Gyakorló feladatok az II. konzultáció anyagához Gyakorló feladatok az II. konzultáció anyagához 003/004 tanév, I. félév 1. Vizsgáljuk meg a következő sorozatokat korlátosság és monotonitás szempontjából! a n = 5n+1, b n = n + n! 3n 8, c n = 1 ( 1)n

Részletesebben

Alapfogalmak, valós számok Sorozatok, határérték Függvények határértéke, folytonosság A differenciálszámítás Függvénydiszkusszió Otthoni munka

Alapfogalmak, valós számok Sorozatok, határérték Függvények határértéke, folytonosság A differenciálszámítás Függvénydiszkusszió Otthoni munka Pintér Miklós miklos.pinter@uni-corvinus.hu Ősz Alapfogalmak Halmazok Definíció Legyen A egy tetszőleges halmaz, ekkor x A (x / A) jelentése: x (nem) eleme A-nak. A B (A B) jelentése: A (valódi) részhalmaza

Részletesebben

Gauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei

Gauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei A Gauss-Jordan elimináció, mátrixinvertálás Gauss-Jordan módszer Ugyanazzal a technikával, mint ahogy a k-adik oszlopban az a kk alatti elemeket kinulláztuk, a fölötte lévő elemeket is zérussá lehet tenni.

Részletesebben

MATEMATIKA II. FELADATGY JTEMÉNY

MATEMATIKA II. FELADATGY JTEMÉNY MATEMATIKA II. FELADATGY JTEMÉNY KÉZI CSABA Date: today. KÉZI CSABA ELŽSZÓ Ez a feladatgy jtemény a Debreceni Egyetem M szaki Karának Matematika II. tantárgyának tematikájához szorosan illeszkedik. Célja

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató 2013/2014. tanév II. félév Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Matematikai alapok

Részletesebben

Vektorok. Wettl Ferenc október 20. Wettl Ferenc Vektorok október / 36

Vektorok. Wettl Ferenc október 20. Wettl Ferenc Vektorok október / 36 Vektorok Wettl Ferenc 2014. október 20. Wettl Ferenc Vektorok 2014. október 20. 1 / 36 Tartalom 1 Vektorok a 2- és 3-dimenziós térben 2 Távolság, szög, orientáció 3 Vektorok koordinátás alakban 4 Összefoglalás

Részletesebben

2. Házi feladat és megoldása (DE, KTK, 2014/2015 tanév első félév)

2. Házi feladat és megoldása (DE, KTK, 2014/2015 tanév első félév) . Házi feladat és megoldása (DE, KTK, 4/5 tanév első félév) () Határozza meg a következő függvények (első) deriváltját: 3 + f() ctg, g() (3 )3 tg, h() cos( 3 + e ), i() lg(ln(e + 4 ln )), j() (3) ln, k()

Részletesebben

4. SOROK. a n. a k (n N) a n = s, azaz. a n := lim

4. SOROK. a n. a k (n N) a n = s, azaz. a n := lim Példák.. Geometriai sor. A aq n = a + aq + aq 2 +... 4. SOROK 4. Definíció, konvergencia, divergencia, összeg Definíció. Egy ( ) (szám)sorozat elemeit az összeadás jelével összekapcsolva kapott a + a 2

Részletesebben

Gazdasági matematika 1 Tantárgyi útmutató

Gazdasági matematika 1 Tantárgyi útmutató Módszertani Intézeti Tanszék Emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel szakok nappali tagozat Gazdasági matematika 1 Tantárgyi útmutató 2016/17 tanév I. félév 1/5 Tantárgy megnevezése

Részletesebben

Differenciál és integrálszámítás diszkréten

Differenciál és integrálszámítás diszkréten Differenciál és integrálszámítás diszkréten Páles Zsolt Debreceni Egyetem, Matematikai Intézet MAFIÓK, Békéscsaba, 010. augusztus 4-6. Páles Zsolt (Debreceni Egyetem) Diff. és int.-számítás diszkréten

Részletesebben

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al: Bevezető matematika kémikusoknak., 04. ősz. feladatlap. Ábrázoljuk számegyenesen a következő egyenlőtlenségek megoldáshalmazát! (a) x 5 < 3 5 x < 3 x 5 < (d) 5 x

Részletesebben

Alkalmazott matematika és módszerei I Tantárgy kódja

Alkalmazott matematika és módszerei I Tantárgy kódja Tantárgy neve Alkalmazott matematika és módszerei I Tantárgy kódja MTB1901 Meghirdetés féléve Kreditpont 4 Összóraszám (elm+gyak) + Számonkérés módja G Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve

Részletesebben

Itô-formula. A sztochasztikus folyamatok egyik legfontosabb formulája. Medvegyev Péter Matematika tanszék

Itô-formula. A sztochasztikus folyamatok egyik legfontosabb formulája. Medvegyev Péter Matematika tanszék Itô-formula A sztochasztikus folyamatok egyik legfontosabb formulája Medvegyev Péter Matematika tanszék 2008 Medvegyev (Corvinus Egyetem) Itô-formula 2008 1 / 39 Az Itô-formula Theorem Ha F kétszer folytonosan

Részletesebben

25 i, = i, z 1. (x y) + 2i xy 6.1

25 i, = i, z 1. (x y) + 2i xy 6.1 6 Komplex számok megoldások Lásd ábra z = + i, z = + i, z = i, z = i z = 7i, z = + 5i, z = 5i, z = i, z 5 = 9, z 6 = 0 Teljes indukcióval 5 Teljes indukcióval 6 Az el z feladatból következik z = z = =

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató 2014/2015. tanév I. félév Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Matematikai alapok

Részletesebben

2. Zárthelyi megoldásokkal 1998 tavasz I. évf. 13.-18.tk.

2. Zárthelyi megoldásokkal 1998 tavasz I. évf. 13.-18.tk. . Zárthelyi megoldásokkal 998 tavasz I. év..-8.tk.. Döntse el, hogy létezik e, és ha igen, számítsa ki az ) e üggvény századik deriváltját az helyen! MO. Egyrészt e ) n origó körüli Taylor-sora alapján

Részletesebben

M. 33. Határozza meg az összes olyan kétjegyű szám összegét, amelyek 4-gyel osztva maradékul 3-at adnak!

M. 33. Határozza meg az összes olyan kétjegyű szám összegét, amelyek 4-gyel osztva maradékul 3-at adnak! Magyar Ifjúság 6 V SOROZATOK a) Három szám összege 76 E három számot tekinthetjük egy mértani sorozat három egymás után következő elemének vagy pedig egy számtani sorozat első, negyedik és hatodik elemének

Részletesebben

Határozatlan integral, primitívkeresés (Antiderivált). HATÁROZATLAN INTEGRÁL, PRIMITÍVKERESÉS (PRIMITÍV FÜGGVÉNY, ANTIDERIVÁLT FOGALMA)

Határozatlan integral, primitívkeresés (Antiderivált). HATÁROZATLAN INTEGRÁL, PRIMITÍVKERESÉS (PRIMITÍV FÜGGVÉNY, ANTIDERIVÁLT FOGALMA) Határozatlan integral primitívkeresés (Antiderivált). HATÁROZATLAN INTEGRÁL PRIMITÍVKERESÉS (PRIMITÍV FÜGGVÉNY ANTIDERIVÁLT FOGALMA). Definíció A differenciálszámítás egyik legfontosabb feladata az hogy

Részletesebben

2) Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét! (3pont)

2) Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét! (3pont) (11/1) Függvények 1 1) Ábrázolja az f()= -4 függvényt a [ ;10 ] intervallumon! (pont) ) Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét! (3pont) 3) Ábrázolja + 1 - függvényt a [ ;] -on! (3pont)

Részletesebben

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika I Vektorok, egyenesek, síkok a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ) és b = (b 1, b 2, b 3 ) vektorok szögét? a) Hogyan számítjuk

Részletesebben

Határérték. Wettl Ferenc el adása alapján és Wettl Ferenc el adása alapján Határérték és

Határérték. Wettl Ferenc el adása alapján és Wettl Ferenc el adása alapján Határérték és 2015.09.28. és 2015.09.30. 2015.09.28. és 2015.09.30. 1 / Tartalom 1 A valós függvén fogalma 2 A határérték fogalma a végtelenben véges pontban Végtelen határértékek 3 A határértékek kiszámítása A rend

Részletesebben

I. feladatsor. (t) z 1 z 3

I. feladatsor. (t) z 1 z 3 I. feladatsor () Töltse ki az alábbi táblázatot: Komple szám Valós rész Képzetes rész Konjugált Abszolútérték 4 + i 3 + 4i 5i 6i 3 5 3 i 7i () Adottak az alábbi komple számok: z = + 3i, z = i, z 3 = i.

Részletesebben

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. Biró Zsolt. 1. Célkit zések Általános követelmények 1

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. Biró Zsolt. 1. Célkit zések Általános követelmények 1 Matematika B/1 Biró Zsolt Tartalomjegyzék 1. Célkit zések 1 2. Általános követelmények 1 3. Rövid leírás 2 4. Oktatási módszer 2 5. Követelmények, pótlások 2 6. Tematika 2 6.1. Alapfogalmak, matematikai

Részletesebben

Függvénytani alapfogalmak

Függvénytani alapfogalmak Függvénytani alapfogalmak 015. február 15. 1. Alapfeladatok 1. Feladat: Határozzuk meg a valós számok legb vebb részhalmazát, 4x + melyen az f(x) = hozzárendelési utasítású függvény értelmezhet! x Megoldás:

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

2. gyakorlat. A polárkoordináta-rendszer

2. gyakorlat. A polárkoordináta-rendszer . gyakorlat A polárkoordináta-rendszer Az 1. gyakorlaton megismerkedtünk a descartesi koordináta-rendszerrel. Síkvektorokat gyakran kényelmes ún. polárkoordinátákkal megadni: az r hosszúsággal és a φ irányszöggel

Részletesebben

Matematikai alapok 1 Tantárgyi útmutató

Matematikai alapok 1 Tantárgyi útmutató Módszertani Intézeti Tanszék Gazdaságinformatikus szak nappali tagozat Matematikai alapok 1 Tantárgyi útmutató 2015/16 tanév II. félév 1/5 Tantárgy megnevezése Matematikai alapok 1 Tantárgy jellege/típusa:

Részletesebben

ARCHIMEDES MATEMATIKA VERSENY

ARCHIMEDES MATEMATIKA VERSENY Koszinusztétel Tétel: Bármely háromszögben az egyik oldal négyzetét megkapjuk, ha a másik két oldal négyzetének összegéből kivonjuk e két oldal és az általuk közbezárt szög koszinuszának kétszeres szorzatát.

Részletesebben

4. fejezet. Egyváltozós valós függvények deriválása Differenciálás a definícióval

4. fejezet. Egyváltozós valós függvények deriválása Differenciálás a definícióval 4. fejezet Egyváltozós valós függvények deriválása Elm 4.. Differenciálás a definícióval A derivált definíciójával atározza meg az alábbi deriváltakat!. Feladat: f) = 6 + f 4) =? f 4) f4 + ) f4) 5 + 6

Részletesebben

1. Ábrázolja az f(x)= x-4 függvényt a [ 2;10 ] intervallumon! (2 pont) 2. Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét!

1. Ábrázolja az f(x)= x-4 függvényt a [ 2;10 ] intervallumon! (2 pont) 2. Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét! Függvények 1 1. Ábrázolja az f()= -4 függvényt a [ ;10 ] intervallumon!. Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét! 3. Ábrázolja + 1 - függvényt a [ ;] -on! 4. Az f függvényt a valós

Részletesebben

II. rész. Valós függvények

II. rész. Valós függvények II. rész Valós függvények Feladatok 3 4 3.. Értelmezési tartomány Határozza meg a következ függvények értelmezési tartományát! 3.. y = + + 3.. 3.4. 3.6. y = y = 3 y = + 3 ln 5 4 3.3. 3.5. 3.7. y = 3 +

Részletesebben

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Gazdaságmatematika középhaladó szinten ANALÍZIS Készítette: Gábor Szakmai felel s: Gábor Vázlat 1 2 3 Nevezetes halmazok

Részletesebben

Eger, augusztus 31. Liptai Kálmán Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet

Eger, augusztus 31. Liptai Kálmán Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet Tartalomjegyzék Előszó................................. 5. Függvénytani alapismeretek..................... 7. Valós számsorozatok......................... 9 3. Valós számsorok............................

Részletesebben

ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK

ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2014. március 17. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így

Részletesebben

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. Matematika I

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. Matematika I Matematika I (Analízis) Készítette: Horváth Gábor Kötelező irodalom: Ács László, Gáspár Csaba: Analízis 1 Oktatási segédanyagok és a tantárgyi követelményrendszer megtalálható a http://rs1.szif.hu/ horvathg/horvathg.html

Részletesebben

Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely és Tasnádi Tamás MATEMATIKA 1. 2011. Tartalomjegyzék

Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely és Tasnádi Tamás MATEMATIKA 1. 2011. Tartalomjegyzék Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely és Tasnádi Tamás MATEMATIKA.. Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó Szakmai vezető Lektor Technikai szerkesztő Copyright ii A Matematika. elektronikus

Részletesebben

Intergrált Intenzív Matematika Érettségi

Intergrált Intenzív Matematika Érettségi . Adott a mátri, determináns determináns, ahol,, d Számítsd ki:. b) Igazold, hogy a b c. Adott a az 6 0 egyenlet megoldásai. a). c) Számítsd ki a d determináns értékét. d c a b determináns, ahol abc,,.

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb

Részletesebben

IV. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Feladatok november

IV. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Feladatok november IV. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Feladatok 9. november Határozatlan integrálás Elemi függvények integrálja 4.5. 4.6. 3 4.7. ( ) 4.8. ( ) 4.9. + 4 4.. ( + )( + ) 4.4. + ( + ) 4.5. 4.6. 6 5 + 5 ln + 4.8. cos cos sin

Részletesebben