1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor"

Átírás

1 . Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor Vizsgálja meg a következ végtelen sorokat konvergencia szempontjából. Tétel. (Cauchy-féle bels konvergenciakritérium) A a n végtelen sor akkor és csakis konvergens, ha bármely ε > 0 esetén van olyan N(ε) küszöbindex, hogy minden n > m > N(ε) esetén n k=m+ a k < ε.. n 2. ( ) n n 3. n 2 Határozza meg a következ végtelen sorok összegét. Tétel. (Geometriai sor összege) Ha q <, akkor a q n sor konvergens, és q n = q n(n + ) 3 n 2 + 5n n 2 + 3n + 2 log ( n ) n 2 + 3n ( ) 2 n n+2 5 n 3 n n+4 3 n 5 n n+2 5 n 3 2n n+ + 3 n 5 n n + 2 n+ 4 n+3 5. ( 2) n+ 2 2n 3 Vizsgálja meg a következ végtelen sorokat konvergencia szempontjából valamelyik összehasonlító kritériumot használva.

2 Tétel. (Majoráns, minoráns kritérium) Ha a a n és a b n pozitív tagú sorok tagjaira véges sok indext l eltekintve érvényes az a n b n egyenl tlenség, akkor (i) ha b n konvergens, akkor a n is konvergens, és (ii) ha a n divergens, akkor b n is divergens. Tétel. Ha a n, b n > 0 minden n N esetén és a n lim = L > 0, n b n akkor a a n és b n sorok közül vagy mindkett divergens vagy mindkett konvergens. 6. ( n ) ( ) 2 n n n + 3 n 2 2n n + 5 3n n(n + ) (3n ) n + 3 n 2 n n 2 n n 3 5 n sin π n A Cauchy-ekvikonvergencia tételt használva vizsgáljuk meg a következ végtelen sorokat konvergencia szempontjából. Tétel. (Cauchy-féle ekvikonvergencia) Ha (a n ) monoton csökken és pozitív tagú sorozat, akkor a a n, 2 n a 2 n sorok közül vagy mindkett konvergens, vagy mindkett divergens. 26. n p 27. n ln 2 n 28. n ln 3 n A hányados-, illetve gyökkritériumot használva vizsgálja meg a következ végtelen sorokat konvergencia szempontjából. 2

3 Tétel. (Gyökkritérium) Legyen (a n ) pozitív tagú sorozat, ekkor ha <, akkor a a n sor konvergens; lim n an >, hakkor a a n sor divergens; n =, akkor a a n lehet konvergens is, és divergens is. Tétel. (Hányadoskritérium) Legyen (a n ) pozitív tagú sorozat, ekkor ha a <, akkor a a n sor konvergens; n+ lim >, hakkor a a n a n sor divergens; n =, akkor a a n lehet konvergens is, és divergens is n ( 2) n n+ n n 2 n 3n + n 3 + n ( ) n + n 3. 2n e n n 3 n! 2 n + ( 2 n + n) n n n! n! n n (2n ) n Tétel. (Integrálkritérium) Legyen j N rögzített és f : [j, ) R folytonos, monoton csökken és pozitív. Ekkor a j n=j f(x) dx improprius integrál konvergens. Ekkor j f(x) dx f(n) végtelen sor akkor és csak akkor konvergens, ha az f(n) n=j j f(x) dx, illetve j f(x) dx f(n) f(j) + n=j j f(x) dx. 39. Az integrálkritériumot használva igazolja, hogy a becslést az összegére ε = 0.0 pontossággal. n 2 sor konvergens, és adjon 3

4 40. Az integrálkritériumot használva igazolja, hogy a becslést az összegére ε = 0.0 pontossággal. n 2 sor konvergens, és adjon + 5 A Leibniz kritériumot használva vizsgálja meg a következ végtelen sorokat konvergencia, illetve abszolút konvergencia szempontjából. Tétel. (Leibniz-kritérium) Ha az (a n ) pozitív tagú szigorúan monoton csökken ( 0 < a n+ < a n ) sorozatra lim n a n = 0, akkor a sor konvergens. ( ) n a n Tétel. Abszolút konvergens sor konvergens ( ) n 2n ( ) n n 3 n n 42. ( ) n 3n + n ( ) n n + 2 n ( ) n 2n 3 n + 2 Határozza meg a következ hatványsorok konvergenciatartományát. Tétel. (Cauchy-Hadamard) A a nx n hatványsor konvergenciasugara ϱ, ahol n = lim sup an = lim sup a n+ ϱ n n a n, amennyiben a fenti határérték létezik és véges. Ha a határérték végtelen, akkor a konvergenciasugár 0, ha a határérték 0, akkor a konvergenciasugár végtelen. 46. x n n2 n 47. (n + ) 5 x 2n 2n n2 x n 49. (x + 3) n n n x n n! 5. (x 3) n n 2 2 n Határozza meg a következ függvények Taylor-sorát a megadott pontok körül. 4

5 Taylor-sor. Legyen az f : I R függvény akárhányszor dierenciálható a 0-t is tartalmazó nyitott I intervallumon. A f (k) (0) x k k! hatványsort az f függvény Taylor-sorának nevezzük. Taylor-formula. Ha az f : I R függvény (n + )-szer folytonosan dierenciálható a 0-t is tartalmazó I intervallumon, akkor minden x I esetén ahol f(x) = valamely 0 és x közötti c számra. k=0 f (k) (0) x k + R n+ (x), k! R n+ (x) = f n+ (c) (n + )! xn+ Tétel. Ha a a nx n hatványsor konvergens a ( c, c) intervallumon, és f(x) = a nx n, x ( c, c), akkor az f függvény Taylor-sora a nx n, azaz f (n) (0) = a n n! (n {0,, 2,...}) 52. f(x) = x 2, x 0 = f(x) = x, x 0 = f(x) = + x 2, x 0 = f(x) = + 2x, x 0 = 56. f(x) = sin x, x 0 = Az ln ( + x) függvény Taylor-sorát felhasználva adjon becslést ln 27 értékére. 58. Határozza meg az f(x) = e x függvény 0 körüli Taylor-sorának els három tagját, majd ennek segítségével becsülje az integrált. 0 e x dx 5

6 59. A sin x függvény Taylor-sorát felhasználva adjon becslést az integrál értékére. /2 0 sin x x dx 60. Határozza meg az f(x) = e x2 /2 függvény x 0 = 0 körüli Taylor sorának els négy tagját, majd ennek segítségével adjon becslést az határozott integrálra. 2π e x2 /2 dx Tétel. Legyen a a nx n hatványsor konvergens a ( c, c) intervallumon. Deniáljuk az f : ( c, c) R függvényt a következ képpen: Ekkor a f(x) := a n x n. (n + )a n+ x n = a + 2a 2 x + 3a 3 x hatványsor is konvergens a ( c, c) intervallumon, az f függvény dierenciálható a ( c, c) intervallumon, és f (x) = (n + )a n+ x n. (x ( c, c)). Tétel. Legyen a a n hatványsor konvergens a ( c, c) intervallumon. Deniáljuk az f : ( c, c) R függvényt a következ képpen: Ekkor a f(x) := a n x n. a n n + xn+ = a 0 x + a 2 x2 + a 2 3 x hatványsor is konvergens a (-c,c) intervallumon, az f függvény folytonos a ( c, c) intervallumon, és f(x) dx = a n n + xn+ (x ( c, c)). 6

7 Tétel. Legyen a a nx n hatványsor konvergens a ( c, c) intervallumon, és legyen f(x) = a n x n, ha x ( c, c). Ha az f függvény kiterjeszthet a ( c, c] intervallumra úgy, hogy c-ben folytonos legyen, akkor a a nx n hatványsor konvergens c-ben is, és f(c) = a n c n. 6. Határozza meg az f(x) = ln ( x) függvény Taylor-sorát az a = 0 pont körül, és ezt felhasználva határozza meg a ( ) n+ n = sor összegét. 62. Határozza meg az f(x) = arctan x függvény Taylor-sorát az a = 0 pont körül, és ezt felhasználva határozza meg a sor összegét. ( ) n+ 2n + = Határozza meg az f(x) = ( + x) ln ( + x) függvény Taylor-sorát az a = 0 pont körül, és ezt felhasználva határozza meg a sor összegét. n=2 ( ) n+ n 2 n = Tétel. (Binomiális sorfejtés) Ha x <, akkor ( + x) α = ( ) α x n, n ahol ( ) α = n α(α )(α 2)... (α n + ), n! ( ) α =. 0 7

8 64. A binomiális sorfejtést használva határozza meg az f(x) = + x függvény a = 0 pont körüli Taylor-sorának els 4 tagját. A megfelel függvények binomiális sorfejtését felhasználva adjon becslést a következ kre A binomiális sor segítségével becsülje meg /2 0 3 x 2 + dx értékét. Fourier-sor Az f ( π, π) intervallumon integrálható függvény Fourier-sora f(x) a a n cos nx + b n sin nx, ahol és a n = π b n = π π π π π f(x) cos nx dx, n = 0,, 2,... f(x) sin nx dx, n =, 2,... Tétel. (Parseval-formula) Ha az f függvény négyzetesen integrálható a ( π, π) intervallumon, akkor π π ( ( a 2 0 f(x) 2 + a n cos nx + b n sin nx)) dx 0, (n ), továbbá érvényes az úgynevezett Parseval-formula: π f 2 (x) dx = a2 0 π π 2 + (a 2 n + b 2 n). 7. Adja meg az f(x) = x függvény Fourier-sorát, majd ennek segítségével számítsa ki a sor összegét. n 2 8

9 72. Határozza meg az f(x) = sgn x függvény Fourier-sorát. 2. Dierenciálegyenletek Oldja meg a következ szétválasztható változójú dierenciálegyenleteket, illetve kezdetiérték problémákat. Szétválasztható változójú dierenciálegyenlet. A h(y)y = g(x) típusú egyenletet szétválasztható változójú dierenciálegyenletnek nevezzük. 73. y = x y 74. xyy = x y = + y y tan x = y 77. y + yx x 78. xy = y 2 y 79. x 2 y + y = 2xy 80. y (x + 3) y + = 0 y( ) = 0 8. y y sin x = 0 y(π) = xy + y = y 2 y() = yy cos x = tan x y(π) = A rádium bomlási sebessége arányos a pillanatnyi rádiummennyiséggel. Ha a bomlás következtében a rádium mennyisége kereken 600 év alatt a felére csökken, a kiindulási anyag mennyiségének hány százaléka bomlik el 00 év alatt? Oldja meg a következ homogén fokszámú dierenciálegyenleteket. 9

10 Homogén fokszámú dierenciálegyenlet. Az y = f ( y x), illetve y = f ( ) x y alakú egyenleteket változóiban homogén fokszámú dierenciálegyenletnek nevezzük. Az els esetben az u = y/x, a másodikban a v = x/y helyettesítést elvégezve az u + xu = f(u), illetve v xv = g(v)v 2 szétválasztható változójú dierenciálegyenlethez jutunk. 85. xy = 2y + x 86. y y x = x2 87. x y + xy = xe y x + y xy = x 2 y = 2xy y y = x + y x y 9. x 2 y 2 + 2xyy = 0 Oldja meg a következ els rend lineáris dierenciálegyenleteket. Lineáris dierenciálegyenlet. Az y + p(x)y = q(x) alakú egyenletet lineáris dierenciálegyenletnek nevezzük. Ha q(x) = 0, akkor a lineáris dierenciálegyenletet homogénnek, különben inhomogénnek nevezzük. Tétel. Az inhomogén lineáris dierenciálegyenlet általános megoldását az y IH = y H + y p összefüggés szolgáltatja, ahol y H = cf(x) a homogén egyenlet megoldása, y p az inhomogén egyenlet egy partikuláris megoldása. Konstansvariáció. Az inhomogén egyenlet y p partikuláris megoldását y p = c(x)f(x) alakban keressük, melyet az eredeti egyenletbe visszahelyettesítve c(x)-re a következ egyenletet kapjuk c (x)f(x) = q(x). 0

11 92. y + yx x = y y x = x2 94. y xy = x y + y = e x 96. xy y x + = x 97. xy + y = x ln x 98. y cos x + y sin x = 99. (x + )y y = 3x 4 + 4x 3 Határozza meg F (F )-et, ha, Laplace-transzformáció. Az f függvény Laplace-transzformáltja: L[f](s) := Deriváltakra vonatkozó szabályok: 0 f(x)e sx dt. L[f ] = sl[f] f(0), L[f ] = s 2 L[f] sf(0) f (0). 00. F (s) = 2 s 3 0. F (s) = 3 s F (s) = s s 2 2s F (s) = 7s s 2 + 3s F (s) = 3 s 6 + 6s s F (s) = 2s + s(s )(s + 2) Oldja meg a következ kezdetiérték problémákat Laplace-transzformáció segítségével. 06. y y 2y = 0 y(0) = y 2y + 5y = 8e x y(0) = 2 y (0) = 5 y (0) = y 4y + 5y = 4e 3x y(0) = y + 2y + 5y = 3e x sin x y(0) = 0 y (0) = 7 y (0) = 3 0. y + 4y = e x cos x y(0) =. y 4y = 3e x y(0) = y (0) = 0 y (0) = 5

12 3. Többváltozós valós függvények Határozza meg a következ függvények értelmezési tartományát. 2. f(x, y) = x 3. f(x, y) = ln ( + y) 4. x y 6. f(x, y) = y 2y + y 2 x 5. f(x, y) = x 2 + y f(x, y) = sin x cos y 8. f(x, y) = y sin x 9. f(x, y) = x 2 + y 2 Határozza meg a következ határértékeket. Derékszög és polárkoordináta-rendszer kapcsolata. x = r cos ϕ r = x 2 + y 2 y = r sin ϕ tan ϕ = y x 20. xy 2 lim (x,y) (2, ) x 2 + y 4 2. sin xy lim (x,y) (0,2) x 22. 2xy y 2 lim (x,y) (0,0) x 2 + y lim (x,y) (0,0) xx2 x 2 + y xy 2 lim (x,y) (0,0) x 2 + y x + lim (x,y) (2,) y 26. xy + 2x 3y + lim (x,y) (2,) yx + x xy + 2x 3y + lim (x,y) (,) yx + x Deníció alapján határozza meg a következ függvények parciális dierenciálhányadosait a megadott helyen. 2

13 Parciális derivált. Legyen adott az f : D R 2 R függvény. értelmezve van x 0 = (x 0, y 0 ) D egy környezetében. Ha a Tegyük fel, hogy f f x (x 0) = f x(x 0 ) = f x(x f(x 0 + h, y 0 ) f(x 0, y 0 ) 0, y 0 ) := lim h 0 h határérték létezik és véges, akkor azt mondjuk, hogy f x-szerint parciálisan dierenciálható az x 0 pontban, az f x(x 0 ) értéket pedig az f x 0 pontban vett x-szerinti parciális deriváltjának nevezzük. 28. f(x, y) = xy 2, P (2, 3) 29. f(x, y) = 2x y +, P (2, ) Totális dierenciálhatóság. Legyen adott az f : D R 2 R függvény. Tegyük fel, hogy f értelmezve van x 0 D egy környezetében. Az f függvény (totálisan) dierenciálható az x 0 pontban, ha létezik A = (A, A 2 ) R 2 és a 0 egy V környezetében értelmezett ω : V R függvény úgy, hogy f(x) = f(x 0 ) + A (x x 0 ) + ω(x x 0 ) az x 0 egy környezetében lév minden x pontra, továbbá ω(x x 0 ) lim x x 0 x x 0 = 0. Ekkor az A = (A, A 2 ) R 2 vektort az f függvény x 0 pontban vett gradiensének nevezzük. Jelölés: f(x 0 ) = A. Totális dierenciálhatóság szükséges feltétele. Ha az f : D R 2 R függvény totálisan dierenciálható az x 0 = (x 0, y 0 ) D pontban, akkor mindkét változója szerint parciálisan is dierenciálható, továbbá ( f f(x 0 ) = x (x 0), f ) y (x 0) = ( f x(x 0 ), f y(x 0 ) ). Totális dierenciálhatóság elegend feltétele. Ha az x 0 = (x 0, y 0 ) D pont valamely környezetében az f : D R 2 R függvény mindkét parciális deriváltja létezik, továbbá az x 0 pontban folytonosak, akkor f(x, y) az x 0 pontban totálisan dierenciálható és ( f f(x 0 ) = x (x 0), f ) y (x 0) = ( f x(x 0 ), f y(x 0 ) ). 3

14 30. Deníció szerint mutassa meg, hogy az f(x, y) = x 2 + xy y 2 függvény totális dierenciálható, majd határozza meg a gradiens vektorát és parciális deriváltjait. 3. Határozza meg az f(x, y) = xy függvény parciális deriváltjait és totális dierenciálját az origóban. Határozza meg a következ függvények érint síkjának egyenletét az adott M pontokban. Érint sík egyenlete. Legyen az f(x) függvény dierenciálható az x 0 = (x 0, y 0 ) pontban. A z = f(x 0 ) + f(x 0 )(x x 0 ) egyenlet sík az f függvény (x 0, f(x 0 )) pontbeli érint síkja. 32. f(x, y) = x 2 + xy + 2y 2, M(, 2) 33. f(x, y) = xy 2 2x +, M(0, 4) 34. f(x, y) = x 2 y + 2x 2 y, M(2, ) Határozza meg a következ függvények u irány szerinti deriváltját a megadott P pontban. Irány menti derivált. Legyen adott az f : D R 2 R függvény. Tegyük fel, hogy f értelmezve van x 0 = (x 0, y 0 ) D egy környezetében. Az f függvény x 0 pontban vett u ( u = ) irány szerinti deriváltja az határérték, ha létezik és véges. f u = lim h 0 f(x 0 + hu) f(x 0 ) h Tétel. Ha az f : D R 2 R függvény dierenciálható az x 0 pontban, akkor f bármely u, ( u = ) irány szerint dierenciálható x 0 -ban, és f u(x 0 ) = f(x 0 ) u 35. f(x, y) = x 2 y, P (, ), u(3, 4) ( 36. f(x, y) = x 2 xy, P (, 2), u 3 5, 4 ) 5 4

15 37. f(x, y) = 3xe y2 sin x, P (0, ), u( 2, 2) 38. f(x, y) = x tan y e xy2, P (, 0), u(, ) Határozza meg a következ függvények széls értékeit. Széls érték létezésének szükséges feltétele. Ha az f(x) : D R 2 R függvény dierenciálható az x 0 pontban, és ott lokális széls értéke van, akkor f(x 0 ) = 0. Széls érték létezésének elegend feltétele. Tegyük fel, hogy az f(x) : D R 2 R függvénynek léteznek és folytonosak a másodrend parciális deriváltjai az x 0 pont egy környezetében, továbbá f(x 0 ) = 0. Legyen Ha D(x 0 ) = f xx(x 0 ) f yy(x 0 ) [f xy(x 0 )] 2 D(x 0 ) < 0, akkor x 0 nem lokális széls értékhely; D(x 0 ) > 0 és f xx(x 0 ) > 0 akkor f-nek x 0 -ban lokális minimuma van; D(x 0 ) > 0 és f xx(x 0 ) < 0 akkor f-nek x 0 -ban lokális maximuma van. 39. f(x, y) = (x ) 2 + 2y f(x, y) = y 2 + 2x 2 y + x 2 4. f(x, y) = yx 2 /2 yx + y f(x, y) = x 2 xy + y 2 2x + y 43. f(x, y) = x 4 + y 4 2x 2 + 4xy 2y f(x, y) = 2x 2 + y 2 2xy + 4x 2y Egy téglatest egy pontba összefutó éleinek a hossza 2. Mekkorák a lehet legnagyobb ilyen térfogatú téglatest élei? Oldja meg a következ egzakt dierenciálegyenleteket. 5

16 Egzakt dierenciálegyenlet. A P (x, y)dx + Q(x, y)dy = 0 egyenletet egzakt dierenciálegyenletnek nevezzük, ha P y = Q x. Ekkor van olyan U(x, y) függvény, melynek totális dierenciálja du = P (x, y)dx + Q(x, y)dy. 46. (2xy 3)dx + x 2 dy = dx 2 x y + 4 x y 2 dy = 0 x y 48. ( 2xy + ) ( ) x 2 dx + + y + x2 dy = (cos x x sin x + y)dx + (x cos y)dy = 0 Határozza meg az integrálási tartományt és írja fel a határokat a fordított sorrendben történ integráláshoz f(x, y) dy dx 5. 2 x 0 0 f(x, y) dy dx 52. x 2 0 x f(x, y) dy dx /x 0 f(x, y) dy dx Számítsa ki az alábbi kett s integrálokat. 54. D (x2 + 2y) dy dx, ahol D az x = 0 és az x + 2y = 2 egyenlet egyenesek által határolt háromszög x 0 2 /x 0 x 2 x + y dy dx 56. xy dy dx 58. x x 0 x 2 x 2 + 2y dy dx x + y 3 dy dx 6

17 D x2 + y 2 dy dx, ahol D az egység sugarú kör. 2xy D dy dx, ahol D az az origó középpontú körgy r, mely küls körének sugara x 2 +y 2 2, bels körének sugara pedig. 6. Határozza meg az R sugarú gömb térfogatát. 62. Határozza meg az e x2 /2 integrál értékét. 4. Komplex függvénytan Mely pontokban dierenciálhatóak a következ komplex érték függvények? Komplex dierenciálhatóság. Legyen a z 0 pont az f(z) függvény értelmezési tartományának tolródási pontja. Az f(z) függvényt z 0 pontban dierenciálhatónak nevezzük, ha a határérték létezik és véges. f(z 0 + z) f(z 0 ) lim z 0 z 63. f(z) = zz 64. f(z) = Rez 65. f(z) = z z 2 Igazolja, hogy a következ függvények harmonikusak, majd határozza meg a harmonikus társat. Harmonikus társ keresés. A kétszer folytonosan dierenciálható u(x, y) függvényt harmonikusnak nevezzük, ha teljesíti a Laplace-egyenletet: u xx + u yy = 0. A v(x, y) függvényt az u(x, y) függvény harmonikus társának nevezzük, ha harmonikus és teljesíti a Cauchy-Riemann egyenleteket: u x = v y, u y = v x 7

18 66. u(x, y) = x 2 5xy + 3y y x 3 3xy u(x, y) = x 3 y xy 3 + 2x + 3y Határozza meg a következ kifejezések értékét. Komplex exponenciális és logaritmus függvény. Az Euler-képlet e iϕ = cos ϕ + i sin ϕ felhasználásával: e z = e z (cos (arg z) + i sin (arg z)), ln z = ln z + i arg z. 69. e iπ 70. e 3+i 7. 2 i 72. ln ( + i) 73. ln ( 3i) 74. ln i 75. i i 76. Határozza meg az (z + 3 2i) dz integrál értékét, ahol L a 2i középpontú, r = L sugarú körnek az A = i, B = 2i pontjait összeköt negyed körív (A B) 77. Határozza meg az (z i) dz integrál értékét, ahol L a i középpontú, r = 2 sugarú L körnek az A = i, B = 3i pontjait összeköt fél körív (A B) 78. Határozza meg az (z i) dz integrál értékét, ahol L a i középpontú, r = 2 sugarú L körnek az A = i, B = 3i pontjait összeköt fél körív (A B) 79. Határozza meg az ( z 2 2i) dz integrál értékét, ahol L az A = 3 i, B = + 2i L pontokat összeköt szakasz 80. Határozza meg az ( z + 3 2i) dz integrál értékét, ahol L az A = i, B = 2i pontokat összeköt szakasz L 8

Dierenciálhányados, derivált

Dierenciálhányados, derivált 9. fejezet Dierenciálhányados, derivált A dierenciálhányados deníciója D 9.1 Az egyváltozós valós f függvény x0 pontbeli dierenciálhányadosának nevezzük a lim f(x0 + h) f(x0) h 0 h határértéket, ha ez

Részletesebben

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság. 2. Közönséges differenciálegyenlet megoldása, megoldhatósága Definíció: Az y függvényt a valós számok H halmazán a közönséges differenciálegyenlet megoldásának nevezzük, ha az y = y(x) helyettesítést elvégezve

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA II 3 III NUmERIkUS SOROk 1 Alapvető DEFInÍCIÓ ÉS TÉTELEk Végtelen sor Az (1) kifejezést végtelen sornak nevezzük Az számok a végtelen sor tagjai Az, sorozat az (1) végtelen sor

Részletesebben

Feladatok a levelező tagozat Gazdasági matematika I. tárgyához. Halmazelmélet

Feladatok a levelező tagozat Gazdasági matematika I. tárgyához. Halmazelmélet Debreceni Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a levelező tagozat Gazdasági matematika I. tárgyához a megoldásra feltétlenül ajánlott feladatokat jelöli Halmazelmélet () Legyen A = {, 3, 4}, B =

Részletesebben

2. Zárthelyi megoldásokkal 1998 tavasz I. évf. 13.-18.tk.

2. Zárthelyi megoldásokkal 1998 tavasz I. évf. 13.-18.tk. . Zárthelyi megoldásokkal 998 tavasz I. év..-8.tk.. Döntse el, hogy létezik e, és ha igen, számítsa ki az ) e üggvény századik deriváltját az helyen! MO. Egyrészt e ) n origó körüli Taylor-sora alapján

Részletesebben

Taylor-polinomok. 1. Alapfeladatok. 2015. április 11. 1. Feladat: Írjuk fel az f(x) = e 2x függvény másodfokú Maclaurinpolinomját!

Taylor-polinomok. 1. Alapfeladatok. 2015. április 11. 1. Feladat: Írjuk fel az f(x) = e 2x függvény másodfokú Maclaurinpolinomját! Taylor-polinomok 205. április.. Alapfeladatok. Feladat: Írjuk fel az fx) = e 2x függvény másodfokú Maclaurinpolinomját! Megoldás: A feladatot kétféle úton is megoldjuk. Az els megoldásban induljunk el

Részletesebben

Analízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév

Analízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév Analízis 1. (BSc) vizsgakérdések Programtervez informatikus szak 2008-2009. tanév 2. félév Valós számok 1. Hogyan szól a Bernoulli-egyenl tlenség? Mikor van egyenl ség? Válasz. Minden h 1 valós számra

Részletesebben

Debreceni Egyetem. Feladatok a Matematika II. tárgy gyakorlataihoz. Határozatlan integrál

Debreceni Egyetem. Feladatok a Matematika II. tárgy gyakorlataihoz. Határozatlan integrál Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Matematika II. tárgy gyakorlataihoz Határozatlan integrál. z alapintegrálok, elemi átalakítások és lineáris helyettesítések segítségével számítsuk

Részletesebben

MATEMATIKA 1. GYAKORLATOK

MATEMATIKA 1. GYAKORLATOK Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely és Tasnádi Tamás MATEMATIKA. GYAKORLATOK 0. Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó Szakmai vezető Lektor Technikai szerkesztő Copyright ii A Matematika.

Részletesebben

Matematikai analízis 1. Szász Róbert

Matematikai analízis 1. Szász Róbert Matematikai analízis Szász Róbert . fejezet.. Topológikus terek... Értelmezés. Adott egy X halmaz. A d : X X [0, + ) függvényt metrikának nevezzük, ha teljesülnek a következő feltételek:. d(x, y) > 0,

Részletesebben

9. TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLSZÁMITÁSA. 9.1 Metrika és topológia R k -ban

9. TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLSZÁMITÁSA. 9.1 Metrika és topológia R k -ban 9. TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLSZÁMITÁSA 9.1 Metrika és topológia R k -ban Definíció. A k-dimenziós euklideszi térnek nevezzük és R k val jelöljük a valós számokból alkotott k-tagú x = (x 1, x

Részletesebben

Vektorszámítás Fizika tanárszak I. évfolyam

Vektorszámítás Fizika tanárszak I. évfolyam Vektorszámítás Fizika tanárszak I. évfolyam Lengyel Krisztián TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék. Deriválás.. Elmélet........................................... Deriválási szabályok..................................

Részletesebben

MODELLEK ÉS ALGORITMUSOK ELŐADÁS

MODELLEK ÉS ALGORITMUSOK ELŐADÁS MODELLEK ÉS ALGORITMUSOK ELŐADÁS Szerkesztette: Balogh Tamás 214. december 7. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Így

Részletesebben

Fourier-sorok. Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia. 2010. április 7.

Fourier-sorok. Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia. 2010. április 7. ME, Anaĺızis Tanszék 21. április 7. A Taylor-polinom ill. Taylor-sor hátránya, hogy az adott függvényt csak a sorfejtés helyén ill. annak környezetében közeĺıti jól. A sorfejtés helyétől távolodva a közeĺıtés

Részletesebben

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel.

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel. Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz 1 Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel (a) y 3y 4y = 3e t (b) y 3y 4y = sin t (c) y 3y 4y = 8t

Részletesebben

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének 6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük

Részletesebben

Analízisfeladat-gyűjtemény IV.

Analízisfeladat-gyűjtemény IV. Oktatási segédanyag a Programtervező matematikus szak Analízis. című tantárgyához (003 004. tanév tavaszi félév) Analízisfeladat-gyűjtemény IV. (Függvények határértéke és folytonossága) Összeállította

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató 2013/2014. tanév II. félév Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Matematikai alapok

Részletesebben

Feladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz. 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását!

Feladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz. 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását! Feladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását! (a) (b) 2. Tekintsük az differenciálegyenletet. y y = e x.

Részletesebben

I. feladatsor. (t) z 1 z 3

I. feladatsor. (t) z 1 z 3 I. feladatsor () Töltse ki az alábbi táblázatot: Komple szám Valós rész Képzetes rész Konjugált Abszolútérték 4 + i 3 + 4i 5i 6i 3 5 3 i 7i () Adottak az alábbi komple számok: z = + 3i, z = i, z 3 = i.

Részletesebben

Analízis előadás és gyakorlat vázlat

Analízis előadás és gyakorlat vázlat Analízis előadás és gyakorlat vázlat Készült a PTE TTK GI szakos hallgatóinak Király Balázs 00-. I. Félév . fejezet Számhalmazok és tulajdonságaik.. Nevezetes számhalmazok ➀ a) jelölése: N b) elemei:

Részletesebben

Konvex optimalizálás feladatok

Konvex optimalizálás feladatok (1. gyakorlat, 2014. szeptember 16.) 1. Feladat. Mutassuk meg, hogy az f : R R, f(x) := x 2 függvény konvex (a másodrend derivált segítségével, illetve deníció szerint is)! 2. Feladat. Mutassuk meg, hogy

Részletesebben

Feladatok megoldásokkal az ötödik gyakorlathoz (Taylor polinom, szöveges szélsőérték problémák)

Feladatok megoldásokkal az ötödik gyakorlathoz (Taylor polinom, szöveges szélsőérték problémák) Feladatok megoldásokkal az ötödik gyakorlathoz Taylor polinom, szöveges szélsőérték problémák) 1. Feladat. Írjuk fel az fx) = e x függvény a = 0 pont körüli negyedfokú Taylor polinomját! Ennek segítségével

Részletesebben

Fourier-sorok. néhány esetben eltérhetnek az előadáson alkalmazottaktól. Vizsgán. k=1. 1 k = j.

Fourier-sorok. néhány esetben eltérhetnek az előadáson alkalmazottaktól. Vizsgán. k=1. 1 k = j. Fourier-sorok Bevezetés. Az alábbi anyag a vizsgára való felkészülés segítése céljából készült. Az alkalmazott jelölések vagy bizonyítás részletek néhány esetben eltérhetnek az előadáson alkalmazottaktól.

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató

TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató 2014/2015. tanév I. félév Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Matematikai alapok

Részletesebben

Matematika. 4. konzultáció: Kétváltozós függvények szélsőértéke. Parciális függvény, parciális derivált

Matematika. 4. konzultáció: Kétváltozós függvények szélsőértéke. Parciális függvény, parciális derivált Matematika 1 NYME KTK, Egyetemi kiegészítő alapképzés 2004/2005. tanév, I. évf. I.félév Budapest Előadó: Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet 9400 Sopron, Bajcsy Zs. u. 9. GT fszt. 3. (99) 518

Részletesebben

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak MATEMATIKA (A tantárgy tartalma és a tananyag elsajátításának időterve.) Összeállította: Kis Miklós adjunktus Tankönyvek (mindhárom félévre): 1. Scharnitzky

Részletesebben

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. (Derivált)

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. (Derivált) Valós függvények (3) (Derivált) . Legyen a belső pontja D f -nek. Ha létezik és véges a f(x) f(a) x a x a = f (a) () határérték, akkor f differenciálható a-ban. Az f (a) szám az f a-beli differenciálhányadosa.

Részletesebben

A gyakorlatok HF-inak megoldása Az 1. gyakorlat HF-inak megoldása. 1. Tagadások:

A gyakorlatok HF-inak megoldása Az 1. gyakorlat HF-inak megoldása. 1. Tagadások: . Tagadások: A gyakorlatok HF-inak megoldása Az. gyakorlat HF-inak megoldása "Nem észak felé kell indulnunk és nem kell visszafordulnunk." "Nem esik az es, vagy nem fúj a szél." "Van olyan puha szilva,

Részletesebben

6. Differenciálegyenletek

6. Differenciálegyenletek 312 6. Differenciálegyenletek 6.1. A differenciálegyenlet fogalma Meghatározni az f függvény F primitív függvényét annyit jelent, mint találni egy olyan F függvényt, amely differenciálható az adott intervallumon

Részletesebben

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Határozatlan integrál () First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Az összetett függvények integrálására szolgáló egyik módszer a helyettesítéssel való integrálás. Az idevonatkozó tétel pontos

Részletesebben

86 MAM112M előadásjegyzet, 2008/2009

86 MAM112M előadásjegyzet, 2008/2009 86 MAM11M előadásjegyzet, 8/9 5. Fourier-elmélet 5.1. Komplex trigonometrikus Fourier-sorok Tekintsük az [,], C Hilbert-teret, azaz azoknak a komplex értékű f : [,] C függvényeknek a halmazát, amelyek

Részletesebben

Differenciál és integrálszámítás diszkréten

Differenciál és integrálszámítás diszkréten Differenciál és integrálszámítás diszkréten Páles Zsolt Debreceni Egyetem, Matematikai Intézet MAFIÓK, Békéscsaba, 010. augusztus 4-6. Páles Zsolt (Debreceni Egyetem) Diff. és int.-számítás diszkréten

Részletesebben

Nemzeti versenyek 11 12. évfolyam

Nemzeti versenyek 11 12. évfolyam Nemzeti versenyek 11 12. évfolyam Szerkesztette: I. N. Szergejeva 2015. február 2. Technikai munkák (MatKönyv project, TEX programozás, PHP programozás, tördelés...) Dénes Balázs, Grósz Dániel, Hraskó

Részletesebben

KALKULUS II. PÉLDATÁR

KALKULUS II. PÉLDATÁR Lajkó Károly KALKULUS II. PÉLDATÁR mobidiák könyvtár Lajkó Károly KALKULUS II. PÉLDATÁR mobidiák könyvtár SOROZATSZERKESZTŽ Fazekas István Lajkó Károly KALKULUS II. PÉLDATÁR Programozó és programtervez

Részletesebben

1. Sorozatok 2014.03.12.

1. Sorozatok 2014.03.12. 1. Sorozatok Azokat a függvényeket, amelyek értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza ( jelölése N ), a képhalmaz a valós számok halmaza, sorozatnak nevezzük. Az a függvény n N helyen vett

Részletesebben

MATEMATIKA II. FELADATGY JTEMÉNY

MATEMATIKA II. FELADATGY JTEMÉNY MATEMATIKA II. FELADATGY JTEMÉNY KÉZI CSABA Date: today. KÉZI CSABA ELŽSZÓ Ez a feladatgy jtemény a Debreceni Egyetem M szaki Karának Matematika II. tantárgyának tematikájához szorosan illeszkedik. Célja

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Közönséges dierenciálegyenletek kurzushoz

Gyakorló feladatok a Közönséges dierenciálegyenletek kurzushoz Gyakorló feladatok a Közönséges dierenciálegyenletek kurzushoz Vas Gabriella 204. február A feladatgy jtemény a TÁMOP-4.2.4.A/2-/-202-000 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági matematika I. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Gazdasági matematika I. tanulmányokhoz I. évfolyam BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági matematika I. tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016-os tanév I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Gazdasági matematika I. (Analízis) Tanszék: Módszertani

Részletesebben

e s gyakorlati alkalmaza sai

e s gyakorlati alkalmaza sai Sze lso e rte k-sza mı ta s e s gyakorlati alkalmaza sai Szakdolgozat ı rta: Pallagi Dia na Matematika BSc szak, elemzo szakira ny Te mavezeto : Svantnerne Sebestye n Gabriella Tana rsege d Alkalmazott

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Eponenciális és Logaritmikus kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szoálhatnak fontos információval

Részletesebben

Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás. Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek

Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás. Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek Sokszor nem lehetséges, hogy a tanult linearizációs módszerrel meghatározzuk

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 9 IX Magasabbrendű DIFFERENCIÁLEGYENLETEk 1 Alapvető ÖSSZEFÜGGÉSEk n-ed rendű differenciálegyenletek Az alakú ahol n-edrendű differenciálegyenlet általános megoldása tetszőleges

Részletesebben

GYAKORLAT. 1. Elemi logika, matematikai állítások és következtetések, halmazok (lásd EA-ban is; iskolából ismert)

GYAKORLAT. 1. Elemi logika, matematikai állítások és következtetések, halmazok (lásd EA-ban is; iskolából ismert) GYAKORLAT. Elemi logika, matematikai állítások és következtetések, halmazok lásd EA-ban is; iskolából ismert I. Halmazok.. Alapfogalmak: "halmaz" és "eleme". Halmaz kritériuma: egyértelm en eldönthet,

Részletesebben

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az

Részletesebben

II. rész. Valós függvények

II. rész. Valós függvények II. rész Valós függvények Feladatok 3 4 3.. Értelmezési tartomány Határozza meg a következ függvények értelmezési tartományát! 3.. y = + + 3.. 3.4. 3.6. y = y = 3 y = + 3 ln 5 4 3.3. 3.5. 3.7. y = 3 +

Részletesebben

Valós függvénytan Elektronikus tananyag

Valós függvénytan Elektronikus tananyag Valós függvénytan Elektronikus tananyag Valós függvénytan: Elektronikus tananyag TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1 MSc Tananyagfejlesztés Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a

Részletesebben

DINAMIKAI VIZSGÁLAT OPERÁTOROS TARTOMÁNYBAN. 2003.10.30. Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1

DINAMIKAI VIZSGÁLAT OPERÁTOROS TARTOMÁNYBAN. 2003.10.30. Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1 DINAMIKAI VIZSGÁLAT OPERÁTOROS TARTOMÁNYBAN 2003.10.30. Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1 Differenciálegyenlet megoldása u(t) diff. egyenlet v(t) a n d n v m dt a dv n

Részletesebben

Debreceni Egyetem. Komplex függvénytan. Jegyzet. Készítette: Szokol Patrícia Dr. Molnár Lajos előadása alapján

Debreceni Egyetem. Komplex függvénytan. Jegyzet. Készítette: Szokol Patrícia Dr. Molnár Lajos előadása alapján Debreceni Egyetem Komplex függvénytan Jegyzet Készítette: Szokol Patrícia Dr. Molnár Lajos előadása alapján Tartalomjegyzék. Bevezetés 3.. Komplex számok, számsorozatok 3.2. Lineáris törtfüggvények 7 2.

Részletesebben

Valószín ségelmélet házi feladatok

Valószín ségelmélet házi feladatok Valószín ségelmélet házi feladatok Minden héten 3-4 házi feladatot adok ki. A megoldásokat a következ órán kell beadni, és kés bb már nem lehet pótolni. Csak az mehet vizsgázni, aki a 13 hét során kiadott

Részletesebben

Dierenciálegyenletek Jegyzet. Eisner Tímea Pécsi Tudományegyetem

Dierenciálegyenletek Jegyzet. Eisner Tímea Pécsi Tudományegyetem Dierenciálegyenletek Jegyzet Eisner Tímea Pécsi Tudományegyetem Matematika BSc szakos hallgatóknak 0 Tartalomjegyzék El szó 5. A dierenciálegyenlet fogalma 7. Közönséges dierenciálegyenletek.. Els rend

Részletesebben

egyenlőtlenségnek kell teljesülnie.

egyenlőtlenségnek kell teljesülnie. MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval

Részletesebben

V. Békés Megyei Középiskolai Matematikaverseny 2012/2013 Megoldások 11. évfolyam

V. Békés Megyei Középiskolai Matematikaverseny 2012/2013 Megoldások 11. évfolyam 01/01 1. Ha egy kétjegyű szám számjegyeit felcseréljük, akkor a kapott kétjegyű szám értéke az eredeti szám értékénél 108 %-kal nagyobb. Melyik ez a kétjegyű szám? Jelölje a kétjegyű számot xy. 08 A feltételnek

Részletesebben

Készítette: Fegyverneki Sándor

Készítette: Fegyverneki Sándor VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS Összefoglaló segédlet Készítette: Fegyverneki Sándor Miskolci Egyetem, 2001. i JELÖLÉSEK: N a természetes számok halmaza (pozitív egészek) R a valós számok halmaza R 2 {(x, y) x, y

Részletesebben

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. 3. Rövid leírás. 4. Oktatási módszer. Biró Zsolt. 1.

Matematika B/1. Tartalomjegyzék. 1. Célkit zések. 2. Általános követelmények. 3. Rövid leírás. 4. Oktatási módszer. Biró Zsolt. 1. Matematika B/1 Biró Zsolt Tartalomjegyzék 1. Célkit zések 1 2. Általános követelmények 1 3. Rövid leírás 1 4. Oktatási módszer 1 5. Követelmények, pótlások 2 6. Program (el adás) 2 7. Program (gyakorlat)

Részletesebben

JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM. Schipp Ferenc ANALÍZIS II. ***************

JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM. Schipp Ferenc ANALÍZIS II. *************** JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM Schipp Ferenc ANALÍZIS II. Folytonosság, differenciálhatóság *************** Pécs, 1996 Lektorok: DR. SZÉKELYHIDI LÁSZLÓ egyetemi tanár, a mat. tud. doktora DR. SZILI LÁSZLÓ

Részletesebben

Függvények menetének vizsgálata, szöveges széls érték feladatok

Függvények menetének vizsgálata, szöveges széls érték feladatok Függvények menetének vizsgálata, szöveges széls érték feladatok 2015. március 29. 1. Alapfeladatok 1. Feladat: Hol növekv az f() függvény, ha deriváltja f () = ( + 2)( 5) 2? Megoldás: Egy függvény növekedését,

Részletesebben

Érettségi feladatok: Függvények 1/9

Érettségi feladatok: Függvények 1/9 Érettségi feladatok: Függvények 1/9 2003. Próba 1. Állapítsa meg a valós számok halmazán értelmezett x x 2-2x - 8 függvény zérushelyeit! 2004. Próba 3. Határozza meg a valós számok halmazán értelmezett

Részletesebben

1. feladatsor, megoldások. y y = 0. y h = C e x

1. feladatsor, megoldások. y y = 0. y h = C e x 1. feladatsor, megoldások 1. Ez egy elsőrendű diffegyenlet, először a homogén egyenlet megoldását keressük meg, majd partikuláris megoldást keresünk: y y = 0 Ez pl. egy szétválasztható egyenlet, melynek

Részletesebben

x = 1 = ı (imaginárius egység), illetve x 12 = 1 ± 1 4 2

x = 1 = ı (imaginárius egység), illetve x 12 = 1 ± 1 4 2 Komplex számok A valós számok és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető. A számfogalom a számegyenes pontjainak körében nem bővíthető tovább. A számfogalom bővítését

Részletesebben

Differenciaegyenletek a differenciálegyenletek

Differenciaegyenletek a differenciálegyenletek Differenciaegyenletek a differenciálegyenletek tükrében Guzsvány Szandra Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar, Újvidék E-mail: g.sandra@citromail.hu 1. Bevezetés 1.1. Történeti áttekintés Dolgozatom

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 3. Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek... 8 3.1. Elsőfokú egyenletek... 8 3.2. Valós szám abszolút értéke...

Tartalomjegyzék. 3. Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek... 8 3.1. Elsőfokú egyenletek... 8 3.2. Valós szám abszolút értéke... Tartalomjegyzék 1. Műveletek valós számokkal... 1 1.1. Gyökök és hatványozás... 1 1.1.1. Hatványozás... 1 1.1.2. Gyökök... 1 1.2. Azonosságok... 2 1.3. Egyenlőtlenségek... 3 2. Függvények... 5 2.1. A függvény

Részletesebben

Számítógépes programok alkalmazása az analízisben

Számítógépes programok alkalmazása az analízisben Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Számítógépes programok alkalmazása az analízisben Szakdolgozat Csillagvári Dániel Matematika BSc, elemző szakirány Témavezető: Gémes Margit Analízis

Részletesebben

Intergrált Intenzív Matematika Érettségi

Intergrált Intenzív Matematika Érettségi . Adott a mátri, determináns determináns, ahol,, d Számítsd ki:. b) Igazold, hogy a b c. Adott a az 6 0 egyenlet megoldásai. a). c) Számítsd ki a d determináns értékét. d c a b determináns, ahol abc,,.

Részletesebben

E-tananyag Matematika 9. évfolyam 2014. Függvények

E-tananyag Matematika 9. évfolyam 2014. Függvények Függvények Függvények értelmezése Legyen adott az A és B két nem üres halmaz. Az A halmaz minden egyes eleméhez rendeljük hozzá a B halmaz egy-egy elemét. Ez a hozzárendelés egyértelmű, és ezt a hozzárendelést

Részletesebben

Abszolútértékes egyenlôtlenségek

Abszolútértékes egyenlôtlenségek Abszolútértékes egyenlôtlenségek 575. a) $, $ ; b) < - vagy $, # - vagy > 4. 5 576. a) =, =- 6, 5 =, =-, 7 =, 4 = 5; b) nincs megoldás;! c), = - ; d) =-. Abszolútértékes egyenlôtlenségek 577. a) - # #,

Részletesebben

Többváltozós széls érték számítás és alkalmazásai

Többváltozós széls érték számítás és alkalmazásai Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Többváltozós széls érték számítás és alkalmazásai BSc Szakdolgozat Készítette: Prikkel Anett Matematika BSc Matematikai elemz szakirány Témavezet :

Részletesebben

M. 33. Határozza meg az összes olyan kétjegyű szám összegét, amelyek 4-gyel osztva maradékul 3-at adnak!

M. 33. Határozza meg az összes olyan kétjegyű szám összegét, amelyek 4-gyel osztva maradékul 3-at adnak! Magyar Ifjúság 6 V SOROZATOK a) Három szám összege 76 E három számot tekinthetjük egy mértani sorozat három egymás után következő elemének vagy pedig egy számtani sorozat első, negyedik és hatodik elemének

Részletesebben

Folytonos rendszeregyenletek megoldása. 1. Folytonos idejű (FI) rendszeregyenlet általános alakja

Folytonos rendszeregyenletek megoldása. 1. Folytonos idejű (FI) rendszeregyenlet általános alakja Folytonos rendszeregyenletek megoldása 1. Folytonos idejű (FI) rendszeregyenlet általános alakja A folytonos rendszeregyenletek megoldásakor olyan rendszerekkel foglalkozunk, amelyeknek egyetlen u = u(t)

Részletesebben

5.10. Exponenciális egyenletek... 155 5.11. A logaritmus függvény... 161 5.12. Logaritmusos egyenletek... 165 5.13. A szinusz függvény... 178 5.14.

5.10. Exponenciális egyenletek... 155 5.11. A logaritmus függvény... 161 5.12. Logaritmusos egyenletek... 165 5.13. A szinusz függvény... 178 5.14. Tartalomjegyzék 1 A matematikai logika elemei 1 11 Az ítéletkalkulus elemei 1 12 A predikátum-kalkulus elemei 7 13 Halmazok 10 14 A matematikai indukció elve 14 2 Valós számok 19 21 Valós számhalmazok

Részletesebben

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat, megoldással,

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat, megoldással, Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat, megoldással, levelező képzés Definiálja az alábbi fogalmakat! 1. Kvadratikus mátrix invertálhatósága és inverze. (4 pont) Egy A kvadratikus mátrixot invertálhatónak

Részletesebben

Feladatok MATEMATIKÁBÓL

Feladatok MATEMATIKÁBÓL Feladatok MATEMATIKÁBÓL a 1. évfolyam számára III. 1. Számítsuk ki a következő hatványok értékét! a) b) 7 c) 5 d) 5 1 e) 6 1 6 f) ( 81 16 ) g) 0,00001 5. Írjuk fel gyökjelekkel a következő hatványokat!

Részletesebben

Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6

Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6 Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6 2003. Próba 14. Egy hajó a Csendes-óceán egy szigetéről elindulva 40 perc alatt 24 km-t haladt észak felé, majd az eredeti haladási irányhoz képest 65 -ot nyugat

Részletesebben

Matematika. Specializáció. 11 12. évfolyam

Matematika. Specializáció. 11 12. évfolyam Matematika Specializáció 11 12. évfolyam Ez a szakasz az eddigi matematikatanulás 12 évének szintézisét adja. Egyben kiteljesíti a kapcsolatokat a többi tantárggyal, a mindennapi élet matematikaigényes

Részletesebben

Próbaérettségi feladatsor_a NÉV: osztály Elért pont:

Próbaérettségi feladatsor_a NÉV: osztály Elért pont: Próbaérettségi feladatsor_a NÉV: osztály Elért pont: I. rész A feladatsor 1 példából áll, a megoldásokkal maximum 30 pont szerezhető. A kidolgozásra 45 perc fordítható. 1. feladat Egy osztály tanulói a

Részletesebben

Feladatok a logaritmus témaköréhez 11. osztály, középszint

Feladatok a logaritmus témaköréhez 11. osztály, középszint TÁMOP-4-08/-009-00 A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben Feladatok a logaritmus témaköréhez osztály, középszint Vasvár, 00 május összeállította: Nagy

Részletesebben

Dierenciálegyenletek felállítása és megoldása zikai példákon keresztül

Dierenciálegyenletek felállítása és megoldása zikai példákon keresztül Dierenciálegyenletek felállítása és megoldása zikai példákon keresztül Rujp Veronika Matematika BSC Szakdolgozat Témavezet : Gémes Margit m szaki gazdasági tanár Analízis Tanszék Budapest,2013 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely és Tasnádi Tamás MATEMATIKA 1. 2011. Tartalomjegyzék

Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely és Tasnádi Tamás MATEMATIKA 1. 2011. Tartalomjegyzék Fritz Józsefné, Kónya Ilona, Pataki Gergely és Tasnádi Tamás MATEMATIKA.. Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó Szakmai vezető Lektor Technikai szerkesztő Copyright ii A Matematika. elektronikus

Részletesebben

Analízis II. gyakorlat

Analízis II. gyakorlat Analízis II. gyakorlat Németh Adrián 4. január 7. Tartalomjegyzék Előszó.................................................... Ismétlés................................................... Integrálás...............................................

Részletesebben

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben?

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben? . Mi az (x, y) koordinátákkal megadott pont elforgatás uténi két koordinátája, ha α szöggel forgatunk az origó körül? x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs

Részletesebben

Megoldás: Mindkét állítás hamis! Indoklás: a) Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy a kitevőket összeadjuk. Tehát: a 3 * a 4 = a 3+4 = a 7

Megoldás: Mindkét állítás hamis! Indoklás: a) Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy a kitevőket összeadjuk. Tehát: a 3 * a 4 = a 3+4 = a 7 A = {1; 3; 5; 7; 9} A B = {3; 5; 7} A/B = {1; 9} Mindkét állítás hamis! Indoklás: a) Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk, hogy a kitevőket összeadjuk. Tehát: a 3 * a 4 = a 3+4 = a 7 Azonos alapú hatványokat

Részletesebben

Numerikus módszerek: Nemlineáris egyenlet megoldása (Newton módszer, húrmódszer). Lagrange interpoláció. Lineáris regresszió.

Numerikus módszerek: Nemlineáris egyenlet megoldása (Newton módszer, húrmódszer). Lagrange interpoláció. Lineáris regresszió. YBL - SGYMMAT202XXX Matematika II. Tantárgyfelelős: Dr. Joós Antal Tárgyelőadó: Dr. Joós Antal Tantárgyi leírás Oktatási cél: Azoknak a matematikai alapoknak a megszerzése, melyek a szaktárgyak elsajátításához

Részletesebben

ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül

ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül A Borel Cantelli lemma és annak általánosítása. A valószínűségszámítás egyik fontos eredménye a Borel Cantelli lemma. Először informálisan ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az

Részletesebben

Érettségi feladatok: Egyenletek, egyenlőtlenségek 1 / 6. 2005. május 29. 13. a) Melyik (x; y) valós számpár megoldása az alábbi egyenletrendszernek?

Érettségi feladatok: Egyenletek, egyenlőtlenségek 1 / 6. 2005. május 29. 13. a) Melyik (x; y) valós számpár megoldása az alábbi egyenletrendszernek? Érettségi feladatok: Egyenletek, egyenlőtlenségek 1 / 6 Elsőfokú 2005. május 28. 1. Mely x valós számokra igaz, hogy x 7? 13. a) Oldja meg az alábbi egyenletet a valós számok halmazán! x 1 2x 4 2 5 2005.

Részletesebben

9. Tétel Els - és másodfokú egyenl tlenségek. Pozitív számok nevezetes közepei, ezek felhasználása széls érték-feladatok megoldásában

9. Tétel Els - és másodfokú egyenl tlenségek. Pozitív számok nevezetes közepei, ezek felhasználása széls érték-feladatok megoldásában 9. Tétel Els - és másodfokú egyenl tlenségek. Pozitív számok nevezetes közepei, ezek felhasználása széls érték-feladatok megoldásában Bevezet : A témakörben els - és másodfokú egyenl tlenségek megoldásának

Részletesebben

3. Elsőrendű differenciálegyenletek

3. Elsőrendű differenciálegyenletek 32 MAM143A előadásjegyzet, 2008/2009 3. Elsőrendű differenciálegyenletek 3.1. Alapvető fogalmak Differenciálegyenleten egy olyan egyenletet értünk, amelyben a keresett ismeretlen egy függvény, és a függvény

Részletesebben

Gazdasági számítások matematikai alapjai

Gazdasági számítások matematikai alapjai Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet Tómács Tibor Gazdasági számítások matematikai alapjai Eger, 20. november 28. Tartalomjegyzék. Elemi matematika 3.. Számírás..................................

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I Készült a TÁMOP-412-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait.

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. 2. VEKTORTÉR A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. Legyen K egy test és V egy nem üres halmaz,

Részletesebben

1. Fourier-sorok. a 0 = 1. Ennek a fejezetnek a célja a 2π szerint periodikus. 1. Ha k l pozitív egészek, akkor. (a) cos kx cos lxdx = 1 2 +

1. Fourier-sorok. a 0 = 1. Ennek a fejezetnek a célja a 2π szerint periodikus. 1. Ha k l pozitív egészek, akkor. (a) cos kx cos lxdx = 1 2 + . Fourier-soro. Bevezet definíció Enne a fejezetne a célja, hogy egy szerint periodius függvényt felírjun mint trigonometrius függvényeből épzett függvénysorént. Nyilván a cos x a sin x függvénye szerint

Részletesebben

matematikai statisztika 2006. október 24.

matematikai statisztika 2006. október 24. Valószínűségszámítás és matematikai statisztika 2006. október 24. ii Tartalomjegyzék I. Valószínűségszámítás 1 1. Véletlen jelenségek matematikai modellje 3 1.1. Valószínűségi mező..............................

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 2 II. A valószínűségi VÁLTOZÓ És JELLEMZÉsE 1. Valószínűségi VÁLTOZÓ Definíció: Az leképezést valószínűségi változónak nevezzük, ha

Részletesebben

MATEMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

MATEMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK MATEMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY Az érettségi követelményeit két szinten határozzuk meg: - középszinten a mai társadalomban tájékozódni és alkotni tudó ember matematikai ismereteit kell

Részletesebben

A következő feladat célja az, hogy egyszerű módon konstruáljunk Poisson folyamatokat.

A következő feladat célja az, hogy egyszerű módon konstruáljunk Poisson folyamatokat. Poisson folyamatok, exponenciális eloszlások Azt mondjuk, hogy a ξ valószínűségi változó Poisson eloszlású λ, 0 < λ

Részletesebben

7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL

7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL 7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL Számos technológiai folyamat, kémiai reakció színtere gáz, vagy folyékony közeg (fluid közeg). Gondoljunk csak a fémek előállításakor

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata

Részletesebben

A valós számok halmaza

A valós számok halmaza VA 1 A valós számok halmaza VA 2 A valós számok halmazának axiómarendszere és alapvető tulajdonságai Definíció Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti a következő axiómarendszerben

Részletesebben

2014/2015. tavaszi félév

2014/2015. tavaszi félév Hajder L. és Valasek G. hajder.levente@sztaki.mta.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2014/2015. tavaszi félév Tartalom Geometria modellezés 1 Geometria modellezés 2 Geometria modellezés

Részletesebben

Első sorozat (2000. május 22. du.) 1. Oldjamegavalós számok halmazán a. cos x + sin2 x cos x. +sinx +sin2x =

Első sorozat (2000. május 22. du.) 1. Oldjamegavalós számok halmazán a. cos x + sin2 x cos x. +sinx +sin2x = 2000 Írásbeli érettségi-felvételi feladatok Első sorozat (2000. május 22. du.) 1. Oldjamegavalós számok halmazán a egyenletet! cos x + sin2 x cos x +sinx +sin2x = 1 cos x (9 pont) 2. Az ABCO háromszög

Részletesebben