Az egyköpenyű forgáshiperboloid síkmetszeteiről
|
|
- Erika Király
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 Az egyköpenyű forgáshiperboloid síkmetszeteiről Egyik előző dolgozatunkban melynek címe: Ismét egy érdekes mechanizmusról arról elmélkedtünk, hogy ha a forgáshenger ferde síkmetszete ( ellipszis ) mentén haladó emel - tyű a henger tengelyével párhuzamos szinuszos ( vetületi ) mozgást végez, akkor milyen ez a mozgás más alkotó -, illetve meridiángörbék esetén; a hordófelület ferde, ellipszis - szerű metszete menti emeltyűmozgást részletesebben meg is vizsgáltuk. Az 1. ábrán olyan mechanizmusok képét mutatjuk meg, ahol a forgástest alkotója egye - nes; ekkor a forgáskúp és az egyköpenyű forgáshiperboloid felületek ferde síkmetszete mentén haladhat az emeltyű. 1. ábra forrása: [ 1 ] A kúpszeletek tanulmányozásából tudjuk, hogy a forgáskúp ábrázolt ferde metszetének metszeti görbéje ellipszis. De vajon milyen görbe lehet az egyköpenyű forgáshiperboloid ferde síkmetszete? Egy ilyen metszési esetet mutat a 2. ábra is. Ennek forrásánál ezt a kér - dést meg is válaszolják: itt is ellipszis a metszeti görbe. Ezt azonban még be is kell látni. Ekkor azonban már egyéb síkmetszetek vizsgálatával is foglalkozhatunk, ami egy érdekes feladatnak ígérkezik. Ezt a munkát már sokan elvégezték, így nekünk csak annyi a dol - gunk, hogy a fellelt források közül kiválasszuk a számunkra leginkább megfelelőket, majd a minket érdeklő munka eredményeként szép függvényábrázolásokat végezzünk. Az egyik ilyen mű [ 2 ], ahol viszonylag sok, számunkra érdekes részletet közölnek e kér - déskörről. Megemlítjük, hogy a [ 2 ] munkát már egy korábbi dolgozatunkban is felhasz - náltuk, tetősíkok lapszögének meghatározásához.
2 2 2. ábra forrás: 3. ábra forrása: [ 2 ] A 3. ábrán az egyköpenyű forgáshiperboloid egy axonometrikus ábráját szemlélhetjük, ahol feltüntették a matematikai leíráshoz alkalmazott térbeli derékszögű k. r. - t is. Először is megmutatjuk, hogyan keletkezik ez a felület. A matematikai könyvekben el - mondják, hogy ez a felület egy hiperbolának a képzetes tengelye körüli megforgatásával áll elő. ( Ha a hiperbolát a valós tengelye körül forgatjuk meg, akkor a kétköpenyű hiper - boloid áll elő. ) A 3. ábráról közvetlenül leolvasható, hogy az egyköpenyű hiperboloid ~ minden z - tengelyre merőleges ( mondjuk itt: vízszintes ) síkmetszete: kör; ~ minden z - tengelyt tartalmazó ( mondjuk itt: függőleges ) síkmetszete: hiperbola. Ezek a tények a felület származtatásának közvetlen következményei. Meridiángörbéjét a 4. ábra mutatja.
3 3 4. ábra Adatok: a = 4 cm; b = 3 cm. ( A ) Ennek implicit egyenlete: ( 1 ) A forgásfelület egyenleteinek felírásához tekintsük az 5. ábrát is! 5. ábra
4 4 Itt feltüntettünk egy h hiperbola - meridiánt, valamint a felület egy α hajlású síkkal való m metszetgörbéjének egy H = M pontját. A forgásfelület egy H pontjának koordinátáit megadó egyenletek: ( 2 / 1 ) ( 2 / 2 ) ( 2 / 3 ) Most ( 2 / 1 ) és ( 2 / 2 ) - ből: majd ( 1 ) és ( 3 ) - mal az egyköpenyű forgáshiperboloid egyenlete: ( 3 ) ( 4 ) A metszősík egyenlete legyen itt alakú! Ekkor az M metszéspont koordinátáira fennáll, hogy ( 5 ) ( 6 ) ekkor ( 4 ), ( 5 ) és ( 6 ) - tal: rendezve: átalakítva: végül: ( 7 ) Bevezetve a metszet síkjában az η M koordinátát 5. ábra : így ( 7 ) és ( 8 ) szerint: ( 8 ) ( 9 ) A ( 9 ) képletből kiolvasható, hogy 3 - féle típusú metszeti görbe lehetséges: a), azaz: ( 10 )
5 5 ekkor bevezetve a tehát: ( 11 ) rövidítő jelölést, ( 9 ) és ( 11 ) - gyel: ( 12 ) tehát ( 10 ) fennállása esetén a metszetgörbe kör ( α = 0 ), ill. ellipszis ( 0 < α < α* ). Ezzel beláttuk, hogy a 2. ábra kapcsán tett állítás igaz. b) ( 13 ) ekkor ( 9 ) - ből: ( 14 ) tehát ( 13 ) fennállása esetén a metszeti görbe egyenespár, melynek egyenesei párhu - zamosak az η - tengellyel. c), azaz: ( 15 ) ekkor: azaz: ( 16 ) ekkor ( 9 ) alakja: ( 17 ) majd a
6 6 tehát a ( 18 ) új jelölés bevezetésével ( 17 ) így alakul: ( 19 ) Tehát ( 15 ) fennállása esetén a metszeti síkidom a ( 19 ) szerinti hiperbola. Eredményeinket szemlélteti a 6. ábra. 6. ábra Jól látszik, hogy ~ hogyan nyúlik meg és hasad fel a zárt metszeti görbe, a metszősík hajlásának növekedésével; ~ hogyan oszlik 2 tartományra ellipszisekre és hiperbolákra a görbesereg. Itt a kört is az ellipszisek közé soroltuk.
7 7 A forgásfelület egyenletei esetünkben, ( 1 ) és ( 2 ) - vel: ( 20 / 1 ) ( 20/ 2 ) ( 20 / 3 ) A felület axonometrikus képe a 7. ábrán szemlélhető. 7. ábra forrása: A 7. ábra a ( 20 ) képletekkel, az ( A ) adatokkal, a z t, φ s változó - cserével, vala - mint h = 10 ( cm ) felvételével készült, ahol h a forgástest magassága. Megjegyzések: M1. A metszősík hajlásának szögtartományára a forgásszimmetria miatt elegendő az ( a ) kikötést tenni. M2. A metszősík
8 8 szerinti helyzete nem a legáltalánosabb. Ez azt eredményezi, hogy a forgáshiperboloid ilyetén síkmetszetei sem a lehető legtöbb fajtájúak. Egy általánosabb ( b ) ( 5 ) felvétel például már parabola - metszetet is adna, ( c ) esetében. Ugyanis megfigyelhetjük, hogy az egyköpenyű forgáshiperboloid síkmetszetei ugyanolyan típusúak, mint aszimptotikus kúpjának metszetei. Az aszimptotikus kúp előáll a meridián - hiperbola aszimptotáinak z - tengely körüli megforgatásával. Ha a hiperbolát megforgatjuk, akkor vele együtt az aszimptotáit is, így e kúp együtt jár a hiperboloidjával. A 8. ábrán a kétféle forgáshiperboloidot szemlélhetjük, az azokat elválasztó aszimptotikus kúppal együtt. 8. ábra forrása:
9 9 Az itt ábrázolt két hiperboloid meridián - hiperbolái egymás konjugáltjai, melyek egyenlete ld.: [ 3 ]! : ( d ) míg az aszimptotáké A meridián - hiperbola, illetve az alkotó - egyenes megforgatása után a összefüggéssel is ~ a forgáshiperboloidok egyenlete: ~ az aszimptotikus kúpjuk egyenlete: ( e ) ( f ) ( g ) ( h ) A konjugált hiperbolákat és aszimptotáikat a 9. ábrán ábrázoltuk, a ( d ), ( e ), ( A ) kapcsolatok szerint. 9. ábra
10 10 A 9. ábrán ábrázolt grafikonok függvényei az ábra jobb felső sarkában olvashatók, esetleges nagyítás után. A 10. ábra segít áttekinteni a lehetséges síkmetszeteket. 10. ábra forrás:
11 11 M3. A metszősík legáltalánosabb alakja: ( i ) Ezt az esetet viszonylag könnyen visszavezethetjük a ( b ) szerintire. Minthogy ( b ) a metszősík esésvonalának egyenlete is, ezért ( i ) - t transzformálnunk kell; vagyis meg kell keresnünk a sík eredeti ( Ox 1 y 1 z ) k. r. - ében azt az ( Oxyz ) tengelyrendszert, melyben a sík egyenlete ( b ) alakú, majd ezzel már dolgozhatunk. Ezt a munkát sem végezzük el itt, csak megemlítjük, hogy az előbb elmondott forgatási transzformációhoz adalékot szolgál - tathat egy korábbi dolgozatunk, melynek címe: Egy kérdés: merre folyik le az esővíz az úttestről? M4. A ( 13 ) szerinti α* szög nem más, mint a hiperbola aszimptotái és valós tengelyük közbezárt szöge 4. ábra. Némiképpen meglepőnek tűnhet, hogy ugyanezt a szöget zárják be a ferde metszés b) esetében a metszeti egyenesek is az Oxy síkra vett vetületükkel. A meglepetés forrása az a tény lehet, hogy amíg az aszimptoták pl. az x tengellyel az xoz síkban, addig a ( 14 ) szerinti metszeti egyenesek és az Oxy síkra vett merőleges vetületük az yoz síkkal párhuzamos síkban zárják be ugyanezt a szöget 11. ábra. 11. ábra M5. Javasoljuk az érdeklődő Olvasónak, hogy végezze el az itt kihagyott metszetgörbe - vizsgálatokat! M6. A ( 7 ) és ( 9 ) egyenletek alakja teljesen hasonló, ami arra a gondolatra / tételre vezet(het), hogy egy másodrendű görbe vetülete ugyanolyan típusú másodrendű görbe.
12 12 M7. A 10. ábrán talán helytakarékosság miatt nem szerepel a ferde metszés c) esete. M8. Most egy elnevezésekkel kapcsolatos kérdést hozunk szóba. Többször említettük az egyköpenyű forgáshiperboloid kapcsán az alkotó és a meridián - görbe kifejezést is. Mindkettőt jellemzi, hogy azokat egy tengely körül megforgatva előáll a forgásfelület. Az itteni felületnél: ~ az alkotó: egy a forgástengelyhez képest kitérő helyzetű egyenes 12. ábra; ~ a meridángörbe, amit a z - tengely körül forgó félsíkban értelmezünk [ 4 ] : a hiperbola ld. pl.: 3., 4., 5., 7. ábra. 12. ábra forrása:[ 5 ] Amint azt [ 4 ] - ben matematikailag kimutatják, az egyenes alkotó megforgatásával kapott felület implicit egyenlete ugyanaz, mint a hiperbola - meridián megforgatásával kapott ( 4 ) egyenlet. M9. A forgáskúp és az egyköpenyű forgáshiperboloid közeli rokonságát az is szemlélteti, hogy ha a 12. ábrán a z forgástengely és a g alkotó r távolságát a nullához tartatjuk, akkor a forgáshiperboloid tart a forgáskúphoz. Tehát nem a véletlen műve, hogy síkmetszeteik egyforma típusúak. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a forgáskúp az egyköpenyű forgáshiper - boloid speciális esete. M10. Közvetlen feladatunkat az 1. ábra jobb oldali részén a vájat síkgörbe tengelyvonala mibenlétének kiderítését elvégeztük, majd ennek kapcsán néhány más összefüggést is megbeszéltünk. Az interneten ( is ) található sok szép, számítógéppel készített szemléltető ábra segítségével ma sokkal könnyebb elképzelni / elképzeltetni a nem is annyira egyszerű térbeli viszonyokat, mint a számítógép - előtti korban. Szerencsére!
13 13 Források: [ 1 ] I. I. Artoboljevszkij: Mehanizmü v szovremennoj tyehnyike Tom IV., Nauka, Moszkva, 1975., 59. o. [ 2 ] P. Sz. Mogyenov: Analityicseszkaja geometrija Izd. Mosz. Unyiv., Moszkva, 1966., 288 ~ 291. o. [ 3 ] I. N. Bronstejn ~ K. A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv 2. kiadás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963., 260. o. [ 4 ] Szerk. Gáspár Gyula: Műszaki matematika III. kötet Tankönyvkiadó, Budapest, 1969., 33. o. [ 5 ] Georg Glaeser: Der mathematische Werzeugkasten: Anwendungen in Natur und Technik 4. kiadás, Springer Spektrum Berlin Heidelberg 2014., 156. o. Sződliget, Összeállította: Galgóczi Gyula mérnöktanár
A hordófelület síkmetszeteiről
1 A hordófelület síkmetszeteiről Előző dolgozatunkban melynek címe: Ismét egy érdekes mechanizmusról azon hiányérzetünknek adtunk hangot, hogy a hordószerű test görbe felülete nem kapott nevet. Itt elneveztük
RészletesebbenÉszrevételek a forgásfelületek síkmetszeteivel kapcsolatban. Bevezetés
1 Észrevételek a forgásfelületek síkmetszeteivel kapcsolatban Bevezetés Előző dolgozatainkban melyek jelölése és címe: ~ ED - 1: Ismét egy érdekes mechanizmusról; ~ ED - 2: A hordófelület síkmetszeteiről
RészletesebbenA Cassini - görbékről
A Cassini - görbékről Giovanni Domenico Cassini, a 17-18 században élt olasz származású francia csillagász neve egyebek mellett a róla elnevezett görbékről is ismert lehet; ilyeneket mutat az 1 ábra is
RészletesebbenAz egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről
1 Az egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről Vegyünk egy a és b féltengelyekkel bíró ellipszist a vezérgörbét, majd az ellipszis O centrumában állítsunk merőlegest az ellipszis síkjára. Ez a merőleges
RészletesebbenEgy sajátos ábrázolási feladatról
1 Egy sajátos ábrázolási feladatról Régen volt, ha volt egyáltalán. Én bizony nem emlékszem a ferde gerincvonalú túleme - lés ~ átmeneti megoldásra 1. ábra az ( erdészeti ) útépítésben. 1. ábra forrása:
RészletesebbenIsmét egy érdekes mechanizmusról. Az interneten találkoztunk az [ 1 ] művel, benne az 1. ábrával.
1 Ismét egy érdekes mechanizmusról Az interneten találkoztunk az [ 1 ] művel, benne az 1. ábrával. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ennek a 10. 47. számú rajza egy szinuszos mechanizmust ábrázol. Ezzel korábban
RészletesebbenEllipszis átszelése. 1. ábra
1 Ellipszis átszelése Adott egy a és b féltengely - adatokkal bíró ellipszis, melyet a befoglaló téglalapjának bal alsó sarkában csuklósan rögzítettnek képzelünk. Az ellipszist e C csukló körül forgatva
RészletesebbenKét körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) 1. ábra
Két körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) Egy korábbi dolgozatunkban címe: Két egyenes körhenger a merőlegesen metsződő tengelyű körhengerek áthatási feladatával foglalkoztunk. Most
RészletesebbenEllipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához
1 Ellipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához Előző dolgozatunkkal melynek címe: A ferde körkúp palástfelszínének meghatározásához már mintegy megágyaztunk a jelen írásnak. Több mindent
RészletesebbenHenger és kúp metsződő tengelyekkel
Henger és kúp metsződő tengelyekkel Ebben a dolgozatban egy forgáshenger és egy forgáskúp áthatását tanulmányozzuk abban az egyszerűbb esetben, amikor a két test tengelye egyazon síkban fekszik, vagyis
RészletesebbenEllipszis perspektivikus képe 2. rész
1 Ellipszis perspektivikus képe 2. rész Dolgozatunk 1. részében nem mentünk tovább a matematikai kifejtésben. Ezzel mintegy felhagytunk a belső összefüggések feltárásával. A jelen 2. részben megkíséreljük
RészletesebbenA főtengelyproblémához
1 A főtengelyproblémához Korábbi, az ellipszis perspektivikus ábrázolásával foglalkozó dolgozatainkban előkerült a másodrendű görbék kanonikus alakra hozása, majd ebben a főtengelyrendszert előállító elforgatási
RészletesebbenTovábbi adalékok a merőleges axonometriához
1 További adalékok a merőleges axonometriához Egy szép összefoglaló munkát [ 1 ] találtunk az interneten, melynek előző dolgoza - tunkhoz csatlakozó részeit itt dolgozzuk fel. Előző dolgozatunk címe: Kiegészítés
RészletesebbenA konfokális és a nem - konfokális ellipszis - seregekről és ortogonális trajektóriáikról
1 A konfokális és a nem - konfokális ellipszis - seregekről és ortogonális trajektóriáikról Előző dolgozatunk melynek címe: Ha az évgyűrűk ellipszis alakúak lennének készítése során böngész - gettük az
RészletesebbenEgy forgáskúp metszéséről. Egy forgáskúpot az 1. ábra szerint helyeztünk el egy ( OXYZ ) derékszögű koordináta - rendszerben.
Egy forgáskúp metszéséről Egy forgáskúpot az 1. ábra szerint helyeztünk el egy ( OXYZ ) derékszögű koordináta - rendszerben. Az O csúcsú, O tengelyű, γ félnyílásszögű kúpot az ( XY ) sík itt két alkotóban
RészletesebbenEgy kinematikai feladathoz
1 Egy kinematikai feladathoz Az [ 1 ] példatárból való az alábbi feladat. Egy bütyök v 0 állandó nagyságú sebességgel halad jobbról balra. Kontúrjának egyenlete a hozzá kötött, vele együtt haladó O 1 xy
RészletesebbenA kör és ellipszis csavarmozgása során keletkező felületekről
1 A kör és ellipszis csavarmozgása során keletkező felületekről Előző dolgozatunkban melynek címe: Megint a két csavarfelületről levezettük a cím - beli körös felület - család paraméteres egyenletrendszerét,
RészletesebbenA kötélsúrlódás képletének egy általánosításáról
1 A kötélsúrlódás képletének egy általánosításáról Sok korábbi dolgozatunkban foglalkoztunk kötélstatikai feladatokkal. Ez a mostani azon - ban még nem került szóba. A feladat: az egyenes körhengerre feltekert,
RészletesebbenEgy kérdés: merre folyik le az esővíz az úttestről? Ezt a kérdést az után tettük fel magunknak, hogy megláttuk az 1. ábrát.
1 Egy kérdés: merre folyik le az esővíz az úttestről? Ezt a kérdést az után tettük fel magunknak, hogy megláttuk az 1. ábrát. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ezen egy út tengelyvonalának egy pontjában tüntették
RészletesebbenA tűzfalakkal lezárt nyeregtető feladatához
1 A tűzfalakkal lezárt nyeregtető feladatához Bevezetés Ehhez először tekintsük az 1. ábrát! 1 Itt azt szemlélhetjük, hogy hogyan lehet el - kerülni egy épület tűzfalának eláztatását. A felső ábrarészen
RészletesebbenA szabályos sokszögek közelítő szerkesztéséhez
1 A szabályos sokszögek közelítő szerkesztéséhez A síkmértani szerkesztések között van egy kedvencünk: a szabályos n - szög közelítő szerkesztése. Azért vívta ki nálunk ezt az előkelő helyet, mert nagyon
RészletesebbenVonatablakon át. A szabadvezeték alakjának leírása. 1. ábra
1 Vonatablakon át Sokat utazom vonaton, és gyakran elnézem a vonatablakon át a légvezeték(ek) táncát. Már régóta gondolom, hogy le kellene írni ezt a látszólagos mozgást. Most erről lesz szó. Ehhez tekintsük
RészletesebbenA bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról
1 A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról A végein fonállal felfüggesztett egyenes rúd részleges erőtani vizsgálatát mutattuk be egy korábbi dolgozatunkban, melynek címe: Forgatónyomaték mérése - I.
RészletesebbenA loxodrómáról. Előző írásunkban melynek címe: A Gudermann - függvényről szó esett a Mercator - vetületről,illetve az ezen alapuló térképről 1. ábra.
1 A loxodrómáról Előző írásunkban melynek címe: A Gudermann - függvényről szó esett a Mercator - vetületről,illetve az ezen alapuló térképről 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ezen a térképen a szélességi
RészletesebbenAz elliptikus hengerre írt csavarvonalról
1 Az elliptikus hengerre írt csavarvonalról Erről viszonylag ritkán olvashatunk, ezért most erről lesz szó. Az [ 1 ] munkában találtuk az alábbi részt 1. ábra. 1. ábra Itt a ( c ) feladat és annak megoldása
RészletesebbenFa rudak forgatása II.
Fa rudak forgatása II. Dolgozatunk I. részében egy speciális esetre oldottuk meg a kitűzött feladatokat. Most egy általánosabb elrendezés vizsgálatát végezzük el. A számítás a korábbi úton halad, ügyelve
RészletesebbenEgy érdekes nyeregtetőről
Egy érdekes nyeregtetőről Adott egy nyeregtető, az 1 ábra szerinti adatokkal 1 ábra Végezzük el vetületi ábrázolását, az alábbi számszerű adatokkal: a = 10,00 m; b = 6,00 m; c = 3,00 m; α = 45 ; M 1:100!
RészletesebbenForogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1.
1 Forogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1. Feladat Egy G gépkocsi állandó v 0 nagyságú sebességgel egyenes úton
RészletesebbenÉrdekes geometriai számítások 10.
1 Érdekes geometriai számítások 10. Találtunk az interneten egy könyvrészletet [ 1 ], ahol egy a triéder - geometriában fontos összefüggést egyszerű módon vezetnek le. Ennek eredményét összevetjük más
RészletesebbenEgy geometriai szélsőérték - feladat
1 Egy geometriai szélsőérték - feladat A feladat: Szerkesztendő egy olyan legnagyobb területű háromszög, melynek egyik csúcsa az a és b féltengelyeivel adott ellipszis tetszőlegesen felvett pontja. Keresendő
RészletesebbenEgy mozgástani feladat
1 Egy mozgástani feladat Előző dolgozatunk melynek jele és címe: ED ~ Ismét az ellipszis egyenleteiről folytatásának tekinthető ez az írás. Leválasztottuk róla, mert bár szorosan kapcsolódnak, más a céljuk.
RészletesebbenNéhány felületről. Az [ 1 ] munkában találtuk az 1. ábrát. 1. ábra
1 Az [ 1 ] munkában találtuk az 1. ábrát. Néhány felületről 1. ábra Itt három vonalfelületet látunk: egyenes körhengert, egyenes ( fél ) körkúpot és egyköpe - nyű forgáshiperboloidot. A vonalfelületet
RészletesebbenVégein függesztett rúd egyensúlyi helyzete. Az interneten találtuk az [ 1 ] munkát, benne az alábbi érdekes feladatot 1. ábra. Most erről lesz szó.
1 Végein függesztett rúd egyensúlyi helyzete Az interneten találtuk az [ 1 ] munkát, benne az alábbi érdekes feladatot 1. ábra. Most erről lesz szó. A feladat Ehhez tekintsük a 2. ábrát is! 1. ábra forrása:
RészletesebbenEgy újabb térmértani feladat. Az [ 1 ] könyvben az interneten találtuk az alábbi érdekes feladatot is 1. ábra.
1 Egy újabb térmértani feladat Az [ 1 ] könyvben az interneten találtuk az alábbi érdekes feladatot is 1. ábra. Úgy látjuk, érdekes és tanulságos lesz végigvenni. 2 A feladat Egy szabályos n - szög alapú
RészletesebbenEgy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása
1 Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Itt az ( u, v, w ) tengelymetszeteivel adott S síkot látjuk, az Oxyz térbeli derékszögű koordináta -
RészletesebbenAszimmetrikus nyeregtető ~ feladat 2.
1 Aszimmetrikus nyeregtető ~ feladat 2. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is! Itt az A és B pontok egy nyeregtető oromfali ereszpontjai, a P pont pedig a taréj pontja. Az ereszek egymástól való távolságának
Részletesebbent, u v. u v t A kúpra írt csavarvonalról I. rész
A kúpra írt csavarvonalról I. rész Sokféle kúpra írt csavarvonal létezik. Ezek közül először a legegyszerűbbel foglalko - zunk. Ezt azért tesszük mert meglepő az a tény hogy eddig még szinte sehol nem
Részletesebben9. előadás. Térbeli koordinátageometria
9. előadás Térbeli koordinátageometria Koordinátageometria a térben Descartes-féle koordinátarendszerben dolgozunk. A legegyszerűbb alakzatokat fogjuk vizsgálni. Az ezeket leíró egyenletek első-, vagy
RészletesebbenAz R forgató mátrix [ 1 ] - beli képleteinek levezetése: I. rész
Az R forgató mátri [ ] - beli képleteinek levezetése: I rész Az [ ] forrás kötetében a ( 49 ), ( 50 ) képletek nyilván mint közismertek nem lettek levezetve Minthogy az ottani további számítások miatt
RészletesebbenA lengőfűrészelésről
A lengőfűrészelésről Az [ 1 ] tankönyvben ezt írják a lengőfűrészről, működéséről, használatáról: A lengőfűrész árkolásra, csaprések készítésére alkalmazott, 150 00 mm átmérőjű, 3 4 mm vastag, sűrű fogazású
RészletesebbenA csavarvonal axonometrikus képéről
A avarvonal axonometrikus képéről Miután egyre jobban megy a Graph ingyenes függvény - ábrázoló szoftver használata, kipróbáltuk, hogy tudunk - e vele avarvonalat ábrázolni, axonometrikusan. A válasz:
RészletesebbenEgy általános helyzetű lekerekített sarkú téglalap paraméteres egyenletrendszere. Az egyenletek felírása
1 Egy általános helyzetű lekerekített sarkú téglalap paraméteres egyenletrendszere Az egyenletek felírása Korábbi dolgozataink már mintegy előkészítették a mostanit; ezek: ~ KD - 1: Általános helyzetű
RészletesebbenLengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7.
ME, Anaĺızis Tanszék 2010. április 7. , alapfogalmak 2.1. Definíció A H 1, H 2,..., H n R (ahol n 2 egész szám) nemüres valós számhalmazok H 1 H 2... H n Descartes-szorzatán a következő halmazt értjük:
RészletesebbenNéhány véges trigonometriai összegről. Határozzuk meg az alábbi véges összegek értékét!, ( 1 ) ( 2 )
1 Néhány véges trigonometriai összegről A Fizika számos területén találkozhatunk véges számú tagból álló trigonometriai össze - gekkel, melyek a számítások során állnak elő. Ezek értékét kinézhetjük matematikai
RészletesebbenPoncelet egy tételéről
1 Poncelet egy tételéről Már régebben találkoztunk az [ 1 ] műben egy problémával, mostanában pedig a [ 2 ] műben a megoldásával. A probléma lényege: határozzuk meg a egyenletben szereplő α, β együtthatókat,
RészletesebbenA magától becsukódó ajtó működéséről
1 A magától becsukódó ajtó működéséről Az [ 1 ] műben találtunk egy érdekes feladatot, amit most mi is feldolgozunk. Az 1. ábrán látható az eredeti feladat másolata. A feladat kitűzése 1. ábra forrása:
RészletesebbenSzökőkút - feladat. 1. ábra. A fotók forrása:
Szökőkút - feladat Nemrégen Gyulán jártunk, ahol sok szép szökőkutat láttunk. Az egyik különösen megtetszett, ezért elhatároztam, hogy megpróbálom elemi módon leírni a ízsugarak, illete az általuk leírt
RészletesebbenFiók ferde betolása. A hűtőszekrényünk ajtajának és kihúzott fiókjának érintkezése ihlette az alábbi feladatot. Ehhez tekintsük az 1. ábrát!
1 Fiók ferde betolása A hűtőszekrényünk ajtajának és kihúzott fiókjának érintkezése ihlette az alábbi feladatot. Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Itt azt látjuk, hogy egy a x b méretű kis kék téglalapot
RészletesebbenA csúszóvágásról, ill. - forgácsolásról
A csúszóvágásról, ill. - forgácsolásról A vágás, ill. a forgácsolás célja: anyagi részek egymástól való elválasztása. A vágás, ill. a forgácsolás hagyományos eszköze: a kés. A kés a v haladási irányhoz
RészletesebbenIsmét a fahengeres keresztmetszetű gerenda témájáról. 1. ábra forrása: [ 1 ]
1 Ismét a fahengeres keresztmetszetű gerenda témájáról Az 1. ábrával már korábban is találkozhatott az Olvasó. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ezen azt láthatjuk, hogy bizonyos esetekben a fűrészelt fagerenda a
RészletesebbenFüggőleges koncentrált erőkkel csuklóin terhelt csuklós rúdlánc számításához
1 Függőleges koncentrált erőkkel csuklóin terhelt csuklós rúdlánc számításához Az interneten való nézelődés során találkoztunk az [ 1 ] művel, melyben egy érdekes és fontos feladat pontos(abb) megoldásához
RészletesebbenÉrdekes geometriai számítások Téma: A kardáncsukló kinematikai alapegyenletének levezetése gömbháromszögtani alapon
Érdekes geometriai számítások 7. Folytatjuk a sorozatot. 7. Téma: A kardáncsukló kinematikai alapegyenletének levezetése gömbháromszögtani alapon Korábbi dolgozatainkban már többféle módon is bemutattuk
RészletesebbenEgy általánosabb súrlódásos alapfeladat
Egy általánosabb súrlódásos alapfeladat Az előző dolgozatunkban címe: Egy súrlódásos alapfeladat, jele: ( E D ) tárgyalt probléma általánosítása az alábbi, melynek forrása [ 1 ]. Tekintsük az 1. ábrát!
RészletesebbenProfilmetsződésekről, avagy tórusz és körhenger áthatásáról
1 Profilmetsződésekről, avagy tórusz és körhenger áthatásáról Megesik, hogy nem értjük, amit olvasunk. Ez történt az [ 1 ] szakmai segédkönyv eseté - ben is. Ennek oka lehet ismereteink hiánya, a pontatlan
RészletesebbenAz elforgatott ellipszisbe írható legnagyobb területű téglalapról
1 Az elforgatott ellipszisbe írható legnagyobb területű téglalapról Előző dolgozatunkban melynek címe: Az ellipszisbe írható legnagyobb területű négyszögről már beharangoztuk, hogy találtunk valami érdekeset
RészletesebbenFerde kúp ellipszis metszete
Ferde kúp ellipszis metszete A ferde kúp az első képsíkon lévő vezérkörével és az M csúcsponttal van megadva. Ha a kúpból ellipszist szeretnénk metszeni, akkor a metsző síknak minden alkotót végesben kell
Részletesebben8. előadás. Kúpszeletek
8. előadás Kúpszeletek Kör A k kört egyértelműen meghatározza C(a,b) középpontja és r sugara. A P pont pontosan akkor van k-n, ha CP=r. Vektoregyenlet: p-c = r. Koordinátás egyenlet: (X-a)2 + (Y-b)2 =
Részletesebben4. Felületek Forgásfelületek. Felületek 1. Legyen adott egy paramétersíkbeli T tartomány. A paramétersíkot az u és v koordinátatengelyekkel
Felületek 1 4. Felületek Legyen adott egy paramétersíkbeli T tartomány. A paramétersíkot az u és v koordinátatengelyekkel adjuk meg. Ekkor egy F felületet az (u, v) r(u, v), (u, v) T kétváltozós vektor-vektor
RészletesebbenEgymásra támaszkodó rudak
1 Egymásra támaszkodó rudak Úgy látszik, ez is egy visszatérő téma. Egy korábbi írásunkban melynek címe: A mandala - tetőről már találkoztunk az 1. ábrán vázolthoz hasonló felülnézetű szerkezettel, foglalkoztunk
RészletesebbenKét naszád legkisebb távolsága. Az [ 1 ] gyűjteményben találtuk az alábbi feladatot és egy megoldását: 1. ábra.
1 Két naszád legkisebb távolsága Az [ 1 ] gyűjteményben találtuk az alábbi feladatot és egy megoldását: 1. ábra. 1. ábra A feladat Az A és B, egymástól l távolságra lévő kikötőből egyidejűleg indul két
RészletesebbenA Kepler - problémáról. Megint az interneten találtunk egy szép animációt 1. ábra, amin elgondolkoztunk: Ezt hogyan oldanánk meg? Most erről lesz szó.
1 A Kepler - problémáról Megint az interneten találtunk egy szép animációt 1. ábra, amin elgondolkoztunk: Ezt hogyan oldanánk meg? Most erről lesz szó. 1. ábra forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/kepler-probl%c3%a9ma
RészletesebbenEgy kötélstatikai alapfeladat megoldása másként
1 Egy kötélstatikai alapfeladat megoldása másként Most megint egyik kedvenc témánkat vesszük elő. Bízunk benne, hogy az itt előforduló ismétlések szükségesek, ámde nem feleslegesek. A más módon való megoldás
RészletesebbenSíkbeli csuklós rúdnégyszög egyensúlya
Síkbeli csuklós rúdnégyszög egyensúlya Két korábbi dolgozatunkban melyek címe és azonosítója: [KD ]: Egy érdekes feladat, [KD ]: Egy másik érdekes feladat azt vizsgáltuk, hogy egy csuklós rúdnégyszög milyen
RészletesebbenA fatörzs és az ágak alakjának leírásához. Szétnéztünk az interneten. A lábon főleg a szabadon álló fák alakja meglehetősen bonyolult; pl.: 1. ábra.
A fatörzs és az ágak alakjának leírásához Szétnéztünk az interneten A lábon főleg a szabadon álló fák alakja meglehetősen bonyolult; pl.: 1. ábra. 1. ábra forrása: http://images.honlapepito.hu/?modul=oldal&tartalom=1130507
RészletesebbenA Lenz - vektorról. Ha jól emlékszem, először [ 1 ] - ben találkoztam a címbeli fogalommal 1. ábra.
1 A Lenz - vektorról Ha jól emlékszem, először [ 1 ] - ben találkoztam a címbeli fogalommal 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ez nem régen történt. Meglepett, hogy eddig ez kimaradt. Annál is inkább, mert
RészletesebbenKúp és kúp metsződő tengelyekkel
Kúp és kúp metsződő tengelyekkel Előző dolgozatainkban [ ED ], [ ED ], [ ED 3 ], [ED 4 ] már láttuk, hogyan lehet meghatározni a két legegyszerűbb forgástest a henger és a kúp áthatási görbéinek egyenleteit.
RészletesebbenEgy érdekes statikai - geometriai feladat
1 Egy érdekes statikai - geometriai feladat Előző dolgozatunkban melynek címe: Egy érdekes geometriai feladat egy olyan feladatot oldottunk meg, ami az itteni előtanulmányának is tekinthető. Az ottani
RészletesebbenA tér lineáris leképezései síkra
A tér lineáris leképezései síkra Az ábrázoló geometria célja: A háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelmű és egyértelműen rekonstruálható módon történő ábrázolása
RészletesebbenKeresztezett pálcák II.
Keresztezett pálcák II Dolgozatunk I részéen a merőleges tengelyű pálcák esetét vizsgáltuk Most nézzük meg azt az esetet amikor a pálcák tengelyei nem merőlegesen keresztezik egymást Ehhez tekintsük az
RészletesebbenChasles tételéről. Előkészítés
1 Chasles tételéről A minap megint találtunk valami érdekeset az interneten. Az [ 1 ] tankönyvet, illetve an - nak fejezetenként felrakott egyetemi internetes változatát. Utóbbi 20. fejezetében volt az,
RészletesebbenEgy újabb mozgásos felület - származtatási feladat
1 Egy újabb mozgásos felület - származtatási feladat Egy érdekes animációra bukkantunk az interneten 1. ábra 1. ábra forrása: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/59/cylinder_-_hyperboloid_-
RészletesebbenEgy szép és jó ábra csodákra képes. Az alábbi 1. ábrát [ 1 ] - ben találtuk; talán már máskor is hivatkoztunk rá.
Egy szép és jó ábr csodákr képes Az lábbi. ábrát [ ] - ben tláltuk; tlán már máskor is hivtkoztunk rá.. ábr Az különlegessége, hogy vlki nem volt rest megcsinál(tt)ni, még h sok is volt vele munk. Ennek
RészletesebbenAz eltérő hajlású szarufák és a taréjszelemen kapcsolatáról 1. rész. Eltérő keresztmetszet - magasságú szarufák esete
1 Az eltérő hajlású szarufák és a taréjszelemen kapcsolatáról 1. rész Eltérő keresztmetszet - magasságú szarufák esete Az alábbi ábrát találtuk az interneten 1. ábra 1. ábra forrás( ok ): http://www.sema-soft.com/de/forum/files/firstpfettenverschiebung_432.jpg
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 14 XIV NEVEZETES GÖRbÉk 1 AZ EGYEnES EGYEnLETE A és pontokon átmenő egyenes egyenlete: (1), Az hányados neve iránytényező (iránytangens, meredekség) A ponton átmenő, m iránytangensű
RészletesebbenLövés csúzlival. Egy csúzli k merevségű gumival készült. Adjuk meg az ebből kilőtt m tömegű lövedék sebességét, ha a csúzlit L - re húztuk ki!
1 Lövés csúzlival Az [ 1 ] munkában találtuk az alábbi feladatot 1. ábra. A feladat Egy csúzli k merevségű gumival készült. Adjuk meg az ebből kilőtt m tömegű lövedék sebességét, ha a csúzlit L - re húztuk
RészletesebbenEgy kinematikai feladat
1 Egy kinematikai feladat Valami geometriai dologról ötlött eszembe az alábbi feladat 1. ábra. 1. ábra Adott az a és b egyenes, melyek α szöget zárnak be egymással. A b egyenesre ráfektetünk egy d hosszúságú
RészletesebbenKiegészítés a merőleges axonometriához
1 Kiegészítés a merőleges axonometriához Időnként találunk egy szép és könnyebben érthető levezetést, magyarázó ábrát, amit érdemesnek gondolunk a megosztásra. Most is ez történt, az [ 1 ] és [ 3 ] művek
RészletesebbenA térbeli mozgás leírásához
A térbeli mozgás leírásához Az idők során már többször foglalkoztunk a címbeli témával; az előzmények vagyis a korábbi dolgozatok: ~ KD : Az R forgató mátrix I Az R forgató mátrix II ~ KD : A véges forgatás
RészletesebbenKosárra dobás I. Egy érdekes feladattal találkoztunk [ 1 ] - ben, ahol ezt szerkesztéssel oldották meg. Most itt számítással oldjuk meg ugyanezt.
osárra dobás I. Egy érdekes feladattal találkoztunk [ 1 ] - ben, ahol ezt szerkesztéssel oldották meg. Most itt számítással oldjuk meg ugyanezt. A feladat Az 1. ábrán [ 1 ] egy tornaterem hosszmetszetét
RészletesebbenA rektellipszis csavarmozgása során keletkező felületről
1 A rektellipszis csavarmozgása során keletkező felületről Előző dolgozatunkban melynek címe: A kör és ellipszis csavarmozgása során keletkező felületekről felírtuk az általánosabb helyzetű ellipszis mint
RészletesebbenA ferde tartó megoszló terheléseiről
A ferde tartó megoszló terheléseiről Úgy vettem észre az idők során, hogy nem nagyon magyarázták agyon azt a kérdést, amivel itt fogunk foglalkozni. Biztos azt mondják majd megint, hogy De hisz ezt mindenki
RészletesebbenKerekes kút 2.: A zuhanó vödör mozgásáról
1 Kerekes kút 2.: A zuhanó vödör mozgásáról Előző dolgozatunkban melynek címe: A kerekes kútról a végén azt írtuk, hogy Az elengedett vödör a saját súlya hatására erősen felgyorsulhatott. Ezt személyes
RészletesebbenKecskerágás már megint
1 Kecskerágás már megint Az interneten találtuk az újabb kecskerágós feladatot 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] A feladat ( kicsit megváltoztatva az eredeti szöveget ) Egy matematikus kecskét tart a kertjében.
RészletesebbenRugalmas láncgörbe alapvető összefüggések és tudnivalók I. rész
Rugalmas láncgörbe alapvető összefüggések és tudnivalók I rész evezetés rugalmas láncgörbe magyar nyelvű szakirodalma nem túl gazdag Egy viszonylag rövid ismertetés található [ 1 ] - ben közönséges ( azaz
RészletesebbenA gúla ~ projekthez 1. rész
1 A gúla ~ projekthez 1. rész Megint találtunk az interneten valami érdekeset: az [ 1 ], [ 2 ], [ 3 ] anyagokat. Úgy véljük, hogy az alábbi téma / témakör kiválóan alkalmas lehet projekt - módszerrel történő
RészletesebbenA gúla ~ projekthez 2. rész
1 A gúla ~ projekthez 2. rész Dolgozatunk 1. részében egy speciális esetre a négyzet alapú egyenes gúla esetére írtuk fel és alkalmaztuk képleteinket. Most a tetszőleges oldalszámú szabályos sokszög alakú
RészletesebbenA felcsapódó kavicsról. Az interneten találtuk az alábbi, a hajítás témakörébe tartozó érdekes feladatot 1. ábra.
1 A felcsapódó kavicsról Az interneten találtuk az alábbi, a hajítás témakörébe tartozó érdekes feladatot 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ez azért is érdekes, mert autóvezetés közben már többször is eszünkbe
RészletesebbenÉrdekes geometriai számítások Téma: Szimmetrikus kontytető tetősíkjai lapszögének meghatározásáról
1 Folytatjuk a sorozatot. Érdekes geometriai számítások 9. 9. Téma: Szimmetrikus kontytető tetősíkjai lapszögének meghatározásáról Már több dolgozatunk témája volt két metsződő tetősík közbezárt szögének
RészletesebbenKocka perspektivikus ábrázolása. Bevezetés
1 Kocka perspektivikus ábrázolása Bevezetés Előző három dolgozatunkban ~ melyek címe: 1. Sínpár perspektivikus ábrázolása, 2. Sínpár perspektivikus ábrázolása másként, 3. Sínpár perspektivikus ábrázolása
RészletesebbenEllipszissel kapcsolatos képletekről
1 Ellipszissel kapcsolatos képletekről Előző dolgozatunkban melynek címe: A Lenz - vektorról viszonylag sokat kellett ellipszissel kapcsolatos képletekkel dolgozni. Ennek során is adódott pár észrevételünk,
RészletesebbenA kettősbelű fatörzs keresztmetszeti rajzolatáról
1 A kettősbelű fatörzs keresztmetszeti rajzolatáról Az idők során már többször eszünkbe jutott, hogy foglalkozni kellene a címbeli témával. Különösen akkor, amikor olyan függvényábrákat találtunk, melyek
RészletesebbenMINTAFELADATOK. 1. feladat: Két síkidom metszése I.33.,I.34.
MINTAFELADATOK 1. feladat: Két síkidom metszése I.33.,I.34. 2. feladat: Testábrázolás képsíktranszformációval Gúla ábrázolása (a magasságvonalának transzformálásával) Adott az m egyenes, a ráilleszkedő
RészletesebbenA ferde szabadforgácsolásról, ill. a csúszóforgácsolásról ismét
A ferde szabadforgácsolásról, ill. a csúszóforgácsolásról ismét A szabadforgácsolást [ 1 ] az alábbiak szerint definiálja, ill. jellemzi. Ha a forgácsolószerszám élének minden pontjában a forgácsolási
RészletesebbenA Maxwell - kerékről. Maxwell - ingának is nevezik azt a szerkezetet, melyről most lesz szó. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is!
1 A Maxwell - kerékről Maxwell - ingának is nevezik azt a szerkezetet, melyről most lesz szó. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is! 1. ábra forrása: [ 1 ] Itt azt láthatjuk, hogy egy r sugarú kis hengerre felerősítettek
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I 19 XIX A HATÁROZOTT INTEGRÁL ALkALmAZÁSAI 1 TERÜLET ÉS ÍVHOSSZ SZÁmÍTÁSA Területszámítás Ha f az [a,b] intervallumon nemnegatív, folytonos függvény, akkor az görbe, az x tengely,
RészletesebbenCsúcsívek rajzolása. Kezdjük egy általános csúcsív rajzolásával! Ehhez tekintsük az 1. ábrát!
1 Csúcsívek rajzolása Előző dolgozatunk kapcsán melynek címe: Íves nyeregtető főbb számítási képleteiről találkoztunk a csúcsívvel, mint az építészetben igen gyakran előforduló vonalidommal. Most egy másik
RészletesebbenTető - feladat. Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladatot és végeredményeit ld. 1. ábra.
1 Tető - feladat Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladatot és végeredményeit ld. 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] Most ezt oldjuk meg, részletesen. A feladat szövegének ( saját, hevenyészett
RészletesebbenAz axonometrikus ábrázolás analitikus geometriai egyenleteinek másfajta levezetése. Bevezetés
1 Az axonometrikus ábrázolás analitikus geometriai egyenleteinek másfajta levezetése Bevezetés Több korábbi dolgozatunkban is foglalkoztunk hasonló dolgokkal, vagyis az axonometri - kus ábrázolás alapfeladatának
RészletesebbenAz ötszög keresztmetszetű élszarufa kis elmozdulásainak számításáról
1 Az ötszög keresztmetszetű élszarufa kis elmozdulásainak számításáról Előző dolgozatunkban melynek címe: ED: Az ötszög keresztmetszetű élszarufa σ - feszültségeinek számításáról elkezdtük / folytattuk
RészletesebbenRönk kiemelése a vízből
1 Rönk kiemelése a vízből Az interneten találtuk az [ 1 ] művet, benne az alábbi feladatot 1. ábra. A feladat 1. ábra forrása: [ 1 ] Egy daru kötél segítségével lassan emeli ki a vízből a benne úszó gerendát
Részletesebben