A differenciál- és integrálszámítás alapjai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A differenciál- és integrálszámítás alapjai"

Átírás

1 A dirciál- és itrálszámítás lpji I. Dirci- és dirciálháydos D. Ly : R R értlmzv z itrvllumo. Ly ttszőls lm z itrvllumk. Az háydost z -b vtt dirciháydosák vy külöbséi háydosák vzzük. D. Ly : R R értlmzv z itrvllumo. Az üvéy z -b dirciálhtó[driválhtó] h létzik lim htárérték [ dirciháydosok htárérték]. Ezt htárértékt z -bli dirciálháydosák vy driváltják vzzük. Jlölés: vy d d Mjyzésk:.. Sok stb mköyíti számolást h dirciháydosokt z h jlölés bvztésévl lkb írjuk l. Ekkor dirciálháydos lim htárérték- h h h h0 h kl ylő [myib létzik]. Trmészts h pozitív és tív értékkt is lvht k mllő hoy vy.. A lim htárérték kiszámításkor h0 üvéy htárértékét krssük h z -b z. potb szrplt lk sté pdi h üvéy htárértékét kll h kiszámítuk 0-b. [Trmészts ics értlmzv -b h ics értlmzv 0-b.] Ezért dirciálháydos mhtározásáál lklmzhtjuk üvéyk htárértékér votkozó diíciókt és tétlkt.. A továbbikb m ojuk kiíri hoy illtv. Ez úyis mától érttődő mrt 0-vl m oszthtuk thát zk hlyk dirciháydosok icsk értlmzv. Példák: h 0. Ly c c R. Ekkor z üvéy mid -r -b driválhtó és driváltj mi- c c dütt 0. Uyis lim lim lim Ly lim. Ekkor mid -r -b driválhtó és driváltj: lim lim

2 . Ly. Ekkor üvéy 0 kivétlévl midütt dirciálhtó. Ly 0. Ekkor lim lim lim lim. [A lim lim ylősé zért áll mrt h és sok kivétlll 0 0 kkor vés tljsül viszot vés sok t lhyás m bolyásolj htárértékt.] H 0 kkor tikhz hsoló kpjuk hoy lim lim. Thát üvéy másodikb. H 0 kkor lim lim 00 illtv 0 0 sté -b driválhtó és driváltj z lső stb 0 sté lim lim Thát 0 lim sté htárérték m létzik mrt z üvéy jobb- és bloldli htárérték m yzik m 0-b. Íy thát z üvéy 0-b m dirciálhtó. Gykorló ldtok. A dirciháydosok vizsáltávl dötsük l hoy z lábbi üvéyk dirciálhtók- mdott potb! b 0 h c d h Jobboldli és bloldli dirciálháydos A üvéyk jobb- illtv bloldli htárértékéhz vlmit jobbról illtv blról olytoossá diíciójához hsoló bszélhtük jobboldli illtv bloldli dirciálháydosról. D. Ly : R R értlmzv z [ itrvllumo. Az üvéy z -b jobbról di- rciálhtó h létzik lim htárérték dirciháydosok jobboldli htárérték. + 0 Ezt htárértékt z -bli jobboldli dirciálháydosák [driváltják] vzzük. Jlölés:.

3 D. Ly : R R értlmzv z ] itrvllumo. Az üvéy z -b blról di- rciálhtó h létzik lim htárérték dirciháydosok jobboldli htárérték. 0 Ezt htárértékt z -bli bloldli dirciálháydosák [driváltják] vzzük. Jlölés:. A üvéy-htárértékkről modott korábbi tétl kövtkzméy: Tétl: Ly : R R értlmzv z itrvllumo. Az dirciálhtó -b kkor és csk kkor h jobbról és blról is dirciálhtó -b és D. H z : R R értlmzv v z b potjáb kkor zt modjuk hoy z dirciálhtó z itrvllumo és z dirciálhtó b itrvllumo. b mid D. H z : R R értlmzv v z [ b] itrvllumo és z dirciálhtó b mid potjáb vlmit -b jobbról b-b blról dirciálhtó kkor zt modjuk hoy z dirciálhtó z itrvllumo. [ b] D. H dirciálhtó z b itrvllumo kkor driváltüvéyék vy driváltják vzzük. Jlölés: vy : b R üvéyt z d d. Péld: A korább látott példák lpjá z c üvéy driváltüvéy z 0 üvéy üvéy driváltj üvéy.

4 A lyszrűbb lmi üvéyk driváltj A lyszrűbb lmi üvéyk driváltjit z lábbi tábláztb ollhtjuk össz: Mjyzés: c c R α R lo si A htváyüvéy driváltjához lé bl oldli tábláztrész második soráb álló áltláos lkot mjyzi és hszái. Üyi kll zob rr hoy z áltláos lk sté szüksészrű hoy htváylp pozitív ly. Azob h oly yöküvéyről v szó mly változó tív értékir is értlmzv v kkor drivált ti második táblázt lpjá változó tív értékir is létzik d m írhtó l z áltláos törtkitvőjű htváylkb. Ezért z áltláos képltt sok ormális zz úy hszálják hoy átmtil áttérk törtkitvőjű htváylkr k sítséévl lkészítik driváltüvéyt mjd törtkitvőjű htváyt visszlkítják yökös lkr. Áltláos szbály bb z stb hoy hol driváltüvéyr kpott kijzés értlmzv v ott driváltüvéy is létzik és myzik kpott üvéyl. 0 cos si A ykr hszált stkr htváy- és yöküvéyk driváltját külö összollhtjuk: t ct cos si rc si rccos rc t cos rc ct N N + N

5 II. Művltk dirciálhtó üvéykkl. A dirciálhtósá és művltk kpcsolt. Össz és külöbsé driváltj Tétl: Ly és dirciálhtó -b. Ekkor is dirciál-. H és dirciálhtó z I itrvllumo kkor htó itt és driváltüvéy. is dirciálhtó -b és Tétl: Ly és dirciálhtó -b. Ekkor is dirciál-. H és dirciálhtó z I itrvllumo kkor htó itt és driváltüvéy. is dirciálhtó -b és Kidolozott ldt 6. Htározzuk m z si üvéy driváltját z Moldás: hly! 6 Mivl h k hol h si és k és h k mid potb driválhtók zért is midütt driválhtó és h k zz 6 cos 0. Thát 6 cos 9 cos. Szorzt driváltj Tétl: Ly és dirciálhtó z potb. Ekkor is dirciálhtó -b és. H és dirciálhtó z I itrvllumo kkor is dirciálhtó itt és driváltüvéy. Kövtkzméy I.: A ti tétlből -b és c c R hlyttsítéssl kpjuk hoy h dirciálhtó c R kkor c is dirciálhtó -b és driváltj c c. Kövtkzméy II.: A szorzt driváltjár votkozó tétl lső kövtkzméyéből illtv z össz driváltjár votkozó tétlből kpjuk hoy h p -dokú poliomüvéy zz... 0 kkor p p midütt dirciálhtó és driváltj: p....

6 6 Kövtkzméy III: A tétl lklmzhtó mcsk két hm több tból álló szorzt driválásár is. Három üvéy sté például z lábbikt kpjuk: Ly és h dirciálhtó z potb. Ekkor h is dirciálhtó -b és h h h h h h h h Ek lpjá áltláos is l tudjuk íri y k téyzős szorzt driváltját: k k k k Péld: A szorzt driváltjár votkozó tétl lklmzáskét lkészíthtjük z N üvéy driváltját. Láttuk korább hoy h kkor. Ly. Alklmzzuk szorzt driváltjár votkozó tétlt!. Ezt olytthtjuk is ti k téyzős szorzt driváltj lpjá hsoló mkphtjuk hoy. Kidolozott ldtok. Htározzuk m z lábbi szorztüvéyk driváltját! b c h si d cos si k si m Moldás: 6 b c h cos si si si d si si cos cos cos si cos si k cos si cos cos si si si m

7 Háydos driváltj Tétl: H üvéy dirciálhtó -b és 0 kkor z üvéy is dirciálhtó - b és driváltj. H üvéy dirciálhtó z I itrvllumo és itt 0 kkor z üvéy is dirciálhtó z I itrvllumo és driváltüvéy. Tétl: H és dirciálhtó -b és driváltj kkor z 0 kkor z üvéy is dirciálhtó -b és. H z és dirciálhtó z I itrvllumo és itt üvéy is dirciálhtó z I itrvllumo és driváltüvéy: 0 Kidolozott ldtok:. Myi z üvéy driváltj z hly? Moldás: Mivl számláló h és vző midütt dirciálhtó és vző = sté m 0 zért is dirciálhtó z -b. 7 h zért háydos dri- h h váltjár votkozó szbály értlméb.. Ly t. Htározzuk m z driváltüvéyét! Moldás: si Mivl továbbá si és cos midütt driválhtó zért midütt driválhtó hol cos vző m 0 zz k k Z kivétlévl midütt driválhtó. Itt driváltj háydos driváltjár votkozó szbállyl számíthtó ki: si cos si cos cos cos si si cos cos cos

8 Gykorló ldtok:. Htározzuk m z lábbi háydosüvéyk driváltüvéyét! Állpítsuk m zt hlmzt is mly üvéyk dirciálhtók! b c h Összttt üvéy driváltj Tétl: [Lác-szbály] Tyük l hoy dirciálhtó -b h dirciálhtó -b. Ekkor h is dirciálhtó -b és h. H dirciálhtó z I itrvllumo és h dirciálhtó I itrvllumhoz trtozó értékkészlté kkor h is dirciálhtó z I itrvllumo és h. Mjyzés: A tétlt lklmzhtjuk többszörös összttt üvéykr is. Trmészts driválhtósá ltétlét vizsái kll mtközb kpott driváltk létzés lpltétl. Kidolozott ldt:. Htározzuk m z si üvéy driváltját! b Htározzuk m z üvéy driváltját! Moldás: Mivl h hol h si és és illtv h midütt dirci- álhtó zért is midütt dirciálhtó és h cos. b Mivl h hol Mjyzésk: h és és illtv h midütt dirciálhtó zért is midütt dirciálhtó és h 8 Sokszor héz átláti y-y kár többszörös összttt üvéy szrkztét és driváltják lkészítését. Az összttt üvéykkl vló báásmód sorá yo otos hoy jól ismrjük l z öszsztétlb szrplő üvéykt és jól állpítsuk m hoy mlyik külső és mlyik blső üvéy z össztétlb. Fő szbálykét zt érdms mjyzi hoy driválás sorá kívülről blé hlduk és z üvéy v lkívül mlyk értékét utoljár számítjuk ki. Pl. sté külső üvéy si és blső z üvéy sté külső üvéy z si üvéy mrt utoljár sius értékt számítjuk ki d és blső mllő si si mí si si cos. si si mrt utoljár éyztr mlük. Ek

9 Gykorló ldtok. A dirciálási szbályok sítséévl állpítsuk m z lábbi üvéyk driváltját! b c h d j. A dirciálási szbályok sítséévl állpítsuk m z lábbi üvéyk driváltját! b si cos t cos si. A dirciálási szbályok sítséévl állpítsuk m z lábbi üvéyk driváltját! c lo lo b lo 7 h d k lo 8. A dirciálási szbályok sítséévl állpítsuk m z lábbi üvéy driváltját! b c h rccos d k Msbb rdű driváltk D. Ly dirciálhtó z itrvllumo ly itt driváltüvéy. H dirciálhtó -b és itt driváltj kkor zt modjuk hoy z kétszr dirciálhtó -b. Az számot z -bli második driváltják vzzük és -vl jlöljük. Mjyzés: Hsoló diiálhtó z -bli -dik drivált Z z -dik drivált sítséévl [ diíció tljs idukcióvl ]. A jlölés: z lső második illtv hrmdik driváltt rdr -vl z -dik driváltt h -vl jlöljük. D. Ly H zo vlós számok hlmz mlykb z üvéy kétszr dirciálhtó. Ekkor : H R üvéyt z második driváltüvéyék vy rövid második driváltják vzzük és -szl jlöljük. Mjyzés: 9 Hsoló diiálhtó z üvéy -dik driváltüvéy [-dik driváltj].

10 Péld: Láttuk már hoy és második driváltj. Ebből kpjuk hoy kárháyszor dirciálhtó és k-dik driváltj: kétszr is dirciálhtó mid potb. Tljs idukcióvl bláthtó hoy k! k! k h k és k 0 h k. Kidolozott ldtok: 6. Készítsük l z lábbi üvéyk második és hrmdik driváltját! b cos c h si d l Moldás: ; ; 8 áll midkét driváltr votkozó. 8 b si ; cos ; 8si c h si cos ; ; driválhtósá z h cos cos cos cos si cos si h si si si si cos si cos R számhlmzo d l ; l A hrmdik driválthoz érdms második driváltt szorzttá lkíti: l l 0

11 7. Htározzuk m Moldás: si üvéy 08-dik driváltját! si cos ; si si ; si cos ; si si Láthtó hoy i lölről kzdődik thát si üvéy mid ydik driváltj öm lsz. Mivl 06 oszthtó -yl zért 06-ik drivált is si. A 08-ik drivált thát második driválttl zz -szl yzik m. si

12 III. Primitív üvéy htározt itrál A driválás bizoyos értlmű mordítás sorá rr vyuk kívácsik hoy y dott üvéy mlyik üvéy driváltjkét állíthtó lő. D. H F dirciálhtó z üvéyék vzzük. b - és itt F kkor F-t z b -hz trtozó primitív D. H F dirciálhtó z [ b] - és itt F kkor F-t z [ b] -hz trtozó primitív üvéyék vzzük. Mjyzés: H z üvéy sté yértlmű hoy mlyik itrvllumo tljsül F összüés kkor midpos ykorltb F-t rövid primitív üvéyék vzzük z itrvllum mjlölés élkül. Ezk utá rötö kövtkző kérdésk mrülhtk l:. mily tuljdosáiból kövtkzik hoy v primitív üvéy?. H -k több primitív üvéy v kkor zk mily kpcsoltb vk ymássl? Tétl: H -k v primitív üvéy mid Mjyzésk: és b [ b] közti értékt lvsz z - kkor rdlkzik Drbou-tuljdosál zz [ b] itrvllumo.. H m rdlkzik Drbou-tuljdosál y itrvllumo kkor zo z itvllumo ics primitív üvéy.. A Drbou-tuljdosá szüksés d m lésés ltétl primitív üvéy létzéséhz. Ly uyis [ ] itrvllumo kövtkzőképp értlmzv: h 0 h 0 Nyilvávló hoy [ ] itrvllumo mid és közé ső értékt lvsz mrt 0 íy itt rdlkzik Drbou-tuljdosál. Viszot h oly F üvéy mlyr F [ ] itrvllumo kkor F tljsü például [ ] itrvllumo zob yilvávló hoy itt m rdlkzik Drbou-tuljdosál mrt itt

13 és [ ] közé ső értékkt yáltlá m vsz l. Thát -k m létzik primitív üvéy itrvllumo. Tétl: H olytoos [ b] - kkor [ b] - v primitív üvéy. Mjyzés: A olytoossá lésés d m szüksés ltétl primitív üvéy létzésék. Tétl: Ly F z üvéy primitív üvéy z z [ b] G F c. [ b] itrvllumo kkor és csk kkor h v oly c kosts hoy z itrvllumo. G primitív üvéy -k [ b] itrvllumo A tétlből láthtó hoy primitív üvéyi csk y kostsb térhtk l ymástól thát h y primitív üvéyét mhtározzuk mkphtjuk z összs primitív üvéyét k sítséévl. D. Az I itrvllumhoz trtozó primitív üvéyik összsséét z htározt itrálják vzzük és d -szl vy rövid -l jlöljük. A továbbikb zokt üvéykt mlyk y dott I itrvllumo létzik primitív üvéy z dott I itrvllumo itrálhtó üvéykk ojuk vzi. A htározt itrál mdás sziorú vév z lábbi ormáb törtéik: d F F. Mivl tudjuk hoy primitív üvéyk csk y c kotsb térk l ymástól zért zt íy is írhtjuk y ttszőls primitív üvéy sítséévl: F d F c c R rövid d F c c R. A kitűzött és ykorló ldtok moldásáb z yszrűsé kdvéért z utóbbi lkot ojuk hszái és m írjuk ki hoy c R. Mjyzés: A primitív üvéy vzés sokkb zt tévs képztt klthti hoy primitív üvéy vlmily yszrűsíttt változt vizsált üvéyk. A szó jtés zob pro primo prím kijzéskb is szrplő lső lőször létző jtésű szór vzthtő vissz; primitív üvéy yszrű yit tsz: z üvéy mi lőször volt és miből driválássl szármzttássl kptuk z áltluk vizsált üvéyt. A primitív üvéy krsését továbbikb htározt itrál kiszámításák rövid itrálásk is ojuk vzi.

14 Alpitrálok Az ú. lmi üvéyk dirciálási szbályik ismrtéb kpjuk z ú. lpitrálokt mlykt z lmi üvéyk driváltjihoz hsoló tábláztb ollhtuk [ tábláztb primitív üvéy mlltt l v tüttv z z itrvllum mly primitív üvéy érvéys]. A htározt itrálokt mid stb y ttszőls válsztott primitív üvéy és y ttszőls c kosts vlós szám összkét djuk m. c rch c I d értlmzési trtomáy c I 0 vy I 0 rct rsh c rcsi c I c I c I c I vy I c I c 0 I si cos c I cos cos si c I t c I k k sh ch c I ch sh c I ch sh th c I - cth c I 0 vy I 0

15 IV. Itrálási módszrk A primitív üvéy krsés sok kérdést vt l. Láthttuk driválás kpcsá hoy viszoyl boyolult üvéykk is lht yszrű driváltj és viszoyl yszrű üvéykk is lht boyolult driváltj. A primitívüvéy-krsés sorá midképp jól kll tuduk drivái jól kll ismrük driválási szbályokt és sok stb zt is l kll képzük hoy mily típusú üvéy driváltj lht z üvéy mlyt épp vizsáluk. A htározt itrál krsésék éháy módszrét szrték bmutti továbbikb. Primitív üvéyk és művltk kpcsolt A driválási szbályok éháy yszrű kövtkzméy molmzhtó mly sítséükr v primitív üvéyk krséséb. Tétl: H itrálhtó z I itrvllumo és c ttszőls vlós szám kkor c itrvllumo és c d c d. is itrálhtó z I Tétl: H és itrálhtó z I itrvllumo kkor d d d. is itrálhtó z I itrvllumo és Tétl: H és itrálhtó z I itrvllumo kkor d d d. is itrálhtó z I itrvllumo és Sjos hsoló áltláos tétl m modhtó ki szorzt- és háydosüvéy illtv összttt üvéy itráljár. A későbbikb zob látjuk mjd hoy spciális stkb tlálhtuk kiutt bből szituációból.

16 Itrálás vizsált üvéy átlkításávl és lpitrálokr visszvztéssl A kidolozott és ykorló ldtok moldásáb yrát szrpi o már korább mlíttt +c zz y primitív üvéyt duk m és +c jlzi hoy hhz ttszőls kostst dv mkpjuk z összs primitív üvéyt. Kidolozott ldtok:. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! b c d t Moldás: Vézzük l köbr mlést! d d 7 9 c b Vézzük l éyztr mlést osszuk l tokét! 7 d d d c c Vézzük l köbr mlést és osszuk l tokét! d d 8 c d d Vyük észr hoy éyztyök ltt tljs éyzt v! d d d d c d d c rct Vézzük l éyztr mlést! d 6 9 d 6 c

17 cos t d d d t c cos cos Gykorló ldtok:. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! b c d 0 ct Liáris blső üvéyl rdlkző összttt üvéy htározt itrálj Tétl: H itrálhtó és b is itrálhtó és 0 és b ttszőls vlós szám továbbá b d F b c. d F c kkor Mjyzés: A tétl kimodáskor m jlöltük m z itrálhtósá itrvllumát. Trmészts h z I itrvllumo itrálhtó kkor b itrálhtósá oly itrvllumr votkozik hoy b z I itrvllumb ss. I lht zárt és yílt itrvllum is. Kidolozott ldtok:. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! 0 b c d si Moldás: 0 d c c b d c c 7

18 c d d c c rct rct 6 d d ct c si Gykorló ldtok:. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! b lkú üvéyk itrálás Kidolozott ldtok:. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! A moldás sorá lklmzzuk z összttt üvéyr votkozó driválási szbályt! d b c Moldás: Az itrdus lkr hozhtó: d d c b Az itrdus lkr hozhtó: d d c c c Az itrdus d Az itrdus lkr hozhtó: d d c lkr hozhtó: 8

19 d d d rct c A yök lól -t kimlv lkr hozhtó: d d rcsi c. Az itrdus Gykorló ldtok: lkr hozhtó: d. Htározz m z lábbi üvéyk htározt itrálját! d c b si c Trioomtrikus üvéyk itrálás Kidolozott ldtok:. Htározzuk m z lábbi üvéy htározt itrálját! si b si si c si d si cos si Moldás: cos si d d si c 8 b si si d cos cos d cos cos8 d si si c c si d si cos d si si cos d cos cos c d Alkítsuk át z itrdust kisbb htváyú kijzéssé cos -r votkozó ddíciós tétl sítséévl! 6 9

20 si 8 d cos cos d 8 si si si d c cos si d cos cos si 8 c d cos cos si cos cos d d si cos d si d si si si si si cos c. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! c cos t b si cos d si ct Moldás: cos cos cos cos d d d d d cos cos cos cos si si si ct si c. Az utolsó itrdus második tj lkú b Az itrdus 6 lkú: si cos d si c 6 c Az itrdus lkr hozhtó: t d si d cos cos c d Az itrdus lkr hozhtó: si Gykorló ldtok: d ct si d ct ct c. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! cos b cos c cos d ct si cos ct 0

21 Rcioális törtüvéyk itrálás Kidolozott ldtok: 6. Krssük m z üvéy htározt itrálját [ itrvllumo! [z yszrűsé kdvéért válsztottuk pot zt z itrvllumot; máshol módszr hsoló működik] Moldás: A vző szorzttá lkíthtó:. A vző szorztlkját lhszálv törtt két tört összér tudjuk boti: Thát d d c. Hsoló kphtjuk m oly rcioális törtüvéyk htározt itrálját mlyk vzőj másodokú és két vlós yök v számlálób pdi y kosts áll. [A két vlós yök stéb kttős yököt is blértjük.] 7. Krssük m üvéy htározt itrálját [ itrvllumo! Moldás: Írjuk l törtt két tört összkét: Az lőzőkb már láttuk hoy d c Ebből zt kpjuk hoy és d c. d c 7 c Hsoló kphtjuk m oly rcioális törtüvéyk htározt itrálját mlyk vzőj két vlós yökkl rdlkző másodokú vzőj pdi lső okú poliom. [A két vlós yök stéb kttős yököt is blértjük.]

22 8. Krssük m üvéy htározt itrálját! Moldás: A vzők ics vlós yök bb z stb thát m működik z lőzőkb lklmzott módszr. Alkítsuk át úy törtt hoy számlálób vző driváltj szrplj!. Köy lőrizhtő hoy c d. M kll thát htározi htározt itrálját. Ehhz lkítsuk át törtt! Thát d d. Az itrdus liáris blső üvéyl rdlkző összttt üvéy blső üvéy. Ek rdméyképp zt kpjuk hoy c c d rct rct Thát vérdméy: c d rct. Hsoló lht kiszámíti oly rcioális törtüvéy htározt itrálját mlyk vzőjéb oly másodokú poliom áll mlyk ics vlós yök és számláló lső vy másodokú poliom. 9. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! b 8 c d Moldás: Prciális törtkr botássl: d d d

23 c b A vzőt prciális törtkr botjuk úy hoy számlálób vzők driváltj jhss m! c d d d d c Átlkítássl vy poliomosztássl rdukálhtjuk számlálót: c d d d d A számlálót éyztr mlés utá poliomosztássl rdukáljuk mjd mrdék tot prciális törtkr botjuk: c d d d d A 0 8 kijzés prciális törtkr botásák mt: Írjuk l 0 8 B A B A B A B A lkb. Ekkor számlálókk zooskk kll iük zz 8 B A és 0 B A. A kpott yltrdszrt moldv A és 9 B dódik. Gykorló ldtok. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! b c d

24 A prciális itrálás módszr Tétl: [Prciális itrálás szbály] H és dirciálhtó z I itrvllumo és itt üvéy létzik kkor primitív üvéy is létzik és. primitív Kidolozott ldtok: 0. Htározzuk m Moldás: si htározt itrálját! Ly cos és. Ekkor si si d cos cos d cos si c. thát ti jlöléskkl. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! b c d Moldás: A prciális itrálás módszrévl: d d b A prciális itrálás módszrévl: c d d Ez utóbbit olyttv prciális itrálás módszrévl: d d c Ezt visszírv korábbi kijzésb vérdméy: c c A prciális itrálás módszrévl: d d d d d c d A prciális itrálás módszrévl:

25 d d Ez utóbbit olyttv prciális itrálás módszrévl: d d c Ezt visszírv korábbi kijzésb vérdméy: c. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! c cos rc t b d si rc t Moldás: A prciális itrálás módszrévl: cos si cos d si si d si cos c cos b A prciális itrálás módszrévl: si si d cos cos d si Ez utóbbit olyttv prciális itrálás módszrévl: cos si cos cos d si d si c Ezt visszírv korábbi kijzésb vérdméy: cos si c A prciális itrálás módszrévl: rct rc t d rc t d rc t d rc t d A prciális itrálás módszrévl: rct cos c c

26 rc t d rc t Gykorló ldtok: rc t rc t c d rc t d 6. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! b c d Itrálás hlyttsítéssl Tétl: [Hlyttsítéssl vló itrálás módszr] H primitív üvéy létzik I- és I - és z d F c. F c dirciálhtó z I itrvllumo kkor primitív üvéy is létzik Mjyzés: A tétlt kétél módo hszálhtjuk l. Eyszr úy hoy vlmly üvéy primitív üvéyét krsv y oly üvéyt krsük mlyr z primitív üvéy köy mdhtó és bb ivrzét írv mkpjuk krstt -hz trtozó primitív üvéyt. Másodszor pdi úy hoy dott vlmly üvéy mlyk ismrt primitív üvéy és z üvéy primitív üvéyét krssük. Kidolozott ldtok:. Htározzuk m primitív üvéyét [0] itrvllumo! Moldás: Ly és si [ 0 itrvllumo változik h itrvllumo]. Ekkor si cos cos. [0 ] cos d cos si si d c si c F c Ahhoz hoy primitív üvéyét mkpjuk z F -b -t zz j stb hlyéb rcsi rcsi -t kll íruk. Ekkor z F c üvéyhz jutuk. 6

27 Mjyzés: A szbály látszól boyolult m túlzott kövthtő. Viszot módszr yszrűsíthtő bizoyos tchiki trükkökkl mlyk véé hlys rdméyt kpjuk. [Ez z ú. izikus módszr mrt izikusok ykorlti számítások sorá zt lklmzzák.] Lássuk thát hoy lht yszrűsíti számolást! d értékét kll kiszámítuk. Vzssük b új változót midkét oldlt dirciálv vl mszorozv d costdt d cost dt si t hlyttsítéssl. Ekkor ylősét kpjuk z ylősé midkét oldlát dt -. Ezt visszírjuk illtv d hlyéb és kkor z lábbi ormát kpjuk: t si t si t rc si d si t costdt cos tdt c c Láthtó thát hoy yrészt z új változó bvztésévl sokkl áttkithtőbbé válik számolás másrészt z lklmzott tchik jobb kövthtővé tszi hoy z ys kijzésk hoy változk számolás sorá illtv k sítséévl állpíthtjuk m hoy yáltlá mit is kll csiái. Nyo otos zob mjyzi hoy z itt pusztá szimbolikus számítási módszr d dt üvéy dt-vl vló mszorzásák illtv dt-vl vló yszrűsítésk kokrét mtmtiki jtés ics. Az yszrűsé és áttkithtősé zob mlltt szól hoy lklmzzuk és hszáljuk középiskolás ldtmoldás sté is. Az lklmzás sorá zob midi hsúlyozi kll szimbolikus jllét cskúy mit például vét szimbólumák bvztéskor.. Htározzuk m z lábbi htározt itrált! Moldás: d Alkítsuk át y y d ydy hlyttsítéssl: d y y dy y y c c 7 7. Krssük m z üvéy htározt itrálját 0 itrvllumo! Moldás: Hlyttsítsük t -t! Ekkor t d dt. t 7

28 d t t t dt t t t dt t t t dt t c c t hlyttsítés rcioális tört- Mjyzés: H rcioális törtüvéyét kll itrái kkor üvéy itrálásár vzt. t Gykorló ldtok: 7. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! c b d 0 A ykorló ldtok moldás Az I. jztb kitűzött ykorló ldtok moldás:. A dirciháydosok vizsáltávl dötsük l hoy z lábbi üvéyk dirciálhtók- mdott potb! b 0 h c d h Moldás: lim lim 7 9. Thát dirciálhtó -b és 9. b 0 lim 0 0 lim 0 c 8

29 9 lim lim d lim lim lim lim lim lim lim lim Mivl jobb- és bloldli dirciálháydosok myzk üvéy dirciálhtó z -b és. A II. jztb kitűzött ykorló ldtok moldás. Htározzuk m z lábbi háydosüvéyk driváltüvéyét! Állpítsuk m zt hlmzt is mly üvéyk dirciálhtók! b c h Moldás: Mivl számláló és vző midütt értlmzv v és tljs értlmzési trtomáyá driválhtó továbbá vzőb lvő üvéy midi pozitív zért háydosüvéy midütt driválhtó és driváltj b A háydosüvéy értlmzési trtomáy éyztyök mitt: R R \. A számláló midütt vző R hlmzo driválhtó. A vző z hlmzo pozitív zért háydosüvéy itt midhol driválhtó. c A számláló midütt pozitív és driválhtó vző midütt driválhtó d és zérushlyi vyis itt háydosüvéy ics értlmzv mitt -él és z -él m is driválhtó. Midhol máshol viszot driválhtó és driváltj: h

30 0. A dirciálási szbályok sítséévl állpítsuk m z lábbi üvéyk driváltját! b c h d j Moldás: Hszáljuk szorztüvéy driváltjár votkozó összüést! ] [ ] [ ] [ b Hszáljuk szorztüvéy driváltjár votkozó összüést! 9 ] [ ] [ ] [ c Hszáljuk z összttt üvéy driváltjár votkozó összüést! h d j

31 . A dirciálási szbályok sítséévl állpítsuk m z lábbi üvéyk driváltját! b si cos t cos si Moldás: si cos si cos cos cos si b coscos t cos t coscos t cost cost cos cos cos t cost si t t cos t cost si t t coscos t si t si cos cos. A dirciálási szbályok sítséévl állpítsuk m z lábbi üvéyk driváltját! c lo lo b lo 7 h d k lo 8 Moldás: z utolsó t sté lo átlkítást hszálv vy z összttt üvéy driváltjávl b 7 c h 7 7 d k 8 lo 88. A dirciálási szbályok sítséévl állpítsuk m z lábbi üvéy driváltját! b c h rccos d k Moldás: [ ] [ ] [ ] [ ]

32 b c rccos rccos rccos rccos rccos h d k IV. jztb kitűzött ykorló ldtok moldás. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! b c d 0 Moldás: Vézzük l bszorzást! c d d 6 6 b Osszuk l tokét! c d d c c d d d

33 d Osszuk l tokét! d d d 0 0 Alklmzzuk z b b b b lbri zoossáot! d d d c c. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! b Moldás: d c c b d c c. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! Moldás: b si c Az itrdus lkr hozhtó: d d c b Az itrdus si lkr hozhtó: si d d c si cos c Az itrdus lkú: d c. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! cos b cos c cos d ct Moldás: si cos cos cos d d si c ct

34 b cos d cos si d cos cossi d si si c c Alkítsuk át z itrdust kisbb htváyú kijzéssé sítséévl! cos d cos cos cos d 8 d cos si d cos cos cos si si d ct d d d c ct si si c 8 8 -r votkozó ddíciós tétl d si si cos d d d t ct c si cos si cos cos si si c Az itrdus lkú: cos ct d d si si c. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! c b d Moldás: Átlkítássl vy poliomosztássl rdukálhtjuk számlálót: d 7 7 d c 7 d 7 9 d b A számlálóból lválsztjuk vzőt éyztr mlés utá mrdék pdi lkú: d d d c c Botsuk prciális törtkr: d d c

35 d Botsuk prciális törtkr: c d d d rct rct 6. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! b c d Moldás: A prciális itrálás módszrévl: c d d d b A prciális itrálás módszrévl: c d d c A prciális itrálás módszrévl: c d d 9 d A prciális itrálás módszrévl: d d Ez utóbbit olyttv prciális itrálás módszrévl: c d d 9 Ezt visszírv korábbi kijzésb vérdméy: c

36 7. Htározzuk m z lábbi üvéyk htározt itrálját! c b d 0 Moldás: Alkítsuk át z itrdust y y d y dy hlyttsítéssl: d y ydy y y c c 6 6 b Alkítsuk át y y d y dy hlyttsítéssl: y d y y dy y y c c c Alkítsuk át z itrdust y y d y dy d y 6y y dy c 7 8 hlyttsítéssl: 0 y y 7 y 8 c d 600 y y d 0 0 d y y dy 0 c 0 dy hlyttsítéssl: y 600 y 0 y c 6

10. Határozatlan integrál

10. Határozatlan integrál 0. Htároztln intrál Diníciók, lpszbályok H F =, zz F üvény rivált szármzék üvény, kkor F üvényt primitív ős üvényénk nvzzük. F mlltt bármly F+ üvény is primitív üvény -nk, hol ttszőls vlós állnó, mivl

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK MATEMATIKAI ANALÍZIS I. FEJEZET. A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL...5 II. FEJEZET. INTEGRÁLÁSI MÓDSZEREK...

TARTALOMJEGYZÉK MATEMATIKAI ANALÍZIS I. FEJEZET. A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL...5 II. FEJEZET. INTEGRÁLÁSI MÓDSZEREK... TARTALOMJEGYZÉK MATEMATIKAI ANALÍZIS I FEJEZET A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL 5 II FEJEZET INTEGRÁLÁSI MÓDSZEREK 8 III FEJEZET A HATÁROZATLAN INTEGRÁLOK ALKALMAZÁSAI86 IV FEJEZET A HATÁROZOTT

Részletesebben

A Gauss elimináció ... ... ... ... M [ ]...

A Gauss elimináció ... ... ... ... M [ ]... A Guss elimiáció Tekitsük egy lieáris egyeletredszert, mely m egyeletet és ismeretlet trtlmz: A feti egyeletredszer együtthtómátri és kibővített mátri: A Guss elimiációs módszer tetszőleges lieáris egyeletredszer

Részletesebben

= n 2 = x 2 dx = 3c 2 ( 1 ( 4)). = π 13.1

= n 2 = x 2 dx = 3c 2 ( 1 ( 4)). = π 13.1 Htározott integrál megoldások + 7 + + 9 = 9 6 A bl végpontokt válsztv: i = i n, i+ i = n, fξ i = i 6 d = lim n n i= i n n = n lim n n i = lim n i= A jobb végpontokt válsztv: fξ i = n i, n i d = lim n n

Részletesebben

ALGEBRA. 1. Hatványozás

ALGEBRA. 1. Hatványozás ALGEBRA. Htváyozás kitevő Péld: lp H kitevő természetes szám, kkor db téyező Bármely szám első htváy ömg Bármely ullától külöböző szám ulldik htváy egy. 0 ( 0) (0 0 em értelmezett) Htváyozás számológéppel:

Részletesebben

Egy harmadik fajta bolha mindig előző ugrásának kétszeresét ugorja és így a végtelenbe jut el.

Egy harmadik fajta bolha mindig előző ugrásának kétszeresét ugorja és így a végtelenbe jut el. Végtl sok vlós számból álló összgkt sorokk vzzük. A sorb szrplő tgokt képzljük l úgy, mit gy bolh ugrásit számgys. A sor összg h létzik ily z szám hov bolh ugrási sorá ljut. Nézzük például kövtkzős sort:...

Részletesebben

Sorozatok határértéke

Sorozatok határértéke I. Becsüljük kifejezéseket! Kidolgozott feldtok: Soroztok htárértéke. Számológép hszált élkül djuk becslést z lábbi kifejezések értékére h = 000 000! Hszáljuk közbe gyságredi becsléseket számláló és evező

Részletesebben

1. Vizsgazárthelyi megoldásokkal 1997/98 tél I. évf tk.

1. Vizsgazárthelyi megoldásokkal 1997/98 tél I. évf tk. . Vizsgazárthlyi mgoldásokkal 997/98 tél I. évf..-8.tk.. Döts l, hogy fáll mid A és B halmaz sté a A B) \ B A összfüggés! Ha m, adjo szükségs és légségs fltétlt arra, hogy mikor áll f! A B) \ B A iff A

Részletesebben

www.easymaths.hu -1 0 1 Egy harmadik fajta bolha mindig előző ugrásának kétszeresét ugorja és így a végtelenbe jut el.

www.easymaths.hu -1 0 1 Egy harmadik fajta bolha mindig előző ugrásának kétszeresét ugorja és így a végtelenbe jut el. Végtele sok vlós számból álló összegeket sorokk evezzük. sorb szereplő tgokt képzeljük el úgy, mit egy bolh ugrásit számegyeese. sor összege h létezik ilye z szám hov bolh ugrási sorá eljut. Nézzük például

Részletesebben

Néhány pontban a függvény értéke: x -4-2 -1-0.5 0.5 1 2 4 f (x) -0.2343-0.375 0 6-6 0 0.375 0.2343

Néhány pontban a függvény értéke: x -4-2 -1-0.5 0.5 1 2 4 f (x) -0.2343-0.375 0 6-6 0 0.375 0.2343 Házi ladatok mgoldása 0. nov.. HF. Elmzz az ( ) = üggvényt (értlmzési tartomány, olytonosság, határérték az értlmzési tartomány véginél és a szakadási pontokban, zérushly, y-tnglymtszt, monotonitás, lokális

Részletesebben

19. Függvények rekurzív megadása, a mester módszer

19. Függvények rekurzív megadása, a mester módszer 19. Függvéyek rekurzív megdás, mester módszer Algoritmusok futási idejéek számítás gykr vezet rekurzív egyelethez, külööse kkor, h z lgoritmus rekurzív. Tekitsük például h z összefésülő redezés lábbi lgoritmusát.

Részletesebben

Improprius integrálás

Improprius integrálás Improprius intgrálás Tnulási cél Htározott intgrál foglmánk kitrjsztés végtln intrvllumr. Dfiníciók lklmzás konkrét fldtok stén. Motivációs péld Eddig htározott intgrált csk végs zárt intrvllumon számoltunk.

Részletesebben

Bodó Bea, Somonné Szabó Klára Matematika 2. közgazdászoknak

Bodó Bea, Somonné Szabó Klára Matematika 2. közgazdászoknak ár: Ár Bodó B, Somonné Szó Klár Mtmtik. közgzdászoknk II. modul: Intgrálszámítás. lck: Intgrálási szályok Tnulási cél: Szorztfüggvénykr vontkozó intgrálási tchnikák mgismrés és különöző típusokr vló lklmzás

Részletesebben

823. A helyesen kitöltött keresztrejtvény: 823. ábra. 823. A prímek összege: 2+ 5+ 2= 9; 824. a) 2 1, 2 4, 5 3, 3 5, 2$ 825.

823. A helyesen kitöltött keresztrejtvény: 823. ábra. 823. A prímek összege: 2+ 5+ 2= 9; 824. a) 2 1, 2 4, 5 3, 3 5, 2$ 825. Egész kitevôjû htváok 7 8 A helese kitöltött keresztrejtvé: 8 ár 8 A rímek összege: + + 9 8 ) $ $ 8 ) $ $ 9$ $ 7 $ $ 0 c) $ ( + ) ( + ) 8 ) $ $ k ( - ) - - - ) r s - 7 m k l ( + ) 7 8 ( - ) 8 ( + ) 7 (

Részletesebben

Lineáris programozás

Lineáris programozás Lieáris progrmozás Lieáris progrmozás Lieáris progrmozás 2 Péld Egy üzembe 4 féle terméket állítk elő 3 féle erőforrás felhszálásávl. Ismert z erőforrásokból redelkezésre álló meyiség (kpcitás), termékek

Részletesebben

5. Logaritmus. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 125 -öt kapjunk. A 3 5 -nek a 3. hatványa 5, log. x Mennyi a log kifejezés értéke?

5. Logaritmus. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 125 -öt kapjunk. A 3 5 -nek a 3. hatványa 5, log. x Mennyi a log kifejezés értéke? . Logritmus I. Nulldik ZH-bn láttuk:. Mennyi kifejezés értéke? (A) Megoldás I.: BME 0. szeptember. (7B) A feldt ritmus definíciójából kiindulv gykorltilg fejben végiggondolhtó. Az kérdés, hogy -öt hánydik

Részletesebben

Bodó Bea, Simonné Szabó Klára Matematika 1. közgazdászoknak

Bodó Bea, Simonné Szabó Klára Matematika 1. közgazdászoknak ábr: Ábr Bodó Be, Simoé Szbó Klár Mtemtik. közgzdászokk IV. modul: Számsoroztok 8. lecke: Számsorozt foglm és tuljdosági Tulási cél: A számsorozt foglmák és elemi tuljdoságik megismerése. A mootoitás,

Részletesebben

1. feladat Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenletet: 3. x log3 2

1. feladat Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenletet: 3. x log3 2 A 004/005 tnévi Országos Középiskoli Tnulmányi Verseny második fordulójánk feldtmegoldási MATEMATIKÁBÓL ( I ktegóri ) feldt Oldj meg vlós számok hlmzán következő egyenletet: log log log + log Megoldás:

Részletesebben

n 1 1 n sehova szám (DÖNTETLEN) 1 0 k n n n 1 IZÉ HA a sorozat is lim akkor n NEVEZETES SOROZATOK HATÁRÉRTÉKEI ÖSSZEG HATÁRÉRTÉKE IZÉ

n 1 1 n sehova szám (DÖNTETLEN) 1 0 k n n n 1 IZÉ HA a sorozat is lim akkor n NEVEZETES SOROZATOK HATÁRÉRTÉKEI ÖSSZEG HATÁRÉRTÉKE IZÉ NEVEZETES SOROZATOK HATÁRÉRTÉKEI HA KONKRÉT SZÁM - q q q q q q shov IZÉ HA IZÉ IZÉ ÖSSZEG HATÁRÉRTÉKE TÉTEL: H és sorozt ovrgs és ovrgs és A B A és B or sorozt is AZ ÖSSZEG HATÁRÉRTÉKÉNEK ESETE A? B A

Részletesebben

Lineáris egyenletrendszerek. Készítette: Dr. Ábrahám István

Lineáris egyenletrendszerek. Készítette: Dr. Ábrahám István Lináris gynltrndszrk Készíttt: Dr. Ábrhám István A lináris gynltrndszrkt kitrjdtn hsználják optimumszámítási fldtokbn. A tém tárgylásához lőkészültt kll tnni. Mátri fktorizáció A fktorizáció mátri szorzttá

Részletesebben

2014/2015-ös tanév II. féléves tematika

2014/2015-ös tanév II. féléves tematika Dr Vincze Szilvi 24/25-ös tnév II féléves temtik Mátrix foglm, speciális mátrixok Műveletek mátrixokkl, mátrix inverze 2 A determináns foglm és tuljdonsági 3 Lineáris egyenletrendszerek és megoldási módszereik

Részletesebben

f (ξ i ) (x i x i 1 )

f (ξ i ) (x i x i 1 ) Villmosmérnök Szk, Távokttás Mtemtik segédnyg 4. Integrálszámítás 4.. A htározott integrál Definíció Az [, b] intervllum vlmely n részes felosztásán (n N) z F n ={,,..., n } hlmzt értjük, melyre = <

Részletesebben

2010/2011 es tanév II. féléves tematika

2010/2011 es tanév II. féléves tematika 2 február 9 Dr Vincze Szilvi 2/2 es tnév II féléves temtik Mátrix foglm, speciális mátrixok Műveletek mátrixokkl, mátrix inverze 2 A determináns foglm és tuljdonsági 3 Lineáris egyenletrendszerek és megoldási

Részletesebben

KIEGÉSZÍTÉS A VONALINTEGRÁLHOZ

KIEGÉSZÍTÉS A VONALINTEGRÁLHOZ KIEGÉSZÍTÉS A VONALINTEGRÁLHOZ BSC MATEMATIKATANÁR SZAKIRÁNY 28/29. TAVASZI FÉLÉV Az lábbikbn z el dáson vonlinterálról ill. primitív füvényr l elhnzottk közül zok olvshtók, mik Lczkovich-T. Sós: Anlízis

Részletesebben

DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS. 1. A differenciálhányados fogalma

DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS. 1. A differenciálhányados fogalma DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS A dirnciálhánados oalma Példa: Ln adva a koordinátarndszrbn üvén raikonja (örbéj) és vizsáljuk, ho adott pontjához hoan lhtn érintőt húzni Mivl adott ( ( )) ponton át ismrt mrdkséű

Részletesebben

Feladatok megoldással

Feladatok megoldással Fladatok mgoldással. sztmbr 6.. Halmazrdszrk. Igazoljuk! A \ B A r (A r B) (A [ B) r ((A r B) [ (B r A)) Mgoldás. A r (A r B) A \ A \ B A \ A [ B A \ A [ (A \ B) A \ B (A [ B) r ((A r B) [ (B r A)) (A

Részletesebben

Matematika záróvizsga Név:... osztály: ; 5 + 9

Matematika záróvizsga Név:... osztály: ; 5 + 9 006. Név:... osztály:.... T ki mgllő rláiójlt! 7 00 7 4, 0% 4 8 - + 9 8 - : 9 6. Ír mérőszámokt vgy mértékgységkt!..... 0m h,8 mm kg 0,0 m km m m 400 l. π. Végz l számításokt!.) : 4.), 8 : 0, +, 0 7, 4

Részletesebben

1. Primitív függvények (határozatlan integrálok)

1. Primitív függvények (határozatlan integrálok) . Primitív függvéyekhtároztl itegrálok 7. Primitív függvéyek htároztl itegrálok.. A defiíciók egyszerű következméyei F. Htározz meg z lábbi függvéyek összes primitív függvéyét: f :, + ; b f :, ; c f :,

Részletesebben

4. Differenciálszámítás

4. Differenciálszámítás . Diffrnciálszámítás.. Írja fl a diffrnciahányadost a mgadott pontban és határozza mg a határértékét!... f...... f..7. f, f,,..9. f... f... f... f...... f..7...9. f...... f... f... f...,..6. f,,,, f,..8.

Részletesebben

A valós számok halmaza

A valós számok halmaza A vlós számok hlmz VA A vlós számok hlmz A diáko megjeleő szövegek és képek csk szerző (Kocsis Imre, DE MFK) egedélyével hszálhtók fel! A vlós számok hlmz VA A vlós számok hlmzák lpvető tuljdosági A vlós

Részletesebben

5.1. A határozatlan integrál fogalma

5.1. A határozatlan integrál fogalma 9 5. Egyváltozós vlós függvények integrálszámítás 5.. A htároztln integrál foglm Az eddigiekben megismertük differenciálás műveletét, melynek lpfeldt: dott f függvényhez megkeresni z f derivált függvényt.

Részletesebben

PPKE ITK Algebra és diszkrét matematika DETERMINÁNSOK. Bércesné Novák Ágnes 1

PPKE ITK Algebra és diszkrét matematika DETERMINÁNSOK. Bércesné Novák Ágnes 1 PPKE ITK Algebr és diszkrét mtemtik = DETERMINÁNSOK = 13 = + + 13 13 Bércesé Novák Áges 1 PPKE ITK Algebr és diszkrét mtemtik DETERMINÁNSOK Defiíció: z sorb és m oszlopb elredezett x m (vlós vgy képzetes)

Részletesebben

Matematika A1 vizsga elméleti kérdések

Matematika A1 vizsga elméleti kérdések Mtemtik A1 vizsg elméleti kérdések Deiíciók Forrás: Szirmi Jeő elődásvázltok, Szász Gáor: Mtemtik 1. tköyv Gépre vitte: Atli Máté 1. Peo-xiómák A természetes számok hlmzát N Peo-xiómák segítségével deiiáljuk.

Részletesebben

II. Lineáris egyenletrendszerek megoldása

II. Lineáris egyenletrendszerek megoldása Lieáris egyeletredszerek megoldás 5 II Lieáris egyeletredszerek megoldás Kettő vgy három ismeretlet trtlmzó egyeletredszerek Korábbi tulmáyitok sorá láttátok, hogy vgy ismeretlet trtlmzó lieáris egyeletredszerek

Részletesebben

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató Okttási Hivtl A 013/014 tnévi Országos Középiskoli Tnulmányi Verseny első forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Jvítási-értékelési útmuttó 1 Oldj meg vlós számok hlmzán egyenletet! 3 5 16 0

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az 1. forduló feladatainak megoldása

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az 1. forduló feladatainak megoldása Okttási Hivtl Országos Középiskoli Tnulmányi Verseny 00/0 Mtemtik I ktegóri (SZAKKÖZÉPISKOLA) Az forduló feldtink megoldás Az x vlós számr teljesül hogy Htározz meg sin x értékét! 6 sin x os x + 6 = 0

Részletesebben

9. HATÁROZATLAN INTEGRÁL

9. HATÁROZATLAN INTEGRÁL 9. HATÁROZATLAN INTEGRÁL 9. Definíció és lpintegrálok. Definíció. Legyen f : I R dott függvény (I R egy intervllum). A F : I R függvényt f függvény primitív függvényének nevezzük I-n, h F differenciálhtó

Részletesebben

Integrálszámítás (Gyakorló feladatok)

Integrálszámítás (Gyakorló feladatok) Itegrálszámítás Gykorló feldtok Progrmtervező mtemtikus szkos hllgtókk z Alízis. című tárgyhoz Összeállított Bese Atl, Csillg Dávid, Kiss Blázs, Mátyás Gergely, Szili László 4. október Trtlomjegyzék I.

Részletesebben

(a n A) 0 < ε. A két definícióbeli feltétel ugyanazt jelenti (az egyenlőtlenség mindkettőben a n A < ε), ezért a n A a n A 0.

(a n A) 0 < ε. A két definícióbeli feltétel ugyanazt jelenti (az egyenlőtlenség mindkettőben a n A < ε), ezért a n A a n A 0. Földtudomáy lpszk 006/07 félév Mtemtik I gykorlt IV Megoldások A bármely ε R + számhoz v oly N N küszöbidex, hogy mide N, >N eseté A < ε A 0 bármely ε R + számhoz v oly N N küszöbidex, hogy mide N, > N

Részletesebben

Határozzuk meg, hogy a következő függvényeknek van-e és hol zérushelye, továbbá helyi szélsőértéke és abszolút szélsőértéke (

Határozzuk meg, hogy a következő függvényeknek van-e és hol zérushelye, továbbá helyi szélsőértéke és abszolút szélsőértéke ( 9 4 FÜGGVÉNYVIZSGÁLAT Htározzuk meg, hogy következő függvényeknek vn-e és hol zérushelye, továbbá helyi szélsőértéke és bszolút szélsőértéke (41-41): 41 f: f, R 4 f: 4 f: f 5, R f 5 44 f: f, 1, 1 1, R

Részletesebben

FELVÉTELI VIZSGA, július 15.

FELVÉTELI VIZSGA, július 15. BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR FELVÉTELI VIZSGA, 8. július. Írásbeli vizsg MATEMATIKÁBÓL FONTOS TUDNIVALÓK: ) A feleletválsztós feldtok (,,A rész) esetén egy vgy

Részletesebben

Határozott integrál. Newton -Leibniz szabály. alkalmazások. improprius integrál

Határozott integrál. Newton -Leibniz szabály. alkalmazások. improprius integrál Htározott integrál definíció folytonos függvények esetén definíció korlátos függvények esetén Newton -Leibniz szbály integrálási szbályok lklmzások improprius integrál Legyen z f függvény [, b]-n értelmezett

Részletesebben

4. Hatványozás, gyökvonás

4. Hatványozás, gyökvonás I. Nulldik ZH-bn láttuk:. Htványozás, gyökvonás. Válssz ki, hogy z lábbik közül melyikkel egyezik meg következő kifejezés, h, y és z pozitív számok! 7 y z z y (A) 7 8 y z (B) 7 8 y z (C) 9 9 8 y z (D)

Részletesebben

Gráfelmélet (2017. február 15.) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla

Gráfelmélet (2017. február 15.) Bogya Norbert, Kátai-Urbán Kamilla rálmélt (2017. ruár 15.) Boy Norrt, Káti-Urán Kmill A ráok z inormtikán ykrn lőoruló mtmtiki struktúrák. Az intrnt is lotó y ráként, kár y ott épült villmos álózt is. Az mrk közötti ismrtsék is kzltők

Részletesebben

A központos furnérhámozás néhány alapösszefüggése

A központos furnérhámozás néhány alapösszefüggése A közpotos furérhámozás éháy alapösszfüggés 1. ábra: A hámozás jllmző myiségi Az 1. ábra forrása: Dr. Lugosi Armad ( szrk. ) : Faipari szrszámok és gépk kéziköyv Műszaki Köyvkiadó, Budapst, 1987, 57. oldal.

Részletesebben

(2) A d(x) = 2x + 2 függvénynek van véges határértéke az x0 = 1 helyen, így a differenciálhányados: lim2x

(2) A d(x) = 2x + 2 függvénynek van véges határértéke az x0 = 1 helyen, így a differenciálhányados: lim2x DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS MINTAPÉLDÁK.. Példa. Határozzuk mg az f = függvénnk az = hlhz tartozó diffrnciahánados függvénét, majd vizsgáljuk mg, hog f diffrnciálható- az -ban adjuk mg az = hlhz tartozó diffrnciálhánadost.

Részletesebben

ANALÍZIS I. Bártfai Pál

ANALÍZIS I. Bártfai Pál NLÍZIS I Bárti Pál Hlmzok Hlmzok, műveletek lmzokkl D lmz metározott dolok összessée lmz medásáál léyees követelméy, oy eyértelműe el leesse dötei, oy ey objektum beletrtozik-e lmzb, vy em Jelölések: :

Részletesebben

Versenyfeladatok. Középiskolai versenyfeladatok megoldása és rendszerezése Szakdolgozat. Készítette: Nováky Csaba. Témavezető: Dr.

Versenyfeladatok. Középiskolai versenyfeladatok megoldása és rendszerezése Szakdolgozat. Készítette: Nováky Csaba. Témavezető: Dr. Verseyfeldtok Középiskoli verseyfeldtok megoldás és redszerezése Szkdolgozt Készítette: Nováky Csb Témvezető: Dr. Fried Ktli Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kr Mtemtik Alpszk Tári Szkiráy

Részletesebben

2. ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET

2. ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET Szkközépiskol 9. osztály Felkészülési jvslt jvítóvizsgár Véges, végtele, üres hlmz oglm Két hlmz egyelősége Részhlmz, vlódi részhlmz oglm Uiverzum, komplemeterhlmz Hlmzműveletek (uió, metszet, külöbség)

Részletesebben

Vektortér fogalma vektortér lineáris tér x, y x, y x, y, z x, y x + y) y; 7.)

Vektortér fogalma vektortér lineáris tér x, y x, y x, y, z x, y x + y) y; 7.) Dr. Vincze Szilvi Trtlomjegyzék.) Vektortér foglm.) Lineáris kombináció, lineáris függetlenség és lineáris függőség foglm 3.) Generátorrendszer, dimenzió, bázis 4.) Altér, rng, komptibilitás Vektortér

Részletesebben

A Riemann-integrál intervallumon I.

A Riemann-integrál intervallumon I. A Riemnn-integrál intervllumon I. A htározott integrál foglm és kiszámítás Boros Zoltán Debreceni Egyetem, TTK Mtemtiki Intézet, Anĺızis Tnszék Debrecen, 2017. március 6. Zárt intervllum felosztási A továbbikbn,

Részletesebben

Vektorok. Vektoron irányított szakaszt értünk.

Vektorok. Vektoron irányított szakaszt értünk. Vektorok Vektoron irányított szkszt értünk A definíció értelmében tehát vektort kkor ismerjük, h ismerjük hosszát és z irányát A vektort kövér kis betűkkel (, b stb) jelöljük, megkülönböztetve z, b számoktól,

Részletesebben

RSA. 1. Véletlenszerűen választunk két "nagy" prímszámot: p1, p2

RSA. 1. Véletlenszerűen választunk két nagy prímszámot: p1, p2 RS z algoritmus. Véltlnszrűn választunk két "nagy" prímszámot: p, p, p p. m= pp, φ ( m) = ( p -)( p -)., < φ( m), ( φ( m ),) = - 3. d = ( mod φ( m) ) 4. k p s = ( m,), = ( d, p, p ) k. Kódolás: y = x (

Részletesebben

Improprius integrálás

Improprius integrálás Improprius integrálás 7. feruár.. Feldt: d Megoldás: Egy improprius integrált kell meghtározni, mivel fels integrálási htár. Deníció: H z f() függvény folytonos z, intervllumon, vlmint létezik f()d htárérték

Részletesebben

9. Exponenciális és logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek

9. Exponenciális és logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek . Eponenciális és ritmusos egenletek, egenlőtlenségek Elméleti összefoglló H >, b>, és vlós számok, kkor + ( ) b ( b) H >, kkor z z ( ) ( ) f függvén szigorún monoton növekvő, míg h <

Részletesebben

Név:... osztály:... Matematika záróvizsga 2005. 1. Ugyanazon értékek szerepelnek mindhárom oszlopban. Kösd össze az egyenlőket!

Név:... osztály:... Matematika záróvizsga 2005. 1. Ugyanazon értékek szerepelnek mindhárom oszlopban. Kösd össze az egyenlőket! Mtmtik záróvizs 00. Név:... osztály:.... Uynzon értékk szrplnk minhárom oszlopn. Kös össz z ynlőkt! 0, % pl.:., 0 % 0,66 6 8, : 0,8 66 : 6 0,7 8 0 0,6 6 : 0 6, 80 % 66,6% 0 %. T ki rláiójlkt!. 00 k 0,0

Részletesebben

MÁTRIXOK DETERMINÁNSA, SAJÁTÉRTÉKE ÉS SAJÁTVEKTORA

MÁTRIXOK DETERMINÁNSA, SAJÁTÉRTÉKE ÉS SAJÁTVEKTORA MÁTRIXOK DETERMINÁNS, SJÁTÉRTÉKE ÉS SJÁTVEKTOR DEFINÍCIÓ: H z gy d( ) p I ( p) i ip( i) -s mári, kkor drmiás hol p mári lmik oszlopidik prmuációi, I(p) pdig zkk prmuációkk z irziószám. Ez gy igzá rmk dfiíció,

Részletesebben

Gyökvonás. Hatvány, gyök, logaritmus áttekintés

Gyökvonás. Hatvány, gyök, logaritmus áttekintés Htvány, gyök, logritmus áttekintés. osztály Gyökvonás Négyzetgyök: Vlmely nem negtív vlós szám négyzetgyöke olyn nem negtív vlós szám, melynek négyzete z szám. Mgj.: R = Azonosságok: b ; b k ;, h, b R

Részletesebben

MATEMATIKA B változat. A tanuló neve, osztálya:...

MATEMATIKA B változat. A tanuló neve, osztálya:... MATEMATIKA B változt A tnuló nv, osztály:... Az lmúlt tnév vé osztályzt mtmtkáól:... Olvs l ylmsn ltokt! A ltokt ttszés szrnt sorrnn olhto m. Törk rr, hoy molások lírás yértlmő lyn, yl rnztt küllkr! Mnn

Részletesebben

(anyagmérnök nappali BSc + felsőf. szakk.) Oktatók: Dr. Varga Péter ETF (előtan. feltétel): ---

(anyagmérnök nappali BSc + felsőf. szakk.) Oktatók: Dr. Varga Péter ETF (előtan. feltétel): --- A ttárgy eve: Mtemtik I Heti órszám: 3+3 (6 kredit) Ttárgy kódj: GEMAN0B (ygmérök ppli BSc + felsőf szkk) A tárgy lezárás: láírás + kollokvium Okttók: Dr Vrg Péter ETF (előt feltétel): --- Algebr, lieáris

Részletesebben

11. évfolyam feladatsorának megoldásai

11. évfolyam feladatsorának megoldásai évolym eldtsoránk megoldási Oldjuk meg természetes számok hlmzán következő egyenleteket x ) y 6 x! 3 b) y 6 3 ) Átrendezve megoldndó egyenlet y 6 x! 3 H x 0, kkor H x, kkor H x, kkor H x 3, kkor H x, kkor

Részletesebben

IV. Algebra. Algebrai átalakítások. Polinomok

IV. Algebra. Algebrai átalakítások. Polinomok Alger Algeri átlkítások olinomok 6 ) Öttel oszthtó számok pl: -0-5 0 5 áltlánosn 5 $ l lkú, hol l tetszôleges egész szám Mtemtiki jelöléssel: 5 $ l hol l! Z ) $ k+ vgy$ k- hol k! Z $ m- vgy $ m+ lkú, hol

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 2009. jnuár 29. MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 2009. jnuár 29. 15:00 ór NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zsszámológépt nm hsználhtsz. A fltokt ttszés szrinti sorrnn olhto mg. Minn

Részletesebben

3. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Három erő egyensúlya

3. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Három erő egyensúlya SZÉHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MEHNIK TNSZÉK Péld: MEHNIK STTIK GYKORLT (kidolgozt: Tisz Pét; Tni Gábo ménök tná) Háom ő gynsúly dott gy mlőszkzt méti és thlés: m b 5 m c 5 m kn ldt: y c Htáozz mg z

Részletesebben

mateking.hu AZ ELSŐ DERIVÁLT ÉS A MONOTONITÁS f A MÁSODIK DERIVÁLT ÉS A KONVEXITÁS 0 + A LOKÁLIS SZÉLSŐÉRTÉK LÉTEZÉSÉNEK FELTÉTELEI

mateking.hu AZ ELSŐ DERIVÁLT ÉS A MONOTONITÁS f A MÁSODIK DERIVÁLT ÉS A KONVEXITÁS 0 + A LOKÁLIS SZÉLSŐÉRTÉK LÉTEZÉSÉNEK FELTÉTELEI AZ ELSŐ DERIVÁLT ÉS A MONOTONITÁS + + mootoitás lok. m lok. mi A MÁSODIK DERIVÁLT ÉS A KONVEXITÁS mteki.hu + koveitás kokáv ileió kove A LOKÁLIS SZÉLSŐÉRTÉK LÉTEZÉSÉNEK FELTÉTELEI TÉTEL: A lokális szélsőérték

Részletesebben

Improprius integrálás

Improprius integrálás Improprius integrálás. feruár 9.. Feldt: d Megoldás: Egy improprius integrált kell meghtározni, mivel fels integrálási htár. Deníció: H z f() függvény integrálhtó z, intervllum ármely, részin- tervllumán,

Részletesebben

1. Fejezet A sorozat fogalmának intuitív megközelítése

1. Fejezet A sorozat fogalmának intuitív megközelítése SOROZATOK SZÁMTANI, MÉRTANI ÉS HARMONIKUS HALADVÁNYOK Körtesi Péter, Szigeti Jeő. Fejezet A sorozt foglmák ituitív megközelítése A sorozt számok egy redezett felsorolás, számokt sorozt tgjik evezzük. Egy

Részletesebben

Els gyakorlat. vagy más jelöléssel

Els gyakorlat. vagy más jelöléssel Els gykorlt Egyszer egyenletek, EHL PDE A gykorlt elején megismerkedünk prciális dierenciálegyenletek (mostntól: PDE-k) lpfoglmivl. A félév során sokt fog szerepelni z ún. multiindex jelöl, melynek lényege,

Részletesebben

MATEMATIKA FELZÁRKÓZTATÓ TANFOLYAM

MATEMATIKA FELZÁRKÓZTATÓ TANFOLYAM MATEMATIKA FELZÁRKÓZTATÓ TANFOLYAM Felhsznált segédletek, példtárk:. Nemzetközi Elıkészítı Int. NEI. Összefoglló feldtgőjtemén ÖF. Szécheni István Fıiskol Távokt. SzIT. Mőszki Fıiskol Példtár MFP Szent

Részletesebben

Mintafeladatsor. 2. A jó, megfelelô szinonimája az utolsó két betû nélkül. ...

Mintafeladatsor. 2. A jó, megfelelô szinonimája az utolsó két betû nélkül. ... MRO Histori Tlon: 06-1/336-1656 E-mil: ino@lvsznk.hu Mintltsor 1. 2. Ey ismrt myrorszái város nvét kphto, h mhtározásokt h ly - sn jt m, mllô sorrn rko és véül összolvso. 1. Lht kirkoó, nmztközi, szkmi;

Részletesebben

Matematika záróvizsga Név:... osztály:... =...

Matematika záróvizsga Név:... osztály:... =... Mtmtik záróvizs 004. Név:... osztály:... 1. Számíts ki kijzésk hlyttsítési értékét! = =. + 4 =.... ( : =.... =... 0 1. =.... Mlyik átváltás hiás? A hlyskt jlöl pipávl, hiás átváltásoknál húz át z ynlőséjlt!.

Részletesebben

Írásbeli szorzás kétjegyû szorzóval

Írásbeli szorzás kétjegyû szorzóval Írásli szorzás kétjgyû szorzóvl Kiolgozott mintpél Egy krtész 36 plántát ültttt gy sor. Hány plántát ül - t ttt 24 sor? Atok: sor 36 plánt 24 sor x Trv: x = 24 36 vgy x = 36 24 Bslés: x 20 40 = 800 Számolás:

Részletesebben

I nyílt intervallum, ( ) egyenletet közönséges (elsõrendû explicit) differenciálegyenletnek nevezzük. Az

I nyílt intervallum, ( ) egyenletet közönséges (elsõrendû explicit) differenciálegyenletnek nevezzük. Az 8 Közöségs diffriálgltk umrikus mgoldása 8 Dfiíió g Ω IR tartomá IR I ílt itrvallum f : I Ω IR foltoos függvé Az : I IR diffriálató függvékr voatkozó f ( ( I gltt közöségs (lsõrdû pliit diffriálgltk vzzük

Részletesebben

Exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek

Exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek Eponenciális és logritmikus egyenletek, Eponenciális és logritmikus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlôtlenségek Eponenciális egyenletek 60 ) = ; b) = ; c) = ; d) = 0; e) = ; f) = ; g) = ; h) =- 7

Részletesebben

SOROK, FÜGGVÉNYSOROK SIMON ANDRÁS. m n=0 ca n = lim c m

SOROK, FÜGGVÉNYSOROK SIMON ANDRÁS. m n=0 ca n = lim c m SOROK, FÜGGVÉNYSOROK SIMON ANDRÁS TARTALOMJEGYZÉK. Numrikus sorok.. limsup és limif 3.. Gyök- és háyadoskritérium 4.3. További kovrgciakritériumok 5.4. Példák 6.5. Zárójl, átrdzés 8. Függvéysorozatok,

Részletesebben

Lineáris programozás

Lineáris programozás LP LP 2 Egy üzembe 4 féle terméket állítk elő 3 féle erőforrás felhszálásávl. Ismert z erőforrásokból redelkezésre álló meyiség (kpcitás), termékek egységár és z, hogy z egyes termékek egy egységéek előállításához

Részletesebben

Algebrai struktúrák, mátrixok

Algebrai struktúrák, mátrixok A számítástudomány mtemtiki lpji Algebri struktúrák, mátrixok ef.: Algebri struktúrán olyn nemüres hlmzt értünk melyen leglább egy művelet vn definiálv. ef.: A H nemüres hlmzon értelmezett kétváltozós

Részletesebben

Matematika II. Műszaki informatikai mérnökasszisztens. Galambos Gábor JGYPK

Matematika II. Műszaki informatikai mérnökasszisztens. Galambos Gábor JGYPK ..7. Mtemtik II. Műszki iformtiki méröksszisztes http://jgypk.u-szeged.hu/tszek/szmtech/oktts/mtemtik-.pdf Glmos Gáor JGYPK - Mtemtik II. A Mtemtik II. fő témái: Itervllum, távolság, köryezet Vlós függvéyek

Részletesebben

II. ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET

II. ALGEBRA ÉS SZÁMELMÉLET MATEMATIKA FELADATSOR 9. évolym Elézést tegezésért! I. HALMAZOK Számegyeesek, itervllumok. Töltsd ki táláztot! Mide sor egy-egy itervllum hároméle megdás szerepelje!. Add meg következő itervllumokt! A

Részletesebben

Hatványozás és négyzetgyök. Másodfokú egyenletek

Hatványozás és négyzetgyök. Másodfokú egyenletek Defiíció: R, Z Htváyozás és égyzetgyök 0 h 0... ( téyezős szorzt) h h 0, 0. A htváyozás zoossági: : m ( ) m m m m m Defiíció: Az x vlós szám ormállkják evezzük z hol 0 és egész szám. 0 kifejezést, h x

Részletesebben

1. Adott az ábrán látható ABCD paralelogramma. Határozza meg az és vektorok koordinátáit az és vektorok bázisára vonatkoztatva!

1. Adott az ábrán látható ABCD paralelogramma. Határozza meg az és vektorok koordinátáit az és vektorok bázisára vonatkoztatva! Vktorlgr. Liáris komiáió kooriát ázis Guss. Aott z árá láthtó CD prllogrmm. Htározz mg z és vktorok kooriátáit z és vktorok ázisár votkozttv! Mgolás AC BD ). Aott z lái szályos szrt li) htszög j mg z árázolt

Részletesebben

1. Melyik átváltás hibás? A helyeseket jelöld pipával, a hibás átváltásoknál húzd át az egyenlőségjelet!

1. Melyik átváltás hibás? A helyeseket jelöld pipával, a hibás átváltásoknál húzd át az egyenlőségjelet! Mtmtik záróvizsg 011. Név:... osztály:... 1. Mlyik átváltás hiás? A hlyskt jlöl pipávl, hiás átváltásoknál húz át z gynlőségjlt!. 0,578 t = 578 kg;. 100 m g. = 0,1 h; 0 pr = 0,5 ór;.. h. 3,05 kg = 350

Részletesebben

Országos Szilárd Leó fizikaverseny feladatai

Országos Szilárd Leó fizikaverseny feladatai Országos Szilárd Ló fizikavrsny fladatai I katgória döntő, 5 április 9 Paks A fladatok mgoldásáoz 8 prc áll rndlkzésr Mindn sgédszköz asználató Mindn fladatot külön lapra írjon, s mindn lapon lgyn rajta

Részletesebben

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2005/2006 MAGYAR NYELV ÉS HELYESÍRÁS

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2005/2006 MAGYAR NYELV ÉS HELYESÍRÁS Orszáos Szkiskoli Közismrti Tnulmányi Vrsny 2005/2006 MAGYAR NYELV ÉS HELYESÍRÁS II. (rionális) oruló 2006. ruár 17... Hlyszín jélyzőj Vrsnyző Pontszám Kój Elértő Elért Százlék. 120.. % Jvító tnár Zsűri

Részletesebben

Középiskolás leszek! matematika. 13. feladatsor 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Középiskolás leszek! matematika. 13. feladatsor 1. 2. 3. 4. 5. 6. Középiskolás leszek! mtemtik Melyik számot jelentheti A h tudjuk hogy I felennyi mint S S egyenlõ K és O összegével K egyenlõ O és L különbségével O háromszoros L-nek L negyede 64-nek I + S + K + O + L

Részletesebben

Név:... osztály:... Matematika záróvizsga 2010.

Név:... osztály:... Matematika záróvizsga 2010. Mtmtik záróvizsg 00. Név:... osztály:.... Az lái rjzon gy thrutó rktrénk vázltos rjz láthtó. Az árán olvshtó számtok, rkoásr ténylgsn flhsználhtó térfogtr vontkoznk. Mkkor thrutó hsznos rktrénk térfogt?

Részletesebben

M. 2. Döntsük el, hogy a következő két szám közül melyik a nagyobb:

M. 2. Döntsük el, hogy a következő két szám közül melyik a nagyobb: Mgyr Ifjúság (Rábi Imre) Az előző években közöltük Mgyr Ifjúságbn közös érettségi-felvételi feldtok megoldását mtemtikából és fizikából. Tpsztltuk, hogy igen ngy volt z érdeklődés lpunk e szám iránt. Évente

Részletesebben

6. Határozatlan integrál

6. Határozatlan integrál . Határozatlan intgrál.. Alkalmazza a hatványfüggvény intgrálására vonatkozó szabályt! d... d... d... d 8...... d... d... d..8. d..9. d..0. d... d... d 8... d... 8... d...... d..8...9. d..0. d d 8 d d..

Részletesebben

3. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Három erő egyensúlya

3. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Három erő egyensúlya SZÉHENYI ISTVÁN EGYETEM GÉPSZERKEZETTN ÉS MEHNIK TNSZÉK 3 MEHNIK STTIK GYKORLT Kdolgozt: Tsz Pét gy ts Háom ő gynsúly 3 Péld: dott gy mlőszkzt mét és thlés: m b 5 m c 5 m 0 kn ldt: y c Htáozz mg z és támsztóőkt

Részletesebben

Analízis II. harmadik, javított kiadás

Analízis II. harmadik, javított kiadás Ljkó Károly Anlízis II. hrmdik, jvított kidás Debreceni Egyetem Mtemtiki és Informtiki Intézet 2003 c Ljkó Károly ljko @ mth.klte.hu Amennyiben hibát tlál jegyzetben, kérjük jelezze szerzőnek! A jegyzet

Részletesebben

Környezetfüggetlen nyelvek

Környezetfüggetlen nyelvek Környezetfüggetlen nyelvek Kiegészítő nyg z Algoritmuselmélet tárgyhoz ( ónyi Ivnyos Szó: Algoritmusok könyv mellé) Friedl Ktlin BM SZI friedl@cs.me.hu 2017. ugusztus 3. A reguláris nyelveket véges utomtákkl

Részletesebben

I. Sorozatok. I.1. Sorozatok megadása

I. Sorozatok. I.1. Sorozatok megadása Mgyr Zsolt: Alízis özépisoláb I Sorozto oldl Def A pozitív egész számo hlmzá értelmezett számértéű függvéyeet sorozto evezzü Megjegyzés: Egyes tárgylási módob éyelmességi szempotból em N R függvéyeről,

Részletesebben

A + B = B + A A B = B A ( A + B ) + C = A + ( B + C ) ( A B ) C = A ( B C ) A ( B + C ) = ( A B ) + ( A C ) A + ( B C ) = ( A + B ) ( A + C )

A + B = B + A A B = B A ( A + B ) + C = A + ( B + C ) ( A B ) C = A ( B C ) A ( B + C ) = ( A B ) + ( A C ) A + ( B C ) = ( A + B ) ( A + C ) Hlmzelmélet Kojukció: (és) (csk kkor igz h midkét állítás igz) Diszjukció: (vgy) (csk kkor hmis h midkét állítás hmis) Implikáció: A B (kkor és csk kkor hmis h A igz és B hmis) Ekvivleci: A B (kkor és

Részletesebben

Olimpiai szakkör, Dobos Sándor 2008/2009

Olimpiai szakkör, Dobos Sándor 2008/2009 Olimpii ször, Dobos Sádor 008/009 008 szeptember 9 Eze szörö Cev és Meelosz tételt eleveítettü fel, több gyorló feldttl, éháy lehetséges áltláosítássl További feldto: = 6 (=,, ) Htározzu meg z összes oly

Részletesebben

Bevezetés az integrálásba

Bevezetés az integrálásba Bevezetés z itegrálásb Horváth Árpád. ovember. Megjegyzés Ez jegyzet összefogllj z itegrálszámításk zokt leglpvetőbb foglmit, mely élkül z itegrálszámítási feldtok megoldás csk képletek mipulációj lee.

Részletesebben

Lineáris egyenletrendszerek

Lineáris egyenletrendszerek Lineáris egyenletrendszerek lineáris elsőfokú, z ismeretlenek ( i -k) elsőfokon szerepelnek. + + n n + + n n m + m +m n n m m n n mn n m (m n)(n )m A A: együtthtó mátri Megoldás: milyen értékeket vehetnek

Részletesebben

MATEMATIKA B változat. A tanuló neve, osztálya:...

MATEMATIKA B változat. A tanuló neve, osztálya:... MATEMATIKA B változt A tnuló nv, osztály:... Az lmúlt tnév vé osztályzt mtmtkáól:... Olvs l ylmsn ltokt! A ltokt ttszés szrnt sorrnn olto m. Törk rr, oy molások lírás yértlmő lyn, yl rnztt küllkr! Mnn

Részletesebben

Készségszint-mérés és - fejlesztés a matematika kompetencia területén

Készségszint-mérés és - fejlesztés a matematika kompetencia területén Kis Tigris Gimázium és Szkiskol Készségszit-mérés és - fejlesztés mtemtik kompeteci területé Vlj Máté 0. Bevezetés A Második Esély A Második Esély elevezés egy oly okttási strtégiát tkr, melyek egyik legfő

Részletesebben

5. A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságai

5. A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságai A ritmus foglm ritmus zonossági I Elméleti összefoglló H > 0 > 0 > 0 vlós számok és n tetszőleges vlós szám kkor 0 n n H > 0 > 0 > 0 vlós számok kkor H > kkor z f( ) kkor z f( ) függvén szigorún monoton

Részletesebben

Néhány szó a mátrixokról

Néhány szó a mátrixokról VE 1 Az Néhány szó mátrixokról A : 11 1 m1 1 : m......... 1n n : mn tábláztot, hol ij H (i1,,m, j1,,n) H elemeiből képzett m n típusú vlós mátrixnk nevezzük. Továbbá zt mondjuk, hogy A-nk m sor és n oszlop

Részletesebben