rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1

Hasonló dokumentumok
Kinematikai alapfogalmak

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

Az SI rendszer alapmennyiségei. Síkszög, térszög. Prefixumok. Mértékegységek átváltása.

A statika és dinamika alapjai 11,0

1. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Trigonometria, vektoralgebra

Fizika és 3. Előadás

Adatok: fénysebesség, Föld sugara, Nap Föld távolság, Föld Hold távolság, a Föld és a Hold keringési és forgási ideje.

Mechanika. Kinematika

következô alakúra: ax () = 4 2 P 1 . L $ $ + $ $ 1 1 2$ elsô két tagra a számtani és mértani közép közötti egyenlôtlenséget, kapjuk hogy + cos x

X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN

körsugár kapcsolata: 4 s R 8 m. Az egyenletből a B test pályakörének sugara:

MAGYARÁZAT A MATEMATIKA NULLADIK ZÁRTHELYI MINTAFELADATSOR FELADATAIHOZ 2010.

2010. március 27. Megoldások 1/6. 1. A jégtömb tömege: kg. = m 10 m = 8,56 10 kg. 4 pont m. tengervíz

Rezgések I. y = A sinω t 2π y = A sin t. y = A sin2π f t

Fizika I. Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus. Pannon Egyetem Fizika Intézet N. ép. II. em szoba

Mechanika. II. előadás március 4. Mechanika II. előadás március 4. 1 / 31

1. Lineáris transzformáció

Határérték. Wettl Ferenc el adása alapján és Wettl Ferenc el adása alapján Határérték és

KÁOSZ EGY TÁLBAN Tóthné Juhász Tünde Karinthy Frigyes Gimnázium (Budapest) Gócz Éva Lónyai Utcai Református Gimnázium

a) Az első esetben emelési és súrlódási munkát kell végeznünk: d A

Mechanika FBL101E előadás. Dr. Geretovszky Zsolt október 1.

Mechanika II. Szilárdságtan

Fizika és 6. Előadás

Harmonikus rezgőmozgás

Bolyai János Matematikai Társulat. Rátz László Vándorgyűlés Baja

3. 1 dimenziós mozgások, fázistér

Kiberfizikai rendszerek

Az inga mozgásának matematikai modellezése

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

1) Adja meg a következő függvények legbővebb értelmezési tartományát! 2) Határozzuk meg a következő függvény értelmezési tartományát!

Szabadsugár. A fenti feltételekkel a folyadék áramlását leíró mozgásegyenlet és a kontinuitási egyenlet az alábbi egyszerű alakú: (1) .

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás

Néhány mozgás kvantummechanikai tárgyalása

Függvények határértéke és folytonossága. pontban van határértéke és ez A, ha bármely 0 küszöbszám, hogy ha. lim

Több valószínűségi változó együttes eloszlása, korreláció

SZILÁRDSÁGTAN A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak egyetemi ágon tanuló hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév, szigorlat)

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

Néhány érdekes függvényről és alkalmazásukról

18. előadás ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK ÉS A KÖLTSÉGGÖRBÉK

Differenciálegyenletek a mindennapokban

Speciális mozgásfajták

A Föld-Hold rendszer stabilitása

Képlet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)

az eredő átmegy a közös ponton.

Statika gyakorló teszt I.

Szilárdtestek elektronszerkezete feladatok

2.2. ELMÉLETI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK EGYETEMI MÉRNÖKHALLGATÓK SZÁMÁRA

Mozgás centrális erőtérben

és hullámok Rezgések Rezgések Hullámok Hang

László István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás

Bojtár Imre. Elektronikusan letölthető előadásvázlat építőmérnök hallgatók számára.

Cél: elsőrendű feladatukat ellássák (védelem a természeti hatások ellen) erőhatásokat biztonsággal viseljék gazdaságosak legenek Eges szerk. elemek an

Inverz függvények Inverz függvények / 26

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

Bevezető fizika (infó), 3. feladatsor Dinamika 2. és Statika

Kétváltozós függvények ábrázolása síkmetszetek képzése által

Analízis I. jegyzet. László István november 3.

A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája

Statika gyakorló teszt II.

t [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, Pa Voldat = = 8, m, r h Vösszfolyadék = 7, m

Lepárlás. 8. Lepárlás

Dr. Beszeda Imre 2008

Matematika szintfelmérő szeptember

Szilárdságtan. Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

7. Kétváltozós függvények

A differenciálegyenlet általános megoldása az összes megoldást tartalmazó halmaz.

NÉGYROTOROS PILÓTANÉLKÜLI HELIKOPTER FEDÉLZETI AUTOMATIKUS REPÜLÉSSZABÁLYZÓ RENDSZERÉNEK TERVEZÉSE

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1

Matematika OKTV I. kategória 2017/2018 második forduló szakgimnázium-szakközépiskola

Gyakorló feladatok a 2. zárthelyihez. Kidolgozott feladatok

10. KINEMATIKA, KINETIKA

Kidolgozott feladatok a gyökvonás témakörhöz (10.A osztály)

Az előadás vázlata:

Kvadratikus alakok gyakorlás.

A fő - másodrendű nyomatékok meghatározása feltételes szélsőérték - feladatként

10.3. A MÁSODFOKÚ EGYENLET

Merev testek kinematikája

A mechanika alapjai. A pontszerű testek kinematikája. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz szeptember 29.

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2012/2013 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) Döntő Megoldások

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Mobilis robotok irányítása

1 1 y2 =lnec x. 1 y 2 = A x2, ahol A R tetsz. y =± 1 A x 2 (A R) y = 3 3 2x+1 dx. 1 y dy = ln y = 3 2 ln 2x+1 +C. y =A 2x+1 3/2. 1+y = x.






Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Statika. Armuth Miklós, Karácsonyi Zsolt, Bodnár Miklós. Nyugat-magyarországi Egyetem TÁMOP A/1-11/

Az elméleti mechanika alapjai

Térbeli polárkoordináták alkalmazása egy pont helyének, sebességének és gyorsulásának leírására

Anyagi pont dinamikája

1.1. Halmazelméleti alapfogalmak

Merev testek kinematikája

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Átírás:

A MECHANIKA téakö egajánló dolgozat:. októbe., péntek 8: Helszín: TIK Kongesszusi tee izika én nök k infoatikusoknak. BNE- Mechanika 3. előadás D. Geetovszk Zsolt. szeptebe. Isétl tlés Kineatikai alapfogalak vonatkoztatási endsze (Descates-féle deékszögű) helvekto, elozdulás vekto, út átlagsebesség, pillanatni sebesség, sebességvekto, gosulásvekto Alapvető ozgásfajták Egenes Vonalú Egenletes Mozgás (EVEM) Egenes Vonalú Egenletesen Változó ozgás (EVEV) Egenletes és egenletesen változó köozgás Rezgőozgás

Az elozdulások függetlenségének nek elve ) Az elozdulások vektoiális összegzéssel összetehetőek egetlen (eedő) elozdulássá, el független a észelozdulások soendjétől. ) Egetlen elozdulás, a vektoi összegzés szabálainak betatása ellett, felbontható tetszőleges száú elei elozdulássá. üggőleges hajítás Vízszintes hajítás Hajítások (il: vízszintes hajítás koponensei, :5-) = vt g = t = g v függőlegesen EVEV vízszintesen EVEM ede hajítás (il: MIT Phsics Deo_Monke and a Gun.p4 http://www.outube.co/watch?v=cvshnrxljw) EVEM EVEV

Bolgóozg ozgás Bolgóozgás égen és a http://hps.elte.hu/~kutovatz/bolgoozgas.swf Claudius Ptoleaiosz i.sz. 5 köül Nicholas Copenicus (473-543) Tcho Bahe (546-6) Johannes Keple (57-63) geocentikus heliocentikus http://hps.elte.hu/~kutovatz/kozsuzsa_kopen_jegzet.pdf Az égitestek ozgásának leíása Kineatikai egfigeléseken nugszik. Keple tövének I. A bolgók ellipszis pálán keingenek, eleknek egik gújtópontjában a Nap áll. II. A Naptól a bolgóhoz húzott ádiuszvekto egenlő időközök alatt egenlő teületeket súol. III. A bolgók keingési időinek négzetei úg aánlanak egáshoz, int az ellipszispálák nagtengeleinek köbei. T a = T a 3 3

Dinaika MIÉRT ozog a test (épp úg, ahog ozog)? A test el tulajdonsága van hatással a ozgása? Aisztotelész peipatetikus echanika: ) a test teészetes állapota a nugalo ) a ozgáshoz oka van szükség koheens, de téves endsze Galilei:..... Newton aióák Az aióa olan alapfeltevés, elet bizonítás nélkül igaznak fogadunk el. (il: légpánás sín, N_I_II.pg) I. Létezik olan vonatkoztatási endsze, elben inden test egtatja EVEM-át, vag nugali állapotát aíg ás test hatása ennek egváltoztatásáa ne kénszeíti. Eőhatás: Eg testnek eg ásik teste gakoolt olan hatását, ai a test sebességének egváltozásában, azaz gosulásában nilvánul eg eőhatásnak, vag öviden eőnek nevezzük. II. Aenniben eg teste eő hat, akko gosulni fog, ég pedig úg, hog a gosulás az eővel azonos iánba utat, nagsága pedig az eő nagságával egenesen, a test tehetetlen töegével pedig fodítottan aános. = a (Kísélet: gosítás légpánás sínen) A fizikai egenletek iána ok-okozati kapcsolatot fejez ki!

Newton aióák, folt. III. IV. Ha eg A teste B test A,B eőt gakool, akko az A test is hat B-e eg A,B -vel azonos nagságú, de azzal ellentétes iánú B,A eővel. Kölcsönhatás, hatás-ellenhatás, akció-eakció elve. (il: vízen úszó hajók ágnessel, TeleKolleg_7.flv http://www.outube.co/watch?v=qhwaiaeodg) Két, uganabban a pontban táadó eő helettesíthető egetlen, paalelogaa ódszeel eghatáozott eedő eővel. Ha az anagi ponta egidejűleg több eő is hat, ezek egüttes hatása egenétékű vektoi eedőjük hatásával. Az eőhatások függetlenségének elve. A szupepozíció elve. Stevin tétel. Mozgásegenlet, vag a dinaika alapegenlete Newton II. és IV. aióák egesítése: n i= d i = a= dt db vektoegenlet! n i= d n n i = a =, a, a i = = iz = z = dt i= dt i= dt 3db skalá egenletből álló általában csatolt (diffeenciál) egenletendsze d d z Analitikus egoldása sokszo nehéz, nueikusan viszont egszeű kezelni. Használhatjuk ) a ozgás leíása évén eőtövének egfogalazásáa, vag ) az eőtövének iseetében a ozgás pálájának eghatáozásáa.

A ozgásegenlet nueikus egoldása Vizsgáljunk eg olan töegpont dienziós ozgását, ele egetlen eő hat. d iset: = a = keessük: dt ( t) =? Ha eg időpillanatban (t ) isejük a test helzetét ( ) és sebességét (v ), akko elegendően kicsin t idő úlva újabb helzete ( ) és sebessége (v ) egbecsülhető: = v = v + = + v= v + v t + a t= v + t újabb t idő elteltével a folaat isételhető: v = + v t = v+ a t= v+ t A pála pontjai (s egszesind a test sebessége), t csökkentésével, tetszőleges pontossággal eghatáozhatóak! a ugóeő: Pl.: lineáis eőtöv vén = D > < < O 3 = > 3 = A ozgást 5 észe bontva ( t nag) A ozgást 5 észe bontva ( t kicsi) Ez a konkét pobléa analitikusan is egoldható: d ( t) D ( t) = dt D ( t) = A sin( ω t+ ϕ) = A sin( t+ ϕ) az (t) függvén olan kell legen, hog idő szeinti ásodik deiváltja önagától csak eg konstansban téjen el haonikus ezgőozgás (il: ugón ezgő test, siple_haonic_otion_aniation.flv http://www.outube.co/watch?v=eeyrkw8v7vg)

Eőtöv vének Nehézségi eő: = g Lineáis eőtövén (ugók): = D Tapadási sulódási eő: Sulódási eő: t µ µ cs = vag vektoi alakban n n = µ s n v v Gavitációs eőtövén: g g egségvekto... ég bővül ajd a paletta (közegellenállás, felhajtóeő, elektoos és ágneses teekben ébedő eők) A gavitáci ció tövéne Az egszeűség kedvéét tételezzük fel, hog a bolgópála köel közelíthető (ez a Napendsze bolgóia igen jól teljesül). Ilenko a bolgó állandó sebességgel keing a Nap köül. (K-II) = 4π = a = ω = T 3 34π = 4 = π T T K-III iatt állandó szoozzuk eg -tel a kölcsönható testek töegée nézve szietikus kell legen g univezalitás (a öldön és azon kívül uganazok az eők/tövének événesek) ~6 l R T H H = 35k = 635k = 7nap7óa3pec 6 ω =.66 s g = 9.8s a cp 3 = lhω =.7 s, H g a cp, H 36 =6

A gavitáci ciós állandó éése / Hen Cavendish, 797 Hen CAVENDISH 73-8 (il: Cavendish kísélet, Cavendish_inga.pg http://www.outube.co/watch?v=ee9tmwxn-s) A gavitáci ciós állandó éése / - γ = 6674, 8± 67, 3 elfogadott étéke: ( ) kg - s - γ

Póbálkozzanak, pogaozzanak!!! A töegvonzás: K L MS KL = M M M >> A M nugvó, s ehhez ögzítjük a vonatkoztatási endszeünket. S M ( + ) M ( + ) 3/ 3/ a a M ( + ) M ( + ) 3/ 3/ Kíséeljék eg a bolgók ozgását a lineáis eőtövénhez hasonló ódon nueikusan odellezni! Valóban invez négzetes a függés? Eötvös s Loánd ld. Budó I. 55 hoizontális vaioéte 848-99 Eötvös-inga 89, Ság-heg 9, Balaton

A tehetetlen és s súlos s töegt Aánuk függ-e az anagi inőségtől? Newton: (inga) -3 pontosság Bessel: -5 pontosság (inga) Eötvös Loánd: (az inga két K-N beállításait használva) 5-9 pontosság NEM függ Baginsk és Panov: (ódosított Eötvös-inga) - pontosság