Fizika és 3. Előadás
|
|
- Júlia Bodnár
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Fizika. és 3. Előadás
2 Az anyagi pont dinamikája Kinematika: a mozgás leíásaa kezdeti feltételek(kezdőpont és kezdősebesség) és a gyosulás ismeetében, de vajon mi az oka a mozgásnak?? Megfigyelés kísélet??? Dinamika: a mozgás meghatáozása a testeket éőhatások (eők) és a test bizonyos tulajdonságainak ismeetében
3 Aisztotelész Galilei Newton I. A mozgáshoz mozgatókell ( minden mozgót mozgat valami ) a bolygókhoz első mozgató A nehezebb testek gyosabban, a könnyebbek lassabban esnek, egyenes aányosságban a tömeggel. Aisztotelész i. e. 384 i. e. 3 Hold alatti világ 4 őselem a Hold szféáján túl quinta essentia, minden változatlan
4 Aisztotelész Galilei Newton II. Galileo Galilei (564 64) Nincs szükség mozgatóa (nem amozgásnak van oka, hanem a mozgás megváltozásának) A testek egyfomán esnek Csak egy fizika van földi fizika égi fizika Az egyenes vonalúegyenletes mozgás megkülönböztethetetlen a nyugalomtól (Galiei-féle elativitási elv)
5 Aisztotelész Galilei Newton III. Galilei gondolatait matematikai fomába öltöztette Axiomatikus alapoka helyezte a fizikát A gavitációs tövényével számíthatóvá tette az égi fizikát Nem a mozgás fenntatásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához van szükség külső hatása Si Isaac Newton ( ) Én távolabba láthattam, de csak azét, met óiások vállán álltam.
6 . axióma: A tehetetlenség tövénye Newton axiómák F e Az ineciaendszehez képest egyenes vonalú egyenletes mozgást végző vonatkoztatási endsze szintén ineciaendsze Tehetetlenség: a testeknek az. axiómával kimondott tulajdonsága météke: tömeg (tehetetlen tömeg) m [kg] 0 a 0. axióma: d( mv) dt F m const. F ma Az eőmétékegysége: kgm/s N (Newton)
7 3. axióma: A kölcsönhatás tövénye Newton axiómák II. B test kölcsönhatás A test F F BA AB Az eők páosával lépnek fel, de különböző testeke hatnak!!! 4. axióma: A szupepozíció elve Az eők egymás hatását nem zavava, Vektookként adódnak össze. F e ΣF mσa Egyensúly: F e 0
8 A dinamika alapegyenlete ma i F i A mozgások kíséleti vizsgálata alapján eőtövények felállítása A teste hatóeők ismeetében a test mozgásának meghatáozása F ma a d dt (t)
9 Gavitációs eő Bámely két pontszeű, m és m tömegű. egymástól távolságban lévőtest kölcsönösen vonzza egymást olyan eővel, amelynek nagysága a testek tömegének szozatával egyenesen és a távolságuk négyzetével fodítottan aányos. F m. m γ Fontosabb eőtövények I. minden teste hat leggyengébb kölcsönhatás bolygók mozgása alapján született tövény F m. m γ (súlyos és tehetetlen tömeg) Cavendish kísélet: γ 6,67*0 - Nm /kg H. Cavendish m F m F Gömbszimmetikus tömegeloszlás
10 Kényszeeő Fontosabb eőtövények II. N F net mg + N 0 N mg mg N g N N mgcosθ + mg mg sinθ mgsinθ Θ mg Θ mgcosθ F net ma F net mgsinθ a gsinθ
11 Súlódási eő Fontosabb eőtövények III. F s N mg F tapadási súlódási eő: F tap µ tap N csúszási súlódási eő: F s µ s N a test áll a test mozog
12 v N mgsinθ Θ mg F f Θ mgcosθ g N mgcosθ F f µ N µ mgcosθ F net mg sin Θ µ mgcosθ F net ma m a mg sin Θ µ mgcosθ a ( sin Θ cosθ) g µ v N mgsinθ F f Θ mg Θ mgcosθ g N mgcosθ F f µ N µ mgcosθ F net mg sin Θ + µ mgcosθ F net ma m a mg sin Θ + µ mgcosθ ( sin Θ + cosθ) a g µ!!!!
13 Fontosabb eőtövények IV. Kötéleő (a fonálban) csiga m g, m g : gavitációs eők K : kötéleő g T T K? a? a m T m g T m m g a a m g m I. II. + m m m g K ma K m g ma K g g mm m + m
14 Akhimédész K. e. 87. Csigaso
15 Θ F F s N v const. a 0 N mg + F sin Θ F cosθ Fs µ ( mg + F sin Θ) mg F cosθ µmg cosθ µ sin Θ F s mg N F Θ v const. a 0 N F cosθ Fs µ ( mg F F cosθ mg F sin Θ sin Θ) µmg cosθ + µ sin Θ F > F!!!
16 ? 5% megtakaítás!!!
17 Munka s F W F const. F s F s cosα SI métékegysége: Joule (Nm) W Ha F const. B A Fd B F( ) D. A
18 Munkatétel W W Fds v dv v mads m ( vdt) m vdv m mv dt v mv Mozgási enegia: mv Munkatétel: W Ek Átlagteljesítmény: Pillanatnyi teljesítmény: P P W t dw dt SI egysége: Watt (J/s) Fds dt Fv Fogyasztás???
19 Métékegységek Enegia: SI métékegysége: Joule (Nm) Oszágok enegiafelhasználása: Buttó tonna kőolaj egyenéték v. 000 tonna olaj egyenéték (hodó olajegyenéték 0.46 toe) tonne of oil equivalent (toe) toe GJ Teljesítmény: SI egysége: Watt (J/s) Motook teljesítménye: Lóeő (LE): LE W
20 Konzevatív eők Ha az F eő munkája W, akko W az F eő ellenében végzett munka. Ha a tömegponta több eő hat, az eedő eő munkája egyenlő az egyes eők munkáinak algebai összegével. A végzett munka általában függ a pályától. Konzevatív eők: Olyan eők, melyeknek az anyagi ponton végzett munkája független a kezdő és végpontot összekötő pályától, csak a kezdő és végpont helyétől függ. () B vagy Olyan eők, melyeknek bámely zát göbe mentén végzett munkájuk zéus. B A W W () Fds 0 A
21 A gavitációs eő munkája F g G m m W g m m Fds G d Gm m d Gm m A Föld felszíne közelében: W mgh A nehézségi eő konzevatív eő.
22 Kényszeeők munkája ds A kényszeeő meőleges a felülete. Ha a kényszet jelentő felület nyugalomban van az adott vonatkoztatási endszeben: ekko a kényszeeő meőleges a sebessége, a kényszeeő munkája zéus. (pl. ögzített lejtőn lecsúszó anyagi pont, fonálhoz eősített, köpályán mozgó test) Ha a kényszet jelentő felület mozog az adott vonatkoztatási endszeben: a test sebessége általában nem esik a felület éintőjének iányába, ezét a kényszeeő általában nem meőleges a sebessége, és így a kényszeeő munkája nem zéus.
23 Rugóeő munkája F F( x) Dx A ugóeő munkája, ha a kitéés x ől x -e változik: W x F dx x x x x Dxdx Dx Dx A ugóeő konzevatív eő. Súlódási eő munkája Függ az úttól!!! W v F d s F ds F s s s s s s ds F s s Az F s nem konzevatív eő!!!
24 Potenciális enegia Láttuk: W B A Fd B F( ) Konzevatív eő!!! A A potenciális enegia megváltozása: U W U U B U A B A Fd ( U ) E h E pot.
25 A ugóban táolt potenciális enegia Láttuk: W x Fxdx Dxdx x x x Dx Dx U Dx laposíj eflexíj F F s W l Ds < x W s x A magyaok nyilaitól ments meg Uunk minket
26 Tömegpont gavitációs potenciális enegiája Láttuk: W g m m Fds G d Gm m m m U ( ) G Ha Láttuk: F g mg d Gm m (A Földfelszín közelében) W g mgh U mgh s s s mg U mgh s mg U mgh s h
27 Az enegia megmaadása: Láttuk: munkatétel: W E k és U W U E k Csak konzevatív eők hatnak! U + U E k E k Az enegia megmaadása: Ha disszipatív eők is fellépnek: E + U Ek U k + E E W U + W nemk. E k + U + Wnemk. Ek + U
28 Egy egyszeű példa: Legalább mekkoa sebességgel kell az űhajót a Földől elindítani ahhoz, hogy az kijusson a világűbe (és ne essen vissza)? M: a Föld tömege m: akéta tömege R: a Föld sugaa U U ( R) G Mm R U U ( >> R) k + U Ek + Mm mv G 0 E U R M M v G G R gr 00 m/s R R 0 Robbanás enegiája: 60 TJ?? téf. km 3 m *0 kg 0 0 J
29 Kapcsolat a konzevatív eők és a potenciális enegia között I. F d 0 Tekintsük a té egy tetszőleges P (x,y,z) pontjának könyezetében a d, ( dx, dy dz) potenciális enegia függvény egy tetszőleges elmozduláshoz tatozó megváltozását. A többváltozós függvények diffeenciálszámítása szeint fennáll: du U x dx + Másfelől azonban a potenciális enegia megváltozását az eőté ellenében a tömegponta kifejtett F ( F,, ) eő elmozdulás soán végzett x Fy F z munkájával is felíhatjuk, nevezetesen: du Fd F dx x W B F d U A U B U y A dy F y U + z dy dz F dz z U A fenti összefüggések ún. integális elációk, amelyek egy kitejedt tétatománya állítanak valamit a konzevatív eőteeket illetően. Vizsgáljuk meg, hogy lokálisan, a té egy adott pontjában milyen összefüggés áll fenn a potenciális enegia és az eő között! Minthogy az eő integálásával kapjuk meg a potenciális enegiát, ezét sejthető, hogy a fenti eláció megfodításaként a potenciális enegia valamilyen diffeenciálhányadosaként állíthatjuk majd elő az eőt. d
30 Kapcsolat a konzevatív eők és a potenciális enegia között II. de pot U x dx + U y dy + U z dz és du Fd F dx alapján, a megfelelő elmozdulás-komponensek összevetéséből azt kapjuk, hogy a konzevatív eő egyes komponensei a potenciális enegia megfelelő koodináták szeinti negatív paciális deiváltjaival egyeznek meg: x F y dy F z dz F x U x F y U U F z y z Az U nullszintje tetszőlegesen választható!!! MATEMATIKA: gad x F gadu, y, z A gadiens diffeenciál-opeáto bevezetésével: vagy pl. U U U gadu U,, x y z ( F U ) Azaz, konzevatív eőtében az eő a potenciális enegia negatív gadienseként állítható elő.
31 Rezgőmozgás F: ugóeő F kx F e F Newton. töv.: F e ma ma kx k k a x && x x m m mozgásegyenlet ( ω + ϕ Megoldása: x t) Asin( t )
32 Hamonikus ezgőmozgás: x( t) Asin( ω t + ϕ) A : amplitúdó ω : köfekvencia ϕ : kezdőfázis ω k m π ω T π T m k ( ω ω + ϕ A ezgőmozgást végző test sebessége: v t) A cos( t ) Maximális sebesség: v max Aω A ezgőmozgást végző test gyosulása: a( t) A sin( t ) ω ω + ϕ Maximális gyosulás: a max Aω Kezdeti feltételek: x(t0) x o és v(t0) v o A és φ
33 A ezgő test enegiája: E E k + E pot E mv + kx E mv + kx m ( Aω) cos ( ωt + ϕ) + ka sin ( ωt + ϕ) E ka mv max
34 A ezgő test potenciális enegiája: (A ugóban táolt enegiája) U ( x) bx Kis kitéésű ezgések +... hamonikus ezgőmozgás
35 Fe mg + F k g Mozgásegyenlet: ma kx + mg F mg m 0 x Megoldás: x ( t) Asin( ωt + ϕ) + mg k
36 Fogatónyomaték Egy anyagi ponta ható eőnek az oigóavonatkozó fogatónyomatéka az anyagi pont (t) helyvektoának és az F(t) eőnek a vektoiális szozata: M F Métékegység: Nm A fogatónyomaték nagysága: M F sinα vagy: M Fd illetve M F t eőka az eő tangenciális komponense
37 Newton. tövénye ögzített tengely köül fogó meev teste F ma FR mra R m F M mr a t αr β Θ: tehetetlenségi nyomaték a (&& & ϕ ) e + ( & & ϕ + && ϕ) e ϕ β & ϕ M Θα F ma
38 meev test Tehetetlenségi nyomaték i m i Θ i m i i Steine tétel: Θ Θ o + ms
39 Fizikai inga M mgs sinϕ M Θβ fogáspont meev test Θβ mgs sinϕ / ϕ << ad sinϕ ϕ / Θβ mgsϕ ϕ s && ϕ mgs ϕ tkp mg / k && x x ω m Θ k m mgs ω T π Θ / ω π T Θ mgs
40 ϕ l Matematikai inga Θ ml m s l mg T π l g Galileo Galilei (564 64) / ϕ << ad /
41 Toziós inga M κϕ g M Θβ Θβ κϕ φ () () && ϕ κ Θ ϕ ω π T ω κ Θ T π Θ κ
42 k Csillapított ezgőmozgás F F s m v F s λv ma kx λv m & x kx λx& β λ k és ωo && x + βx& + ωo m m Mozgástövény: x ( t ) Ae β t sin x ( ωt + ϕ) 0 ω > β o!!! ω ωo β
43 x ( t ) Ae β t sin ( ωt + ϕ)
44 Apeiódikus hatáeset && x + β& x + ωo x 0 ω β o!!! x( t) e β t ( ct + a) Kezdeti feltételek: x(t0) x o Pl.: x o 0 és v(t0) v o és v(t0) v o c és a x x( t) v o te βt t
45 Túlcsillapított ezgés ω < β o!!! x && x + β& x + ωo x 0 λ t + λ t x( t) ae be λ, β ± β ωo < 0 t
46 Kényszeezgés, ezonancia F s λv k F F s m F( t) Fo cos( ωt) v F (t) ma kx λ v + Fo cos( ωt) && x + β x& + x f o cos( ω o ω t) f o F m o x( t) A Acos ( ) ( ) β ωt ϕ + ae t sin ω β t + α ( ) ω ω + 4β ω o f o o tgϕ ω βω o ω
47 Az amplitúdó fekvenciafüggése: A ( ) ω ω + 4β ω o f o ω max ω o β A max β f o fo ω β βωo o ha β << ω o ω ωo β Jósági tényező: Q ωo β jósági tényező endsze enegiája egy peiódus alatt disszipált enegia
48 A fázis fekvenciafüggése: tgϕ ω βω o ω
49
50
51 Rezonanciakatasztófa:
52 Dinamikus csillapítás: k m F (t) k m Felhőkacoló kilengésének csökkentése dinamikus csillapítással:
53
Fizika és 6. Előadás
Fzka 5. és 6. Előadás Gejesztett, csllapított oszclláto: dőméés F s λv k F F s m F( t) Fo cos( ωt) v F (t) Mozgásegyenlet: F f o o m ma kx λ v + Fo cos( ωt) Megoldás: x( t) Acos ( ) ( ) β ωt ϕ + ae t sn
RészletesebbenModern fizika és alkalmazásai
Moden fizika és alkalmazásai.előadás Fizika Tsz. h előadás http://fizipedia.bme.hu/inde.php/moden_fizika_ és_alkalmazásai Miét éppen fizika? Fizikai kutatások Alkalmazások Számítógépes hálózat Intenet
RészletesebbenRugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai
Rugalmas hullámok tejedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Milyen hullámok alakulhatnak ki ugalmas közegben? Gázokban és folyadékokban csak longitudinális hullámok tejedhetnek. Szilád közegben
Részletesebbenrnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika
Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó
Részletesebben1. Feladatok a dinamika tárgyköréből
1. Feladatok a dinamika tárgyköréből Newton három törvénye 1.1. Feladat: Három azonos m tömegű gyöngyszemet fonálra fűzünk, egymástól kis távolságokban a fonálhoz rögzítünk, és az elhanyagolható tömegű
RészletesebbenIrányításelmélet és technika I.
Irányításelmélet és technika I. Mechanikai rendszerek dinamikus leírása Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék amagyar@almos.vein.hu 2010
RészletesebbenMerev testek kinematikája
Mechanka BL0E- 3. előadás 00. októbe 5. Meev testek knematkáa Egy pontendszet meev testnek tekntünk, ha bámely két pontának távolsága állandó. (f6, Eule) A meev test tetszőleges mozgása leíható elem tanszlácók
RészletesebbenKÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS
KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS
RészletesebbenMozgás centrális erőtérben
Mozgás centális eőtében 1. A centális eő Válasszunk egy olyan potenciális enegia függvényt, amely csak az oigótól való távolságtól függ: V = V(). A tömegponta ható eő a potenciális enegiája gaiensének
RészletesebbenKinematikai alapfogalmak
Kineatikai alapfogalak a ozgások leíásáal foglalkozik töegpont, onatkoztatási endsze, pálya, pályagöbe, elozdulás ekto a sebesség, a gyosulás Egyenes Vonalú Egyenletes Mozgás áll. 35 3 5 5 5 4 a s [] 5
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 017. február 13. A lejtő mint kényszer A lejtő egy ún. egyszerű gép. A következő problémában először a lejtőt rögzítjük, és egy m tömegű test súrlódás nélkül lecsúszik
RészletesebbenDr. Beszeda Imre 2008
D. Beszeda Ime 008 t a t a l o m j e gy z é k a fizika tágya, helye a tem.tudományok köében, a fizikai megismeés folyamata és módszeei, a fizikai mennyiségek jellege, métékendszeek, alapmennyiségek mechanika
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
Részletesebben9. ábra. A 25B-7 feladathoz
. gyakolat.1. Feladat: (HN 5B-7) Egy d vastagságú lemezben egyenletes ρ téfogatmenti töltés van. A lemez a ±y és ±z iányokban gyakolatilag végtelen (9. ába); az x tengely zéuspontját úgy választottuk meg,
Részletesebben1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel
1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel Munkavégzés, teljesítmény 1.1. Feladat: (HN 6B-8) Egy rúgót nyugalmi állapotból 4 J munka árán 10 cm-rel nyújthatunk meg. Mekkora
RészletesebbenLendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.
Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg
RészletesebbenA Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :
Villamosságtan A Coulomb-tövény : F QQ 4 ahol, Q = coulomb = C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 4 9 k 9 elektomos téeősség : E F Q ponttöltés tee : E Q 4 Az elektosztatika I. alaptövénye
RészletesebbenKinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek
Kinematika 2014. szeptember 28. 1. Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek 1.1. Vonatkoztatási rendszerek A test mozgásának leírása kezdetén ki kell választani azt a viszonyítási rendszert, amelyből
RészletesebbenTömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások
2. gyakorlat 1. Feladatok a kinematika tárgyköréből Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 1.1. Feladat: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel
RészletesebbenA mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája
A mechanika alapjai A pontszerű testek dinamikája Horváth András SZE, Fizika Tsz. v 0.6 1 / 26 alapi Bevezetés Newton I. Newton II. Newton III. Newton IV. alapi 2 / 26 Bevezetés alapi Bevezetés Newton
RészletesebbenAz inga mozgásának matematikai modellezése
Az inga mozgásának matematikai modellezése Csizmadia László Bolyai Intézet, Szegedi Tudományegyetem Természet és Matematika Szeged, SZTE L. Csizmadia (Szeged) Őszi Kulturális Fesztivál, 2011. 2011.10.08.
RészletesebbenIII. Differenciálszámítás
III. Diffeenciálszámítás A diffeenciálszámítás számunka elsősoban aa való hogy megállaítsuk hogyan változnak a (fizikai) kémiában nagy számban előfoló (többváltozós) függvények. A diffeenciálszámítás megadja
RészletesebbenA Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)
Villamosságtan A Coulomb-tövény : F 1 = 1 Q1Q 4π ahol, [ Q ] = coulomb = 1C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 1 4π 9 { k} = = 9 1 elektomos téeősség : E ponttöltés tee : ( ) F E = Q = 1 Q
Részletesebbenα v e φ e r Név: Pontszám: Számítási Módszerek a Fizikában ZH 1
Név: Pontsám: Sámítási Módseek a Fiikában ZH 1 1. Feladat 2 pont A éjsakai pillangók a Hold fénye alapján tájékoódnak: úgy epülnek, ogy a Holdat állandó sög alatt lássák! A lepkétől a Hold felé mutató
RészletesebbenSpeciális mozgásfajták
DINAMIKA Klasszikus mechanika: a mozgások leírása I. Kinematika: hogyan mozog egy test út-idő függvény sebesség-idő függvény s f (t) v f (t) s Példa: a 2 2 t v a t gyorsulások a f (t) a állandó Speciális
RészletesebbenFIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István
Ma igazán feltöltődhettek! () D. Sees István Elektomágnesesség Pontszeű töltések elektomos tee Folytonos töltéseloszlások tee Elektomos té munkája Feszültség, potenciál Kondenzátook fft.szie.hu 2 Sees.Istvan@gek.szie.hu
RészletesebbenMechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t
Mechanika, dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség.
RészletesebbenMechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések
Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen
RészletesebbenMechanika I-II. Példatár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanika Tanszék Mechanika I-II. Példatár 2012. május 24. Előszó A példatár célja, hogy támogassa a mechanika I. és mechanika II. tárgy oktatását
RészletesebbenMerev testek kinematikája
Merev testek kinematikája Egy pontrendszert merev testnek tekintünk, ha bármely két pontjának távolsága állandó. (f=6, Euler) A merev test tetszőleges mozgása leírható elemi transzlációk és elemi rotációk
RészletesebbenA Hamilton-Jacobi-egyenlet
A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P
Részletesebben0. Matematika és mértékegységek
. Matematka és métékegységek Defnált fogalom Meghatáozás Kö keülete, teülete K = π [m], = π [m ] églalap keülete, teülete K = (a+b) [m], = ab [m ] Deékszögű háomszög keülete, teülete K = a+b+c [m], = ab
Részletesebben1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből
1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből Forgatónyomaték, impulzusmomentum, impulzusmomentum tétel 1.1. Feladat: (HN 13B-7) Homogén tömör henger csúszás nélkül gördül le az α szög alatt hajló
RészletesebbenW = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.
Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK január 30.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. január 30. Tapasztalatok az erővel kapcsolatban: elhajított kő, kilőtt nyílvessző, ásás, favágás Aristoteles: az erő a mozgás fenntartója Galilei: a mozgás
RészletesebbenMérnöki alapok 2. előadás
Mérnöki alapok. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
RészletesebbenFIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István
Ma igazán feltöltődhettek! () D. Sees István Elektomágnesesség Töltések elektomos tee Kondenzátook fft.szie.hu 2 Sees.Istvan@gek.szie.hu Elektomágnesesség, elektomos alapjelenségek Dözselektomosság Ruha,
RészletesebbenFIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens
FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin egyetemi docens Fontos tudnivalók e-mail: racz.ervin@kvk.uni-obuda.hu web: http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/index.htm Iroda: Bécsi út, C. épület, 124. szoba Fizika II. - ismertetés
RészletesebbenDinamika. p = mυ = F t vagy. = t
Dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség. Klasszikus
RészletesebbenDINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő
DINAMIKA ALAPJAI Tömeg és az erő NEWTON ÉS A TEHETETLENSÉG Tehetetlenség: A testek maguktól nem képesek megváltoztatni a mozgásállapotukat Newton I. törvénye (tehetetlenség törvénye): Minden test nyugalomban
RészletesebbenPÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE
PÉLÁ ERŐTÖRVÉNYERE Szabad erők: erőtörvénnyel megadhatók, általában nem függenek a test mozgásállapotától (sebességtől, gyorsulástól) Példák: nehézségi erő, súrlódási erők, rugalmas erők, felhajtóerők,
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV: október 18. Neptun kód:...
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV:.. 2018. október 18. Neptun kód:... g=10 m/s 2 Előadó: Márkus/Varga Az eredményeket a bekeretezett részbe be kell írni! 1. Egy m=3
RészletesebbenElektrosztatika (Vázlat)
lektosztatika (Vázlat). Testek elektomos állapota. lektomos alapjelenségek 3. lektomosan töltött testek közötti kölcsönhatás 4. z elektosztatikus mezőt jellemző mennyiségek a) elektomos téeősség b) Fluxus
RészletesebbenMérnöki alapok 2. előadás
Mérnöki alapok. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
RészletesebbenNewton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)
Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) 1. Az inerciarendszer fogalma. Newton I. törvénye 3. Newton II. törvénye 4. Newton III. törvénye 5. Erők szuperpozíciójának elve 6. Különböző mozgások
Részletesebben3.1. Példa: Szabad csillapítatlan rezgőrendszer. Adott: A 2a hosszúságú, súlytalan, merev
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK 3. MECHANIKA-REZGÉSTAN GYAKORLAT (iolgozta: Fehé Lajos tsz. ménö; Tanai Gábo ménö taná; Molná Zoltán egy. aj. D. Nagy Zoltán egy. aj.) Egy szabaságfoú
RészletesebbenDinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása.
Dinamika A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása. Newton törvényei: I. Newton I. axiómája: Minden nyugalomban lévő test megtartja nyugalmi állapotát, minden mozgó test
RészletesebbenAz elméleti mechanika alapjai
Az elméleti mechanika alapjai Tömegpont, a továbbiakban részecske. A jelenségeket a háromdimenziós térben és időben játszódnak le: r helyzetvektor v dr dt ṙ, a dr dt r a részecske sebessége illetve gyorsulása.
RészletesebbenOsztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ
Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?
RészletesebbenMérések állítható hajlásszögű lejtőn
A mérés célkitűzései: A lejtőn lévő testek egyensúlyának vizsgálata, erők komponensekre bontása. Eszközszükséglet: állítható hajlásszögű lejtő különböző fahasábok kiskocsi erőmérő 20 g-os súlyok 1. ábra
RészletesebbenRezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?
Rezgés tesztek 1. Egy rezgés kitérés-idő függvénye a következő: y = 0,42m. sin(15,7/s. t + 4,71) Mekkora a rezgés frekvenciája? a) 2,5 Hz b) 5 Hz c) 1,5 Hz d) 15,7 Hz 2. Egy rezgés sebesség-idő függvénye
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
RészletesebbenTérbeli polárkoordináták alkalmazása egy pont helyének, sebességének és gyorsulásának leírására
Tébeli polákoodináták alkalmazása egy pont helyének sebességének és gyosulásának leíásáa A címbeli feladat a kinematikával foglalkozó tankönyvek egyik alapfeladata: elmagyaázni levezetni az idevágó összefüggéseket
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, 2017. október 10.. CHFMAX NÉV: Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 Előadó: Márkus / Varga Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1) Az l hosszúságú
RészletesebbenOktatási Hivatal FIZIKA. I. kategória. A 2017/2018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2. forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 017/018. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. forduló FIZIKA I. kategória Javítási-értékelési útmutató A versenyz k gyelmét felhívjuk arra, hogy áttekinthet en és olvashatóan
RészletesebbenSzent István Egyetem Fizika és folyamatirányítási Tanszék FIZIKA. rezgések egydimenziós hullám hangok fizikája. Dr. Seres István
Szent István Egyetem Fizika és folyamatirányítási Tanszék rezgések egydimenziós hullám hangok fizikája Dr. Seres István Harmonikus rezgőmozgás ( sin(ct) ) ( c cos(ct) ) c sin(ct) ( cos(ct) ) ( c sin(ct)
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
Részletesebben3. MOZGÁS GRAVITÁCIÓS ERŐTÉRBEN, KEPLER-TÖRVÉNYEK
3. MOZGÁS GRAVIÁCIÓS ERŐÉRBEN, KEPLER-ÖRVÉNYEK 3.. Eőobéma M nyugsik a oigóban és m ennek gavitációs eőteében moog. Miyenek a mogások? F = G m M m = gad A F = gad G M m A=G M m A megodásho, a mogások eeméséhe
RészletesebbenRezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
Részletesebben5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR
5 IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR A koábbiakban külön, egymástól függetlenül vizsgáltuk a nyugvó töltések elektomos teét és az időben állandó áam elektomos és mágneses teét Az elektomágneses té pontosabb
RészletesebbenMunka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása
Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munkavégzés történik ha: felemelek egy könyvet kihúzom az expandert A munka Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő
RészletesebbenDifferenciálegyenletek a mindennapokban
Differenciálegyenletek a mindennapokban Csizmadia László Bolyai Intézet, Szegedi Tudományegyetem Kutatók éjszakája Szeged, SZTE L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája 2011. 2011.09.23. 1 / 15 Pénz, pénz,
RészletesebbenFizika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 10. hét
Fizika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 10. hét Tehetetlenségi nyomaték m tömegű, a forgástengelytől l távolságra lévő tömegpont tehetetlenségi nyomatéka a rögzített tengelyre vonatkoztatva: Θ = m
RészletesebbenMérnöki alapok 1. előadás
Mérnöki alapok 1. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
RészletesebbenTehetetlenségi nyomaték, impulzusmomentum-tétel, -megmaradás
Tehetetlenségi nyomaték, impulzusmomentum-tétel, -megmaradás Tehetetlenségi nyomaték számítása pontrendszerre: Θ = Σ m i l i, ahol l i az m i tömegű test távolsága a forgástengelytől, kiterjedt testre:
RészletesebbenKifejtendő kérdések december 11. Gyakorló feladatok
Kifejtendő kérdések 2016. december 11. Gyakorló feladatok 1. Adja meg és a pályagörbe felrajzolásával értelmezze egy tömegpont általános síkbeli mozgását jellemző kinematikai mennyiségeket (1p)! Vezesse
Részletesebben(Gauss-törvény), ebből következik, hogy ρössz = ɛ 0 div E (Gauss-Osztrogradszkij-tételből) r 3. (d 2 + ρ 2 ) 3/2
. Elektosztatika. Alapképletek (a) E a = össz (Gauss-tövény), ebből következik, hogy ρössz = ɛ 0 iv E (Gauss-Osztogaszkij-tételből) ɛ 0 (b) D = ɛ 0 E + P, P = p V, ez spec. esetben P = χɛ 0E. Tehát D =
RészletesebbenKomplex természettudomány 3.
Komplex természettudomány 3. 1 A lendület és megmaradása Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének a szorzata. Jele: I. Képlete: II = mm vv mértékegysége: kkkk mm ss A lendület származtatott
RészletesebbenMECHANIKA I. /Statika/ 1. előadás SZIE-YMM 1. Bevezetés épületek, építmények fizikai hatások, köztük erőhatások részleges vagy teljes tönkremenetel használhatatlanná válás anyagi kár, emberáldozat 1 Cél:
RészletesebbenKétváltozós vektor-skalár függvények
Kétáltozós ekto-skalá függények Definíció: Az olyan függényt amely az ( endezett alós számpáokhoz ( R R ( ektot endel kétáltozós ekto-skalá függénynek neezzük. : ( ( ( x( i + y( j + z( k Az ektoal együtt
RészletesebbenGeometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső
Kényszerek Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy kényszerek. Példák: 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső felületén mozog. Kényszerek Geometriai vagy
RészletesebbenFelvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga-
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga- Minden tétel kötelező. Hivatalból 10 pont jár. Munkaidő 3 óra. I. Az alábbi kérdésekre adott
Részletesebben(1) Definiálja a mechanizmus fogalmát! Mechanizmuson gépek, berendezések mechanikai elven működő részeinek együttesét értjük.
ZÉCHENYI ITVÁN EGYETEM MECHANIZMUOK ALKALMAZOTT MECHANIKA TANZÉK Elméleti kédések és válaszok egyetemi alapképzésbe (Bc képzésbe) észtvevő méökhallgatók számáa () Defiiálja a mechaizmus fogalmát! Mechaizmuso
RészletesebbenA mechanika alapjai. A pontszerű testek kinematikája. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz szeptember 29.
A mechanika alapjai A pontszerű testek kinematikája Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. 2 / 35 Több alapfogalom ismerős lehet a középiskolából. Miért tanulunk erről mégis? 3 /
RészletesebbenFizika mérnököknek I. levelező tagozat
Fizika mérnököknek I. levelező tagozat Dr. Czirjákné Csete Mária Dr. Kovács Attila a.p.kovacs@physx.u-szeged.hu Követelmények Részvétel az előadáson: nem kötelező Vizsgára bocsáthatóság feltétele: elégtelentől
RészletesebbenMechanika. Kinematika
Mechanika Kinematika Alapfogalmak Anyagi pont Vonatkoztatási és koordináta rendszer Pálya, út, elmozdulás, Vektormennyiségek: elmozdulásvektor Helyvektor fogalma Sebesség Mozgások csoportosítása A mozgásokat
Részletesebbenrnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1
izika ménm nök k infomatikusoknak 1. BNxE-1 Mechanika 6. előadás D. Geetovszky Zsolt 2010. októbe 13. Ismétl tlés Ütközések tágyalása Egymáshoz képest mozgó vonatkoztatási endszeek egymáshoz képest EVEM-t
RészletesebbenKinematika. A mozgás matematikai leírása, a mozgást kiváltó ok feltárása nélkül.
Kinematika A mozgás matematikai leírása, a mozgást kiváltó ok feltárása nélkül. Helyvektor és elmozdulás Egy test helyzetét és helyzetváltozását csak más testekhez viszonyítva írhatjuk le. Ezért először
RészletesebbenA test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.
Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.
Részletesebben6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás
SZÉHENYI ISTVÁN EGYETE GÉPSZERKEZETTN ÉS EHNIK TNSZÉK 6. EHNIK-STTIK GYKORLT Kidolgozta: Tiesz Péte egy. ts. Négy eő egyensúlya ulmann-szekesztés Ritte-számítás 6.. Példa Egy létát egy veembe letámasztunk
RészletesebbenRezgőmozgások. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz szeptember 29.
Rezgőmozgások Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. , Egyirányú 2 / 66 Rezgőmozgásnak nevezünk egy mozgást, ha van a térnek egy olyan pontja, amihez a mozgást végző test többször
Részletesebben1 2. Az anyagi pont kinematikája
1. Az anyagi pont kinematikája 1. Ha egy P anyagi pont egyenes vonalú mozgását az x = 1t +t) egyenlet írja le x a megtett út hossza m-ben), határozzuk meg a pont sebességét és gyorsulását az indulás utáni
RészletesebbenFizika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 7. hét
Fizika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 7. hét Az F erő által végzett munka, ha a test adott pályán mozog az r 1 helyvektorú P 1 pontból az r helyvektorú P pontba, az alábbi vonalintegrállal számolható:
RészletesebbenAz összefüggések egyszerűsítése érdekében az egyes parciális derivált jelölések helyett ú jelöléseket vezetünk be az alábbi módon:
Konzevatív eőteek A fizikában kiemelt szeepet játszanak az úgynevezett konzevatív eőteek. Ezek a klasszikus mechanikában fontosak, bá ott inkább csak kivételt képeznek. iszont az elektomágnesesség, illetve
RészletesebbenKéplet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt
Lendület, lendületmegmaradás Ugyanakkora sebességgel mozgó test, tárgy nagyobb erőhatást fejt ki ütközéskor, és csak nagyobb erővel fékezhető, ha nagyobb a tömege. A tömeg és a sebesség együtt jellemezheti
RészletesebbenSíkbeli polárkoordináta-rendszerben a test helyvektora, sebessége és gyorsulása általános esetben: r = r er
Fizika Mechanika óai felaatok megolása 5. hét Síkbeli polákooináta-enszeben a test helyvektoa, sebessége és gyosulása általános esetben: = e Ha a test köpályán mozog, akko = konst., tehát sebessége : éintő
RészletesebbenFizika feladatok október 19.
Fizika feladatok 2014. október 19. Ez a feladatgyűjtemény a villamosmérnök hallgatók korábbi jogos igényének megfelelve, nagy hiányt pótol. A kitűzött feladatok az I. féléves fizika tárgyának anyagához
RészletesebbenNT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat
NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat A fizika tankönyvcsalád és a tankönyv célja A Fedezd fel a világot! című természettudományos tankönyvcsalád fizika sorozatának első köteteként
RészletesebbenRezgések és hullámok
Rezgések és hullámok A rezgőmozgás és jellemzői Tapasztalatok: Felfüggesztett rugóra nehezéket akasztunk és kitérítjük egyensúlyi helyzetéből. Satuba fogott vaslemezt megpendítjük. Ingaóra ingáján lévő
RészletesebbenÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN
ÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 3. GÉPEK MECHANIKAI FOLYAMATAI 1. Definiálja a térbeli pont helyvektorát! r helyvektor előáll ortogonális (a 3 tengely egymásra merőleges) koordinátarendszer koordinátairányú
Részletesebben1. Az előző előadás anyaga
. Az előző előadás anyaga Egy fiú áll az A pontban és azt látja, hogy a barátnője fuldoklik a B pontban egy tóban. Milyen plyán kell a fiúnak mozognia, hogy a leggyorsabban a barátnőjéhez érjen, ha a parton
RészletesebbenA Maxwell-féle villamos feszültségtenzor
A Maxwell-féle villamos feszültségtenzo Veszely Octobe, Rétegezett síkkondenzátoban fellépő (mechanikai) feszültségek Figue : Keesztiányban étegezett síkkondenzáto Tekintsük a. ábán látható keesztiányban
RészletesebbenKényszerfeltételek február 10. F = ma
Kényszerfeltételek 2017. február 10. A dinamika alapegyenletei nagyon egyszer ek. Ha a testek forgását csak síkban vizsgáljuk (azaz a forgástengely mindig egy irányba mutat, nem tanulmányozzuk például
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória
. kategória.... Téli időben az állóvizekben a +4 -os vízréteg helyezkedik el a legmélyebben. I. év = 3,536 0 6 s I 3. nyolcad tonna fél kg negyed dkg = 5 55 g H 4. Az ezüst sűrűsége 0,5 g/cm 3, azaz m
RészletesebbenEgy mozgástani feladat
1 Egy mozgástani feladat Előző dolgozatunk melynek jele és címe: ED ~ Ismét az ellipszis egyenleteiről folytatásának tekinthető ez az írás. Leválasztottuk róla, mert bár szorosan kapcsolódnak, más a céljuk.
Részletesebben28. Nagy László Fizikaverseny Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, Kazincbarcika február 28. március osztály
1. feladat a) A négyzet alakú vetítővászon egy oldalának hossza 1,2 m. Ahhoz, hogy a legnagyobb nagyításban is ráférjen a diafilm-kocka képe a vászonra, és teljes egészében látható legyen, ahhoz a 36 milliméteres
Részletesebben2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések
. REZGÉSEK.1. Harmonikus rezgések: Harmonikus erő: F = D x D m ẍ= D x (ezt a mechanikai rendszert lineáris harmonikus oszcillátornak nevezik) (Oszcillátor körfrekvenciája) ẍ x= Másodrendű konstansegyütthatós
RészletesebbenA 2009/2010. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és megoldásai fizikából. II. kategória
Oktatási Hivatal 9/. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és megoldásai fizikából II. kategória dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó
Részletesebben= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14
. kategória... Adatok: h = 5 cm = 0,5 m, A = 50 m, ρ = 60 kg m 3 a) kg A hó tömege m = ρ V = ρ A h m = 0,5 m 50 m 60 3 = 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg,
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
Részletesebben